1847. évi erdélyi I. törvénycikk

a magyar nyelvről

Ő felsége kegyelmes jóváhagyásával az 1791-ik évi 31-ik törvénycikk következőkben módosittatik:

1. § A törvények ezentul magyar nyelven szerkesztetnek; egyébaránt Ő felsége kegyelmesen gondoskodni méltóztatik: hogy azoknak a szász törvényhatóságok nemzeti nyelvökre közhatósági felügyelet alatt eszközlendő forditása, azon törvényhatóságok kebelbeli használatára, az országgyülési törvénycikkekkel együtt, a királyi főkormány utján, annak idejében átküldessék.

2. § Az országgyülés nemcsak a jegyzőkönyvek szerkesztésében, hanem a királyi biztossali értekeződésekben és Ő felsége elébe terjesztendő feliratokban is magyar nyelvet használand.

3. § A királyi főkormány, királyi tábla és a királyi főkormány alá rendelt hivatalok, jegyzőkönyveik szerkesztésében, egymásközti és e nagyfejedelemség minden törvényhatóságaivali levelezésekben magyar nyelvet használandanak, és a királyi főkormánynak a most emlitett törvényhatóságokhozi rendeletei bevezetéseikkel és befejezéseikkel együtt, magyar nyelven fognak kiadatni.

4. § Minden törvényhatóság, valamint minden törvényszék és polgári közhatóság, mind tárgyalásaiban és jegyzőkönyvei szerkesztésében, mind tudósitásaiban és kiadmányaiban a magyar és székely nemzet kebelében, magyar, a szász nemzet kebelében pedig német nyelvet alkalmazand.

5. § Az anyakönyvek oly helyeken, hol a szónoklatok magyar nyelven tartatnak, magyar nyelven fognak szerkesztetni, és ugyanezen nyelv leend használva ezen egyházi hatóságoknak magyar és székely világi törvényhatóságokkali levelezéseiben; a királyföldön, valamint a magyar nemzet kebelében létező ágostai hitvallásu egyházi hatóságok továbbra is az eddig gyakorlott szokásban maradván.