1. § A népfelkelés olyan önkéntesekből alakittatik, kik a sorhadhoz, a hadi tengerészethez és a honvédséghez nem tartoznak.
2. § A népfelkelés felhivása és rendezése Ő Felsége parancsára, a honvédelmi minister utján, akkor s azon mérvben történik, a midőn s a mennyiben az ország az ellenséges megrohanás veszélye által közvetlen fenyegetve van.
A felkelés tettleges alkalmazása az Ő Felsége által kijelölt hadi parancsnok által eszközöltetik.
3. § A felkelés rendeltetése: a sorhadat és honvédsereget támogatni az által, hogy a harczszintér előkészitésénél alkalmaztassék, az ellenséget minél több oldalról nyugtalanitsa és kárositsa, a közlekedést megszakitsa vagy helyreállitsa, akadályokat vessen, végre, hogy a küldöncz- és a hadi czélok által igényelt egyéb szolgálatokat teljesitse.
4. § A népfelkelés által teljesitendő honvédelem költségei a közös hadi tárczából fedeztetnek.
5. § A pénzügyőrség és valamennyi közbiztossági fegyveres közegek, ha a hadi viszonyok ugy kivánják, kötelesek, rendes hivatásukat egyelőre mellőzve, a népfelkeléshez csatlakozni.
6. § A népfelkelés fegyveres, és munkás csapatai maguk választják fő- és altisztjeiket, ezek ebbeli minősége háboru végével megszünik.
7. § A népfelkelés tisztjei és legénysége szokott ruházatukat megtartják, s jelvényök csak egy nemzeti szinü karkötőből áll, mely a bal kar felső részén alkalmaztatik.
A népfelkelés fő- és altisztjei jogositvák, honvédelmi szolgálatuk tartama alatt, a katonai díszjeleket és megkülönböztetési jelvényeket hordani.
8. § A népfelkelés tagjai azon naptól fogva, a melyen községökből kiindulnak, és pedig a lovasok lovaikra nézve is, a honvédelmi ministerium által meghatározott zsold és élelmezés élvezetébe lépnek.
9. § A népfelkelés, mint a fegyveres erő kiegészitő része, a népjog paizsa alatt áll (Védelmi törvény 2., 9. §).
10. § A népfelkelés, megalakulásától fogva hazabocsáttatása napjáig, minden katonai vétségek és kihágások tekintetében a katonai büntető törvények alatt áll.
11. § A fegyelmi büntető jogot minden megalakult népfelkelési testületnél a parancsnok elnöklete alatt egy a testület kebeléből szabadon választott fegyelmi tanács gyakorolja.
12. § Kitünő hadi tények megjutalmazására, a megsebesülteknek vagy szolgálatban megbetegülteknek gyógyintézetekbe való felvételére, a szolgálatban rokkanttá lett egyének, mint szintén az ellenség előtt elesettek vagy sebeikben elhaltak özvegyeinek és árváinak ellátására nézve, e népfelkelés a sorhaddal és honvédsereggel egyenjogunak tekintetik.
