1. § Az arány, mely szerint a pragmatica sanctio folytán az 1867:XII. törvénycikkben közöseknek ismert államügyek költségei a magyar korona országai és Ő Felsége többi országai által viselendők, az idézett törvénycikk 19. és 20. szakaszában körülirt módon kölcsönös egyezmény utján, a magyar korona országaira nézve 30, s Ő Felsége többi országaira nézve 70 százalékban állapittatik meg.
2. § Ezen hozzájárulási arány, szintén a magyar korona országai és Ő Felsége többi országai közös megállapodása szerint, 10 évig marad érvényben, és pedig 1868. évi január 1-től 1877-dik évi deczember 31-éig.
3. § Az 1867:XII. tc. 64. §-ának azon intézkedése, mely szerint a vámokból befolyó jövedelmek mindenekelőtt a közös költségek fedezésére forditandók, akkép egészittetik ki, hogy a vámok tiszta jövedelméből előbb a közös vámvonalon átvitt, adó alá vetett tárgyak után járó adó-visszatéritések fedeztetnek, és az azután fenmaradó felesleg fordittatik a közös költségek közös fedezésére.
4. § Mind a magyar korona országai, mind Ő Felsége többi országai kötelesek a közös kiadási járulékok fedezésére havi bevételeik egy részletét, mely ezen bevételekhez oly arányban van, mint összes járulékuk összege az illető évi kiadási budgetök főösszegéhez, minden hónapban beszolgáltatni. Ha a havi részletek ama hozzájárulási tartozás összegét nem érnék fel: kötelezik az emlitett országok magukat, a különbözetet, bevételeikre való tekintet nélkül, teljesen beszolgáltatni, és pedig oly időközökben, hogy a közös pénzügyi háztartás fen ne akadjon.
5. § Jelen törvény akkor lép életbe, ha mindazon föltételek, melyekhez az 1867:XII. törvénycikk életbeléptetése magában az idézett törvénycikkben kötve van, teljesülnek.
