A magyar koronához tartozó Erdélynek Magyarországgal egy kormányzás alatti teljes egyesültét, nemzetegység és jogazonosság tökéletes jogalapon követelvén, a két testvérhon érdekeinek a közelebb tartandó országgyüléseni képviseltetését pedig a jelen kor eseményei sürgetőleg igényelvén, ezeknek sikeresítésére határoztatik:
1. § Az erdélyi mult országgyűlésre meghíva volt kir. hivatalosok a magyarországi főrendi táblán üléssel és szavazattal ruháztatnak fel, ide nem értvén a királyi kormányszék, kir. itélőtábla tagjait, és katonai egyéneket.
2. § Erdélyt - a visszakapcsolt részeket ide nem értve - a legközelebbi közös hongyülésen 69 szavazat illeti.
3. § Ezen szavazatok a törvényhatóságok között következőleg osztatnak fel:
A kilencz magyar, öt székely és tizenegy szász megyéket, székeket és vidékeket, valamint Kolozsvár, Maros-Vásárhely és Fejérvár szabad kir. városokat kétkét - összesen 56 szavazat - a többi képviseleti jogot gyakorló városokat - számszerint 13-at - egyenként egyegy szavazat illeti.
4. § A felelős ministeriumnak kötelességévé tétetik, hogy minden kitelhető törvényes eszközöket felhasználva, magát ugy az e végett a mult erdélyi országgyülésen kinevezett bizottmánnyal, mint szintén az Erdélyben hovahamarább összegyülendő országgyüléssel értekezésbe tegye; mindenesetre pedig ugy az egyesülés teljes végrehajtására szükséges lépéseket megtegye, mint szintén e tárgyban kimeritő törv. javaslatokat terjesszen a legközelebbi hongyülés elibe, vezérelvül mondatván ki, miszerint:
5. § Magyarhon Erdély mindazon külön törvényeit, és szabadságait, mellyek a mellett, hogy a teljes egyesülést nem akadályozzák, a nemzeti szabadságnak, és jogegyenlőségnek kedvezők, elfogadni s fentartani kész.
6. § A fenebbi rendelkezés mind a királyi hivatalosokra, mind a képviselőkre nézve, Erdély hovahamarébb összehivandó országgyülésének megegyezésétől feltételeztetik, s csak a közelebbi magyar hongyülésre terjed, azontul az erdélyi érdekek képviseltetésének elrendezése, azon egyesült törvényhozás feladata leend.
