1. § A honvédség a fegyveres erőnek kiegészitő része (V. T. 2. §), háboru idején a hadsereg támogatására és a belvédelemre, békében kivételesen a belrend és biztosság fentartására is van hivatva. (V. T. 8. §) *
2. § Ha háboru veszélye fenyeget, a honvédség összehivása és mozgósitása részben vagy egészben csak Ő Felsége a király rendeletére történhetik a felelős honvédelmi minister ellenjegyzése mellett. (V. T. 10. §) *
3. § A honvédség kivételesen a magyar korona országain kivül is alkalmazható; de erre mindannyiszor a törvényhozás külön intézkedése szükséges.
Csak az országgyülés együtt nem létében, s ha a halasztásból veszély származhatnék, rendelheti Ő Felsége, az ország összes ministeriumának felelőssége s az ország képviseletének utólagos jóváhagyása mellett, a honvédséget az ország határain kivül is.
4. § A honvédség kiegészittetik:
a) a tartalékban kiszolgált egyének besorozása által;
b) hadkötelezettek közvetlen beosztása által;
c) azokból, kik a véderőről szóló törvény 57. §-a szerint háboru esetében honvédségi szolgálatra kötelesek;
d) önkéntesekből, kik hadseregbeli kötelezettségöknek eleget tettek, a mennyiben egyébként is már a honvédseregbe nem tartoznának (V. T. 57. §); *
e) olyan önkéntesekből, kik honvédkötelezettség alá már nem tartoznak.
5. § A honvédségi szolgálatkötelezettség:
a) azokra nézve, a kik hadseregbeli szolgálat-idejöket betöltve, lépnek át a honvédségbe, két évre [4. § a)];
b) azokra nézve, a kik közvetlen a honvédségbe osztatnak be, tizenkét évre [4. § b)];
c) a 4-ik § c) pontjában emlitettekre, a háboru tartamára;
d) az előbbi szakasz d) és e) pontja alatt érintett önkéntesekre nézve pedig két évre s esetleg a háboru tartamára terjed [4. § c), d)].
6. § A magyar korona területén a honvédség egyelőre 78 zászlóalj gyalogságból és 28 huszár századból alakittatik meg, melyhez Horvát-Szlavonország 4 gyalog zászlóaljat és 4 lovas századot fog állitani.
Ezek egymás közötti folyó számok alatt azon megye, szék vagy vidék szerint neveztetnek el, a melyből alakulnak s kiegészittetnek.
Háboru idején a honvédség zászlóaljainak és lovas századainak e száma Ő Felsége jóváhagyásával és az országgyülés beleegyezésével szaporitható.
7. § A magyar korona területe hat honvéd-kerületre osztatik, és pedig:
a) a dunáninnenire;
b) a dunántulira;
c) tiszáninnenire;
d) tiszántulira; és
e) az erdélyre;
f) Horvát-Szlavonország képezi a hatodik kerületet.
Ezen kerületek mindegyike több honvédzászlóalji járást foglal magában (8. §)
8. § A honvéd zászlóalji járások alakitásánál irányadók a törvényhatóságok (megyék, székek, vidékek, városok stb.) terjedelme, népessége, s azon arány, a melyben a sorezredek alakulásához s kiegészitéséhez járulnak.
Minden zászlóalji járás négy századi járásra oszlik.
A honvéd lovas-századok egy vagy több zászlóalji járásból alakulnak.
A honvéd-zászlóaljak és lovas-századok azon sorezredekkel, melyeknek állományából alakulnak, semmi kapcsolatban sem állanak.
9. § A létszámot a honvéd-zászlóaljak és lovas-századoknak mind tiszti karára, mind legénységére nézve, és pedig a zászlóaljaknál egyes századaik szerint, béke idején is nyilván kell tartani.
A tüzérségből, a műszaki (technikai) csapatokból, az egészségügyi századból, a szekerészetből, s a ruházati és élelmezési szakból a honvédséghez átlépő legénységről külön nyilvántartási jegyzék vezetendő.
E végre, valamint a raktárkészletek kezelése és felügyelése czéljából, minden honvéd-zászlóaljnál, illetőleg a zászlóaljparancsnokság állomása helyén, már béke idején egy törzs (Stab) lesz felállitandó.
Ezen zászlóalji törzs-állomásokat, Ő Felsége jóváhagyása mellett, a honvédelmi ministerium határozza meg.
Egy zászlóalji törzs áll:
1 törzstisztből, mint zászlóaljparancsnokból;
1 ügykezelő tisztből, ki béke idején egyszersmind a törzstiszt segéde;
1 orvosból;
1 puskamivesből;
4 őrmesterből, a századi járások számára;
1 altisztből a törzs részére;
8 közlegényből a törzs részére;
2 tiszti szolgából a törzs részére
A kezelő tiszt a törzs altisztjeivel és közlegényeivel a zászlóalj kimozdulása esetében is helyben marad. A lovassági törzs létszámát és szervezetét, Ő Felsége jóváhagyása mellett, a honvédelmi minister határozza meg, a szükséghez képest.
10. § A honvédség ruha- és felszerelési készletei, a mennyiben ez lehetséges, a zászlóalji törzsek székhelyein raktárakba, s a fegyverek biztos fegyvertárakba, ha pedig ilyenek a zászlóalji törzsállomás helyén nem léteznének, a legközelebbi biztos fegyvertárakba helyezendők el.
11. § A honvédség kiképezése és a belrend és a biztosság fentartása végett, béke idején minden honvéd-zászlóalj részéről törzsének állomása helyén egy század és minden 4 huszárszázadból alakult egy-egy század állittathatik fel.
A béke-létszámot időről-időre, a béke idején felállitott gyalog- és lovas-századok számának netalán szükséges szaporitását s a honvédtestek állomási helyét Ő Felsége, mint legfőbb hadur engedélyével, a honvédelmi minister határozza meg.
12. § Béke idején a törzseknél beosztott (9. §) s az álló századoknál tényleg szolgáló egyének kivételével valamennyi honvédkötelezettek szabadságra bocsátvák s háboritlanul járhatnak polgári foglalatosságaik után.
13. § Honvédségbe sorozott ujonczok (4. § b), c) és e) pontja) az álló századoknál (11. §) gyakoroltatnak, s 8 hetet meg nem haladható betanittatásuk után, a szükséghez képest, vagy a törzsek és századok legénységének felváltálsára fordíttatnak, vagy szabadságra bocsáttatnak.
14. § A honvédgyalogság rendszerint aratás (mezei takarodás) után szólittatik össze fegyvergyakorlatra, nevezetesen:
a) évenkint két hétig tartó századonnkinti gyakorlatra;
b) minden második évben 3 hétig tartó zászlóaljankinti gyakorlatra, mely alkalommal a zászlóaljak, váltakozva, a sorhadtestek nagyobb fegyvergyakorlataiban is részt vesznek.
A honvéd-lovasság szintugy minden évben 2-3 hétre egybehivatik fegyvergyakorlatra és minden második évben nagyobb fegyvergyakorlatok végett a rendes hadtestek közé is beosztható.
15. § Az ellenőrzési szemlék évenkint őszszel hivatnak össze, de azok az e végre beszólitott honvédekre nézve egy napnál tovább nem tarthatnak.
16. § A honvédség első felállitásánál a tiszti kar következő elemekből alakul:
a) alkalmas nyugdijazott tisztekből;
b) rangjok fentartásával kilépett (quietált) tisztekből, a mennyiben ezek hadkötelezettségökhöz képest a tartaléknál tiszti minőségben nem alkalmaztatnak;
c) alkalmas volt honvédtisztekből;
d) más oly egyénekből, a kik közbecsülésben állanak, hadkötelezettségöknek már eleget tettek, és a tiszti állomásra kellő képességgel birnak;
e) a honvédség altisztjeiből, a kik a tiszti vizsgát kielégitőleg letették, s egyébiránt is a tisztségre képesültek.
Rendszerint pedig kiegészittetik a honvédtisztikar:
a) a hadseregben szolgáló tisztek átlépése által;
b) tartaléki tisztek által, kik a hadseregnél szolgálati idejöket kitöltötték, vagy mozgósitás esetében a tartalékból ide áttétetnek (V. T. 21. §); *
c) fokozatos előléptetés utján magában a honvédségben, a hadseregre nézve fennálló alapelvek szerint, azaz vagy megfelelő vizsgatétel után, vagy a nélkül is jutalomképen azoknak, kik különben is kellő képességgel birva, magukat az ellenség előtt kitüntették.
Minden honvédtisztnek a magyar korona országain belől állampolgári joggal kell birnia, vagy meg kell azt szereznie.
A honvédtisztek beosztásánál a zászlóaljakba vagy lovas-századokba, azoknak állandó lakhelye lehetőleg tekintetbe veendő.
17. § A honvédtisztek tiszti fokozatuk szerint egyenlők a sorkatonaság tiszteivel; ugyanazon fokozatbeliek között a sorhadbeli tisztet illeti az elsőbbség.
18. § A honvédség vezénynyelve a magyar, zászlója, Ő Felsége nevének jelvényei mellett, az ország szineit és a magyar állam czimerét viseli.
Horvát-Szlavon- és Dalmátországban a honvédség vezénynyelve a horvát, zászlója ő Felsége ugyanazon névjegye mellett Horvát-Szlavon-Dalmátország egyesült szineit és a magyar állam czimerét viseli. Egyébiránt a katonai jelvények, rangjelzetek, a felszerelés és felfegyverkezés, valamint a szolgálat és gyakorlat szabályai a honvédségnél és a sorhadnál egyenlők lesznek.
19. § A honvédség tisztjei és legénysége, szolgálatuk időtartama alatt, béke idején ugy, mint hadkészültségben, és háboru idején ugyanazon illetékekben részesülnek, a melyekben a hadseregbeliek.
A zászlóaljak törzseinél béke idején alkalmazott orvosok azonban, a kik ilyenkor a helyben lakó hadköteles orvosok közül szemeltetnek ki, a teljes illeték helyett csak évi átalányban részesülnek
Az időszaki fegyvergyakorlatok és az ujonczok kiképeztetésének tartama alatti illetékek rendelet utján fognak szabályoztatni.
20. § A háboruban, vagy átalán tényleges szolgálatban rokkanttá lett honvédtisztek és honvédek ugyanazon kedvezményekben részesülnek, a melyek a hadseregre nézve e tekintetben fennállanak.
Ugyanezen kedvezmények kiterjednek az ellenség előtt elesett, vagy sebeik következtében elhalt honvédtisztek özvegyeire és árváira is.
21. § A honvédség összes költségei a honvédelmi minister tárczáját terhelik, azon költségeket azonban, melyek a honvédség hadi czélokra lett mozgósitásából s alkalmazásából erednek, a közös hadügyminister tárczája viseli.
22. § A tettleg szolgálatban nem álló honvédek (tisztek és legenység), bárminemü polgári viszonyaikra nézve, polgári törvények és hatóságok alatt állanak, s csak azon megszorításoknak vannak alávetve, a melyek a véderőről szóló törvényben vannak felállitva s a nyilvántartásra nézve szükségesek.
Ez utóbbi czélból kötelesek az ilyen honvédek tartózkodási helyök minden változtatását az illetékes honvéd-nyilvántartsi hivataloknak, azaz, mind annak, melynek területéről távoznak, mind pedig annak, melynek területére átmennek, bejelenteni, s azon esetben, ha más zászlóalji járásba települnének át, az ottani zászlóalj (vagy lovas-század) állományába leendő áthelyeztetésökért folyamodni.
Ugyanily feltételek alatt a honvédtisztek is megváltoztathatják ideiglenes vagy állandó lakásukat; más zászlóaljba vagy lovas-századba való áttételök azonban az állomány és szolgálat viszonyaitól, és törzstisztekre nézve Ő Felsége, tisztekre nézve pedig a honvédelmi minister elhatározásától függ.
A külföldön tartózkodó honvédek, mihelyt a nyilvánosság utján értesülniök kellett arról, hogy a birodalom a háboru küszöbén áll s hogy e miatt a honvédség fegyverbe szólittatott, azonnal, s a személyi behivást be sem várva, honukba visszatérni s illető helyökön jelentkezni kötelesek (V. T. 54. §). *
23. § A honvédtiszt, ha a fegyvergyakorlatra vagy szolgálattételre felhivó rendelet folytán, a meghatározott időre meg nem jelenik, egy héttől három hónapig terjedhető fogsággal, az ily eset harmadszori előfordulásánál pedig, sőt háboruban már a legelső esetben is, hadi törvényszékileg büntetendő.
A behivatásnak nem engedelmeskedő honvédlegénység a hadsereg tartalékosaira nézve fennálló szabványok szigora alá esik.
24. § A honvéd csak a honvédelmi minister engedelmével költözködhetik ki az országból.
Ha a kiköltözködés elmarad, az elbocsátás által megszakitott szolgálatkötelezettség hátralékát az illető tartozik leszolgálni.
Háboru idején kiköltözködési engedély nem adatik.
25. § A honvédség minden ügye a honvédelmi minister hatáskörébe tartozik.
Tisztán katonai rendelkezés czéljából Ő Felsége által honvédségi főparancsnokul egy tábornok, és minden honvédségi kerület (7. §) részére egy-egy tábornok vagy főbb rangu törzstiszt honvédségi kerületparancsnokul neveztetik ki. (28. §)
A honvédelmi minister hatásköre a honvédséget illetőleg kiterjed különösen:
béke idején:
a) a létszám nyilvántartására;
b) a tisztek személyi ügyeire, ide értve a tiszti előléptetések iránti kijelöléseket is, a honvédség főparancsnokának véleményezése mellett;
c) a legénység minden személyi ügyeire;
d) a ruházatra, felszerelésre és fegyverzetre;
e) az élelmezésre;
f) a szállásolásra;
g) az időszaki fegyvergyakorlatok iránti intézkedésre;
h) oly intézkedésekre, melyek szerint a honvédség egy része esetleg, a belrend és biztosság érdekében, felhasználtathassék (11. §);
háborueshetőség és kiütött háboru idején:
i) mindazon intézkedésekre, melyek a honvéderőnek gyors kiállitására és harczképességének állandó fentartására megkivántatnak;
k) ha a fővezérség az országnak csatatérré leendő előkészitését követelné, ez iránt közreműködésre.
A honvédségi főparancsnok kötelességei:
1. a katonai kiképeztetés vezetése;
2. a fegyelmi felügyelet;
3. a létszám nyilvántartása, és
4. a hadszerkészletek fölötti felügyelet;
5. a fegyelmi hatalom gyakorlása a tisztek és tettleg szolgálatban álló legénység felett;
6. a honvéd-kerület vagy csapatparancsnokok részéről beérkező előléptetési kijelölések, vagy a tisztek személyügyeire vonatkozó egyéb előterjesztvények feletti véleményadás.
A honvédkerület parancsnokának, kerületére nézve, hasonszerü hatásköre van, mint fennebb a honvédségi főparancsnoknak az összes honvédségre nézve meghatároztatott.
26. § A honvédség ügyében a fölterjesztéseket Ő Felségéhez a honvédelmi minister teszi.
Rendeleteit a honvédelmi minister a honvédségi főparancsnokság utján intézi a honvédhatóságokhoz, s ugyanazon uton veszi azok hivatalos jelentéseit. Ez utóbbi a hatásköréhez tartozó ügyekben a honvédhatóságokkal és csapatokkal rendelkezhetik ugyan, de fontosabb rendelkezéseiről egyuttal a honvédelmi ministert értesiteni köteles.
27. § A honvédségi főparancsnok, béke idején, a hadsereg vezénylő tábornokaival egyenrendü viszonyban áll.
A tettleg szolgálatban álló honvédcsapatok, béke idején, s valameddig kiválóan csak a belrend és biztosság fentartására alkalmaztatnak, kizárólag a honvédhatóságok rendelkezése alatt állanak; mihelyt azonban közös cselekvésre, vagy a hadsereg csapataival együttes fegyvergyakorlatra hivatnak fel, ezen viszony tartamára az illető hadseregbeli csapatparancsnok rendelkezése alá esnek.
A honvédségi főparancsnok az országban fennálló honvédosztályok létszáma és elhelyezése, valamint az ezekben előforduló változások felől a hadseregbeli vezénylő tábornokokat a szükséghez képest vagy maga értesiti, vagy a honvédkerületi parancsnokok által értesitteti.
Háborúban az összes honvédség, főparancsnokával együtt, a fővezérnek van alárendelve, a ki azt a körülmények igénylete szerint magasabb rendü külön hadtestekben és vagy külön, vagy a hadsereg csapataival egyesitve használja.
28. § Ő Felsége a honvédség főparancsnokát, a kerületi parancsnokokat és törzstiszteket a honvédelmi minister meghallgatása után közvetlenül, a többi tiszteket ellenben, béke idején, a honvédelmi minister (26. §), háboru idején pedig a parancsnokló fővezér előterjesztésére nevezi ki.
29. § A tettleg fennálló honvédosztályok parancsnokai a fegyelmi büntetőjogot azon mérvben gyakorolják, mint a hasonkörü sorhadbeli tábornokok.
E részben a honvédkerületi parancsnok az osztálytábornokkal, a honvédségi főparancsnok pedig a vezénylő tábornokkal egyenjogu.
30. § Az altiszteket, a fennálló honvédtestek arányához képest s a szabályszerü létszámig, a honvédzászlóalj, osztály vagy önálló lovas század parancsnokai nevezik ki.
31. § Hogy a közös hadügyminister a birodalom közös védelmére szolgáló eszközökről folytonos tudomással birhasson, a honvédelmi minister őt, a honvédosztályok létszáma, a felszerelési készletek mennyisége és minősége, az elhelyezés, valamint a honvédseregre vonatkozó egyéb szükséges adatok felől is, időszakonkint értesitendi.
A honvédség katona-képzettségi fokáról s fegyelmi állapotáról a közös hadügyministernek, a honvédség főparancsnoka részéről, a honvédelmi ministerium utján, időszakilag jelentés teendő.
32. § A nemzeti őrseregről szóló 1847/8. évi XXII. törvénycikk, mely az 1867. évi XI. törvénycikk által egyelőre felfüggesztetett, ezennel eltöröltetik.
33. § Jelen törvény kihirdetése után azonnal életbe lép, végrehajtásával a honvédelmi minister megbizatik.