1. § A Lupkowonn és Chyrowon keresztül Przemysel felé vezetendő gácsország vasúti vonallal eszközlendő összekötés czéljából, a magyar északkeleti vas. -a. -ujhely-kassai vonalából Mihályinál kiágazva, Nagy-Mihály közelében Homonnán, Mező-Laborczon át s ez utóbbi hely és Lupkow gácsorsxxx helyésg közt, az ország határáig vezető mozdonyvasút engedélyezés utján állami kamatbiztosítás mellett, rendeltetik kiépíttetni.
2. § Az emlitett vasútvonal építésére és üzletére az egyetemleg köteles vállalkozóknakm úgy mint: gróf Potocki Ádám, Kirchmayer Vincze, Kozlovsxxxx Zsigmond lovag, Krainszky Mór lovaga, Sulkovszky Ágost herczeg, Trusxxxlovszky Leonárd lovag, Tyczkovszky József lovag, gróf Andrássy Aladár, xxx Forgách Kálmán, báró Fröhlich János, Harkányi Fülöp, Lónyay Gábor, Sztáray Antal és Grafl Józsefnek a jelen engedély azon kikötéssel adatik meg, hogy az engedélyesek kötelesek:
1. A vonalozási munkálatokat az egész vonalon az engedélyezései törvény hatálybalépte napjától számitva 4 hét alatt megkezdeni, és a részlettervek ugyanazon naptól számítva négy hó alatt a kormánynak felterjeszteni.
2. Az engedélyezései törvény hatálybalépte napjától számítva hat hónap alatt az építést az egész vonalon foganatba venni.
3. Az engedélyezett vonalat a következő határidők alatt befejezni és a forgalomnak átadni:
a) a mihály-homonnai vonalszakaszt az engedélyezési törvény hatálybalépte napjától számítva két év alatt;
b) a Hommonától az ország határáig terjedő vonalszakaszt azon határidő a mely az ország határától Prezsmyslig terjedő vonal folytatására nézve meghatároztatni.
3. § A kisajátítási jog az 1868. évi LV. törvénycikk értelmében az engedélyezett pálya kiépítésére az engedélyeseknek megadatik.
4. § A földtér kisajátítását az engedélyesek a vasút egész hosszhában egy-egy vágány kiterjedésére tartoznak ugyan saját költségükön eszközölni amennyiben azonban, tekintettel a jövőre, a kormány czélszerünek itélendő terület kisajátítását, már most két vágányú vasútra eszközölni, az engedélyesek erre méltányos és külön megállapítandó kárpótlás mellett köteleztetnek.
5. § Mihelyt az 1. §-ban körülirt vonalon annyira növekedett a forgalom, hogy az egy évi brutto-jövedelem mértföldenkint
120,000 o. ért. forintot ezüstben felülhaladna, akkor az engedélye azon időponttól kezdve, midőn az állami kamatbiztosítást többé igénybe nem veszik, azonnal kötelesek a vonalon, minden kártalanitás nélkül, egy második vágányt letétetni; ellenben az állami kamatbiztosítás igénybevételének ideje alatt, a forgalom növekedésénél, a ministerium az egész vonalon kivánhatja a második vágány előállitását; csak hogy ezen esetben a részletek külön egyesség útján fognak az engedélyesekkel megállapíttatni.
6. § Az engedélyesek mind az építkezés helyességének és czélszerűségének, mind a kitűzött határnapok alatt leendő befejezésének biztosítása végett megfelelő tettleges biztosítékot tartoznak letenni; egyébiránt az építési részletes tervezetek a kormány által helybenhagyott általános vonalozás alapján lesznek az engedélyesek által készítendők, és ugyancsak az által, mely azokat megvizsgálandja és szükség esetében módosíthatja, jóváhagyandók.
7. § Az itt engedélyezett vonalra, annak egész kiterjedésében lett megnyitása napjától számítva, az e czélból szabályozott országos ellenőrzés épségben tartása mellett az engedély tartamáig átlagosan mértföldenkint évi 40,000, azaz negyvenezer o. ért. forint tiszta jövedelmet, s ezenfelül a kormány által jóváhagyandó törlesztési terv alapján, a kibocsátott tőkének még az engedély tartama (90 év) alatti törlesztésére fordítandó bizonyos évi törlesztési hányadot ezüstben akképen biztosít az állam, hogy ha az évi tiszta jövedelem mértföldenkint a fentebbi biztosított összeget és a törlesztési hányadot el nem érné, a hiányt az állam pótolni tartozik.
A kamatbiztosítás érvénye az alább érintendő minden egyes szakasznál, úgymint:
1. a mihályi-homonnai,
2. a Homonnától a ország határáig terjedő szakaszoknál minden egyes szakaszra nézve külön-külön azon napon kezdődik, a mely napon az a közforgalomnak átadatik; megjegyeztetik azonban, hogy mindaddig, míg az engedélyezett vonal egész kiterjedésében, tudni illik a magyar északkeleti vasútbóli kiágazási pontból az ország határszéleig a forgalomnak át nem adatik: addig, a mennyiben csak a fentebbi kiágazási ponttól Homonnáig terjedő részszakasz nyittaték meg a forgalom számára, ezen részszakaszra nézve az állam - ide nem számítva a törlesztési hányadot - mértföldenkint csupán 30,900 osztr. értékü forint tiszta jövedelmet biztosít.
Azon összegek azonban, melyeket az állam az elvállalt biztosítás folytán az engedélyeseknek fizetend, egyedül mind - egy évenkint nég százalékkal kamatozó - előleg tekintendők és kezelendők; ha a pálya tiszta jövedelme a biztosított évi összeget meghaladja, az illető felesleg fele része a teljesített előlegek és kamatok lerovására, ezeknek teljes törlesztéseig, a kormánynak azonnal átadandó.
8. § A vállalkozó üzletjoga a vállalatra nézve, a mennyiben az állam az engedély-okmányban fentartandó azon jogával, hogy 30 év mulva a vasútat beváltassa, élni nem akarna, az üzletnek a mihályi-homonnai szakaszon történt megnyitása napjától számítandó 90 évre állapíttatik meg, mely időszak lefolyásával elenyészik.
9. § Az engedély megszüntével az állam ingyen lép az engedélyesek által jó karban átbocsátandó vasút birtokába és haszonélvezetébe; birtokába veszi különösen a pálya területét és földjét, a föld- és műmunkálatokat, a fel- és alépítményeket, minden hozzá tartozandókkal egyetemben, mint: forgalmi eszközökkel, pályaudvarokkal, fel- és lerakodó helyekkel, épületekkel és indulási- és érkezési helyenek, őr- és felvigyázó házakkal, minden belszerelvénynyel, butorzattal, ingó- és ingatlansággal együtt.
Azonban az engedély elteltének, vagy a pálya 30 év után lehető beváltásának esetére is, az állam által kiszolgáltatott előlegeknek és ezek kamatainak visszatérítése után, tulajdonosai maradnak az engedélyesek mind a vállalat saját kereseteiből alakított tartalék-alapnak és a künn levő activ követeléseknek, mind a vállalat saját vagyonából emelt épületeknek, milyenek: a coak-kemenczék, öntődék, gép- és egyéb gyárak, pajták, dockok, melyeknek megszerzésére vagy előállítására a kormány által azon határozott kijelentéssel hatalmaztattak fel, hogy azok nem fogják a vaspályának semmi tartozékát képezni.
10. § Mielőtt az ezen törvényben engedélyezett vasút építésére az Ő Felsége által szentesített és az országgyülés által beczikkelyezendő engedély-okmányok az engedélyt kérelmezők részére a közmunka- s közlekedési és a pénzügyministerek által kiadatnék; jelen törvény hatálybalépte napjától számítani három hónap alatt kimutatni tartoznak, hogy a vállalat egész részvénytőkéje harmincz százalékának lefizetése biztosítva van.
11. § Minden más jog és kötelesség tekintetében, ugy az államra, mint az engedélyesekre nézve, a fennálló és alkotandó törvények és kormányrendeletek, valamint az engedélyokmány feltételei lesznek irányadók és kötelezők.
12. § Az engedély-okmánynak egy példánya az országos levéltárba teendő le.
13. § Jelen törvény végrehajtásával a közmunka- és közlekedési és pénzügyminister bizatik meg.
1. § Az engedélyesek, ugymint: gróf Potocki Ádám, Kirchmayer Vincze, Kozlovszky Zsigmond lovag, Krainszky Mór lovag, Sulkovszky Ágost herczeg, Truskolovszky Leonárd lovag, Tyczkovszky József lovag, gróf Andrássy Aladár, gróf Forgách Kálmán, báró Fröhlicz János, Harkányi Fülöp, Lónyay Gábor, gróf Sztáray Antal és Grafl József jogot nyernek egy mozdonyvasut építésére és üzletére, mely a Lupkowon és Chyrowon keresztül Przemysl felé vezetendő gácsországi vasuti vonallal eszközlendő összekötés czéljából a magyar észak-keleti vasut s. -a. -ujhely-kassai vonalából Mihályinál kiágazva, Nagy-Mihály közelében Homonnnán, Mező-Laborczon át s ez utóbbi hely és Lupkow, gácsországi helység közt az ország határáig vezettetik ki.
2. § Az engedélyesek az engedélyezett pálya építésénél és üzleténél kötelesek jelen engedélyi okirat tartalmához, továbbá a közmunka- és közlekedési minister által 1868. évi ápril hó 20-án 4973. sz. alatt kibocsátott, az országgyülés által jóváhagyott ideiglenes vasutengedélyezési szabályhoz, valamint az 1867-ki vám- és kereskedelmi szövetség 8. §-ában ideiglen elfogadott vasuti üzletrendhez mindaddig alkalmazkodni, mig ezen ideiglenes szabály helyett a hazai törvényhozás által hozandó ujabb törvények és a kormány által kibocsátandó rendelvények életbe nem lépnek, melyekhez, valamint az azok behozataláig a fennálló szabályokon a magyar kormány által teendő minden változtatásokhoz is alkalmazkodni, azoknak feltétlenül hódolni tartoznak. A mennyiben azonban e törvények és szabályok ezen vasut építésének folyama alatt az építkezésre vonatkozólag megváltoztatnának, s e változások folytán az engedélyesekre ujabb terhek háramolnának, azokért nekik a méltányossági megfelelő kármentesités fog nyujtatni.
3. § A pálya épitése és üzleti felszerelése az engedélyesek által készitendő, s a kormányhoz átvizsgálás és jóváhagyás végett felterjesztendő általános és részletes tervezetek alapján fog eszközöltetni.
Ezeken felül az épitkezésnél különösen a kormány kivánalmai, nemküolönben a fennálló általános épitkezési és rendőri szabályok szerint kell eljárni.
a kormány fentartja magának, hogy az építési terven változtatásokat tehessen, a menynyiben ilyenek a műszaki vizsgálat vagy a jelen engedély-okmány 2. §-ában érintett ministeri rendelet 6-ik § határozata szerint intézendő közigazgatási vonaljárás eredménye, vagy az épités tartama alatt teljesitett egyes vizsgálatok nyomán a pályaszolgálat, valamint a közforgalom érdekéből és a pálya fennállásának biztositására, nemkülönben a törvényes határzmányok teljesitése szempontjából szükségeseknek fognak találtani; ezek által azonban a már egyrészt az eszközölt elővizsgálat, másrészt a közigazgatási vonaljárás folytán meghatározott pályanyom- és pályahossz-szelvény változást nem szenvedhetnek.
Ha az épités kivitelénél, gazdálkodási vagy üzleti tekintetből, akár a pályavonal, akár a részlettervek megváltoztatása kivánatosnak vagy szükségesnek mutatkoznék, mi által egyébként se a pálya tervezett főirányának változást szenvedni, se azon esetnek bekövetkezni nem szabad, hogy szemben az elfogadott vonallal a lejt- és irnyviszonyok kedvezőtlenebbekké válljanak: ily változtatások megengedése a kormánytól lesz kikérendő.
4. § A pálya alépitménye egy vágányra előállitható, s ehhez képest a terület kisajátitása egyelőre annyi térfogatra szoritkozhatik, a mennyi egynyomu sinúthoz és a kitérőkhöz, nemkülönben az állomásokra megkivántatik. A mennyiben azonban, tekintettel a jövőre, a ministerium czélszerünek itélendi a földterületet már most kétvágányu vasutra kisajátitani, az engedélyesek erre méltányos és külön megállapitandó kárpótlás mellett köteleztetnek.
Mihelyt az engedélyezett vonalon annyira növekedett mértföldenkit 120 ezer osztr. ért. forintot ezüstben felülhalad, akkor az engedélyesek azon időponttól kezdve, midőn az állami kamatbiztositást többé igénybe nem veszik, azonnal kötelesek az illető vonalon minden kártalanitás nélkül egy másik vágányt letétetni; ellenben az állami kamatbiztositás igénybevételének ideje alatt, a forgalom növekedténél a ministerium a vonalon a második vágány előállitását is kivánhatja; csak hogy ezen esetben a részletek külön egyesség utján fognak az engedélyesekkel megállapittatni.
5. § A munkálatok kivitelénél az engedélyesek által a következő általános rendszabályok leszenk szem előtt tartandók:
A) Alépitmények.
A maximal emelkedési viszony Mihályitől Mező-Laborczig legyen ugy, mint egy áll a százötvenhez (1:150), Mező-Laborcztól az ország határáig legyen ugy, mint egy áll a hetvenhez (1:70). Ezen maximal-emelkedés felemelése 1:70-től legfeljebb 1:60-ig megengedhető, azon esetben, ha az által a fonal megfelelő megröviditése értethetik el. Vajjon ezen felemlés 1:70-től legfeljebb 1:60-ig megengedhető-e, ez iránt a kormány határoz. A kanyarodásoknak a nyilt pályán nem szabad 280 méternél kisebb félátmérővel birnia.
Ezen maximal emelkedési viszonyoknak és legkisebb kanyarodási félátmérőknek - melyek meghatározására az épitési nehézségek irányadók - alkalmazhatása iránt a kormány dönt.
A pálya szabályszeró (normal) keresztszelvényeire nézve a bevágásoknál és töltéseknél, a falazatokon és azok közt azon szabályok és szabványrajzok követendők, melyek az állam költségén foganatba vett vonalaknál megállapittattak, s nevezetesen, melyek szerint a pálya koronaszélessége ott, hol a sinek a talpfán feküsznek, 4 méterre határoztatott.
Ezen szabványrajzokkal megegyezőleg kell a kövecságyat előállitani, s annak azon időben, midőn a pályafentartási költségeknek az üzleti számadásba felvétele kezdődik, a talpfák befödésével, a keresztszelvény-szabványokban meghatározott mértékkel kell birnia; ezenkívül még az épitési alap terhére a pálya hosszában pályamértföldenkint legalább 500 köbméternyi kavicsmennyiség, mint tartalékköves helyezendő el.
A műépitmények - a mennyiben a pálya magassága ezt megengedi - boltozandók vagy kőlappal befedendők, s igy egészen kőanyagból állitandók elő.
A mennyiben pedig a pálya e végre kellő magasággal nem birna, ez esetben legalább a hidoszlopok készitendők kőanyagból, miglen a felső szerkezet, a gerndák, valamint a befedés fából is előállithatók.
Az Ondova-hid Vásárhelynél és a Losoncz-hid Csebinye felett egészen fából épithetők, de csak tölgy- vagy vörös fenyőfából (Larchenholz).
B) Felépitmény.
A kisebb hidak felpitményei szintén tölgy- vagy vörös fenyőfából készitendők.
A felépitmény és minden alkatrészeinek előállitása, illetőleg szállitása körül, valamint a sinútaknak az állomásoknál elrendezésére nézve azon szabályok és szabványrajzok követendk, melyek az államköltségen foganatba vett vonalakra nézve megállapittattak. E tekintetben különösen felemlittetik, hogy a sinek a mihályi-mezőlaborczi szakaszon a könnyebb és kisebb szabvány-szelvényü mintából, t. i. egy bécsi láb hosszuságban 20 1/2 vámfont sulylyal birók, a Mező-Laborcztól az ország határáig terjedő szakaszon a nehezebb és nagyobb szabványszelvényü mintából, t. i. egy bécsi láb hosszuságban 22 1/2 vámfont sulylyal birók legyenk; a kitérőknél a talpfák kizárólag tölgyfából, egyébként pedig tölgy- vagy a legkipróbáltabb rendszer szerint telitett (impragnált) bükkfából készittessenek és szállittassanak.
Az engedélyesek kötelesek a nyilt pályának és az állomások sinútainak előállitásához szükséges felépitmény-anyagokon kivül ezeknek még 1 százalékát, valamint minden 25 kitérő után legalább egy teljes kitérő- és keresztvágány-szerkezetet is, azokhoz szükségelt talpfákkal együtt, mint tartalék-anyagot az épitési alapból előállitani.
Az állomások mellékvágányaira az egész pályahossz 10 százalékánál több nem fog követeltetni.
A felépitményhez szükséges mindennemü vasanyagot kötelesek az engedélyeske lehetőleg a beföldön beszerezni.
A mennyiben ki nem elégitő ajánlatok miatt ezen anyagok szállitása szükségképen külföldről eszközöltetnék, ez esetben egyrészt a beszerzési hely iárnt az egnedélyesek és a kormány közt egyezség hozandó létre, másrészt a külföldről szállitott anyagok után járó behozatali vám egészben az engedélyeseket fogja terhelni.
C) Épületek, pályaelzárás, jelzések.
Az épületek kőből készitendők, kivéve az áruraktárakat, rakodókat és a kisebb melléképületeket, melyek akár kőből, akár fából is előállithatók.
Minden állomási berendezés végleg azon szabályok és szabványrajzok szerint előállitandó, melyek az államköltségen foganatba vett vonalaknál hason munkálatokra nézve megállapittattak.
Ugyanez áll általában a pálya elzárása és korlátolása, valamint a jelzési készületek és az egész jelzési rendszerre nézve is.
D) Állomások.
A magyar északkeleti vasutnak "Mihályi" csatlakozási állomásán és egy nagyobb állomáson kivül, mely Mező-Laborcznál azon helyen lesz felállitandó, hol az 1:70-ig, illetőleg 1:60-ig terjedő maximal-emelkedés kezdődik, legalább tiz, részben közbeneső állomás, részben megálló hely lesz előállitandó.
Az engedélyezett pálya Mihályinál a magyar északkeleti vasuttal közös pályaudvarral birand; annak berendezése a két társulat közti egyezmény eredményéhez képest lesz elrendelendő.
A mezőlaborczi állomás a teljesitendő vontatási szolgálat czéljaira nagyobb mérvben xxx rendezendő és megfelelő kijavitási máhelylyel ellátandó.
A közbeneső állomások osztályozása, valamint a mihályi és mezőlaborczi állomások a szükségletnek megfelelő elhelyezése és rendezési iránt, a kormány a részletterv előterjesztésekor fog határozni.
Azon állomások, melyek az utazó közönség szükségeinek megfelelőleg étkezésre berendezendők, a kormány által fognak kijelölteni.
Az engedélyezett vonalon összesen öt állomás lesz, részint egy, részint két medenczével előállitandó.
Az állomások különben a magyar kir. államvaspályák szabványrajzai szerint épitendők, megjegyeztetvén, hogy a kormány fentartatik, azok hosszát meghatározni.
a homonnai állomás oly módon lesz berendezendő és felszerelendő, hogy az addig, a Homonnától a határoz tul Przemyslig terjedő szakasz befejeztének, ideiglenesen mint vasutállomás is használható legyen.
Az állomások általában olyképen épitendők, hogy azokat szükség szerint meg lehessen hosszabbitani.
Vajjon és mily mértékben szükségeltetett ezen vaspálya-udvaroknál uj épitkezések, csak akkor határozandó el, midőn a fentemlitett két társulattal az ebbeli tárgyalások be tudnak fejeztetni.
E) Üzleteszközök.
A személyszállitó vonatoknál használandó gőzmozdonyoknak három tengelylyel - melyek közül kettő kapcsolt legyen - és mértföld sebesség mellett 6000 mázsa br. vontatóképességgel kell birniok.
A teheszállitó vonatoknál használandó gőzmozdonyoknak három kapcsolt tengelylyel három mértföld sebesség mellett 15,000 maxxx brutto vontató-képességgel kell birniok Mező-Laborcztól az ország hátáráig terjedő szakaszon a kormány kivánatára oly gőzmozdonyok lesznek előállitandók, melyek négy kapcsolt tengelylyel és három mértföld sebesség mellett 20,000 mázsa brutto vontatóképességgel birnak, mindkét nembelieknél vontató-képesség fekmentes pályán értetett.
Minden egyéb üzleti eszköüz a kormány szabványrajzai szerint beszerzendő, illetve előéllitandó.
F) A munkálatok minősége.
A mi a teljesitendő munkálatokat és a szabmányok minőségét általában illeti, e tekintetben az engedélyesek által irányadóul veendő az, hogy az engedélyezett pályának előállitásához és felszereléséhez szükséges minden munkálatok és szállitmányok legalább is annyi és oly egyenértékkel birjanak, a mennyivel azon hasonló munkálatok és szállitmányok birnak, melyek az állam költségén foganatba vett vonalaknál teljesittettek, illetőleg szállittattak.
A mi továbbá a teljesitendő munkálatok mennyiségét illeti, e részben kötelesek az engedélyesek az általuk készitendő vonalakat és állomásokat oly módon előállitani, miszerint megfeleljenek mindazon igényeknek, melyek egy czélszerüen és gazdaságogsan kezelt üzletnél megkivántatnak.
Önként értetik, hogy az engedélyesek az épitési alap terhére tartoznak mindazon munkálatokat is végrehajtani, illetőleg anyagokat szállitani, melyek a fentebbi határozmányokban elő nem soroltattak ugyan, de a melyek a pálya tökéletes és üzletképes előállitására és felszerelésére, valamint üzletbevitelére, továbbá tisztviselői elhelyezésére, végül üzleti helyiségei és raktárai berendezésére szükségeltetnek.
Az engedélyesek kötelesek egyszersmind az üzleti felszerelés gyorsabb felhasználásnak alávetett részeihez, ugyszintén az egyéb felszerelési tárgyakhoz és készletekhez is, az épitési alapból tartalékot és pótdarabokat oly arányban beszerezni, a minő arányban azok beszerzése más üzletben levő vasutaknál szokásos.
Ugyanez áll az üzletbe-tételre szükségelt elhalasztási anyagokra.
Végül megjegyeztetik, hogy a mennyiben a jelen engedélyezésnél a pálya épitése- és felszerelésére nézve a magy. kir. államvaspályák szabányrajzai s igy az adott határozott utasitások elégségesek nem volnának, a jelenleg engedélyezett vonalnál az épités- és felszerelésre nézve, ugy minőség, mint mennyiség tekintetében, a brenneri vonal veendő irányadóul.
6. § Az engedélyesek kötelezik magokat, 14 nap alatt azon naptól számitva, melyen az engedélyezési törvény hatályba lépett, magyar földtehermentesitési vagy magyar vasuti kölcsön-kötvényekben, tőzsde-árfolyam szerint számitva, 500,000 forint oszt. ért. biztositékot Budán a m. kir. központi állampnztárnál letenni.
Kötelesek továbbá az engedélyesek ugyancsak az engedélyezési törénynek hatálybalépte napjától számitandó 3 hónap alatt kimutatni, hogy a vállalat egész részvénytőkéje 30 százaléknak befizetése biztositva van.
Azon esetben, ha ezen kimutatás meg nem történnék, az engedély önként megszüntnek, és a biztositék eleszettnek tekintendő.
A letett biztositék az engedélyeseknek azon arányban fog visszaszolgáltatni, a mely arányban a forgalomnak átadott szakaszok hossza az engedélyezett vonalak összes hosszához álland.
7. § Az engedélyesek kötelezik magukat, a vonalozási munkálatoat az egész vonalon az engedélyezési törvény hatálybalépte napjától számitva 4 hét alatt megkezdeni, és a részletterveket ugyanazon naptól számitva négy hó alatt a kormánynak felterjeszteni.
Az engedélyesek kötelezik magokat továbbá, az engedélyezési törvény hatálybalépte napjától számitva hat hónap alatt az épitést az egész vonalon foganatba venni.
8. § Az engedélyesek kötelezik magokat, az engedélyezett vonalat a következő határidők alatt befejezni és a forgalomnak átadni:
a) a mihályi-homonnai vonalszakaszt az engedélyezési törvény hatálybalépte napjától számitva két év alatt;
b) a Homonnától az ország határáig terjedő vonalszakaszt azon határidőig, a mely az ország határától Przemyslig terjedő szakaszra nézve fog meghatároztatni.
9. § A kormány fentartja magának a jogot, hogy a mennyiben más pályák beszakadása, pályaudvarok közös használata, kocsikölcsönzés és minden ezekért járó kárpótlás tárgyában az illető társaságok közt egyezmény nem jöhetne létre, egy ilyennek feltételeit meghatározhassa.
10. § A kisajátitási jog, az 1868. évi LV. t. -czikk értelmében az engedélyezett pálya kiépitésére az engedélyeseknek megadatik.
11. § Az engedélyesek kötelesek a postát és postakezelőket az 1867. évi vám- és kereskedelmi szövetség VIII. czikkében elfogadott 1851 november 16-án kelt vasuti üzletrend 68. § értelmében ingyen szállitani, mire nézve a közmunka- és közlekedési ministernek, egyetértve a kereskedelmi ministerrelm, szabadságában áll, egy minden végállomásról naponkint induló vonatnál minden irányban, ugy az indulási órát, mint a menet gyorsaságát megszabni.
Valahányszor a postaszolgálat több, mint egy nyolczkerekü, vagy két négykerekü kocsit vesz igénybe, az engedélyesek mindannyiszor a megkivántatott minden további kocsiért mértföldenkiti jutányos kárpótlást nyerendnek, mely közmegegyezéssel fog megállapittatni.
Ha az illető ministerek jónak találnák, hogy az engedélyezett pályán mozgó posta, mint ez már más vonatokon fennáll, rendeztessék: ez esetben az engedélyesek által a nyolczkerekü vagy négykerekü közönséges kocsik helyett a kormány igényeinek megfelelőleg felszerelt nyolcz- vagy négykerekü mozgó postakocsik ingyen állitandók és fentartandók.
A postakezelés számára minden, a kormány által az engedélyezett vonalon kijelölendő levél fel- és kiadási állomásokon, magában a pálya-épületben alkalmas postairoda ingyen engedendő át. A vonalak üzletbe-tétele után netán továbbra felmerülő szükségletek kielégitése tekintetében külön egyezmény fog létrehozatni.
Köteleztetnek továbbá az engedélyesek a postahivatalnokok vagy szolgák kisérete nélkül elinditott postaküldemélnyeket - az érték-küldemények kivételével - az illető állomásra dijmentesen szállitani és kiadni.
Levelezésük, melyeket a vasutügyvitel tárgyában az igazgatóság és alárendelt közegei vagy ez utóbbiak egymás közt folytatnak, az illető pályavonalokon, a pályaintézet hivatalnokai által dijmentesen szállittathatnak.
12. § Az engedélyesek kötelesek az államkormány kivánatára az államtávirda-vezetékeknek pályájuk hosszában saját birtokukon és területükön való felállitását ingyen megengedni.
A távirda-igazgatóság azonban köteles a távirda-oszlopok felállitási helyeinek, valamint a vezető huzalok más megerősitési pontjainak megállapitásánál, az engedélyesek megbizottjaival egyetértőleg járni el s ezeket ugy választani, hogy ezek miatt se a vasuti üzlet, se az üzleti személyzet biztonsága ne veszélyeztessék-
Továbbá kötelesek az engedélyesek a pályájuk mentén felállitott távirda-vezetéseket saját személyzetök által, minden dij nélkül őriztetni, a kisebbszerü megromlásokat legalább ideiglenesen helyreállittatni, az e végre szükséges eszközöket azonban a távirdai igazgatóságtól kapják.
Az állam viszont köteles az engedélyeseknek minden azért való külön dijfizetés nélkül megengedni, hogy üzleti távirdai huzalaikat a pálya hosszában létező, vagy azon felállitandó állami távirdai vezeték oszlopaira megerősithessék; azonban, valamint a huzaloknak, ugy a megerősités módjának s az arra használt eszközöknek az államtávirdáknál e tekintetben divó rendszerbe teljesen beillőknek kell lenniök, s azért a vasuti üzleti vezetékeknek az államoszlopokhoz való erősitése, vagy csak állami szakértő közeg felügyelete s ellenőrzése mellett történhetik, vagy pedig azt maga a távirdai kormány hajthatja végre; mindkét esetben ugy a vezeték szerei beszerzésének, mint a megerősitésnek és felügyeletnek teljes költségeit az engedélyesek hordozzák.
Ugyanez áll azon esetre is, ha az állam a pálya hosszában állami távirda-vezeték felállitását nem tartaná szükségesnek, csakhogy ekkor az üzleti vezeték felállitásának minden költsége az engedélyeseket fogja terhelni. Ez utóbbi esetben azonban a vezeték kiépitése a távirda-igazgatósággal kötendő külön egyezmény, és csak az ez által erre adott engedély értelmében történhetik.
A pálya mentén az állami oszlopokra erősitett vagy ezek nem létében a külön e czélra épitett vasutüzleti távirdavezetékeket az engedélyesek, az állam szokott ellenőrködése alatt kizárólag csak azon sürgönyzésekre használhatják, melyek a vasuti üzlet czéljaiból az igazgatóság és alárendelt közegei vagy ez utóbbiak által egymás közt folytattatnak. Jogositva van azonban a kormány, a pályaigazgatósággal egyetértve, ezen üzleti vezetékeknek, a menynyire az üzleti szükséglet megengedi, ugy állami, mint magán-sürgönyök továbbitására ill. ellenőrzés melletti használását kivánni és elrendelni.
Ez esetben azonban a használat módja és a távirás dijának az engedélyesek s az állami távirdai kormány közti megosztása külön egyezmény által fog szabályoztatni. Hasonlóan kölcsönös egyezmény utján állapittatnak meg azon feltételek is, melyek alatt a vasutüzleti vezetékek felépitését, ugyszintén azon évi átalány mennyiségét is, melyért a kész vezetékek jó karban tartását huzalmértföldenkint az állam magára vállalja.
Ha a vaspályatöltéps szélesbitése, vagy más helyre való tétele, vagy az engedélyesek bármi nemü érdeke, a már meglevő távirda-veztékeknek kimozditását s máshová áthelyezését tenné szükségessé, akkor ugy a saját, mint az állami vezetékek áttételének összes költségeit az engedélyesek kötelesek viselni.
13. § A vitel- és fuvarbérek iránt határoztati, hogy az állami kamatbiztositás igénybevételének egész ideje alatt azok meghatározására a kormány döntő befolyást gyakorland azon megjegyzéssel azonban, hogy a vitel- és fuvarbérek leszállitása nem terjedhet ki anynyira, hogy az által a pálya üzleti s fentartási költségének fedezése veszélyeztessék.
Azon időponttól kezdve pedig, midőn az engedélyesek az államkamat-biztositást többé igénybe nem veendik, az árak és fuvarbérek felemelése csak a kormány egyenes beleegyezésével történhetik. A mennyiben végre későbbi törvények a vasutak menet- és vitelbéreit szabályoznák, azon törvények ezen engedélyezett pályára is teljesen érvényben lesznek.
14. § Az engedélyeseknek megengedtetik, hogy a szedendő vitel- és fuvardijakat belföldi ezüstpénzben számitsák olyképen, hogy az árkelet tekintetbevételével járó illetéket országos értékben tartozzanak elfogadni.
Az árszabás átszámitása országos értékre a kormány ellenőrzése mellett, az engedélyesek megkeresése vagy a kormány rendelkezése folytán, hónapról-hónapra, a közvetlen mult hóbeli átlagos ezüst-árkelet szerint fog eszközöltetni.
15. § A 13. § értelmében, akár a kormány által megszabott, akár pedig a kormány kivánságára az engedélyesek hozzájárulásával meghatározott árszabások és engedélyesek által időközben leszállitható, egészben vagy csak a tárgyak egyes nemeire, az egész vonal hoszszában, vagy csak a pálya egyes vonalszakaira, egyik, vagy mind a két irányban, minden szállitási távolságra egyenlően, vagy növekvésök esetére nagyobb mérvben.
Az ekként leszállitott árszabások az előbbeni mértékre ismét felemelhetők, de csak három havi alkalmazásuk után.
Ha egy szállitó vagy rakomány-vállalkozó bizonyos feltételek alatt fuvarbér-leszállitásban vagy más kedvezményekben részesül, ugy ezekben részesiteni kell minden szállitót és vállalkozót, ki ugyanazon feltételeket elfogadja, olyképen, hogy személyes előnynek semmi esetre hely ne adassék.
Mindezen kedvezmények szinleges ártérités (refactio) alakjában sem járhatnak.
Egyébiránt e tekintetben joga van a kormánynak az árszabályokat szabályozni.
16. § Az élelmi szereknek a belföldön beállott rendkivüli drágasága esetére joga van a kormánynak azok fuvarbérét, a drágaság tartamára, a maximal-árszabás feléig leszállitani.
17. § A katnaszállitás leszállitott árszabások szerint eszközlendő, és pedig egyrészt a hadügyministerium, másrészt a vasuti igazgatóságok, névszerint az osztrák állam-, déli, Erzsébet-, gácsorászgi, Károly Lajos, tiszavidéki vasut és a dél-észak-német kapcsoló pályatársaságok igazgatóságai között (1860 deczember 10.) megkötött egyezmény alapján, melynek szabályai ezen engedély-okmány kiegészitő részét képezik.
A fentebbi összes pályákkal, vagy azok többségével a katonaszállitás iránt létrejött, vagy léterhozandó s az állam részére kedvezőbb egyezmények az engedélyezett pályára is érvényesek lesznek, még pedig az eddig létrejöttek feltétlenül, az ezentul létrejövendők azonban, csak a mennyiben a magyar kormány jóváhagyná.
Alkalmazandók még ezen határozatok a pénzügyi, valamint az állami és hatósági közbiztonsági őrségre, végül a fegyenczekre is.
Nagyobb katonaszállitások czéljából az osztrák vasuttársaságokkal kölcsönös kisegités iránt fennálló egyezményekhez az engedélyesek járulni kötelesek.
Az engedélyesek s illetőleg jogutódjaik kötelezik magukat végül, hogy a hadi vasuti osztályok magukat végül, hogy a hadi vausti osztályok szervezésére vonatkozólag a cs. k. szab. déli állam-, valamint a tiszavidéki és első erdélyi vasuttársulatokkal kötött egyezményekhez hozzájárulnak.
A katonaszállitásokra vonatkozó határozatok és kedvezmények, magától érthetőleg, ép ugy érvényesek a honvédségre is.
18. § Az államtisztviselők, hivatalnokok és szolgák, kik a vasutak igazgatása és üzlete felett őrködő hatóságok megbizásából, vagy az állam érdekeinek ezen engedélyből folyó megóvása végett, vagy jövedéki czélokból a vasutat használják és a hatóság megbizását igazolják, uti málháikkal együtt ingyen szállitandók.
19. § Olyan feleken, kik a vasutat a vitel- vagy fuvarbér előleges kifizetése nélkül roszhiszemüleg használják, vagy a szállitmány nemének vagy sulyának helytelen bejelentésével, vagy más módon a vállalat megröviditését czélozzák, háromszoros árszabás-illetmény lesz megvehető.
20. § Az engedélyesek jogositva vannak a kormány beleegyezésével, részesekül a vállalathoz, társakat is venni, kik velök jogokban és kötelezettségekben egyenlőens részesülnek.
21. § Joguk van egyszersmind az engedélyeseknek részvénytársaságot alakitani, s a szükséges pénzek beszerzése czéljából névre vagy előmutatóra szóló (au porteur) részvényeket vagy elsőbbségi kötvényeket bocsátani ki, melyek a magyar-osztrák és külföldi tőzsdéken elárusithatók és hivatalosan jegyezhetők.
Az elsőbbségi kötvények mindazonáltal csak oly összeg erejéig lesznek kibocsáthatók, melynek kamatoztatása a biztositott tiszta jövedelemnek legfeljebb három ötödét igényli.
A társaság az engedélyesek minden jogait és kötelezettségeit örökli, alapszabályait tervezi, melyeknek helybenhagyását és az ország érdekei szem előtt tartásával, a társasággal egyetértőleg eszközlendő kiegészitését, a kormány magának fentartja.
Felveendő lesz az alapszabályokba az is, hogy a társulat köteles a rendelkezési állapotban levő állami hivatalnokokat és kiszolgált, úgy rendes hadseregbeli, mint honvédségi altiszteket, a mennyiben azok a szükségelt képességgel birnak s a felállitandó szolgálati rend kellékeinek megfelelhetnek, a szolgálati állomások betöltésénél kiválólag figyelembe venni.
22. § Az engedélyeseknek szabadságukban áll bel- és külföldön ügynököket tartani, nemkülönben személy- és áruszállitásra, vizen ugy, mint szárazon, a fennálló törvények és szabványok figyelemben tartásával, forgalmi eszközöket állitani fel.
23. § Az itt engedélyezett vasutvonalra, annak egész kiterjedésében lett megnyitása napjától számitva, az engedély tartamáig, átlagosan mértföldenkint évi 40,000 osztr. ért. frt tiszta jövedelmet, s ezenfelül a kormány által jóváhagyandó törlesztési terv alapján a kibocsátott tőkének még az engedély tartama (90 év) alatti törlesztésére forditandó bizonyos évi törlesztési hányadot ezüstben akképen biztosit az állam, hogy ha az évi tiszta jövedelem mértföldenkint a fentebbi biztositott összeget és a törlesztési hányadot el nem érné, a hiányt az állam pótolni tartozik.
A kamatbiztositás érvénye az alább érintendő minden egyes szakasznál, ugymint:
1. a mihályi-homonnai,
2. a Homonnától az ország határáig terjedő szakaszoknál, minden egyes szakaszra nézve külön-külön azon napon kezdődik, a mely napon az a közforgalomnak átadatik.
Megjegyeztetik azonban, hogy mindaddig, mig az engedélyezett vonal egész kiterjedésében, t. i. a magyar északkeleti vaustbóli kiágazási ponttól az ország határszéleig a forgalomnak át nem adatik: addig, a mennyiben csak a fentebbi kiágazási ponttól Homonnáig terjedő részszakasz nyittatnék meg forgalom számára, ezen részszakaszra nézve az állam, ide nem számitva a törlesztési hányadot, mértföldenkint csupán 30,900 osztr. értékü forint tiszta jövedelmet biztosit.
Egyuttal kimondatik, hogy e pályamértföld után biztositott évi tiszta jövedelem és törlesztési hányad az itt engedélyezett pályánál, még ha netán hosszabbra terjedne is, legfeljebb 16 mértföldnyi hosszugásu maximal-kiterjedésre lesz igénybe vehető.
A biztositott tiszta jövedelem összege azon feltevés szerint állapittatott meg, hogy a pályához mértföldenkint szükséges forgalmi eszközök beszerzési értéke 50,000 frtot osztr. ért. fog képviselni.
Ha a faépitményeknek szilárdabb anyagból helyettesitése a kormány által kivántatnék vagy ha a forgalom annyira növekednék, hogy az 50,000 forint beszerzési értéknek megfelelő és jó üzletkarban tartott forgalmi eszközök elégségesek nem lennének: akkor az e végre szükséges költségek elvállalása iránt a kormánynyal külön egyezmény létesitendő.
24. § A pályafentartás költségei az épitési alapból fedezendők és mindaddig az üzleti számadásba fel nem vehetők, mig az összes épitkezések a kormány által felülvizsgáltatván, a felülvizsgálati jegyzőkönyv alapján befejezetteknek el nem ismertetnek.
A felülvizsgálat azonnal foganatosittatik, mihelyt az engedélyesek kérelmezik.
25. § Az állam által elvállalt biztositás folytán esetleg fizetendő pótlék, az okmányilag igazolt évi számadások megelőző vizsgálata után, azok benyujtásától számitandó három hóra fog folyóvá tétetni.
A kincstár mindazonáltal, a lejárt részvény- és kötvényszelvények beváltására, a jövedelmi előszámitás alapján helyesen megállapitott szükséglet arányában, az évi számadások alapján intézendő leszámitolásokat fentartván, előleges részletfizetéseket is teend, ha az engedélyesek a lejárat előtt 6 héttel az iránt folyamodni fognak.
Ha az üzletév lefolytával legkésőbben három hó alatt felterjesztendő évi számadás végleges megállapitása után kiderülne, hogy az előlegezések kelleténél magasabbra szabattak, az engedélyesek a kivett többletet, 6% kamataival együtt, azonnal visszatériteni tartoznak.
Az állam részéről teljesitendő pótlás iránti igény azonban az üzletév lefolytától számitott legfeljebb egy év alatt támasztandó; ellenkező esetben elenyészik.
26. § Az összeg, melyet az állam az átvállal biztositás folytán fizet, egyedül mint - egy évenként 4 százalékkal kamatozó előleg kezelendő.
Ha a pálya tiszta jövedelme a biztositott évi összeget meghaladja, az illető felesleg fele része a teljesitett előlegek és kamatok lerovására, ezeknek teljes törlesztéséig, a kormánynak azonnal átadandó.
Az előlegek lejárt kamatai kiegyenlitésének magának az előlegnek visszafizetését meg kell előznie.
Az államok olyan előlegek vagy kamatok iránti követelései, melyek az engedély megszüntéig még vissza nem térittettek, a vállalat megtakaritott vagyonából lesznek kiegyenlitendők.
27. § A kormány, azon államérdekek megóvása tekintetéből, melyek a biztositás elvállalásából keletkeznek, jogositva van magának ugy a pálya épitése, valamint az üzlet czélszerüen és szilárdan eszközölt felszerelése és folytonos jó karban tartása iránt minden részben meggyőződést szerezni és meghagyni, hogy a mutatkozó hiányok pótoltassanak.
A kormánynak joga van, a részről kiküldött közeg által az ügyvitelt megvizsgálni.
A kormány által kiküldött biztosnak jogában áll az igazgató-választmány ülésében, valamint a közgyülésekben, a mikor azt jónak találja, résztvenni, nemkülönben az állam érdekeire netán hátrányos intézkedéseket felfüggeszteni, és erről a ministeriumnak, további eljárás végett, jelentést tenni.
A kormány gondoskodni fog, hogy az ügyvitel felügyelete gazdasági tekintetben oly módon gyakoroltassék, hogy az évi számadás előterjesztésénél rendszerint csakis a számtételek felülvizsgálata szükségeltessék.
A kormánynak az általános törvények határozatai, s különösen a jelen engedély-okmány értelmében fentartott főfelügyeleti joga gyakorlatával, úgy az épitkezési időtartam, valamint az engedélyezett vonal részben vagy egészben leendő megnyitása után az államra nehezedő költségek és kiadások megtéritése fejében, az engedélyesek s illetőleg jogutódjaik az államkincstár javára bizonyos évi átalány-összeget fizetnek.
Ezen évi átalány-összeg mennyiségét a kormány határozza meg. Az üzlet megnyitása után fizetendő évi átalány-összegek a megnyitott vonal egy vonalrészre nézve az üzleti számadásba felvehetők, egyébként az épitési tőkét terhelik; a kormány mindaddig, mig az elvállalt biztositás alapján a vállalatnál érdekelve van, az engedélyesek, vagfy jogutókjaik által alakitandó társulat igazgató-tanácsában két - általa kinevezendő és a társulataikkal egyenjogu - tag által képviseltetik.
28. § A jelenleg engedélyezett vaspályától azon ültetvényekben, a melyekben az a biztositott tiszta jövedelmet el nem éri, következésképen a kamatbiztositást igénybe veszi, se kereseti, se jövedelmi, s más - későbben ezek helyett netán behozandó - adó fizettetni nem fog. A midőn azonban az államsegély megszünik, a jövedelmi adó az üzletszámlába be fog vezettetni.
A részvények és elsőbbségi kötvények szelvényei, az egész vasutvonal forgalomba-tétele napjtól 9 évig adó-, bélyeg- és illetékmentesek.
Megengedtetik továbbá, hogy az első kiadásu részvények és elsőbbségi kötvények, ide értve az ideiglenes jegyeseket is, bélye-g és illetékmentesen adassanak ki.
Ugyanazon mentesség a kisajátitmányok átiratási dijaira is megadatik.
A tőkeszerzés, valamint épitkezés és az üzlet első berendezése czéljából kiállitandó minden szerződés, beadvány vagy bármely más okirat bélyeg- és illetékmentes lesz.
29. § Az engedély tartama a 2. §-ban idézett ideiglenes vasutengedélyezési szabály 9-ik §-ának b) pontja alatt kimondott ótalommal új vasut felállitása ellen, az üzletnek a mihályi-homonnai szakaszon történt megnyitása napjától számitandó 90 évre állapittatik meg, mely időszak lefolyásával elenyészik.
Az engedély elenyészik akkor is, ha a 6., 7. és 8. §-ban megállapitott határidők a vonalozási munkálatok megkezdése és befejezése, az épités megkezdése, a biztositék letétele, az épités befejezése, továbbá az üzlet megnyitására nézve meg nem tartatván, a határidők elmulasztása, a fennidézett vasut-engedélyezési szabály 11. § b) pontja értelmében, különösen pedig a politikai és fináncziális válságok által nem igazoltathatik.
30. § A kormány fentartja magának a jogot, hogy az engedélyezési törvény hatálybaléptétől számitva 30 év lefolyása után, az engedélyezett pályát minden időben beválthasa.
A beváltási ár meghatározására a vállalatnak a valóságos beváltást megelőző hét év alatti tiszta évi jövedelmei fognak felszámittatni, mely összegből a két legmostohább év tiszta jövedelme levonatván, a fenmaradt öt év átlagos tiszta jövedelme fog kiszámittatni.
Ezen átlagos összeg, mely mindazonáltal a biztositott tiszta jövedelemnél kevesebb nem lehet, az engedélyeseknek, a megállapitott engedély tartamáig, mint évi jövedék fizetendő.
31. § Az engedély megszüntével, valamint a pálya beváltásának bekövetkeztével, az állam az első esetben ingyen, az utóbbiban a 30. § értelmében meghatározott évi járadék fizetése mellett, lép az engedélyezett és jókarban átadandó pálya tehermentesités birtokába és haszonélevezetébe; birtokába veszi különösen a pálya területét s földjét, a föld- és műmunkálatokat, fel- és alépitményeket minden hozzátartozókkal egyetemben, mint: forgalmi eszközökkel, pályaudvarokkal, fel- és lerakodó helyekkel, épületekkel, az indulási és érkezési helyeken, őr- és felvigyázó házakkal, minden belszerelvényekkel, butorozott, ingó- és ingatlanságokkal egyetemben.
Valamint az engedély megszüntével, ugy a pálya beváltása esetében is, az államtól kiszolgáltatott minden előlegnek és ezek kamatainak ezüstben leendő visszatéritése után, az engedélyesek megtartják a vállalat saját kereseteiből alakitott tartalékalap és künnlevő activ követelések tulajdonát, valamint a vállalat saját vagyonából emelt épületeket, milyenek a coaks-kemenczék, öntődék, gép- vagy egyéb gyárak, pajták, dockok, mint a melyek megszerzésére vagy előállitására a kormány által azon határozott hozzáadással hatalmaztattak fel, hog azok a vaspályának semmi hozzátartozandóját nem fogják képezni.
32. § Ha megelőző intések daczára az engedély-okmányban vagy a törvényekben foglalt kötelességek megsértése vagy mulasztása az engedélyesek részéről ismételve fordulna elő, a kormány fentartja a jogot, ellenök a törvényeknek megfelelő intézkedéseket megtenni, és a körülmények szerint az engedélyt még tartamának lefolyása előtt megszüntnek nyilvánitani.
33. § Ezen engedély minden okmányszerű kiadványai csak egy forintra szabott bélyegdij alá esnek.
