1. § Minden szülő vagy gyám, ide értve azokat is, kiknek házában gyermekek mint mestertanítványok vagy házi szolgák tartatnak, kötelesek gyermekeiket vagy gyámoltjaikat (ha nevelésökről a háznál vagy magán tanintézetben nem gondoskodtak) nyilvános iskolába járatni, életidejök 6-ik évének betöltésétől egész a 12-ik, illetőleg 15-ik év betöltéséig.
2. § Azonban a testileg vagy szellemileg gyenge gyermekeket, a tiszti orvos bizonyítására, az iskolaszék (117. §) rövidebb vagy hosszabb időre fölmentheti az iskolába járás kötelessége alól.
3. § Ragályos bajban vagy elmebetegségben szenvedők, avagy taníthatatlan tompa elméjüek kizárandók a nyilvános intézetekből.
4. § Ha a szülő (gyám vagy gazda) a tankötelezett növendéket az iskolától visszatartja: ebbeli kötelességének teljesítésére komolyan figyelmeztetendő. És ha az e czélra szolgálható erkölcsi eszközök felhasználása sikertelennek bizonyulna be, s a tankötelezett növendék az iskolától továbbra is visszatartatnék: a kötelességét ekként teljesítni nem akaró szülő (gyám vagy gazda) első izben 50 krra, második izben 1 forintra, harmadik izben 2 frtra, negyedik izben 4 frtra büntettessék, az iskolai pénztár javára. Sőt ha még ezen négyszeri büntetés sem térítené a szülőt (gazdát vagy gyámot) kötelességének teljesítésére: akkor az illető iskolai szék erről a felsőbb iskolai hatóságnál jelentést tesz, mely aztán az iskolától visszatartott tanköteles gyermek számára a községi hatóságnál külön gyám rendelését is szorgalmazhatja.
5. § A mulasztást igazoló esetek a közoktatási minister által kiadandó rendeletben állapíttatnak meg.
6. § A szülőknek és gyámoknak szabadságukban áll gyermekeiket háznál, vagy bármely vallású magán és nyilvános intézetekben, úgyszintén más helységben levő tanintézetben neveltetni.
Erről azonban a szülők vagy gyámok a helybeli iskolai széknek bélyegmentes bizonyítványt tartoznak előmutatni; valamint az illető iskolai hatóságok is kötelesek ügyelni, hogy az ily gyermekek legalább is oly oktatásban részesüljenek, minőt a törvény szerint berendezett nyilvános elemi népiskolában nyerhetnének, és a kötelezett évek tartamáig taníttassanak.
7. § A háznál tanult növendékek kötelesek évenkint vizsgát tenni le valamely megfelelő nyilvános tanintézet illető tanítói előtt.
8. § Népoktatási tanintézetek: az elemi és felsőbb népiskolák, polgári iskolák és tanítóképezdék.
9. § A népoktatási tanintézetek vagy nyilvános vagy magán iskolák.
10. § Népoktatási nyilvános tanintézeteket a törvény által megszabott módon állíthatnak és fentarhatnak a hazában létező hitfelekezetek, társulatok és egyesek, községek, és az állam.
11. § A hitfelekezetek, mindazon községekben, hol hiveik laknak, saját erejökből tarthatnak fönn és állíthatnak föl nyilvános népoktatási tanintézeteket, az ily tanintézetek felállítására és fentartására hiveik anyagi hozzájárulását a saját képviseletök által meghatározandó módon és arányban, amint eddig szokásban volt, ezentul is igénybe vehetik, azon intézetekben a tanítókat és tanárokat maguk választhatják, azoknak fizetését maguk határozhatják meg, a tankönyveket maguk szabhatják meg, s a tanítási rendszer és módszer iránt is, tekintetbe véve a 45. § rendelkezését, intézkedhetnek a következő feltételek alatt:
1. hogy iskolai épületeik építésére és átalakítására nézve a jelen törvény 27. és 28-ik szakaszai rendeleteinek eleget tegyenek;
2. hogy e törvény 29. és 34., továbbá a 133. és 141. szakaszait, melyek a fiu és leánytanulók elkülönzéséről, az egy tanító által tanítandó gyermekek számáról, a tanító képességéről és másnemü foglalkozásáról szólnak, szintén szem előtt tartsák;
3. hogy népiskoláikban a tantárgyak legalább is a következők legyenek:
a) hit- és erkölcstan;
b) olvasás és irás;
c) fejbeli és jegyekkel való számolás, és a hazai mértékek ismerete;
d) nyelvtan;
e) természettan és természetrajz elemei, figyelemmel az életmódra és vidékre, melyhez a gyermekek nagyobb részének szülői tartoznak.
f) hazai földleirás és történet;
g) gyakorlati útmutatások a mezei gazdaság és különösen a kertészet köréből;
h) a polgári jogok és kötelességek rövid ismertetése;
i) ének;
k) testgyakorlat, tekintettel a katonai gyakorlatra;
4. hogy az iskola táblákkal, a mennyire lehet, földgömbökkel, térképekkel, természetrajzi ábrákkal s általában a legszükségesebb taneszközökkel fel legyen szerelve;
5. hogy az iskolákban a szorgalomidő faluhelyen éven át legalább nyolcz, városban legalább kilencz hónap legyen.
12. § A hitfelekezetek által fentartott vagy állítandó felsőbb népiskolai és polgári iskolákban a jelen törvény azon szakaszain kivül, a melyek a fiu és leány tanulók elkülönzéséről (29. és 63. §) s az egy tanító által tanítható növendékek számáról (34. §) szólnak, a felső népiskola és polgári iskola tanfolyamai évszámát (61. 68. §) és tantárgyát (64. 74. §) szabályozó rendeletek is megtartandók.
13. § Minden hitfelekezet állíthat és tarthat fenn tanítóképezdéket is azon feltétel alatt, hogy e képezdék a növendékek gyakorlati kiképzése végett gyakorló iskolával legyenek összekötve, hogy azokban legalább azon tudományok, és legalább azon terjedelemben taníttassanak, a melyeknek és a minő terjedelemben tanítása az állami képezdékre nézve, ezen törvényben el van rendelve (88. §), hogy bennök évenkint nyilvános vizsgák tartassanak, azok eredménye a közoktatási minister tudomására hozassék, hogy végre az azokban végzett növendékek számára a 102. és 103. §-ban körülirt szigorlatoknak megfelelő vizsgák rendeztessenek.
14. § Minden hitfelekezetbeli népoktatási tanintézet az állam felügyelete alatt áll. Ennélfogva a kormánynak joga és tiszte:
a) a felekezeti iskolákat is közegei által időnkint meglátogattatni;
b) szigoruan őrködni, hogy a 11., 12. és 13. §-ban foglalt feltételek pontosan teljesíttessenek;
c) meggyőződést szerezni arról, hogy teljesítik-e az illető hitfelekezeti hatóságok azon kötelességet, hogy az iskola vagyonának biztos elhelyezésére és rendeltetése czéljára fordítására felügyeljenek;
d) a hitfelekezeti iskolákról, az illető hitfelekezeti hatóság útján, statisztikai adatokat szerezni be.
15. § Ha a 11., 12. és 13. szakaszokban foglalt föltételeket a hitfelekezetek főhatóságai a kormány által félévenkint történt három izbeli megintés után sem teljesítenék: a kormány közös községi iskola felállítását rendelheti el; a a község felhatalmaztatik azon hitfelekezetekre is kivetni a törvényben megállapított iskolai adót, a melyek a fennebb érintett szakaszokban foglalt föltételeket, a mondott háromszori megintés után sem akarják, vagy nem képesek, saját felekezeti iskoláikra nézve teljesíteni.
16. § Magán egyének és társulatok is állíthatnak fel elemi és felső népiskolákat, polgári iskolákat és tanító-képezdéket, ha
a) a magán egyének az általok nyitni szándékolt tanfolyamra oklevéllel képesítvék, vagy azon téren működésük folytán mind a tankerületi iskolai tanács, mind a kormány tudomása szerint közelismerést vivtak ki;
b) a társulatok a kormánynak eleve bejelentett alapszabályaik szerint kifejezetten e czélra is alakultak.
17. § Ezen intézetek nyilvánosak lesznek, ha az illetők a felállítandó tanintézet szerkezetében és tantervében, melyet a megnyitás előtt legalább egy hónappal a tankerületi iskolai tanács útján a kormánynak bemutatni tartoznak, mindazon kellékeknek eleget tesznek, melyeket ezen törvény a megfelelő községi és állami tanintézetekre nézve megállapít.
18. § Állíthatnak azonban magántanintézeteket is, mely esetben ezen szándékukról a kormányt, az intézet szervezetének és tantervének bemutatása mellett, a tankerületi iskolai tanács útján legalább egy hónappal előbb értesíteni tartoznak.
19. § Minden ily magántanintézet tartozik a tanítandó tárgyakat és azok terjedelmét illetőleg megfelelni azon nyilvános tanintézeteknek, melyeket pótolni akar.
20. § Az ily magántanintézetekben is évenkint nyilvános vizsgák tartandók, melyeknek napja a kerületi tanfelügyelőnek és a helybeli iskolai széknek legalább egy hónappal előre bejelentendő, hogy az megjelenhessen, s illetőleg magát képviseltethesse.
21. § A viszonyoknál fogva kiválóan szükséges és kitünő magántanintézeteknek a kormány erkölcsi és anyagi támogatást nyújthat.
22. § Ellenben, ha ezen tanintézetekben a jelen törvény intézkedései meg nem tartatnának, vagy ha a kormány erkölcsi bajoknak jönne tudomására: a tankerületi iskolai tanács útján a vizsgálatot elrendelheti s annak eredményéhez képest a tanintézetet bezárathatja; sőt rendkivüli esetben az illető tanintézet működését a vizsgálat lefolyta előtt is felfüggesztheti.
23. § Oly községekben, hol a hitfelekezetek nem tartanak fenn a törvény rendeleteinek megfelelő népiskolát, valamint az ezen törvényben kijelölt egyéb esetekben is, a község köteles a szükséges népoktatási tanintézeteket felállítani.
24. § Azon iskolák, melyek ekkép a község által állíttatnak, közös tanintézetek, a községi lakosok gyermekei részére, hitfelekezeti különbség nélkül.
25. § Általában nem tekintetnek ezentul felekezeti iskoláknak azon tanintézetek, a melyek községi vagyonból és jövedelmekből a község összes tagjai által, felekezeti különbség nélkül tartatnak fenn.
Azon már fennálló hitfelekezeti iskolákra nézve mindazáltal, a melyek eddigelé a község vagyonából és jövedelmeiből tartatnak fenn, szabadságában áll az illető községnek az eddigi gyakorlatot továbbra is fentartani; de ily esetben a segélyezés a különböző hitfelekezeti iskolák közt igazságos arányban osztandó meg, s egy hitfelekezet iskolájától sem vonathatik el, míg a többi hitfelekezetek iskolái irányában is meg nem szüntettetik.
26. § Különféle felekezetű községekben, ha egyes felekezetek képesek is a jelen törvény kivánatainak megfelelő népiskolákat tartani fenn, de azon meggyőződésre jutnak, hogy közerővel virágzóbb állapotban tarthatnak fenn közös iskolát, a melyre az egész község, sőt az állam segélyét is igénybe vehetik: a külön felekezeti iskolák közös iskolává alakíthatók. Az ekkép egyesített közös iskola teljesen községi iskolává lesz, melyre a jelen törvény mindazon rendeletei kiterjesztetnek, a melyek a községi iskolákról szólnak.
27. § Az ujonnan építendő iskolaépületek egészséges helyen épültek, szárazak s a gyermekek létszámához mérten (egy teremre 60 gyermeket, s minden gyermekre legalább is 8-12 négyszögöl lábnyi helyet számítva) elegendő számú tágas, világos és könnyen szellőztethető tantermekkel legyenek ellátva.
28. § A népiskolai hatóságok, felekezeti, községi, megyei és kormányközegek egyaránt kötelesek minden hatáskörükhöz tartozó eszközökkel oda hatni, hogy a már fennálló iskolai épületek is, a mennyiben az előbbi szakaszban említett kellékeknek nem felelnek meg, mind a hitfelekezetek, mind a községek által, mihelyt lehetséges, mindenütt az érintett kellékeknek megfelelőleg alakíttassanak át.
29. § A fiu és leánygyermekek elkülönözve, s a mennyire lehet, külön termekben oktatandók.
30. § A község tartozik az iskolát földgömbbel, térképpel, táblákkal, természetrajzi ábrákkal s minden szükséges és elegendő számú taneszközökkel felszerelni.
31. § A szegénységöket kimutató gyermekek könyveket ingyen kapnak az iskolától.
32. § Köteles a község a szükséges iskolai könyveket és tanszereket évenkint előre beszerezni, s a tanulók között, a tanítók által számadás mellett, a szükséghez képest kiosztatni. E könyvek és tanszerek vételára tandijjal együtt szedetik be.
33. § A tanító díjazásáról e törvény értelmében a község gondoskodik.
34. § Egy tanító 80 növendéknél többet rendesen nem taníthat.
Rendkivüli esetekben az illető iskolai felsőség adhat reá engedélyt.
35. § A községi népiskolák terheit első rendben a község viseli, mely e czélra minden kebelbeli vagy hozzátartozó polgárra és birtokosra külön adót vethet ki.
Ez adó azonban az állami egyenes adóknak 5%-át nem haladhatja meg.
36. § Azon községi tagok és birtokosok, kik a jelen törvényben kijelölt kellékeknek megfelelő hitfelekezeti iskolát tartanak fenn, csak annyiban köteleztetnek a községi iskola fentartásához járulni, a mennyiben azon összeg, a melylyel saját hitfelekezeti iskolájok fentartásához pénzben vagy terményekben járulnak, egyenes adóik öt százalékát nem meríti ki.
37. § Oly pusztai vagy majorsági birtokok, melyek külön adóközséget képeznek, de a törvényes kellékeknek megfelelő népiskolával nem birnak, s ilyennek felállítására a 44. § értelmében sem kötelezhetők, az illető törvényhatóság által egyik szomszéd községhez csatolandók, s annak iskolaterheit a 35. § értelmében viselni tartoznak.
38. § Minden község, mely e törvény értelmében községi iskolát állít fel, köteles fekvő birtokban vagy készpénzben iskolai alapot alkotni, s azt évről-évre lehetőleg szaporítani.
39. § Ez iskolai alapvagyon gyarapítása végett, mindenütt, a hol a tagosítás és a legelő-elkülönítés még ezentul fog megtörténni, azon alkalommal a már fennálló vagy netalán felállítandó községi népiskola számára a felosztandó közös területnek mindenki illetményébe aránylag beszámítandó legalább egy század része elkülöníttetik.
40. § A 35-dik § értelmében kivetett adó és a 38-ik § szerint alakított iskolai alapvagyon jövedelme csak községi iskola állítására és fentartására fordíttatik.
41. § A községi birtokrendezésnél, a közös területből a 39-ik § rendelete szerint iskolai czélokra elkülönített rész jövedelme, a hol községi iskola jelenleg nem létezik, a törvény kellékeinek megfelelő felekezeti iskola vagy iskolák segélyezésére fordíttathatik. Azon esetre, ha ilyen községben utóbb községi iskola állíttatik, e törvény 40-dik §-a irányadó.
42. § Az iskolaépületek és tanítólak építése és fentartása is a községet illeti.
43. § Ha a község kimutatja, hogy szükséges népoktatási tanintézeteinek e törvény szerint felállítására és fentartására a kellő anyagi erőt nem képes egészen előállítani, illető hatósága útján segélyért az államhoz folyamodhatik. A közoktatási minister a folyamodó községet az állam költségvetésében e czélra megszavazott összegből segélyezi.
44. § Oly községben, a hol a törvény kellékeinek megfelelő tanintézettel biró egyház vagy egyházak hivein kivül más hitfelekezethez tartozó, legalább 30 tanköteles gyermek is van, a kiknek szülői a fennálló felekezeti iskolákat használni nem akarják: köteles a község közös népiskolát állítani. Az ilyen községi iskola költségei mindenekelőtt a község azon közös vagyona jövedelmeiből fedezendők, a melyek iskolai czélokra rendelvék, és pedig oly arányban, a minő arányban áll a községi iskolába járó gyermekek száma a felekezeti iskola vagy iskolák növendékeihez. Azon községi lakosok és birtokosok, kik a jelen törvényben kijelölt kellékeknek megfelelő hitfelekezeti népiskolát tartanak fenn, csak annyiban köteleztetnek az ekkép alkotott községi iskola fentartásához községi adóval járulni, a mennyiben azon összeg, a melylyel saját felekezeti iskolájok fentartásához községi adóval járulni, a mennyiben azon összeg, a melylyel saját felekezeti iskolájok fentartásához pénzben, vagy terményben járulnak, nem meríti ki egyenes adójok öt százalékát.
45. § Ott pedig, a hol a más hitfelekezetekhez tartozó gyermekek száma a 30-at el nem éri, ezen gyermekek is, a mennyiben szülőik oktatásukról más úton nem gondoskodnának, a létező felekezeti iskolába fognak járni, s szüleik ezen iskola költségeihez ugyanazon módon és arányban fognak járulni, mint azon hitfelekezet tagjai, mely az iskolát fentartja.
Miért is ilyen helyeken a felekezeti iskolában a hit és erkölcstan tanítása bizonyos órákra szorítandó, mely idő alatt a más hitfelekezethez tartozó gyermekek saját hitfelekezetök gondoskodása folytán és felügyelete alatt fognak hit- és erkölcstani oktatásban részesíttetni.
46. § Egymástól legfölebb fél geographiai mértföld távolságra levő oly községek, melyek saját erejökből nem képesek törvényszabta elemi népiskolát fentartani, e czélra egyesülhetnek s közös elemi iskolát állíthatnak, vagy közös népiskolai tanítót tarthatnak.
47. § A tanyai lakosok gyermekei oktatásáról azon községek kötelesek gondoskodni, melyekhez a tanyák tartoznak; és pedig:
a) vagy tanyai iskolák állítása által;
b) vagy oly határokban, hol a tanyáknak egymástóli távolsága miatt tanyai állandó iskolák a czélnak meg nem felelnének, járó-kelő (ambulans) tanítók alkalmazása által.
48. § Az elemi népiskolai oktatás két tanfolyamot foglal magában, ugymint:
1. a 6 évig tartó mindennapi, és
2. a 3 évre terjedő ismétlő iskolai tanítást.
49. § A mindennapi iskolába tartoznak járni a 6-ik évöket betöltött gyermekek 12-ik évök betöltéseig. Kivétel csupán azon gyermekekre nézve engedtetik, a kik négy évi elemi oktatás után felsőbb tanitézetbe (polgári iskola, középiskola) lépnek, s ott legalább két évig tanulnak.
50. § A 12-dik évet betöltött s átalában azon gyermekek, kik a mindennapi iskola egész tanfolyamát bevégezték, az ismétlő iskolába kötelesek járni.
Ha ugyanazon helységben hitfelekezeti vagy egyéb népiskolák is volnának, melyekben csak 6 évi tanfolyam van, azon iskolákból kikerült gyermekek is 15-ik évök betöltéseig kötelesek a községi ismétlő iskolába járni.
51. § A szegénységöket kimutató gyermekek tandíjt nem fizetnek.
52. § A tanórák száma a tanulókra nézve hetenkint: a mindennapi iskolában legalább 20, legfölebb 25, bele értve hit- és erkölcstant is, de nem értve ide a testgyakorlatot és a mezőgazdasági vagy kertészeti gyakorlatokat.
Az ismétlő iskolában hetenkint télen 5, nyáron 2.
53. § A mindennapi iskolábajáró növendékek 10 éves korukig, a szünidő kivételével, télen nyáron egyformán tartoznak iskolába járni; a 10 évesnél idősebb gyermekekre nézve azonban a földmiveléssel foglalkozó községekben az iskolai szék megengedheti, hogy a szünidőn kivül még két hónapig a legnagyobb munkaidőben csak vasárnapi iskolába járjanak.
54. § A szorgalomidő faluhelyen éven át legalább nyolcz, városban legalább kilencz hónap legyen.
55. § A községi elemi népiskolában köteles tantárgyak:
a) hit- és erkölcstan;
b) irás és olvasás;
c) fejbeli és jegyekkel számolás, és a hazai mértékek és pénznemek ismerete;
d) nyelvtan;
e) beszéd- és értelem-gyakorlatok;
f) hazai földleirás és történet;
g) némi átalános földleirás és történet;
h) természettan és
i) természetrajz elemei (különös tekintettel az életmódra és vidékre, melyhez a gyermekek nagyobb részének szülői tartoznak.)
k) gyakorlati útmutatások a mezei gazdaság és kertészet köréből;
l) a polgári főbb jogok és kötelességek tanítása;
m) ének;
n) testgyakorlat, tekintettel a katonai gyakorlatokra.
56. § A tanterv időnkint való meghatározása a közoktatási minister teendője.
57. § A községi elemi népiskolákba minden hitfelekezet gyermekei járhatván, hiveik hit- és erkölcstani oktatásáról az illető hitfelekezetek tartoznak gondoskodni.
E vallásoktatásnak a közös iskolai órákon kivül és szintén nyilvánosan kell tartatni.
58. § Minden növendék anyanyelvén nyerje az oktatást, a mennyiben ez a nyelv a községben divatozó nyelvek egyike. Vegyes ajku községben ez okból oly tanító alkalmazandó, a ki a községben divatozó nyelveken tanítani képes. Népesebb községekben, a hol többféle nyelvü lakosok tömegesen laknak, a mennyire a községereje engedi, különböző ajkú segédtanítók is választatnak.
59. § Oly falvak és városok községei, melyek kebelökben legalább 5000 lakost számlálnak, kötelesek felsőbb népiskolákat, vagy ha anyagi erejök engedi, polgári iskolákat állítani s tartani fenn.
60. § Egymástól legfölebb egy fél mérföldnyi távolságra fekvő helységek együtt is állithatnak fel egy közös felső népiskolát.
61. § A tanfolyam a felső népiskolában a fiúk számára 3, a leány-gyermekek számára 2 év.
62. § A felvétetni akaró növendéknek vagy (bélyegmentes) bizonyitványt kell felmutatnia arról, hogy a 6 osztályu népiskolai tanfolyamot nyilvános iskolában törvény szerint elvégezte, vagy pedig felvételi vizsgát kell letennie a felsőbb népiskola alapjául szükséges ismeretekből.
63. § A tanitási nyelvre és a vallás tanitására, ugyszintén az egy tanitó vezérlete alatti gyermekek létszámára nézve, valamint a szünidőket illetőleg, a fennebbi (34., 54., 57., 58.) §-ok érvényesek itt is.
A fiú- és leány-gyermekek ezen iskolákban minden esetben elkülönitve tanittassanak.
64. § Tantárgyak:
a) Fiúk számára:
a) hit és erkölcstan;
b) szépirás és rajz;
c) anyanyelv;
d) a mely iskolában a tanitási nyelv nem a magyar, ott a magyar nyelv;
e) számtan és mértan, alkalmazási gyakorlattokkal;
f) természettan és természetrajz, különös tekintettel a földmivelésre és iparra;
g) földrajz és történet (átalános és hazai);
h) mezei gazdaságtan alapvonalai;
i) hazai alkotmánytan;
k) egyszerü könyvvitel;
l) testgyakorlat, tekintettel a katonai gyakorlatokra;
m) ének;
b) Leányok számára:
a) a hit- és erkölcstan;
b) szépirás és rajz;
c) számtan;
d) anyanyelv;
e) a mely iskolában a tanitási nyelv nem a magyar, ott a magyar nyelv;
f) földrajz és történet;
g) természettan és természetrajz, (különös tekintettel a kertészetre és női foglalkozásra);
h) ének;
i) női kézi munkák.
65. § Egy felsőbb népiskolában legkevesebb két rendes és egy segédtanitó működik.
66. § Tanórája egy-egy osztálynak hetenkint legalább 18 és legfölebb 24 óra lehet, a hittani órákkal együtt.
Egy tanitó hetenkint 30 óránál többet nem köteles tanitani.
67. § Nagyobb községek, melyeknek anyagi ereje engedi, kötelesek felső népiskola helyett polgári iskolákat állitani és tartani fenn, a község lakosai számára felekezeti különbség nélkül.
68. § Polgári iskolákban a tanfolyam fiuk számára 6 év, leánygyermekek számára 4 év.
69. § Azon növendéknek, a ki polgári iskolába kiván fölvétetni, bizonyitványt kell fölmutatnia arról, hogy a népiskola első négy évi folyamát elvégezte, vagy felvételi vizsgát kell letennie, a polgári iskolába léphetésre megkivánt ismeretekből.
70. § Egy tanitó 50 növendéknél többet rendesen nem tanithat, rendkivüli esetekben az illető iskolai felsőség adhat reá engedélyt.
71. § A fiu és leány növendékek a polgári iskolákban teljesen elkülönitendők.
72. § A polgári iskolában, a községek anyagi erejéhez és a tanfolyamok számához (79. §) képest négy-hat, de legalább három rendes és egy segéd tanárnak kell lennie.
73. § A polgári iskola egy-egy osztálya növendékeinek tanórája hetenkint legalább 24, legfelebb 26 lehet, bele értve a hit- és erkölcstant is.
74. § A polgári iskola tantárgyai.
a) hit- és erkölcstan;
b) anyanyelvi irálytan és irodalom;
c) a hol a tanitási nyelv nem magyar, ott a magyar nyelv;
d) a hol a tanitási nyelv a magyar, ott a harmadik évfolyamon kezdve, a német nyelv;
e) számvetés, kiterjesztve a polgári politikai számvetésig;
f) mértan - hazai és egyetemes;
g) földrajz - hazai és egyetemes;
h) történelem - hazai és egyetemes;
i) természetrajz - tekintettel az iparra, kereskedésre és gazdaságra;
k) természettan - tekintettel az iparra, kereskedésre és gazdaságra;
l) vegytan - tekintettel az iparra, kereskedésre és gazdaságra;
m) mezei gazdaság vagy ipartan, tekintettel a község és vidéke szükségére;
n) statisztika;
o) köz, magán és váltójog alapvonalai;
p) könyvvitel;
q) rajz, a mértannal összhangzatba véve, és szépirás;
r) ének;
s) test- és fegyvergyakorlat.
Rendkivüli tantárgyak, a mint a község ereje engedi, és rendkivüli órákban, a latin, franczia s a t. nyelvek és zene.
75. § A tanitási nyelvre és a vallás tanitására nézve a polgári iskolákban a jelen törvény 57. 58. szakaszainak szabályai érvényesek.
76. § A 74. szakaszban elsorolt tantárgyakra nézve, a fiúgyermekek számára alkotott polgári iskolákban, a tanterv ugy állapitandó meg, hogy a polgári iskola első négy évi folyama alatt, habár kimeritőbben, ugyanazon tantárgyak tanittassanak, a melyek a közép tanoda (real gymnasium) négy alsó osztályában tanittatnak, a latin nyelv kivételével. A többi tantárgy a tanfolyam első négy évében legfölebb megkezdethetik, s főleg a polgári iskola két utolsó évi folyamában adandó elő.
77. § A polgári iskola tanterve, tekintettel a megelőző két szakasz rendeleteire, időnkint a közoktatási minister által állapittatik meg.
78. § A közoktatási minister állapitja meg azt is, hogy a leányok számára alkotott polgári iskolákban a fennebb elsorolt tantárgyak közől melyek hagyassanak el, s minő más tantárgyak vétessenek föl azok helyett.
79. § Minden község legelőbb is azon kötelességének tartozik eleget tenni, hogy azon népoktatási tanintézeteket létesitse lehető legtökéletesebben, melyeket ezen törvény értelmében felállitani köteles; ha azonban ezen kötelezettségének eleget tett, jogában áll a felsőbb népoktatási tanintézeteket, akár egészben felállitani, akár pedig azoknak csak egy vagy két évi folyamát hozni létre.
80. § Azon népoktatási tanintézeteken kivül, melyeket a törvény értelmében a községek kötelesek fentartani, a közoktatási ministernek jogában és tisztében áll, bárhol, ha szükségesnek látja, tisztán államköltségen, a helyi körülmények által igényelt népoktatási tanintézeteket állitani, melyek a 23-78. §-ban megszabott módon szervezendők s a tankerületi iskolai tanács és tanfelügyelő hatósága alatt állanak.
a) Tanitóképezdék:
81. § Az állam az ország különböző vidékein 20 tanitóképezdét állit fel.
82. § A képezdének egy gyakorló iskolával kell összekötve lenni, melyben a növendék-tanitók gyakorlatilag képeztethessenek.
83. § A tanintézethez legalább 2 holdnyi kertnek kell csatoltatni, hogy a növendékek a földmivelésben, a gyümölcs- és szőlőtermesztésben, gyakorlati oktatást is nyerjenek.
84. § A tanári személyzet egy igazgató tanárból, legalább két rendes s egy segédtanárból és a gyakorló iskolában működő egy tanitóból áll.
85. § A rendes tanárok fizetése 1000 frt és 100 frt szállásbér. Ezen felül az igazgató tanár az igazgatói teendőkért 200 frt tiszteletdijat kap.
A segéd tanár fizetése 450 frt, az iskola épületében lakás fütéssel és a köztartás asztalánál szabad étkezés. A gyakorlati iskola tanitójának fizetése lakáson kivül 700 frt.
86. § A tanitóképezdébe olyan ép testü növendékek vétetnek fel, kik a 15-ik évet már meghaladták, s az anyanyelv, számvetés és földrajz ismeretében s a történelemben legalább annyi jártassággal birnak, a mennyit a gymnasium, reál-, vagy polgári iskola 4 első osztályában a tanitanak. A belépni kivánó növendék erről vagy nyilvános iskolai (bélyegmentes) bizonyitványát köteles előmutatni, vagy felvételi vizsgának kell magát alávetnie.
87. § A képezdei tanfolyam 3 év.
88. § Kötelezett tantárgyak:
a) Hit és erkölcstan;
b) Neveléstan;
c) Oktatási módszertan;
d) Földrajz - átalános és hazai;
e) Történet - átalános és hazai;
f) Anyanyelv;
g) Magyar nyelv;
h) Német nyelv;
i) Természettudományok és azoknak a földmivelésre és iparra való alkalmazása;
k) Gazdaságtan, gazdasági és kertészeti gyakorlatokkal;
l) Hazai alkotmánytan;
m) Mennyiségtan és mértan;
n) Ének és zene (különösen hegedű és zongora);
o) Szépirás és rajz;
p) Testgyakorlat tanitása;
q) A gyakorló iskolában a tanitás gyakorlása.
89. § A közoktatási minister által időnkint kiadandó tantervben határoztatik meg, hogy a tantárgyak közől mindegyik osztályban melyik s minő terjedelemben tanittatik.
90. § E képezdék hitfelekezeti különbség nélkül állami intézetek levén, a növendékek vallásos oktatása az illető hitfelekezetek tiszte. A hit- és erkölcstan ezen külön tanitóinak tiszteletdíját az állam fizeti.
91. § A tanitóképezde épületei a tanitáshoz és a növendékek élelmezéséhez megkivántató helyiségeket foglalják magukban.
92. § Mindegyik képezdében köztartás állittatik, melyben mérsékelt dijért minden növendék teljes élelmi ellátást nyer.
A köztartási dijat évenkint a képezde igazgató tanácsa határozza meg.
A köztartáshoz szükséges fát és cselédséget az intézet fizeti.
Egyébiránt a köztartásban való részvétel a tanuló tetszésére hagyatik.
93. § Mindegyik képezdében több szegény, szorgalmas, jó magaviseletü tanuló helyett a köztartásra az intézet fizeti be a kellő dijat.
Szegény, szorgalmas és jó magaviseletü növendékek közől többen ösztöndijban is részesittetnek.
94. § Az élelmezés és ösztöndijbeli jótéteményeket az igazgató tanács osztja ki, a hozzá benyujtott bizonyitványok és a tanári kar ajánlata alapján.
E jótétemények egyenlő jó magaviselet és szorgalom mellett szegény tanitók gyermekeinek adandók s a felekezeti iskolák tanitóinak gyermekeire is kiterjesztetnek.
95. § Az intézet épületében a rendet az igazgató tartja fenn, és a tisztaságra felügyel.
96. § Minden képezde egy lehetőleg szakmunkákból álló s a tanulók által is szabadon használható könyvtárral látandó el.
A könyvtár gyarapitására évenkint bizonyos összeg fordittatik.
97. § Fegyelmi ügyekben s a tanulók személyes viszonyában első fokon a tanári karból álló tanári szék intézkedik.
98. § A tanári szék fölött az igazgató tanács áll. Ezt az illető tanfelügyelőnek elnöklete alatt az igazgató tanár és a közoktatási minister által kinevezett öt tag képezi.
99. § Az igazgató tanács a közoktatási minister utasitásai szerint vezeti a képezde anyagi és szellemi ügyeit, felügyel a tanári kar működésére s itél a tanári székből hozzá felebbezett ügyekben.
Az igazgató tanács itéletei ellen is azonban fontosabb ügyekben a közoktatásügyi ministeriumhoz folyamodhatnak a felek.
100. § Az igazgató tanács tagjai az elnökön s az igazgató tanáron kivül összejövetelök alkalmával netaláni utiköltségök megtéritését s napi dijakat kapnak az intézet pénztárából.
101. § Évenkint egyszer a tankerületi felügyelő és az igazgató tanács tagjainak jelenlétében nyilvános vizsgák tartatnak.
102. § A tanfolyam bevégzése után egy évre, de legfölebb két év eltelte alatt, a mely időt gyakorlati tanitással töltheti a tanuló, köteles minden növendék a képezdei összes tantárgyakból, irásbeli dolgozatokból és különösen a tanitás gyakorlásából vizsgát állani ki, és csak e feltétel sikeres teljesitése után nyerhet tanitói oklevelet.
103. § A kik felső népiskolai és polgári iskolai tanitói állomásra akarják magukat képesiteni, azoknak a 102. §-ban megállapitott vizsgán kivül a felső népiskola vagy polgári iskola tantárgyaiból és azoknak tanitási módszeréből, a kormány által arra rendelt hatóság előtt, még egy szigorlatot kell kiállaniok.
104. § A kik a 102. és 103. §-ban meghatározott vizsgákon kétszer visszavettetnek, többé vizsgára nem bocsáttatnak.
105. § Magán tanitóképezdéket csak oly egyének állithatnak, a kik elemi vagy felsőbb népiskolát avagy polgári iskolát tartanak fenn, a melyekben a tanitóknak képezendő egyének gyakorlati kiképzést is nyerhetnek. Az ily magán képezdék növendékei azonban valamely nyilvános tanitóképező intézetben kötelesek letenni azon elméleti és gyakorlati vizsgákat, a melyeknek a nyilvános tanitóképező intézetek növendékei e törvény szerint alávetvék.
b) Tanitónőképezdék:
106. § Az állam az ország különböző vidékein tanitónőket képező intézeteket is állit föl, a melyekben különösen a felső nép- és polgári iskolákban levő leányosztályok számára tanitónők képeztessenek.
107. § A tanitónőket képező intézetekben egy benlakó tanitónő felügyelete alatt a növendékek is mindnyájan benlaknak és közösen étkeznek.
Az igazgató tanács csak kivételesen engedheti meg a künlakást.
108. § Felvétetnek a 14-dik évöket betöltött oly leányok, kik a felső népiskolai tanfolyamot egészen bevégezték.
Mindenik növendék a felső népiskola tantárgyaiból szigoru felvételi vizsgát tartozik kiállani.
109. § A tanfolyam 3 év.
110. § A tanitónőket képező intézetben férfi tanárokon kivül, női tanulmányokra, kellő számu és képzettségü tanitónők is alkalmazandók.
111. § A tanitónőket képező intézetek köteles tantárgyai:
a) hit- és erkölcstan;
b) szépirás és rajz;
c) anyanyelv és helyesirástan;
d) magyar nyelv;
e) német nyelv;
f) földrajz és történet;
g) neveléstan;
h) számtan;
i) természettan és természetrajz, (különös tekintettel a kertészetre és a női foglalkozásra, p. o. a főzésre);
k) ének;
l) gazdasszonyság és háztartás szabályai;
m) női munkák;
n) a tanitás gyakorlása a gyakorló iskola leányosztályában.
112. § Egy-egy intézetbe felvehető növendékek számát a kormány határozza meg.
113. § Tandíj nincs. A benlakók szállást, mosást ingyen, élelmet pedig mérsékelt árért nyernek.
Több szegény és kitünő szorgalmu leányért az intézet fizeti meg a köztartási dijat. Ezek számát, az igazgató tanács felterjesztésére, a közoktatási minister határozza meg.
114. § Az évi vizsgákon felül az egész tanfolyamot bevégzett növendékek összes tanulmányaikból szigoru vizsgát tartoznak kiállani, s csak ugy nyerhetnek oklevelet.
Aki e vizsgán kétszer visszavettetik, többé nem bocsáttatik vizsgára.
115. § A növendékek fölött fegyelmi ügyekben a képezdei igazgató tanár és a rendes tanitónők itélnek első fokon, másod fokon az igazgató tanács.
Egyébiránt a tanitónőképezde a tanitóképezdével ugyanazon hatóság alatt áll.
116. § Mindennemü községi népoktatási intézet közvetlenül a község hatósága alatt áll. A község e hatóságát az általa választott iskolai szék által gyakorolja.
117. § E végből minden községben legalább 9 tagból álló iskolai szék alakittatik, melynek tagjait a kebelbeli lakosok közől, lehetőleg az oktatásügyhöz értő egyénekből, képviselő testülettel biró községekben és városokban a képviselő testület, egyéb községekben a községi lakosok közgyülése választja. A választott tagokon kivül a helybeli lelkészek és a községi népiskola tanitója, vagy a hol több tanitó van, a tanitói testület választott képviselője is tanácskozási és szavazati joggal biró tagjai az iskolai széknek.
118. § A községi iskolai szék három évre választatik. Tagjai azonban mindannyiszor ujra választathatnak.
119. § Ha az illető község az iskolai szék megválasztását a három év letelte után két hétnél tovább halogatná, az iskolai szék tagjait a község tagjaiból a tankerületi iskolai tanács nevezi ki.
A kinevezés azonban csak egy évre érvényes; ez idő elmultával csak az esetben ujitandó meg, ha a község választási jogával ekkor sem élne két hét alatt.
120. § Választások érvényességére az iskolai szék tagjai két harmadának, más érvényes határozat hozására átalános többségének jelenléte szükséges.
121. § Az iskolai szék a tanitó a 136. § szerint választja; hetenkint egy-egy tagja által meglátogattatja a helybeli iskolákat; a tandíjt illetőleg határoz; őrködik, hogy a gyermekek rendesen járjanak az iskolába; a mulasztók gondviselőit meginti, s szükség esetén megbüntetésöket szorgalmazza a biróságnál; szigoruan felügyel a tanitásra s az iskolai törvények pontos végrehajtására; felügyel az iskolai alap kezelésére s a községi előljárósággal egyetértőleg gondoskodik annak gyarapitásáról; rendelkezik az iskolai épületek kellő javitásáról, az iskoláknak taneszközökkel való ellátásáról; továbbá a tanitó és a tanulók szülői s gondviselői között fenforgó panaszokban és minden nevezetesebb fegyelmi kérdésekben első foku biróságot képez; az évi vizsgákon jelen van; a gondnokoktól számot kér; s eljárásáról évenkint, sürgős és fontosabb esetekben gyakrabban is, jelentést tesz a községnek. A község előljárói e jelentéseket a megyei vagy városi tankerületi iskolai tanácshoz minden alkalommal fölterjesztik.
122. § A községi iskolai szék választ az iskolák száma szerint egy vagy több gondnokot, ki az iskola vagyonát kezeli, az iskolai szék utasitása szerint, az épületeket javittatja, s a hivatalnokok fizetését kiszolgáltatja, s évenkint az iskolai szék elé részletes és okmányokkal igazolt számadást terjeszt.
E számadások, miután az iskolai szék által megvizsgáltattak, felülvizsgálat végett a községhez, s onnan a tankerületi iskolai tanácshoz tétetnek át.
123. § Az egész ország vármegyék szerint azoknak megfelelő számu tankerületekre osztatik fel.
A királyi városok közől csupán Buda-Pest együtt képez külön tankerületet.
124. § A tankerületbeli összes községi népoktatási intézetek ügyeit az oktatásügyi minister által kinevezett tanfelügyelő és az elnöklete alatt álló iskolai tanács kezeli, a hitfelekezeti iskolák felett pedig a tanfelügyelő közbejöttével gyakoroltatik a főfelügyelet.
Egy tanfelügyelő több tankerületben is működhetik, ha területeiken összesen 300-nál több község nincsen.
Ha teendőinek halmozottsága igényli, a kormány másod felügyelőt vagy segédet nevezhet mellé.
125. § A tankerületi iskolatanács következőleg alakul:
1. minden vallásfelekezet, melynek a vármegye területén egyházközségei vannak, választ saját kebeléből egy-egy tagot;
2. a tanmegye területén levő összes községi nyilvános tanitók maguk közől négy tagot választanak;
3. a többi tagokat a vármegyei bizottság választja saját kebeléből, ezek száma legalább 14, legfölebb 34;
4. a mely megyében királyi városok vannak, a 3-dik pontban meghatározott tagoknak egy részét ők választják azon arányban, melyben lakosságuk létszáma a vármegye összes lakosságának létszámához van.
126. § A tankerületi iskolai tanács öt évre választatik. Tagjai azonban az öt év elteltével ujra megválaszthatók.
127. § Buda-Pest, mely e törvény szerint külön tankerületet képez, városrészenkint több iskolai községre osztatik, ugyanannyi iskolai székkel.
Ez iskolai székek a városrészek városi választói által 3 évre választatnak. Tagjaik azonban ujra választhatók.
Ez iskolai székek teendői ugyanazok, a melyek a 121. §-ban elsorolvák, a tanitók választásán és az iskolai vagyon kezelésére való felügyeleten kivül, a mely teendők Buda-Pesten a városi iskolai tanácsot és a városi képviselő-testületet illetik.
A buda-pesti (tankerületi) iskolai tanács a képviselő-testület által és ugyanannyi évre választatik, mint a képviselő-testület. Tagjai azonban ujra választhatók.
A városi iskolai széknek, hivataluknál fogva, tanácskozási és szavazati joggal biró tagjai a helybeli lelkészek, felekezeti különbség nélkül, s a községi tanitói testület két képviselője.
128. § A tankerületi felügyelő:
1. a tankerület területén levő összes, ugy községi, mint felekezeti és magán alsóbb és felsőbb népoktatási tankerületeket évenkint legalább egyszer meglátogatja, s a törvénynek azokban való pontos végrehajtására szigoruan felügyel;
2. a községi és állami tanodákban a közoktatási minister utasitása szerint intézkedik, annak tanügyi rendeleteit a tanügyi kerület területén levő községi magán és társulati iskolákban végrehajtja, s a kormánynak mind azokról, mind a felekezeti iskolákról évenkint részletes jelentést nyujt be;
3. a tankerületi népiskolai tanácsnak és netalán egyéb tanodák (p. o. tanitóképezdék) igazgató tanácsának elnöke.
129. § A felügyelők és segédeik rendes fizetést huznak.
130. § Az iskolai tanács:
1. a községi iskolai szék által megvizsgált számadásokat felülvizsgálja;
2. a községi iskolát illetőleg a szülőknek a tanitókkali ügyeiben és mindennemü népiskolai fegyelmi ügyekben másodfoku biróság;
3. a községi iskolai széknek a tanitó, vagy a tanitónak az iskolai szék elleni panaszaiban itél (innét egyenesen a közoktatási ministeriumhoz folyamodhatnak a felek) s átalában ítéletet mond az iskolai széknek eljárás felett;
4. tanácskozik a tanügyi kerület tanügyi viszonyairól, s a mi hiányokon maga nem segithet, azokról jelentést s illetőleg javaslatot intéz a megyéhez vagy városi képviselő testülethez, a mely a közoktatási ministerhez tesz felterjesztést.
131. § Az iskolai tanács minden negyed évben összeül, s ez alkalomra tagjai utiköltséget és napidijt huznak.
132. § Az iskolai tanács működéséről s a tankerületben a tanügy állásáról évenkint jelentést teszen a megyei bizottság vagy városi képviselő-testület elé.
Ez évi jelentés az illető bizottság vagy képviselő testület által mindenkor felterjesztetik a közoktatási ministerhez.
133. § Tanitói hivatalra ezentúl csak oly egyének képesitettek, a kik valamely nyilvános képezdében az egész tanfolyamot bevégezték, s a kötelezett vizsgákat letevén (bélyegmentes) tanitói oklevelet nyertek; vagy ha nem végeztek is nyilvános képezdei tanfolyamot, mind az elméleti, mind a gyakorlati vizsgát nyilvános képezdében sikerrel kiállották.
Azon nem okleveles tanitók, a kik a jelen törvény kihirdetésekor már hivatalban voltak, állomásaikon meghagyatnak ugyan, de kötelességök az iskolákat vizsgáló főhatóság előtt tanitásbeli jártaságukat és ügyességöket igazolni. A kik ezt igazolni nem tudják, a nyári szünnapok alatt a legközelebbi képezdében póttanulásra köteleztethetnek.
134. § Tanitói vizsgát egyes szaktudományokból és azok tanitási módszeréből is lehet tenni. Az ekkép nyert tanitói oklevél azonban csak azon tantárgyak tanitására képesit, a melyek abban ki vannak jelölve.
135. § Polgári iskolákba kivételesen oly szakférfiak is meghivathatnak szaktanitóknak, a kik tanitói oklevéllel nem birnak ugyan, de egyes tudományok több évi folytonos mivelése által, az irodalom terén, magukat kitüntették.
136. § Tanitókat a tankerületi iskolai tanács küldöttének elnöklete és vezetése alatt a községi iskolai szék választ szavazás által.
A választás eredménye az illető iskolatanácsnak jóváhagyás végett bejelentendő.
137. § Segédtanitóknak nem csak okleveles tanitók, hanem képezdei tanfolyamot végzett ifjak is meghivathatnak. A meghivás joga szintén az iskolai széket illeti.
Ha a község a szükségessé vált segédtanitói hivatalt betölteni elmulasztaná, vagy e hivatal betöltését halogatná: a tankerületi iskolai főfelügyelő nevezhet ki segédtanitót, kinevezéséről a megyei iskolatanácsnak jelentést tevén.
138. § A tanitók élethosszig választatnak, és hivatalukból csupán sulyos hanyagság, erkölcsi kihágás, vagy polgári bűntény miatt mozdithatók el, a tankerületi iskolatanács itélete folytán.
Ily itéletek azonban megerősités végett a közoktatási minister elé terjesztendők.
139. § A megürült tanitói állomások legfölebb fél év alatt betöltendők. Ezen idő alatt az iskolában segédtanitó alkalmazandó.
140. § A tanitó halála esetén özvegye és árvái a halálozás napjától számitandó fél évig az egész fizetést és lakást élvezik.
141. § A tanitó országos, vármegyei, városi, községi és egyházi képviselő, valamint esküdtszéki tag is lehet ugyan, de semminemü hivatalt a tanitóság mellett nem viselhet.
Olyan teendőket azonban, melyek helyben és a tanórákon kivül véghezvihetők, az iskolai felelőség előleges engedelmével elvállalhat.
A felekezeti iskolatanitók az isteni tiszteleten és temetéseken segédkezhetnek.
142. § A tanitó fizetését a helyi viszonyok szerint az iskolai szék állapitja meg, a tankerületi iskolatanács jóváhagyásával.
Azonban tisztes lakáson és legalább egy negyed holdnyi kerten kivül is, a fizetés nem lehet kevesebb, mint:
a) az elemi népiskolai rendes tanitóé 300 frt. o. é.;
b) elemi népiskolai segédtanitóé 200 frt. o. é.;
c) felső népiskolai tanitóé 550 frt. o. é.;
d) felső népiskolai segédtanitóé 250 frt. o. é.;
e) polgári iskolai tanitóé nagyobb városokban 800 frt. o. é., kisebb helyeken 700 frt. o. é.;
f) polgári iskolai segédtanitóé nagyobb városokban 400 frt. o. é., kisebb helyeken 350 frt. o. é.
143. § Ott, a hol eddig szokásban volt, vagy a hol a helyi viszonyokhoz mérve czélszerünek mutatkozik, ama fizetések aránylagos része terményekben, ezek árának 10 évi átlagát számitva, állapíttatik meg, mely terményeket az illető községek előljárói szedik be és szolgáltatják ki.
E termények mennyisége egyszer meghatároztatván, alább nem szállittathatik.
144. § A hol a tanitók jelenleg a 142-ik §-ban kitett összegeknél nagyobb fizetést huznak: ott annak élvezetében ezentul is meghagyandók.
145. § A rendes tanitók évi fizetésének 2 százalékát a község évenként visszatartja a segélyezési pénztár számára, s azt a megyei iskolatanácsnak beszolgáltatja.
Az ekkép minden tankerületben begyűlt pénzt összesitve az oktatásügyi minister kezeli, róla évenkint lehetőleg részletes nyilt számadást tevén közzé.
E pénztárból az öregség vagy betegség miatt végleg munkaképtelenekké vált s igy állomásaikon nem maradható tanitók, a munkaképtelenekké vált tanitónők, valamint az elhalt tanitók özvegyei (mig férjhez nem mennek) és árvái (16 éves korukig) segélyeztetnek, különös tekintettel a segélyezendő tanitó vagy özvegye számosabb tagokból álló s szükségben szenvedő családjára.
146. § Elhalt tanitók szegény árváinak neveltetésére az állam pénztárából is adatik segély, és pedig oly módon:
1. hogy az évenkint megszavazott összeg legalább 100 gyermek között osztatik fel;
2. a gyermekek bármely helyen és bárminő tanintézetben tanulhatnak;
3. csak 16 éves korukig huzzák az árvák az állami segélyt.
147. § A községi nép- és polgári iskolai tanitók kötelesek minden tankerületben tanitói testületté alakulni.
A tankerületi tanitói testület annyi körre oszlik fel, a hány járása van a megyének.
A járási körök, a községek segélyezésével, kötelesek évenkint kétszer, az egész testület pedig évenkint egyszer tanitói értekezletre egybegyülni.
A tanitói értekezletek szabályozására a közoktatási minister rendeletet bocsát ki.
148. § E törvény végrehajtásával a vallás- és közoktatásügyi minister bizatik meg, ki a közoktatás ügyéről évenkint jelentést tesz az országgyülésnek.
