Az 1867. XVI. törvénycikk értelmében rendeltetik:
1. § Nagyobbszerü szeszfőzdék, melyekben t. i. az erjesztő edények összes ürmérete legalább is harmincz alsó-ausztriai akó, ha a szeszes italok liszttartalmu terményekből, répából, avagy czukorüledékből (melasse) állittatnak elő, a fogyasztási adót megváltás utján (átalányban) fizetendik.
A liszttartalmu termények köze tartoznak: a burgonya, csicsóka, továbbá a gabonafélék és hüvelyes vetemények.
2. § Az adómegváltás- vagy átalánozásnál irányadó a gyár termelési képessége. A pénzügyi hatóság a termelési képességet oly módon határozza meg, hogy azon esetben, ha szeszfőzésre:
a) kizárólag vagy részben czukorüledék használtatik, az erjesztő edények összes ürméretének 2/3-át;
b) ha pedig más anyagok használtatnak, az emlitett erjesztő edények ürméretének felét veszi alapul.
A naponkinti termelési képesség az egész szeszfőzési idény alatt az akképen kiszámitott ürméretnek minden osztrák akója után hét fok szesznyereményben (a 100 fokú szeszmérő szerint) határoztatik meg.
A mely szeszgyárban kizárólag nyers répa dolgoztatik fel, ott a szesznyeremény 6 fokkal vétetik fel az átalánozás alapjául, egy osztrák akó után.
3. § A keverő kádaknak (Vormaischbottiche) és a hűtőbárkák kivételével mindazon edényeknek, melyek a czefrének élesztővel bekeverése és az erjedés kezdődése előtt czefretartányul szolgálnak, összes ürmérete, a naponkinti termelési képesség kipuhatolása tekintetéből alapul felvett erjesztő edényeknél legfölebb 20 százalékkal lehet több; azon esetben pedig, ha azok összes ürmérete még ezen nagyságot is fölözné, a fölös nagyság fele része a naponkinti termelő képesség alapjához hozzá számitandó.
4. § A czefremelegitő csak azon esetben nem vétetik erjesztő edénynek, ha a szeszfőző készüléknek kiegészitő részét képezi, ha alszesztartóval (Lutterbehalter) el van látva és ürmérete nem nagyobb, mint a mennyi a kazán egyszeri és akképeni megtöltésére szükségeltetik, hogy a kazánnak legalább is egy negyed része üresen maradjon.
5. § Az erjesztőedények bemondásánál és ürméretek felvételénél, valamint a naponkinti termelő képesség kipuhatolásánál netalán előforduló nem egész akó egész akónak veendő.
Az ekképen felvett ürmérettől és a megállapitott termelési képességtől a gyár működésének egész ideje alatt, ha pedig az egész éven keresztül folyvást dolgozik, hat hónap elforgása alatt eltérni, illetőleg azt tágabbra vagy szűkebbre venni nem szabad.
6. § Az előbbi § szerint felvett termelési képesség alapján, a gyár működése havonkint bejelentendő legalább is 3 nappal az illető hónap kezdete előtt, a felgyártandó anyag megnevezése és az azon hónapra eső adóátalány megjegyzése mellett.
7. § Ha felfedeztetik, hogy be nem jelentett s ennélfogva adóval meg nem rótt czukorüledék vétetett fel gyártás alá, ez, mint jövedékcsorbitást képező kihágás, birsággal fenyitendő, mely tizszerte nagyobb összegből áll, mint azon hónapra, melyben a kihágás elkövettetett, a czukorüledék után járó adóátalány lenne.
8. § Az üzlet folytonossága feltételeztetvén, az átalány kiszámitásának alapjául a hó minden egyes napja szolgál.
9. § Ha az idény kezdeténél a gyár működése nem a hónap első napján kezdődnék, és az idény végével nem a hónap utolsó napján végződnék, az ezen 2 hónapra eső adóátalány megállapitása csakis az üzletre fenmaradó napok összes száma szerint történik.
10. § A havi adóátalány megszabása következő módon történik:
a) a 2-ik § rendelete szerint kiszámitott napi eredmény szoroztatik az azon hónapra, a 8 vagy 9-ik § értelmében eső napok számával;
b) az ekképen mutatkozandó szeszfokok összege a fogyasztási adóként megállapitott 6 krajczárral szorzandó.
11. § Azon szeszfőzők, kik lisztartalmu terményeket, répát vagy czukorüledéket dolgoznak ugyan fel, de a kiknek erjesztő edényei 30 akónál kisebbek, vagy a kik szeszes italokat más, mint a fenn érintett anyagokból állitanak elő, adójokat a pénzügyi hatósággal kötendő szabad egyezkedés utján a fennálló adótétel szerint, minden szeszfok után 6 krajczárral róhatják le.
12. § Ha ily egyezkedés nem jöhetne létre, a szeszfőző köteleztetik a fogyasztási adót az 1868. évi junius 14-én kiadott pénzügyministeri rendeletek és dijszabályzati tételek szerint fizetni.
A Székelyföld azon vidékein, a melyeken az eddigi gyakorlat tanusitása szerint is a marha téli kitartása csak pálinkafőzés által biztositható, kivételkép megengedhetik, hogy pálinkát liszttartalmu anyagokból is kisebb üstökön, melyek egy alsó-ausztriai akónál nem nagyobbak, a pénzügyminister által megszabott feltételek mellett, főzhessenek, ha minden egyes egy alsó-ausztriai akós üst után két forintot fogyasztási évi adóátalány fejében fizetnek.
13. § A 11-ik és 12-ik §-ban emlitett adótételek a következők:
a) ha lisztartalmu termények, ugymint: burgonya, gabonafélék és hüvelyes vetemények, továbbá e végre alkalmas répafajok és czukorüledék használtatnak, az erjesztési edények ürmérete szerint minden osztrák akó után 38 krajczár;
b) ha som, alma, körte és bogyós gyümölcsök, továbbá gyöknövények és sörházi hulladékok használtatnak, 25 krajczár;
c) szőlőtörkölynél 19 krajczár;
d) csontáros gyümölcsöknél, a milyenek: a cseresnye, szilva, baraczk, továbbá bor, borseprő, szőlő- és gyümölcsmust használatánál 38 krajczár és pedig a b), c) és d) pontban megnevezett anyagok mennyisége szerint minden ausztriai akó után;
e) végre, ha főzésre magasabb czukortartalmu és tartalomdús folyadékok használtatnak, akkor maga a szeszgyártmány megrovatik akónkint és fokonkint, minden szeszfok után 6 krajczárral.
14. § A jelen törvény életbe lépésének napjától kezdve azon égetett szeszes italoktól, melyek az adómegtérités kikötésével, a megszabott elővigyázat mellett, legalább is 1 akónyi mennyiségben a vámvonalon kivitetnek, minden szeszmérő fok után (a Réaumur-féle hévmérő 12 fok hévmérsékletnél) 6 krajczár térittetik meg.
15. § A pénzügyminister felhatalmaztatik, hogy a szeszadóra nézve különben fennálló rendszabályokat, melyeket jelen törvény nem érint, további intézkedésig hatályban tarthassa.
16. § Jelen törvény folyó évi augusztus 1-ső napján lép életbe, s végrehajtásával a pénzügyminister bizatik meg.