A jelen év folyama alatt a IV-ik törvénycikk értelmében Pesten tartandó legközelebbi országgyülésre kiküldendő követeknek népképviselet alapján választására nézve ideiglenesen következők rendeltetnek:
1. § Politikai jogélvezetet azoktól, kik annak eddig gyakorlatában voltak, elvenni, a jelen országgyülés hivatásának nem érezhetvén, mindazok, kik a megyékben és szabad kerületekben az országgyülési követek választásában eddig szavazattal birtak, e jog gyakorlatában ezennel meghagyatnak.
Ezeken kivül:
2. § Az országnak s kapcsolat részeknek mindazon benszületett, vagy honositott, legalább 20 éves, és sem atyai, sem gyámi, sem gazdai hatalom, sem pedig elkövetett hűségtelenség, csempészkedés, rablás, gyilkolás és gyujtogatás miatt fenyiték alatt nem levő lakosai, a nőket kivéve, törvényesen bevett valláskülönbség nélkül, választók:
a) Kik szabad királyi városokban, vagy rendezett tanácscsal ellátott községekben 300e. ft. értékü házat vagy földet, egyéb községekben pedig eddigi urbéri értelemben vett 1/4 telket, vagy ezzel hasonló kiterjedésü birtokot, kizáró tulajdonul, vagy hitveseikkel, s illetőleg kiskorú gyermekeikkel közösen birnak.
b) Kik mint kézművesek, kereskedők, gyárosok telepedve vannak, ha tulajdon műhelylyel vagy kereskedési teleppel, vagy gyárral bírnak, s ha kézművesek, folytonosan legalább egy segéddel dolgoznak.
c) Kik, habár a fentebbi osztályokba nem esnek is, saját földbirtokukból vagy tőkéjükből eredő 100 ezüst forint évenkénti állandó s biztos jövedelmet kimutatni képesek.
d) Jövedelmükre való tekintet nélkül a tudorok, sebészek, ügyvédek, mérnökök, academiai művészek, tanárok, a magyar tudós társaság tagjai, gyógyszerészek, lelkészek, segédlelkészek, községi jegyzők és iskolatanítók, azon választó kerületben, mellyben állandó lakásuk van.
e) Kik eddig városi polgárok voltak, ha a fentebbi pontokban leirt képességgel nem bírnak is.
3. § Választható mindaz, ki választó, ha életének 24-ik évét betöltötte, s a törvény azon rendeletének, mindszerint törvényhozási nyelv egyedül a magyar, megfelelni képes.
4. § Az országnak követküldés végett választó kerületekre felosztása, a megyék, kerületek és szabad kir. városok törvényhatósági területére és önálláságára nézve semmi változtatást nem okoz.
5. § Fog pedig állani a képviselőház, Erdélyt ide nem értve, 377 követből, kik mindnyájan egyenlő szavazattal birandnak, s úgy a népszám, mint területi, s közgazdászati tekintetek alapjára tett aránylagos felosztással következőleg választatnak:
A) Egyes községek által küldendő követek:
| 1. Ó-Arad küld | 1 köv. | 1 köv. | |
| 2. Beszterce-Bánya, a hozzá tartozó bányásztelepekkel | 1 „ | ||
| 3. Buda | 2 „ | ||
| 4. Pest | 5 „ | ||
| 5. Debreczen | 3 „ | ||
| 6. Eszék | 1 „ | ||
| 7. Esztergom, az érseki s Sz. György és Sz. Tamás városokkal | 1 „ | ||
| 8. Fejérvár | 1 „ | ||
| 9. Győr városa | 1 „ | ||
| 10. Kassa | 1 „ | ||
| 11. Komárom városa | 1 „ | ||
| 12. Körmöcz | 1 „ | ||
| 13. Pécs | 1 „ | ||
| 14. Pozson, Pozson-Várajával | 2 „ | ||
| 15. Selmecz, Bélabányával | 1 „ | ||
| 16. Sopron városa | 1 „ | ||
| 17. Szabadka | 2 „ | ||
| 18. Szathmár-Németi | 1 „ | ||
| 19. Szeged | 2 „ | ||
| 20. Temesvár | 1 „ | ||
| 21. Ujvidék | 1 „ | ||
| 22. Zombor | 1 „ | ||
| 23. Baja, Istvánmegyével | 1 „ | ||
| 24. N.-Becskerek | 1 „ | ||
| 25. Békés városa | 1 „ | ||
| 26. Jászberény | 1 „ | ||
| 27. Böszörmény | 1 „ | ||
| 28. Békés-Csaba | 1 „ | ||
| 29. Csongrád városa | 1 „ | ||
| 30. Czegléd | 1 „ | ||
| 31. Eger | 1 „ | ||
| 32. Félegyháza | 1 „ | ||
| 33. Gyöngyös | 1 „ | ||
| 34. Gyula | 1 „ | ||
| 35. Halas | 1 „ | ||
| 36. Kecskemét | 2 „ | ||
| 37. Nagy-Kikinda | 1 „ | ||
| 38. Nagy-Kőrös | 1 „ | ||
| 39. Makó | 1 „ | ||
| 40. Miskolcz | 2 „ | ||
| 41. Nyiregyháza | 1 „ | ||
| 42. Pápa | 1 „ | ||
| 43. Szarvas | 1 „ | ||
| 44. Szentes | 1 „ | ||
| 45. N.-Várad, Várad-Olaszival | 1 „ | ||
| 46. H.-M.-Vásárhely | 1 „ | ||
| 47. Versecz | 1 „ | ||
| 48. Zenta | 1 „ |
B) Megyék, szab. kerületek és városok vidékeiből alakított választó kerületek, mellyek követeinek választásában azon városok részt nem vesznek, a mellyek saját követküldési joggal vannak fentebb felruházva:
| 49. Moson megye küld | 2 köv. | |
| 50. Győr megye | 3 „ | |
| 51. Komárom megye | 4 „ | |
| 52. Fejér megye | 5 „ | |
| 53. Tolna megye | 6 „ | |
| 54. Baranya megye | 7 „ | |
| 55. Somogy megye | 8 „ | |
| 56. Veszprém megye | 6 „ | |
| 57. Zala megye, hol egyik választó kerület főhelye Kanizsa | 9 „ | |
| 58. Vas megye, Kőszeg sz. k. várossal együtt küld | 10 „ |
Egyik választó kerület főhelye Kőszeg sz. kir. város, másiké Szombathely, mellyekhez a megye annyi népességü vidéket csatol, mennyi a 10 követséghez képest egy követ választására megkivántatik.
| 59. Sopron megye, Kis Marton és Ruszt sz. k. városokkal együtt küld | 6 „ |
Egyik választó kerület főhelye Kis-Marton, s ahoz Ruszt város is tartozand, - s ezen választókerülethez aránylagos népességű vidék csatolandó.
| 60. Pozsony megye, Nagy-Szombat, Sz. György, Bazin és Modor k. városokkal küld | 8 „ |
Egyik választó kerület főhelye N. Szombat, a másiké Bazin, s e kerülethez számítandók Modor, és Sz. György kir. városok is. Ezen választó kerületekhez szinte aránylagos népességű vidékek csatolandók.
| 61. Nyitra megye, Szakolcza K. várossal küld | 11 „ |
Egyik választó kerület főhelye Szakolcza.
| 62. Trencsén megye, Trencsén k. várossal, mint egyik választó kerület főhelyével küld | 8 „ | ||
| 63. Árva megye küld | 2 köv. | ||
| 64. Liptó megye küld | 2 „ | ||
| 65. Túrócz megye küld | 2 „ | ||
| 66. Zólyom megye, Breznóbánya, Libetbánya, Zólyom és Korpona k. városokkal küld | 3 köv. | ||
Egyik választó kerület főhelye Breznóbánya, melly kerülethez Libetbánya, másiké Korpona, mellyhez Zólyom k. város is csatolandó, a követszámhoz arányzandó népességű megyei vidékekkel.
| 67. Bars megye, Uj-Bánya k. várossal együtt küld | 3 „ |
Egyik választó kerület főhelye Uj-Bánya.
| 68. Esztergom megye küld | 2 köv. | |
| 69. Hont megye, Bakabányával együtt küld | 3 „ | |
| 70. Nógrád megye küld | 6 „ | |
| 71. Pest megye küld | 10 „ | |
| 72. Bács megye | 10 „ | |
| 73. Verőcze megye küld | 4 „ | |
| 74. Szerém megye | 3 „ | |
| 75. Posega megye, Posega sz. k. várossal, mint egyik választókerületi főhellyel küld | 2 „ | |
| 76. Heves megye | 8 „ | |
| 77. Borsod megye | 6 „ | |
| 78. Gömör megye | 6 „ | |
| 79. Szepes megye, Lőcse és Késmárk sz. k. városokkal, mint választókerületi főhelyekkel s a szepesi XVI. városkerülettel együtt küld | 6 „ | |
| 80. Sáros megye, Eperjes, Bártfa, Szeben sz. kir. városokkal, mint választó kerületi főhelyekkel együtt küld | 6 „ | |
| 81. Torna megye | 2 „ | |
| 82. Abauj megye | 5 „ | |
| 83. Zemplén | 8 „ | |
| 84. Ung | 4 „ | |
| 85. Bereg | 4 „ | |
| 86. Krassó | 6 „ | |
| 87. Temes megye | 8 „ | |
| 88. Torontál megye küld | 9 „ | |
| 89. Csanád megye | 2 köv. | |
| 90. Csongrád megye | 2 „ | |
| 91. Békés megye küld | 2 „ | |
| 92. Marmaros megye | 6 „ | |
| 93. Bihar megye küld | 12 „ | |
| 94. Szathmár megye, N. -Bánya várossal, mint választókerületi főhellyel | 7 „ | |
| 95. Szabolcs | 6 „ | |
| 96. Ugocsa | 2 „ | |
| 97. Arad | 6 „ | |
| 98. Kraszna megye és Zilah város, mint egyik választókerületi főhely, küld | 2 „ | |
| 99. Közép-Szolnok megye | 3 „ | |
| 100. Zaránd megye | 2 „ | |
| 101. Kővár-vidéke | 2 köv. | |
| 102. Jász-Kún kerületek | 4 „ | |
| 103. Hajdú kerület | 2 „ | |
| 104. Fiumei kerület | 1 „ | |
| 105. Horvátország | 18 „ | |
| 106. Horvát határőrvidék, u. m.: likkai, ottocháni, ogulini, sluini, 1-ső báni, 2-dik báni, varasdkörösi, s varasd-sz.-györgyi ezredek, mindenik ezred küld 1; összesen | 8 „ | |
| 107. Szerémi végvidék, u. m. gradiskai, bródi, és pétervári ezredek, mindenik 1 követet, összesen | 3 „ | |
| 108. Csajkások kerülete küld | 1 „ | |
| 109. Bánsági végvidék, u. m. német-bánsági, oláh-bánsági és illyr-bánsági ezredek, mindenik 1 követet, összesen | 3 „ | |
| Összesen | 377 köv. |
Erdély, ha csatlakozni akar, küld a VII. törvénycikk szerint, kebelében felosztott 69 követet.
6. § Minden egy követ választása végett egy külön választókerületnek kell alakíttatni, s mindegyik választókerület csak egy országgyülési követet választ.
7. § Minden megyének a jelen törvény királyi szentesitése után legfelebb 20 nap alatt tartandó közgyülésében:
a) A megyének választókerületekre az 5. §-ban meghatározott követszám szerinti felosztása s e kerületeknek az 5. §-ban foglaltakon kivül kijelelendő főhelyei, a kisgyűlés, vagy ahol ez tartatni nem szokott, alispányilag összehivandó küldöttség által előlegesen készitendő terv nyomán, a népesség számára, s illetőleg a lakásuk helyén kivül szavazandó választók könnyebbségére való tekintettel megállapítatnak.
b) A jelen törvény rendeleteinek végrehajtására, s átalában a választási ügynek minden ágazataibani kezelésére s vezérletére egyik alispánnak elnöklete alatt egy - több tagokból álló, s a belügyi ministerével közvetlen érintkezésbe lépendő középponti választmány választatik olly módon: hogy abban a megyének külön választókerületei mind képviselve legyenek, a kellő arányban a községeknek előjárói is részt vegyenek.
8. § A 7-ik § a) és b) pontjai szerint a választó kerületek, s a középponti választmány alakitására nézve a teljesitendőket, a szabad kerületekben szinte a közgyűlés, az 5. § A) pontja szerint országgyülési szavazattal fölruházott szabad kir. városokban pedig a bel- és kültanács közös ülésükben teljesitendik.
9. § Középponti választmányt azon szabad kerületekben s városokban is kell alakitani, mellyek csak egy országgyülési követet választandanak.
10. § A 7. és 8-ik § értelmében hozandó határozatok a belügyek ministerének haladék nélkül megküldetnek.
11. § A középponti választmány tagjai a következő esküt teszik le:
Én N. N. esküszöm, hogy mindazt, amit az országgyülési követnek (vagy követeknek) választására nézve, az ország törvénye szerint, kiküldésemhez képest teljesiteni tisztemhez tartozandik, híven, részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen teljesitendem. Isten engem stb.
12. § A középponti választmány kiküldetése után legfeljebb egy hét alatt összeülvén:
a) A vezérlete alá tartozó mindegyik választókerületekre nézve a választóknak összeirására 3 tagból álló küldöttséget nevez.
b) Meghatározza a napot, mellyen a választóknak összeirása a kerületenkint e végett kijelelendő helyen, kezdetét veendi, s a kezdő nap beszámitásával 14 egymásután következő napokban félbeszakasztás nélkül folytattatni fog.
13. § Az előző § b) pontjában említett határnap, a központi választmány általi kitűzésétől számítva 21 napnál rövidebb, 30-nál hosszabb nem lehet, s körlevelek, az egyházi szószékbőli hirdetések, a hirdetményeknek helységenkint nyilvános helyekeni kifüggesztése, s más e részben szokásban levő módoknak használata mellett lehető legnagyobb nyilvánossággal, haladék nélkül köztudomásra bocsátandó.
14. § A választók összeirására kinevezett küldöttségek a kijelölt helyeken a 12. § b) pontjában emlitett 14 nap lefolyása alatt naponkénti ülést tartanak, s a bejegyeztetés végett magokat jelentő választókat, a ministerium által e végett a középponti választmánynak idejében megküldendő táblás jegyzékekbe bejegyzik.
15. § Az összeiró választmánynak az eddigi megyei választók, s illetőleg városi polgárok lajstromai, az adóbeli rovásos összeirások, s más hasonló adatok használatúl átadatván, képességöket a bejegyzés végett jelentkezők, a mennyiben az összeiró választmány arról a kezeinél levő adatokból meg nem győződnék, igazolni tartoznak.
16. § Az összeiró küldöttség a választónak, kit bejegyez, ezt szóval is kijelentvén - a bejegyzett választók neve után az igazolásul szolgált adatokat, az összeirási jegyzéknek e végett nyitandó külön rovatába, sommás kivonatban bevezeti, egyszersmind pedig azokról is külön névjegyzéket készit, kik bejegyeztetésük végett magokat előtte jelentették, de attól általa elmozdittattak.
17. § Az összeiró küldöttségek az összeirást 3 egyenlő példányban vezetik, s aláirásaikkal ellátva a 12. § b) pontjában emlitett 14 nap elteltével a középponti választmánynak haladék nélkül beadják.
18. § Az összeiró választmányok által beadandó összeirásoknak egyik példánya, a középponti választmány által meghatározandó, s előre közhirré teendő nyilvános helyen mindenki általi megtekinthetés végett több napokon át ki fog tétetni.
19. § Az, ki az összeiró választmány által a bejegyzéstől elmozdittatott, valamint az is, ki másnak bejegyzése ellen észrevételt tenni kiván, az összeirásnak e tekintetbeni megigazitásaért a középponti választmányhoz folyamodhatik.
20. § Az, ki bejegyeztetés végett magát az összeiró választmányok egyike előtt sem jelentette, e végett többé a középponti választmányhoz nem járulhat.
21. § A középponti választmány a választók összeirásának bevégzése után legfelebb egy hét alatt összeülvén:
a) Az illető küldöttségek által beadott összeirásokat, és
b) A 14. § értelmében benyujtott folyamodásokat megvizsgálja.
c) Azoknak jegyzékét, kiket a beadott folyamodások folytában az összeirásból kihagyandóknak, vagy ahhoz hozzáadandóknak határoz, a beadott összeirás mindegyik példányához az elnöknek és jegyzőnek aláirásával hozzácsatolja.
d) Az összeirásoknak minden beadott folyamodások tárgyalása melletti tökéletes kiigazitásaig üléseit naponként folytatja.
e) Az eképen megigazitott összeirásokból egy példányt a választásnáli használatul megtartván, egyet a hatóság levéltárába tesz be, egyet a belügyek ministerének, üléseinek megkezdésétől számitva legfelebb 14 nap alatt, beküld.
22. § A középponti választmány minden tanácskozásairól a jelenlevők neveinek feljegyzése mellett a kebeléből választandó jegyző által, rendes jegyzőkönyvet vezettet, s annak egy példányát a levéltárba tévén, a másikat a belügyek ministerének időszakinként felküldi.
23. § A középponti választmánynak, valamint az összeiró küldöttségeknek is, üléseik nyilvánosak.
24. § Az országgyülés megnyitásának napja kihirdettetvén, az országgyülési követválasztás határnapja iránt, a középponti választmányok akként intézkednek, hogy:
a) bekövetkezése előtt 15 nappal az illető törvényhatóságban közhirré tétethessék; s
b) az országgyülés megnyitását legalább 4 héttel megelőzze.
25. § A választás határnapja kitüzetvén, a központi választmány elnöke azt, a 13. §-ban emlitett módon, a lehető legnagyobb nyilvánossággal, haladék nélkül közhirré téteti.
26. § A középponti választmány minden választó kerületre a választás vezérletére egy elnököt s jegyzőt, és a szükség esetére helyetteseket is választ.
27. § A megválasztott elnök a választásra kitűzött napon az illető kerület főhelyén a választók gyülekezetét a központi választmány által meghatározandó, s előre szinte közhirré teendő órában megnyitván, bármelly választónak joga van az országgyülési követségre egy egyént ajánlani.
28. § A választásnál szavazati joggal csak azok birnak, kik a választóknak a fentebbiek szerint kerületenkint készitendő összeirásában benfoglaltatnak, s csak azon kerületben birnak szavazati joggal, a mellyben összeirva vannak.
29. § Az összeirásban foglaltak közül a választási jog senkitől meg nem tagadtathatik.
30. § Ha a választók megnyitott gyülekezetében az országgyülési követségre csak egy egyén ajánltatik, s annak, vagy több ajánlottak közül egynek megválasztásában a választók közakarattal öszpontosulni látszanak, az elnök az összegyült választókhoz azon kérdést intézendi: valljon az általa megnevezendő illető egyénnek megválasztásában közakarattal megnyugosznak-e, vagy szavazni kivánnak? s ha 10 választó szavazást kiván, azt azonnal megrendeli, különben a választást befejezettnek, s az illető egyént a kerület által megválasztott országgyülési követnak nyilvánitja.
31. § A választás szavazásra bocsáttatván, azon választók mindegyike, kik országgyülési követet ajánlottak, a helyszínén jelenlevő választók közül két egyént nevezend, s az eképen mindegyik ajánlottnak részéről nevezendő egyének az elnökkel, s a szavazat nélkül jelen leendő jegyzővel együtt képezendők a szavazatszedő választmányt.
32. § A szavazás a szavazó nevének a küldöttség általi feljegyzésével, - s valamint a szavazatok összeszámitása is nyilván történik.
33. § A szavazás megkezdetvén, mindaddig, mig magát szavazó jelenti, félbenszakasztás nélkül, folytatandó.
34. § Ha a szavazás bevégeztével a szavazóknak általános többsége egy egyén mellett nyilatkozik, az megválasztott országgyülési követnek azonnal kijelentetik.
35. § Ha a szavazóknak általános többségét azok közül, kikre a szavazás történt, egyik sem nyerné el, azon két egyén között, kik aránylag legtöbb szavazatot nyertek, újabb szavazás történik.
36. § Ezen másodszori szavazás; a mennyiben a szavazók sokasága miatt, az első szavazással egy napon nem végeztethetnék be, a következő napon fog megkezdetni, s mindenesetre egyfolytában befejeztetni.
37. § A kitűzött két egyén közül az, ki a másodszori szavazásnak alkalmával az abban résztvevő választók szavazatának többségét megnyeri, megválasztott országgyülési követnek azonnal kijelentetik.
38. § A választók összeirása egyik hiteles példányának a választás alkalmával a szavazatszedő küldöttség kezeinél kell lenni.
39. § Kiki csak személyesen szavazhat.
40. § A választóknak az összeirásnál, vagy választásnál semminemű fegyverrel megjelenni nem szabad.
41. § Az összeiró s szavazatszedő küldöttségeknek tagjai a törvény s nemzeti becsület oltalma alatt állanak, a rajtok elkövetett bármelly sérelmek bűnvádi eljárás mellett a vétséghez aránylag lesznek megfenyitendők.
42. § Mind a választók összeirásánál, mind a választásnál a jó rend fentartásának joga s kötelessége a kiküldött elnököt illeti, ki szükség esetében e czélra fegyveres erővel is rendelkezhetik.
43. § A szavazatszedő küldöttség a választás folyamáról rendes jegyzőkönyvet vezettetvén, azt a választás befejezésével az elnök és jegyző s a szavazatszedő küldöttségek legalább két tagja, 3 példányban aláirják, s egy példányt a megválasztott követnek azonnal kezéhez juttatván, a másik kettőt a levéltárbani fentartás, s illetőleg a belügyek ministerének leendő átküldés végett, a központi választmánynak beadják.
44. § A megválasztott követnek a kezéhez juttatott választási jegyzőkönyv, megbizólevél gyanánt szolgál.
45. § A választás vezérletére kiküldött elnök azon kerületbne, mellyben a választásnál elnököl, követté nem választathatik.
46. § A jelen törvény rendeleteinek az illetők általi teljesitésére a ministerium felügyel, s az e végett megkívántató utasításokat s rendeleteket az illető középponti választmányokhoz intézi.
47. § Azon választások iránt, mellyeknek törvényesége bármely tekintetből kérdésbe vétetnek, a képviselő tábla intézkedendik.
48. § A kebelükbeli azon községeket, mellyek az 5. § szerint az illető királyi városokkal egy választó kerület képezendenek, a város területéhez legközelebb fekvő helységek közül az érdeklett városokkal egyetértve, az illető megyék jelelendik ki.
49. § Az illyentén vegyes kerületekre eső választóknak összeirására mind a megyei, mind a városi középponti választmány két két tagot nevez, s e 4 tagból álló küldöttség mind a városban, mind az azzal összekapcsolandó megyei községekben a választók összeirását a jelen törvényben megállapitott elvek szerint közösen teljesitendi.
50. § Azon esetben, ha a 49. § szerint munkálódó vegyes küldöttségben valamelly előforduló kérdésnek eldöntésében a szavazatok egyenlők lennének, a küldöttségből minden illyentén előforduló egyes esetre nézve külön teendő sorshúzás útján egy tag ideiglenesen kilép, s a fenforgó kérdést a többi küldöttségi tagok szavazattöbbséggel döntik el; az illető kérdésnek eldöntése után azonban nind a 4 küldöttségi tag munkálódását ismét együtt folytatandja.
51. § A választásra elnököt azon közhatóságnak középponti választmánya nevez, mellynek kebeléből az illy vegyes kerülethez legtöbb választó járul; a jegyzőt ellenben azon hatóság középponti választmánya küldi ki, mellyhez a kérdéses vegyes kerületbeli választóknak kisebb száma tartozik, s olly esetben, midőn egy illy vegyes kerületre két városi hatóság esik, a szavazatszedő küldöttséghez mindenik egy-egy tagot küld, kik közül az egyik a jegyzői tollat vezeti.
52. § A vegyes kerületek alakitásához járuló megyék s városok között a jelen törvény végrehajtásának érdemében támadható kérdéseket, az illetőknek meghallgatásával, ezen törvény rendeleteinek értelmében a ministerium intézi el.
53. § Horvátországban a választó kerületeket, az országgyűlési követeknek az 5. §-ban részére kijelölt számához képest, a jelen törvény elveinek alapján Zágráb, Varasd, Kőrös megyék, a kebelökbeni királyi városok s a túrmezei, buccari, s vinodoli kerületek között felosztani a tartományi gyülés fogja, mellyre nézve az 1845. esztendei Septemb. 14-én kelt udvari rendelet ezennel visszavettnek kijelentetik.
54. § Ezen tartományi gyülés egyszersmind a főrendi táblához két követet fog küldeni.
55. § Addig, mig a végvidékek politikai rendezése iránt a törvényhozás részletesen intézkedni fog, a horvátországi végvidékekben az országgyülési követek választásának módját hasonlóképen a tartományi gyülés, a drávántúli egyéb ezredekben a bán, - a többi végvidéki ezredekre, valamint a csajkások kerületére nézve is a ministerium határozandja el.
56. § Mindegyik országgyülési követnek az országos pénztárból 5 pft. napidij, s lakbér fejében évenkt 400 pft. fizettetik.
57. § A pénzügy s közmunkák ministerei megbizatnak, hogy az országgyülési tanácskozásoknak Pesten leendő folytatásához megkivántató alkalmas helyről gondoskodjanak.
