1868. évi XXXIII. törvénycikk

az urbéri örökváltságokért országos alapból adandó megtéritésről * 

Az 1848-dik évi XII. törvénycikk 9-ik §-ának alapján rendeltetik:

1. § Mindazon községeknek és volt jobbágyoknak, kik az urbér, vagy az azt pótló szerződések alapján akár készpénz-, akár pedig természetbeli adózásokból állott urbéri szolgálataikat az 1840. évi VII. törvénycikk kihirdetése után, urbéri örökváltsági szerződések mellett, 1848. évi május 1-éig megváltották: az ilynemü szerződéseken alapuló váltságtőke az alábbi 5-ik §-ban megállapitott mérv szerint az országos alapból megtérittetik, ha különben azon szerződések mind lényeg, mind alak tekintetében az 1840:VII. törvénycikk 9-ik §-ban foglalt kellékeknek megfelelnek.

2. § A megtérités tárgyát képezik:

az urbéri örökváltsági szerződés értelmében lejárt s tényleg befizetett tőkerészletek, melyek után azonban kamat nem jár.

3. § Ellenben a megtérités nem terjed ki:

azon tőkerészletekre, a melyek az országos alapból eddig már kárpótoltattak.

4. § Ezen országos megtérités egyedül csak az 1848:IX. törvénycikk által megszüntetett, tisztán urbéri természetü szolgáltatások és adózások után jár; azért, ha az örökváltsági szerződésekkel a községeknek vagy egyes jobbágyoknak nem urbéri természetü földek, vagy földesuri jogok is adattak át: az urbériségekre eső összeg az örökváltsági szerződés alapján, s ha ez nem volna lehetséges, nyomozás utján a váltságtőke többi részétől elkülönzendő.

5. § A megtéritendő összeg kiszámitásánál azon elv szolgál irányadóul, hogy az egyenlő legyen azon kárpótlási tőkével, a melyet az illető urbériségekért, ha ezek meg nem váltattak volna, a volt földesur vehetne az országos alapból igénybe.

Ennélfogva minden egy egész urbéri telek, s ehez aránylag a kisebb telki állományok után, a megyéknek és helységeknek az urbérben s urbéri törvényekben megállapitott osztályaihoz képest, tőke gyanánt a következő táblázatban foglalt összegek lesznek megtéritendők:

Osztályozása a megyéknek, s határoknak, a mindegyik osztály után megtéritendő összeggel együtt * 

A zsellértelkekért megtéritendő tőke a megye s a határ osztályzatának különbsége nélkül 52 frt 50 krban állapittatik meg.

6. § Ha az örökváltsági szerződésben kikötött váltságtőke túlhaladná a fennebbi szakasz táblázatában foglalt mérvet: a megtéritendő tőke megállapitásánál a jelen törvény szabályai alkalmazandók; mig ellenkező esetben, az urbéri örökváltsági szerződés által megállapitott váltságtőke veendő alapul.

7. § A jelen törvény alapján megállapitandó tőke névszerinti értékben számitandó és 1868. évi november hó 1-jétől folyó 5% kamatszelvényekkel ellátott földtehermentesitési kötelezvényekben térittetik meg.

Ezek hasonlag az ugyanezen czim alatt kibocsátott többi kötelezvényekhez, az ország jótállása alá helyeztetvén, szabályszerü kisorsolás alá esnek, és kisorsolás után az országos pénztárnál névszerinti értékben beváltatnak.

8. § A jogosultság ezen országos megtérités iránt egyedül és kizárólag azokat s illetőleg azok örököseit illeti, a kik az urbéri örökváltsági tőke- és kamatrészleteket kifizették. Ez okból, ha az urbéri telek birtokosa a váltságtőke teljes letörlesztése előtt változott, a birtokelőd s a birtokutód, illetőleg ezek örökösei közt a felszámitandó megtéritési összeg, a mennyiben az adásvevési szerződés mást nem határozott volna, azon arányban osztandó fel, a mely szerint azok a tőke- vagy kamatfizetéshez járultak.

Ellenben az olyan birtokutód, a ki valamely megváltott urbéri telek birtokába vétel utján akkor jutott, a mikor az már az urbéri váltság terheitől teljesen mentes volt, a jelen törvényen alapuló országos megtéritést nem veheti igénybe.

A mely arányban a tőke vagy kamattörlesztés a község közjövedelmeiből eszközöltetett, az országos megtérités fejében adandó közkötelezvények ugyanazon arányban a község közvagyonát fogják képezni.

9. § Azon esetben, ha az örökváltsági szerződés többek egyetemleges kötelezettsége mellett köttetett: az ilynemü szerződésekben foglalt összes urbériségek után a megtéritési összeg az országos alap részéről együttesen számittatik fel, s a kielégités is egy vagy több közös kötelezvény kiszolgáltatása által történik, az érdekelt felek feladata levén, azokat maguk közt felosztani.

10. § Zár-határidőül a jelen törvény alapján követelendő országos megtérités iránti folyamodványok benyujtására 1869-dik évi deczember 31-ike tüzetik ki, később folyamodók abbeli igényeiket elvesztik.

11. § A folyamodványok e tárgyban az országos földtehermentesitési alap igazgatóságához nyujtandók be, a mely, ha a megtérités alapjául szolgáló birtok urbéri természetét előrebocsátott nyomozás után bebizonyultnak látja: megállapitja a megtéritési tőkét s járulékait, s e határozatáról értesiti azon birtokbiróságot, a melynek területén a megváltott urbériségek vannak.

A birtokbiróság e határozatot közli az illető folyamodókkal, s ezeknek joguk van a kézbesitéstől számitandó 15 nap alatt a földtehermentesitési alap igazgatóságának határozatát a birtokbiróság utján felebbezni azon fölebbviteli hatósághoz, a mely e tárgyakra nézve a bel-, pénz- és igazságügyi ministeriumok személyzetéből fog szerveztetni.

A fölebbviteli hatóság határozata ellen a megtéritési tőke mennyiségét illetőleg további fölebbezésnek nincs helye.

12. § A birtokbiróság, ha a földtehermentesitési alap igazgatóságának határozata ellen a 11-ik §-ban kitüzött határidő alatt fölebbezés nem történt, vagy fölebbezés esetében, mihelyt a fölebbviteli hatóság határozata leérkezett: azonnal hirdetvényt bocsát ki, a melyben mindazokat, a kik a megállapitott megtéritési összegre nézve igényt tartanak (8. §), felszólitja, hogy ebbeli igényeiket zárhatáridő alatt, különbeni jogvesztés terhe mellett, előtte bejelentsék.

A hirdetvényi határidő sem két hónapnál kevesebb, sem három hónapnál hosszabb nem lehet, s az mind a biróság kapuján, mind pedig a hivatalos hirlap utján köztudomásra hozandó.

Ezen hirdetvényről azok, a kiknek folyamodása alapján a földtehermentesitési alap igazgatósága illetőleg a fölebbviteli hatóság határozata keletkezett, mindig külön értesitendők.

13. § Ha a hirdetvényi határidő leteltével a szóban forgó megtéritési tőkére nézve igénybejelentés nem történt: a birtokbiróság erről 3 nap alatt a földtehermentesitési alap igazgatóságának jelentést tesz.

14. § Ha ellenben a hirdetvényi határidő alatt igény nyujtatik be: a birtokbiróság ennek tárgyalására határidőt tűz ki, s arra mind az igénylőt, mind pedig azt, a ki ellen az igény bejelentetett, megidézi.

A tárgyalás rövid uton jegyzőkönyvi alakban történik, s az igény fölött a birtokbiróság itéletileg dönt.

Ez itélet ellen a polgári perrendtartásban megengedett jogorvoslatok alkalmazhatók.

A jogerőre emelkedett itélet a földtehermentesitési alap igazgatóságához szintén 3 nap alatt felterjesztendő.

15. § A földtehermentesitési alap igazgatósága a 13. § esetében a folyamodók részére, a 14. § esetében pedig a hozott jogérvényes itéletben kijelölt jogosultak részére kiállitván a földtehermentesitési kötelezvényeket, ezeket kézbesités végett a birtokbirósághoz teszi át, a mely a kézbesitést rendes elismervény mellett eszközli s ezen elismervényeket a földtehermentesitési alap igazgatóságához haladék nélkül beküldi.

Ha a földtehermentesitési kötelezvény több érdekelt felet közösen illet (9. §), ezek annak átvételére egy közös meghatalmazottat tartoznak megnevezni.

16. § A birtokbiróság van hivatva itélni azon esetben is, midőn az egyetemleg kötelezett felek közt (9. §) a megtéritési összeg felosztása fölött vita támad s közülök egyik vagy másik birói segélyt vesz igénybe.

Az ilyen esetben azonban a kötelezvények, ha a hirdetvényi határidő alatt más igénylő a folyamodókon kivül nem jelentkezett, a határidő lejártával azonnal kiállithatók, de a vita jogérvényes eldöntéseig mint letétemény a birtokbiróság őrizete alatt maradnak.

17. § Ha a megtéritésre bejelentett birtok urbéri természete részben vagy egészben, akár a földtehermentesitési alap igazgatósága, akár pedig a fölebbviteli hatóság részéről el nem ismertetik: az elutasitott félnek szabadságában áll, a kézbesitéstől számitandó 30 nap alatt, a kérdésben forgó birtok urbéri természetének igazolására, az illető urbéri biróság előtt, rendes keresetet inditani.

A keresetlevél ez esetben a földtehermentesitési alap ellen intézendő, s az urbéri biróság által a belügyministerhez küldetik be, a ki az országos alap védelmére megbizottat fog kinevezni.

Az ilyen keresetek tárgyalásánál, mind az első, mind pedig a felsőbb biróságok előtt, az urbéri eljárás szabályai követendők.

18. § Minden beadvány, kereset, elismervény, jegyzőkönyv, határozat és itélet, a mely a jelen törvény tárgyaira vonatkozik, dij-, bélyeg- és illetékmentes.

19. § A folyamodványok felszerelése és megbirálása s elintézése körül követendő eljárást a bel-, pénz- s igazságügyi ministerek egyetértőleg, rendeleti uton fogják szabályozni.

20. § A jelen törvény intézkedései által az urbéri kárpótlás ügye végleg befejeztetvén, az országos alap ellen az 1848:IX. törvénycikk alapján többé semmi követelésnek helye nem lesz.

21. § Erdélyben, továbbá Kraszna-, Zaránd- és Közép-Szolnok megyékben, valamint Kővárvidékén is az urbéri jog- és birtokviszonyok az ország többi részeiben létezőktől lényegesen eltérők levén: a most emlitett területekre a jelen törvény hatálya nem terjed ki; azonban a ministerium megbizatik, hogy e törvény elveit az ország ama részeiben is, az ottani viszonyokhoz alkalmazva, foganatba vegye.

22. § A jelen törvény végrehajtásával a bel-, pénz- és igazságügyi ministerek bizatnak meg.


  Vissza az oldal tetejére