A véderőre vonatkozólag mult évben alkotott törvény létrejötte óta sem a világhelyzetben, sem a monarchia beléletében nem mutatkozván semmi oly változás, a mi a sorhadnak (haditengerészetnek) törvényileg szabályzott létszámra emelése végett évenként szükséges ujoncz-illeték ez évben is kiállitását elengedhetővé tenné, ezen illeték kimunkálandó volt, hogy az országgyülés által megszavaztathassék.
Az emlitett 1868-ik XL. törvénycikk 11. §-ban a sorkatonaság és hajós-sereg teljes hadi állománya a katonai végőrvidékbeli csapatokon kivül 800,000 főre határoztatván: az egy részről a magyar korona országai, más részről meg az osztrák császárság népességi arányához képest felosztandó évi ujoncz-illeték kiszámitásánál, irányadóul azon czélnak kellene szolgálni, hogy ezen törvényileg megszabott 800,000 főnyi teljes hadi létszám eléressék.
A póttartalékot érdeklőleg ugyanazon törvény 13. §-a azon határozványt tartalmazza, hogy a tiz évi összes póttartalék nem lehet nagyobb az ezen törvénycikkben engedményezett egy évi ujoncz-illetéknél.
Mindezeknél fogva a kellő évi ujoncz-jutalék mennyiségének csupán számszerű kimunkálására vala szükség.
A ministerium a sorhad és hadi tengerészet számára alkotmányszerüleg igénylett évi ujoncz-jutalék megállapitására nézve, ezen egyedül helyes uton járt el.
Legalább négyszázaléknyi évi fogyaték fölvételét hosszu évek tapasztalása igazolja, a mi mellett pedig az alább látható számváltozási táblázat bizonyitása szerint 95,474 főnyi összes évi ujoncz-illetéknek a monarchia által kiállitása a sorhad és hajós-sereg részére, okvetlenül szükséges, - ha a hadseregnek föntemlitett 800,000 embernyi számerejét rendes viszonyok közt, a tizedik év bekövetkeztével elérni törekszünk.
A monarchia egészére eső ezen összes évi rendes ujoncz-illeték annak két állama közti aránylagos felosztásánál a lélekszámtól jelenleg létező hivatalos adatok védettek alapul, - igy kivánván azt az 1868. XL. törvénycikk 13-ik §-a mindaddig, mig a kiszámitás a mindkét államterületen egyenlő elvekre fektetendő uj népszámlálás alapján foganatosittathatnék.
A póttartalékot illetőleg külön kiszámítás nem találtatott szükségesnek - legczélirányosabbnak mutatkozván az, hogy az évi ujoncz-jutaléknak egyszerüen tizedrésze vétessék föl a póttartalékra eső illetékül.
Az idézett törvény 31-ik §-ában meghatározott ujoncz-állitási időszak kivételesen máskorra tétetett, miután a törvényhozás szünetelése miatt, az ujoncz-illeték eddig se meg nem állapíttathatott, se meg nem szavaztathatott, s igy a törvényben kiszabott rendes állitási időszak megtartása ezuttal valósággal lehetetlen vala.
A véderőről szóló 11. §-ában 800.000 főnyi hadi létszámra határozott sorhadnak az egyes ujonczállitási évek szerint történendő változásait mutató-táblázat.
| állománya az év elején | |||||||
| Év | Évi jutalék | Az évi jutalék 4% fogyatéka | az évi jutaléknak | a korábbi jutalékoknak | Mindössze | ||
| 1869 | 95,474 | - | 95,474 | - | 95,474 | ||
| 1870 | 95,474 | 3,817 | 94,474 | 91,655 | 187,129 | ||
| 1871 | 95,474 | 7,485 | 95,474 | 179,646 | 275,118 | ||
| 1872 | 95,474 | 11,005 | 95,474 | 264,113 | 359,587 | ||
| 1873 | 95,474 | 14,383 | 95,474 | 345,207 | 440,678 | ||
| 1874 | 95,474 | 17,627 | 95,474 | 423,051 | 518,525 | ||
| 1875 | 94,474 | 20,741 | 95,474 | 497,784 | 593,258 | ||
| 1876 | 95,474 | 23,730 | 95,474 | 569,528 | 665,002 | ||
| 1877 | 94,474 | 26,600 | 95,474 | 638,402 | 733,876 | ||
| 1878 | 95,474 | 29,355 | 95,474 | 704,521 | 799,995 | ||
| Kerekszámban | 800,000 | ||||||
Az évi illetékből a magyar korona országaira 39,433, az osztrák császárságra 56,044 ujoncz jut. Ezen évi jutalék tizedrészéből, mint a póttartalék illetékéből, esik a magyar korona országaira 3943, a monarchia másik felére 5604 ujoncz.
