1. § A Székes-Fehérvártól Grácz felé az ország határáig terjedő, vagy magyar nyugoti mozdony-vasutnak és annak Kis-Czelltől - Győrig vett szárnyvonalának kiépitése tárgyában előterjesztett engedély-okmány a törvény által teljes érvényünek nyilvánittatik.
2. § Az engedély-okmány beczikkelyezése elrendeltetik.
3. § E törvény végrehajtásával a közmunka- és közlekedési, és a pénzügyministerek bizatnak meg.
1. § Az engedélyesek, ugymint: a "Magyar általános hitelbank" Pesten, és "Weikersheim M. H. s társa" Bécsben jogot nyernek a következő mozdonyvasutak épitésére és üzletére:
a) egy, Székes-Fehérvártól - Veszprémen, Kis-Czellen, Sárváron, Szombathelyen, Körmenden, Szt. -Gotthárdon át, Gráczczal való összeköttetés czéljából, az ország határszéléig terjedő fővonalra;
b) egy, Kis-Czelltől - Pápán át Győrig vezető szárnyvonalra.
2. § Az engedélyesek az engedélyezett pálya épitésénél és üzleténél kötelesek jelen engedélyi okirat tartalmához, továbbá a közmunka- és közlekedési minister által 1868. évi april 20-án 4973. szám alatt kibocsátott s az országgyülés által jóváhagyott ideiglenes vxxxxx engedélyezési szabályhoz, valamint az 18 xxxx vám- és kereskedelmi szövetség 8. § xxx ideiglen elfogadott vasuti üzletrendhez xxxx addig alkalmazkodni, mig ezen ideiglenes szabályok helyett, a hazai törvényhozás által hozandó ujabb törvények és a kormány által kibocsátandó rendelvények életbe nem lépnek, melyekhez, valamint az azok behozatalához fennálló szabályokon a magyar kormány xxxx teendő minden változtatásokhoz is alkalmazkodni, és azoknak feltétlenül hódolni tartozik. A mennyiben azonban e törvények és szabályok folytán az engedélyesekre ujabb terhek háramolnának, azokért nekik a méltányosságnak megfelelő kármentesités fog nyujtatni.
3. § A pálya épitése és üzleti felszerelése az engedélyesek által készitendő, s a kormányhoz átvizsgálás és jóváhagyás végett felterjesztendő általános és részletes tervezetek alapján fog eszközöltetni.
Ezeken felül az épitkezésnél különösen a kormány kivánalmai, nemkülönben a fennálló átalános épitkezések és rendőri szabályok szerint kell eljárni.
A kormány fentartja magának, hogy az épitési terven változtatásokat tehessen, a mennyiben ilyenek a műszaki vizsgálat, vagy a jelen engedély-okmány 2. §-ában érintett ministeri rendelet 6-ik § határozata szerint intézendő közigazgatási vonaljárás eredménye, vagy az épités tartama alatt teljesitett egyes vizsgálatok nyomán a pálya-szolgálat, valamint a közforgalom érdekéből és a pálya fennállásának biztositására, nemkülönben a törvényes határozmányok teljesitése szempontjából szükségeseknek fognak találtatni, ezek által azonban a már egyrészt az eszközlött elővizsgálat, másrészt a közigazgatási vonaljárás folytán meghatározott pályanyom és pályahossz-szelvény változást nem szenvedhetnek.
Ha az épités kivitelénél, gazdálkodási vagy üzleti tekintetből akár a pályavonal, akár a részlettervek megváltoztatása kivánatosnak vagy szükségesnek mutatkoznék, mi által egyébkint sem a pálya tervezett főirányának változást szenvedni, sem azon esetnek bekövetkezni nem szabad, hogy szemben az elfogadott vonallal a lejt- és irányviszonyok kedvezőtlenebbekké váljanak: ily változtatások megengedése a kormánytól lesz kikérendő.
4. § A terület kisajátitása, valamint a pálya alépitménye egyelőre annyi térfogatra szoritkozhatik, a mennyi egy nyomu sinuthoz és a kitérőkhöz, nemkülönben az állomásokra megkivántatik. A mennyiben azonban tekintettel a jövőre, a ministerium czélszerünek itélendi a földterületet már most két vágányu vasutra kisajátitani, az engedélyesek erre méltányos és külön megállapitandó kárpótlás mellett köteleztetnek. Mihelyt a székesfehérvár-kisczelli, - a Kis-Czelltől az ország határáig terjedő, - végül a kisczell-győri vonalszakaszok valamelyikén annyira növekedett a forgalom, hogy az évi brutto-jövedelem mértföldenkint 120 ezer o. é. forintot ezüstben felülhaladt, akkor az engedélyesek azon időponttól kezdve, midőn az állami kamatbiztosítást többé igénybe nem veszik, azonnal kötelesek az illető vonalszakaszon, minden kártalanitás nélkül, egy másik vágányt letétetni; ellenben az állami kamatbiztosítás igénybevételének ideje alatt, a forgalom növekedténél, a ministerium bármelyik vonalszakaszon kivánhatja a második vágány előállitását, csak hogy ezen esetben a részletek külön egyesség utján fognak az engedélyesekkel megállapittatni.
5. § A munkálatok kivitelénél az engedélyesek által a következő átalános rendszabályok lesznek szem előtt tartandók:
a) Alépitmény
A maximal emelkedési viszony a székesfehérvár-kisczelli vonalszakaszon legyen ugy, mint egy áll a százhoz (1:100), a kisczell-sárvári vonalszakaszon legyen ugy, mint egy áll a százötvenhez (1:150); végül a Sárvártól az ország határszéléig terjedő vonalszakaszon, valamint a kisczell-győri szárnyvonalon legyen ugy, mint egy áll a kétszázhoz. (1:200.)
A kanyarodásoknak a nyilt pályán, és pedig a székesfehérvár-kisczelli vonalszakaszon 400 méternél, a többi vonalszakaszokon 500 méternél kisebb félátmérővel nem szabad birniok.
A mennyiben azonban a minimal félátmérő alkalmazásával a székesfehérvár-kisczelli vonalszakaszon aránytalanul nagy munkák szükségeltetnének, ez esetben a fenn meghatározott félátmérő a mondott szakaszon - mindazonáltal csupán a kormány beleegyezésével - 350 méterre leszállitható.
A pálya szabályszerü (normal) keresztszelvényeire nézve a bevágásoknál és töltéseknél, a falazatokon és azok közt azon szabályok és szabványrajzok követendők, melyek az állam költségén foganatba vett vonalaknál megállapíttattak, s nevezetesen, melyek szerint a pálya koronaszélessége ott, hol a sinek a talpfán feküsznek, 4 méterre határoztatott.
Ezen szabványrajzokkal megegyezőleg kell a kövecságyat előállitani, s annak azon időben, midőn a pályafentartási költségeknek az üzleti számadásba felvétele kezdődik, a talpfák befedésével, a keresztszelvény-szabványokban meghatározott mértékkel kell birnia; ezenkivül még az épitési alap terhére a pálya hosszában pályamértföldenként legalább 500 köbméternyi kavicsmennyiség, mint tartalékkövecs helyezendő el.
A műépitmények - a mennyiben a pálya magassága ezt megengedi - boltozandók vagy kőlappal befedendők, s igy egészen kőanyagból állitandók elő.
A mennyiben pedig a pálya e végre kellő magassággal nem birna, ez esetben legalább a hidoszlopok készitendők kőanyagból, miglen a felső szerkezet, a gerendák, valamint a befedés fából is előállithatók.
A Rábahid, Sárvárnál egészen fából épithető.
b) Felépitmény.
A felépitmény és minden alkatrészeinek előállitása, illetőleg szállitása körül, valamint a sinutaknak az állomásoknál elrendezésére nézve azon szabályok és szabványrajzok követendők, melyek az állam költségén foganatba vett vonalakra nézve megállapittatik. E tekintetben különösen felemlittetik, hogy a sinek a könnyebb és kisebb szabványszelvényü mintából, t. i. egy bécsi láb hosszaságban 20 1/2 vámfont sulylyal birók legyenek; a kitérőknél a talpfák kizárólag tölgyfából, egyébkint pedig tölgy-, vagy a legkipróbáltabb rendszer szerint telitett impraegnált) bükkfából készittessenek és szállittassanak.
Az engedélyesek kötelesek a nyilt pályának az állomások sinutainak előállitásához szükséges felépitmény-anyagokon kivül ezeknek még egy százalékát, valamint minden 25 kitérő után legalább egy teljes kitérő és keresztvágányszerkezetet is, azokhoz szükségelt talpfákkal együtt, mint tartalékanyagot az épitési alapból előállitani.
Az állomások mellék-vágányaira az egész pályahossz 10 százalékánál több nem fog követeltetni.
A felépitményhez szükséges mindennemü vasanyagot kötelesek az engedélyesek lehetőleg a belföldön beszerezni.
A mennyiben ki nem elégitő ajánlatok miatt ezen anyagok szállitása szükségképen külföldről eszközöltetnék, ez esetben egyrészt a beszerzési hely iránt az engedélyesek és a kormány közt egyesség hozandó létre, másrészt a külföldről szállitott anyagok után járó behozatali vám egészben az engedélyeseket fogja terhelni.
c) Épületek, pályaelzárás, jelzések.
Az épületek kőből készitendők, kivéve az áruraktárakat, rakodókat és a kisebb melléképületeket, melyek akár kőből, akár fából is előállithatók. Minden állomási berendezés végleg azon szabályok és szabványrajzok szerint előállitandó, melyek az államköltségen foganatba vett vonalaknál hason munkálatokra nézve megállapittattak.
Ugyanez áll általában a pálya elzárása és korlátolása, valamint a jelzési készületek és az egész jelzési rendszerre nézve is.
d) Állomások.
A székesfehérvári, szombathelyi és győri csatlakozási állomásokon kivül, ugyszintén a veszprémi, kisczelli, pápai, sárvári és körmendi közbeneső állomásokon kivül, még legalább 19, részben közbeneső állomás, részben megálló hely lesz előállitandó.
Az engedélyezett pálya Győrött, Székes-Fehérvárott és Szombathelyen az állam-, illetőleg a déli vasuttal közös pályaudvarral birand.
A szombathelyi állomás a vontatási szolgálat czéljainak megfelelő nagyobb berendezésekkel, ugyszintén a forgalmi eszközök kijavitási műhelyeivel ellátandó.
Vajjon és mily mértékben szükségeltetnek ezen, és a másik két csatlakozási állomáson uj épitkezések, az csak akkor határozandó el, midőn a fentemlitett két vasuti társulattal az ebbeli tárgyalások be fognak fejeztetni, a közbeneső állomások osztályozása, valamint az érintett nagyobb közbeneső állomásoknak a szükségletnek megfelelő berendezése iránt, a kormány a részlettervek előterjesztéseket végérvényesen határozni.
A kisczelli elágazási állomás az utazó közönség szükségeinek megfelelőleg étkező berendezendő.
Az engedélyezett pályán - ide nem számitva a három csatlakozási állomás vizálló berendezését - még legalább hét vizálló lesz, részint egy, részint két vizmedence ellátandó. Az állomások különben a magyar királyi államvaspályák szabványrajzai szerint épitendők, megjegyeztetvén, hogy a nagyállomások nagyobb hosszal is elrendelhetők. Az állomások átalában olyképen épitendők hogy azokat szükség szerint meg lehet hosszabbitani.
e) Üzleteszközök.
A személyszállitó vonatoknál használt gőzmozdonyoknak három tengelylyel, mely közül kettő kapcsolt legyen, és 6 mértföld sebesség mellett 6000 mázsa brutto vontatosebességgel kell birniok.
A teherszállitó vonatoknál használandó mozdonyoknak három kapcsolt tengelylyel 3 mértföld sebesség mellett 15,000 m brutto vontató képességgel kell birniok, m két nembelieknél a vontató-képesség fekme pályán értetvén. Minden egyéb üzleti eszközkök kormány szabványrajzai szerint beszerezhetők illetőleg előállitandó.
f) A munkálatok minősége.
A mi a teljesitendő munkálatok és a szállitmányok minőségét általában illeti, e tekintetben az engedélyesek által irányadóul vegye az, hogy az engedélyezett pályának előállitásához és felszereléséhez szükséges minden munkálatok és szállitmányok legalább is az és oly egyenértékkel birjanak, a mennyi azon hasonló munkálatok és szállitmányoknak, melyek az állam költségén foganatba vonalaknál teljesitettek, illetőleg szállittattak.
A mi továbbá a teljesitendő munkálatok mennyiségét illeti, e részben kötelesek az engedélyesek az általuk készitendő vonalakra állomásokat olymódon előállitani, miszerint megfeleljenek mindazon igényeknek, melyek egy czélszerűen és gazdaságosan kezelt üzletnél megkivántatnak.
Önként értetik, hogy az engedélyesek épitési alap terhére tartoznak mindazon munkálatokat is végrehajtani, illetőleg anyagokat szállitani, melyek fentebbi határozmányok elős nem soroltattak ugyan, de a melyek a paxxx tökéletes és üzletképes előállitására és felszerelésére, valamint üzletbevételére, végül üzlethelyiségei és raktárai berendezésére szükségeltetnek.
Az engedélyesek kötelesek egyszersmind üzleti felszerelés gyorsabb felhasználásnak alávetett részeihez, ugyszintén az egyé felszerelésig ingóságokhoz és készletekhez is, az épitési alapból tartalékot és pótadarabokat oly arányban beszerezni, a minő arányban azok beszerzése más üzletben levő vasutaknál szokásos.
Ugyanez áll az üzletbe tételre szükségelt elhasználási anyagokra.
Végül megjegyeztetik, hogy a mennyiben a jelen engedélyezésnél a pálya épitése- és felszerelésére nézve a magy. kir. államvaspályák szabányrajzai, s igy az adott, határozott utasitások elégségesek nem volnának, a jelenleg engedélyezett vonalnál az épités- és felszerelésre nézve ugy minőség, mint mennyiség tekintetében a buda-pragerhofi vonal veendő irányadóul.
6. § Az engedélyesek kötelezik magokat 14 nap alatt azon naptól számitva, melyen az engedélyezési törvény hatályba lépett, magyar földtehermentesitési vagy magyar vasuti kölcsön-kötvényekben, tőzsde-árfolyam szerint számitva 800,000 frt osztr. értékü biztositékot Budán a m. kir. központi állampénztárnál letenni.
Kötelesek továbbá az engedélyesek ugyancsak az engedélyezési törvénynek hatálybalépte napjától számitandó három hónap alatt kimutatni, hogy a vállalat egész részvénytőkéje 30 százalékának befizetése biztositva van.
Azon esetben, ha ezen kimutatás meg nem történnék, az engedély önként megszüntnek, és a biztositék elveszettnek tekintendő.
A letett biztositék az engedélyeseknek azon arányban fog visszaszolgáltatni, a mely arányban a forgalomnak átadott szakaszok hossza az engedélyezett vonalak összes hosszához állan.
7. § Az engedélyesek kötelezik magokat az épitést a győr-pápa-kisczell-szombathelyi vonal-szakaszokon 3 hónap alatt, a székesfehérvár-kisczell vonalszakaszon 9 hónap alatt, mindkét határidőt ezen engedély-okmány hatálybalépte napjától számitva, megkezdeni.
A Szombathelytől az ország határáig terjedő vonalszakasz épitése azon határidővel összehangzásban kell megkezdendő, mely határidő az ország határszélétől, Gráczig terjedő vonalszakasz megkezdésére fog kitüzetni.
8. § Az engedélyesek kötelezik magokat az engedélyezett vonalakat a következő határidők alatt befejezeni és a forgalomnak átadni;
a) A győr-pápa-kisczell-szombathelyi vonalszakaszokat az engedély-okmány hatálybalépte napjától számitva két év alatt;
b) a székesfehérvár-kisczelli vonalszakaszt az engedély-okmány hatályba lépte napjától számitva három év alatt.
c) a szombathely-körmendi, az ország határáig terjedő vonalszakaszt azon határnapig, mely az ország határától Gráczig terjedő vonal befejezésére fog meghatároztatni.
Szabadságukban álland egyébiránt az engedélyeseknek, hogy a mennyiben a jelenleg engedélyezett vonalaknak az alábbi 23. §-ban emlitett szakaszai előbb elkészülnének, azokat a kormánytól kieszközlendő engedély mellett, a kitűzött határidő előtt is egyenként a forgalomnak átadhassák, és a reájok eső biztositási összeget igénybe vehessék.
9. § A kormány fentartja magának a jogot, hogy a mennyiben más pályák beszakadása, pályaudvarok közös használata, kocsikölcsönzés és minden ezekért járó kárpótlás tárgyához az illető társaságok közt egyezmény nem jöhetne létre, egy ilyennek feltételeit meghatározhassa.
10. § A kisajátitási jog az 1868:LV. törvénycikk értelmében az engedélyezett pálya kiépitésére az engedélyeseknek megadatik.
11. § Az engedélyesek kötelesek a postát és potakezelőket az 1867. évi vám- és kereskedelmi szövetség VIII. czikkében elfogadott, 1851-ki november 16-án kelt vasuti üzletrend 68. § értelmében ingyen szállitani, mire nézve a közmunka- és közlekedési ministernek, egyetértve a kereskedelmi ministerrel, szabadságában áll, egy minden végállomásról naponkint induló vonatnál minden irányban, ugy az indulási órát, mint a menet gyorsaságát megszabni.
Valahányszor a postaszolgálat több, mint egy nyolczkerekü vagy két négykerekü kocsit vesz igénybe, az engedélyesek mindannyiszor a megkivántatott minden további kocsiért mértföldenkinti jutányos kárpótlást nyerendnek, mely közemegegyezéssel fog megállapittatni.
Ha az illető ministerek jónak találnák, hogy az engedélyezett pályán mozgó posta, mint ez már más vonalakon fennáll, rendeztessék: ez esetben az engedélyesek által a nyolcz kerekü vagy négy kerekü közönséges kocsik helyett, a kormány igényeinek megfelelőleg felszerelt nyolcz, vagy négy kerekü mozgó-postakocsik ingyen állitandók és fentartandók.
A postakezelés számára minden, a kormány által az engedélyezett vonalon kijelölendő levél fel- és kiadási állomásokon, magában a pályaépületben, alkalmas postairoda ingyen engedendő át. A vonalak üzletbe tétele után netán továbbra felmerülő szükségletek kielégitése tekintetéből külön egyezmény fog létrehozatni.
Köteleztetnek, továbbá az engedélyesek a postahivatalnokik vagy szolgák kisérete nélkül elinditott postaküldeményeket, - az értékküldemények kivételével - az illető állomásra dijmentesen számitani és kiadni.
Levelezések, melyeket a vasut-ügyvitel tárgyában az igazgatóság az alárendelt közegei, vagy ez utóbbiak egymásközt folytatnak, az illető pályavonalakon a pályaintézet hivatalnokai által dijmentesen szállittathatnak.
12. § Az engedélyesek kötelesek az államkormány kivánatára az államtávirda-vezetékeknek pályájuk hosszában saját birtokukban és területükön való felállitását ingyen megengedni.
A távirda-igazgatóság azonban köteles a távirda-oszlopok felállitási helyeinek, valamint a vezető huzalok más megerősitési pontjainak megállapitásánál az engedélyesek megbizottjaival egyetértőleg járni el s azokat ugy választani, hogy ezek miatt se a vasuti üzlet, se az üzleti személyzet biztonsága ne veszélyeztessék.
Továbbá kötelsek az engedélyesek a pályájuk mentén felállitott távirda-vezetéseket saját személyzetök által minden dij nélkül őriztetni, a kisebbszerü megromlásokat legalább ideiglenesen helyreállittatni, az e végre szükséges eszközöket azonban a távirda igazgatóságtól kapják.
Az állam viszont köteles az engedélyeseknek minden azért való külön dijfizetés nélkül megengedni, hogy üzleti távirdai huzalaikat a pálya hosszában létező, vagy azon felállitandó állami távirdai vezeték oszlopaira megerősithessék, azonban, valamint a huzaloknak, ugy a megerősités módjának s az arra használt eszközöknek az államtávirdáknál e tekintetben divó rendszerbe teljesen beillőknek kell lenniök, s azért a vasuti üzleti vezetékeknek az államoszlopokhoz való erősitése, vagy csak állami szakértő közeg felügyelete s ellenőrzése mellett történhetik, vagy pedig azt maga a távirdai kormány hajthatja végre, mindkét esetben ugy a vezeték szerei beszerzésének, mint a megerősitésnek és felügyeletnek teljes költségeit az engedélyesek viselik.
Ugyanez áll azon esetre is, ha az állam a pálya hosszában állami távirda-vezeték felállitását nem tartaná szükségesnek, csak hogy ekkor az üzleti vezeték felállitásának minden költsége az engedélyeseket fogja terhelni. Ez utóbbi esetben azonban a vezeték kiépitése a távirdaigazgatósággal kötendő külön egyezmény, és csak az ez által erre adott engedély értelmében történhetik.
A pálya mentén az állami oszlopokra erősitett, vagy ezek nemlétében a külön e czélra épitett vasutüzleti távirda-vezetékeket az engedélyesek, az állam szokott ellenőrködése alatt kizárólag csak azon sürgönyözésekre használhatják, melyek a vasuti üzlet czéljaiból az igazgatóság és alárendelt közegei - vagy ez utóbbiak által egymás közt folytattatnak. Jogositva van azonban a kormány, a pálya-igazgatósággal egyetértve, ezen üzleti vezetékeknek, a mennyire az üzleti szükséglet megengedi, ugy állami, mint magán-sürgönyök továbbitására illő ellenőrzése melletti használását kivánni és elrendelni.
Ez esetben azonban a használat módja s a távirás dijának az engedélyesek és az állami távirda-kormány közti megosztása külön egyezmény által fog szabályoztani. Hasonlóan kölcsönös egyezmény utján állapittatnak meg xxx feltétel is, melyek alatt a vasutüzleti vezetékek felépitését, ugyszintén azon évi átalány mennyiségét is, melyért a kész vezetékek karban tartását huzalmértföldenként az állam magára vállalja.
Ha a vaspálya-töltés szélesbitése vagy más helyre való tétele, vagy az engedélyesek bárminemü érdeke a már meglevő távirda-vezetékeknek kimozditását s máshova áthelyezxxxxtenné szükségessé, akkor ugy a saját, mint állami vezetékek áttételének összes költségét az engedélyesek kötelesek viselni.
13. § A vitel- és fuvarbérek iránt határoztatik, hogy az állami kamatbiztositás igénybevételének egész ideje alatt azok meghatározására a kormány döntő befolyást gyakorolhat azon megjegyzéssel azonban, hogy a viteli fuvarbérek leszállitása nem terjedhet ki annak, hogy az által a pálya üzleti és fentartási képességének fedezése veszélyeztessék.
Azon időponttól kezdve pedig, midőn az engedélyesek az államkamat-biztositást több igénybe nem veendik, az árak és fuvarbér felemelése csak a kormány egyenes beleegyezésével történhetik. A mennyiben végre későbbi törvények a vasutak menet- és vitelből szábályoznák, azon törvények ezen engedélyezett pályára is teljesen érvényben lesznek.
14. § Az engedélyeseknek megengedte, hogy a szedendő vitel- és fuvardijakat belföldi ezüstpénzben számitsák olyképen, hogy az kelet tekintetbe vételével járó illetéket országos értékben tartozzanak elfogadni.
Az árszabás átszámitása országos értékű kormány ellenőrzése mellett, az engedélyek megkeresése, vagy a kormány rendelkezés folytán, hónapról-hónapra, a közvetlen nxxxxhóbeli átlagos ezüst-árkelet szerint fog eszközöltetni.
15. § A 13. § értelmében akár a korm. által megszabott, akár pedig a kormány kiváltságára az engedélyesek hozzájárulásával mint határozott árszabások az engedélyesek általi időközben leszállithatók, egészben, vagy erre a tárgyak egyes nemeire, az egész vonal hoszszában, vagy csak a pálya egyes vonalszakasz egyik, vagy mindakét irányban, minden számitási távolságra egyenlően, vagy növekvés esetére nagyobb mérvben.
Az ekként leszállitott árszabások az előbbi mértékre ismét felemelhetők, de csak három havi alkalmazásuk után.
Ha egy szállitó vagy rakomány-vállalkozó bizonyos feltételek alatt fuvarbér-leszállitásból vagy más kedvezményekben részesül, ugy ezekben részesiteni kell minden szállitót és vállalkozót, ki ugyanazon feltételeket elfogadja, olyképen, hogy személyes előnynek semmi esetre hely ne adassék.
Mindezen kedvezmények szinleges ártérités (refactio) alakjában sem járhatnak.
Egyébiránt e tekintetben joga van a kormánynak az árszabályokat szabályozni.
16. § Az álelmi szereknek a belföldön beállott rendkivüli drágasága esetére joga van a kormánynak azon fuvarbérét a drágaság tartamára a maximal árszabás feléig leszállitani.
17. § A katonaszállitás leszállitott árszabások szerint eszközlendő, és pedig egyrészt a hadügyministerium, másrészt a vasuti igazgatóságok, névszerint az osztrák állam-, déli-, Erzsébet-, gácsországi, Károly Lajos, tiszavidéki vasut- és a dél-észak-német kapcsoló pályatársaságok igazgatóságai között (1860 deczember 10-én) megkötött egyezmény alapján, melynek szabályai ezen engedély-okmány kiegészitő részét képezik.
A fentebbi összes pályákkal, vagy azok többségével a katonaszállitás iránt létrejött vagy létrehozandó s az állam részére kedvezőbb egyezmények az engedélyezett pályára is érvényesek lesznek, még pedig az eddig létrejöttek feltétlenül, az ezentul létrejövendők azonban csak a mennyiben a magyar kormány jóváhagyná.
Alkalmazandók még ezen határozatok a pénzügyi, valamint az állami és hatósági közbiztonsági őrségre, végül a fegyenczekre is.
Nagyobb katonaszállitások czéljából az osztrák vasut-társaságokkal kölcsönös kisegités iránt fennálló egyezményekhez az engedélyesek járulni kötelesek.
Az engedélyesek, s illetőleg jogutódjaik kötelezik magukat végül, hogy a hadi vasuti osztályok szervezésére vontakozólag, a cs. k. szab. déli állam- valamint a tiszavidéki és első erdélyi vasuttársaságokkal kötött egyezményhez hozájárulnak.
A katonaszállitásokra vonatkozó határozatok és kedvezmények, magától érthetőleg, ép ugy érvényesek a honvédségre is.
18. § Az államtisztviselők, hivatalnokok és szolgák, kik a vasutak igazgatása és üzlete felett őrködő hatóságok megbizásából, vagy az állam érdekeinek ezen engedélyéből folyó megóvása végett, vagy jövedéki czélokból a vasutat használják és a hatóság megbizását igazolják, uti málháikkal együtt ingyen szállitandók.
19. § Olyan feleken, kik a vasutat a vitel- vagy fuvarbér előleges kifizetése nélkül roszhiszemüleg használják, vagy a szállitmány nemének vagy sulyának helytelen bejelentésével, vagy más módon a vállalat megröviditését czélozzák, háromszoros árszabási illetménye lesz megvehető.
20. § Az engedélyesek jogositva vannak, a kormány beleegyezésével, részesekül a vállalathoz társakat is venni, kik velük jogokban és kötelezettségekben egyenlően részesülnek.
21. § Joguk van egyszersmind az engedélyeseknek részvénytársaságot alakitani, és a szükséges pénz beszerzése czéljából névre vagy előmutatóra szóló (au porteur) részvényeket, vagy elsőbbségi kötvényeket bocsátani ki, melyek a magyar-osztrák és külföldi tőzsdéken elárusithatók és hivatalosan jegyezhetők.
Az elsőbbségi kötvények mindazonáltal csak oly összeg erejéig lesznek kibocsáthatók, melynek kamatoztatása a biztositott tiszta jövedelemnek legfeljebb három ötödét igényli.
A társaság az engedélyesek minden jogait és kötelezettségeit örökli, alapszabályait tervezi, melyeknek helybenhagyását és az orzság érdekei szem előtt tartásával a társasággal egyetértőleg eszközlendő kiegészitését a kormány magának fenntartja.
Felveendő lesz az alapszabályokba az is, hogy a társulat köteles a rendelkezési állapotban levő államhivatalnokokat és kiszolgált, ugy rendes hadseregbeli, mint honvédségi altiszteket, a mennyiben azok a szükségelt képességgel birnak s a felállitandó szolgálati rend kellékeinek megfelelhetnek, a szolgálati állomások betöltésénél kiválólag figyelembe venni.
22. § Az engedélyeseknek szabadságukban áll bel- és külföldön ügynököket tartani, nemkülönben személy- és áruszállitásra, vizen ugy, mint szárazon, a fennálló törvények és szabványok figyelemben tartásával, forgalmi eszközöket állitani fel.
23. § Az összes engedélyezett vasutvonalakra, megnyitásuk napjától számitva, az engedély tartamáig, átlagosan mértföldenkint évi 36,400 osztr. ért. forint tiszta jövedelmet, s ezenfelül a kormány által jóváhagyandó törlesztési terv alapján, a kibocsátandó tőkének még az engedély tartama (90 év) alatti törlesztésére forditandó bizonyos évi törlesztési hányadot ezüstben akképen biztosit az állam, hogy ha az évi tiszta jövedelem mértföldenkint a fentebbi biztositott összeget és a törlesztési hányadot el nem érné, a hiányt az állam pótolni tartozik.
A biztositás érvénye az alább érintendő minden szakasznál, ugymint:
1. a győr-pápai,
2. a győr-pápa-szombathelyi,
3. a székesfehérvár-veszprémi,
4. a székesfehérvár-veszprém-kisczelli, és végül
5. a Szombathelytől az ország határáig terjedő szakaszoknál, minden egyes szakaszra nézve külön-külön azon napon kezdődik, a melyen egy-egy szakasz a közforgalomnak átadatik.
Egyuttal kimondatik, hogy a pályamértföld után biztositott évi tiszta jövedelem és törlesztési hányad az itt engedélyezett pályáknál, még ha netán hosszabbra terjedne is ki, legfeljebb 40 1/2 mértföldnyi hosszugásu maximal-kiterjedésre lesz igénybe vehető.
A biztositott tiszta jövedelem összege azon feltevés szerint állapittatott meg, hogy a pályához mértföldenkint szükséges forgalmi eszközök beszerzési értéke 50,000 frtot osztr. értékben fog képviselni.
Ha a faépitményeknek szilárdabb anyagból helyettesitése a kormány által kivántatnék, vagy ha a forgalom annyira növekednék, hogy az 50,000 forint beszerzési értéknek megfelelő és jó üzletkarban tartott forgalmi eszközök elégségesek nem lennének: akkor az e végre szükséges költségek elvállalása iránt a kormánynyal külön egyezmény létesitendő.
24. § Azon járadék, mely a székesfehérvári és szombathelyi állomások közös használatáért a déli, - és a győri állomás közös használatáért az államvasut-társaságnak fizetendő, az üzleti költségbe beszámitható.
A mennyiben ezen állomásoknál az engedélyezett vonal érdekében uj épitkezések szükségeltetnének, és azok az engedélyesek által volnának előállitandók, az esetben az erre vonatkozó tervek és költségvetések átvizsgálás végett a kormány elé terjesztendők.
A magyar királyi kormánynak fentartatik abbeli joga, hogy meghatározhozassa, vajjon és mily mértékben szükségeltetnek a tervezett épitkezések, s hogy azokra mily nagy összegek lesznek fordithatók.
Az engedélyeseknek megengedtetik, hogy ezen összeg 5 1/5 százalékos kamatait, valamint annak a kormánynyal együtt előre megállapítandó beszerzési költségeit, az üzleti számadásban felszámithassák.
A vontató szolgálat berendezési és műhelyi épitési költségeket Szombathelyen, az engedélyesek viselik, és azok az üzleti számadásba fel nem vehetők.
25. § A pályafentartás költségei az épitési alapból fedezendők és mindaddig az üzleti számadásba fel nem vehetők, mig az összes épitkezések a kormány által felülvizsgáltatván, a felülvizsgálati jegyzőkönyv alapján befejezetteknek el nem ismertetnek.
A felülvizsgálat azonnal foganatosittatik, mihelyt az engedélyesek kérelmezik.
26. § Az állam által elvállalt biztositás folyátán esetleg fizetendő pótlék az okmányilag igazolt évi számadások megelőző vizsgálata után, azok benyujtásától számitandó három hóra fog folyóvá tétetni.
A kincstár mindazonáltal, a lejárt részvény- és kötvényszelvények beváltására, a jövedelmi előszámitás alapján helyesen megállapitott szükséglet arányában az évi számadások xxxx intézendő leszámitolásokat fentartván e részletfizetéseket is teend, ha az engedély a lejárat előtt hat héttel az iránt folyxxxx fognak.
Ha az üzletév lefolytával legkésőbben xxxx hó alatt felterjesztendő évi számadás vagy megállapitása után kiderülne, hogy az exxxxzések kelleténél magasabbra szabattak, engedélyesek a kivett többletet 6% kamattal együtt azonnal visszatériteni tartoznak.
Az állam részéről teljesitendő pótlás xxx igény azonban az üzletév lefolytával száxxxx legfeljebb egy év alatt támasztandó; ellenkező esetben elenyészik.
27. § Az összeg, melyet az állam az xxxxlalt biztositás folytán fizet, egyedül mint egyenkint 4 százalékkal kamatozó előleg kezexxx.
Ha a pálya jövedelme a biztositott összeget meghaladja, az illető felesleg felett a teljesitett előlegek és kamatok lerovandók ezeknek teljes ötrlesztéséig, a kormánynak azonnal átadandó.
Az előlegek lejárt kamatai kiegyenlitik magának az előlegnek visszafizetését megelőznie.
Az államnak olyan előlegek vagy kamatok iránti követelései, melyek az engedély szünetéig még vissza nem térittettek, a vxxxx megtakaritott vagyonából lesznek kiegyenlitendők.
28. § A kormány, azon államérdekek megóvása tekintetéből, melyek a biztositás exxxxlásából keletkeznek, jogositva van maxxx ugy a pálya épitése, valamint az üzletszerüen és szilárdan eszközölt felszerelések folytonos jó karban tartása iránt mindenben meggyőződést szerezni és meghagyni, hogy a mutatkozó hiányok pótoltassana.
A kormánynak joga van a részéről kik xxxx közeg által az ügyivtelt megvizsgálni.
A kormány által kiküldött biztosnak jogában áll az igazgató-választmány ülésében, valamint a közgyülésekben, a mikor azt jónak találták résztvenni, nemkülönben az állam érdekében netán hátrányos intézkedéseket felfüggeszteni és erről a ministeriumnak, további eljárás végett, jelentés tenni.
A kormány gondoskodni fog, hogy az xxxx vitel felügyelete gazdasági tekintetben oly módon gyakoroltassék, hogy az évi számadás terjesztésénél rendszerint csakis a számitó felülvizsgálata szükségeltessék.
A kormánynak az átalános törvények sorozatai, és különösen a jelen engedély-ok értelmében fentartott főfelügyeleti jog gyakorlatával, úgy az építkezési időtartama, valamint az engedélyezett vonal részben vagy egészben leendő megnyitása után az államra nehezedő költségek és kiadások megtéritése fejében az engedélyesek, s illetőleg jogutódjaik az államkincstár javára bizonyos évi átalányösszeget fizetnek.
Ezen évi átalány-összeg mennyiségét a kormány határozza meg. Az üzlet megnyitása után fizetendő évi átalány-összegek a megnyitott vonal egy vonalrészre nézve az üzleti számadásba felvehetők, egyébként az épitési tőkét terhelik.
A kormány mindaddig, mig az elvállalt biztositás alapján a vállalatnál érdekelve van, az engedélyesek vagy jogutódjaik által alakitandó társulat igazgató-tanácsában két - általa kinevezendő és a társulatiakkal egyenjogu - tag által képviseltetik.
29. § A jelenleg engedélyezett vaspályától azon üzletévekben, a melyekben az a biztositott tiszta jövedelmet el nem éri, következésképen a kamatbiztositást igénybe veszi, se kereseti, se jövedelmi, se más - későbben ezek helyett netán behozandó - adó fizettetni nem fog. A midőn azonban az államsegély megszünik, a jövedelmi adó az üzletszámlába be fog vezettetni.
A részvények és elsőbbségi kötvények szelvényei, az egész vasutvonal forgalomba-tétele napjától 10 évig adó-, bélyeg- és illetékmentesek.
Megengedtetik továbbá, hogy az első kiadásu részvények és elsőbbségi kötvények, ideértve az ideiglenes jegyeket is, bélyeg- és illeetékmentességek adassanak ki.
Ugyanolyan mentesség a kisajátitmányok átiratása napjára is megadatik.
A tőkeszerzés, valamint épitkezés és az üzlet első berendezése czéljából kiállitandó minden szerződés, beadvány vagy bármely más okirat bélyeg- és illetékmentes lesz.
30. § Az engedély tartama, a 2. §-ban idézett ideiglenes vasutengedélyezési szabály 9. §-nak b) pontja alatt kimondott ótalommal uj vasut felállitása ellen, 90 évre állapittatik meg, mely időszak lefolyásával elenyészik; kezdetét veszi azon napon, a melyen az egész székesfehérvár-szombathelyi és kisczell-győri vonalszakaszok a közforgalomnak átadatnak.
Az engedély elenyészik akkor is, ha a 6., 7. és 8. §-ban megállapitott határidők az épités megkezdése, a munkálatok átvétele, a biztositék letétele, az épités befejezése, továbbá az üzlet menyitására nézve meg nem tartatván, a határidők elmulasztása, a fentidézett vasutengedélyezési szabály 11. § b) pontja értelmében, különösen pedig a politikai és financzionális válságok által nem igazoltathatik.
31. § A kormány fentartja magának a jogot, hogy az engedélyezési törvény hatálybaléptétől számitva 30 év lefolyása után, az engedélyezett pályát minden időben beválthassa.
A beváltási ár meghatározására a vállalatnak a valóságos beváltást megelőző hét év alatti tiszta évi jövedelmei fognak felszámittatni, mely összegből a két legmostohább év tiszta jövedelme levonatván, a fenmaradt öt év átlagos tiszta jövedelme fog kiszámittatni.
Ezen átlagos összeg, mely mindazonáltal a biztositott tiszta jövedelemnél kevesebb nem lehet, az engedélyeseknek, a megállapitott engedély tartamáig mint évi jövedék fizetendő.
32. § Az engedély megszüntével, valamint a pálya beváltásának bekövetkeztével, az állam az első esetben ingyen, az utóbbiban a 31-ik § értelmében meghatározott évi járadék fizetése mellett, lép az engedélyezett és jó karban átadandó pálya tehermentes birtokába és haszonélvezetébe; birtokába veszi különösen a pálya területét s földjét, a föld- és műmunkálatokat, a fel- és alépitményeket, minden hozzátartozókkal egyetemben, mint: forgalmi eszközökkel, pályaudvarokkal, fel- és lerakodó helyekkel, épületekkel az indulási és érkezési helyeken, őr- és felvigyázó házakkal, minden belszerelvényekkel, butorzattal, ingó- és ingatlanságokkal egyetemben.
Valamint az engedély megszüntével, úgy a pálya beváltása esetében is, az államtól kiszolgáltatott előlegnek és ezek kamatainak ezüstben leendő visszatéritése után, az engedélyesek megtartják a vállalat saját kereseteiből alakitott tartalékalap és a künnlevő activ követelések tulajdonát, valamint a vállalat saját vagyonából emelet épületeket, milyenek a coaks-kemenczék, öntődék, gép- vagy egyéb gyárak, pajták, dockok, mint a melyek megszerzésére vagy előállitására a kormány által azon határozott hozzáadással hatalmaztattak fel, hogy azok a vaspályának semmi hozzátartozandóját nem fogják képezni.
33. § Ha megelőző intések daczára az engedély-okmányban vagy a törvényekben foglalt kötelességek megsértése vagy mulasztása az engedélyesek részéről ismételve fordulna elő, a kormány fentartja a jogot, ellenök a törvényeknek megfelelő intézkedéseket megtenni, és a körülmények szerint az engedélyt még tartamának lefolyása előtt megszüntnek nyilvánitani.
34. § Ezen engedély minden okmányszerü kiadványai csak egy forintra szabott bélyegdij alá esnek.
