A népesség számának és viszonyainak hiteles kitudása, vagy is az időről időre megujjitott népszámlálás minden rendezett állam elengedhetetlen teendői közé tartozik. Ezen adatok nélkül sem törvényhozás sem kormány nem fektetheti biztos alapra intézkedéseit - ezen adatok ismerete helyes irányadóul szolgál a társulati és egyéni törekvésnek is.
A magyar korona alá tartozó országok területén a népszámlálás 1857-ik év óta nem eszközöltetett - szüksége tehát már maga az azóta lefolyt időszak huzamossága által eléggé van indokolva - de tekintettel azon messzeható politikai, közgazdasági és társadalmi változásokra, melyek a 12 év lefolytában az országban bekövetkeztek s azon gyors fejlődésre, mely az utolsó időben a nemzet minden viszonyaiban mutatkozik - jelenleg már elhalaszthatatlanná vált.
Ezen általános tekinteteken felül a magyar korona területén eszközlendő népszámlálás sürgős szükségét különösen indokolja a véderőről szóló 1868-iki 40-ik tc. 13-ik §-a, mely szerint azon ujjonczilleték kiszámitásánál, melyet a magyar koronaországai a monarchia összes hadi létszámához állitandnak, a mindkét állam területén egyenlő alapelvekre fektetett népszámlálás vétetik alapul s e szerint a törvényben meghatározott időszakra a monarchia két részének hadijutalékára nézve az arány ezen népszámlálás eredménye folytán fog megállapittatni.
Kötelességének tartja tehát a miniszterium a népszámlálásnak az 1869. évi deczember hó 31-iki állapot szerinti elrendelését javaslatba hozni s az ez iránti törvényjavaslatot alkotmányos tárgyalás végett a tisztelt képviselőház elé azon megjegyzéssel terjeszteni, hogy a birodalmi tanácsban képviselt országok és királyságok törvényhozása saját államterületén hasonlóul intézkedett.
A népszámlálással járó költségek kérdése szoros összefüggésben van annak mikénti eszközlésével.
Ott hol a helyhatósági rendszer alapján maga a nemzet működik közre a népszámlálásnál s mindenik község önmaga teljesiti a kebelében szükséges munkát - az államkormány pedig a minek egyöntetüsége végett csak utasitólag és községi erők hiányában vagy elégtelensége esetében kisegitőleg foly be, a kiadások nem oly jelentékenyek - mint ott, hol maga a kormány eszközli a népszámlálást. Igy p. o. az első módozat szerint Olaszország 1861-iki számlálásánál 1000 fej került 11 frt. 86 kr.
a második módozat szerint Ausztria 1857-iki számlálásánál 1000 fej 51 frt. 42 kr.
A miniszterium bizva törvényhatóságaink és községeink hazafias közreműködésében és azon óhajtástól vezéreltetve, hogy az annyira igénybevett állami pénztár lehetőleg kiméltessék - a népszámlálást az első módozat szerint vagyis a törvényhatóságok felügyelete és a kormány főfelügyelete mellett maguk a községek által véli eszközlendőnek s ezen eljárás alapján csak a nagyszámu nyomtatványok - a számláló és összeállitó munkánál szükséges kisegités és utiköltség, végre a központi összeállitás rendkivüli teendői lennének állami költségen eszközlendők.
E különféle kiadások végösszegét pontosan meghatározni alig lehet egy részről azért, mivel a kormány a fenebbi módozat szerint már is eszközlött népszámlálás gyakorlati tapasztalásait nélkülözi, más részről azért, mivel a közreműködő községi erők hányai, tehát a kisegités mérve felett előre nem itélhet - hozzávetőleges előirányzat szerint azonban fel lehet tenni, hogy a végösszeg 210-220,000 frtot nem igen fog meghaladni.
Ennek fejében a ministerium egyelőre 150,000 ftnyi rendkivüli hitel megszavazását bátorkodik javaslatba hozni.
A munkálat értéke az adatok gyüjtésében és kimutatásában követendő egyöntetű eljárástól függvén - ily eljárás pedig csak akkor lévén remélhető, ha annak szabályai a tudomány és tapasztalás alapján egy központból erednek és kötelező erővel birnak, a miniszterium egy szabályos utasitás kidolgozását és kiadását a belügyi és földmivelés, ipar- és kereskedelemügyi miniszterekre annál is inkább vélte bizandónak, mivel különösen az utóbbi miniszter - a tudományos készülettel ellátott központi statistikai hivatallal rendelkezik - mely a gyüjtött anyag tudományos feldolgozását is legczélszerűbben fogja eszközölhetni.
Megjegyzendő végre, hogy ezen utasitás megállapitásánál különös tekintet lesz a helyhatósági és vidéki viszonyokra, és hogy a czélszerüség szempontjából egyes törvényhatóságok által netán javaslatba hozandó oly eltérések az általános utasitástól, melyek a kitüzött czél biztos elérését nem veszélyeztetik, sőt talán könnyitik, a kormány helyeslésével fognak találkozni.
