1. § A pénzügyminister felhatalmaztatik, hogy a bélyeget s illetékeket, valamint a dijak megszabására, mérvére és lerovási módjára nézve fennálló szabályokat, az 1869-ik évi deczember 31-ik napjáig érvényben tarthassa, a következő §-ban elősorolt módositásokkal.
2. § A fokozatos illeték alá eső jogügyletek iránt kiállitott okmányoknak s okiratoknak, habár két vagy több egyenlő példányban szerkesztettek is, csupán első eredeti példánya vettetik a jogügylet természetének megfelelő fokozatos illeték alá, míg a többi példány ivenkint 50 kr. állandó bélyegilleték alá esik; ha azonban az első eredeti példánytól járó fokozati illeték ennél csekélyebb összeget teszen, a többi példánytól ezen csekélyebb illetéknek csak fele jár.
E határozat alól kivétetnek mindazonáltal a váltók, melyekre nézve az eddigi szabályok érintetlenül hagyatnak.
3. § A szerződő felek kötelesek a 2. §-ban említett, s az ugyanazon § szerint illetékes bélyeggel ellátott eredeti példányokat 8 nap alatt az illetékszabással megbizott hivatalnak bemutatni a végett, hogy ez, az egyidejüleg előmutatandó eredeti első példány alapján, rávezethesse azokra az első eredeti példánytól járó fokozatos illeték megtörtént lefizetéséről szóló hivatalos bizonyitványt. Ha olyan eredeti szerződési példányok fordulnak elő, melyeken a most említett hivatalos bizonyítvány hiányzik, ezek után a fokozatos illeték föltétlenül háromszorosan megszabandó, és ez az illetékkötelezett felektől beveendő.
4. § Azon eddig fennálló rendszabály, mely szerint a halálozási anyakönyvi kivonatok az illető pénzügyi hatóságnak évnegyedenkint átküldendők, ezennel megszüntettetik és a helyett a községek előljárói köteleztetnek az előforduló halálozásokat esetről-esetre legfeljebb 8 nap alatt az illetékszabással megbizott hivatalnak bejelenteni, és a pénzügyi hatóságoknak és hivataloknak, a hagyatékok után járó megszabására szükséges adatok megszerzése végett, a mennyiben ez hatóságok körébe tartozik, segédkezet nyujtani. Mulasztás esetében az illetők törvényhatósági úton is kötelességök teljesítésére fognak szoríttatni.
5. § A mezővárosi és falusi kisebb birtokosok osztályához tartozó, mezei gazdaságin kivül más üzlettel állandóan nem foglalkozott azon örökhagyók hagyatékaira nézve, a kiknek ingatlnai összesen 50 holdat nem haladnak meg, az illető örökösök a hagyaték részletes kimutatásának kötelessége alól fölmentetnek, és csak arra köteleztetnek, hogy az örökölt ingatlanok mennyiségét, valamint az örökhagyóhoz való rokonsági viszonyukat is, a kiszabott határidő alatt, az adókönyvecske és a birtokiv előmutatása mellett jelentsék be az illeték kiszabásával megbizott hivatalnak. Az ilyen hagyatéki ingatlanok értéke, minden további becslés mellőzésével, jelesen a földbirtok értékére nézve jelen törvény 7-dik, a lakház értékére nézve pedig a jelen törvény 8-dik, illetőleg a 9-dik §-ában rendelt módon meghatározandó, és az e szerint meghatározott ingatlanok értékéhez a hagyaték gazdasági ingóságai fejében, ennek 10%-nyi összege s a lakház becsértéke hozzá számíttatván, ekképen az összes hagyaték értéke megállapítandó, s ezután az örökösödési, nemkülönben az ingatlan vagyon átruházásától járó illeték megszabandó.
6. § Azon örökösöknek, kik az 5-ik §-ban foglalt rövidebb eljárást nem kivánnák igénybe venni, a más hagyatékokra megszabott rendes hagyatéki kimutatás előterjesztése szabadon hagyatik.
7. § A földadó alá tartozó ingatlanoktól járó illeték megszabásánál az államadónak - a földtehermentesítési járulékot hozzá nem számítva - 70-szeres összege tekinendő legkisebb értéknek.
8. § A házbéradó alá tartozó ingatlanoktól fizetendő illeték megszabásánál, az államadónak, a földtehermentesitési járulékkal együtt véve Buda-Pesten 50-szeres, más városokban 60-szoros összege tekintendő legkisebb értéknek.
9. § A házosztály-adó alá tartozó épületeknél az adó mennyisége, az épületek értékének meghatározására csak jelen törvény 5-ik §-ában emlitett esetekben szolgál alapul, és ily esetben az összes házosztály-adónak a földtehermentesitési járulékkal együtt 60-szoros összege tekintendő legkisebb értéknek.
10. § Ha olyan cselekvőleges követelések is foglaltatnak a hagyatékban, melyek az örökösök részéről kétségeseknek vagy behajhatlanoknak nyilváníttatnak; ez esetben kötelesek azok az ide vonatkozó körülményeket, és pedig, ha a hagyaték biróilag tárgyaltatik, a tárgyalás befejezése előtt különben pedig a hagyaték kimutatásának benyujtása alkalmával igazolni.
11. § Az ekképen igazolt kétséges követelésekre nézve megengedtetik, hogy az örökösök maguk javasolhassák a kérdéses követelések azon összegét, melyet hozzávetőleg behajthatni remélnek, s ha ezen összeg elfogadhatónak találtatik, ettől szabassék meg az illeték, a követelések többi része pedig számításon kívül maradhasson. De ha e tekintetben az örökösökkel méltányos megállapodásra jutni nem lehetne, a kétséges követelések után járó illeték megszabása egy évig függőben marad, mely idő alatt tartoznak azok a követelések behajthatlan vagy bizonytalan voltát hitelt érdemlőleg igazolni, vagy a határidő meghosszabítását kieszközölni.
12. § Ha ingóságok iránt kötött kétoldalú szerződések a jogügylet teljesítése és foganatosítása előtt, tökéletesen és végkép megszüntettetnek, s ez a jogügylet meghiusulásától számítandó 30 nap alatt hitelesen igazoltatik, a megszabott vagy befizetett illeték letürlendő, illetőleg visszafizetendő.
13. § Üzleti társulatok, intézetek, iparvállalatok, s ezek ügynökei, kötelesek a pénzügyi hatóság megbizó levelével ellátott pénzügyi hivatalnok felszólítására mindenkor igazolni, hogy megtartják-e a rájok vonatkozó bélyeg- s illetékadó szabályait, kereskedők és iparüzők pedig felmutatni bélyegköteles könyveiket, hogy kitünjék, kellően bélyegezvék-e azok? Ha a nevezett egyének a megbizott pénzügyi hivatalnok felszólításának eleget tenni vonakodnának, vagy az igazolást hiányosan teljesítenék, akkor a megbizott pénzügyi hivatalnok feljogosíttatik, hogy helyhatósági személy jelenlétében foganatosítsa a vizsgálatot.
14. § Ha valamely ingatlan vagyon zálogbirtokosa örökképen veszi meg azt a tulajdonostól, akkor a százaléki illeték az ingatlan vagyon teljes értékének csak felétől szabandó meg.
15. § Ha a felek aláirják az alkuszok kötleveleit, ezek addig, mig az alkuszoknál vannak, vagy általok a biróságnak előmutattatnak, és a mennyiben a kötlevelek tárgyai az alkuszok rendes üzletköréhez tartoznak, 50 kr. állandó bélyegilleték alá esnek. Midőn ellenben a felek aláirásával is ellátott kötlevelek a felek kezeihez visszakerülnek, vagy olyan ügyleteket tartalmaznak, melyek az alkuszok rendes üzletköréhez nem tartoznak: az efféle kötlevelek ugy tekintetnek, mint valódi szerződések, melyektől az illeték az általános szabályok szerint fizetendő, az ebbeli személyes fizetési kötelezettség első sorban mindig az alkuszt terhelvén.
16. § Olyan felebbezési, felfolyamodási vagy felülvizsgálati beadványoknál, melyek nem az egész birói itélet vagy végzés, hanem p. o. meg nem itélt kamatok vagy perköltség miatt, annak csak egyes pontja ellen vannak intézve, azon állandó bélyegilleték alkalmazásának van helye, mely a felebbezvény vagy felfolyamodás tárgyát képező összegnek vagy értéknek felel meg.
17. § Valamely jognak a jótálló ingatlanaira eszközlött telekkönyvi bejegyzései azon esetben illetékmentesek, ha ugyanazon jognak bejegyzése a főkötelezett fél ingatlanaira is foganatosíttatott és ettől a bejegyzési illeték megfizettetett.
18. § Ha az előjegyzés igazoltatván, végleges bejegyzéssé válik, az előjegyzésért fizetett illeték a végleges bejegyzési illetékbe betudatik.
19. § Váló perekben a beadványok és az ezekben hozott itéletek - minden tekintet és különbség nélkül a biróságra, mely azon perek megindíttattnak és tárgyaltattak - egyaránt illetékkötelesek.
20. § A hivatal és szolgálati állomások adományozására vetett bélyegilleték alól fölmentetnek a fejedelmi adományozástól, vagy kormányi kinevezéstől nem függő javadalmak és hivatalok.
21. § A tudományi, közoktatási és közjótékonysági czélokra tett hagyományok és ajándékozások illetékmentesek.
22. § Egyenes és házastársak közti örökösödés eseteiben az eddigi szabályok szerint 50 frtot meg nem haladó hagyatékok iránt fennálló illetékmentesség, hasonló esetekben és föltételek mellett, 100 frt értékü hagyatékokra terjesztetik ki.
23. § A jelen törvény életbelépte napjától kezdve szülők és törvényes gyermekek, valamint unokák közt megnyilt egyenes örökösödéseknél az 1%, illetőleg 1 1/2% rendes illetékekhez a 25% rendkivüli pótlék nem számítandó.
Ezen kedvezmény, a természetes, örökbe fogadott és mostoha gyermekekre, továbbá a házastársakra, a vőre, menyre, és viszont nem terjesztetik ki.
24. § Országos tudományosintézetek, köztanintézetek azon ingatlan javak értékétől, a melyek azoknak mint erkölcsi testületeknek kizárólagos tulajdonai, a mennyiben közművelődési czélokra szolgálnak, hitelfelekezeti különbség nélkül, csak felét fizetik a szabályszerü illetéki egyenértéknek.
25. § Az illetéki egyenértéktől mentesek:
a) mindazon ingatlan javak, melyek a föld- és házadónak nincsenek alávetve;
b) a szentegyházaknak s imaházaknak isteni tiszteletre szánt ingóságai.
26. § A közúti vaspályavállalatok tartoznak az általok szállított személyek vitelbérétől járó bélyegilleték fejében, a mennyiben a vitelbér 20 krt felül nem halad, tekintet nélkül, hogy személyfölvételi jegyek adatnak-e ki, vagy sem, minden személytől fél krajczárt fizetni.
27. § Olyan kötelezvényeknél, váltóknál, kölcsönnél, áruszerződési vagy szállítási kötéseknél, bérleti, építési, társasági vagy szegődési szerződéseknél, vagy ingók iránt kötött egyességeknél és adásvevési okmányoknál, s átalában minden bélyeg- és illetékköteles beadványnál, melyektől a bélyeg és illeték vagy épen nem, vagy csak hiányosan, vagy szabályellenesen rovatott le, az illető biróságnak, vagy hivatalnak személyes felelősség melletti kötelessége a leletet fövenni, és arról az illető pénzügyi közegeket szabályszerű eljárás végett azonnal értesíteni, anélkül azonban, hogy a lelet fölvételéért bármily illeték vagy jutalom járna.
28. § A 27-ik §-ban meghatározott terhes következmények elhárítása tekintetéből mindazoknak, kik illetékkötelezettségöket eddig teljesíteni elmulasztották, jelen törvény hatályba léptétől számítandó három havi határidő szabatik meg, mely alatt az egyszeres illetéket minden fokozás nélkül befizethetik.
29. § A meghitelt alkuszok üzletök különbsége nélkül Budapesten 50 frt, minden más helyen pedig 25 frt fölvételi dijat tartoznak fizetni.
30. § Azon pénzintézetekre, részvénytársulatokra, és egyletekre nézve, melyek jelenleg bélyegmentességet élveznek, ezen mentesség a folyó 1868-ik év végeig fentartatik. A pénzügyminister még ez év folytán törvényjavaslatot terjeszt elő, a bélyegmentességek jövőre szabályozása illetőleg, addig is felhatalmaztatván, hogy nem nyerészkedésre alakult intézeteket vagy egyleteket bélyegmentességi kedvezményekben részesíthessék.
31. § E törvény végrehajtásával a pénzügyminister bizatik meg.
