A kereskedésnek az igazság gyors kiszolgáltatása által eszközlendő könnyebbítéséül vásári Biróságok állíttatnak fel, mellyek a szabad királyi Városokban az Előlülőből, négy Tanácsbeliből és Jegyzőből fognak állani, de a mellyek nem egyébkor, mint az országos- és heti-vásárok ideje alatt, s egyedül következő esetekben rövid úton biráskodhatnak; úgymint:
1. § A kereskedési szövetkezésekből származott, s különösen kijelelt vásárokra kötelezett adósságok eránt; - valamint
2. § A kereskedési mindennémü tárgyaknak kötés szerinti általvétele, vagy adása kérdéseiben, ha azokra nézve vásár alatt történt-meg az alku, vagy felpénz adatott reájok, nem külömben ha vásárra szállítások kiköttetett, s vásáron találtatnak; - hogy ha pedig a lekötelezett portékák nincsenek a vásáron, a felperes tetszése szerint vagy a vásári Biróság előtt követelheti a foglaló két annyi mennyiséggel való visszaadását, és azon sommának, melly a foglalón kivűl talán előre fizettetett, visszatérítését a kötésből való elállón, vagy ezt törvénynek rendes útján maga illetősége eleibe idéztetheti a kötésnek teljesítésére.
3. § Mind e két esetben csak a kijelelt vásárok ideje alatt, és rendes próbák mellett, mindazáltal az ügy-döntő esküvés kirekesztésével, folytathatik a követelés; - úgy szinte
4. § Ha a portékák árok azonnali lefizetésének kötelezése mellett vétettek meg, s azokat a vevő már valóságosan által is vette, meddig és mennyire az illy portékák a Város határában találtatnak, az ár lefizetésének, vagy a portékák visszaadásának követelésére nézve; - nem külömben
5. § A vásár alatti vételeknek s eladásoknak erőszak, álnokság, csalárdság, és elvétés okainál fogva kivánt felbontása, és a fizetett ár visszaadása kérdéseiben, ha a portékák még természetben s magok egész valóságában megvannak; - mellyeken felül
6. § A vásári Biróság hatóságában fog állani, az Ülésből, vagy ha veszedelemmel járna a késedelem, a Biró által Ülésen kivűl is kiküldendő két Tanácsbeli, és egy segéd Irnoknak, úgy szinte a dolog megkivánván, a helybeli kereskedők közül kiválasztandó, vagy egyébiránt a művészetet esmérő két tagoknak szoros vizsgálata után, és a dolog addigi egész voltának fenntartása mellett teendő tudósításokra közzár, szemrevétel, becsü, s más hasonló birói intézetekkel a vásárosok közt rendeléseket tenni a próbák beszerzése, a keresetek bátorsága és a csalárdságok megakadályoztatása eránt; - következőleg
7. § Hogy a bepanaszlott el ne illanthasson, vagyonát el ne titkolhassa, vagy azt az illető Biróság hatósága alól ki ne vonhassa, a környülményekhez képest őrt is rendelhet a panaszlott személye mellé, vagy biztost nevezhet, ki az eladandó portékákból befolyó pénzeket ideiglen lefoglalja, s egyszersmind a panaszolkodó megcsalására czélzó eladásokat, s minden egyéb kijátszásokat megakadályoztassa.
8. § Ez ideigleni intézkedésekre szükséges, és a biráskodás természetéből származó költségeket mindenkor a Felperes fizeti előre, azok megtérítésének terhe pedig a vesztes félt illeti.
9. § Irott panasz nélkül is, s egyedül szóbeli előterjesztésre, s úgy hozván magával a dolog, az eredeti okiratoknak előmutatására, sőt ha a késedelemmel veszedelem van egybe kötve, Innep- s Vasárnapokon, és délutáni órákban is idéztethetik az Alperes a vásári Biróság eleibe ennek poroszlója által, és ha önkényt meg nem jelen, a környülményekhez képest kényszerítő eszközökkel is szoríttathatik a megjelenésre.
10. § A Felek vagy személyesen, vagy megbizottjaik által, kik a dolog eránti tudatlansággal magokat nem menthetik, a vásári Biróság előtt törvényben állani kötelesek.
11. § A törvénykezés módja itt szóbeli lévén, erre nézve előbb a panasz, s úgy mind a két részről tett nyilatkoztatások, az azokat erősítő okiratokkal, és az eleve kiküldött Tanácsbeliek által kihallgatandó, s utóbb a Biróság által meghitelesítendő tanubizonyságokkal együtt vétetnek Jegyzőkönyvbe, azután pedig a Felek nyilatkoztatásai, és a Tanúk vallásai felolvastatván, előttök esméretes nyelven magyaráztatnak meg, kik még akkor is a felvilágosítandókat felvilágosíthatják; - végre Itélet hozattatik és kihirdettetik.
12. § A Felek által béperlett, s nevök aláírásokkal megjelelendő okiratok nyugtatvány mellett mind addig eredetben tartatnak meg a Jegyzőkönyv mellett, míg azoknak helyébe hiteles másolatok a Felek költségén nem szereztetnek.
13. § A hozott Itéletek a vesztes félnek egyedül helyben lévő, és a vásári hatóság alá tartozó ingó javaiban a vásár helyén tartandó árverés útján, nyomban hajtatnak végre.
14. § A Nemesek, ha nem béjegyzett kereskedők is, mihelyest élet-módjoknál fogva valóságos kereskedők, vagy mesteremberek, ezen viszonyból származó szövetségekre nézve a vásári Birósság alá tartoznak, - egyébként a nemesek csak akkor idéztethetnek a vásári Biróság eleibe, ha annak magokat önkényt alá vetették; ha mindazáltal mint felperesek tulajdon panaszaikból származó viszon követelés útján valamiben terheltetnének, illy marasztaló Itéletnek végrehajtása a fenntebbi 13. § értelme szerint azoknak ingó javaiból eszközöltetik.
15. § A vásári Biróságnak az előszámlált eseteken kivűl akkor sem lészen helye, midőn a Felek azt Köz-Biróságnak választják, vagy annak Biróságában megegyeznek; minél fogva az a bánatbér megitélésébe még oly esetben sem bocsájtkozhatik, mellyben ez záradék gyanánt a vásárra tett kötésben foglaltatott, hanem arra nézve a Feleket a törvény rendes útjára igazítja; - úgy
16. § Azon esetben is, ha a portékák megvétettek ugyan, de azoknak kézhez vétele előtt másnak adattak el ismét, s az eladó által ezen utóbbi vevőnek valóságosan kezeihez is szolgáltattak, - minthogy az utóbbi jó hitű vevővel tett, és a portékáknak valóságos általvétele által megerősíttetett kötés ezen vásári Biróság által fel nem bontathatik; - ha az eképen megkárosíttattak avval, ki a kárt okozta, barátságosan meg nem egyezhetnének; a vásári Biróság a Feleket maga illetőségéhez fogja utasítani.
17. § A rendezett Tanácscsal biró Községekben a vásárosoknak nem-nemesek ellen benyujtott panaszait szinte a feljebbi szakaszokban a szab kir. Városokra nézve megállapított szerkezetű és hatóságú vásári biróság itélendi el; - azon panaszokat pedig, mellyek a nemesek ellen vásár alatt tétetnek, a Szolga-bíró Esküdt társával intézze el.
18. § Végre a többi Községekben, mellyek a feljebbi 17-dik § tartalma alá nem esnek, a nem-nemeseknek egyedül a vásár alatt keletkezett kötelezésekből származó panaszait, a Földes-Uraság, a Szolgabírónak és Esküdtnek közbenjöttével, ugyan azon vásár lefolyta alatt intézze el, s ha ezt a Földes-Úr elmúlasztja, e részben a Vármegye rendelkezésének, a nemesekre nézve pedig a Szolgabíró és Esküdt bíráskodásának lészen helye.
19. § A vásári Bíróság által elintézett perekben nincs helye a feljebbvitelnek, de a meg nem elégedett Fél mind a per tárgyára, mind hozzá járulatkép a vásári bíráskodásból származó károk megtérítésére, a törvénynek rendes útján terjesztheti keresetét az illető Bíróság eleibe; s ennél fogva:
20. § A vásári Bíróságok Jegyzőkönyvei, a Szolgabíróé ugyan a Vármegye - a szabad kir. Városok, Földes-Úr, és Mező-Városiaké pedig, minden vásár végével mulhatatlanul ezeknek levéltáraiba tétetnek, sőt az említett Bíróságok határozatai az illető Feleknek is hiteles másolatokban adattassanak ki.
