1. § Az országgyülés jövendőben évenkint, és pedig Pesten tartandván üléseit, az évenkinti ülésre az ország Rendeit Ő Felsége minden évben, s a mennyire a körülmények engedik, a téli hónapokra hivandja össze.
2. § A hozandó törvények jövendőre Ő Felsége által az évi ülés folyama alatt is szentesíttethetnek.
3. § A képviselők három évig tartandó egy országgyülésre, s ezen országgyülésnek mindhárom évi üléseire választatnak.
4. § 1848-tól kezdve minden harmadik év eltelte után, a következő országgyülés első évi ülésének megnyitását megelőző hat hét lefolyása alatt, országszerte uj képviselőválasztás történik, midőn azok is, kik időközben választattak meg, csak uj megválasztás által tarthatják meg képviselőhelyeiket, és pedig szinte egy országgyülés három évi üléseire.
5. § Ő Felségének joga van az összejött évi ülést prorogálni, s berekeszteni, sőt az országgyülést a három év eltelése előtt is feloszlatni, és ekkor új képviselőválasztást rendelni; de ez utolsó esetben az ujabb országgyülés összehivásáról aképen rendelkezendik: hogy ez az elébbinek feloszlatásától számitandó három hónap alatt összeüljön.
6. § Az évi ülés az utolsó évrőli számadásnak, és következő évi költségvetésnek a ministerium által leendő előterjesztése, s az irántoki határozatnak meghozatala előtt be nem rekesztethetnek, sem az országgyülés fel nem oszlathatik.
7. § Elnököt és egy másodelnököt a főrendi táblához, a tábla tagjaiból, Ő felsége nevez ki, de jegyzőit, szinte saját tagjai közül, titkos szavazás útján a tábla maga választja.
8. § A királyi tábla a képviselők táblájának kiegészitő része lenni ezennel megszünvén, a képviselő tábla egy elnököt, két alelnököt, és jegyzőket, tagjainak sorából, titkos szavazás utján maga választ.
Mind a két táblának elnökei az országgyülés egész folyamára, a többi táblahivatalnokok pedig évenkint, az első ülésben választathatnak, és illetőleg neveztetnek ki, melly ülésben az elnökséget a tábla legkorosb tagja viendi.
9. § Ugy a főrendi, mint az alsó táblai elnök az országos pénztárból díjt húz, melly a legközelebbi országgyülés első évi ülésében fog meghatároztatni.
10. § Ülései mind a két táblának ezután is nyilvánosak. A tanácskozásaiban szükséges csend és rend, s a hallgatók teljes hallgatagságában tartása iránt mindenik tábla szabályokat alkot, s azoknak végrehajtását elnöke által szigoruan eszközölteti.
11. § E részben előlegesen már most rendeltetik, hogy a hallgatóságnak a tanácskozást háborgatni semmiképen nem szabad.
12. § Ha egyes hallgató, vagy a hallgatóság, a tanácskozást háborgatja, és az elnöki egyszeri intésnek sikere nincs, másod ízben a jelen törvényre hivatkozva, az egyes hallgatót, vagy illetőleg a hallgatóságot, kiparancsolhatja, és annak helyét bezárathatja.
13. § Ez megtörténvén, a tanácskozás vagy azon nap, vagy később, a többség határozata szerint, de mindig nyilvánosan folytattatik.
14. § A rend és csend fentartása terembiztosok által, szükség esetében a nemzeti őrség alkalmazásával eszközöltetik.
15. § Az előbbi §-ban emlitett szabályokon kívül, a legközelebbi évi ülésben legelsőbben is mindenik tábla magának rendszabályokat készít, mellyekben a tanácskozás és szavazás módja és rende, s átalában véve a tábla belügye, meg fog határoztatni, de a mellyeknek a szorosabb értelemben vett tanácskozási rendet illető része, csak az évi ülések végével, s csak a törvényjavaslatok tárgyalásának bevégzése után, fog módosíttathatni.
