1836. évi XXVI. törvénycikk

egy állandó hidnak Buda és Pest közötti építéséről

Az Országon keresztül folyó Duna jobb és bal partjai között szükséges szakadatlan közösülés fenntartása végett Buda és Pest Városok között állandó hídnak építése határoztatik. Ennek folytában

1. § A Buda és Pest közti állandó híd felépítésének eszközlése egy részvényes társaságnak feladása lesz; - melly is hogy annál hamarább öszveállhasson, vállalatára nézve pedig Törvény által tökéletesen biztosítva legyen.

2. § A részvényes társaság költségén Buda és Pest között építendő állandó hidon, - mindazonáltal egyedül ezen esetben, és minden innen vonható következések nélkül, csak az Országos Küldöttség által a részvényes társasággal kötendő szerződési és alább kijelelendő határidő alatt, - hidvámot kivétel nélkül mindenki fizetni tartozik.

3. § A hídvám tárgyára nézve meghatároztatik: hogy a részben legnagyobb mennyiségnek az 1790-dik esztendő óta 1808-dik esztendeig némelly változásokkal fenállott, legkisebbnek pedig a most divatozó vám állapíttatván meg, az Országos Küldöttség a részvényes társaság egyetértésével, s a költsönös igazságnak és a kereskedési nézeteknek legbiztosabban megfelelőleg, azon két-rendbeli vámok közül akár egyikét választhassa, akár pedig egy közép arányt dolgozhasson ki, s a hidvám az országos Küldöttség és a részvényes társaság közötti egyességgel megállapítandó azon jegyzék szerint fogván szedetni, ezen hidvám-jegyzékben a részvényes társasággal kötendő szerződési esztendők lefolyásáig legkisebb változás is nem történhetik.

4. § A Buda és Pest közti állandó híd felépítésénel az alább kinevezendő Országos állandó kiküldöttség által, a jelen Törvény és ennek elvei szoros értelmében, - a királyi legfőbb felügyelésnek a Törvények, és jelesen az 1790/1-iki 12-ik törvénycikkely értelmében való gyakorlata fennmaradásával, - eszközlendő munkája azon Küldöttségre bizatik olly móddal, hogy ezen állandó Küldöttség a jövő Ország Gyűlésére minden végzetei és tettei felül, környülményes jelentést mulhatatlanúl beadni tartozzék.

5. § Az Országos állandó Küldöttség teljesen meghatalmaztatik arra, hogy a részvényes társaság által eleibe terjesztendő hid-terveket, az építési költségek felszámítását, és minden e tárgyhoz tartozó egyéb környülményeket gondos figyelemmel fontolja és bírálja meg, s végzését a kölcsönös igazság és egyenesség viszonyai alapjain építve, a részvényes társaságnak részére szerződés szerint lekötendő hidvám-szedési esztendőknek változás alá többé egy általjában nem eshető számát végképp elhatározólag szabja meg, és minden egyéb környülményeket is a fennálló Törvények szerint határozon el.

6. § A Buda és Pest közti állandó hidnak felépítéséhez szükséges kisajátítások törvénnyel megrendeltetnek, úgy mindazonáltal: hogy ha a Buda és Pest Városiakat a Törvények értelmében illető igazságos kárpótlás eránt a mondott Városok és a részvényes társaság között a minden esetre előre bocsájtandó barátságos egyeztetés nem sikerülne, a jelen különös és rendkivüli esetben azon kárpótlási tárgynak előlegesen és sommás úton biróiképp leendő elitélése végett a királyi Tábla rendeltetik ki; - fennhagyatván a meg nem nyugvó félnek a hétszemélyes Táblára leendő feljebbvitel.

7. § Eltelvén a részvényes társasággal kötendő szerződési feltételek, a Buda és Pest közötti állandó híd azonnal a Nemzetnek tulajdona lesz. A 2-dik §-i ideigleni rendelet azonban mind addig divatoz, míg a hídvám jövedelméből olly alkalmas tőke-somma gyülend öszve, melly azon hídnak örök fenntartására elégségesnek itéltetni fog.

8. § A híd örök fenntartását biztosító alapul szolgálandó tőke-sommának igazságos meghatározása szintén az Országos állandó Küldöttségre bizatik; valamint az is, hogy az említett tőke-sommát kamat-fizetés mellett Buda és Pest Várossainak kölcsön fejében adja által, s e részben a mondott két Városokkal a híd, s az idők ekkori állapotjához igazságosan mérséklendő szerződést készítsen.

9. § Miután pedig már a Buda és Pest közti állandó hídnak örök fenntartására megkívántató tőke-somma is öszveszerezve lesz, a feljebbi 2-dik §-i rendelet azonnal és teljesen nem csak megszünik, hanem ezen nemzeti hídnak rajta ingyen való általjárássali használata kivétel nélkül, mindenkinek örökre megengedtetik.

10. § Azon esetre, ha a részvényes társasággal készítendő szerződésben lekötött esztendők eltelte előtt a kérdéses híd használható lenni úgy megszünne, hogy a társaság azt többé helyre állítani nem akarná, akkor Buda és Pest Városainak feléled azon jussa, hogy azon sommát, mellyet kárpótlás fejében nyertenek, a részvényes társaságnak visszafizetvén, az elébbi általjárást helyre állíthassák, és az eddig gyakorlott mód szerint, az illető Vármegye által meghatározandó vámot - a kiváltságos személyek kivételével - szedhessék; ha pedig a társaság azon állandó hídban esett hibákat helyre állítani kivánja, azt az Országos kiküldöttség által meghatározandó idő alatt eszközölje, addig pedig a szükséges általjárásról a maga költségén, de nem az állandó hídhoz szabott, hanem az illető Vármegye által - s szinte a kiváltságos személyek kivételével - megállapítandó vám szerint gondoskodni tartozik.

11. § A Buda és Pest közötti állandó hídhoz megkívántató rendőr-hatóság a mondott két Városok által gyakoroltassék ugyan, a hídvám fizetésére, s az ebből eredő személyes viszonyokra, valamint a Buda és Pest Városaik és a Vállalkozók között támadható kérdésekre nézve mindazáltal mindenki, törvénnyel kijelelve lévő Bírájának hatósága elől el nem vonhatva, az alá fog tartozni.

12. § A 4-ik §-ban rendelt országos állandó Küldöttség Elnökségének viselését Ő cs. kir. Fő-Herczegsége, az Ország Nádora, a Haza jólétét gyarapító köz-intézetek elővitelében minduntalan kitündököltetett buzgóságából, és fáradhatatlan munkásságú szorgalmából, az Ország Rendeinek egyesült szíves kéréseihez képest magára vállalni méltóztatván, azon Országos állandó Küldöttség tagjaivá következendők neveztetnek:

A Fő-Rendi Tábla részéről:

Palugyai és Bodafalvai Palugyay Imre, Kassai Püspök, és Ő Cz. kir. Felsége Tanácsosa.

Szilassy és Pilisi Szilassy Jósef, Sz. István Apost. Királyi rendének vitéze, sz. Korona őrje, Ő Cs. kir. Felsége valós. belső titkos Tanácsosa, hétszemélyes Tábla-Bíró, és Torna Vármegye Fő-Ispánja.

Szklabinai és Blatniczai Báró Révay János, Ő Cs. kir. Felsége kamarássa, valós. belső titkos Tanácsossa, és Thurócz Vármegye örökös és valós. Fő-Ispánja.

Gróf Battyányi Imre, Német-Ujvár örökösse, Ő Cs. kir. Felsége kamarássa, valós. belső titkos Tanácsossa, hétszemélyes Tábla-Bíró, és Szala Vármegyének Fő-Ispánja.

Losonczi Gyürky Pál, Ő Cs. kir. Felsége Kamarássa, és Krassó Vármegye Fő-Ispánja.

Sárvári és felső-vidéki Gróf Széchényi István, több külföldi jeles Rendek vitéze, és Ő Cs. kir. Felsége Kamarássa.

Kraszna-Horkai Gróf Andrássy György, Ő Cs. kir. Felsége Kamarássa.

A Fő-Tisztelendő egyházi rendből:

Németh György, a kir. Tábla Praelatusa, és az Esztergomi Fő-Káptalan Kanonokja és Követe.

A Királyi Tábla részéről:

Verebi Végh Ignácz, Ő Cs. kir. Felsége Tanácsossa, és az Ország-Bírói hivatal Itélő-Mestere.

Niczki Niczky János, királyi Tábla-Bíró.

Horvát-, Dalmát-, és Tót-Ország részéről:

Gróf Draskovich János, Ő Cs. kir. Felsége Kamarássa, és a nevezett Országok Követe.

A Dunán-inneni Kerületből:

Dubraviczai Dubraviczky Simon, Pest Vármegye Al-Ispánja és Követe.

Bencsik János, Nyitra,

Szutsits Károly, Bács,

Fáy András, Pest Vármegyék Követei.

A Dunán-túli Kerületből:

Széll Imre, Vass,

Kocsi-Horváth Sámuel, Veszprém,

Szalopek János, Verőcze Vármegyék Követei.

A Tiszán-inneni Kerületből:

Plannschmid Eduard, Szepes,

Szirmay Antal, Zemplin,

Roskoványi Gábor, Tiszán-inneni kerületi Táblabíró, és Sáros Vármegyék Követei.

A Tiszán-túli Kerületből:

Makay Sándor, Krassó,

Kövér János, Temes,

Vay János, Szabolch Vármegyék Követei.

A Kerületek részéről:

Tossoni Ágoston, Fiumei Követ.

A jelen nem lévők részéről:

Paziazy Mihály.

A szab. kir. Városok részéről:

Szánthó Mihály, Győr,

Markovits Antal, Bártfa,

Gyurkovics György, Poson Városok Követei.


  Vissza az oldal tetejére