1836. évi VII. törvénycikk

a jobbágyi tartozásokról

Minthogy a Jobbágy által mivelt föld tulajdona az Uraságot illeti, az egyenes igazsággal megegyező, hogy attól adózások, és szolgálatok tétessenek a Földes-Urnak; ugyan azért:

1. § Minden Jobbágy vagy urbéri Zsellér, ki tulajdon külön házzal bír, esztendei bér fejében egy forintot, mellynek egy felét Sz. György, a másikat pedig Sz. Mihály napján letenni köteles, fizetni fog Földes-Urának. Mindazonáltal az Országnak azon részeiben, hol ezen adózás a belső helyekre szoríttatott, vagy hol arra nézve a fenn határozottnál könnyebb bér divatozott, az e részben fennálló szokás, valamint Posega, Verőcze, és Szerém Vármegyékben is azon eddig megtartott rendelet ereje továbbá is fenn fog maradni, mely szerint a házas zsellér ottan az esztendei forintnak fennjelelt határnapokon leendő fizetésére szinte köteleztetvén, a földdel biró Jobbágy egy egész telektől esztendőnként 3 forintokat, s ehez aránylag a fél és negyed telektől ezen somma fele-, vagy illetőleg negyed részét ugyan csak a feljebbi határnapokon fizetni tartozik az Uraság földi jussaiért.

2. § Kivévén a belső-telki illetőséget, s a telekhez tartozó réteket, minden egyéb föld terméséből köteles a Jobbágy Földes-Urának kilenczedet természetben adni, ha csak ennek annyit érőben megváltása eddig nem divatozott, vagy épen azon adózás alóli teljes felmentés ki nem köttetett, avagy szokásban nem volt.

A hol eddig a jobbágyi földektől heted, vagy nyolczad, tizedi adózás nélkül divatozott, az ott továbbra is megállapíttatik; de a hol a heted vagy nyolczad a tizeddel együtt szokott adatni, egyedül az állományhoz tartozó földekre nézve azon heted vagy nyolczad helyett ennekutána kilenczed fogja a Földes-Urat illetni.

Végre, hol a föld terméséből nem ugyan az egyházi Rend jussaihoz tartozó, hanem a földes-úri jussal járó tized név alatti tartozás van divatban, ott ezen tized egészen a kilenczed megvétele eránt megállapított elvekhez alkalmaztassék; egyébiránt mindenütt, ha csak egyezés nem köttetett, az eddigleni szokás, és jelesen Temes, Torontál, és Krassó Vármegyékben is az úgy nevezett industrialis vagy extrasessionalis telkekre nézve, mellyeknek minden holdjától 30 krajczár industrialis név alatti taksa évenként fizettetik, nem külömben a kerti gyümölcs, káposzta, és tized adás alá eddig nem tartozott egyéb termékekre nézve, jövendőre is fenn fog tartani.

Ezen adózások megvételére nézve pedig - a hol csak lehet - a kilenczed fejében akár tiszta szemű, akár szeműl és szalmában kötendő bizonyos mennyiség felől, vagy más valamely módon (egyedül a jobbágy-telki állományoknak részét tevő földeknek természetben való kihasítása feltétele világos kivételével) a Földes-Urak és Jobbágyok közt, egy vagy több esztendőkre szabad egyezések tétessenek; - melly hasznos intézet előmozdítása egyszersmind a Törvényhatóságok kötelességökben fog állani.

A len és kender eránti eddigi szokás, melly szerint vagy kilenczed természetben, vagy minden egész-telkes Jobbágytól az Uraság kenderéből vagy lenéből hat font, és így a kisebb állományt birótól ehez arányzott mennyiségű fonás kivántathatik, továbbá is olly világos hozzátétellel erősíttetik meg: hogy a melly helyeken eddig a fonásbeli szolgálat volt szokásban, a Jobbágyok szabad választására hagyattatik fel, hogy tovább is fonásbeli szolgálatot tenni, vagy a helyett az urbéro kender-földektől a kilenczedet állandóul természetben kiadni inkább kivánják-e? ott, a hol a kender, és len urbéri földekben nem termesztetik, fonástétel nem kivántathatván. Mindazonáltal Temes, Torontál és Krassó, nem külömben Posega, Verőcze, és Szerém Vármegyékben eddig sem lévén helye a fonatásnak, az utóbbi 3 Megyékben sem a lenből s kenderből, sem más úgy nevezett kisebb tized alá tartozó növényekből akár ezek kertekben, akár más urbéri tartozás alá vetett földekben termesztettek, úgy szinte a szilvából is tized nem vétethetik.

A telekutáni föld fentebb említett természetéből következik; hogy a rétbeli illetőség pótlására adott szántóföldekből nem jár kilenczed, valamint a legelőből sem, ha ez már el lenne különözve, és a Jobbágyok közt fejenként felosztva, általok míveltetnék, - ellenben a szántóföldek kiegészítésére adott rétekből, ha bár fel nem szántatnak is, de kaszállókép használtatnak, a kilenczed ki fog szolgáltatni; ugyan azért azon telki szántóföldtől, mellyet a Jobbágy az Uraság jóváhagyásával kertté, vagy szőllővé változtatott át, tekintetbe vétetvén a bévetendő mag neme, és a rendszerinti termés, ha kivántatnék, Megyei Tisztviselőség által eszközlendő egybehasonlítás szerint a kilenczed, vagy e helyett a divatban lévő tized, vagy heted, avagy nyolczad, a hol t. i. illyetén adózás tized nélkül szokásban van, szolgáltassék ki; sőt ha ezen adózás tüstént meg nem adathatnék, a következő esztendőben is pótoltassék ki; - úgy viszont ha a Jobbágy a rendes nyomások (calcaturae) bevetésének elmulasztása nélkül az ugart, vagy ollyas szántóföldet, mellyből a kilenczed azon esztendőre már kiadatott, hol a legeltetés tekintete, és föld neme második vetést enged, folyvást ismét bevetné, s abból még azon esztendőben termést nyerne, akkor ugarból, vagy az illy második termésből semmit sem tartozik adni.

A kilenczed, vagy a környüálláshoz képest a helyett szokásban lévő heted-, nyolczad-, vagy tized-szedetés, s behordatására nézve az 1802-ki 7-dik Törvény rendelete úgy változtatik meg: hogy mihelyt a Jobbágyok akár az egész határban, akár ennek valamely részében, vagy dűllőjében az aratást elvégzik, ha a Község Előljárói jelentést teendenek az eránt az Uraságnál, ez a jelentéstől számlálandó 3 nap alatt (a közbejövő ünnep-napok kizárattatván) minden további halasztás nélkül tartozzék minden termés neméből járó kilenczedet, vagy illetőleg a tartozási mennyiséget akár az egész határban, akár valamely már learatott dűlőben is kivenni, mit ha az említett határidő alatt elmulasztana, szabad lesz a Jobbágyoknak, az Uraság illető részét a földön hagyván, a többi termést elhordani, s az Uraság az ott hagyott részszel - mellyet a Jobbágy többé ingyen behordani nem köteles - minden utóbbi nyomozás és követelés nélkül megelégedni tartozik. Azonban a kilenczedet, vagy az e helyett járandó illetőséget, kivévén a most említett esetet, a Jobbágyok urbéri kötelességökön felül ingyen tartoznak behordani, de csak a helybeli határon belől. * 

3. § Az asszú szőllőt, és az ebből csepegő nedvet (essentia) kivévén, - a bortermésből szinte kilenczed vagy hegyvám illeti a Földes-Urat, a mint t. i. eddig szokásban volt; melly szokás és a törvényes mérték megtartása eránt az 1715:97. és 1802:7. törvénycikkelyek ezentúl is teljes erejökben maradnak. Posega, Verőcze és Szerém megyékben azonban a telki állományba be nem számított szőllőktől pintek adatnak, olly móddal, hogy minden akó mustból csak egy pint, azaz két Posonyi iccze illeti a Földes-Urat.

Hogy pedig ezen úri jus gyakorlata sérelmet ne szenvedjen, a kilenczed vagy tized alatti szőllőkben termett szőllő-fürtöknek eladása a Földes-Úr engedelme nélkül tilalmaztatik, megengedtetvén azonban azoknak a tulajdon szükségre leendő használhatása.

A szüretelés idejét mindenkor ugyan az Uraság határozza meg, de ez ennek kijelelésében arra figyelmezzen, hogy a szőllő-mívelők ne károsodjanak, - miről előre gondoskodni a Vármegyék kötelesek; azon Megyék pedig, mellyek eddig a szüret idejét közvetlenül szokták kijelelni, ezen gyakorlatban jövendőre is meghagyatnak.

A bor-kilenczed vagy hegyvám beszedésére és behordására nézve pedig az 1802:7-dik és 1807:3-dik törvénycikkelyek fognak megtartatni, úgy azonban, hogy az illető járandóságot csak a helybeli határon belől tartozzanak behordani a szőllő-gazdák, ha csak az eránt szerződés, vagy egyezés által más rendelkezés nem történt. - Fennmaradván a Hegyalljára nézve az 1827:31-dik törvénycikkely rendelete.

Ha hegyvám alatt lévő szőllő-hegyekben valamelly esztendőben semmi bor sem teremne, az említett járandóság hiányát a Jobbágyok, s bortermesztők következő esztendei termésből tartoznak kipótolni. Az úgy nevezett szőllő-lábaktól járó adózás eránt, a fennálló szokás tartassék meg.

4. § A méhrajoktól, bárányoktól, és gödéktől, úgy szinte apró majorságban, és tojásokban egyes Jobbágyok által, valamint borjukban is több Jobbágyok által, öszvesen tett eddigi adózások, úgy nem külömben a vaj kiszolgáltatása is jövendőre megszüntetnek.

5. § Mi a szolgálatokat, vagyis úri munkákat illeti; Magyar és Horvát Országban (Temes, Torontál és Krassó Vármegyéket kivévén) minden egész helyes Jobbágy hetenként egy, és így egész esztendő által 52 napi igás, vagy, ha a Földes-Úr akarja, egy igás helyett két napi gyalog munkát szolgálni köteleztetik, - a nagyobb vagy kisebb állománnyal biró Jobbágy ezen mértékhez aránylag leendő munkával tartozván. A házas Zsellérek esztendőnként 18, a házatlan Zsellérek pedig 12 napi kézi munkára kötelesek. - Posega, Verőcze és Szerém Vármegyékben pedig azon szokás továbbá is fenn fog tartani, melly szerint egy egész-helyes Jobbágy esztendőnként 24 napot két marhával, és így aránylag a fél, vagy negyed telket biró ezen munkamennyiség fele, vagy negyed részét kiszolgálni, és ha a Jobbágynak marhája nincsen, vagy a Földes-Úr kézi munkát kíván, egy két marhával teendő napi munkát két gyalog napszámmal megváltani köteles; a többi 28 igás, vagy 56 kézi és nem több munkák úgy lévén egyedül megvehetők, hogy egy két-marhás munkáért 24 krajczár, egy gyalog napszámért pedig 12 krajczár fizettessék a Jobbágynak; végre a házas Zsellér esztendőnként 12, - a házatlan pedig 10 napi kézi munkával fog tartozni. Temes, Torontál és Krassó Vármegyékben e következő, eddig ottan divatban volt, úri munkák rende tartatik meg:

Telekkel biró jobbágy Osztályozat Járandóság Természetben leszolgálandó Készpénzben megváltható Tesznek
kézi napszámok for. krt.
Egész telkes Az 1-ső oszt. 104 45 1/2 58 1/2 9 45
A 2-dik oszt. 78 35 1/2 42 1/2 7 5
A 3-dik oszt. 62 1/2 29 1/2 33 5 30
Fél telkes Az 1-ső oszt. 58 27 31 5 10
A 2-dik oszt. 43 1/2 21 22 3 45
A 3-dik oszt. 35 17 18 3
Fertály telkes Az 1-ső oszt. 34 18 16 2 40
A 2-dik oszt. 25 1/2 14 11 1/2 1 55
A 3-dik oszt. 20 1/2 11 1/2 9 1 30
Nyolczad telkes Az 1-ső oszt. 21 1/2 21 1/2
A 2-dik oszt. 16 16
A 3-dik oszt. 13 13
Házas zsellér 8 8
Házatlan zsellér 6 - 6 1

Ezen munkák pedig alkalmatos dolgosokkal, eszközökkel, s marhákkal olly módon fognak véghez vitetni: hogy, a szántásra használandó marha számára nézve továbbá is fenntartatván az eddigi gyakorlat, egyéb igás munkáknál csupán két vonó marhát szabad legyen kivánni. Ha pedig a földes Úr ebéli munkákat akár saját hasznára, akár más kibérlett jószágainak mivelésére nem fordíthatja, s ne talán másnak különösen haszonbérbe adni akarná, akkor szabad választására bizatik a jobbágyoknak: vajjon a kijelendő úri-munkát annak, kinek bérbe adódott, végezni? vagy pedig egy napi igás munkát 20 kral, a gyalog munkát pedig 10 kral számítva, a Földes-Úrtól megváltatni akarják-e? Melly esetben mind a Földes-Urak illyetén bérbeadási szándékok eránt Jobbágyaikat 30 nappal előbb, mind ezek a megváltás elfogadásáról Földes-Urokat ugyan azon időközben illető Szolga-Biró által tudósítani tartoznak; magában értetődvén, hogy ezen megváltás jóvoltával a Jobbágyok egyenként is élhetnek.

Továbbá ezen úri munkákra nézve, (mellyekben külömben a nyugalom, étetés, és itatás ideje kiszabásában a helybeli bévett szokás fog fenntartatni) a jövés s hazamenésnek tekintetbe vétele és betudása eránt határoztatik: hogy ha az úri munkák a helybeli határon szolgáltatnak le, ezeket az esztendő külömböző részeire való tekintet nélkül nap felkeltétől fogva napnyugotig kell folytatni, úgy mindazonáltal, hogy az étetés s itatásnak fentebbi módon meghatározott idején felűl a jövés és hazamenés is a Jobbágy munkájába számíttassék be; ha pedig a munkások más egy, vagy legfeljebb másodfél órányi messzeségnél távolabb nem fekvő helyről rendeltetnek dologra, azok November, Deczember, Január, és Február hónapokban hazúlról olly móddal tartoznak megindulni, hogy a nap felkeltével a kiszabott munka helyén megjelenjenek, a honnét napnyugottal haza bocsájtassanak; ellenben a többi hónapokban napfelköltétől napnyugotig teendő jobbágyi munkák a jövet s hazameneteli betudással értetődnek; - Temes, Torontál és Krassó Vármegyékben ezen beszámításnak a távolság vagy esztendei időszakasz minden külömbsége nélkül hely lévén. Azon esetben továbbá, ha a munkások másodfél órányinál nagyobb távolságra rendeltetnek ki Úrdolgára, a jövésre és hazamenetelre fordított egész időt munkájokba kell számítani. Hogy ha az úri munka a közbe jött esső, vagy más akadály miatt nem folytathatnék, a napnak csak azon délelőtti vagy délutáni része, melly munkában töltetett ugyan, de a közbe jött akadály által félben szakasztott, a jövetellel és hazamenetellel együtt számíttatik be az úri munkába, - ha pedig semmit sem dolgozott, hanem parancsolatnál fogva jött csak, és tért vissza a jobbágy, csupán a jövet és menet fog munka fejében elfogadtatni. Egyébiránt az étetés és itatás ideje, vagy pedig a jövés és hazamenés beszámítása eránt a Földes-Úr a Jobbágyok közt támadó kérdések, a helybeli környüállásokhoz és a helyek távolságához képest, - mellyeket külömben is mindenütt köz-hatóság által szükség elhatározni, - az illető Megyék által eligazítandók, avagy megitélendők; a meg nem elégedett félnek az úrbéri út szabad maradván.

Hogy pedig a Földes-Urak a Jobbágyok munkájának czélirányos hasznát vehessék, arra kelletvén figyelmezni minden rendű úri munkák megvételére nézve, hogy legalább egy negyed része az esztendei járandóságnak, a hat téli hónapra hagyassék, szabad lesz a Földes-Úrnak sürgetős munka idején - kivévén egyedűl a szántást - a telkiállomány aránya szerint járó munkák minden héten, míg az t. i. tartand, kettőztetni, úgy mindazonáltal, hogy az illyettén munkák is az esztendei járandóságba bétudassanak; házas és házatlan Zsellérek azonban a munkák illy kettőztetésére nem szoríttathatnak, - Temes, Torontál és Krassó Vármegyékben pedig eddigi szokás szerint a következő hét jövendőre is szabad marad a telkes Jobbágynak. Hasonló beszámítás mellett megengedtetik az is, hogy a távolabb helyről rendelendő Jobbágyok (kiket ezen út és munka felől, hogy arra készülhessenek, jó eleve értesíteni kelletik) a jövés és hazamenés betudásával számított négy napig folyvást szoríttathassanak akár kézi, akár igás úrimunkának tételére, de az illy munkák egy hónap alatt rendszerint csak egyszer, sürgetőbb mezei munka idején pedig kétszer kívántatthassanak meg, úgy azonban: hogy egy hét mindenkor szabad maradván az úri munkától, a másik hét a Földes-Úr dolgára fordíttassék, mely esetben köteleztetik a Földes-Úr, nyáron a marhák elegendő legelőjéről, télen pedig mind magának a Jobbágynak, mind marháinak szükséges és alkalmas elhelyezéséről gondoskodni.

Valamint azonban a Földes-Úrnak sem a Jobbágyok által úr dolgára állított marhákat ne talán munkája siettetése végett több felé osztani, sem a Jobbágyot általjános, és végre olly úrimunkára, mellyel a földes-úri jóváhagyás, vagy legalább elnézés mellett esztendei illetőségre fejében adós maradott, ezentúl szorítani nem szabad, úgy viszont ha az ily tartozás a Jobbágy nyakasságából vagy restségéből származnék, jussa lesz a Földes-Úrnak, az illyettén késedelmes vagy makacs, kivált sürgetős dolog idejében Földes-Urának könnyen nagy kárt okozható Jobbágy költségére az elmulasztott, és a vonakodó Jobbágy által pótlólag végzendő munkán kivűl mást fogadni. Egyébiránt ezeknek többszöri ismétlése eseteiben a IV-dik Törvény 12-dik §-sa c) alatti értelme szerint a Jobbágy törvényes elmozdításának leend helye.

6. § A vadak akármelly nemei által okoztatni szokott károknak meggátlására nézve kötelesek a Jobbágyok (kivévén Temes, Torontál és Krassó Vármegyéket, hol ezen tartozásnak jövendőre sem lészen helye) minden telektől, s ehhez aránylag, nem külömben nyolcz Zsellért egy telekkel egybehasonlítva, ezeknek részéről is egy személyt, urbéri munkáikon felűl, a jövettel és a menetel idejét is beleszámítva, 3 napi vadászatbéli szolgálatra küldeni, melly végett, (magoknak fegyverök rendszerint nem lehetvén) azt valamint puskaport, és ólmot is adni fog nékiek az Uraság, úgy mindazonáltal, hogy ezen vadászatbeli tartozás sem más szolgálat nemére ne fordíttathassék, se a Jobbágy által pénzen vagy termesztményekkel meg ne váltathassék, azonban a vadászatbeli s illetőleg az ártalmas vadaknak kiirtásában szükséges segéd-munkákra, következőleg a hajókra is, alkalmaztassék.

7. § Eltöröltetvén jövendőre a hosszú fuvar - helyette egy egész telkes Jobbágy két marhával két napig, a kisebb állományúak pedig ehez aránylag fognak, a szántáson kivűl, szokott gazdasági munkát tenni, - (kivévén Temes, Torontál és Krassó, nem külömben Posega, Verőcze és Szerém Vármegyéket, mellyekben az érintett tartozás eddig sem divatozott).

8. § Az urbéri telkek állományába bé nem foglalt erdőben faizás használásában élő Jobbágyok, tartozni fognak, jelesen: minden egész telkes Jobbágy s ehez aránylag a kisebb állománnyal bírók, lakó helyöktől két közönséges mérföldnyi távolságnál nem messzebb, az Uraság által kijelelendő erdőből egy Posonyi mértékű öl fát, a Földes-Úr által jószága határán belől kimutatandó, s a vágás helyétől a lerakás helyéig két közönséges mérföldnél szinte messzebb nem eshető helyre hordani, s azt a fenjegyzett mértékben öszverakni, a házas Zsellérek pedig fejenként fél öl fa öszvevágásával kötelesek; - azonban nem csak Temes, Torontál és Krassó Vármegyékben, hol e czím alatti úri adózás eddig nem divatozott, hanem Posega, Verőcze és Szerém Vármegyékben is, hol a marhátlan Jobbágyok által öszve vágott ölfa behordásának kötelessége a marhás gazdákat, de csak ezeknek lakhelyök határában fekvő erdőkre nézve, illetve, az e részben fennálló szokás jövendőre is fenntartatik.

Hol pedig a Jobbágyok urbéri nádlás hasznával élnek, ott minden földdel biró Jobbágy egy egész telektől 40 kéve nád levágására és az ölfa behordása tekintetében meghatározott távolság aránya szerinti öszvehordására köteles; - a nádlási jótékonyságot használó Zsellérek is fejenként 20 kéve nád levágásával szinte tartozván.

9. § Az ollyantén művészek, s mesteremberek, kik egyedűl művészségök s mesterségök gyakorlásából élnek, és kiknek telki tartozmányok nincsen, - valamint az ilyen kalmárok és kereskedők is, úri munka kötelességeiket kész pénzzel megválthatják, mellynek mennyisége azon esetben, ha a Földes Urasággal meg nem egyezhetnének, szokott urbéri úton fog elhatároztatni.

10. § A Község belső és külső földeitől járó adózásokra nézve az elébbi szokás tartassék meg.

11. § Ezen esztendőnkénti úri szolgálatokon, s adózásokon felűl, a Földes-Urak Jobbágyaiktól semmit sem kívánhatnak; minél fogva minden elsőbbség, avagy mások előtti vételbeli földes-úri jussok, valamint minden kényszerítések, úgy bár melly természetü s nemű szolgálatok, taksáltatások, úgy szinte kizárások nemeik is, (fenntartatván egyébiránt a fentebbi VI-dik törvénycikkely határozása) jövendőre minden megkülömböztetés nélkül az egész Országban, s ahhoz kapcsolt részekben megszüntetvén, a Megyék kötelességében állani fog, felvigyázni: hogy a számvetések rendszerint tétessenek, és hogy a Jobbágyok felesleges munkákra ne szoríttasanak, hanem hogy ha a járandóságon felül több munkát kivánna a Földes-Úr, az eránt Jobbágyaival szabad alkura lépjen.

Hogy ha pedig a jobbágy úri munkára törvényes járandóságán felül kénszeríttetnék, illy esetben a Földes-Úr az okozott kárnak megtérítésére, és minden gyalog, vagy igás munka, a kénszerítés idejekori folyó árának kétszeres megfizetésére, a fentebbi IV-dik törvénycikkely 4-dik §-a által meghatározott rövid úton szoríttassék, - mely tilalmas kénszerítések ismétlése esetében az általhágó Földes-Úr ellen egyszersmind a szokott Törvény útján a IV. törvénycikkely 4-dik §-a által meghatározott módon, a Tiszti-Ügyész felperessége mellett, annyiszor, menyiszer az általhágás történik, 200 forint bűntetésnek leend helye.

12. § Udvari telkeken lakó, vagy bár melly nevezett alatt pusztákra telepített, és a Földes-Úr engedményéből valamely úri majorságbeli telkeket használó Zsellérek, úri tartozásaikra nézve egyedül a Földes-Úrral teendő szabad egyezéstől függnek.


  Vissza az oldal tetejére