1840. évi II. törvénycikk

a magyar ezredekhez ujonczokban tett segedelmi ajánlatról

1. § Ő Felségének az ujonczokban ajánlandó segedelem iránt tett kegyelmes előadására az Ország Rendei, miután a törvények értelmén sarkalló kivánatuk folytában a küldolgok fenforgó körülményeiről és a magyar ezredek jelen állapotjáról Ő Felsége nevében értesíttettek, a szükség iránti felfedezés következésében, ennek pótlására segedelemképen, s minden ebből vonható következés nélkül, és az 1741:LXIII-dik tc. 2-dik 1807:I-ső tc. 5-ik, 1808:VI-dik tc. 1-ső, és 1830:VII-dik tc. szinte 1-ső §-ikban foglalt óvások mellett, a magyar ezredekhez önként 38,000 ujonczokat ajánlanak, következő feltételek alatt:

1. Hogy azok - az állítás módjára nézve készített országgyülési utasítás 1-ső §-nak 7-dik pontjában kijelelt, és szolgálni 12 évekig köteles ujonczoknak egyedüli kivételével - katonai szolgálatot tenni tiz évekig tartozzanak, ezen időnek elteltével pedig mindnyájan végkép és mulhatatlanúl elbocsáttassanak, s még kiütéssel fenyegető, vagy már kiütött háború miatt se lehessen katonai további szolgálatban közülök senkit is tartóztatni; az ezredektőli elbocsátásuk alkalmával végre illendő ruhák és elegendő utiköltségek adásával szállíttassanak haza.

2. Sőt ezen idő alatt is, ha valamellyiknek hazaeresztése nélkülözhetlenül szükségessé válna, annak elbocsátását szolgálatának megállapított évei ne gátolhassák, tőle a katonai öltözet ára ne követeltessék, sem pedig az e miatt, vagy más bármelly okból származható hiánynak pótlását kivánni ne lehessen. Ezen rendelet azokra is kiterjesztetik, kik katonákká önként lettek.

3. Hogy nem időszakonként, hanem ugyanazon egy s lehető legrövidebb idő alatt, és pedig mindenhol sorshuzással állíttassanak.

4. Ezen számba az izraeliták is kötelesek népességök arányához képest, egyedül ön felekezetükből, ujonczokat állítani; ugyanazért, miután az illető köztörvényhatóság a reájok eső számot népességök szerint kivetette, a sorshuzás alá tartozók összeirása a köztisztviselő közbenjöttével teljesíttessék, a sorshuzás is annak jelenlétében vitessék véghez, és az akképen állított izraelita-ujonczok az illető törvényhatóságok kebelében soroztatván be (assentáltatván), az ujonczok megajánlott számába betudassanak.

5. Az ujonczok elfogadásában a testnek nem formájára vagy mértékére, hanem alkotására legyen tekintet, ugy hogy az öt láb magasságu ujoncz is, ha különben egészséges testü, és izmos, s a katonai terhek viselésére alkalmatos, elfogadtassék.

6. A besorozó (assentáló) tisztek és orvosok előtt szabályul a jelen országgyülés alatt megállapított utasítás szolgáljon, és mind a katonatisztek, mind a politicai törvényhatóságok a szerint foglalatoskodjanak, s más ujonczok hiánya esetében ollyak is elfogadtassanak, kikben a katonai szolgálatra alkalmatlanságot nem okozó, s az említett utasításban érdekelve nem lévő csekély fogyatkozások tapasztaltatnak.

7. Hogy mind azok, mik az állítástóli kivétel, az állítás módja, és a kóborlók iránt a most megállapított útasításban rendelve vagynak, megtartassanak.

8. Hogy az elaggott vagy hosszas szolgálat által törődött katonák tovább ne tartóztassanak, hanem a katonaállítás végbementével, az 1807:I-ső tc. 11-dik §-ában engedett kedvezményekben részesülő agg-katonák sorába essenek; ezenkivül azok, kik a mindenkori szoros vizsgálat mellett házi dolgaiknak folytatására odahaza elkerülhetetlenül szükségeseknek találtatnak, az 1830:VII-dik tc. 1-ső §-a 8-ik pontjának rendelete szerint, a katonai öltözet árának megtérítése és más legénynek maguk helyébe leendő állítása nélkül azonnal elbocsáttassanak.

9. A most ajánlott 38,000 újonczok állításának ideje alatt a hadfogadás szünjék meg, azontúl az 1807:I-ső tc. rendelete szerint ismét folyamatba tétessék; azok pedig, kik ezen törvény alkotásától számítva a katonaállítás bevégződéseig az állítás alá tartozó személyek közül az ezredeknél önként beállanának, vagy más akármi módon illető törvényhatóságuk kebelén kivül katonákká lennének, mindenkor az illető törvényhatóságra kivetett újonczok száma közé lesznek beszámítandók.

10. Hogy az újonczok odahaza hagyott vagyonára illendő gond legyen, s javaik az illető köztisztviselők által, jelesen a vármegyékben a földesuraság befolyásával, azonnal összeirassanak, s ingyen az árvák dolgaira rendelt polgári intézet felügyelése alatt tartassanak.

11. Az ujonczoknak a népesség számára való tekintetteli felosztása a jelen országgyülésen meghiteltetett választmány által kidolgozandó kulcs szerint intéztessék el.

12. Mivel pedig a katonáskodásra legfőbb ösztönül az szolgálna, ha a katonai erényeket érdemlett előléptetések és jutalmak minélelőbb követnék: Ő Felsége az 1830:VII. tc. 1-ső §-a 12-dik pontjában tett kegyelmes igérete szerint, az a részben fennálló törvények, jelesen az 1792:IX. és az 1807:I-ső tc. rendeletének szoros betöltésével, szivén fogja viselni azt, hogy a magyar sor- és véghelyi ezredekben tisztek, következésképen tábornagyok és stabálisok is, született magyarok legyenek, a katonai kitünőbb érdemeket pedig nemesi czímer-levelekkel, udvari telkekre és apróbb részekre osztandó jószágok adományaival fogja a törvények értelmében jutalmazni.

13. Az állítandó újonczok egyedül magyar ezredekben szolgáljanak, s őket nem-magyar ezredekhez áttenni semmi szín alatt nem lehet.

A Karok és Rendeknek ezen ajánlását, u. m. a melly nemzeti buzgó hűségöknek s azon készségöknek, mellyel Ő Felsége szándékai elősegélésében őseikkel vetekednek, dicső bizonyságáúl szolgál, Ő Felsége kegyelmesen fogadja.


  Vissza az oldal tetejére