Miután a magyar ministerium s Ő Felsége többi királyságainak és országainak ministeriuma az 1867-dik évi XII. törvénycikk 61-dik §-a szerint 1867-dik évi szeptemberhó 26-án az általok képviselt országok közt kötendő vám- és kereskedelmi szövetség iránt, tekintettel a fenidézett törvény 62., 63., 64., 65. és 66. §-ainak rendeletére is, a javaslatot közös egyetértéssel elkészitették, a miután a javaslat mind a magyar országgyülés, mind Ő Felsége többi királyságai- és országainak törvényhozása által elfogadtatott: Ő császári s apostoli királyi Felsége szentesitésének hozzájárultával, e vám- és kereskedelmi szövetség az ország törvényei közé igtattatik.
Mely a vám- és kereskedelmi szerződmény szövege a következő:
Mindkét fél államterülete e szövetség idejére és annak értelmében egy vám- és kereskedelmi területet képez, melyet egy közös vámhatár vesz körül.
Ennek következtében, e szövetség ideje alatt, a két fél egyikének sem lesz joga azon forgalmi tárgyakra, melyek az egyik fél területéből a másik fél területére vitetnek, bárminemű beviteli, kiviteli vagy átviteli vámilletéket vetni, és a végből közbenső vámvonalat állitani.
Bárminemű és bárki részére szedett belső adókkal az egyik fél a másik fél kerületéből bevitt czikkeket csak oly mérvben terhelheti, a milyenben ily adókkal saját területe hasonló ipar-készitményeit vagy termékeit terheli.
A közös vámhatárból kizárva maradnak a jelenlegi vámkülzetek (Zollausschlüsse).
A jelen vám- és kereskedelmi szövetség életbelépte előtt idegen államokkal kötött szerződések, melyek a közgazdasági viszonyokat a külföld irányában szabályozzák, jelesül: kereskedelmi, vám-, hajózási, consulatusi, posta- és távirda-szerződések, tartamuk egész idejére, mind a magyar korona országaira, mind Ő Felsége többi királyságaira és országaira nézve egyaránt kötelező erővel birnak.
Ilynemü ujabb szerződésekre nézve az alkudozás és szerződés megkötése, mindkét törvényhozó test alkotmányos jóváhagyásának fentartása mellett, csak a külügyminister által történik, azon megállapodások alapján, melyek a két fél illető szakministerei közt eszközlendők.
A jelenleg fenálló vám-dijszabályzatok (tarifák) és vámtörvények, továbbá a vámszedési és vámkezelési rendszabályok mindkét állam területén teljes érvényben maradnak, és csak a két törvényhozás, illetőleg a két felelős ministerium közös egyetértésével változhatnak vagy szünhetnek meg.
Uj vámkülzetek felállitása szintén csak közös egyetértéssel történhetik.
A vámok szedése és kezelése a két fél kormányainak egyaránt fentartatik az alájok rendelt államterületek határai közt. A vámok kezelésében és szedésében követendő öszhangzatos eljárás feletti kölcsönös ellenőrködés végett mindkét fél részéről felügyelők alkalmaztatnak, kiknek joguk van a tulsó vám- és pénzügyi hatóságoknak a vámügyre vonatkozó ügyvitelébe betekinteni és a tapasztaltakat az illető szakministereknek tudomásukra juttatni.
Mindkét fél kereskedelmi hajói egy és ugyanazon lobogót használnak, mely az eddigi jelvényekkel a magyar korona alatti országok szineit és czimerét egyesiti.
Mindazon ügyeket illetőleg, melyek a tengeri hajózásra és egészség-ügyre vonatkoznak, egyforma törvényes rendszabályok fognak a két fél között egyetértőleg megállapittatni, addig pedig a jelenlegi szabályok maradnak érvényben.
A kereskedelmi hajók, tekintet nélkül azoknak, valamint legénységöknek illetőségére, mindazon ügyekben, melyek külföldön való oltalmukra és érdekeik képviseletére vonatkoznak, az ott székelő cs. kir. consulatusoktól és felsőbb vonalban a közös külügyi ministertől függenek.
Minden egyéb tekintetben a tengerészeti és kikötői közigazgatás a két államterület mindegyikében, az illető kereskedelmi minister legfőbb vezetése alatt áll, mely lehetőleg összhangzatos módon fog intéztetni.
A két fél hajói a két államterület kikötőiben egyenlő bánásmódban részesülnek; mindkét államterület tengerészei mindkét fél hajóin vállalhatnak szolgálatot, és minőségi bizonyitványaik mind a két államterületen egyenlő érvénynyel birnak.
A kikötői, egészségügyi és egyéb hajózási illetékek addig, mig törvényesen összhangzólag szabályoztatnak, a két államterület kikötői hatóságai által az eddigi határozmányok szerint fognak szedetni, s a beszedő résznek javára esnek. Hasonlókép fog történni a világitó tornyok illetékeinek beszedése, melyeknek felszámolása és végleges odautalása külön egyezkedésre hagyatik fen.
Mind a két államterület tengerpartjain és mindkét fél kereskedelmi tengerészeténél egyforma tengeri magánjog fog alkalmaztatni.
Az „Ausztriai Lloyd” czim alatt működő, s mindkét fél forgalmi érdekeit előmozditó nemzetközi, tengeri postaszállitó és hajózási vállalat a külügyi minister vezetése alatt áll, ki az ezen intézetet illető tengerészeti és postaügyeknek a két kereskedelmi ministerrel egyetértőleg fog eljárni.
Az ezen vállalatnak szerződésileg biztositott államsegély a külügyministerium költségvetésének egyik részét képezendi.
Mindazon ügyek, melyek oly folyók hajózására vonatkoznak, a melyekre a bécsi congressus-okmány s az 1857-diki dunai szerződés határozmányai alkalmaztatnak, a mennyiben ez ügyek az idegen államokhoz való viszonyt illetik, a jelen szerződés 3-dik czikkében körülményesebben meghatározott kikötések mellett, a külügyminister által kezeltetnek.
Mindazon belső vizeket illetőleg, melyek folyásukban mindkét fél területét érintik, a hajózásra, folyamrendőrségre, javitásra vagy jó karban tartásra nézve egyetértő eljárás fog követtetni.
Valamennyi belső vizeknek hajók- vagy talpakkal használatára nézve a két államterület lakói teljesen egyenlő bánásmódban részesülnek.
A létező vasutak mind a két államterületen egyenlő elvek szerint kezelendők.
Az ujon épitendő vasutakra nézve, a mennyiben a kölcsönös forgalom érdekei megkivánják, egyforma épitési és üzleti szabályok veendők alkalmazásba. Különösen az 1851. november 16-kai vasuti üzletrend és az 1863. junius 30-ki vasuti üzletszabályzat mind a két államterületen változatlanul meghagyatnak mindaddig, míg kölcsönös egyetértéssel mind a két félre nézve egyforma módon meg nem változtatnak.
Az összes consulátusi ügyet a közös külügyminister vezérli. Consulátusok felállitásánál és a consulátusok számára kereskedelmi ügyekben adandó utasitásoknál a külügyi minister a két kereskedelmi ministerrel egyetértőleg fog eljárni.
Egyébiránt a két kereskedelmi minister mindegyikének joga van, valahányszor szükségesnek látja, a consulátusokkal egyenes levelezésbe bocsátkozni, s ezek kötelesek kereskedelmi ügyekben készséggel megadni a kellő felvilágositást.
A consulátusok időszaki kereskedelmi jelentései a külügyminister által mind a két kereskedelmi ministerrel közlendők.
Mind a két fél ministeriuma egyetértőleg fog gondoskodni arról, hogy a két állam területéből származó statistikai anyag egy statistikai főmunkálatban összeállittassék.
A só- és dohányjövedék és azon közvetett adók, melyek az ipartermelésre közvetlen befolyással vannak, névszerint a pálinka-, sör- és czukoradó, mindkét államterületen e szerződés ideje alatt egyenlő törvények és igazgatási rendszabályok szerint fognak kezeltetni.
Az e végből a két pénzügyminister által már is egyetértőleg megállapitott törvényjavaslatok még a jelenlegi ülésszak alatt, alkotmányos tárgyalás végett, mindkét törvényhozás elé fognak terjesztetni, s magától értetődik, hogy az akkép alkotott törvények ismét csak közös egyetértéssel törvényes uton változtathatók meg.
Hogy az egyenlő rendszabályok kezelésében az összhangzat megóvassék, a két fél pénzügyministerének joga lesz a másik fél vezérlő és beszedő hatóságainak ügyvitelébe időről-időre betekinteni. Az e czélra kijelölt közegek a másik rész pénzügyministere által a szükséges igazolványnyal ellátandók.
Az ausztriai érték, míg törvényesen meg nem változtattatik, közös érték marad; azonban mind a két törvényhozó testnek az arany érték behozatalára nézve egyforma előterjesztések fognak mielőbb tétetni, miben a párisi pénzértekezlet elvei lehetőleg érvényre lesznek emelendők.
Szabadságában áll mind a két félnek 10 krajczáros és azon alóli váltópénzt is veretni, mely a másik államterületen is a forgalomba fel fog vétettetni. E váltópénz finomsági tartalma és súlya, valamint a mindenik fél által veretendő összeg mennyisége iránt a két ministerium közt egyetértés lesz eszközlendő.
Mindkét fél késznek nyilatkozik lehetőleg egyforma mérték- és suly-rendszert hozni létre mind a két állam területén, s ennélfogva a két fél ministeriumai a mérték- és súlyrendszer tökéletesitésére nézve egyenlő törvényjavaslatokat fognak illető törvényhozásaik elé terjeszteni; mindaddig pedig a két államterületen jelenleg fenálló mértékek és súlyok fentartatnak.
Hasonlókép az arany- és ezüstárúk finomsági tartalmára vonatkozó szabályok és azok feletti őrködés iránt egyenlő elvek fognak mind a két államterületen gyakorlatba vétetni.
Az egyik államterület lakosai, kik a másik államterületen kereskedést és ipart akarnak űzni, vagy munkát keresnek, az iparüzlet megkezdésére és folytatására, valamint a fizetendő adóra nézve a benszülöttekkel egyforma bánásmódban részesülnek.
Az egyik terület iparosai s kereskedői fel vannak jogositva a másik területen gyártmányaikat bizományba adni, fióktelepeket s raktárakat állitani, megrendelésre dolgozni, megrendelt munkát mindenütt végezni, megrendeléseket és aláirásokat gyűjteni és vételeket eszközölni; továbbá az egyik terület lakosai a vásárforgalomra nézve a másik terület lakosaival tökéletes egyenjoguságot élveznek.
Az egyik államterületbeli iparos, ki a törvény által kijelölt esetekben iparüzlete folytatására megkivántatott műtani képeségét bebizonyitotta, ha üzletét a másik államterületre helyezi át, e képesség ujbóli bebizonyitására nem szoritható.
Az egyik államterületen annak lakói számára szabályszerüleg kiadott házalási engedélyek, a másik államterületen az ennek lakóira nézve fenálló korlátozások mellett, a házalási engedélyeknek az illetékes hatóság által történt láttamozása után, jogot adnak a házalás gyakorlására.
A házalási engedélyek kiadására nézve mindakét területen lehetőleg összhangzó elveknek kell alkalmaztatniok.
A szabályszerüleg kieszközlött találmányi szabadalmak mindkét állam területén érvénynyel birnak.
E czélból a szabadalmi engedélyezés feltételei mindkét állam területén egyforma elvek szerint lesznek kölcsönös egyetértéssel törvényhozási uton megállapitandók, és ha a szükség kivánná, hasonló uton megváltoztatandók. Addig, míg ez megtörténhetik, az e részben mindkét államterületen jelenleg fenálló, lényegben egymástól el nem térő rendszabályok maradnak érvényben. A szabadalmak kiadásában követendő eljárást illetőleg a szabadalom iránti kérvény azon terület ministeriumánál nyujtandó be, melyben a feltaláló lakik. Külföldieknek szabadságukban áll találmányi szabadalomért az egyik vagy a másik államterület ministeriumához folyamodni.
Azon ministerium, melynél a szabadalomérti kérvény benyujtatott, a kérvényt szabályszerüleg megvizsgáltatván, azt azon esetre, ha a szabadalmat megadhatónak véli, a második terület ministeriumához elfogadás eszközlése végett hivatalból átteszi.
A szabadalomlevelet mindenik ministerium a kormányzása alatti államterületre nézve külön állitja ki, de a két okmánynak ugyanazon kelte lesz, és mindkettő egyszerre adatik ki a kérvényezőnek azon ministériumnál, hol folyamodását benyujtotta.
A találmányi szabadalmak meghosszabbitása vagy érvénytelenitése hasonlókép közös egyetértéssel történik.
Az árubélyeg- és mustra-ótalomra nézve jelenleg fenálló rendszabályok érvényben maradnak, és azoknak megváltoztatása csak a két fél egyetértésével eszközölhető.
Az árubélyeg-, mustra- vagy mintának a két államterületen levő akármelyik iparkamaránál történt letéteményezése és lajstromozása az illető részére mindkét fél területén törvényes ótalmat biztosit.
Az iparos vagy termelő telepitvényének neve, czime, czimere vagy megnevezése ugy az egyik, mint a másik állam területén a törvény által adott ótalmat élvezi.
Az e részben jelenleg fenálló szabályok alapján szerzett jogok mind a két fél területén teljes érvénynyel birnak.
A két államterületen bejelentett árubélyegek nyilvántartása végett mindkét kereskedelmi ministeriumban árubélyeg-lajstrom fog a két kereskedelmi minister kölcsönös havi közleményei alapján vezettetni.
A posta- és távirda-ügy a két államterületen külön, de a mennyiben a forgalom érdeke kivánja, egyforma elvek szerint fog rendeztetni és igazgattatni.
Az állami posta- s távirdaintézet részére fentartott jogok, az ezen intézeteknek a közönség részéről használata, a posta-küldeményekért való jótállás, a díjszabás (tariffák), kezelés és számvitel iránt jelenleg fenálló határozmányok és szabályok csak a két törvényhozás, illetőleg a két kormány közös egyetértése utján, és mindkét területre nézve egyenlő módon változtathatók meg.
Az irói és művészi tulajdonnak mindkét államterületen leendő kölcsönös ótalmazása iránt a két törvényhozás utján fog megállapodás történni.
Hitel- és biztositó intézetek engedélyezése azon ministeriumot illeti, melynek államterületén az illető társulat székhelyét választja; ha azonban működését a másik államterületre is ki akarja terjeszteni, alapszabályainak előmutatása mellett az ez iránti engedélyt az ottani ministeriumnál köteles megszerezni.
A második czikkben érintett nemzetközi kereskedelmi szerződések, a vámok, a közvetett adók, és az ezen vám- és kereskedelmi szövetségben foglalt egyéb tárgyak egyforma alapjainak előkészitése és közvetitése végett, vám- és kereskedelmi értekezlet fog egybegyülni, melyet a két részről való kereskedelmi és pénzügyi ministerek, s a mennyiben a tanácskozás tárgya a külföldhöz való viszonyt érinti, a közös külügyminister, illetőleg mindezek helyettesei képeznek s a melyhez, a hányszor a tárgy megkivánja, mindkét államterületbeli szakférfiak s különösen kereskedelmi kamarai tagok hivatnak meg.
Mindkét fél ministeriumai fel vannak jogositva, valahányszor szükségesnek tartják, a vám- és kereskedelmi értekezlet egybehivását igénybe venni.
E vám- és kereskedelmi szövetség a kihirdetés napján s 10 évi időre lép érvénybe, s ha a fel nem mondatik, további 10 évre, s igy 10 évről 10 évre folyton fenállónak ismertetik el. A felmondás mindenkor csak a 9-dik év végén történhetik meg, s ez esetben a szerződés megujitása iránti egyezkedés hasonló uton haladék nélkül megkezdendő.
Mindazonáltal a szerződési idő öt első évének elteltével mindenik félnek szabadságában álland e határozmányok megváltoztatására alkudozást inditványozni, mely alkudozást a másik fél vissza nem utasithat. Ha ez uton az egyesség 6 hónap alatt el nem érhető, mindkét fél szabadságában áll egy évi felmondással élni. Ez esetben a szerződés megujitása iránti egyezkedés haladék nélkül megkezdendő.
Ha e szerződés egyes határozmányai azonnal nem lennének végrehajthatók, a két részről való felelős ministeriumok a szükséges átmeneti intézkedéseket közös egyetértéssel fogják megállapitani.
