1. § A védelmi kötelezettség átalános, és minden védképes állampolgár által személyesen teljesitendő.
2. § A fegyveres erőt képezik: a hadsereg, hadi tengerészet, honvédség és népfelkelés.
3. § A hadseregbe, hadi tengerészetbe vagy a honvédségbe lépés kötelezettsége (2. §) kezdődik azon naptári év január hava 1-től, a melyben a hadköteles élte 20-ik évet betölti.
4. § A szolgálati kötelezettség tart,
a hadseregnél és a hadi tengerészetnél:
a) három évig a sorhad állományában, és
b) hét évig a tartalékban;
a honvédségnél:
a) két évig azoknál, a kik szolgálatkötelezettségöknek a hadseregben eleget téve, áthelyeztetnek a honvédségbe, és
b) tizenkét évig a honvédek közé közvetlenül sorozott védkötelesekre nézve (32. §).
A kik szolgálatkötelezettségöket a hadi tengerészetnél teljesitették, honvédségi szolgálatra nem kötelezvék.
A szolgálati idő a rendes állitási időszak alatt (31. §) minden besorozott hadkötelesekre nézve az állitási év október hava 1-től, az ezen időszakon kivül besorozottakra nézve pedig a besorozás napjától kezdődik.
5. § A népfelkelés olyan önkéntesekből alakittatik, a kik se a hadsereg és haditengerészet, se a honvédség állományába nem tartoznak.
A részletekről a népfelkelési törvény intézkedik.
6. § A ki védköteles korban nyer állampolgárjogot vagy állandó megtelepedésre engedélyt, az életkorának a jelen törvény értelmében megfelelő védkötelezettséget teljesiteni tartozik, minden tekintet nélkül arra, eleget tett-e, és mi módon, védkötelezettségének azon államban, a melyből ide átköltözött.
7. § A hadsereg és hadi tengerészet hivatása Ő Felsége összes birodalma mindkét állama területének külellenségek elleni megvédése és a belrend és biztosság fentartása.
8. § A honvédség háború idején a hadsereg támogatására és a belvédelemre, béke idején pedig kivételesen a belrend és biztoság fentartására is van hivatva.
9. § A népfelkelés háború idején a védelmi erőnek végső megfeszitése, a hadsereg és honvédség támogatására, az ellenség behatolásának megakadályozása, vagy az országba már benyomult ellenség leküzdése végett.
A felkelés evégből, mint a véderő kiegészitő része, a népjog ótalma alá helyeztetik.
10. § A kik a hadsereg (hadi tengerészet) állományába tartoznak és sorhadi szolgálatra kötelesek, az illető katonai hatóságok felhivásának minden időben eleget tenni tartoznak.
A tartalék csak Ő Felsége parancsára szólittathatik be a hadsereg és hadi tengerészet kiegészitése (Pótlása) végett a hadi létszám erejéig.
Ha a tartaléknak csak egy részét szükséges tettleges szolgálatra szólitani, ennek a korosztályok sora szerint t. i. a legifjabb korosztályon kezdve kell megtörténni.
A honvédség behivatása és mozgósitása is hasonlóan csak Ő Felsége a király parancsára, a honvédségi törvény szabályai szerint eszközöltetik.
A népfelkelés fölhivása és rendezése Ő Felségének parancsára a honvédelmi minister utján, akkor és azon mérvben történik, a midőn s a mennyiben az ország az ellenséges megrohanás veszélye által közvetlen fenyegetve van.
A népfelkelés tettleges alkalmazása az Ő Felsége által kijelölt hadi parancsnok által eszközöltetik.
A tartalék és honvédség, az időszaki fegyvergyakorlatokra (36. §), az illetékes sorhadi és honvédségi hatóságok által hivatik össze.
11. § A monarchia közös védelmére szükséges szárazföldi és tengeri hadsereg, az 1867. évi XII. tc. 11., 12, 13. és 14-ik §-ban foglalt alkotmányos jogok alapján s azok fentartása mellett, a monarchia mindkét államterülete összes népességére nézve 800,000 főnyi teljes hadi létszámban állapittatik meg, a határőrséget ide nem számitván.
Ezen létszámba a tartalék is (4. §) be van foglalva.
A hadseregnek és hadi tengerészetnek ezen hadi létszáma a legközelebbi 10 évre érvényes.
A hadsereg megállapitott létszámának a körülmények szerint tovább is változatlan hagyására vagy megváltoztatására czélzó javaslatok mind a két fél képviseleteinek, alkotmányos uton való ujabb megegyezés véget, mindenesetre még a kilenczedik év lefolyása előtt előterjesztendők.
12. § A honvédség összes számerejét a honvédkötelezettek száma határozza meg. A magyar korona országai egyelőre 82 zászlóalj gyalogságot s 32 század lovasságot állitanak föl.
Az erre vonatkozó tüzetes intézkedések a honvédségi törvényben foglaltatnak.
13. § A magyar korona országai és a birodalmi tanácsban képviselt országok közt a népesség számaránya szerint fölosztandó azon ujonczilleték, a mely a hadsereg és hadi tengerészetnek az életbeléptetett törzs- és oktató rendszer kivánalmai szerint fennebb megállapitott számerőben (11. §) leendő fentartására és póttartalékkal is ellátására szükséges, megállapitása után a 10 év lefolyása előtt kérdésbe csak ugy lesz vehető, ha Ő Felsége az illető felelős kormányok utján annak emelését vagy leszállitását kivánja; a jutalék kiállitása azonban csak akkor történhetik meg, ha a törvényhozás azt azon évre már meg is szavazta. A tiz évi összes póttartalék nem lehet nagyobb egy évi ujonczilletéknél.
A két fél ebbeli jutalékának kiszámitásánál mindaddig, mig mind a két államterületen egyenlő alapelvekre fektetett uj népszámlálás foganatosittatnék, a lélekszámról jelenleg létező hivatalos adatok szolgálnak alapul, melyek szerint a megállapitott 800,000 főnyi létszámból a magyar korona országainak népességére 329,632 esik, jutalékának kiszámitásánál a védkötelességét másként teljesitő határőrvidék népessége számitáson kivül hagyatván mindaddig, mig a határőrségi intézmény tényleg fennáll.
14. § A hadsereg és hadi tengerészet kiegészittetik:
a) a katonai képzőintézetek növendékeinek beosztása (19. §),
b) önkéntes beállás (20-24. §),
c) hivatalból eszközölt állitás (45-49. §).
d) rendes ujonszállitás (31-35. §) által.
15. § A honvédség kiegészittetik:
a) kiszolgált tartalékosok beosztása (4. §),
b) védkötelesek közvetlen beosztása (32. §),
c) oly önkéntesek által, a kik a hadseregbeli szolgálatkötelezettségöknek eleget tettek, a mennyiben egyébiránt is a honvédséghez nem tartoznának;
d) oly önkéntesek által, akik már nem honvédkötelezettek, de a szolgálatra még alkalmasak (57. §).
A c) és d) alatt emlitett önkéntesek szolgálatkötelezettsége két évre, esetleg háború tartamára terjed.
16. § A hadseregbe és haditengerészetbe léphet:
a) a ki Ő Felsége birodalmának egyik vagy másik részében honpolgári jogot vagy a magyar korona területére nézve állandó megtelepedési engedélyt nyert;
b) a ki legalább 59 bécsi hüvelyknyi testmagasság mellett a szükséges szellemi és testi képességgel bir (a hadsereg számára szükséges mesteremberek, hajóslegények és hajókézmivesek, testi nagyságra való tekintet nélkül elfogadtatnak:);
c) a ki életkorának legalább 17. évét betöltötte, de 36. évét túl nem haladta.
Külföldiek a törvényszerü sorkatonai szolgálatidőre, a b) és c) pontokbeli feltételek alatt, kivételesen csak Ő Felsége engedélyével vétethetnek fel a hadseregbe, ha kormányuk ez iránti feltétlen engedélyét képesek felmutatni.
17. § A hadseregbe, hadi tengerészetbe vagy a honvédségbe való belépés kötelezettsége alól ideiglen mentesek:
1. a keresetképtelen apának vagy özvegy anyának egyetlen fia, vagy ennek nem létében egyetlen veje;
2. az apa halála után a keresetképtelen nagyapának vagy özvegy nagyanyának egyetlen unokája, ha azoknak fijok nincsen;
3. teljes árvaságra jutott testvéreknek egy bátyja.
Azonban csak vérszerinti egyetlen fiunak, unokának, vagy bátyának és illetőleg egyetlen vőnek lehet felmentetésre igénye, s csak azon esetben, ha felmentetésétől szülőinek, öreg szülőinek vagy testvéreinek eltartása függ, s ő e kötelezettséget teljesiti is; törvénytelen fiu gyermeknek hasonlóan igénye van a felmentetésre, ha ettől függ anyja eltartása, s ha ő e kötelességet teljesiti is.
Egyetlen fi-unoka vagy bátyával egyenlő igényüeknek tekintetnek ugyanazon feltételek alatt azok is, a kiknek egyetlen vagy több fivéreik:
a) a sorhadi vagy tartalékbeli szolgálatkötelezettség alatt állanak;
b) 18 évesnél ifjabbak;
c) szellemi vagy testi fogyatkozások miatt bármi keresetre képtelenek.
A ki ezen alapokon ideiglen felmentetett, de felmentési czime időközben megszünt, vagy a ki annak feltételeit nem teljesiti, korosztályához képest a hadseregbe, hadi tengerészetbe, vagy honvédségbe való belépés kötelezettsége alá esik.
Az ideiglenes felmentés tárgyában a sorozó bizottság határoz (32. §), melynek határozatai ellen a honvédelmi ministeriumhoz lehet feljebb folyamodni.
Az ujonczállitási bizottságnak a honvédelmi minister által helybenhagyott határozata ellen felebb folyamodni nem lehet.
18. § Oly védkötelesek, kik a tulajdonképeni hadi szolgálatra ugyan nem, de egyéb hadi czélokra szükséglett másnemü szolgálatokra, polgári hivatásukhoz képest, alkalmasak, háboru esetében ily szolgálatok tételére kötelezhetők.
19. § A katonaképző-intézetekből kilépő növendékek besorozása a hadseregbe (a hadi tengerészetbe) a katonai hatóságok által az e végre fennálló külön szabályok értelmében eszközöltetik.
Az ily intézetekben kiképzett dijmentes vagy alapitványi növendékek 10 évig, a fél dij mellett felvettek és kiképzettek 7 évig, az egész dij fizetése mellett kiképzettek pedig 4 évig tartoznak, az intézetből történt kilépés napjától számitva, a hadseregben (hadi tengerészetben) folytonosan és valósággal szolgálni.
20. § Minden belföldi beléphet önként a hadseregbe vagy haditengerészetbe, ha e végre a törvényszerü kellékekkel bir (14. 16. §).
Az önkéntes belépésből kizárvák azok, a kik valamely bűnvádi elmarasztás folytán nincsenek polgári jogaik teljes élvezetében.
Kiskoruaknál az önkéntes beléphetésre az atya vagy gyám beleegyezése szükséges.
Az önkéntes a hadcsapatot, melyben szolgálni kiván, maga választhatja, feltéve, hogy az illető csapat önkéntesek befogadására jogosult s hogy az önkéntes az abba leendő felvételre képesitve van.
Azon védköteleseknek, kik korosztályuknál fogva (32. §) a rendes sorozásra már meghivattak, az avatási idény alatt az önkéntes belépés nem engedtetik meg.
A ki a sorozásra előállani törvényszerüleg köteles volt és meg nem jelent, ez által önkéntes beléphetési jogát mindaddig elveszti, mig az ujonczállitási bizottság részéről ezen mulasztás tárgyában hozandó határozatnak magát alá nem vetette.
21. § Belföldiek, kik a képzettség oly fokán állanak, mely valamely főgymnasiumban, valamely főreáltanodában avagy ezekkel egyen- vagy más magasabb rendü tanintézetben végzett tanulmányoknak megfelel, s erre nézve magukat jogérvényes bizonyitványokkal igazolni képesek, ha a hadseregbe önként belépnek s szolgálatjok ideje alatt maguk költségén ruházkodnak, magukat felszerelik és élelmezik (lovasságnál a lovat is megszerzik és a ló tartásáról gondoskodnak), béke idején, belépésöktől számitott egy évi tényleges szolgálat után, mint tartalékosok szabadságra bocsáttatnak. Az ilyenek, ha tanulmányaikat folytatják, a katonai állomás helyét, s 25 éves korukig az egy évi önkéntes szolgálat évét is maguk választhatják, s ha önköltségökön magán szállást tartanak, laktanya lakásra nem szorithatók.
Mely tanintézetek tekintessenek e kedvezményekre nézve a főgymnasiumokkal vagy főrealtanodákkal egyenrendüeknek, a két ministerium által a közös hadügyministerium hozzájárultával fog megállapittatni.
Hasonlag a fennérintett tanintézetek oly szegényebb sorsu tanulói is, a kik a rendes és nyilvános tanulók sorába tartoznak, erkölcsi jó magaviseletüek, a fő tantárgyakból kitünő osztályzatot nyertek, az illető ministerium javaslatára, a közös hadügyminister beleegyezésével, mint egy évi önkéntesek léphetnek hadi szolgálatba, melynek tartama alatt ruházati, felszerelési és élelmezési költségeik a közös hadügyi költségvetésből fedeztetnek.
Ha ezen önkéntesek egy évi szolgálatukat betöltötték s a tartalék- és honvédtisztek részére szabályozott vizsgát jó sikerrel letették, mint tisztjelöltek a szükséghez képest sorrendben tartaléktisztekké neveztetnek ki.
Ezen tisztek további védkötelezettségök ideje alatt még három, mindannyiszor legtovább négy heti tartamu fegyvergyakorlatra berendelendők.
Mozgósitás esetében az ily tisztek kilencz éven belől a mutatkozó szükséghez és a hadügyér elhatározásához képest vagy a hadseregnél vagy a honvédségnél, kilencz éven tul pedig törvényes rendelteltésökhöz képest, a honvédségnél alkalmazandók.
22. § Azon tengerészek, a kik általános műveltségökre nézve ugy, mint szintén belföldi tengerészeti tanintézetekben jó sikerrel végzett tanulmányaikra nézve is magukat bizonyitványokkal igazolják, a hadi tengerészetbe egy évi önkéntes szolgálatra befogadtatnak a nélkül, hogy ruházati és élelmezési költségeiket sajátjokból kellene fedezniök; és jó sikerrel letett vizsga után a szükséghez képest tengerészeti tartaléktiszteknek neveztetnek ki.
Ezen tartaléktisztek háboru esetében bárminemü tengerészeti szolgálatra kötelezvék.
23. § Az orvosok és orvostanulók egy évi önkéntes szolgálatukat katonai kórházakban, az állatorvosok és állatorvos-tanulók pedig mint állatgyógyász-gyakornokok valamely szekerész században is teljesithetik, ha erre való képzettségöket igazolják.
Háboru esetében szolgálat-kötelezettségökhez és a szükséghez képest a sorhadban (haditengerészethez), a honvédségben és tábori vagy állandó kórházakban is alkalmaztatnak.
24. § Gyógyszerészek az egy évi önkéntes szolgálatot katonai gyógyszertárakban teljesithetik, és háboruban hasonló módon alkalmaztatnak, mint a védköteles orvosok. (23. §)
25. § Minden törvényesen bevett egyház és vallásfelekezet papjelöltjei és növendékei, ha a hadseregbe (haditengerészetbe) vagy a honvédség közé besoroztattak, hittudományi tanulmányaik folytathatása végett szabadságra bocsáttatnak.
Pappá szenteltetésök, illetőleg lelkészszé vagy segédlelkészszé lett alkalmaztatásuk vagy kineveztetésök után az illetők a hadsereg lelkészi lajstromába igtattatnak, és háboru esetében védkötelezettségökhez képest vagy a hadseregnél (haditengerészetnél) vagy a honvédségnél, mint szintén tábori vagy állandó kórházaknál is, mint lelkészek alkalmazhatók.
Ha azonban az ily papjelöltek vagy papnövendékek hittudományi tanulmányaikkal felhagynak, vagy papi hivatásukról lemondanak, hadi szolgálatra szólitandók.
26. § A hadsereg (haditengerészet) és honvédség kötelékében álló államtisztviselők, a felséges uralkodóház magáncsaládi és ősalapjavain alkalmazott hivatalnokok, a közalapok hivatalnokai, az országos és kerületi képviseleteknek, a megyei és városi törvényhatóságoknak és politikai közigazgatással megbizott községeknek tisztviselői (a mennyiben ezen állomásokra a jogi és államtani tanulmányok bevégzésének igazolása megkivántatik), továbbá a köztanintézetek tanárai és tanitói a népiskolák tanitóit is ide értve, háboru esetében a közigazgatási szolgálat és tanitás folytatására nélkülözhetetlen számban, az illető szakminister ajánlatára, Ő Felsége a király engedelmével, alkalmazásukban meghagyathatnak. Hason kedvezményben részesittetnek a postai, távirdai s vasuti szolgálatban álló egyének is, a mennyiben az üzlet folytatására nélkülözhetetlenek.
27. § A népiskolai tanitójelöltek s a népiskolai tanitók, továbbá azok, kik örökség folytán jutottak valamely mezőgazdaság birtokába, ha rendes birtokukon laknak, abban maguk gazdálkodnak s az ily birtok földjövedelme egy öt tagu család önálló eltartására elégséges, de viszont ezen mérv négyszeres mennyiségét meg nem haladja, a hadseregbe (hadi tengerészethez) vagy a honvédségbe történt besoroztatásuk után a népoktatást és illetőleg a gazdaság kezelését legkevésbbé akadályozó időszakban, nyolcz hét alatt katonailag kiképzendők, azután szabadságolandók és béke idején ezen felül csak az időszaki fegyvergyakorlatokban való részvétre szoritandók.
28. § A haditengerészethez beosztott oly képzett tengerészekre nézve, a kikre a 22. § nem alkalmazható, ugyszintén a gépészekre nézve is, előképzettségöknek, s a hajóhad körüli szolgálatban lett kiképeztetésöknek irányadó tekintetbe vételével, a tettleges szolgálati idő béke idején egy évi tartamra is leszállitható.
29. § A haditengerészetbe beosztott oly tengerészek, kik a belföldi tengerészeti vagy hajóépitési tanintézetekbe járnak, béke idején a tanidőre szabadságra bocsátandók.
30. § A hadseregbe (haditengerészetbe) sorozandó védkötelesek száma Ő Felsége birodalma két állama közt a népesség számarányához képest, e szám viszont az egyes ujonczozási járásokra, ezeknek a tapasztalat által igazolt ujonczállitási képességök arányában osztandó fel; ha azután valamelyik ujonczozási járás a ráeső mennyiséget előreláthatólag kiállitani nem tudná, a hátralék ugyanazon hadkiegészitési kerületnek többi járásaira vettetik ki.
31. § Rendes állitás utján a sorozás a hadseregbe (haditengerészetbe) és a honvédségbe minden évben a január 15. és márczius 15. közti időszakban történik meg; a tettleges szolgálat ideje ugyanazon évi október 1-én kezdődik (4. §).
32. § Az állitás az ujonczozási járáshoz tartozó védkötelesek közől, korosztályi sorrend és minden korosztályban sorsolási számrend szerint, vegyes bizottságok által foganatosittatik.
Egy és ugyanazon év január 1-seje és decz. 31-ike közt született valamennyi ifju egy korosztályt képez, és a születési év szerint neveztetik meg.
A sorozásra három korosztály hivatik fel.
A hadsereg és tengerészet csapataihoz, lehető tekintetbe véve a besorozottak kivánságait, az oda legalkalmasabb egyéniségek osztatnak be, a hadseregbe besorozottak, az egészségügyi csapatok egyedüli kivételével, kizárólag magyar csapatokba osztatván.
A hadsereg és haditengerészet jutalékának, ugyszintén ezek póttartalékának teljes kiállittása után az előállitott három korosztálybeli hadszolgálatra alkalmasak fölöslege ujonczozási járásonkint a honvédségbe osztandó.
A póttartalékba osztott egyének képesültségökhöz képest a hadsereg különféle testületei részére az összeirási lajstromokban előjegyeztetvén, béke idején a polgári foglalatosságuk mellett meghagyatnak és csupán háboru esetére fordittatnak Ő Felsége rendeletére, életkorukhoz képest, a hadsereg vagy honvédség kiegészitésére.
Háboru után a bevont póttartalékosok a hadkötelékből korábbi helyzetökbe visszabocsáttatnak.
Azon védkötelesek, kiknek a harmadik korosztályban az ideiglenes szolgálatmentesség megadatott (17. §), midőn a negyedik korosztályba lépnek, a póttartalékosok közé soroztatnak.
Azon év deczember hava végével, melyben a póttartalékos egyén 32 éves életkorát betöltötte, rá nézve a póttartalékban való védkötelezettség megszünik.
33. § Ha a hadseregbe lépésre kötelezett a rendes állitásnál meg nem jelent, annak utólagos előállitása törvényszerü eszközök alkalmazásával foganatositandó; időközben pedig az összeirási lajstromok sorrende szerint azon legközelebbi alkalmas egyén sorozandó be helyette, a ki különben a póttartalék közé lett volna osztandó (32. §).
Azon számmennyiség helyett azonban, mely a jelen nem levők közől a sorozási időszak végétől számitandó 4 hónap alatt, a hadképességi viszonyok közép aránya szerint, valószinüleg a hadseregbe és haditengerészetbe beállitható leend, utólagos pótegyénül a legidősebb korosztályból legmagasabb sorszámmal besorozottak közől ugyanannyi mégis kijelölendő, de rendes viszonyok közt négy havi szabadságra elbocsátandó.
Az elmulasztott előállási kötelezettség utólagos teljesitésére engedélyezett idő a betöltött 36 éves életkorig terjed (16. §).
34. § A beállásra kötelezettek közől azok, a kiknek fölvétele a hadseregbe (haditengerészetbe) vagy honvédségbe katonai, illetőleg honvédségi részről megtagadtatik, a bizottság polgári tagjainak kivánatára, elhatározás végett, vegyes felülvizsgáló bizottság elé állittathatnak.
Ezen bizottság elhatározása alá vetendők azon hadköteles egyének is, a kik a hadseregnek (haditengerészetnek) vagy honvédségnek már átadatván, besorozásuktól számitott négy hónap alatt, mint alkalmatlanok, elbocsáttatásra kijelöltetnek.
Ezen bizottság határozata ellen felebb folyamodni nem lehet.
35. § A sorsolás- és állitásra való megjelenés költségeit minden hadkötelezett maga viseli; vagyontalanok a községek által segélyezendők, melyek a község előljárójának és a hadkötelezettek hivatalos kiséretének költségeit is viselik.
A felülvizsgálandók és a melléjök adandó kiséret utazási költségei az állampénztárra háramlandók.
Minden egyéb költség az illető hatóság hivatalos ügykezelésére nézve fennálló rendszabályok értelmében fedeztetik.
36. § A tartalékos legénység tartalékkötelezettsége alatt háromszori, legfölebb négy-négy hétig tartó fegyvergyakorlatra köteleztetik.
Tényleges szolgálatba történendő minden behivatás egy gyakorlatul számittatik.
Azonfölül részökről évenkint őszszel ellenőrzési szemlék tartatnak, melyek azonban egy napnál többet igénybe nem vehetnek.
A honvédség fegyvergyakorlatai és ellenőrzési szemléi a honvédségi törvényben vannak meghatározva.
37. § Annak, a ki a hadseregben vagy haditengerészetben a sorhadi szolgálat kötelezettségét tettleges szolgálatban betöltötte, ha további megtartása a szolgálatra nézve előnyös, megengedtetik, hogy a tartalékba való átlépés helyett, ez utóbbi kötelezettsége tartamán tul is, tettleges sorhadi szolgálatát évről-évre önként folytathassa.
Azon anyagi kedvezmények, a melyekben az ily módon s ily feltételek alatt önkéntesen tovább szolgáló altisztek részesülnek, külön rendeletek által fognak szabályoztatni.
Ezen határozatok a honvéd törzsek- és osztályoknál tettleg szolgáló altisztekre és honvédekre is kiterjednek.
38. § Altiszteknek, a kik tizenkét évig s e közben legalább nyolcz évig mint altisztek tettleg szolgáltak a hadseregben, a hadi tengerészetnél, vagy a honvédtörzsek és osztályoknál, és magukviseletéről kedvező igazolványt nyertek, igényök van alkalmazásra akár valamely közszolgálatban, akár pedig az állam által segélyezett vasuti, gőzhajózási és egyéb vállalatoknál.
Ezen határozat foganatositása külön törvény által fog szabályoztatni.
39. § A rangfokozatok megtartása melletti rendes áttétel a sorhadból a tartalékba, s ebből a honvédségbe, és a honvédségből való elbocsáttatás, mind ezen szolgálati osztályzatok időtartamának eltelte után (4. és 15. §) minden év deczember hava végével történik meg. Háboru esetében ezen áthelyezés, illetőleg elbocsátás csak Ő Felsége a király parancsára következhetik be.
Az áthelyezés vagy elbocsátás alkalmával az illető egyén igazoló okmányt nyer; ezen okmány kiállitása körüli késedelmezés a törvényszerü időn tul terjedő szolgálati kötelezettségre okul nem szolgálhat.
40. § A szolgálatkötelezettség betöltése előtt csak akkor engedélyezhető az elbocsáttatás:
a) ha a besorozás törvényellenes volt;
b) ha elhárithatatlan szolgálatképtelenség áll be;
c) ha a katona a 17. § 1, 2, 3. pontjai alatt kijelölt viszonyok közé jut;
d) béke idején a 33-ik § értelmében besorozott, mihelyt egy jelen nem volt sorozandó az állitási időszak leteltétől számitott négy hónap alatt a hadseregbe (haditengerészetbe) besoroztatott.
A c) alatt emlitettek, ha a harmadik vagy magasabb korosztályban vannak, a d) alatt nevezettek pedig azonnal a póttartalékba tétetnek át.
41. § A 40. § a) és b) pontjai esetében, (feltéve, hogy a b) pontra vonatkozólag kétségen kivül kiderül, miszerint a hadképtelenség már a sorozáskor fennállott), ha az ujonczállitás bevégeztetése óta 4 hónap még nem telt le, és a hadtartozéknak hija van, azon legközelebbi alkalmas egyén, a ki előbb mint felesleges, a póttartalék közé (32. §) osztatott volt be, a hadseregbe (hadi tengerészetbe) sorozandó. Ha azonban az elbocsátás csak négy hónap után következik be, ezen hiány a legközelebbi rendszeres állitásnál pótlandó.
A kiket az ily állitás körül valami hiba terhel, az illető kincstár részére husz forint kártéritési átlagot tartoznak fizetni, s ezen felül a büntető törvény vagy a szolgálati szabályok szerint rájok háruló fenyitésnek vetvék alá. A ki saját hibáján kivül törvényellenes besorozás miatt kárt szenved, annak jogában áll azoktól, a kik a hibát elkövették, kártéritést követelni. Bármi más elbocsáttatási esetekben kártérités se az egyén, se a kincstár részére nem vétetik igénybe.
42. § A legközelebbi rendes állitásra megjelenni köteles és erről eleve értesitett korosztályok mindenik hadkötelezettje tartozik magát a megelőző év november havában, beiratás végett, illetékes községi vagy tartózkodási helyének előljárójánál, akár irásban, akár személyesen jelenteni; ha pedig ezt a nélkül, hogy legyőzhetetlen akadályok hátráltatták volna, elmulasztandja: a további törvényszerü eljárásra veendő tekintet nélkül, száz forintig terjedhető pénzbirsággal, vagyontalanság esetében pedig husz napig tartható fogsággal büntetendő.
Az ily pénzbirságok azon helységbeli szegényalap javára forditandók, melyben az illető hadköteles tartózkodik.
43. § A községelőljárók és az anyakönyvvezetők az ujonczállitási lajstromokhoz tőlök kivántató segédokmányok valódiságáért s előbbiek az előállitott egyén személyazonosságáért felelősek; és tartoznak a politikai hatóságoknak az ujonczállitás végrehajtására vonatkozó mindennemü hivatalos eljárásaikban segédkezet nyujtani.
44. § A ki az ujonczállitási bizottság által hadi szolgálatra mindenkorra alkalmatlannak nem találtatott, vagy a 3-ik korosztályban a sorhadi szolgálattól ideiglen fel nem mentetett, valameddig a harmadik korosztályból ki nem lépett, meg nem nősülhet.
Különös tekintetet érdemlő körülmények közt, kivételes nősülési engedélyadásra a honvédelmi magy. kir. ministerium van jogosítva; de ezen engedély az illetőt a hadseregbe (haditengerészetbe) vagy honvédségbe lépés kötelezettségétől fel nem menti.
45. § Ha az első, második, vagy harmadik korosztályba tartozó katonakötelezett, engedély nélkül oly külföldi utazásra kél, melyre, az útlevél-szabályok szerint, utazásengedély szükségeltetik, s ez által a sorozástól magát elvonta, a korosztály és sorszám szerinti sorozás előnyeit elveszti.
46. § Azon védköteles, a ki a 44. §-ban körülirt tilalom áthágásával megnősült, a korosztály szerinti sorozás kedvezményét elveszti és sorshuzás nélkül hivatalból besoroztatik; alkalmatlan volta esetében pedig vagy a községi szegényalap javára ezer forintig terjedhető pénzbirságban, vagy hat hónapig tartható fogságban marasztaltatik el.
Azok, kik a tiltott nősülésnél vétkesen közreműködnek, a községi szegényalap javára ötszáz forintig terjedhető pénzbirság, vagy három hónap tartamáig terjedhető fogság alá esnek, fenmaradván ellenök még a hivatali szabványok szerinti eljárás, ha államszolgálatban állanak.
47. § A ki az ujonczállitási bizottság előtt megjelenni tartozik, de kielégitő mentség nélkül elmarad, ujonczszökevénynek, a ki pedig őt ebben tudva elősegiti, a szökésben bűnrészesnek tekintetik, s mint ilyen az alább megszabott büntető eljárás alá esik.
Az oly ujonczszökevény, a ki szolgálatra alkalmasnak találtatik, ha kimaradását az ebbeli vizsgálaton igazolni nem tudja, de önként jelentkezett, a rendes sorkatonai szolgálat tartamán felül egy évet, ha pedig nem önként jelent meg a sorozásnál, két évet tartozik még szolgálni; ha végre szolgálatképtelennek találtatik, három hónapig terjedhető fogsággal sujtandó.
Az ujonczállitástól való szökésben bűnrészesek három hónapi, vagy különös sulyosbitó körülmények között hat havig terjedhető fogság alá esnek.
Ha az ujonczszökevény 36 éves életkorát (16. és 33. §) már meghaladta, és nem igazolhatja, hogy már akkor szolgálatképtelen volt, midőn az első korosztályba lépett: hat hónapig terjedhető fogsággal sujtandó.
Az ujonczszökésben való bűnrészesek három, vagy különösen nehezitő körülmények közt hat hónapig terjedhető fogsággal sujtandók.
Az ujonczszökevény elfogásának elősegitése polgári kötelesség.
A hol a hadkötelezettség előli menekülés szökés útján nagyobb számban fordul elő, ott az ennek meggátlására szolgáló rendkivüli intézkedéseket a honvédelmi ministerium, a maga felelőssége mellett, rendeleti uton fogja megtenni.
48. § Minden hadköteles, a kire rábizonyul, hogy magát szándékosan megcsonkitotta, hivatalból sorozandó be a hadseregbe, s a törvényes sorkatonai szolgálat tartamán felül két évig tartozik szolgálni.
49. § A honvédség a honvédségi törvény értelmében, béke idején közigazgatási tekintetben a honvédelmi ministernek, katonai ügyekben pedig a honvédség főparancsnokának van alárendelve. Ellenben háboru idején közigazgatási tekintetben ugyancsak a honvédelmi minister, katonai ügyekben pedig a király által kinevezett hadvezér alatt áll.
A honvédelmi minister, illetőleg a honvédség főparancsnoka, utóbbi a honvédelmi minister utján, kötelesek a honvédség létszámáról, felszereléséről, elhelyezéséről, katonai kiképzéséről és fegyelmi magatartásáról a közös hadügyministernek folytonos tudomást nyujtani.
50. § A honvédtisztek minden tiszti fokozatra Ő Felsége által neveztetnek ki.
A katonai jelvények, rangjelzetek, felszerelés és felfegyverkezés, valamint a szolgálat és gyakorlat szabályai honvédségnél és a sorhadnál egyenlők lesznek.
51. § Minden tiszt, ki mint olyan, egy évig szolgált, s a 19-ik §-ban emlitettek közé nem tartozik, béke idején saját kérelmére, de állandó illetékeinek megszüntetése mellett, a tartalékba, vagy ha már csak honvédkötelezett volna, a honvédségbe tétethetik át.
52. § Minden tiszt, a ki ellen se bűnfenyitő, se becsületbirósági kereset inditva nincsen, tiszti állását önként leteheti, ez által azonban törvényszerüen még hátralékos szolgálati és védelmi kötelezettsége alól épen ugy nem mentetik fel, mint azon tiszt, a ki fenyitő vagy becsületbirósági uton fosztatik meg tiszti állásától.
53. § A tettleges szolgálat idején kivül a huzamosabb időtartamra szabadságolt sorhadtartalék és honvédségbeli legénység azon része, mely a harmadik korosztályt meghaladta, nősülés tekintetében is a köztörvények és szabályok alá esik, de a sorhad (haditengerészet) vagy a honvédseregbeli szolgálat-kötelezettségnek fentartása mellett. Tekintet nélkül szolgálati éveik számára, hason kedvezményben részesülnek a tartalékos és honvédségi, ugyszintén a nyugdijazott tisztek s katonai hivatalnokok, valamint a rokkant-dijasok is; utóbbiak ha katonai rokkantak intézetébe felvéve nincsenek.
54. § A szabadságosok szabadságuk ideje alatt a tettleg szolgálatban nem álló tartalékosok és honvédek tisztjei és a legénység minden polgári viszonyaikra nézve, ugyszintén bűnvádi és rendőri ügyekben polgári törvények és hatóságok alatt állanak s csak azon megszoritásoknak vannak alávetve, melyek ezen törvényben alapszanak s a nyilvántartás czéljából szükségesek. Ez irányban az 1867: XII. törvénycikk 14. §-a alapján külön törvény fog részletesen intézkedni.
A tettleg szolgálatban levők katonai fegyelmi törvények alatt állanak, polgári viszonyaik és kötelezettségeik tekintetében mindazáltal, melyek nem a katonai szolgálatra vonatkoznak, a polgári törvények és hatóságok alatt fognak állani.
Addig is, míg a katonai törvények az általános védkötelezettség igényeinek megfelelőleg annak útján átdolgoztatnának, előzetesen már most kimondatik, hogy a törvény hatályba lépte napjától testifenyíték és rabláncz büntetés az álló hadseregen (haditengerészetben) és honvédségben többé nem alkalmazható.
Minden, külföldön tartózkodó tartalékos, - honvédtiszt és a legénység köteles, mihelyt a nyilvánosság utján meg kellett tudniok, hogy a monarchia háboru eshetősége közelében áll, s ezért a tartalék és honvédség behivatása megtörtént, hazájába haladék nélkül visszatérni, és a külön meghivást be sem várva, magát jelenteni.
55. § A kiköltözdödés (kivándorlás) végetti elbocsátó engedélyt, sorhad- és tartalékbeli szolgálatkötelezettségben álló egyénnek a közös hadügyminister, honvédnek pedig az illető honvédelmi minister adhatja meg.
A sorhad szolgálatkötelezett részére azonban csak ugy, ha esetleg még élő szülői is kiköltözködnek.
Ha a kiköltözködés elmarad, az elbocsáttatás által megszakitott szolgálatkötelezettség hátralékát az illető tartozik leszolgálni.
Háboru idején sorhadi (haditengerészeti) vagy honvédségi kötelemben álló egyénnek kiköltözködési engedély nem adható.
56. § Az oly védkötelezettek, a kik valami hiányosság miatt a sorhad- (haditengerészet) vagy honvédségbeli szolgálatra be nem soroztathattak, valamint azok is, a kik családi tekintetekből ideiglen felmentettek (17. §) és a kikre mint póttartalékosokra (32. §) a tettleges szolgálatteljesités sora nem került: vagyonosságukhoz vagy keresetképességökhöz képest, a rokkant katonák eltartására, katonasági dijt tartoznak fizetni.
Ezen dij mennyisége és beszedési módja külön törvény által fog meghatároztatni.
57. § Ha háboru esetében a sorhadnak (haditengerészetnek) és a honvédségnek a jelen törvényben szabályozott hadi állománya még nem volna kiegészitve, mindazok, a kik az eddig fennállott hadkiegészitési törvényeknek megfelelve, sorozás alatt állottak ugyan, de se a hadseregbe (haditengerészethez) be nem osztattak, se mint önkéntesek a hadseregbe vagy a honvédségbe nem léptek s életük 32. évét meg nem haladták, a háboru tartama alatt, a jelen törvény értelmében, korosztályuknak megfelelő hadkötelezettség alá esnek.
58. § A jelen törvény, kihirdetés után, azonnal életbelép, s hatálya kiterjed azokra is, kik a sorhadban és tengerészetben jelenleg szolgálatban állanak, de az átmenetnek némely fegyvernemeknél nagyobb nehézségei által kivánt azon megszoritással, hogy az 1865-ben és 1866-ban besorozottaknak a tartalékba áthelyezése 1870-re lesz halasztható ott, hol azt a közös hadügyminister, egyetértőleg a honvédelmi ministerrel, föltétlenül szükségesnek találandja, ez esetre azok, kiknek elbocsátása tettleg elhalasztatott, tartalékos kötelezettségök további tartamára minden hadgyakorlattól felmentvék (36. §).
59. § A honvédelmi minister megbizatik, hogy a jelen törvény életbe léptetésére vonatkozó intézkedéseket, a közös hadügyministerrel egyetértőleg megtegye.
