Az Ő Felsége az ausztriai császár és Magyarország apostoli királya, és Ő Felsége Poroszország királya között, utóbbi által az észak-német szövetség és a német vám- és kereskedelmi egyletnek ezen szövetséghez nem tartozó tagjai nevében is kötött, és Berlinben 1868 mart. 9-én aláirt kereskedelmi- és vámszerződés, miután az az országgyülés által elfogadtatott, és utóbb mind a két szerződő magas fél részéről szokott módon megerősittetett, a hozzá való mellékletekkel és zárjegyzőkönyvvel együtt, ezennel az ország törvényei közé igtattatik.
A fenn megnevezett államszerződés s a hozzá tartozó mellékletek s jegyzőkönyv szövege következő:
Ő Felsége, az Ausztriai Császár és Magyarország apostoli királya, egyszersmind Liechtenstein souverain herczegséget is képviselve egyrészről, és másrészről Ő Felsége Poroszország királya, az éjszaknémet szövetség és a német vám- és kereskedelmi egyletnek ezen szövetséghez nem tartozó tagjainak, u. m. a bajor korona, a württembergi korona, a badeni herczegség és a hesseni nagyherczegségnek a Majnától délre eső részei, valamint a vám- és adórendszerükhöz csatlakozott luxemburgi nagyherczegség nevében is, azon óhajtástól vezéreltetvén, hogy a két részbeli területek közt a kereskedelmet és forgalmat terjedtebb vámmentességek és vámmérséklések, egyszerüsitett és egyenlő vámkezelés és minden közlekedési eszköznek könnyebbitett használata által, egész kiterjedésben előmozditsák, és azon szándékban, hogy vámjövedelmeiket biztositsák, az 1855-iki april 11-ikei vám- és kereskedelmi szerződés megváltoztatása és tágitása tekintetéből tárgyalásokat kezdettek, és e czélból meghatalmazottaikká nevezték ki:
[következik a meghatalmazottak megnevezése]
kik meghatalmazásaik közlése és kölcsönös elismerése után, a következő kereskedelmi és vámszerződést állapitották és kötötték meg:
A szerződő felek kötelezik magokat, hogy az országaik közti kölcsönös forgalmat semmiféle be-, ki-, vagy átviteli tilalom által nem gátolják.
Ez alól kivételeknek helye lehet csupán
a) a dohány-, só- és lőpornál;
b) egészségrendőrségi tekintetekből;
c) hadi szükségleteknél rendkivüli körülmények között.
A ki- és beviteli illetékeknek összegére, biztositására és beszedésére, valamint az átvitelre nézve is, a két szerződő fél közül egyik sem bánhatik más álladalmakkal kedvezőbben, mint a másik szerződő féllel. Ennélfogva minden, más álladalmaknak ezen tekintetekben engedett kedvezmény, a másik szerződő félnek viszonkedvezmény nélkül egyidejüleg megadandó.
Ez alól csak azon kedvezmények vétetnek ki, melyeket az egyik szerződő féllel most vagy jövendőben vámegyletet alkotó álladalmak élveznek, mint szintén azon kedvezmények, melyek más álladalmaknak a fennálló szerződések által engedtettek, és a fentebbi határozmányok alkalmazásából határozottan kizárvák. E kedvezmények ezen álladalmaknak ugyanezen tárgyakra nézve, az illető szerződvények lefolyta után is, de nem magasb mértékben, megadhatók.
A szerződő felek kölcsönös forgalmi könnyitéseket kivántak életbe léptetni országaik nyersterményeinek vámmentes, ipartermékeinek pedig mérsékelt vámtételek mellett megengedendő bevitele alapján.
Ehhez képest abban egyeztek meg, hogy az egyik terület szabad forgalmából a másik területbe való bevitelnél ő császári és apostoli királyi Felsége mindkét állama területén az A), a vámegyletben pedig a B) alatti mellékletben megjelölt áruktól, az ott meghatározott beviteli illetékeken kivül, mások, illetőleg azoknál magasabbak nem fognak szedetni.
Ha a szerződő feleknek egyike szükségesnek találná az ezen mellékletekben emlitett belföldi termékek vagy gyártmányok valamelyikére uj belföldi adót vagy ez adóhoz pótlékot kivetni, a hason nemű külföldi tárgy a bevitelnél azonnal egyenlő vagy megfelelő adóval terhelhető lészen.
1. Az egyik szerződő fél területéről a másik területére átvitt árúk mindkét részről minden kiviteli illetéktől menteseknek nyilvánittatnak.
Ezen határozmány alól csak a következő áruk vétetnek ki, melyektől az alábbjegyzett kiviteli illetékek szedhetők, ugyanis:
a vámegyletben:
rongyok- és papirgyártásra szolgáló más hulladékoktól, és pedig
a) nem tiszta selyemtől, rongypéppé őrölve is, mázolatpapir- és papirszeletektől 1 2/3 tallér (2 frt 55 kr. d. n. é.) minden vámmázsa után;
b) ócska alattság, ócska halászhálók- és kötelektől, kátrányozva vagy nem kátrányozva 1/3 tallér (35 kr. d. n. é.) vámmázsánkint;
Ő császári és királyi apostoli Felsége államaiban:
a) Az A) melléklet 1-ső sz. 6. a) tétele alatt megnevezett bőröktől és irháktól 2 frt 50 kr. o. é. egy-egy vámmázsa után;
b) az A) melléklet 49. b) tétele alatt emlitett rongyoktól és a papirgyártáshoz szükséges más hulladékoktól 2 frt o. é. minden vámmázsa után.
2. A szerződő államok mindegyikében némely termények kivitelénél engedett kiviteli visszatéritéseknél csak azon vámok vagy belső adók térithetők meg, melyek az emlitett terményektől vagy azok készitésére felhasznált anyagoktól szedettek. Ezeket meghaladó kiviteli jutalmat ama visszatéritések ne foglaljanak magokban.
Ezen visszatéritések összegének, vagy azoknak a vámokhoz és a belföldi adókhoz való arányának megváltoztatása kölcsönösen közöltetni fog.
Azon áruktól, melyek az egyik szerződő fél területén át, a másik szerződő fél területéből ki-, vagy abba bevitetnek, átviteli illetékeket szedni nem szabad.
Ezen megállapodás mind a történt átrakodás vagy lerakodás után, mind a közvetlenül átszállitott árukra is alkalmazandó.
A kölcsönös forgalom további könnyitése czéljából mindkét részre be- és kiviteli vámmentességet élvezendnek:
a) oly árúk (a fogyasztási tárgyak kivételével), melyek az egyik szerződő félnek szabad forgalmából a másik terület vásáraira vagy sokadalmaira vitetnek, vagy a sokadalmi és vásári forgalmon kivül bizonytalan eladásra oda szállittatnak, de ott szabad forgalomba nem tétetnek, hanem a vámhatóságok ellenőrködése alatt nyilvános rakhelyeken (rakudvarokban, árucsarnoki hivatalokban stb.) lerakatnak, valamint a kereskedő utazók által behozott mustrák, ha mindezen tárgyak előre meghatározott határidő alatt el nem kelve, visszavitetnek;
b) oly marha, mely a másik szerződő fél vásáraira vitetik, és el nem kelvén, onnan visszaállittatik;
c) átöntésre szánt harangok és ólombetük, fonásra szánt szalma, fehéritendő viasz, gerebelni való selyemhulladékok;
d) mosás, fejérités, festés, kallózás, finomitás, nyomtatás és himzés végett kivitt szövetek és fonalak, kötésre szánt fonalak, csipkék és paszomány-áruk előállitására szánt fonadékok a szükséges mellékanyagokkal együtt, bőrök és irhák, bőr- és prémárúk készitése végett, fonalak, nyirt (és simitott) lánczokban, a szükséges vetőlékkel együtt, szövetek előállitása végett, ugyszintén fénymázolás, csiszolás és befestés végett kivitt tárgyak;
e) egyéb, kijavitásra, feldolgozásra és finomitásra rendelt, a másik szerződő fél területére vitt, és az emlitett czélok elérése után, az erre nézve kitűzött különös szabályok figyelemben tartása mellett visszavitt tárgyak, ha azok lényeges minősége és nevezete változatlanul marad;
még pedig a c) alatti esetben a sulymennyiség megtartása mellett, az a), b), d), és e) alatti esetekben, a mennyiben a kivitt és ismét visszavitt tárgyak azonossága kétségen kivül van helyezve.
Az oly áruk vámhivatali kezelésére nézve, melyek a kisérő jegy melletti eljárás alá esnek, a forgalmi könnyités kölcsönösen az által nyujtatik, hogy az ily áruknak az egyik szerződő fél területéről a másik területére való közvetlen átvitele alkalmával a zárlevétel, más zár rátétele és az áruk kirakatása elmarad, a mennyiben az e végett megállapitott követelményeknek elég tétetett. Egyáltalában az elintézés lehetőleg siettetendő.
A szerződő felek továbbra is figyelemmel lesznek arra, hogy átellenes határszéli vámhivatalaikat, hol azt a viszonyok megengedik, mindenkor egy helyre rendelendik, hogy igy az áruknak az egyik vámvidékből a másikba átlépésénél a hivatalos eljárás egyidejüleg történhessék.
Oly belső adóknak, melyek a szerződő felek területei egyikében, akár az állam, akár községek és testületek javára, valamely termék előállitását, elkészitését vagy fogyasztását terhelik, a másik fél termékeit semmi szin alatt sem illethetik nagyobb mértékben vagy terhelőbb módon, mint a saját terület hasonnemü termékeit.
A szerződő felek kötelezik magokat, hogy ezentul is a területeikre vagy azokból kifelé való csempészkedés elháritására és megbüntetésére kellő eszközök által közreműködni s az e czélra kibocsátott büntető-törvényeket fentartani, a birói segélyt megadni, a másik szerződő fél felügyelő hivatalnokainak a csempészek üldözését területeikben megengedni, s azoknak adó-, vám- és rendőrhivatalnokaik, mint szintén a helységi előljárók által minden szükséges felvilágositást és segitséget nyujtani fognak.
Az ezen átalános határozmányok szerint megkötött vámcartelt a C) melléklet tartalmazza.
Határszéli vizekre és oly határszéli területrészekre nézve, hol a szerződő felek területei idegen álladalmakkal határosak, az őrködési szolgálatnál a kölcsönös gyámolitás végett megállapitott szabályok fentartatnak.
Árumegállitási és átrakási jogok a szerződő felek álladalmaiban meg nem engedhetők, s a hajózási és egészségrendőri, mint szintén az illetékek biztositására megkivántató szabályok fentartása mellett, egy áruszállitó sem kényszerittethetik valamely meghatározott helyen megállapodni, ki-, be- vagy átrakodni.
Mindegyik szerződő fél a másik fél tengeri hajóit s azok rakmányait, ugyanazon feltételek alatt s ugyanazon illetékek mellett bocsátandja be, mint saját tengeri hajóit.
Ez áll a tengerparti hajózásra nézve is.
Mindenik szerződő fél hajóinak állami illetősége hazájok törvényei szerint itélendő meg.
Az egyik állam hajói teherképességének kimutatására a hazájokbeli törvények szerint érvényes mérlevelek a másik államban a hajózási és kikötői illetékek megállapitásánál, a hajómértékek átszámitásának fentartása mellett, elégségesek.
A szerződő felek egyikének azon hajóitól, melyek szerencsétlenség vagy szükség eseteiben a másik fél kikötőibe futnak be, ha csak a tartózkodás szükségtelenül meg nem hosszabbittatik, vagy kereskedelmi forgalomra nem használtatik, hajózási vagy kikötői illetékek nem szedhetők.
Oly megsérült vagy partra vetett áruktól, melyek az egyik szerződő fél hajójára voltak rakva, a másik fél, fentartva egyedül a netaláni mentő-dijt, csak akkor szedhet illetéket, ha fogyasztás alá kerülnek.
A szerződő felek területein levő minden természetes és mesterséges vizi utakon, a hajózás az azok egyikéhez tartozó hajósoknak és járműveknek ugyanazon feltételek alatt, s a hajó- vagy rakománytól fizetendő ugyanazon illetékek mellett fog megengedtetni, mint a saját hajósoknak és járműveknek engedtetik.
Az országos és egyéb utak, csatornák, zsilipek, kompok, hidak és hidnyilások, kikötők és kiszálló helyeknek a hajózható viz megjelölésének és világitásának, a réven kalauzolás, a darucsigák és mérlegintézetek, a lerakó helyek, a hajóáruk megmentésére és biztonságba helyezésére szolgáló intézeteknek s több efféléknek használata, a mennyiben az épitmények vagy intézetek közforgalomra szánvák, akár az álladalom, akár magános jogositottak által kezeltessenek, a másik álladalomhoz tartozóknak, hasonló feltételek és illetékek mellett engedendő meg, mint a saját államhoz tartozóknak.
Illetékek a tengervilágitás- és hajókalauzolásnál megengedhető eltérő határozatok föntartása mellett, csak az ily épitmények vagy intézetek valóságos használatánál szedethetnek be.
Ezeknek a föntartási költségeket, a befektetett tőkepénz országszerte divatozó kamataival együtt nem szabad meghaladniok.
Utvámok a megrakott járművektől oly országutakon, melyek közvetlenül vagy közvetve a szerződő államoknak egymásközti vagy a külfölddel való összeköttetésére szolgálnak, ott, hol ezek egy igás marhától és egy geogr. mértföldre egy ezüst garasra (5 kr. o. é.) vagy fölebb rugnak, legfölebb a most érvényben álló összegekben; ott pedig, hol azok ezen összeget nem érik el, legfölebb ezen utóbbi erejéig szedhetők. Az ország határain áthaladó forgalomra vetett utvámok az emlitett országutakon az út hosszához mérve a saját állami területre szoritkozó forgalomért járókat meg nem haladhatják.
Vaspályákra nézve nem ezen, hanem a 16. és 17. Czikkekben foglalt határozatok érvényesek.
Vaspályákon, a szállitmányok idejére, módjára és árára vonatkozólag a másik fél alattvalói és azoknak árui, kevésbbé kedvező bánásmód alá nem vétethetnek, mint a saját alattvalók és azoknak árui.
A másik álladalom területéből ki- vagy oda történő átszállitásokért egyik álladalom által sem szedhetők magasabb vaspályai fuvar-illetékek azoknál, melyek alá ugyanazon vaspályán a saját területen fel- és lerakott áruk aránylag esnek.
A szerződő felek azon lesznek, hogy területeikben a vasuti áruszállitás az egy helyen összetalálkozó pályák közti közvetlen sinösszeköttetések előállitása által és a szállitó eszközöknek egyik pályáról a másikra átvitele által lehetőleg megkönnyittessék.
Továbbá ott, hol határszéleiken közvetlen sinösszeköttetések léteznek és a szállitó eszközök átmenete történik, azon árukat, melyek szabályszerüleg lezárható kocsikban vitetnek be, és ugyanazon kocsikon az ország belsejében oly helyre szállittatnak, hol az elintézésre jogositott vám- vagy adóhivatal létezik, a határszélen való bevallástól, lerakástól és átvizsgálástól, mint szintén a csomózártól felmentendik, a mennyiben azok a rakjegyzékek és teherlevelek átadása által bevitelre bejelentetnek.
Oly áruk, melyek szabályszerüleg lezárható vaspálya-kocsikban valamelyik szerződő fél területén át a másiknak területéből ki-, vagy oda be, átrakodás nélkül vitetnek, az árubevallástól, lerakodástól és átvizsgálástól, mint szintén a csomózártól ugy az ország belsejében, mint a határszéleken mentten hagyandók, a mennyiben azok a rakjegyzékek és teherlevelek átadása által átvitelre bejelentetnek.
A fönnebbi határozmányok foganatositása azonban attól feltételeztetik, hogy az érdeklett vaspálya-igazgatóságok a kocsiknak az ország belsejében levő elintéző hivatalnál, vagy a kimeneti hivatalnál sértetlen zárral és kellő időben megérkezése iránt kötelezettséget vállaltak.
A mennyiben a szerződő felek egyike a vámkezelés tekintetében más államokkal az itt emlitetteknél nagyobb könnyitéseket állapitott volna meg, e könnyitések a másik féllel való forgalomnál is, a kölcsönösség feltétele mellett, alkalmazást találnak.
A szerződő felek alattvalói kereskedés és ipar megkezdése és folytatása, valamint a fizetendő adóra nézve a benszülöttekkel egyforma bánásmódban részesülnek. A gyógyszertári üzletre és a vándor-iparra ezen határozmány nem alkalmazható.
Ha az egyik fél alattvalói vásárokat és sokadalmakat kereskedés folytatása és saját termesztményeik vagy gyártmányaik eladása végett látogatnak, ugyanazon bánásmód alá esnek, mint a saját alattvalók.
Kereskedők, gyárosok és más iparüzők, kik ki tudják mutatni, hogy azon államban, melyben laknak, az általuk gyakorlott üzlet után a törvényes adót fizetik, ha akár személyesen, akár szolgálatukban álló utazók által vásárlásokat tesznek, vagy magokkal vitt mustrák mellett megrendeléseket keresnek, a másik fél területén ezért semminemü további illetékek fizetésére nem kötelezhetők.
A szerződő felek egyikének alattvalói, kik különböző államok helyei közt fuvarozást, tengeri- vagy folyam-hajózást üznek, ezen iparüzletért a másik fél területén ipar-adó alá nem vethetők.
Az áruk megjelölése és jegygyel ellátása (Etiquettirung) vagy azoknak csomagolása tekintetében a szerződő felek mindenikének alattvalói a másik területén ugyanazon védelmet élvezendik, mint a belföldiek.
A szerződő felek kölcsönösen megengedik egymásnak, hogy a másik fél mindazon kikötőiben és kereskedelmi piaczain, a hol valamely más állam konzulai létezhetnek, ilyeket szintén nevezhessen.
A szerződő felek egyikének konzulai a kölcsönösség feltétele mellett a másik fél területében ugyanazon jogokat, szabadalmakat és kedvezményeket élvezendik, melyeket bármely más államéi birnak vagy birni fognak.
A szerződő felek mindegyike külföldi konzulait kötelezni fogja, hogy a másik fél alattvalóinak, a mennyiben az, az illető helyen konzul által képviselve nincs, ótalmat és segedelmet ugyanazon módon, és nem magasabb illetékek mellett nyujtsanak, mint saját alattvalóinak.
A szerződő felek egymásnak kölcsönösen megengedik, hogy vámhelyeikre tisztviselőket küldhessenek ki, oly czélból, hogy a vámügyre és határszéli őrködésre vonatkozó ügykezelésről tudomást szerezzenek, mi végre ezen tisztviselőknek mindenkor készséggel alkalom nyujtandó.
A két vámterület számvitele és statisztikája iránt a szerződő felek egymásnak minden kivánt fölvilágositást megadandnak.
A szerződő felek azon egyes országrészeiben, melyek vámterületeikből kizárvák, mindaddig, mig kizárásuk tart, a jelen szerződés 1-9. Czikkeiben foglalt megállapodások nem alkalmazandók.
A jelen szerződés 1868 junius 1-vel lép életbe, az 1865. évi april 11-én kötött kereskedelmi és vámszerződés helyébe.
Hatálya 1877 deczember 31-ig terjedend. Azon esetre, ha 12 hónappal ezen nap előtt a szerződő felek egyike sem nyilvánitaná e szerződés hatályának megszüntetése iránti szándékát, ismét egy évig hatályban marad azon naptól számitva, melyen a szerződő felek egyike vagy másika azt felmondotta.
A szerződő felek fentartják maguknak azon jogot, hogy közös egyetértés után ezen szerződésben, vagy az ahhoz csatolt tarifákban bármely változtatást megtehessenek, mely annak szellemével és alapelveivel ellenkezésben nem áll, és melynek szükségét a tapasztalás netán kimutatta volna.
Jelen szerződés jóváhagyandó és a jóváhagyási okmányok nyolcz hét lefolyta alatt Berlinben kicserélendők lesznek.
[Aláírások]
| Szám | A TÁRGY MEGNEVEZÉSE | A vámozás mértéke | Vámtételek | ||
| frt | kr. | ||||
| I. Mezőgazdasági termények. | |||||
| 1. | Gabona, hüvelyes velemény, liszt és malomtermékek: | ||||
| a) Buza, tönköly, kétszeres, tatárka, pohánka vagy hajdina, köles, tengeri (kukoricza), rozs, baba, borsó, lencse, bükköny, czukorborsó (csicseri-borsó), árpa és maláta vagy szalad; továbbá zab | 1. v. mázsa | vámmentes | |||
| b) Liszt- és malomtermékek (darált és hántott szem, kása, dara, apró dara) | 1 v. mázsa | vámmentes | |||
| c) Keményitő-gummi vagy mézga (Dextrin, leogomme) | 1 v. mázsa | vámmentes | |||
| 2. | Főzelék, gyümölcs és más kerti és mezei termékek: | ||||
| a) Kerti termények fris állapotban, t. i. főzelék- és káposztafajok, burgonya és répa, enni való gyökér, gomba, ideértve a szarvasgombát is, fokhagyma, metélő hagyma, párhagyma vagy poré, hagyma, virág- és tengeri hagyma. | |||||
| Gyümölcs fris állapotban, mint: alma, ananász, baraczk, körte, ribiszke, cseresznye, tök, dinnye, kerek-szilva, naszpolya, mogyoró és dió fris, zöld és le nem hámozva, őszi baraczk, szilva, birsalma, kökény, pöszméte; továbbá mindenféle erdei bogyó, pl. borbolya, szeder, földi eper és áfonya. | |||||
| Háncs, nyers, gyékény, nád (fedél- és fonadék-nád, szintén hasítva, vágva és hegyesítve szövőfésükre, való), kannamosó fű, zuzmó, moh, tapló nyers, fatapló (azaz bikk, fenyő- s egyéb korhadt fa). | |||||
| Fák, bokrok, szőllőveszsző, hajtások, bujtovány, ültetni való csemeték, nemkülönben élő növények cserepekben és kádakban, fris virágok és levelek (szederfalevelekkel együtt) és bimbók. | |||||
| Fü, fümag, széna, szecska, szalma, szalma-szegvények és kalászok is (természetesen piperéhez). | |||||
| Takarmányfüvek, hanga, hangagyökér, áfonyaszárak és levelek. | |||||
| Gabona kalászokban, hüvelyes vetemények zárastól, kukoriczaszalma, azaz (üres) kukoriczacső, kukoriczaszár és levél, üres mákmagtok, takácsmácsonya, alom-lomb, tülevelü fák levelei és tobozai. | |||||
| Turbánliliomgyökér (Goldwurzel) fris vagy száritott állapotban, fris calmus, fris buzér-gyökér, fris száritott és aszalt katáng (czikoria), bükkmag, földi mogyoró, hunyorfűmag, vadgesztenye, fenyőmag (boróka). | |||||
| Olajos vetemény, mint repcze, kender, len és mákmag, sárga repcze, szeszám, ricinusmag (semen catapuciae majoris), mádia, napraforgó virágmag, sárga baraczk-, őszi baraczk- és szilvamag | 1 v. mázsa | vámmentes | |||
| b) 1. Lóhere- és veteménymag t. i. kert- és földmivelésre szolgáló (példaképen ide tartozik: angelica-, kapor-, poenia-, kalaráb-, czukorrépa-, seprőczirok-, ugorka-, tök-, birsalma-, dinnye- és dohánymag). | |||||
| 2. Erdei famag, nemkülönben czukorrépa száritva | 1 v. mázsa | vámmentes | |||
| c) Kerti vetemények elkészitése, azaz: főzelék- és káposztafajok, burgonya és répa, ennivaló gyökerek, gomba (szarvas-gombával együtt) száritva, sajtolva, aszalva, szétvagdalva vagy különben felapritva, sózva, eczetbe rakva, hordókban. | |||||
| Gyümölcs elkészitése t. i. száritva, aszalva, szétvadalva vagy különben felapritva, czukor nélkül főzött gyümölcspép, nemkülönben dió és mogyoró száraz vagy lehámozott állapotban | 1 v. mázsa | vámmentes | |||
| d) Mustár, mustárliszt vagy őrlött mustár (hólyagokba, palaczkokba vagy korsókba be nem rakva), ánizs, korander, édes kömény | 1 v. mázsa | vámmentes | |||
| e) Gesztenye (maroni) | 1 v. mázsa | 75 | |||
| f) Katáng égetve vagy őrölve | 1 v. mázsa | 1 | .- | ||
| g) Komló | 1 v. mázsa | 2 | .50 | ||
| h) Édes fanedv | 1 v. mázsa | 2 | .50 | ||
| II. Állatok és állati termények. | |||||
| 3 | Halak, héjas- és egyéb vizi állatok: | ||||
| a) Halak friss állapotban, ugy elevenen mint ölve; továbbá folyóvizi és pataki rákok fris állapotban, csigák, hód, vidra, békák 1 v. mázsa | vámmentes | ||||
| b) Halak (a hering, cospettoni, saracche, scoranze és tőkehal kivételével) sózva, száritva, füstölve és tengervizbe rakva (marinirozott) 1 v. mázsa | 1 | .50 | |||
| 4 | Vágó- és igás-marhák: | ||||
| a) Ökör- és bika | 1 drb | 2 | .- | ||
| b) Tehén | 1 drb | 1 | .50 | ||
| c) Tinó | 1 drb | - | .75 | ||
| d) Ürü | 1 drb | - | .25 | ||
| e) Borju, juhfélék (az ürü kivételével) és kecske | 1 drb | vámmentes | |||
| f) disznó (a 20 vámfontnál sulyosabb malaczczal együtt) | 1 drb | 1 | .- | ||
| g) malacz (20 vámfontnál nem nehezebb) | 1 drb | - | .15 | ||
| Jegyzet a 4. a)-g) tételhez: Vágómarha ölt állapotban még bőrrel és belekkel is, mint hus vámozandó. | |||||
| h) Ló és csikó | 1 drb | vámmentes | |||
| 5 | Méhköpük eleven méhhel, baromfi vad, kicsi: | ||||
| (nyul tengeri nyul), vad nagyobb eleven állapotban | 1 v. mázsa | vámmentes | |||
| 6 | Állati termékek: | ||||
| a) 1. Bőrök, következők: marha (t. i. puposökör-, bivaly-, borju-, tehén-, ökör-, bika- és tinó) ló-, (csikó- és öszvér-), szamár-, teve-, kutya-, disznó-, zerge-, szarvas-, őz-, jávorszarvas-, iramszarvas-, viziló- és szarvorrúbőrök; továbbá közönséges juh-, (ürü-, dögjuh-, másodfü- és bárány), közönséges kecske-, (bak- és gödölye-), nyul- és tengeri nyul- és halbőrök nyers állapotban. | |||||
| 2. Bőrök, különösen meg nem nevezettek, nyers állapotban | 1 v. mázsa | vámmentes | |||
| b) Szőr, mindennemü nyers és készitett, t. i. gerebelve, főzve, festve, páczolva, fürtökbe rakva, serte, ágytoll, tollszár, nyers és készitett állapotban (irótoll) és el nem készitett éktollak | 1 v. mázsa | vámmentes | |||
| c) Tojás, mindenféle tej (aludt-tej), tejfel és turó | 1 v. mázsa | vámmentes | |||
| d) Friss, sózott vagy száritott hólyagok és belek, arany-füstmiveshártyácskák, bélkötelek, azaz kötelek vastag belekből (esztergályozó padok-, köszörülő kerekek stb.-nél használhatók), méz | 1 v. mázsa | - | .7 | ||
| e) Hus elkészitve; azaz sózva, füstölve, szalonna, huskivonat | 1 v. mázsa | 1 | .5 | ||
| f) Friss besózott és beolvasztott vaj | 1 v. mázsa | 2 | .- | ||
| g) Viasz (sárga és fehér) | 1 v. mázsa | 2 | .5 | ||
| h) Sajt | 1 v. mázsa | 2 | .2 | ||
| III. Zsiradékok, zsiros olajok, italok és étkek. | |||||
| 7 | Zsiradékok: | ||||
| a) Fagygyu | 1 v. mázsa | vámmentes | |||
| b) Stearin, stearinsav és paraffin | 1 v. mázsa | 1 | .5 | ||
| 8 | Olajok, zsirosak a fa-, pálma-, kokusdió-olaj, valamint az illatos olajok kivételével hordókban, tömlőkben és hólyagokban | 1 v. mázsa | - | .7 | |
| 9 | Sör: | ||||
| a) Hordókban | 1 v. mázsa | 1 | .5 | ||
| b) Palaczkokban, korsókban | 1 v. mázsa | 5 | .- | ||
| Jegyzet: Az állam részére megvámozott sör után a vámozott sörtől belső illeték csak a zárt városokban fog vétetni. | |||||
| 10 | Bor (valamint gyümölcsbor, szőlő- és gyümölcsmust is) | 1 v. mázsa | 4 | .- | |
| 11 | Eledelek: | ||||
| a) Kenyér, közönséges, t. i. ugy fekete mint fehér, nemkülönben hajós kétszersült is | 1 v. mázsa | vámmentes | |||
| b) Tésztanemü (t. i. metélt és ilyes, nem sütött liszttermékek) szágó és szágo-pótszer | 1 v. mázsa | vámmentes | |||
| c) Mustár-por (hólyagokban, palaczkokban, korsókban) mustár elkészitett, olajba rakott ángolna (hordókban) | 1 v. mázsa | 7 | .50 | ||
| d) Befőzött gyümölcs, czukros és lepényes sütemények mindennemü palaczkokban, szelenczékben (faskatulyák kivételével)a és hasonlókba, bepáczolt vagy besózott; továbbá czukorba, mézbe, olajba, vagy különben berakott gyümölcsök, füszerek, főzelékek és egyéb ennivalók (gomba, szarvasgomba, szárnyas-állatok, tengeri állatok stb.); továbbá pástétomok, huslé-táblákba süritve, fogyatékok (kocsonyák), mártások és egyéb hasonló tárgyai a finomabb étkezéseknek, csokolád, csokolád-pótszerek és gyártmányok, kakao, kakao-gyurma és kakao őrölve | 1 v. mázsa | 10 | .- | ||
| Jegyzet: Ha az eledelek oly begöngyölésekben jönnek le, melyek magasabb vám alá esnek, mint az eledel maga, a begöngyölés vámtétele szerint vámozandók. | |||||
| IV. Égő-, épitészeti- és műanyagok. | |||||
| 12 | Fa, szén és tüzifa: | ||||
| a) Tüzifa (t. i. minden elő nem készitett közönséges fa, faraghatlan szálakban és tuskókban, hasábokban és dorongokban, melyek 42 bécsi hüvelyknél nem hosszabbak), fakéreg csalit, rőzse, nyaláb, kötőfűz, galj | 100 b. köbláb | vámmentes | |||
| b) műfa, közönséges (európai) nyers állapotban, t. i. elő nem készitett, tehát faragatlan szálakban, melyek 42 bécsi hüvelyknél hoszabbak, vagy abroncs póznákban, rudakban, karófa stb., s elkészitett, t. i. fürészelt fák, hordófa (donga) és minden más, durván elkészitett műfa, a szelvényeket (fournier) kivéve | 100 b. köblőb | vámmentes | |||
| c) műfa Európán kivüli, tuskókban, deszkákban és czölöpökben | 1 v. mázsa | vámmentes | |||
| d) faszén, turfa, turfaszén, kőszén és barnaszén | 1 v. mázsa | vámmentes | |||
| 13 | Esztergályos- és faragásra való anyagok: borostyánkő, borostyánkőgyurma, gagát (fekete borostyánkő), szarv, szarvtárcsa, szarvhegyek, csontok, körmök, lábak, paták, teknősbékahéj, tajték, halhéj, (nyers állapotban) széknád hasitatlan és páczolatlan, botok és nádak finomabbak (t. i. mind a közönséges nádból és széknádból készitetteket kivéve) kokus-dióhéj, kokus- és coquillas-dió, areka és kasztadió. | ||||
| Elefántcsont és más állatfogak, gyöngyház és más kagylóhéj, nyers vagy csak szétvagdalt állapotban, lemezekben és darabokban | 1 v. mázsa | vámmentes | |||
| 14 | Ásványok: | ||||
| a) Kövek durva állapotban, t. i. faragatlanul és faragva, táblákban is, de nem köszörülve, sem csiszolva (pl. bánya-, mész-, pala-, épületi-, malomkő [vasabroncscsal és a nélkül] mindennemü köszörü és fenkövek, próbakő, tűzkő [puskakő] darázskő, durva gránit- és márványtuskók stb.), nyomdakő u. m. kehlheimi táblák rajzolással vagy irással is, cserép- és faltégla, salak, homok (szines porzóval együtt, kivéve a szmáltát), mész és gypsz égett vagy égetlen állapotban, vakolat, amiant és asbest. | |||||
| Érczek, pl. ólom-, vas-, réz-, horgany- és ónércz, arany- és ezüströg, nikkel- és kobalt-érczek. | |||||
| Puzzuolan- és satorin-föld (czement és porrá tört tarász is), márga, agyag, közönséges tégla- vagy fazekas-agyag, pallér-, keser- és kallóföld, bolus (pecsétföld is), máltai föld (fehér bolus), vérkő, barnakő, festékföld, sárga, zöld, vörös, graphit (rajzón), kolkotár, okra, horzsakő és surla, foly- és sulypat, satinober, umbra, fehér pipaagyag és egyéb agyagnemek, kőedény és porczellán készitésére valók, mindezen tárgyak őrölve és iszapolva, kréta, fehér és fekete, nyers vágatlan és nem iszapolt állapotban, kerti és lápföld | 1 v. mázsa | vámmentes | |||
| Jegyzet: Kőfaragómunka közönséges, pl. ajtó- és ablaktok, oszlopok és oszloprészek, folyodák, csövek, kádak stb. csiszolatlan állapotban, a márvány és alabastromból készülteket kivéve, a faragott kövek közé sorolandók. | |||||
| b) Palatáblák (a 37. sz. a. és c) alatti farámában is) palaveszszők (nem festve vagy bemázolva sem más anyagokból egybekötve) palapapir és táblák, más tárgyakkal össze nem kötve, kréta és vörös czeruza vágva, horzsakő alakitva, hozsakő-, üveg-, homok- és surlapapir, horzskő és csiszoló posztó | 1 v. mázsa | - | .75 | ||
| V. Gyógy-, illat-, festék-, cserző- és vegytani segédanyagok. | |||||
| 15 | Olaj, illó: | ||||
| a) Borostyánkő-, szarvasszaru-, kautschuk-, babér-, rozmarin- és fenyőmagolaj | 1 v. mázsa | 3 | .- | ||
| b) Illóolaj, azaz mind az a) és 17. sz. a. megnevezettek kivételével, illatos eczet, zsiradék és olaj 1 v. mázsa | 5 | .- | |||
| Jegyzet: Ha az a) és b) alatt megnevezett zsiradék, eczet és olaj etiquettel vagy használati utasitással stb. ellátott edényekben fordulnak elő, melyek által mint illatszerek jelentkeznek, mint ilyenek vámozandók. | |||||
| 16 | Festő gyökerek: közönségesek, őrölve és őröletlenek, mint valódi és ál-alcanna, festőgyömbér (curcuma), buzér, csüllöng és fogasrezeda, vadsáfrány, festő, fekettye, kermeszmagvak. | ||||
| Bórbolya-fa és gyökér, sárga szömörcze, fehér nimfagyökér, amerikai tölgykéreg, timárcser és timárkéreg (nyir-, tölgy-, fekete-, jegenye-, fenyő-, vadgesztenye-, szil-, fűz-, egerfából) eczet-szömörcze, makk és makkcsésze (vallonea), gubacs és gubacsliszt, suska | 1 v. mázsa | vámmentes | |||
| 17 | Gyanta, kátrány- és ásványolaj, valamint növénynedvek is: | ||||
| a) Gyanta közönséges (mint fehér, sárga és fekete fenyőfa-gyanta), kátrány (kőszén és nyirfa-kátrány is), hegedűgyanta, ásványszurok és egyéb ásványgyanta, hegyi szurok, hegyi kátrány, czitromlé | 1 v. mázsa | vámmentes | |||
| b) Terpentin és terpentinolaj (ugy szurok és kátrányolaj is) | 1 v. mázsa | vámmentes | |||
| c) Kőszén és kátrányolaj (ugy benzin is) | 1 v. mázsa | - | .75 | ||
| 18 | Vegytani segédanyagok: | ||||
| a) Kén (darabokban és rudakban, nemkülönben őrölve és kénvirág), salétrom nyers állapotban, pesttapadék, horganyos [tutia alexandrina] hamuzsir, valamint minden egyéb ki nem lugozott fahamu és tisztátlan szénsavas kali), borkő, nyers, tisztitva és jegeczedve, borseprő, száritva, czitromsavas és borkősavas mész, vasgálicz, vasrozsdaviz (vaspácz), vasélecs és vassáfrány, mireny és mirenyes savak, mirenykén (operment, realgar), ásványvizek, természetiek és mesterségesek, a palaczkokkal és korsókkal együtt, dárdany, szindárdany, czaffer (pörkölt kobaltérczek), szmálta, kék porzó | 1 v. mázsa | vámmentes | |||
| b) Kénsav, sósav, salétromsav (választóviz) királyviz | 1 v. mázsa | - | .25 | ||
| c) Sziksó (t. i. egyszerü szénsavas szikeny), emésztési só (sósavas hamanykali), szappanfőző allug, hamanykali és szikeny, egyszerü vagy kettős kénsavas | 1 v. mázsa | - | .40 | ||
| d) Timsó, ólomtajt (ezüst és aranytajt), salétrom, tisztitott, azaz jegeczedve vagy lapokban, admonti vas- és rézgáliczkeverék, réz- és horganygálicz, oldható üveg vagy vizüveg. | |||||
| Ammon-sók (azaz szálmiak, szénsavas és kénsavas ammon), szarvasszaru- és szalamiákszesz, vas-, ólom- vagy faeczetteli vegyületei, faeczetsavas vas stb. | |||||
| 2. Minden többszinü és veresre festett egyszerü, sürü, szőtt áruk; | |||||
| Ásványkermesz és lakmusz | 1 v. mázsa | - | .75 | ||
| e) Ólom- és horganyfehér (horganyéleg) ólomczukor, chlormész, kék és chromsavas káli, chromsavas óloméleg, rézvirág, massicot, miniom, kettős szénsavas szikeny (soda bicarbonata), orseille és perzio, tölgyfa-, gubacs- és suska-kivonat, bengesárga és borkősav | 1 v. mázsa | 1 | .50 | ||
| f) Étető szikeny, sóskasav, sóskasó | 1 v. mázsa | 2 | .- | ||
| VI. Fémek nyers állapotban és mint félgyártmányok. | |||||
| 19 | Vas: | ||||
| a) Vas nyers, nemkülönben régi törött vas, vashulladék (vasreszelék vashámladék) | 1 v. mázsa | - | .25 | ||
| b) 1. Vas frissitett, t. i. vert és hengerelt vas, rudakban, nem idomitott, nemkülönben hevenyvas; | |||||
| 2. Vaspályasinek, nyersen kovácsolt gép- és kocsirészek (tengelyek stb.), a mennyiben ily részek egyenkint 50 fontnyi vagy nagyobb sulylyal birnak, kovácsolt vascsövek; | |||||
| 3. Aczél (t. i. nyers és edzett, öntött és finomitott aczél), nem idomitva | 1 v. mázsa | ||||
| Jegyzet: Nyers aczél tuskókban, vagy öntött darabokban | 1 v. mázsa | - | .75 | ||
| c) Vas és aczél rudakban, idomitva, azaz a használatra előkészitett alakban, szöglet vagy szögvas, kerékabroncsok (tyres), ekevas, horgony és horgony- vagy hajólánczok | 1 v. mázsa | 1 | .75 | ||
| d) Vaspléh fekete, előkészitett is, aczélpléh, nyers vas- és aczéllemezek, nyers (pallérozatlan), vas- és aczéldrót (pallérozatlan) | 1 v. mázsa | 2 | .- | ||
| e) Vaspléh és lemezek pallérozva, kenczézve, rezezve, ónozva (fehér pléh) horganyozva vagy ólommal bevonva, aczélpléh és aczéllemezek pallérozva, vasdrót pallérozva, rezezve, horganyozva, ónozva vagy ólommal befonva, aczéldrót pallérozva, valamint aczélhúrok is | 1 v. mázsa | 4 | .- | ||
| f) Vasöntvények durva, mint kazánok, kályhák, lapok, kerekek, csövek, rácsok stb. | 1 v. mázsa | - | .60 | ||
| 20 | Fémek, nemtelenek. (Más szakaszokban nem foglaltak.) | ||||
| a) Ólom nyers (tuskók- és melenczékben stb. régi, törött és hulladékokban, valamint kemény ólom, betűöntvény is), továbbá ólomhamu | 1 v. mázsa | - | .75 | ||
| b) Ólom öntve (mint: kazán, cső, lapok, golyók, sörét stb.), valamint mángolt és vont-ólom (ólomdrót) nyomdabetük, stereotyplapok | 1 v. mázsa | 2 | .50 | ||
| c) Réz, sárgaráz, nikkel (nikkelszivacs is), pakfong, tombák, ón, horgany s különösen meg nem nevezett nemtelen fém és fémvegyitékek, ólom és vas kivételével, nyersen (tuskókban, roszitákban, tarcsákban, hasányokban, rudakban és darabokban, valamint régi, törött és hulladékokban), réz- és ónhamu, nyers kobált- és nikkelkeverék, higany | 1 v. mázsa | vámmentes | |||
| d) Horgany rudakban, lemezekben és pléh | 1 v. mázsa | - | .75 | ||
| e) Horganydrót és cső, horganyöntvény, nyers, azaz tovább ki nem dolgozott, a 37. sz. a) és b) alatti faművel, vasrudakkal és lemezekkel összekötve | 1 v. mázsa | 1 | .50 | ||
| f) Ón, vonva, és kinyujtva (azaz rudakban, lemezekben, drótokban, pléhben) csövek és ónöntvény nyers, azaz tovább ki nem dolgozott, valamint a 37. a) és b) a. faművel, nemkülönben vasrudakkal és lemezekkel összekötve | 1 v. mázsa | 2 | .- | ||
| g) Réz, sárgaréz, nikkel, pakfong, tombák és más különösen meg nem nevezett nemtelen fémek és fémvegyitékek, vonva és nyujtva (t. i. rudakban, lemezekben, táblákban, pléhben, drótokban (a sárgarézhurok kivételével) és durva öntvénydarabokban (t. i. harangokban és csövekben) darabonkint 10 fontnál nagyobb sulylyal, más tárgyaknál pedig darabonkint 25 fontnál nagyobb sulylyal | 1 v. mázsa | 3 | .- | ||
| VII. Szövésre való anyagok és fonalak. | |||||
| 21 | Len, lenpamut is (t. i. vegytanilag előkészitett len), kender, calcutatenger (jute) és más növényi fonóanyagok, nyersen, áztatva, törve, gerebelve, hulladékokban is (csepű, kócz stb.); továbbá erdei gyapot és tengeri hinár | 1 v. mázsa | vámmentes | ||
| 22 | Gyapju, nyers, gyaratolva, festve, fehéritve, őrölve és hulladékokban | 1 v. mázsa | vámmentes | ||
| 23 | Selyem: | ||||
| a) 1. Selyem motolázva (fonatlan, Grezze) vagy fonva (filirozva.) | |||||
| 2. Floretselyem (selyemhulladék) fonva mindkettő (1 és 2) festetlenül összeköttetés nélkül más fonanyagokkal | 1 v. mázsa | vámmentes | |||
| b) 1. Selyem fehéritve vagy festve, más fonanyagokkal összeköttetésben is. | |||||
| 2. Floretselyem festve, ugy más fonanyagokkal összeköttetésben | 1 v. mázsa | 6 | .- | ||
| 24 | Pamutfonalak (vegyitetlenül, vagy lennel vagy gyapjuval elegyitve): | ||||
| a) nyers állapotban, azaz nem fehéritve, nem festve és nem három vagy több szállal czérnázva | 1 v. mázsa | 4 | .- | ||
| b) Fehéritve vagy festve (de nem három vagy több szállal czérnázva) nem szövött belek, viaszbevonással vagy a nélkül | 1 v. mázsa | 6 | .- | ||
| c) Czérnázva, t. i. három vagy több szállal czérnázva | 1 v. mázsa | 9 | . | ||
| 25 | Lenfonalak, t. i. lenből, kenderből, csepüből és más növény- fonanyagokból készült fonalak, a pamutot kivéve: | ||||
| a) Kézifonat nyers állapotban, t. i. sem fehéritve, sem festve, sem czérnázva | 1 v. mázsa | vámmentes | |||
| b) Gépfonat nyers állapotban, t. i. sem fehéritve, sem festve, sem czérnázva | 1 v. mázsa | - | .75 | ||
| c) Fehéritve (vagy csak főzve is), szapulva (párlugozva), festve (de nem czérnázva) | 1 v. mázsa | 2 | .50 | ||
| d) Czérnázva | 1 v. mázsa | 6 | .- | ||
| 26 | Gyapjufonalak, t. i. gyapjuból vagy más állatszőrökből készült fonalak: | ||||
| a) 1. Kártolt fonál. | |||||
| 2. Gyaratolt fonál, kemény, (bélfonal) mindkettő (1 és 2) nyersen, t. i. sem festve, sem három vagy több szállal czérnázva | 1 v. mázsa | - | .75 | ||
| b) Gyaratolt fonál, lágy, nyers, t. i. sem festve, sem három vagy több szállal czérnázva | 1 v. mázsa | 4 | .- | ||
| c) gyapjufonalak festve vagy három vagy több szállal czérnázva | 1 v. mázsa | 6 | .- | ||
| VIII. Szőtt és kötött áruk, ruhanemüek és pipere áruk. | |||||
| 27 | Pamutáruk, pamutból vagy pamutból és lenből készült szőtt és kötött áruk, fémszálakkal vagy fonott üveggel összeköttetésben, azonban selyemgyapju vagy más állati szőrök nélkül. | ||||
| a) Belek, szőtt, rostélyok (marly), hevederek, hálók, t. i. hal-, ló-, madár- s hasonló durva hálók, keményitett takarmányháló | 1 v. mázsa | 15 | .- | ||
| b) 1. Sima mustra nélküli nyers, t. i. nyers fonálból készitett sürü szőtt áruk, croisirozva, rézsutszőve, felborzazva vagy kicsinozva (appretirt) fehéritve, festve is; | |||||
| 2. Mustrával, nyers, sürü, szőtt áruk, mindezen (1. és 2. a) nevezett szőtt áruk a veresre festett (rougeáruk) és a c) alattiak kivételével | 1 v. mázsa | 20 | .- | ||
| c) 1. Mustrával, nyers, sürü, szőtt áruk fehéritve, festve; | |||||
| 3-or. Minden bársony és bársonynemű szőtt áruk (felvágott vagy fel nem vágott szálakkal); | |||||
| 4-er. Szalag-, gombkötő-, paszományos- és harisnyaszövő-áruk, azután butorhálók és bobinette-féle függöny-kelme; | |||||
| 5-ör. Minden nyomtatott áru. | |||||
| Minden az 1, 2, 3, 4 és 5 alatt megnevezett áruk a mennyiben d) és e) a. nem foglaltatnak | 1 v. mázsa | 40 | .- | ||
| d) Minden ritka szövetü áru, az e) alattiakat kivéve 1 v. mázsa | 60 | .- | |||
| e) Tüll (angol formában, bobinette, petinette, a c) 4 alatti függönykelmék kivételével), csipke, himzett, szőtt áruk és minden áruk fémszálakkal vagy fonott üveggel összeköttetésben | 1 v. mázsa | 100 | .- | ||
| 1870. január 1-től fogva | 1 v. mázsa | 80 | .- | ||
| 28 | Lenáruk, t. i. szőtt kötött és kötélgyártó áruk, lenből, kenderből, csepüből, manilla kenderből (aloe rost), ujseelandi lenből, háncsból, tengeri hinárból, chinai fűből, calcuttai kenderből, erdei gyapotból és egyéb növényi rostokból, a pamutot kivéve; továbbá asbestből (foszkő) fémszálakkal és fonott üveggel összeköttetésben is, azonban selyem, gyapju és egyéb állatszőrök hozzávegyitése nélkül: | ||||
| a) kötélgyártó áruk, mint: fehéritett vagy fehéritetlen kötelek, alattságok, hevederek, hordszalagok, tömlők, nyers madzagok, (zsinegek) és hálók, mindezen áruk kátrányozva, enyvezve, vagy kenczézve is, vedrek (tüzálló vedrek) font vagy csürt kenderből; továbbá szürke boriték-vászon | 1 v. mázsa | - | .75 | ||
| Jegyzetek: 1. Szürke boriték-vászon alatt egyszerü, durva, fehéritetlen, nemkülönben egyszerü rézsut szőtt mustra nélküli szövet értendő, melyből egy bécsi folyó hüvelykre 30 lánczszálnál több nem esik. | |||||
| 2. Az a) és b) a. nem nevezett, vagy más szövési és kötési anyagból készitett kötélgyártó áruk, mint paszomántos áruk vámozandók; | |||||
| b) 1. vászon a d) és e) alatt megnevezetten kivül, kétnyüstös és háromnyüstös, mind e tárgyak nyers állapotban fehéritlenül és mustrálatlanul; továbbá tüzoltó vedrek fehéritlen vitorlavászonból, madzagok, zsinegek és hálók (hal-, madár-, ló- és hasonló durva hálók) fehéritve, festve; | |||||
| 2. Takarók (láb- és kocsitakarók, futószőnyeg) festve és mustrákkal is | 1 v. mázsa | 6 | .- | ||
| Jegyzet: Az 1. és 2. alatti áruk calcutta-kenderből | 1 v. mázsa | 3 | .- | ||
| c) minden sűrű lenáru a többi számok alatt megnevezetteken kivül | 1 v. mázsa | 20 | .- | ||
| Jegyzet: Vászon, melyből egy bécsi folyó hüvelykre legfeljebb 50 lánczszál esik | 1 v. mázsa | 10 | .- | ||
| d) vászon, melyből egy bécsi folyó hüvelykre 100-nál több lánczszál esik, azután paszomántos-, gombkötő-, szalag- és harisnyakötő-áruk. | 1 v. mázsa | 40 | .- | ||
| e) patyolat, gaze, linon és más ritkaszövetü áruk, az f) alattiakat kivéve | 1 v. mázsa | 60 | .- | ||
| f) csipkék, himzett szőtt áruk és fémfonalakkal vagy fonott üveggel összeköttetésben levő áruk | 1 v. mázsa | 70 | .- | ||
| 29 | Gyapju áruk, azaz minden gyapjuból és más állatszőrből szőtt, vagy kötött áruk fémfonalakkal és fonott üveggel, valamint - selyem kivételével - minden más szövési és kötési anyagokkal való összeköttetésben is: | ||||
| a) pokróczok, kallatlan posztó, matróz-posztó (sigona), nyiretlen posztó, olajpréselő posztó, sajtoló posztó (szürésre való posztó), szitafenekek és fonadékok lószőrből, más anyagokkal egybe nem kapcsolva, kalaphulladék, posztószélek, kutya-, borju- és marha-szőrből készitett lábszőnyegek, kátrányolt nemezek, rostélyok és kötött hálók, mindkettő festetlenül, nemezelt talpak a csizmákba és czipőkbe valók, hevederek | 1 v. mázsa | 5 | .- | ||
| b) kallott, nyomtatlan és nem bársonyszerű szőtt áruk, nyomtatlan nemez-áruk és lábszőnyegek, az a) alatt megnevezettek kivételével | 1 v. mázsa | 20 | .- | ||
| c) minden bársonynemü, minden nem kallott, sűrű és nyomtatott gyapjuárúk (a d) és e) alattiak kivételével), továbbá paszományos-, gombkötő- és harisnyakötő-áruk | 1 v. mázsa | 40 | .- | ||
| d) minden ritka szövetü áru, az e) alattiakat kivéve, shawlok és shawlkendők | 1 v. mázsa | 60 | .- | ||
| e) csipkék (csipkekendők is), himzett szőtt áruk és minden áru fémszálakkal és fonott üveggel összeköttetésben | 1 v. mázsa | 70 | .- | ||
| 30 | Selyemáruk, azaz szőtt áruk és kötött áruk, tisztán selyemből vagy más szövési és kötési anyagokkal összeköttetésben: | ||||
| a) 1. félselyemáruk t. i. szőtt áruk, melyeknél a láncz és vetőlék egyenként vagy együtt, és harisnyaáruk, melyeknél a kötőfonal nagyobbrészt selyemből vagy floret-selyemből áll; | |||||
| 2. Shawlok selyemből vagy gyapjuból, bársony, félbársony, plüsch, barege, mousseline, gaze és más ritkás szövetek; | |||||
| 3. Szalagok, paszományos- és gombkötő áruk. | |||||
| A mennyiben az 1., 2., 3. alatt megnevezett áruk b) alatt nem foglaltanak | 1 v. mázsa | 60 | . | ||
| b) 1. Áruk egyedül selyemből, vagy floretselyemből; | |||||
| 2. Selyemcsipkék, csipkék (csipkekendők), valamint mindennemü himzett szövetek, nemkülönben | |||||
| 3. Fémszálakkal és fonott üveggel összeköttetésben levő áruk | 1 v. mázsa | 120 | .- | ||
| 1872. jan. 1-től fogva | 1 v. mázsa | 80 | .- | ||
| Jegyzet: Oly szőtt áruk, melyekben a selyem csak mustra, vagy diszités végett fordul elő, nem számittatnak az egész vagy fél-selyem gyártmányokhoz. | |||||
| 31 | Viaszos vászon: viaszos mousselin, viaszos taffota és szövetek, mézgaszálakkal összeköttetésben v. kautschukkal, guttaperchával bevonva stb.: | ||||
| a) 1. Viaszos vászon durva, t. i. boriték viaszos vászon, nyomatatlan és asphaltvászon. | |||||
| 2. Tömlők kenderből kautschukkal vagy guttaperchával belűl vagy kivűl bevonva, géphajtó szijak és kocsiboritékok, durva vászonból, kautschukkal v. guttaperchával bevonva és áztatva | 1 v. mázsa | 1 | .- | ||
| b) Viaszos vászon finom, t. i. minden másnemű úgy festő-vászon és bőrvászon is | 1 v. mázsa | 5 | .- | ||
| c) Viaszos mousselin és viaszos taffota | 1 v. mázsa | 10 | .- | ||
| d) 1. Szövetek mézga szálakból más fonó szerekkel összeköttetésben; | |||||
| 2. Szövetek kautschukkal v. guttaperchával bevonva vagy áztatva v. ezen gyantákból készült közegekkel összekötve | 1 v. mázsa | 22 | .50 | ||
| Jegyzet: A 2. alatt megnevezett szövetek, a gyarató bevonására és géphajtására | 1 v. mázsa | 4 | .50 | ||
| 32 | Ruházatok és pipereáruk, t. i. szőtt és kötött árukból egyedül vagy más anyagokkal kapcsolatban készült minden ruházatok és piperetárgyak: | ||||
| a) A 27 b), 28. c) és 29. b) alatt emlitett pamut-, len, v. gyapjuárukból készült vagy a 31. d) alatt emlitett szövetekből készültek, kisebb vám alá eső szövet árukkal összeköttetésben is | 1 v. mázsa | 25 | .- | ||
| Jegyzet: Ruházatok és pipereáruk, melyek egyedül 20 forinton alól vámozott szövetből állanak, úgy vámozandók mint ezen szövetek közül azok, melyek a legmagasabb vám alá esnek. | |||||
| b) A 27. c), 28. d) és 29. c) alatt megnevezett pamut-, len- és gyapjuárukból készültek, a kisebb vám alá eső szőtt és kötött árukkal összeköttetésben is, azután nemezkalapok | 1 v. mázsa | 45 | .- | ||
| c) A 27. d), 28. e) és f), 29. d) és e) alatti pamut-, len- vagy gyapju, vagy 30. a) alatti félselyemből készültek kisebb vám alá eső szőtt és kötött árukkal összeköttetésben is | 1 v. mázsa | 65 | .- | ||
| d) A 27. e) alatt megnevezett pamutárukból vagy a 30. b) alatt selyem árukból készültek, kisebb vám alá eső szőtt árukkal összeköttetésben is; továbbá mesterséges virágok | 1 v. mázsa | 125 | .- | ||
| 1872. jan. 1-től fogva | 1 v. mázsa | 85 | .- | ||
| IX. Sertéből, háncsból, kákából, kokusdió-rostból, fűből, gyékényből, szilánkból, széknádból és szalmából készült áruk, nemkülönben papir, bőr, mézga és szücsáruk. | |||||
| 33 | Kefekötő és szitásáruk: | ||||
| a) Sertéből és más álati és növényi anyagokból készitett áruk, a szőrből és a 34. a) alatt megnevezett kefék és seprők kivételével, festetlen tollakból készült porseprők, mindezen tárgyak fával és vassal összeköttetésben is, azonban sem páczolva, fénymázolva, kenczézve, festve, sem csiszolva; továbbá hasonló kész fa sziták fafonadékból vagy vassodronyból készitett fenékkel, nemkülömben faszitafenekek | 1 v. mázsa | 1 | .- | ||
| b) 1. Szőrecsetek, festett tollakból készített porseprők, dörzsölő- és lóvakarókefék, szőtt anyagokkal összeköttetésben; | |||||
| 2. Az a) alatt megnevezetteken kivül más anyagokkal összeköttetésben is, a mennyiben az által a rövidáruk közé nem esnek | 1 v. mázsa | 7 | .50 | ||
| 1869. jan. 1-től fogva | 1 v. mázsa | 6 | .- | ||
| 34 | Háncs-, káka-, kokusdió- rost-, fű-, gyékény-, szilánk-széknád- és szalma áruk: | ||||
| a) Lábteritők és takarók, (kocsiernyők s effélék), háncsból, kákából, gyékényből és szalmából, kokusdiórostból, fűből, tengeri fűből, festetlen, valamint kefék és seprők, kákából, fűből, gyékényből, hanga gyökérből vagy rizsszalmából, fávali összeköttetésben is, de lak vagy politura nélkül, széknád nyers állapotban, hasítva | 1 v. mázsa | - | .25 | ||
| b) Kalapok, faszilánkból készültek, diszitmény nélkül, szalmaszalagok (mindennemü szalagnemü szalmafonadékok), más anyagokkal összeköttetés nélkül | 1 v. mázsa | 1 | .- | ||
| c) Lábteritők és takarók (kocsiernyők s effélék), háncsból, kákából, gyékényből és szalmából, kokusdiórostból, fűből, tengeri fűből, festve | 1 v. mázsa | 1 | .50 | ||
| d) Széknád, hasított, páczolva v. festve | 1 v. mázsa | 2 | .50 | ||
| e) Fonadékok, melyek más szám alatt nincsenek megnevezve, más anyagokkal összeköttetés nélkül | 6 | .- | |||
| f) Fonadékok, selyem s más fonalakkal vagy lószőrrel átvonva, átszőve (sparterie), más anyagokkal összeköttetésben | 1 v. mázsa | 25 | .- | ||
| g) 1. Kalapok és sipkák szalmából, nádból, háncsból, kákából, halhéjból és pálmalevelekből diszitvény nélkül | darabja | - | .10 | ||
| 2. Kalapok és sipkák az előbb nevezett anyagokból és faszilánkból, diszitve | darabja | - | .20 | ||
| 35 | Papir és papiráruk: | ||||
| a) Papir, darabos, szürke, itatós- és durva boriték-papir (szinezve, kenczézve, rajzlával, asphalttal, kátránynyal bevonva is); továbbá táblapapir (kőtáblapapir is), posztósajtópapir és kátrányos tábla (asphaltnemez), patentfa vagy rostgyurma | 1 v. mázsa | vámmentes | |||
| b) 1. Papir, enyvezetlen közönséges (durva, szürke, félfehér és szines), és minden enyvezetlen nyomdapapir. | |||||
| 2. Formaművek, kőpapirgyurmából, asphaltból és hasonló anyagokból, fával és vassal is összeköttetésben, nem bemázolva, sem lakirozva | 1 v. mázsa | 1 | .- | ||
| c) Papir, enyvezett, tarka (a d) alatt emlitetteket kivéve), kőnyomatu, nyomtatott, vonalazott, függjegyekre (Devise, etiquette), fuvarlevelekre, számlákra előkészitett, calquir-, köszvény-, valamint olajos és viaszos, guttapercha- és krétapapir, festőpapir, és minden a b) alatt meg nem nevezett enyvezetlen papir | 1 v. mázsa | 1 | .50 | ||
| d) Arany- és ezüstpapir, arany v. ezüst mustrával készült papir (valódi v. ál, bronzolt is), préselt és átvert papir, nemkülönben ezen papirnemekből szeletek | 1 v. mázsa | 6 | .- | ||
| e) Áruk papir és táblapapirból, papirgyurmából (a játékkártya kivételével), patentfából v. farostgyurmából, formaművek kőpapirgyurmából, asphaltból v. hasonló anyagokból, a mennyiben b) a. nem foglaltatnak, a megnevezett tárgyakból más anyagokkal összeköttetésben levő áruk, a mennyiben ez által a rövidáruk közé nem esnek; papir, ráenyvezett vászonnal (pamutvászonnal is) és abból készitett levélboritékok | 1 v. mázsa | 7 | .50 | ||
| 1869. január 1-től fogva | 1 v. mázsa | 6 | .- | ||
| f) Papirkárpitok tekercsekben | 1 v. mázsa | 4 | .- | ||
| 1870. január 1-től fogva | 1 v. mázsa | 3 | .- | ||
| 36 | Bőr-, bőrmézga- és szűcsáruk: | ||||
| a) Juh- és kecskebőrök féli kész, vagy már cserzett, de még nem festve v. tovább kidolgozva | 1 v. mázsa | - | .75 | ||
| b) Bőr, közönséges, t. i. a d) alatt meg nem nevezett, valamint hasonló csizmaszárak | 1 v. mázsa | 3 | .- | ||
| c) Mesterséges vakaró bőr, barka nélküli hulladékbőrből, s ennek megerősitésére szolgáló len- v. pamutszövetből készitett | 1 v. mázsa | 4 | .50 | ||
| d) Bőr, finom, t. i. keztyűbőr, kordován, maroquin, saffian is, festve (a feketitett és bagariabőrt kivéve), lakirozott, aranyozott, ezüstözött; továbbá festett pergament | 1 v. mázsa | 7 | .50 | ||
| e) Áruk, csávált, veresre csávált v. csak feketitett bőrből v. nem lakirozott, festetlen, nyomatlan kautschuk v. guttaperchából, czipész-, nyereggyártó és böröndös-áruk szőrös bőrökből, durva, nyomtatlan, viaszos vászonból, szürke boritékvászonból, vitorlavászonból, nyers, két és három nyüstösből, mind ezen áruk más anyagokkal összeköttetésben is, a mennyiben ez által a rövidáruk alá nem esnek, nemezből s posztószélekből készitett czipők bőrrel, bőrvászonnal és kautschukkal összeköttetésben, mézgafonalak, körülfonva | 1 v. mázsa | 6 | .- | ||
| f) Árúk, kordovánból, maroquinból, saffianból, brüsseli és dániai irhából és fehérre készitett bőrből, festett vagy lakirozott bőrből és pergamentből, lakirozott, festett, nyomtatott, kautschukból vagy guttaperchából; továbbá czipész-, nyereggyártó- és bőröndös-áruk, bőrvászonból, viaszos vászonból (durvát, nyomtatlant kivéve), viaszos mousselin- és viaszos taffotából, mindezen áruk más tárgyakkal is összeköttetésben, a menynyiben ez által a rövidáruk alá nem esnek, czipők egészen v. részben bőrből, bőrvászonból, v. kautsukból, az e) alattiakat kivéve | 1 v. mázsa | 10% | |||
| g) Keztyű (csupán kiszabva vagy szőtt és kötött árukkal egybe kapcsolva is) | 1 v. mázsa | 20 | .- | ||
| h) Prémes áru, t. i. minden az egyik oldalon félig vagy egészen kikészitett, a másik oldalon azonban szőrös és tovább ki nem dolgozott bőrök | 1 v. mázsa | 1 | .- | ||
| i) Szücsáru, nyers (t. i. minden prémből készült, más alkatrészek nélküli munkák, pl. nem bélelt takarók, prémbélés, prémboritékok, fehéritett és festett béletlen angora és juhbőrök), továbbá kész, be nem vont juhbőrbundák és hasonló kucsmák | 1 v. mázsa | 4 | .50 | ||
| k) Szücsáru kész (t. i. minden különösen meg nem nevezettek, pl. bevont szőrös bőrök, karmantyúk, kucsmák, keztyük, bélelt takarók, prémbélések) | 1 v. mázsa | 50 | .- | ||
| Jegyzet: Oly ruhák, melyek szőrös bőrrel egészen bevonva, vagy bélelve nincsenek, nem mint szücsáruk, hanem mint ruházatok kezelendők. | |||||
| X. Csont-, fa-, üveg-, kő- és agyagáruk. | |||||
| 37 | Csont- és faáruk, t. i. csontból, fából és más növényi vagy állati faragási anyagból, a koráll és tekenőshéj kivételével készült áruk. | ||||
| a) Durva, nyers, festetlen, kádár-, esztergályos- és asztalos-áruk, fából, valamint csupán gyalult faáruk- és kerékgyártó munkák, továbbá durva gépek (nemkülönben esztergák, mángorlók, malmok, sajtók, rokkák és szövő székek) durva kosárfonóáruk, pl. málha- és kézi kosarak, szekérkasok, ruhakosarak, halvarsák stb. (galjseprők, földmivelési, kerti és konyhaszerek, pl. ládák, teknők, vályuk, kézi szánok, talyigák, kidolgozott tengelyek és szekérrudak, kerékágyak, keréktalpak, küllők, kerekek, székek, padok, asztalok, méhkaptárok és köpük, faczipők, alaborok, csizmavetők, rámfák, csizmakapták, abroncsok és karimák, folyodák és csövek, pálczák, nemkülönben ostornyelek és meggyfaszárak), dobozok, sorompók, jármok, fenkőtokok, létraoldalak és nyomórudak, létrák, főzőkanalak, vágó deszkák, tányérok, kótisok, súlykok, gereblyék, evezők, lapátok, szegek, peczkek, tyukketreczek, ruhatartók és fejkötőbábok, kalapformák, gömbölyitett nyélfák, fedelek, hangfenekek, mártatlan gyufák, fidibuszok, fogvájók, durván előkészitett nyelek és billentyüzetek, valamint pipafák, játékszer, durva, csak gyalulva vagy faragva, mindezen áruk festés, páczolás, kenczézés, lakirozás vagy politirozás és más anyagokkal való összeköttetés nélkül | 1 v. mázsa | vámmentes | |||
| b) Ki nem rakott fournier- és koczka talajok (parquetta), parafalemezek, karikák, dugók és talpok | 1 v. mázsa | - | .75 | ||
| c) Házibutor fából, nemkülönben kirakott koczkatalajok (parquettek), valamint minden az a) és b) alatt foglalt faáruk, összekötve háncs-, káka-, gyékény-, széknád-, szalma- és kosárfonadékkal, vassal (csiszolt aczél kivételével), sárgarézzel, üveggel vagy közönséges bőrrel (valamint ezen összeköttetésben vagy azok nélkül), festve, páczolva, kenczézve, lakirozva, politirozva, továbbá szaggatott halhéj | 1 v. mázsa | 1 | .50 | ||
| d) Finom esztergályos és faragvány-áruk, fábóli falórák, és óraszekrények, boulmunkák, fabroncz, valódi ezüstözött vagy aranyozott faáruk, fournier kirakva, vagy egyik oldalán papirral vagy szövettel bevonva vagy préselve. | |||||
| Finom kosárfonó-áruk, fekete és szines czeruza nádba vagy fába illesztve; játékszer az a) alattit kivéve, csontmunkák különösen meg nem nevezettek. | |||||
| Minden a), b), c) alatt meg nem nevezett faáru, valamint áruk más növény faragási anyagból, pl. arrekla, kokus és kődióból. | |||||
| Minden előbb megnevezett tárgyak más anyagokkal összeköttetésben is, a mennyiben ez által a rövid áruk alá nem esnek | 1 v. mázsa | 7 | .50 | ||
| 1869. január 1-től fogva | 1 v. mázsa | 6 | .- | ||
| c) párnázott butorok (boritékkal vagy a nélkül) | 1 v. mázsa | 6 | .- | ||
| 38 | Üveg- és üvegáru: | ||||
| a) Zöld, fekete és sárga, öblös üveg (üvegedény) természeti szinében, se nem préselve, köszörülve, se nem súrolva | 1 v. mázsa | vámmentes | |||
| b) Tükörüveg, nyers, köszörületlen, üveggyurma, üvegcsövek, üvegrudacskák és lemezkék, szinkülönbség nélkül (mint azok gyöngykészitésre, műfuvásra és gombgyártásra használtatnak), zománcz és üvegmáz is | 1 v. mázsa | - | .75 | ||
| c) Fehér öblös üveg, mustra nélküli, köszörületlen, súrolatlan, nem préselve vagy csak besúrolt és beköszörült dugókkal, fenekekkel vagy szélekkel, továbbá ablak- és táblaüveg természeti szinekben (zöld, félig és egészen fehér), koszorugyertyatartóhoz való üvegfüggők, üveggombok, üvegkorál, üveggyöngyök, üvegszemcsék, üvegcseppek festve is | 1 v. mázsa | 1 | .- | ||
| d) Préselt, köszörült, súrolt, vágott, mustrázott, tömeges fehér üveg | 1 v. mázsa | 4 | .- | ||
| e) Préselt, szines, befestett, megaranyozott, ezüstözött, álkövekkel (kamea) kirakott üveg, üvegömlesztő, álkövek foglalás nélkül, továbbá köszörült, bevont vagy bevonatlan tükörüveg, nem köszörült, bevont tükörüveg | 1 v. mázsa | 6 | .- | ||
| f) Tükör, keretben és mindennemü üveg- és zománcz-áruk más anyagokkal összeköttetésben a menynyiben ez által a rövid áruk alá nem esnek | 1 v. mázsa | 7 | .50 | ||
| 1869. jan. 1-től fogva | 1 v. mázsa | 6 | .- | ||
| 39 | Kőáruk, t. i. képfaragó-, szobrász-, mintázó-, kőfaragó- és ékszermunkák kövekből és nem égett földekből, czementből vagy kőgyurmából, kivéve a borostyánkő és gagátból valókat: | ||||
| a) Szobrok kőből (a drága és féldrága kövekből valókat kivéve), 10 fontnál sulyosabb darabokban, más anyagokkal, mint nem páczolt, nem fesetett, nem politirozott, nem lakirozott fával vagy nemtelen fémekből való rudakkal, lemezekkel, melyek sem aranyozva, sem ezüstözve nincsenek, összeköttetés nélkül, továbbá apró golyók márványból és effélékből | 1 v. mázsa | vámmentes | |||
| b) Más munkák kőből (a drága és féldrága kövekből valókat kivéve) 10 fontnál nehezebb darabokban, más anyagokkal, mint nem páczolt, nem festett, nem politirozott, nem lakirozott fával és nemtelen fémekből való rudakkal, lemezekkel (melyek sem aranyozva, sem ezüstözve nincsenek), összeköttetés nélkül, serpentin-áruk, érmeknek gypsz- vagy kén-lenyomatai, metszett kövek stb. | 1 v. mázsa | - | .75 | ||
| c) Kövek, valódiak (t. i. drága és féldrága kövek) és korállok (valódiak és hamisak), kikészitve azaz csiszolva, metszve, vagy más módon elkészitve, továbbá igazi gyöngyök, min ezen áruk foglalás nélkül | 1 v. mázsa | 12 | .- | ||
| d) Kőáruk, minden egyébnemüek, tajtáruk, szintén kőáruk is (a foglalt drága és féldrága köveket kivéve) más anyagokkal összeköttetésben, a mennyiben ez által a rövid áruk alá nem esnek | 1 v. mázsa | 7 | .50 | ||
| 1869. január 1-től fogva | 1 v. mázsa | 6 | .- | ||
| 40 | Agyagáruk, t. i. porczellán, kőedény és más égett földekből készült munkák: | ||||
| a) Közönséges agyagedény, közönséges agyagföldből készitve, mázzal vagy a nélkül, szintén olynemü csempék, fekete- vagy irlaedény, téglakoczkalapok és hasonló áru-agyagból épitési czélokra, olvasztó tégelyek, agyagpipák, egyszinüek, nem festettek, agyagcsövek | 1 v. mázsa | vámmentes | |||
| b) 1. Kőedény, egy vagy több szinü, festett, nyomtatott, azonban sem aranyozott, sem ezüstözött körszéllel el nem látva; továbbá az a) alatt megnevezett agyagáruk nem festett, nem páczolt, kenczézett, politirozott fával vagy vassal, összeköttetésben szintén az a) alá tartozó korsók ónból való födelekkel és foglalásokkal. | |||||
| 2. Porczellán, fehér, szinezett, de sem aranyozott, sem ezüstözött körszéllel ellátva is | 1 v. mázsa | 2 | .50 | ||
| c) Kőedény, aranyozott, ezüstözött | 1 v. mázsa | 4 | .50 | ||
| d) Porczellán, festett, szinezett, nyomtatott, aranyozott és ezüstözött, továbbá mindennemü agyagáru, más anyagokkal összeköttetésben, a mennyiben az összeköttetés b) alatt nem foglaltatik és a rövid áru alá nem esik | 1 v. mázsa | 7 | .50 | ||
| 1869. január 1-től fogva | 1 v. mázsa | 6 | .- | ||
| XI. Fémáruk, kocsik, műszerek gépek és rövidáruk. | |||||
| 41 | Vasáruk, t. i. minden áruk, vas- és aczélból, a mennyiben a 19. b), c), d), e) és 45. tétel alatt fel nem soroltatnak vagy rövid áruk alá nem esnek: | ||||
| a) legközönségesebbek: | |||||
| 1. Vasöntvény, durva, a mennyiben a 19. f) alatt nem foglaltatik. | |||||
| 2. Más durva vasáruk, mint üllők, nyársak, feszitő rudak, vaslábak, boronák, csapdák és tőrök, nyárs-állványok és tűzfogók, trágya-, széna- és fütő-villák, irtókapák, kapák (nemkülömben csákányok), motollák és gombolyitók, gerebenek, alaborok, patkók, eszkábák (kőfalkapcsok is), téhelyek, kazánok, lánczok (a horgony- és hajólánczokat kivéve), nem zománczozott főzőedény, szegcsináló munkák (a drótszegeket kivéve), kályhák, lábasok, ekék, téglázóvasak, durva karikák, rostélyok, lapátok, pörölyök, kovács- és lakatos szerszámok (a metsző szereket kivéve), csavarszögek és anyacsavarok, szitóvasak, mozsártörők, durva mérlegigák, kocsirugók, kocsi-, ajtó- és ládavasazatok, rácsok és durva drótfonadékok 10 drótig egy bécsi folyó hüvelykre; továbbá kaszák, sarlók és szecskavágóvasak. | |||||
| Mindezen (1. és 2. alatt) megnevezett áru, durván vagy csak kevéssé köszörülve és befestve, fával összeköttetésben is | 1 v. mázsa | 2 | .- | ||
| b) csavarok és drótszegek | 1 v. mázsa | 3 | .50 | ||
| c) Közönségesek: | |||||
| 1. Minden vas- és aczéláru tökéletesen köszörülve, rezezve, ónozva, kenczézve is, de sem csiszolva, sem lakirozva, a mennyiben a), b), d) és e) alatt meg nem neveztettek. | |||||
| 2. Fejszék, (balták), fürészek, vésők, gyalúk, posztókészitő-, fa-, juh- és durva szabóolló, durva kések, közmüi használatra, furók, reszelők, ráspolyok, malomkövet élesitők. | |||||
| 3. Drótkötelek, vakaró-kefék, szitafenekek, toronyórák és nem zománczozott főzőedények. | |||||
| Minden (1., 2., 3. alatt) megnevezett áruk fával összeköttetésben is | 1 v. mázsa | 4 | .- | ||
| d) Finomak: | |||||
| 1. Férfi és nőékszerek, csecsebecsék és piperetárgyak, a nem valódian aranyozott- és ezüstözötteket kivéve. | |||||
| 2. Drótfonadékok és drótáruk, az a), b) és c) alatt megnevezetteket kivéve, halhorgok, füzőtűk, kapcsok, tűk (a varrótűket kivéve), csatok drótból stb.; továbbá papirral bevont drót. | |||||
| 3. Dorombok, gyüszűk, hüvelyek és tolltartók réztollak számára, aczélgyöngyök, takácsbordák, szövőszékfogak; továbbá mindennemű vakarók. | |||||
| 4. Fegyverek, a lőfegyverek kivételével, és mindennemű fegyverrészletek. | |||||
| 5. Mindennemű csiszolt, lakirozott és zománczozott tárgyak, a c) és e) alatt megnevezetteket kivéve. | |||||
| 6. Butorok, párnázottak (boritékkal vagy a nélkül) és minden vasáruk, az e) alatt megnevezetteket kivéve, más anyagokkal összeköttetésben, a mennyiben ez által a rövid áru alá nem esnek | 1 v. mázsa | 7 | .50 | ||
| 1869. január 1-től fogva | 1 v. mázsa | 6 | .- | ||
| e) varrótűk, irótollak, óratokok és óramüvek; mindennemű puskák (lőfegyverek) | 1 v. mázsa | 15 | .- | ||
| 42 | Fémáruk, t. i. munkák különösen meg nem nevezett nemtelen fémekből és fémvegyületekből, a 20. b), e), f) és g) alatt megnevezetteket; továbbá a vernirozott (álarany és ezüstözött) férfi- és nőékszereket, csecsebecséket és pipereszereket és minden valódian aranyozott és ezüstözött, vagy aranynyal és ezüsttel berakott árukat kivéve. Kivételkép ide tartoznak a platirt (ezüstözött) sodronyok, pléhek, lapok, táblák rézből és sárgarézből. | ||||
| a) Ónáruk, durvák, mint: tálak, tányérok, kazánok és más edények, nem lakirozva és más anyagokkal összeköttetés nélkül | 1 v. mázsa | 2 | .50 | ||
| b) Fémáruk, közönségesek, t. i. hengerek, kazánok, tálak, tányérok, fazekak és másnemü főzőedények az a) alatt megnevezetteket kivéve, lyukas pléhek és lapok; továbbá sárgaréz-húrok | 1 v. mázsa | 4 | .- | ||
| c) Fémáruk, finomak, t. i. | |||||
| 1. Rézöntő, sárgarézöntő és sárgarézpléh-áruk (t. i. lombik, téglázók, vedrek, sulyok, tekercsek, csapok, mozsarak, reteszek, csövek, törők, mérleg-serpenyő nem csiszolva, kenczézve vagy lakirozva, fával vagy vassal összeköttetésben is). | |||||
| 2. Súrolt fém (bronczpor) fémszövet. | |||||
| 3. Sárga és fehér sik, fémlemezek, hamis leoni sodronyok, hamis levélarany és ezüst. | |||||
| 4. Platirozott (ezüstözött) sodronyok, pléhek, táblák és lapok, rézből és sárgarézből. | |||||
| 5. Minden az a), b) és d) alatt meg nem nevezett; továbbá minden fémáruk más anyagokkal összeköttetésben, a mennyiben ez által a rövidáruk alá nem esnek | 1 v. mázsa | 7 | .50 | ||
| 1869. január 1-től fogva | 1 v. mázsa | 6 | .- | ||
| d) Irótollak, óratokok és óramüvek | 1 v. mázsa | 15 | .- | ||
| 43 | Kocsik: | ||||
| a) a vasuti kocsik az értékből | 10% | ||||
| b) más kocsik, bőr- és párnamunkával 1 darab | 75 | . | |||
| 44 | Műszerek, tekintet nélkül az anyagra, melyből készültek: | ||||
| a) csillagászati, sebészeti, mennyiségtani, láttani (a foglalt pápaszemek és szinházi látcsövek kivételével), természettani és vegymühelyek számára vegytaniak is | 1 v. mázsa | vámmentes | |||
| b) hangszerek | 1 v. mázsa | 3 | .- | ||
| 45 | Gépek és géprészletek, nem-nemes és nem-aranyozott vagy ezüstözött fémekből, egyedül vagy más anyagokból készült mellékrészletekkel való összeköttetésben, a mennyiben ezen összeköttetések rövid áruk alá nem esnek; a szerint, a mint suly tekintetében a tulnyomó alkatrész: | ||||
| a) Öntött vasból | 1 v. mázsa | 1 | .33 | ||
| b) Kovácsolt vasból vagy aczélból | 1 v. mázsa | 2 | .- | ||
| c) Más nem nemes fémekből állanak | 1 v. mázsa | 4 | .- | ||
| Jegyzet: Gépek alatt a mozdonyok, szerkocsik (tender) és gőzkazánok is értetnek. | |||||
| 46 | Rövid áruk, t. i. minden áruk arany, ezüst és más nemes fémekből, drágakövekből igazi és hamis gyöngyök- és korállokból, borostyánkőből, gágátból, teknőczpatból, emberhajból, mintázott viaszból, nem nemes fémekből, melyek igazán aranyozvák, ezüstözvék, vagy arany- és ezüsttel berakvák, a platirt drótokat, pléhek és lapokat, réz- és sárgarézből kivéve, összeköttetések ezen anyagokból magok közt és más anyagokkal (a menynyiben ezek a ruházat- vagy pipereárukhoz nem tartoznak), és hasonló, ezen tétel alá világosan sorolt áruk: | ||||
| a) 1. Áruk egészben vagy részben nemes fémekből, igazi vagy hamis gyöngyökből, igazi vagy hamis korállokból, foglalt drágakövekből. | |||||
| 2. Zsebórák, igazi levélarany és levélezüst. | |||||
| 3. Igazi arany- és ezüstfonadékok, valamint munkák azokból, vagy valóban aranyozott és ezüstözött leoni fonadékokból (paszományos-áruk). | |||||
| 4. Férfi- és nőékszerek, csecsebecsék és pipere-áruk nemtelen fémekből, igazán aranyozva és ezüstözve, vagy arany- és ezüsttel berakva. | |||||
| 5. Elkészitett éktollak, valamint munkák azokból vagy emberhajból; minden (4. és 5. alatt) megnevezett áruk más anyagokkal összeköttetésben is. | |||||
| 6. A selyem, legmagasabb vámtétel alá eső pamut-, len- és gyapjuáruk bármely más anyaggal összeköttetésben, a mennyiben a ruhák vagy pipere áruk alá nem esnek | 1 v. mázsa | 75 | .- | ||
| b) 1. Áruk nem-nemes fémekből (az a) 4. alatt emlitett tárgyakat, továbbá fémgyöngyöket és a 42. c) alá kivételesen sorolt drótok, pléhek és lemezeket kivéve), igazán aranyozva, ezüstözve vagy arany- és ezüsttel berakva. | |||||
| 2. Áruk, foglalt féldrága-kövekből, teknőczpatból, borostyánkőből, gágátból. | |||||
| Mindezen (1. és 2. alatt) megnevezett áruk más anyagokkal összeköttetésben, a mennyiben a) alá nem tartoznának. | |||||
| 3. Hamis gyöngyök, mindenféle mesterséges fogak, himzések minden oly anyagon, melyek szőtt és kötött áruk alá nem esnek | 1 v. mázsa | 50 | .- | ||
| Jegyzet: A b) 1. alatt megnevezett áruk 1872. január 1-től fogva | 1 v. mázsa | 25 | .- | ||
| c) 1. Finom diszáruk és rövidáruk (férfi- és nőékszerek, csecsebecsék és piperetárgyak), nem nemes fémekből, de finoman készitve vagy vernirozva (nem igazán aranyozva és ezüstözve), vagy alabastrommal, elefántcsonttal, zománczczal, utánzott drágakövekkel (üveg-ömlesztővel), lávával, gyöngyházzal összeköttetésben, vagy faragványnyal, kőgyurmával, kaméákkal, fémöntvényes diszitvényekkel stb. is. | |||||
| 2. Munkák hamis leoni fonadékokból és drótokból (paszományos áruk). | |||||
| 3. Áruk mintázott viaszból. | |||||
| Mindezen (az 1. és 3. alatt) megnevezett áruk más anyagokkal összeköttetésben is, a mennyiben ezen összeköttetésekben a) vagy b) alá nem esnek. | |||||
| 4. Fémgyöngyök, igazán aranyozva és ezüstözve, vagy aranynyal és ezüsttel is berakva. | |||||
| 5. Fali és állványórák (az arany és ezüst tokokban levőket és a fából való függőórákat kivéve). | |||||
| 6. Szinházi látcsövek és foglalt szemüveg (nem egészen vagy részben nemes fémekből készült foglalványokkal), bélhúrok, selyemmel körülfonva is, munkák aranyverő lemezekből,. | |||||
| 7. A szövőáruk más anyagokkal összeköttetésben, a mennyiben a) és b) alá, vagy a ruházatok és pipereszerek alá nem esnek | 1 v. mázsa | 25 | .- | ||
| d) 1. Hamis leoni fonadékok. | |||||
| 2. Karpereczek és nyakékek csontból, fából, bőrből, mézgából, üvegből, papirból, szalmából, agyagból, nem nemes (nem igazán vagy hamisan aranyozott, ezüstözött vagy arany- és ezüsttel berakott) fémekből, zsinórokra füzve. | |||||
| 3. Kocsik gyermekek számára, párna és bőrmunkával, a mennyiben 50 fontnál nem sulyosbak. | |||||
| 4. Gyermekjáték-szerek, szőtt és kötött árukkal, igazán aranyozott és ezüstözött nem nemes fémekkel, és hasonló, habár 15 forintnál magasabban megvámozott, de nem a legmagasabban megvámozott rövid árukhoz tartozó tárgyakkal összeköttetésben | 1 v. mázsa | 15 | .- | ||
| XII. Vegytani termékek, festáruk, irodalmi- és műtárgyak. | |||||
| 47 | Vegyi termények és festáruk: | ||||
| a) Szappan: 1. Zöld, fekete és más kenő-szappan; közönséges kemény szappan | 1 v. mázsa | 1 | .25 | ||
| 2. Finom szappan táblákban, golyókban, szelenczékben és edényekben | 1 v. mázsa | 3 | .- | ||
| 3. Illatos szappan | 1 v. mázsa | 5 | .- | ||
| Jegyzet: Ha a boritékok, a melyben az áruk behozatnak, magasabb vám alá esnek, mint az utóbbiak, ugy ezen magasabb vámtételek szedetnek. | |||||
| b) Gyúszerek, közönségesek, mint kénszálak, kénfácskák, dörzsfácskák, dörzsfidibus, gyujtópalaczkocskák, gyufák, kanóczok (szurok-, gyujtó- és repesztőzsinórok is), tüztapló (mesterséges) és gyujtó (természetes és mesterséges), gyujtópapir is | 1 v. mázsa | vámmentes | |||
| c) Enyv (hal-, vizahólyag), szarv-, bőr- és hideg-enyv, lisztlángtermények (hajpor, keményitő, pép, csiriz), tápioka, arowroot, albumin és gelatin (állati fagyalék), fekete festékek (koromfekete és mindennemü szénfekete (csontszenet kivéve), valamint szinpor, nyomdafesték és frankfurti fekete), fénymáz, kocsikenőcs, szurokfáklyák | 1 v. mázsa | - | .75 | ||
| d) Tus, rajzszén, szines rajzlak, nádba vagy fába nem foglalva, minden festék hólyagban, hüvelyben, kagylóban, edényben és szekrénykékben; illatáruk és arczfestékek, a fehéret kivéve; rézlőkupakok, töltve | 1 v. mázsa | 12 | .- | ||
| Jegyzet: Ha e tárgyak oly foglalmányokban jönnek elő, melyek tulajdonuknál fogva a rövid árukhoz tartoznak, ugy a foglalvány vámja alá esnek. | |||||
| e) Tűzművészeti tárgyak, mesterséges élesztő (a sajtóélesztővel együtt), gyártmányok fagyalékokból, füstölő gyertyácskák, pecsétviasz, étető kali és étetőkő, chlorkalilug (eau de Javelle), phosphor, phosphorsav, chloroform, aether, higanykészülvények (czinober is), chlormagnesium, szénsavas és kénsavas magnesia, karbolsav (creosot), tinta és tintapor | 1 v. mázsa | 5 | .- | ||
| 48 | Irodalmi és művészeti tárgyak: | ||||
| a) Könyvek, mappák (tudományosak), hangjegyek, papir, irással ellátva (acták és kéziratok) | 1 v. mázsa | vámmentes | |||
| b) Képek papiron, t. i. réz-, aczél-metszetek, kőnyomatok, fanyomatok, fényképek stb. | 1 v. mázsa | vámmentes | |||
| c) Festvények, t. i. festvények fán és nem-nemes, nem lakirozott fémeken, vásznon és köveken; továbbá eredeti képek és rajzok papiron (nyomás, metszés vagy vegyi uton nem többszörözöttek), és képnyomdalapok nem-nemes fémekből vagy fából | 1 v. mázsa | vámmentes | |||
| Hulladékok. | |||||
| 49 | Hulladékok: | ||||
| a) Korpa, polyva, olajpogácsa, olajpogácsa-liszt és más kifőzött vagy sajtolt gyümölcsök és magvak hátralékai; cserszak (kilugozott cser) vér hig és száritva, inak, trágya, állati (poudrette is), kilugozott növényhamu, turfa-, kőszén és barnaszénhamu, mészcsáva, csonthab (vagy czukorföld), a viaszkészitésnél előforduló hulladékok (méhsalak, lépesméz, sonkoly), üvegtajt, üveghab, fürészpor és gyaluforgács, élesztő, természetes (t. i. hig, serélesztő és borseprő), ólom-, réz- és ónvakarcs, arany- és ezüstvakarcs (pénzverési hulladék), cserepek, üveg- és agyagárukból, szemét, iszap, moslék, törköly, lőre, malátacsirák, szőlőcsutkák, tépés, tépett vászon | 1 v. mázsa | vámmentes | |||
| b) Rongyok és más hulladékok a papirgyártáshoz, t. i. len-, pamut-, selyem- és gyapjurongyok, pállazottak is (rongypép, szilárd vagy hig papir-tészta), papirszeletkék (papirhulladékok) mázolatpapir, (beirott vagy nyomtatott), ócska hálók, ócska alattságok és ócska kötelek | 1 v. mázsa | vámmentes | |||
| c) Csontok, körmök, lábak, szarvak, ráspolyva, apritva vagy égetve (csontliszt, csontszén (spodium), bőrhulladékok (enyvkészitésre való bőr), készbőrhulladék, régi elrongyolt készbőr-darabok | 1 v. mázsa | vámmentes | |||
| VÁMTÉTELEK | |||||||
| Sor- | A vámozás | a 30 talléros | a 52 1/2 forintos | ||||
| szám | A TÁRGY MEGNEVEZÉSE | mértéke | láb szerint | ||||
| tallér | ezüst garas | frt | kr. | ||||
| 1 | Hulladékok: | ||||||
| a) Hulladékok a vasgyártásnál (vashámladék, vasreszelék) üveghutáknál, üveg és agyagedények cserepei is; a viasz készitésnél; a lug a szappanfőzésnél; enyvből, szintén ócska, használt bőrdarabok és más, különösen az enyvgyártáshoz alkalmas készbőr hulladékok a timárságnál | Vámmentes | ||||||
| b) Leölt állatok vére, hig és száraz állapotban, állati inak; törköly, pálinka moslék; korpa; polyva; turfa; barnaszén- és kőszén hamu; trágya, állati, száritva is (Poudrette); kilugozott hamu, mészcsáva, csonthab vagy czukor föld | Vámmentes | ||||||
| c) Mindennemü rongyok; fehéritett és fehéritetlen rongypép rongyból, vagy más anyagokból papirgyártásra; papirszeletek; mázoltpapir, beirott és nyomtatott; ócska halászhálók, alattságok és kötelek, tépés (charpie) | Vámmentes | ||||||
| d) Pénzverési vakarcs (ezüstvakarcs, aranyvakarcs, köpöczehamu) ónvakarcs | Vámmentes | ||||||
| 2 | Pamutfonalak és pamutáruk: | ||||||
| a) Pamutfonalak, vegyitetlenül vagy csupán lennel, selyemmel, gyapjuval vagy más állati szőrökkel vegyitve. | |||||||
| 1. Egy és két szálas | |||||||
| α) Nyers | 1 vm. | 2. | - | 3. | - | ||
| β) Fehéritett vagy festett | 1 vm. | 4.- | - | 7. | - | ||
| 2. Három vagy több szálas, nyers, fehéritett vagy festett; nem szőtt bél | 1 vm. | 6. | - | -10. | 30 | ||
| b) Áruk pamutból tisztán, vagy csak lennel és fémszálakkal összeköttetésben: | |||||||
| 1. Nyers- (nyersfonálból készitett) és fehéritett sürű szövetek, kicsinozva is, a bársonyféle szöveteket kivéve | 1 vm. | 10. | - | 17. | 30 | ||
| 2. Minden az 1. és 4. alá nem foglalt sürű szövetek; nyers (fonálból készitett, nem sürű, szövetek), harisnya áruk, paszományos- és gombkötőáruk; szintén fémszálakkal összeköttetésben levő fonadékok | 1 vm. | 16. | - | 28. | - | ||
| 3. Fehéritett nem sürű szövetek, kicsinozva is | 1 vm. | 26. | 20 | 46. | 40 | ||
| 4. Minden nem sürű szövet, a mennyiben 2. és 3. alatt nem foglaltatik; csipkék és mindennemü himzések | 1 vm. | 30. | - | 52. | 30 | ||
| 3 | Ólom és ólomáruk dárdanynyal vegyitve is: | ||||||
| a) 1. Nyers ólom tuskókban, medenczékben stb.; ócskaólom töredék, ólomhamu | Vámmentes | ||||||
| 2. Ólom-, ezüst- és aranytajt, minium | 1 vm. | -. | 7 1/2 | -. | 26 1/4 | ||
| b) Nyujtott ólom, nyomdabetűk, stereotyp lapok | 1 vm. | -. | 15 | -. | 52 1/2 | ||
| c) Durva ólomáruk, mint: kazánok, csövek, sörét, drót, stb. politura és lak nélküli fával vagy vassal összeköttetésben is | 1 vm. | 1. | - | 1. | 45 | ||
| d) Finom, szintén lakirozott ólomáruk, valamint ólomáruk más anyagokkal összeköttetésben, a mennyiben ez által a rövidáruk alá nem esnek | 4. | - | 7. | - | |||
| 4 | Kefekötő és szitacsináló áruk: | ||||||
| a) Durvák nem politirozott, vagy lakirozott fával és vassal összegköttetésben, szintén oly porseprők nem festett tollakból | 1 vm. | -. | 20 | 1. | 10 | ||
| b) Finomabb, más anyagokkal összeköttetésben, a mennyiben ez által a rövidáruk alá nem esnek | 1 vm. | 4. | - | 7. | - | ||
| 5 | Gyógy-, gyógyszer- és festékáruk: | ||||||
| a) Illó olajok, étető káli és étető kő (chlorkali-lug), eau de Javelle), chloroform, karlsbadi só, villany és villanysav; ténta és téntapor; tus, festék- és tusszekrények; szájlak (ostyák), kénaether; pecsétviasz, higanykészülékek (czinober is) | 1 vm. | 3. | 10 | 5. | 50 | ||
| b) Etető sziksó, ólomfehér, ólomczukor; chromsavas óloméleg; chromsavas káli; sárga kéksavas káli, rézvirág, tisztitott; oseille és persio, horganyéleg (horganyfehér) | 1 vm. | 1. | - | 1. | 45 | ||
| c) Sziksó, égetett; kétszer szénsavas szikeny | 1 vm. | -. | 20 | 1. | 10 | ||
| d) Albumin; mirenyes sav, czitromlé, czitromsavas és borkősavas mész; cser-, gubacs- és suskakivonat, vaspáczolat; vasmór (vasélecs por), vassáfrány, vasgálicz (zöld); csontszén, csontliszt; lackmuss, ásványvizek, mesterségesek és természetesek, az üvegeket és korsókat is befoglalva; hamuzsir; salétrom nyers és tisztitott állapotban; salétromsav, bengesárga; kén (kénvirág is), kénmireny, kénsav, kénsavas és sósavas káli; szmálta, kéküvegporzó; borseprő, száraz és tésztanemü, borkő és borkősav, gyúanyagok, t. i. kénszálak, kénfácskák, dörzsfácskák, dörzsfidibus és gyujtópalaczkocskák, gyufák, kanóczok (szurokgyujtó és repesztő zsinegek), tüzi tapló (mesterséges) és gyujtó (természetes és mesterséges gyujtópapir is. | |||||||
| Festő gyökerek, közönségesek őrölve vagy nem őrölve, mint: igazi és hamis alcanna, festő gyömbér, pirositó buzér, festő csülöng, fogas rezeda, sáfrányszeklicze, festő reketye és kermeszmagvak. | |||||||
| Borbolyafa és gyökér; sárga szömörcze (fusztik); fehér nimpla-gyökér; festőtölgy, eczet-szömörcze, makk és makkhüvelyek (vallonea), gubacs, gugacsliszt és suska | Vámmentes | ||||||
| e) Chlormész, rézvirág, nyers (darabokban és golyókban), enyv és fagyalék; glycerin (olajedény); ásványi kermesz, rézvitriol, vegyitett réz és vasvitriol, horganyvitriol, kéménykorom; fénymáz; fekete festékek; kocsikenőcs; tüzi játékok és szurokfáklyák; timsó; szénsavas és kénsavas amoniak; szalámia; szalámia- és szarvas-szarúszesz; viz-üveg | 1 vm. | -. | 15 | -. | 52 1/2 | ||
| f) Chlormagnesium, kénsavas és szénsavas magnesia, rozmarin- és boróka olaj | 1 vm. | 2. | - | 3. | 30 | ||
| g) Őrlött kréta, kénsavas szikeny (csodasó) | 1 vm. | -. | 05 | -. | 17 1/2 | ||
| h) Édes gyökérnedv; sóskasav és sóskasó | 1 vm. | 1. | 10 | 2. | 20 | ||
| i) Sósav | 1 vm. | -. | 2 1/2 | -. | 8 3/4 | ||
| k) Sziksó, nyers, természetes és mesterséges jegeczezett sziksó | 1 vm. | -. | 7 1/2 | -. | 26 1/4 | ||
| 6 | Vas és aczél, vas- és aczélárúk: | ||||||
| a) Mindennemü nyers vas, ócska vastöredék | 1 vm. | -. | 05 | -. | 17 1/2 | ||
| b) Kovácsolt és hengerezett vas rudakban (az idomitottat kivéve), hevenyvas; vasúti sinek, nyers és czement aczél; öntött és finomitott aczél; vasgépeknek és kocsiknak durva alkatrészeihez (forgattyukhoz, tengelyekhez, stb.), durván kovácsolt, a mennyiben ily alkatrészek egyenkint 50 fontot v. azon felül nyomnak | 1 vm. | -. | 25 | 1. | 27 1/2 | ||
| Jegyzet: Még salakot tartalmazó hevenyes hasábokban vagy tömbökben; továbbá nyers aczél tuskókban vagy öntvénydarabokban | 1 vm. | -. | 15 | -. | 52 1/2 | ||
| c) Idomitott vas rudakban; kerék, keréktalp-vasak, vasuti kocsikhoz; ekevasak, fekete vaspléh; nyers aczélpléh; nyers (nem csiszolt) pléh; nyers (nem csiszolt) vas- és aczéltáblák; horgony, valamint horgony- és hajólánczok; vas- és aczélsodrony, aczélhurok is | 1 vm. | 1. | 05 | 2. | 2 1/2 | ||
| d) Kenczézett vaspléh; csiszolt aczélpléh; csiszolt vas- és aczéltáblák | 1 vm. | 1. | 22 1/2 | 3. | 3/4 | ||
| e) Bádog; hengeritett és vont, kovácsolt vascsövek | 1 vm. | 2. | 15 | 4. | 22 1/2 | ||
| f) Vas- és aczélárúk: | |||||||
| 1 Egészen durva vasöntvények, kemenczék, táblák, rostélyok stb. | 1 vm. | -. | 12 | -. | 42 | ||
| 2. Durvák, melyek kovácsolt vas, vagy vasöntvényből, vas és aczélból, vaspléhből, aczél és vassodronyból, fával összeköttetésben is készitvék, de nincsenek csiszolva és pedig: | |||||||
| α. Üllők, nyársak, feszitőrudak, sodronyfonadékok, vaslábak, boronák, csapdák és tőrök, trágya-, széna és fütővillák, irtókapák, alaborok, patkók, eszkábák, téhelyek, kazánok, lánczok (a horgony a hajólánczokat kivéve), főző edények, szögek, drótszögecskék, öntött szögek és facsavarok, lábasok, ekék, téglázóvasak, durva karikák, rostélyok, lapátok, nyomott vagy öntött nyers kulcsok, kovácskalapácsok, csavarszögek és anyacsavarok, szítóvasak, vagy mérlegigák; kocsi-, ajtó és láda vasazatok, kocsirugók és hasonnemü tárgyak, mindezen árúk sem teljesen köszörülve, sem kenczézve, rezezve, vagy ónozva; továbbá szecskavágóvasak, kaszák és sarlók | 1 vm. | 1. | 10 | 2. | 20 | ||
| β. Más, teljesen köszörült, kenczézett, rezezett, ónozott áruk is, mint szekerczék, kardpengék, reszelők, kalapácsok, gerebenek, gyalúvasak, kávémalmok, és kávéhengerek, lakatok, sotuk, durva kések, a kézmű-használatra, vésők, vakarók, toronyórák, posztónyiró- és szabóollók, fogók és effélék | 1 vm. | 2. | 20 | 4. | 40 | ||
| 3. Finomabb: | |||||||
| α. Finom vasöntvényből, csiszolt vas, vagy aczélból, vagy vasból és aczélból más anyagokkal összeköttetésben, a mennyiben az által a rövidárúk alá nem esnek, mint: öntött vasárúk, (finomak), lakirozott vasáruk, kések, fémkötőtűk, fémhorgolótűk, ollók, kardgyártó munkák stb., mindazonáltal a következő β alatt megnevezetteket kivéve | 1 vm. | 4. | - | 7. | - | ||
| β. Varrótűk, irótollak, aczélból, vagy más nemtelen fémből; óratokok és óraművek, nemtelen fémből, minden fegyvernemüek | 1 vm. | 10. | - | 17. | 30 | ||
| 7 | Földnemek és érczek: | ||||||
| Földnemek és nyers ásványi anyagok, mint: mész és gipsz, égetett és nem égetett; vakolat, amianth és kőlen. | |||||||
| Érczek, pl.: ólom, vas, réz, horgany és ónérczek, arany- és ezüströgök, kobald- és nikel érczek. | |||||||
| Puzzouolán és satorin földnemek (czement és tarász is) márga, agyag, közönséges tégla, és fazekas agyag, pallérföld, keser- és kallóföld, (mindezen földek őrölve és iszapolva is) kerti és lápföldek, homok és salak. | |||||||
| Bolus (pecsétföld is), maltai föld (fehér bolus), vérkő, tajtkő és surla, foly- és sulypat, őrölve és iszapolva is; tajtkő alakitva, barna kő, pesttapadék, horganyos (Tutia Alexandrina) feső föld sárga, zöld, vörös; rajzla (rajzón), kréta, nyers (nem vágott) állapotban, fehér és fekete colcotár, okra, satinober, umbra, fehér pipa, kőedény és porczellán előállitására szolgáló más földnemek, nyomdakövek | Vámmentes | ||||||
| 8 | Kender és más növényi fonanyagok | ||||||
| a pamut kivételével, nyers, áztatott, törött, gerebenelt állapotban, hulladékok is; nemkülönben erdei gyapot | Vámmentes | ||||||
| 9 | Gabona és más mezőgazdasági termények: | ||||||
| a) Gabona malátázva is és hüvelyes vetemények | Vámmentes | ||||||
| b) Vetemények és bogyók: | |||||||
| 1. Ánisz, koriandrom, édes kömény és köménymag | Vámmentes | ||||||
| 2. Minden más vetemény az olajmagvakat is beértve; friss bogyók, valamint mindennemü bozóka-bogyók; földi mogyoró | Vámmentes | ||||||
| c) Kerti és takarmány növények, friss állapotban, virághagyma, tengeri hagymák, burgonya; répa; friss gyökerek; gombák (a szarvasgombákat is ideértve); friss gyümölcs, élő növények, cserepekben és kádakban is; széna, szalma; gabona kévében, hüvelyes vetemények szárastól, fű, tengeri fű, bogácsok (takács mácsonya), fák, bokrok, szőlőveszszők, hajtások, ültetvények, ültetni való csemeték, vadgesztenyék, szederfa-levelek, nyers tapló, fatapló, hangafű és hangafűgyökér; friss kalmusz; moh és zuzmók; mezei zsurló, gyékény, káka és nád (tető- és fonadéknád) hasitva, vágva és hegyezve, nyers háncs; lombalom és szecska; tűlevelű fák tűi és tobzai | 1 vm. | Vámmentes | |||||
| d) Komló | 1 vm. | 1. | 20 | 2. | 55 | ||
| 10 | Üveg- és üvegáruk: | ||||||
| a) Zöld, fekete és sárga öblös üveg (üvegedények), természetes szinéből, sem préselve, sem köszörülve, sem surolva | 1 vm. | Vámmentes | |||||
| b) Fehér öblös üveg nem mustározva, nem köszörülve, vagy csak leköszörülve dugókkal, fenekekkel és szélekkel, ablak- és táblaüveg, természetes szinében, (zöld, félig és egészen fehér); üvegfüggők koronagyertyatartókhoz, üveggombok, üvegkorallok, üvegggyöngyök, üvegszemcsék, üvegcsöppek festve is | 1 vm. | -. | 20 | 1. | 10 | ||
| c) Nyomtatott, köszörült, surolt, metszett, mustrázott, tömör, fehér üveg | 1 vm. | 2. | 20 | 4. | 40 | ||
| d) Tükörüveg: | |||||||
| 1. Nyers, nem köszörült | 1 vm. | -. | 15 | -. | 52 1/2 | ||
| 2. Köszörült, bevont vagy be nem vont | 1 vm. | 4. | - | 7. | - | ||
| e) Festett, szinezett és aranyozott üveg, az alak különbsége nélkül; üvegáruk más anyagokkal összeköttetésben, a mennyiben ez által a rövidáruk alá nem esnek | 1 vm. | 4. | - | 7. | - | ||
| Jegyzet: Üveggyurma, valamint, üvegcsövek, üvegrudacskák és üveglemezek a szin különbségére való tekintet nélkül, a mint gyöngykészitéshez, műüvegfuváshoz, vagy gombgyártáshoz használatatnak; üvegmázgyurma | 1 vm. | -. | 15 | -. | 52 1/2 | ||
| 11 | Szőrök, állatiak, a gyapju kivételével, emberhaj, tollak és serték. | ||||||
| a) Szőrök, az emberhajat is ide értve, nyers, geregélyt, főzött, festett, fürtökbe rendezett állapotban is; ágytoll és ki nem készitett éktollak, irótollak (tollszárak) nyersen és huzva; sörték | 1 vm. | Vámmentes | |||||
| b) Szőr, fonva, tollak festve is, a mennyiben az előbbi a) pont alá nem esnek, vagy a ruházatokhoz és pipereárukhoz nem tartoznak | 1 vm. | -. | 15 | -. | 52 1/2 | ||
| 12 | Bőrök és irhák. | ||||||
| a) Nyersek (sózva, száritva) a bőrkészitéshez; nyers, szőrös, bárány-, juh- és kecskebőrök; nyers nyul- és tengeri nyulbőrök | 1 vm. | Vámmentes | |||||
| b) Bőrök, prémáruk (szűcsáruk készitéséhez) | 1 vm. | -. | 20 | 1. | 10 | ||
| 13 | Fa- és más növényi és állati faragási anyagok, valamint azokból készült áruk, a teknőcz patból való árukat kivéve: | ||||||
| a) Tüzelőfa és rőzse; faszén, fakéreg vagy cseranyag, cserző pogácsa (kilugozott cserzőanyag, mint tüzelő szer) | 1 vm. | Vámmentes | |||||
| b) Mindennemü épitő- és szerfa fürészelve, vagy más módon előkészitve is, valamint más növényi és állati, esztergályos és faragmány anyagok: | |||||||
| 1. Borostyánkő, borstyánkőgyurma), gágát (fekete borostyánkő) gyaluforgács és fűrészpor; szarvak, szarvhegyek, szarvtarcsák és szaruforgácsok, csontok, egészben vagy darabokban, körmök, lábak és paták, teknőczpaták, tajt, czetcsont (halhéj nyers), széknád, hasitlan, páczolatlan, botok, és nádak, a nádat és széknádat kivéve; kokus-, coquillas-diók és cocusdióhéj; areka és kődiók | 1 vm. | Vámmentes | |||||
| 2. Elefántcsont és más állati fogak; gyöngyház és más kagylóhéjak, nyersen vagy csak metszve, lemezekben vagy darabokban | 1 vm. | Vámmentes | |||||
| c) Durva, nyers, nem festett, kádár-, esztergályos- és asztalosmunkák, fából, valamint pusztán gyalult faáruk és bognármunkák is, durva nem festett fábóli gépek (esztergák, mangorlók, malmok, sajtók, rokkák és szövőszékek is), nem festett, be nem rakott parquettek is; durva kádármunkák, vasabroncsokkal, használtak; seprők rőzséből, durva kosárkötő munkák | 1 vm. | Vámmentes | |||||
| d) Fa, fournierra vágva, parafa lapok, tárcsák, parafa talpak, parafa dugók; széknád, páczolva, festve, vagy hasitva | 1 vm. | -. | 15 | -. | 52 1/2 | ||
| e) Fa-házi eszközök (butorok) berakott parquetták, és más asztalos-, esztergályos és kádármunkák, valamint bognármunkák, melyek festve, páczolva, lakirozva, politirozva, vagy egyes részekben, vassal, sárgarézzel összeköttetésben, kikészitett bőrrel vagy üveggel feldolgozva vannak; butorok, háncs, kákagyékény, széknád, szalma és kosárkötő fonadékokkal összeköttetésben, valamint hasitott halhéj is | 1 vm. | 1. | - | 1. | 45 | ||
| f) Finom faáruk, (kirakott vagy faragvány munkával) finom kosárkötőmunkák, valamint átalában minden a c) d) és e) alatt nem foglalt áruk, növényi és állati faragási anyagokból, a teknőczpatot kivéve; más anyagokkal összeköttetésben is, a menynyiben ez által a rövidáru alá nem esnek, fabronze czeruzák, vörös irlák és hasonlók | 1 vm. | 4. | - | 7. | - | ||
| g) Párnázott butorok (boritékkal, vagy a nélkül) mindennemü | 1 vm. | 3. | 10 | 5. | 50 | ||
| 14 | Műszerek, gépek és kocsik: | ||||||
| a) Műszerek, tekintet nélkül az anyagokra, melyből készültek: | |||||||
| 1. Hangszerek | 1 vm. | 2. | - | 3. | 30 | ||
| 2. Csillagászati, sebészeti, láttani (a foglalt szemüvegeket és szinházi látcsöveket kivéve); mennyiségtani, vegytani, vegyműhelyek számára, természettani | 1 vm. | Vámmentes | |||||
| b) Gépek | |||||||
| 1. Mozdonyok, szerkocsik és gőzkazánok | 1 vm. | 1. | 15 | 2. | 37 1/2 | ||
| 2. Mások és pedig a szerint, a mint a sulyra nézve tulnyomó részük következő anyagokból áll. | |||||||
| α) Öntött vasból | 1 vm. | -. | 15 | -. | 52 1/2 | ||
| β) Kovácsolt vas- vagy aczélból | 1 vm. | -. | 25 | 1. | 27 1/2 | ||
| γ) Más nemtelen fémekből | 1 vm. | 1. | 10 | 2. | 20 | ||
| c) Kocsik: | |||||||
| 1) Vasuti kocsik | 1 vm. | az értéktől 120% | |||||
| 2) Más kocsik, bőr-, vagy párnamunkával ellátva | 1 db. | 50. | - | 87. | 30 | ||
| 15 | Kautsuk és guttapercha áruk: | ||||||
| a) Czipész-, szijgyártó-, nyereggyártó, és böröndősmunkák, valamint más áruk, nem lakirozott, nem festett és nem nyomtatott kautsukból, mindezen áruk más anyagokkal összekötve is, a menynyiben ez által a rövidáruk alá nem esnek; czipők nemezből és posztószélekből, kautsukkal összeköttetésben; átfont kautsukkszálak | 1 drb | 4. | - | 7. | - | ||
| b) Áruk, lakirozott, festett és nyomtatott kautsukból más anyagokkal összekötve is, a mennyiben ez által a rövidáruk alá nem esnek; czipők egészen, vagy részben kautsukból az a) alatt megnevezetteket kivéve | 1 drb | 7. | - | 12. | 15 | ||
| c) Mindennemü szövetek kautsukkal bevonva, vagy áztatva, valamint szövetek kautsukszálakból más szőanyagokkal összeköttetésben | 1 drb | 15. | - | 26. | 15 | ||
| Jegyzet: Guttaperchábóli áruk a kautsukbóli árukkal egyformán kezeltetnek. | |||||||
| 16 | Ruhák és fehérnemüek, készek, valamint pipere áruk is: | ||||||
| a) Selyemből, vagy floretselyemből fémszálakkal összeköttetésben is | 1 drb | 40. | - | 70. | - | ||
| b) Mások, a mennyiben alantabb c) és d) alatt nem emlittetnek; férfikalapok, selyemből el nem készitve, vagy elkészitve és diszitve; mesterséges virágok; előkészitett éktollak | 1 drb | 30. | - | 52. | 30 | ||
| c) Szövetekből, kautsuk vagy guttaperchával bevonva, vagy áztatva, valamint gummi szálakból, más szőanyagokkal összeköttetésben; férfi nemez kalapok, gyapjuból, vagy más állatszőrből, el nem készitve, vagy elkészitve és diszitve | 1 vm. | 15. | - | 26. | 15 | ||
| d) Lenből készitett fehérruha | 1 vm. | 10. | - | 17. | 30 | ||
| 17 | Réz és más különösen meg nem nevezett nemtelen fémek és öntvények nemtelen fémekből, valamint az ezekből készült áruk: | ||||||
| a) Nyers állapotban, vagy mint ócska töredék | 1 vm. | Vámmentes | |||||
| b) Kovácsolva vagy hengeritve, rudakban vagy pléhekben, valamint sodrony is | 1 vm. | 1. | 22 1/2 | 3. | 3 3/4 | ||
| c) Platirozott pléhekben és sodronyokban | 1 vm. | 4. | - | 7. | - | ||
| d) Áruk és pedig: | |||||||
| 1. Sodronyfonadékok | 1 vm. | 3. | - | 5. | 15 | ||
| 2. Rézöntő és sárgarézöntő müvek, mint lombikok, téglázó vasak, vedrek, sulyok, tekercsek, gamók, csapok, téhelyek, lámpák, gyertyatartók, koppantók, mozsárok, reteszek, csövek, lakatok, csavarszögek és anyacsavarok, tálak, ajtó-, ablak-, láda- és kocsipántok, mérleg serpenyők és hasonló durva áruk, fával vagy vassal összeköttetésben is, politura és fénymáz nélkül | 1 vm. | 2. | 20 | 4. | 40 | ||
| 3. Más áruk, más anyagokkal összeköttetésben is, a menynyiben ez által a rövidáruk alá nem esnek; töltött, vagy töltetlen gyú- vagy rézkupakok | 1 vm. | 4.4 | - | 7. | - | ||
| 18 | Rövidáruk, quincailleire stb. | ||||||
| a) Áruk: egészben, vagy részben nemes fémekből, igazi gyöngyökből, korallokból vagy drágakövekből készitve, zsebórák; igazi arany- és ezüstlevelek | 1 vm. | 50. | - | 87. | 30 | ||
| b) Áruk; egészen vagy részben teknőczpatból, nemtelen, valódilag aranyozott vagy ezüstözött, vagy arany, vagy ezüsttel berakott fémekből készitve; álló vagy fali órák, az utóbbiak a fa függőórák kivételével; valótlan levélarány és levélezüst, finom disz- és quincaillerie-áruk (férfi- és nőékszerek, csecsebecsék és pipereáruk stb.), egészen vagy részben aluminiumból; továbbá hasonnemü áruk, más nemtelen fémekből, mindazonáltal finoman dolgozva és vagy többé - kevésbbé aranyozva, vagy ezüstözve, vagy vernirozva, vagy alabastrommal, elefántcsonttal, zománczczal, féldrágakövekkel és utánozott drágakövekkel, lávával, gyöngyházzal, vagy metszett művekkel, pásztával, kameákkal és fémöntvényből való diszitményekkel is és más effélékkel összeköttetésben; szemüvegek és szinházi látcsövek; legyezők; finom mintázott viaszáruk; parókás művek; esernyők és napernyők; viaszgyöngyök; hasonlókép áruk, pamut-, len-, selyem-, gyapju- és más állati szőrfonatokból, melyek állati, vagy növényi faragási anyagokkal, nemtelen, fémekkel, üveggel, kautsukkal, guttaperchával, bőrrel, bőrposztóval (leather cloth), papirral, táblapapirral, szalmával, vagy agyagárukkal összeköttetésben vannak és nincsenek külön vámtételezve, például gombok, faminták és hasonlók | 1 vm. | 15. | - | 26. | 15 | ||
| 19 | Kész- bőr és kész bőráruk: | ||||||
| a) Mindennemü kész bőr az alább b) alatt megnevezettet kivéve, pergament; csizmaszárak | 1 vm. | 2. | - | 3. | 30 | ||
| b) Brüsseli és dánis keztyübőr, kordován, marokin, saffián és minden festett és lakirozott bőr is | 1 vm. | 5. | - | 8. | 45 | ||
| Jegyzet: b)-hez: félig cserzett, valamint már cserzett, még nem festett, vagy tovább ki nem készitett kecske- és juhbőrök | 1 v. mázsa | -. | 15 | -. | 52 1/2 | ||
| c) Áruk, cserzett, vörösre cserzett, vagy csak feketitett bőrből, czipész-, nyereggyártó- és böröndös-áruk, szőrös bőrökből, durva, nem nyomtatott viaszos vászonból, szürke-boriték vászonból, vitorlavászonból, nyers, két nyüstös és három nyüstösből, mindezen áruk más anyagokkal összeköttetésben is, a mennyiben ez által a rövidáruk alá nem esnek, czipők nemezből, vagy posztóvégekből, vagy bőrposztóval összeköttetésben | 1 vm. | 4. | - | 7. | - | ||
| d) Áruk kordovánból, saffiánból, marokkinból, brüsseli vagy dán bőrből, irhon-, vagy fehérre cserzett bőrből, festett vagy lakirozott bőrből és pergamentből; továbbá czipész-, nyereggyártó- és böröndös-áruk, bőrposztóból, viaszkos vászonból (a durvát nem nyomtatott kivéve) viasz mousselineből, vagy viaszos taffotából, mindezen áruk más anyagokkal összeköttetésben is, a menynyiben ez által a rövid-áruk alá nem esnek, czipők, egészen vagy részben bőrből, a c) alatt foglaltakat kivéve | 1 vm. | 7. | - | 12. | 15 | ||
| e) Keztyü | 1 vm. | 13. | 10 | 23. | 20 | ||
| 20 | Lenfonalak, vászon és más lenáruk, t. i. fonál, szőtt és kötött áruk lenből vagy más növényi fonanyagokból, a pamutot kivéve: | ||||||
| a) Nyers fonál: | |||||||
| 1. Gépfonadék | 1 vm. | -. | 15 | -. | 52 1/2 | ||
| 2. Kézfonadék | 1 vm. | Vámmentes | |||||
| b) Fehéritett, hasonlókép csak főzött vagy csávált (párlugozott) fonál; továbbá festett fonál | 1 vm. | 1. | 20 | 2. | 55 | ||
| c) Czérna, nyers, fehéritett, vagy festett | 1 vm. | 4. | - | 7. | - | ||
| d) Kötélgyártóáruk, nem fehéritve, szintén hasonló kátrányozott, enyvezett, kenczézett áruk, fehéritett kötelek, alattságok, hevederek, hordszalagok, tömlők, tüzoltó vedrek, font és sodrott kenderből, nem fehéritve, takarók, laza rostokból | 1 vm. | -. | 15 | -. | 52 1/2 | ||
| e) Szürke boritékvászon | 1 vm. | -. | 20 | 1. | 10 | ||
| Jegyzet: Boritékvászon alatt nem fehéritett, durva, mustra nélküli, valamint egyszerüen keresztbe szőtt szövet értetik, mely egy porosz hüvelyken 30 mellékfonalnál több nem tartalmaz. | |||||||
| f) Nyers vászon, nyers kettős és hármas nyüstös; kötélgyártóáruk fehéritve és festve, a mennyiben d) alatt nem foglaltatnak | 1 vm. | 4. | - | 7. | - | ||
| g) Fehéritett, festett, nyomtatott vagy más módon elkészitett, szintén fehéritett fonálból is szőtt vászon, fehéritett, vagy más módon elkészitett két nyüstös és három nyüstös, nyers és fehéritett, szintén elkészitett asztali-, ágy- és törülköző-kendő szövet, lenzubbonyok, batist és linon | 1 vm. | 10. | - | 17. | 30 | ||
| k) Szalagok, szegélyek, czafrangok, gaze, szőtt szegélycsipkék, gombkötő-, paszományos- és harisnyakötőáruk, fonadékok és más áruk, fémszálakkal összeköttetésben | 1 vm. | 20. | - | 35. | - | ||
| i) Czé nacsipkék | 1 vm. | 40. | - | 70. | - | ||
| 21 | Irodalmi és müvészeti tárgyak: | ||||||
| a) Papir, beirott (acták és kéziratok) könyvek, rézmetszetek és minden más metszetek, mint fametszetek is; kőnyomatok és fényképek; földrajzi és tengeri mappák, hangjegyek | 1 vm. | Vámmentes | |||||
| b) Metszett fémlapok, metszett fatörzsök, valamint nyomdakövek rajzokkal, metszetekkel, vagy irásokkal, mind e tárgyak papirossá való nyomtatása végett | 1 vm. | Vámmentes | |||||
| c) Festvények és rajzok, szobrok, márvány- és más kövekből | 1 vm. | Vámmentes | |||||
| 22 | Liszt, malomtermény és más fogyasztási tárgyak: | ||||||
| a) Malomtermények, gabonából és hüvelyes veteményekből, t. i. darált vagy lehámozott magvak, dara, apró dara, dercze, liszt, közönséges sütemény (pékáruk), keményitő-mézga (dextrin, leogomme) | 1 vm. | Vámmentes | |||||
| b) Metélt és hasonnemü nem sütött készitmények lisztből; továbbá szágó és szágó-pótszerek | 1 vm. | Vámmentes | |||||
| c) Lisztláng, keményitő, hajpor, tapióka, arrowroot | -. | 15 | -. | 52 1/2 | |||
| d) Kerti növények elkészitve, t. i. főzelék és káposztafajok, burgonya és répa, ennivaló gyökerek, gombák (szarvasgombákat is ide értve) száritva, vagy sajtolva, aszalva, összevagdalva, vagy másképen apritva, sózva, eczetbe rakva, hordókban, katáng száritva és aszalva. | |||||||
| Gyümölcs, t. i. alma, baraczk, körte, ribizke, cseresznye, dinnye, kerékszilva, naszpolya, őszi baraczk, szilva, birsalma, kökény, piszke, száritva, aszalva, eldarabolva, vagy másképpen apritva, czukor nélkül főzött gyümölcspép, dió és mogyoró, száraz vagy hámozott | |||||||
| Mustármag, mustárpor, vagy őrlött mustár (hólyagokba, palaczkokba, vagy korsókba nem rakva) | 1 vm. | Vámmentes | |||||
| e) Gesztenye (maroni) | 1 vm. | -. | 15 | -. | 52 1/2 | ||
| f) Vaj, friss, sózott és olvasztott | 1 vm. | 1. | 10 | 2. | 20 | ||
| g) Sajt | 1 vm. | 1. | 20 | 2. | 55 | ||
| h) 1. Hús, sózva, füstölve, valamint szalonna is, húskivonat. | |||||||
| 2. Halak, (a heringet kivéve), sózva, száritva, füstölve, tengervizbe rakva (marinirozva), hordókban, edényekben és hasonlókban | 1 vm. | -. | 15 | -. | 52 1/2 | ||
| i) Befőzött gyümölcsök, czukornemüek, mindennemü lepénysütemények; olajbogyók, pástétomok; bouillontáblák, mártások s egyéb finomabb étkezési tárgyak; cacaogyurma, őrölt cacao, csokolád és csokoládpótszerek; továbbá mesterséges élesztő | 1 vm. | 7. | - | 12. | 15 | ||
| k) Gyümölcsök, fűszerek, főzelékek és más ennivalók, (gombák, szarvas-gombák, szárnyas állatok, tengeri állatok) czukorral, eczettel, olajjal becsinálva, befőzve, vagy besózva, palaczkokban, korsókban, szelenczékben; elkészitett halak, mustárpor vagy őrölt mustár, hólyagokban, palaczkokban, korsókban; mustár elkészitve | 1 vm. | 5. | - | 8. | 45 | ||
| l) Méz | 1 vm. | -. | 10 | -. | 35 | ||
| m) Sör, hordókban és palaczkokban | 1 vm. | -. | 20 | 1. | 10 | ||
| n) Bor és must, almabor is, hordókban és palaczkokban | 1 vm. | 2. | 20 | 4. | 40 | ||
| 23 | Olajok és zsiradékok: | ||||||
| a) Zsiros olajok, hordókban, a faolajat, pálmaolajat (pálmavajat), kokusdióolajat (kokusvajat) és illatos olajakat kivéve | 1 vm. | -. | 15 | -. | 52 1/2 | ||
| b) Zsiradék: | |||||||
| 1. Paraffin | 1 vm. | -. | 15 | -. | 52 1/2 | ||
| 2. Fagygyu | 1 vm. | Vámmentes | |||||
| c) Fagygyan (stearin), a fagygyansavat (stearinsav) beleértve | 1 vm. | 1. | - | 1. | 45 | ||
| d) Zsiros olajok gyártásánál előforduló kemény maradványok, őrölve is | 1 vm. | Vámmentes | |||||
| 24 | Papir- és papirgyurma áruk: | ||||||
| a) Szürke-, itatós- és boritékpapir, táblapapir, sajtoló táblapapir, mesterséges pergament; papir csiszoláshoz vagy köszörüléshez (tajtkő és surló posztó); palakőpapir | 1 vm. | Vámmentes | |||||
| b) Enyvezetlen, közönséges (durva, szürke, félfehér és festett) papir, minden enyvezetlen, nyomtatási papir, mintázati munkák, kőpapir pépből, asphaltból vagy hasonló anyagokból, sem nem mázolva, sem nem lakirozva, fával vagy vassal összeköttetésben is | 1 vm. | -. | 20 | 1. | 10 | ||
| c) Minden más, a mennyiben d) alatt nincs nevezve, szintén kőnyomással ellátott nyomtatott, vagy vonalazott számlákhoz, föggjegyekhez, szállitási levelekhez stb. előkészitett papir, festőtáblapapir | 1 vm. | 1. | - | 1. | 45 | ||
| d) Arany- és ezüstpapir; papir arany- és ezüstmustrákkal; átvert papir, hasonlóan szeletek ezen papirnemekből, papirkárpitok, áruk papirból, táblapapirból, vagy papirgyurmából (a játékkártyákat kivéve), mintázó munkák kőpapirpépből, asfaltból, vagy hasonló anyagokból, a mennyiben b) alá nem foglalvák | 1 vm. | 1. | 10 | 2. | 20 | ||
| e) Áruk, az előbb nevezett anyagokból más anyagokkal összeköttetésben, a mennyiben ez által a rövidáruk alá nem esnek | 1 vm. | 4. | - | 7. | - | ||
| 25 | Illatszerek és szappan: | ||||||
| a) Zöld, fekete és más kenőszappan | 1 vm. | -. | 25 | 1. | 27 1/2 | ||
| b) Közönséges kemény szappan | 1 vm. | -. | 25 | 1. | 27 1/2 | ||
| c) Finom szappan táblákban, golyókban, szelenczékben, korsókban, edényekben | 1 vm. | 2. | - | 3. | 30 | ||
| d) Mindennemü illatszerek | 1 vm. | 3. | 10 | 5. | 50 | ||
| Jegyzet: Ha a belső foglalványok, melyekben az árú hozatik, magában véve magasabb vám alá esik, mint az utóbbi, ugy ezen magasabb tétel vétetik. | |||||||
| 26 | Prémes áruk (szücsáruk): | ||||||
| a) Bevont bundák, sapkák, keztyük, béllelt takarók, prémbél és szegélyzetek stb. | 1 vm. | 22. | - | 38. | 30 | ||
| b) Kész, be nem vont bőrbundák, ugyanoly nemü fehér és festett, nem bélelt angora- vagy juhbőrök, nem bélelt takarók, prémbélés és szegélyzetek | 1 vm. | 3. | - | 5. | 15 | ||
| 27 | Selyem és selyemáruk: | ||||||
| a) Selyem lemotólálva vagy fonva; florett-selyem gyaratolva, fonva vagy czérnázva, mindezen selyem festetlenül; nem különben hulladékok festett selyemből | 1 vm. | Vámmentes | |||||
| b) Selyem és florett-selyem festve | 1 vm. | 4. | - | 7. | - | ||
| c) Áruk, selyemből vagy florett-selyemből, fémszálakkal összeköttetésben is | 1 vm. | 40. | - | 70. | - | ||
| d) Áruk selyemből, vagy florett-selyemből, pamut, len, vagy gyapjuval összeköttetésben | 1 vm. | 30. | - | 52. | 30 | ||
| 28 | Kövek és kőáruk: | ||||||
| a) Kövek nyers állapotban, vagy csak körülfaragva, puskakovák, malomkövek vasabroncscsal, vagy fémboritékkal is, köszörülő és fenőkövek próbakövek is; durva kőfaragómunkák, például ajtó- és ablakaljak, oszlopok és oszloprészek, csövek, folyodák, teknők és hasonlók nem csiszolva, az alabastrom és márványból készült munkákat kivéve, apró márvány golyócskák és hasonlók | 1 vm. | Vámmentes | |||||
| b) Mindenféle drágakövek csiszolva, gyöngyök és korallok foglalás nélkül; áruk serpentinből gypsz- és kénből; palatáblák, lakirozott vagy politirozott farámákban | 1 vm. | -. | 15 | -. | 52 1/2 | ||
| c) Áruk, féldrága kövekből más anyagokkal összeköttetésben is, a mennyiben ez által a rövidáruk alá nem esnek | 1 vm. | 8. | - | 14. | - | ||
| d) Áruk minden más kövekből, a szobrokat kivéve: | |||||||
| 1. Más anyagokkal összeköttetés nélkül, vagy csak nem politirozott és nem lakirozott fával, vagy vassal összeköttetésben | 1 vm. | -. | 5. | -. | 17 1/2 | ||
| 2. Más anyagokkal összeköttetésben, valamint tajtáruk is, a mennyiben mindezek a rövidáruk alá nem esnek | 1 vm. | 4. | - | 7. | - | ||
| 29 | Kőszén, barnaszén, turfa és turfaszén | 1 vm. | Vámmentes | ||||
| 30 | Szalma-, nád- és háncsáruk: | ||||||
| a) Kefék és seprük kákából, fűből, gyékényből, hangából vagy rizsszalmából, szintén politura és laknélküli fával összekötve, közönséges teritők és lábteritők háncsból, szalmából, fűből, tengeri fűből, kákából és gyékényből nem festve | 1 vm. | -. | 5 | -. | 17 1/2 | ||
| b) Az előbb nevezett teritők és lábteritők, festve | 1 vm. | 1. | - | 1. | 45 | ||
| c) Kalapok faszilánkból, diszités nélkül, mindennemü szalmaszalagok | 1 vm. | -. | 20 | 1. | 10 | ||
| d) Szalma- és háncsfonadékok, a szalma szalagokat kivéve, teritők nem hasitott szalmából | 1 vm. | 4. | - | 7. | - | ||
| e) Kalapok szalmából, nádból, háncsból, kákából, halhéjból és pálmalevelekből, diszités nélkül | 1 drb | -. | 2 | 7. | - | ||
| f) Kalapok az előbb nevezett anyagokból vagy faszilánkból diszitéssel | 1 drb | -. | 4 | 14. | - | ||
| 31 | Kátrány, szurok, mindennemü gyanták, asphalt (hegyi kátrány), kátrányolaj, nyers és tisztitott, valamint benzin és karbolsav (creosot), gyantaolaj, terpentin és terpentinolaj | 1 vm. | Vámmentes | ||||
| 32 | Állatok és állati termények: | ||||||
| a) Mindennemü szárnyas állat, vad, kisebb (nyul és tengerinyul), minden élő vad, friss halak és folyóvizi rákok; hód, béka, vidra, csiga | 1 vm. | Vámmentes | |||||
| b) Mindennemü tojás és tej | 1 vm. | Vámmentes | |||||
| c) Méhköpük, élő méhekkel | 1 vm. | Vámmentes | |||||
| d) Állati hólyagok és belek, bélkötelek és bélhurok, léggömbök hólyagokból vagy belekből, füstaranyverő hártyácskák, viasz, fehér és sárga | 1 vm. | -. | 15 | -. | 52 1/2 | ||
| 33 | Agyagáruk: | ||||||
| a) Fali- vagy cserép-téglák, koczka-tégla-lapok és hasonló áruk agyagból, épitési czélokra; agyagcsövek, olvasztó tégely, kályhacsempék, agyagpipák, közönséges fazekasedény | 1 vm. | Vámmentes | |||||
| b) Más agyagáruk, a porczellánt kivéve: | 1 vm. | ||||||
| 1. Egyszinü v. fehér | 1. | 20 | 2. | 55 | |||
| 2. Festett, nyomtatott, aranyozott és ezüstözött | 1 vm. | 2. | - | 3. | 30 | ||
| c) Porczellán, fehér; szines, sem aranyozott, sem ezüstözött körszélekkel ellátva is | 1 vm. | 1. | 20 | 2. | 55 | ||
| d) Porczellán, szines, festett vagy aranyozott, hasonlóan mindennemü agyagáruk, más anyagokkal összeköttetésben, a mennyiben ez által a rövidáruk alá nem esnek | 1 vm. | 4. | - | 7. | - | ||
| 34 | Állatok: | ||||||
| a) Lovak és csikók | 1 drb | Vámmentes | |||||
| b) Szarvasmarhák | |||||||
| 1. Ökrök és bikák | 1 drb | 1. | 70 | 2. | 20 | ||
| 2. Tehenek | 1 drb | 1. | - | 1. | 45 | ||
| 3. Tinók | 1 drb | -. | 15 | -. | 52 1/2 | ||
| 4. Borjuk | 1 drb | Vámmentes | |||||
| c) Disznók: | |||||||
| 1. Hizlaltak és soványak | 1 drb | -. | 20 | 1. | 10 | ||
| 2. Malaczok | 1 drb | -. | 03 | -. | 10 1/2 | ||
| d) Ürük | 1 drb | -. | 05 | -. | 17 1/2 | ||
| e) Más juhfélék és kecskék | 1 drb | Vámmentes | |||||
| Jegyzet: b)-e)-hez: ölt vágómarha, még ha bőrrel és belekkel is el van látva, mint hús kezelendő. | |||||||
| 35 | Viaszos vászon, viaszos mousselin és viaszos tafota: | ||||||
| a) Durva, nem nyomtatott viaszos vászon (boritékvászon) | 1 drb | -. | 20 | 1. | 10 | ||
| b) Minden másnemű | 1 vm. | 2. | - | 3. | 30 | ||
| 36 | Gyapju, úgyszintén az abból készült áruk: | ||||||
| a) Gyapju, nyers, gyaratolt, festett, őrlött hulladékokban is | Vámmentes | ||||||
| b) Fonál, lennel vagy selyemmel is vegyitve: | |||||||
| 1. Egyszerü nem festett, vagy festett; kettős nem festett | 1 vm. | -. | 15 | -. | 52 1/2 | ||
| 2. Kettős, festett; háromszor, vagy többször czernázott, nem festve vagy festve | 1 vm. | 4. | - | 7. | - | ||
| c) Áruk, egyedül gyapjuból, vagy pamuttal, lennel, vagy fémszálakkal összeköttetésben: | |||||||
| 1. Himzések, csipkék és tüll | 1 vm. | 30. | - | 52. | 30 | ||
| 2. Nyomott áruk | 1 vm. | 25. | - | 43. | 45 | ||
| 3. Nem nyomatott, nem kallott áruk; paszományos- és gombkötőáruk, nemkülönben fonadékok is, fémszálakkal összeköttetésben | 1 vm. | 20. | - | 35. | - | ||
| 4. Nem nyomatott kallott, posztó, kelme és nemezáruk; harisnyaáruk, szőnyegek | 1 vm. | 10. | - | 17. | 30 | ||
| 5. Posztószélek | 1 vm. | Vámmentes | |||||
| Jegyzet: Gyapju és gyapjuáruk alatt mindenütt kecske-, nyul-, tengerinyul- és hódszőrök, és azokból készült áruk is értetnek. | |||||||
| 37 | Horgany és horganyáruk: | ||||||
| a) Nyers horgany, ócska horganytöredék | 1 vm. | Vámmentes | |||||
| b) Horganypléh | 1 vm. | -. | 15 | -. | 52 1/2 | ||
| c) Durva horganyáruk, nem politirozva és nem lakirozva, fával vagy vassal összeköttetésben is; sodrony | 1 vm. | 1. | - | 1. | 45 | ||
| d) Finom, lakirozott horganyáruk is hasonlóan horganyáruk, más anyagokkal összeköttetésben, a mennyiben ez által a rövidáruk alá nem esnek | 1 vm. | 4. | - | 7. | - | ||
| 38 | Ón és ónáruk, dárdanynyal vegyitve is: | ||||||
| a) Ón, tuskókban, rudakban stb. régi óntöredék | 1 vm. | Vámmentes | |||||
| b) Ón, hengerezett | 1 vm. | -. | 15 | -. | 52 1/2 | ||
| c) Durva ónáruk, mint sodronycsövek, tálak, tányérok, kazánok és más edények, politura vagy lak nélkül, fával vagy vassal összeköttetésben is | 1 vm. | 1. | - | 1. | 45 | ||
| d) Finom lakirozott ónáruk is, hasonlóan ónáruk más anyagokkal összeköttetésben is, a mennyiben ez által a rövidáruk alá nem esnek | 1 vm. | 4. | - | 7. | - | ||
1. § Mind a két szerződő fél kötelezi magát, hogy a másik állam törvényei ellen való áthágások (13. és 14. §) meggátlására, fölfedezésére és megbüntetésére a következő határozmányokhoz képest közre fog működni.
2. § Mindegyik szerződő fél kötelességévé teendi a saját vámtörvényei ellen való áthágások meggátlására vagy följelentésére utasitott tisztviselőinek, hogy mihelyt a másik fél hason törvényei ellen czélba vett, vagy már el is követett áthágásokról értesülnek, azt az elébbi esetben rendelkezésükre álló minden törvényes eszközökkel lehetőleg megakadályozzák, és mind a két esetben a belföldi vám- vagy adóhatóságnak (a császári királyi országokban és a magyar korona országaiban a fővámhivataloknak vagy a pénzügyőrségi biztosoknak, a vámegyletben a fővámhivataloknak vagy a fő adóhivataloknak) a leggyorsabban följelentsék.
3. § Az egyik fél vám- vagy adóhatóságai a másik fél vámtörvényei ellen való áthágásokról, melyek értésükre esnek, az utóbbinak a 2. §-ban emlitett vám- vagy adóhatóságait tüstént értesitendik, és azoknak a kipuhatolható idevágó körülményekről minden hasznavehető felvilágositást megadandnak.
4. § Mindegyik szerződő fél vámszedő hivatalai a másik államnak erre felhatalmazott felsőbb vám- vagy adóhivatalnokainak kivánatukra azon lajstromok- és lajstrom-osztályoknak, melyek az utóbbi államnak kiviteli, beviteli- s határszéli árúforgalmát kitüntetik, ugyszintén ama lajstromok mellékleteinek is megtekintését a hivatalos helyiségben minden időben megengedik.
5. § A két szerződő fél közötti határon alkalmazott vám- és adóhivatalnokok oda fognak utasittatni, hogy a csempészkedésnek mind a két oldalon meggátlására és fölfedezésére nézve egymást a legnagyobb készséggel támogassák, s e czélból egymással ne csak kölcsönösen közöljék a lehető legrövidebb idő alatt észrevételeiket, hanem jó szomszédokhoz illő egyetértésben is maradjanak s czélszerü közreműködés megállapitása végett időről-időre és különös esetek alkalmából egymással tanácskozzanak.
Az egymással szemközt fekvő felügyelő-állomások mindegyikénél lajstrom vezetendő, melybe az emlitett közlések beiktatandók.
6. § A szerződő felek vám- és adóhivatalnokainak meg lesz engedve, hogy valamely csempészkedőnek üldözése vagy a saját államuk vámtörvényei ellen való áthágásra vonatkozó tárgyak vagy nyomok kutatása alkalmával a másik állam területére átmehessenek, oly czélból, hogy az ottani községi előljáróknál vagy hatóságoknál a tényállás és a tettes kinyomozására s a bizonyitásra szükséges intézkedéseket, a véghezvitt vagy megkisérlett vámkijátszásra vonatkozó minden bizonyitékok megszerzését, nemkülönben a körülményekhez képest az áruk ideiglenes lefoglalását és a tettesek letartóztatását kivánják.
Mindegyik szerződő fél községelőljárói és hatóságai az ilyetén megkereséseket csak úgy teljesítendik, miként ez saját államuk vámtörvényeinek gyanitott vagy felfedezett áthágásaira nézve jogukban és kötelességökben áll.
Az egyik rész vám- és adóhivatalnokai előljáró hatóságuknak a másik rész illető hatósága általi megkerestetése folytán arra is felszólittathatnak, hogy akár ezen utóbbi hatóság előtt, akár saját országuk illető hatósága előtt a vámcsonkitásra vonatkozó körülményekről vallomást tegyenek.
7. § A szerződő felek egyike sem fog saját területén a másik fél területére való csempészkedésre alakult egyesüléseket megtűrni, sem a csempészkedési vállalatok lehető hátrányai ellen biztositó szerződéseket érvényeseknek ismerni.
8. § A szerződő felek mindegyike meggátolni köteles, hogy oly árukészletek, melyek a másik fél területére való átcsempészésre szántaknak tekinthetők, az utóbbi határszélének közelében fel nem halmoztassanak, vagy a lehető visszaélés ellen szolgáló elegendő biztositék nélkül le nem rakassanak.
A határszéli kerületen belül idegen, meg nem vámozott áruk raktárai csak oly helyeken tűrhetők meg, hol vámhivatal van, s ez esetben a vámhatóság részéről zár és ellenőrizet alá helyezendők.
Ha egyes esetekben a hivatalos zár nem alkalmazható, helyette más, lehető biztosságot nyujtó ellenőrködési intézkedések teendők. Idegen megvámozott áruk és belföldi áruk készleteinek a határszéli kerületen belül a megengedett, azaz a belföld helyi fogyasztásához mért forgalom szükségletét nem szabad meghaladniok. Ha azon gyanú támad, hogy ilynemű áruk készletei az érintett szükségleten és csempészkedési czélra alakultak, az ily raktárak, a mennyiben ez törvényesen megtörténhetik, a vámhatóságnak különös, a csempészkedés meggátlására alkalmas ellenőrizete alá helyezendők.
9. § Mindegyik szerződő fél köteles:
a) oly áruknak, melyek be- vagy átvitele a másik álladalomban tilos, vám- vagy adóhivatali elintézését emez utóbbi állam felé csak akkor teljesiteni, ha ennek különös engedelme mutattatik elé;
b) oly árukat, melyek a másik államban beviteli vám alá esnek, és oda rendeltetvék:
1. csak valamely ottani, megfelelő hatáskörrel felruházott belépti hivatal felé vezető irányban;
2. a kilépti hivataloktól vagy igazolási helyektől, csak oly nappali időben, hogy a határon túl ott megengedett időben érkezhessenek meg;
3. a kilépti hivatal vagy igazolási hely és a határ között - minden elkerülhető tartózkodás megakadályozása mellett - bocsátani el vám- vagy adóhivatali elintézés után, vagy látni el a szükséges igazolványokkal.
10. § Szintugy mind a két állam az isméti kivitelre szánt meg nem vámozott árukért nála letett biztositékok kiadását, valamint a kivitelért járó elengedéseket vagy visszatéritéseket csak akkor teljesitendi, ha a belépti hivatal részére kiállitott bizonyitvány által igazoltatik, hogy az emlitett szomszéd országba kivitt áru emez utóbbi hivatalánál bejelentetett.
11. § A 9. §-ban b) alatt, és a 10. §-ban foglalt határozatok foganatositása előtt a szerződő felek a közös határon az áruk átvitelére rendelt bejelentő és vizsgáló helyek kellő száma és hatásköre iránt, azoknak egymással való közvetlen viszonya tekintetében, összhangzólag kiszabandó elintézési órái iránt, s a kivitt áruknak a határon túli bejelentési hivatalig a szükséghez képest elrendelendő hivatalos kisérése iránt, nemkülönben a vaspályai forgalomra vonatkozó különös rendszabályok iránt, egymással készséggel egyezkedésbe bocsátkozandnak.
12. § Mindegyik szerződő fél köteles a másik fél vámtörvényeinek a 13. és 14. §-ban emlitett áthágásait nem csak saját alattvalóinak, hanem mindazoknak is, kik területén ideiglenesen laknak, vagy csak mulólag tartózkodnak is, az idézett szakaszokban kijelölt büntetések terhe alatt megtiltani.
Mind a két szerződő fél kölcsönösen kötelezi magát, hogy a másik szerződő félnek azon alattvalóit, kik csempészkedés gyanuját költötték magok iránt, saját területén belül szemmel fogja tartani.
13. § Mindegyik szerződő fél a másiknak be-, ki- és átviteli tilalmainak áthágásait, s a vám- vagy adócsonkitásokat, azaz oly cselekvényeket vagy törvényellenes mulasztásokat, melyek által amaz államtól, az őt törvényesen megillető be- vagy kiviteli vám elvonatik, vagy föl nem födöztetése esetében elvonatnék, tetszés szerint, vagy az áthágás tárgyának elkobzásával s esetleg a teljes érték megtérittetésével, s a mellett arányos pénzbirsággal vagy ugyanazon pénz- vagy vagyon-büntetésekkel illetendi, melyek alá saját adótörvényeinek ugyanazon vagy hasonló áthágásai vetvék.
Ez utóbbi esetben a büntetési összeg, a mennyiben az törvényesen az elvont adóösszeghez aránylik, azon álladalom vámjegyzéke szerint szabandó ki, melynek adótörvénye ellen követtetett el az áthágás.
14. § A másik álladalom vámtörvényeinek olyatén áthágásaira, melyek bebizonyithatólag sem valamely be-, ki- vagy átviteli tilalom megszegését, sem valamely vámilleték elvonását nem tartalmazzák vagy nem czélozzák, bizonyos határok között a büntető biró itéletétől függő, elegendő pénzbüntetések szabandók.
15. § Fogság- vagy munkabeli büntetéseket (ide nem értve a végre nem hajtható pénzbüntetéseknek a saját adótörvények szerint fogság- vagy munkabeli büntetésre változtatását) nemkülönben becsületbeli büntetéseket, ipar-jogositványok elvonását, vagy a büntetés sulyosbitásakép, a megtörtént elitéltetések kihirdetését szabni ki, a szerződő felek egyike sem köteles ezen egyezmény alapján.
16. § Ellenben a másik állam vámtörvényeinek megszegéseinél netalán előforduló egyéb kihágások-, vétségek- s bűntetteknek, p. o. bántalmazások-, jogellenes ellenszegülés-, fenyegetések vagy erőszakoskodás-, hamisitások-, megvesztegetések- vagy zsarolásoknak stb. törvényszerü megbüntetése a 12-15. §-ok szerint kibocsátandó büntetési határozatok által sem ki nem zárható, sem meg nem szoritható.
17. § A másik fél vámtörvényeinek áthágásait annak valamely illetékes hatóságának megkeresésére mindegyik szerződő fél ugyanazon biróságok által s ugyanazon eljárási formák szerint fogja vizsgálat és törvényes büntetés alá vétetni, mint saját hasonló törvényeinek áthágásait:
1. ha a vádlott vagy azon álladalom polgára, mely által vizsgálat és büntetés alá vonatik; vagy
2. ha nem csak az áthágás idejében ezen állam területén, ha csak mulólag is lakott vagy az áthágást ezen területből követte el, hanem a vizsgálatot inditványozó megkeresés beérkeztekor vagy azután is emez állam területén kerittetik kézre.
A 2. alatt érintett esetben mindamellett csak akkor, ha a vádlott nem polgára azon álladalomnak, melynek törvényei a vád alatti áthágás tárgyát képezik.
18. § A 17. §-ban megjelölt vizsgálat megejtésére azon biróság, melynek kerületéből történt az áthágás, és azon biróság, melynek kerületében a vádlott vagy állandóan lakik, vagy mint idegen, ideiglenesen tartózkodik, annyiban illetékesnek tekintendő, a mennyiben ugyanazon áthágás miatt ugyanazon vádlott ellen netalán más biróság előtt már tárgyalás folyamatban vagy végitélet által befejezve nincsen.
19. § A 17. §-ban megjelölt vizsgálatok folyamában a másik fél hatóságainak vagy tisztviselőinek hivatalos előadásai ugyanazon bizonyitó erővel birandnak, mint a mely hasonló esetekben a saját állami hatóságok vagy tisztviselők hivatalos előadásainak tulajdonittatik.
20. § A 17. § alapján inditott büntető-eljárással, és a büntetés végrehajtásával járó költségek ugyanazon elvek szerint határozandók meg s vetendők ki, melyek a saját álladalombeli törvények hasonnemü áthágásai folytán inditott büntető-eljárásra nézve érvényesek.
Azoknak egyelőre való fedezéséről azon állam tartozik gondoskodni, melyben a vizsgálat foly.
Az eljárással és a büntetés végrehajtásával járó azon költségeket, melyek, ha az eljárás a saját adótörvények áthágása miatt indittatott volna utoljára, ezen álladalom terhére esnének, a mennyiben azok a vádlottól be nem hajthatók, vagy a befolyt büntetési összegek által (21. §) nem fedezhetők, azon álladalom köteles megtériteni, melynek hatósága a vizsgálatot inditványozta.
21. § A 17. § alapján meginditott büntetőeljárás folytán a vádlottól behajtott, vagy az áthágás elárusitott tárgyai után befolyó pénzösszegekből először is a hátralevő perköltségek, annak utána a másik álladalomtól elvont adók, s végre a birságok fedezendők.
Ezen utóbbiakról azon állam intézkedik, melyben az eljárás véghez ment.
22. § A 17. § alapján inditott vizsgálat azon idő alatt, mig jogerejü véghatározat nem hozatott, azon állam hatóságának megkeresésére, mely meginditotta, tüstént abbanhagyandó.
23. § Azon büntetéseknek, melyekre a vádlott a 17. § alapján inditott eljárás folytán itéltetett vagy önkéntesen ajánlkozott, elengedése vagy enyhitése azon álladalmat illeti, melynek biróságánál az elitélés vagy ajánlkozás történt.
Az ily büntetési elengedések vagy enyhitések előtt - mindamellett azon álladalom hatóságának, melynek törvényei ellen követtetett el az áthágás - alkalom nyujtandó ez iránti nyilatkozásra.
24. § Mindegyik szerződő fél biróságai a másik álladalomban ennek vámtörvényei ellen elkövetett áthágások miatt, vagy a 17. § alapján meginditott minden büntetőeljárásra vonatkozólag, kötelesek az illető biróság megkeresésére;
1. a birósági kerületükben tartózkodó tanukat és szakértőket, ha kivántatik, hit alatt kihallgatni, és amazokat, a mennyiben az országos törvények a tanuskodás megtagadását meg nem engedik, például a tanuskodás tanuk saját bűntársaságára nem vonatkozik, vagy oly körülményekre nem terjesztetik, melyek a váddal közel kapcsolatban nem állanak, tanuság-tételre szükség esetében szoritani is;
2. hivatalos szemléket tartani s a leletet hitelesiteni;
3. oly vádlottaknak, kik a megkeresett biróság járásában tartózkodnak, a nélkül, hogy az utóbbi álladalmi kapcsolatához tartoznának, idézéseket és határozatokat kézbesiteni;
4. a megkeresett biróság járásában találtató törvényszegőket s ezeknek ingó vagyonát letartóztatni és kiadni, ha csak ama törvényszegők a megkeresett biróság álladalmi kapcsolatához, vagy oly más álladalomhoz nem tartoznak, mely a kérdéses törvényszegésnek maga részéről való kellő megvizsgálására és megbüntetésére szerződésileg kötelezve van.
25. § A jelen egyezményben „vámtörvények” alatt a be-, ki- és átviteli tilalmak és „biróságok” alatt a szerződő államok mindegyikében az ilynemű saját törvényeik áthágásainak megvizsgálására és megbüntetésére rendelt hatóságok is értetnek.
26. § A fentebbi határozatok által a szerződő álladalmak között a csempészkedés elnyomása végett megállapitott további kedvezmények sem meg nem szünnek, sem meg nem változnak.
Felvétetett Berlinben 1868 márczius 9-én
Az alólirottak mai napon összejövén, hogy a közöttük megállapitott kereskedelmi és vámszerződést ujabb átolvasás után aláirják, ez alkalommal még következő megjegyzések, magyarázatok és megállapitások igtattattak jelen jegyzőkönyvbe:
1. A szerződés 2. Czikkéhez
Ő császári és apostoli királyi Felsége részéről az olasz királysággal 1867 april 23-án kötött kereskedelmi és hajózási szerződés által továbbra is fennállóknak ismert következő kedvezmények ezentul is fentartatnak:
a) 1 frt 89 1/2 krnyi vám a nápolyi és siciliai bornak vámmázsája után, ha tengeren és a hajó-okmányokban foglalt származási igazolás mellett hozatik be;
b) 1 frt 22 1/2 krnyi vám a Piemontból való közönséges bornak vámmázsája után;
c) a vámmentesség:
gesztenyére nézve 20 fontnyi mennyiségig;
friss husra nézve 8 fontnyi mennyiségig;
sajt- és friss vajra nézve 4 fontnyi mennyiségig.
Ezen b) és c) alatti kedvezmények csak az osztrák-olasz határon való bevitelre vonatkoznak.
A másik félnek nem voltak fentartásai.
2. A szerződés 2. Czikkéhez
Ő császári apostoli királyi felségének meghatalmazottjai megjegyezték, hogy a két fél átalános vámtariffáiban meghatározott állami szerződéseken nem alapuló azon forgalmi könynyitések, melyek bizonyos határterületek vagy egyes országrészek lakosai számára engedélyeztettek, eddigelé nem tekintettek más államoknak nyujtott oly kedvezményeknek, melyekben a 2. Czikk szerint az egyik szerződő fél a másikat részeltetni tartoznék.
Ezen felfogáshoz képest feltehetni vélik, hogy azon esetben, ha a körülmények ily fennálló forgalmi könnyitések további fentartását, vagy jövőre is bizonyos rövid határvonalakra nézve a határszéli lakosok élelmi szükségleteire vonatkozó hasonnemű forgalmi könnyitések megengedését szükségessé tennék, azoknak a vámegyletre való kiterjesztése iránt igény nem fog támasztatni.
Az észak-német szövetség és a vámegylet meghatalmazottjai ezen feltevést, a kölcsönösség fentartása mellett, alaposnak ismerték el.
3. A szerződés 3. Czikkéhez
Ő császári és apostoli királyi felsége meghatalmazottai kijelenték, hogy Ő császári és apostoli királyi Felsége azon vámmentességeket és vámmérsékléseket, melyek az A) alatti mellékletnek 1. a) és b), 2. b), 1. és c) 4. a), b), c), d), e), f), g), és h), 11. a) és b), 17. b), 34. c), 38. a) és 40 a) pontjai alatt megnevezett tárgyak tekintetében a vámegyletnek engedett, csakis az utóbbival való határforgalomnak könnyitésére adott kedvezmények gyanánt tekinti, és ennélfogva ezen tárgyak vámmentes, illetőleg kedvezményezett behozatalát is jövőben azoknak közvetlenül a vámegylet területéből való áthozatalától kell függővé tennie.
Ezen kikötés ellen megjegyzés nem tétetett.
A jelenvoltak egyetértettek arra nézve, hogy a Boden taván való átkelés, a jelen jegyzőkönyv 6-ik száma alatt említett feltételek mellett, vámegylet területéből való közvetlen behozatallal egyenlő tekintet alá essék.
4. A szerződés 3. Czikkéhez, és az A) és B) alatti mellékletekhez
1. Megegyezés történt az iránt, hogy vámozási bélyegek, vagy az áruknak a megvámozás bizonyítása végetti más megjelölése, az A) és B) mellékletek alatt felsorolt árukra nézve sem az egyik, sem a másik vámterületen nem alkalmazhatók.
Ez ilynemű ellenőrzési intézkedéseknek különös esetekben a határterületen belül való alkalmazását ki nem zárja.
2. Az érték szerint megvámozandó áruk vámkezelésénél mindkét részről a vámegylet és Francziaország között 1862. augusztus 2-án kötött kereskedelmi szerződés 14-18. Czikkeiben megjelölt eljárás fog alkalmaztatni.
5. A szerződés 6. Czikkéhez
A 6-ik czikkben a) és c) alatt említett forgalmi könnyitések beállására szabott feltételek- és formaságokra nézve jelenleg fennálló megállapodások jövőre is érvényben maradnak. Mire nézve, ugy mint eddig, jövőben is következő szempontok lesznek irányadók:
1. Oly tárgyak, melyekre nézve vámmentesség igényeltetik, a vámhivataloknál nemük és mennyiségük szerint bejelentendők, és megvizsgálás végett bemutatandók.
2. A kivitt és ismét behozott, illetőleg behozott és ismét kivitt tárgyak vámkezelése ugyanazon vámhivataloknál eszközlendő, legyenek ezek akár a határon, akár az ország belsejében.
Ezen határozmány alól kivétetnek a 6-ik czikk d) alatt megnevezett tárgyak, melyek feldolgozás vagy finomitás végett vitetnek ki az egyik fél területéből a másik fél területébe. Ezeknek vámmentes visszavitele azon területnek, melyből a kivitel történt, bármely megfelelő hatáskörrel felruházott vámhivatalánál követelhető. Szintugy a kereskedő utazók által behozott mustrákra a kölcsönös vámmentesség akkor is alkalmaztatik, ha azok isméti bevitel-, illetőleg isméti kivitelkor más hivatalnál adatnak vámkezelés alá, mint a melynél előbb kivitettek vagy behozattak.
3. Az isméti kivitel és isméti bevitel megfelelő határidőhöz köthető, s ha ezen határidő meg nem tartatik, a törvényes illetékek beszedhetők.
4. Az illetékek biztosítása, összegük letétele által vagy más megfelelő módon követelhető.
5. Oly sulykülönbözetek, melyek javitás s a tárgyak feldolgozása vagy finomitása által keletkeznek, méltányosság szerint tekintetbe veendők, és csekélyebb különbözetek miatt illetékek nem követelhetők.
6. Mindkét fél a vámkezelés lehető könnyitéséről fog gondoskodni.
Egyébiránt megegyeztek a jelenvoltak az iránt, hogy a 6. Czikkben foglalt megállapodás nem czélozza a kölcsönös határszéli forgalomra nézve a két fél vámtörvényei és közigazgatási rendszabályai, valamint előbbeni egyezmények alapján gyakorlatban levő könnyitések megszoritását, s így a jelen szerződés határozmányai és a keresztülvitelükre nézve történendő külön megállapodások a kölcsönös határforgalomra csak annyiban lesznek alkalmazandók, a mennyiben azok további forgalmi könnyitéseket idéznek elő.
Ennélfogva a szerződő felek közt a lenfonalakkal és nyers, nem-fehérített vászonnal való határforgalom könnyitésére és a szomszédos határforgalom másnemü könnyitésére nézve fennálló egyezmények a jelen szerződés tartama alatt nem fognak felmondatni. Az ezen egyezménynek kivitelére névze történt megállapodások szintén hatályban maradnak.
6. A szerződés 6. és 7. Czikkéhez
A 6-ik és 7-ik czikkekben meghatározott forgalmi könnyitések az Ausztria, Bajorország, Würtemberg és Baden között 1854 február 20-ikán kötött egyezményben megállapított ellenőrizet mellett, a Boden taván átmenő forgalomra is alkalmazandók.
7. A szerződés 7. Czikkéhez
1. A 7-dik czikkben megjelölt könnyités a következő körülményektől tétetik függővé:
a) Az áruk a beviteli hivatalnál továbbszállitás végett az I. szám alatti nem végleges vámkezelésre szóló kisérőjegyel bejelentendők, s hozzájuk hivatalos igazolvány csatolandó, melyben ki legyen téve, hogy az elküldési helyen helyeztettek-e, s minő hivatalos zár alá?
b) Ezen zárt a vizsgálatnál sértetlen és biztos állapotban kell találni.
c) A bevallásnak szabályszerüleg és akkép kell történnie, hogy hiányos bejelentés folytán a külön átvizsgálás ne váljék szükségessé, és szándékos sikkasztás gyanujára ok nem forogjon fenn.
Ha az áru lerakodása nélkül azon teljes meggyőződést szerezhetni, hogy a másik államban alkalmazott zár sértetlen és biztos, az áruknak lerakása és megmérlegezése el is maradhat.
2. A mennyiben a vámegyleti terület egyes helyein szüksége mutatkoznék, különös megkeresésre az áruszállitóknak is meg fog a közlerakó helyek használata engedtetni. Ő császári és apostoli királyi felsége részéről hasonló kedvezmény nyujtatik.
8. A szerződés 8. Czikkéhez
1. Az egymás átellenében fekvő határvámhivataloknak jelenlegi összehelyezései fentartatnak. Mindazonáltal az érdeklett államok mindenikének szabadságában áll ily összehelyezést 6 havi felmondás mellett visszavonni.
Uj összehelyezések a szerződő felek közötti egyezkedésre bizatnak.
2. A forgalomnak további könnyitése szempontjából, az egymás átellenében fekvő határvámhivatalok vámelintézési jogainak lehető egyezésére továbbra is gond fog fordittatni.
3. A másik fél területére áthelyezett határvámhivatalok állása és hatásköre iránt következő elvekben történt megállapodás:
a) Egy azon állam területéről, melyhez tartozik, a tulsó területre áttett vámhivatal megtartja az előbbi állomási helynek a nevét, melyhez azonban az uj állomási hely neve függesztetik.
A tulsó területen ujon felállitott hivatalok állomási helyük után neveztetnek;
b) a vámsorompók azon terület országos szineire festetnek, melyen állanak; a hivatalos czimer azon ország szineivel és czimerével láttatik el, melyhez a hivatal tartozik;
c) a házi rend fentartása a területi hivatal előljárójának áll tisztében;
d) a területi állam kormánya tartozik arról gondoskodni, hogy a területükre áthelyezett hivatalnokok vámhivatali működésük teljesitésében ne akadályoztassanak, különösen hogy hivatalos irataik és pénzeik biztonsága hátrányt ne szenvedjen;
e) a két fél vám- és adóhivatali tisztviselői, kik a szerződésben alapuló valamely okból szabályszerü szolgálati egyenruhában a tulsó államterületre lépnek, az ott, az állam-pénztár számára szedett ut-, hid- és révpénzektől ép ugy menttek, mint annak saját tisztviselői. Oly e fajta közlekedési illetékektől ellenben, melyek szedése társulatokat, testületeket, községeket vagy egyes magánosokat illet, a mentesség csak annyiban igényelhető, mennyiben az a fennálló tariffa szerint alaposnak mutatkozik;
f) világosan elismertetik, hogy az egymás átellenében fekvő vámhivatalok összeköttetése által csakis a kétfelőli hivatalos eljárásnak lehető egyidejüsége, de semmi esetre vámelintézési közösség nem czéloztatik, hogy ennélfogva a két hivatal mindegyike csakis az őt - mint államának ki- vagy beviteli hivatalát - illető eljárást tartozik végezni, a másik hivatalnak hason-működésében pedig részt vennie nem szabad;
g) a szomszéd állam területére áthelyezett vámhivatalok tisztviselőinek viszonyaira vonatkozó rendszabályokra az egyik államnak a másik állam területére áthelyezett hivatalainak elszállásolása, és az ezért felszámitandó lakbérre nézve;
az összekötött hivatalok tisztitási és fütési költségeire nézve az összekötött hivataloknál a sorompók felállitása-, fentartása-, világositása-, elzárása- és megnyitására nézve;
ezen hivataloknak levél- és kocsipostai küldeményei dijmentes szállítására nézve fölebbvaló hatóságaikkal, vagy saját államuk más vámhivatalaival való hivatalos közlekedésüknél;
a szomszéd állam területébe áthelyezett vámhivatalok azon tisztviselőinek jogai- és kötelességeire nézve, kik eme szomszéd állam középületeiben szállást nyertek;
a vasár- és ünnepnapokon való vámkezelésre nézve; végre
a kész hivatalos egyenruhák és fegyverzeti tárgyak kölcsönös vámmentességére nézve jelenleg fennálló egyezmények ezennel továbbra is fentartatnak.
Érvényben marad továbbá az eddigi feltételek alatt a vámegylet területére áthelyezett osztrák vámhivatalokra nézve az Ő császári és apostoli királyi Felsége részéről 1857 május 6-án kiadott határjárási szolgálati utasitás is.
9. A szerződés 10. Czikkéhez és a vámkartelhez
1. A vámkartel 5-ik czikkéhez:
Nem vétetik ugyan kifogás alá, hogy a határfelügyelők (pénzügyőrség) a csempészet megakadályozása és fölfedezése czéljából egymást kölcsönösen segítsék, és az e részben tett észrevételeiket egymással közvetlenül közöljék. Mindazonáltal egyetértettek a jelenvoltak az iránt, hogy a czélszerű összeműködés iránti megállapodás végett időről-időre és különös esetekben tartandó tanácskozások rendesen csak a kétfelőli főbb vám- és adóhivatalnokok közt történjenek.
2. A vámkartel 6. §-ához.
Elismertetik, hogy a kétfelőli vám- és adóhivatalnokok, ha valamely csempészkedő üldözésénél vagy saját államuk vámtörvényeinek áthágására vonatkozó tárgyak, vagy nyomok kutatása alkalmával a másik állam területére mennek át, csakis arra szoritkozhatnak, hogy az ottani helységi előljáróságoknál vagy hatóságoknál a tényálladék és a tettes kinyomozásához és a bizonyitáshoz megkivántató rendszabályokat, az elkövetett vagy megkisérlett vámkijátszásra vonatkozó bizonyítékok megszerzését, valamint a körülményekhez képest az áruknak ideiglenes lefoglalását és a tettesnek letartóztatását javasolják; hogy azonban az emlitett hivatalnokok idegen területen sem a tettes személyét, sem az áthágás tárgyait le nem tartóztathatják, sem pedig a fegyvereikkel nem élhetnek. Ha azonban a hivatalnokok az üldözésnél személyükre irányzott tettleges megtámadások folytán azon kényszerüségbe helyeztetnek, hogy idegen területen önvédelmükre fegyvereikhez folyamodjanak, azon ország hatóságai, melyben ez történt, minden egyes esetben az ott érvényben álló törvények szerint, határozni fognak az iránt, vajjon ezen használat egyátalában, vagy a volt terjedelemben a tettleges megtámadás elháritására szükséges volt-e?
3. A vámkartel 6. és 11. §-ához.
A két rész vám- és adóhivatalnokai, ha a vámkartel 6. és 11. §-aiban megjelölt czélokból mennek át a másik fél területére, ép ugy lehetnek fegyverkezve, mint ez a szolgálatnak saját tartományukban való teljesitésénél eléjük van szabva.
4. A vámkartel 8. §-ához.
A fennálló határozmányok szerint a két vámterületnek egymás átellenében fekvő határkerületében idegen, meg nem vámolt áruk csak oly helyeken rakhatók le, hol vámhivatalok léteznek, és itt is csak vámhivatali raktárakban, vagy legalább a visszaélés akadályozására elegendő őrizet mellett.
Egyetértettek a jelenvoltak abban, hogy mindaddig, mig e határozmányok hatályban maradnak, a 8. §-ban foglalt megállapodások kivitelére elegendő, ha a két rész vámhatóságai oda utasittatnak, hogy az emlitett rakhelyeket, valamint idegen megvámozott és belföldi áruknak készleteit a határkerületen belől a másik fél vámérdekeinek kellő szem előtt tartása mellett a törvényesen megengedhető módon ellenőrizzék.
5. A vámkartel 11. §-ához.
A 11. §-ban emlitett pontok iránti megjegyzés Ő császári és apostoli királyi Felsége és a határos vámegyleti államok közti tárgyalásnak tartatik fenn.
6. A vámkartel 21. §-ához.
A büntetésen kivül az áthágótól a kijátszott illetékek is beszedendők.
7. A vámkartel 22. §-ához.
A 20. § harmadik kikezdésében a költségek viselése iránt foglalt szabályok a vizsgálat abbanhagyásának ezen itt kijelölt esetében is alkalmazandók.
10. A szerződés 12. Czikkéhez
1. Megállapodás történt az iránt, hogy a 12. Czikk hadihajókra nem vonatkozik.
2. A tengeri hajók- és rakmányaiknak a két fél tengeri kikötőiben megállapitott egyenlővé tétele nem terjed ki:
a) oly jutalmazásokra, melyek ujonnan épitett tengeri hajók számára adatnának, a menynyiben ezen jutalmazások a kikötő és a vámilletékek alóli felmentésben, vagy ezen illetékek mérséklésében nem állanak;
b) más államokhoz tartozó ugynevezett yacht-clubok kiváltságaira;
c) azon kiváltságokra, melyek Ő császári és apostoli királyi Felsége mindkét államterületén a török alattvalókat a saját alattvalók előtt is szerződésileg megilletik.
11. A szerződés 17. Czikkéhez
1. A 17. Czikkben foglalt határozmányok azon esetre is kiterjednek, midőn a vasuti vágányok különböző szélessége miatt átrakodás válik szükségessé. Habár ezen határozmányok a vasuti szállitmányok egyéb átrakodásaira nem terjesztethettek ki, mégis elismertetik, hogy ott, hol a fel- és lerakodási helyek nagy távolsága az átrakodást szükségessé teszi, ama kedvezmények kiterjesztése azon esetekre, hol kellően ellenőrzött átrakodás történik, ki nem zárható.
2. Postaküldemények, melyek vasutakon az egyik szerződő fél területén át a másik területéből vagy abba szállittatnak, ha a szállitásuk kellően zárható tartályokban történik, és a szállitott darabok száma, tartalma és nyers sulya a vámhatóság részéről megtekinthető posta-okmányokból kitünik, a beváltástól és átvizsgálástól mind a belföldön, mind a határon az egyes postai darabok pedig a vámhivatali zártól még azon esetben is menttek maradnak, ha egyik vasutról a másikra való átmenetel czéljából rakatnak át.
A tengerentuli postán szállitott tárgyaknál a postai darabok tartalmának bejelentése elmaradhat.
3. Megegyeztek a jelenvoltak az iránt, hogy a vasutakon átszállitott jószágok- és postai küldeményeknek a 17-ik czikk 3-ik kikezdésében és fentebbi 2. pont alatt megállapított mentessége a vámhivatali megvizsgáltatás alól nem zárja ki ezen megvizsgálás véghezvitelét oly esetben, ha valamely szándékolt vám-áthágás iránt bejelentések vagy alapos gyanuokok merülnek fel.
12. A szerződés 17. Czikkéhez
Megegyeztek a jelenvoltak az iránt, hogy ott, hol a vámegyletet Ő császári és apostoli királyi Felsége mindkét államterületével összekötő egyes vaspályákon a 17. Czikkben és a fentebbi 11. szám 1-ső és 2-ik pontjaiban foglalt határozatokon tul, ezen szerződés értelmében nagyobb terjedelmű könnyitések volnának engedélyezhetők, az ehhez szükséges intézkedések iránti megállapodás Ő császári és apostoli királyi Felsége és az érdeklett vámegyleti állam közt történhetik meg, a mennyiben ama könnyitések a vámegyletben létező megállapodásokkal megegyeztethetők.
13. A szerződés 18. Czikkéhez
1. Mindkét fél alattvalóinak kereskedés és ipar megkezdése és folytatása tekintetében való egyenlősitésére nézve, a 18. Czikk első kikezdésében foglalt megállapodás azon német államokban, melyeknek törvényei belföldiek és külföldiek közt e tekintetben különbséget tesznek, csak 1869. évi január 1-jével fog hatályba lépni.
2. A sokadalmi és vásárforgalmat illetőleg e czikk első kikezdése szerint, a másik szerződő félnek alattvalói, mind a vásárok és sokadalmak látogatási joga, mind a vásár és sokadalmi forgalom után fizetendő illetékek tekintetében, a saját alattvalókkal tökéletesen egyenlő elbánás alá esnek. Az igazolványnak, mely a másik félnek ezen előnyben részesülni kivánó alattvalói által előmutatandó alakjára nézve az A) melléklet tartalmában történt megállapodás.
Ezen igazolványnak kiállitására az itt következő 3. pontban emlitett hatóságok lesznek jogositva.
3. Azon iparosoknak, kik a másik szerződő fél területén vásárlásokat akarnak tenni, avagy áru-megrendeléseket keresni, ez illetékfizetés nélkül meg fog engedtetni azon ipar-igazolványok alapján, melyek hazájuk hatóságai által állittattak ki.
Ezen igazolványok kiállitása a B) alá csatolt minta szerint azon hatóságok által fog történni, melyekre a jelenleg fennálló megállapodások szerint az utlevelek kiállitása van bizva. A szerződő államok mindegyikének jogában álland, az igazolványok kiállitásáért tetszése szerint mérsékelt illetéket szedni.
Összetévesztések és hamisitások elkerülése végett a valamennyi szerződő felek részére egyforma alakban kiállitandó igazolványoknak alakra és szinre különbözniök kell az utlevelektől, s minden évben más-más szinben s oly alakban kiállittatniok, mely azoknak kényelmes zsebben hordását lehetségessé teszi, ugy a föliratban az utlevelekhez hasonlóan bélyeggel elláttatniok, melyből azon államnak, hol a kiállitás történt, czimere és neve kivehető legyen.
Minden iparüzőnek, kinek iparigazolvány szolgáltattatik ki, az illető hatóság részéről azon szabályoknak összeállitása is kézbesitendő, melyek az illető iparüző által az egyes áruczikkek vétele- és eladására nézve netán fönnálló megszoritásokon tul a másik szerződő fél területén szem előtt tartandók.
Az illető iparüzőknek, vagy a szolgálatukban álló utazóknak nem szabad árukat eladás végett magukkal hordaniok; mindazonáltal azoknak, kik áruvásárlásokat tesznek, megengedtetik, hogy a vásárolt árukat rendeltetésük helyére magukkal vihessék.
Csak utazás közben kereshetnek megrendeléseket vagy tehetnek vásárlásokat, ezen üzleteknek lakhelyükön kivül való állandó gyakorlása kizárólag az ezen utóbbi helyen érvényes törvények alá esik.
14. A szerződés 20. és 21. Czikkeihez
Konzul nevén minden, a konzuli teendőkkel megbizott egyén értendő.
Mindegyik szerződő fél, kinek alattvalói részére a másik fél konzula a 21. Czikk szerint védelmet és gyámolitást nyujt, köteles az ez által felmerülő kiadásokat és költségeket, ugyanazon elvek szerint megtériteni, melyek szerint ezt azon állam, mely a konzult kirendelte, saját alattvalói tekintetében tette volna.
15. A szerződés 23. Czikkéhez
A szerződés 23-ik Czikkében foglalt megállapodás daczára az egyik szerződő fél vámkülzeteiből a másik fél vámterületére bevitt áruk ez utóbbiban nem fognak magasabb vám alá vétetni, mintha az előbbinek vámterületéből jönnének.
16. A vámszerződés 25. Czikkéhez
A meghatalmazottak megegyeztek abban, hogy a jelen jegyzőkönyv a szerződéssel együtt a magas szerződő feleknek bemutattassék, és hogy az utóbbinak jóváhagyása esetében az előbbiben foglalt magyarázatok és megállapodások minden további formaszerü jóváhagyás nélkül jóváhagyottaknak tekintessenek.
Ezek után a szerződés két példányban aláiratott és megpecsételtetett, és a jelen jegyzőkönyv hasonlókép két példányban kiállittatott.
[Aláírások]
N. N. urnak, ki gyártmányaival (terményeivel) a vásárokat és sokadalmakat (Ő császári és apostoli királyi Felsége mindkét államterületén, a vámszövetségben, Poroszországban stb.) meglátogatni szándékozik, az illetékes hatóságok előtt való maga igazolása végett ezennel bizonyittatik, hogy N.-ben lakik, és az iparának megfelelő törvényes adókat és illetékeket megfizetni köteles.
Jelen bizonyitvány ...................................... havi időszakra érvényes.
(Hely, kelet, és a kiállitó hatóság aláirása és bélyege.)
(Személyleirás és az iparüző aláirása.)
| Érvényes az | (Bélyeg az ország czimerével és nevével) | az 1800 hatvannyolczadik évre |
........................... szám.
N. részére, ki N. N.-ben lakik, és
1. Ugyanitt levő saját gyógyáru-kereskedése számára.
2. Ugyanitt levő N. N. gyógyáru-kereskedés számára, melynél mint kereskedősegéd van alkalmazásban.
3. A következő kereskedelmi (gyár) üzletek számára, ugymint ..................... (a vámegyletben, Ő császári és apostoli királyi Felsége mindkét államterületén) árumegrendeléseket keresni és vásárlásokat tenni szándékozik, ipar-igazolása tekintetében ezennel bizonyittatik, hogy az előbb emlitett üzlet (üzletek) gyakorlásaért ezen országban törvényesen megállapitott adók fizetendők.
Nevezettnek azon árukból, melyekre megrendeléseket keres, csak mustrákat szabad magával hordani, vásárolt árukat pedig csak rendeltetésük helyére való szállitás végett.
Egyszersmind meg van neki tiltva más, mint a nevezett üzlet (üzletek) számára áru-megrendeléseket keresni, vagy vásárlásokat eszközölni.
A megrendelések keresése és az áruk vásárlásánál a minden egyes államban érvényes szabályokat köteles megtartani.
(Hely, kelet, a kiállitó hatóság aláirása és bélyege.)
(Az utas személyleirása és aláirása.)
