Az osztrák-magyar monarchia és az egyesült Dunafejedelemségek között az 1867. évi XVI. tc. III. czikke értelmében kötött és Bécsben 1868. évi julius 24-én aláirt postaszerződés, miután az az országgyülés által elfogadtatott, s utóbb mindkét szerződő fél részéről szokott módon megerősittetett, ezennel az ország törvényei közé igtattatik.
Szövege a következő:
Ő Felsége az ausztriai császár, Csehország királya stb. és Magyarország apostoli királyának kormánya és
Ő fensége az egyesült fejedelemségek uralkodó fejedelmének kormánya,
a levélforgalom szolgálatát az illető államok közt postaszerződés alapján szabályozni óhajtván, e czélból meghatalmazottakul az alulirottakat nevezték ki, kik a következő czikkekre nézve egyeztek meg:
Ő császári és apostoli királyi Felsége két állama területének postaigazgatásai közt egyrészről, másrészről az egyesült Dunafejedelemségek postaigazgatása közt a levelek, árumustrák, mindennemű nyomtatványok, valamint a terhelményes kocsipostai tárgyak, ha azok a szerződő államok egyikéből, vagy oly államokból erednek, melyeknek a szerződő postaigazgatások közvetitőül szolgálnak vagy jövőben szolgálandnak, időszakonkint és rendesen ki fognak cseréltetni.
Ezen küldeményváltás a szerződő államok területei közt berendezett vagy berendezendő postajáratok utján s a következő vonalokon fog teljesittetni;
1. Alsó-Sinoutz és Mihaileni közt;
2. Suczava és Foltitscheni közt, Nemeritschenin át;
3. Sóósmező (Pojana-serata) és Adjud közt, Filipestin át;
4. Brassó és Bukarest közt, Felső-Tömös és Predjalon át;
5. Nagy-Szeben és Rimnic közt, Vöröstornyon és Cainenin át;
6. Orsova és Turnu-Severin közt, Vercserován át;
7. a Duna kikötői közt azon szállitó-eszközök utján, melyekkel a szerződő postaigazgatóságok ezen kikötők valamint a szerződő államok közbenső postahivatalai közt, továbbá Törökország és a Levante tengerparti városaival váltott küldemények elszállithatására rendelkeznek vagy ezentul rendelkezni fognak.
Ha a szerződő postaigazgatások a levél és kocsipostai küldemények kölcsönös kicserélése érdekében jónak látnák, hogy a megelőző czikkben elősorolt vonalakon kivül más irányban is rendeztessenek be postajáratok, azokat kölcsönös egyetértés utján szervezhetik.
A 2-ik czikkben elősorolt vonalakon berendezendő postajáratok száma és szervezete, valamint a posták elindulási és megérkezési ideje, a szolgálat igényeihez képest, az illető postaigazgatások közös megállapodása szerint fog szabályoztatni.
Minden egyes postaigazgatás a saját területén eszközlött szállitás költségeit önmaga viseli.
Ha azonban a szerződő igazgatások czélszerünek látnák azt, hogy a szállitás a határszéli postahivatalok közt jövet-menet egy s ugyanazon vállalkozóra bizassék, az ebbeli költséget a saját területükön megjárt távolság aránya szerint viselik.
A szerződő postaigazgatások közt váltott postai küldemények a Dunán való szállitásnak költségeit Orsováig Ő császári és apostoli királyi Felsége két államterületének postaigazgatásai viselik.
Orsován alul azok az egyesült fejedelemségek postaigazgatásának terhére esnek.
Ha a két ellenkező part kikötői (Widdin és Kalafat, Giurgievo és Rustsuk stb.) között nem gőzhajón, hanem más módon eszközöltetnék az átszállitás, a költségeket a két szerződő fél postaigazgatásai felében viselik.
A szerződő postaigazgatások közös megegyezéssel jelölik ki azon postahivatalokat, melyek közt a levélcsomagok és kocsipostai tárgyak kicseréltetnek.
Továbbá kötelezik magukat arra, hogy a nemzetközi s a transito-postaküldemények elszállitását a rendelkezésükre álló leggyorsabb uton és módon foganatositják.
Végre elkészittetik s kölcsönösen közlik egymással a postai küldemények irányát jelző járat-táblázatokat.
A levélpostával fognak szállittatni:
az érték nyilvánitása nélkül feladott levelek, árumustrák, ujságok és mindennemű nyomtatványok.
A levelek, árumustrák és nyomtatványok sulya a 15 latot (250 grammot) meg nem haladhatja.
A kocsipostán pedig szállittatnak a nyilvánitott értékkel terhelt levelek;
a pénztekercsek, az érték nyilvánitása mellett vagy a nélkül feladott csomagok (collis).
A közönséges vagyis nem-ajánlott s értéknyilvánitás nélkül feladott levelek bérmentesitése, ha azok az egyik szerződő országból a másikba intéztetnek, tetszésre hagyatik.
A feladók a portót a rendeltetési helyig tetszésök szerint vagy előre megfizethetik, vagy a czimzettre ruházhatják a fizetést.
Ő császári és apostol királyi Felsége két államterületén szedendő levéldij a következőleg határoztatik meg:
1. az egyesült fejedelemségekbe intézett egyszerü és bérmentesitett levélért 10 o. ért. krajczár;
2. az egyesült fejedelemségekből eredő egyszerü s nem-bérmentesitett levélért 20 krajczár.
Viszont az egyesült fejedelemségekben szedendő porto a következőleg állapittatik meg:
1. Ő császári és apostoli királyi Felsége két állama területére intézett egyszerü és bérmentesitett levélért 25 bani;
2. Ő császári és apostoli királyi Felsége két államterületéről eredő egyszerü és bérmentesitlen levélért 50 bani.
A fentebbi czikk határozmányától eltérőleg az egyesült fejedelemségekből eredő és Bukovinába, Besztercze és Naszódvidékére, a Maros folyóig terjedő határos kerületekbe, a Határőrvidéknek az egyesült fejedelemségekkel határos s az Uj-Moldováig terjedő részébe, vagy megforditva az utóbbi részekből az egyesült fejedelemségekbe küldött egyszerü levelek dija bérmentesités esetében 5 krajczárra (15 banira), nem-bérmentesités esetében pedig 10 krra (25 banira) szállittatik le.
Egyszerü levelekül tekintetnek azok, melyeknek sulya, ha Ő császári és apostoli királyi Felsége két államterületéről az egyesült fejedelemségekbe intéztetnek, egy laton, ha pedig az egyesült fejedelemségekből Ő császári és apostoli királyi Felsége két államterületére intéztetnek, 15 grammon tul nem terjed.
Minden további lat (15 gramm) vagy latrész után egyszerü portoval több számittatik.
Ő császári és apostoli királyi Felsége két államterületének postaigazgatásai fizetnek az egyesült fejedelemségek postaigazgatásának minden, a fejedelemségekbe bérmentesitve intézett egyszerü levél után 4 krajczárt, s az egyesült fejedelemségekből bérmentesitlenül eredő levél egyszerü portoja után 8 krt.
Az egyesült fejedelemségek postaigazgatása fizet a fentebb nevezett postaigazgatásoknak egy-egy, a fentebbi postakerületekre bérmentesitve intézett levél után 6 krajczárt (15 banit), s egy-egy, a fentnevezett postaterületekből bérmentesitlenül eredő levél egyszerü portoja után 12 krt (30 banit).
A 11. czikk értelmében szedendő kivételes viteldijak azon postaigazgatás javára esnek egészen, mely azokat felvette.
Az ajánlott levelek intéztethetnek egyik szerződő országból a másikba, s a mennyire lehetséges, azon országokba is, melyeknek a szerződő postaigazgatások közvetitőiül szolgálnak, vagy ezentul szolgálhatnának.
Az ajánlott levelek portoja mindenkor a rendeltetés helyéig előre fizetendő.
Az egyik szerződő országból a másikba szóló ajánlott levél a közönséges, és a sulyhoz képest bérmentesitett levél illetékén felül állandó 10 krnyi, esetleg 25 banira szabott dijnak van alávetve.
Ezen állandó ajánlati dij a felvevő postahivatalé marad.
Az ajánlott árumustrák s mindennemü nyomtatványok, ha a szerződő országok egyikéből a másikba intéztetnek, a 17. czikkben megállapitott mérsékelt dijon felül, szintén a fentebb megszabott ajánlati dij alá esnek, s minden más tekintetben ajánlott levelek módjára kezeltetnek.
Az ajánlott leveleknek értéknyilvánitást nem szabad viselniök.
Az ajánlott tárgy feladója a tárgy feladásakor követelheti hogy annak a czimzett által történt átvételéről értesittessék.
Ez esetben fizet előre ily értesités (tértivevény) dija fejében 10 kr., esetleg 25 bani változatlan illetéket.
Ezen szabott illeték az elküldő postahivatalt illeti.
A feladó kivánságára az egyik szerződő országból a másikba küldött tudakozványért, ha az elküldő térti-vevény dijt nem fizetett, előlegesen 10 krajczár (25 bani) illeték fizetendő.
Ezen illeték azon postaigazgatás javára esik, mely azt beszedte.
Azonban ha a felszólamlás a posta hibájából vált szükségessé, a felszólamló a fentebbi illetéket visszakövetelheti.
Azon esetben, ha valamely, a szerződő országok egyikéből a másikba ajánlottan küldött tárgy a postahivatal hibája folytán elvész, azon szerződő postaigazgatás, melynek területén az elveszett, az elküldőnek a felszólamlás napjától számitott két havi időköz alatt 20 frt (50 l. n.) kártalanitást fizet.
A felszólamlás joga a levél feladásától számitott hat hónap után végét éri.
Ezen határidő eltelte után a felszólamló kárpótlást nem követelhet.
Az árumustrák, sajtójavitási nyomtatványpróbák, az azokhoz tartozó kéziratokkal együtt, ujságok, hirlapok, időszaki iratok, füzött vagy kötött könyvek, röpiratok, sajtó-, kő- vagy réznyomatu zeneszerzemények, lajstromok, előrajzok, hirdetmények, árjegyzékek stb. ha az egyik szerződő országból a másikba küldetnek, minden 2 1/2 lat 40 gramm) vagy ezen suly egy része után előre fizetendő 2 krajczár, illetőleg 5 bani illeték által a rendeltetési helyig bérmentesitendők.
Az árumustrák, nyomtatványokért stb. szedendő 2 kr. illeték a szerződő postaigazgatások közt ekként fog felosztatni: 3 bani illeti Ő császári és apostoli királyi Felsége két államterületének postaigazgatásait, 2 bani az egyesült fejedelemségekét.
Ezen megállapitástól eltérőleg a fejedelemségek és a 11. czikkben elősorolt határos tartományok közt váltott mustrák, nyomtatványok dija egészben azon postaigazgatás javára esik, mely azt beszedi.
Az árumutatványok csak az illető országok vámtörvényei által megszabott feltételek alatt szállittathatnak.
Áruértékök ne legyen; szalag alatt, vagy oly módon legyenek boritékolva, hogy természetök iránt kétség ne támadjon; az átvevő czimén, a gyár vagy üzlet jegyén, szám s az árakon kivül más kézirati jegyzést nem tartalmazhatnak.
A sajtójavitási ivek s az azokhoz mellékelt kéziratok szintén szalag alatt küldhetők csak, és sem levelet, sem oly jegyzést nem tartalmazhatnak, mely a levelezés jellegét viseli, vagy annak tartathatik.
Szintugy az időszaki lapok, s bárminemü nyomtatványok csak keresztkötés alatt adathatnak fel, az átvevő czimén, a feladó aláirásán s a kelten kivül más kézirati jegyzést, számot vagy jegyet nem tartalmazhatván.
Árumutatványokat, sajtójavitási iveket s bárminemü nyomtatványokat tartalmazó küldemények, ha a fentebbi feltételeknek meg nem felelnek, vagy a feladáskor nem bérmentesittettek, bérmentesitlen levelekül tekintetvén, ezek gyanánt fognak elintéztetni.
A szerződő államok egyikéből a másikba ajánlattal intézett levél feladója a feladáskor követelheti, hogy levele a czimzettnek a megérkezés után azonnal express által kézbesittessék, feltéve, hogy a levél oly helyre van intézve, hol postahivatal létezik.
Ez esetben fizet a feladó az express-kézbesités fejében 15 kr., illetőleg 40 bani állandó dijt.
Ezen illeték egészen a rendeltetési hely postahivatalát illeti.
A szerződő postaigazgatások szolgáltathatnak át egymásnak elszállitás végett darabszámra oly leveleket, árumustrákat és mindennemü nyomtatványokat, melyek idegen államokba intéztetnek vagy onnan erednek, ha ugyan a szerződő országok ezen államokra nézve a postai szállitást közvetitik, vagy ezentul közvetitni fogják.
A német államokba és Luxemburg nagyherczegségbe intézett, vagy ezen államokból eredő levelezések minden tekintetben ugy kezeltetnek, mint azok, melyek a szerződő igazgatások közt váltatnak.
A szerződő igazgatások kölcsönösen fizetik meg egymásnak az idegen államokba intézett, vagy onnan eredő levelezésekért azon dijakat, melyek a jelenleg érvényes, vagy ezután kötendő egyezményekben vannak megállapitva.
Ő császári és apostoli királyi Felsége két államterületének postaigazgatásai azon levelezésekért, melyek az idegen államokból bérmentesitve intéztetnek az egyesült fejedelemségekbe, valamint azokért, melyek a fejedelemségekből az idegen államokba bérmentesitlenül küldetnek, az egyesült fejedelemségek postaigazgatásának ugyanazon öszletrészt fizetik, mely a szerződő országok közt váltott levelezésekért fizettetik.
A jelen czikkben emlitett levelezések tetszésre hagyott, vagy pedig egész a rendeltetési helyig avagy bizonyos határszélig köteles bérmentesitése, a föltételek, melyek alatt az árumustrák a mérsékelt dijért szállittatnak, s azok, melyek az értékkel terhelt levelek kezelését szabályozzák stb. az illető postaszerződések állapitmányaitól vannak feltételezve.
Az egyesült fejedelemségek és a Törökországban berendezett cs. és kir. postahivatalok közt váltott levelezések dijai a következőleg állapittatnak meg:
1. A határos helyek (Widdin és Kalafat, Giurgievo és Rustsuk, Czernavoda és Kalarasch) közt váltott levelezésekért:
az egyszerü bérmentesitett levél dija 6 krajczárban (15 bani), az egyszerü bérmentesitlené 10 krban (25 bani), az árumustrák és nyomtatványok dija minden 2 1/2 lat után 2 krban (5 bani) állapittatik meg.
Ezen dijak egészen azon igazgatást illetik, mely azokat beszedte.
2. Az egyrészről a fejedelemségek közbenső helyei, másrészről Widdin, Rustsuk és Czernawoda közti levelezésekért:
az egyszerü bérmentesitett levél dija 10 krban (25 bani), az egyszerü bérmentesitlen levélé 20 krban (50 bani), az árumustrák és nyomtatványok dija minden 2 1/2 lat (40 gramm) után 2 krban (5 bani) állapittatik meg.
Ezen dijak összegéből az egyesült fejedelemségek igazgatása 3/4 részben, Ő császári és apostoli királyi Felsége két államterületének postaigazgatásai 1/4 részben osztoznak.
3. Az egyrészről az egyesült fejedelemségek, másrészről a Fekete tenger partjain és az európai Törökországban (Albania s a Candia sziget kivételével) levő cs. és kir. postahivatalok közti levelezésekért az egyszerü bérmentesitett levél dija 15 krban (40 bani), az egyszerü nem-bérmentesitett levélé 25 krban (60 bani), az árumustrák és nyomtatványok dijai minden 2 1/2 lat (40 gramm) után 4 krban (10 bani) állapittatott meg.
Ezen dijakból jut:
Ő császári és apostoli királyi Felsége két államterülete postaigazgatásainak: 10 kr. az egyszerü bérmentesitett levélért, 15 kr. az egyszerü nem-bérmentesitett levélért, és 3 kr. minden 2 1/2 lat 40 gramm) után az árumustrákért és nyomtatványokért.
A fenmaradó rész az egyesült fejedelemségek postaigazgatását illeti.
4. Az egyesült fejedelemségek közt egyrészről, másrészről a Törökországban, Ázsiában, Egyiptomban, Candia szigetén és Albaniában szervezett cs. és kir. postahivatalok közti levelezésekért:
az egyszerü bérmentesitett levél dija 20 krban (50 bani), az egyszerü bérmentesitlen levélé 30 krban (75 bani), az árumustrák és nyomtatványok dija minden 2 1/2 lat (40 gramm) után 4 krajczárban (10 bani) lett megállapitva.
Ezen dijakból illeti:
Ő császári és apostoli királyi Felsége két államterületének postaigazgatásait minden egyszerü bérmentesitett levéltől 15 kr., minden egyszerü nem-bérmentesitett levéltől 20 kr., az árumustrákért és nyomtatványokért minden 2 1/2 lat (40 gramm) után 3 kr.
A többi az egyesült fejedelemségek postaigazgatása javára esik.
Mindennemü levelezések bérmentesitése a szerződő országoknak illető postai levéljegyeivel eszközölhető.
Ha a levélre alkalmazott jegy értéke a megszabott bérmentesitési illetéket nem fedezi, azon levél bérmentesitlennek tekintetik s akként kezeltetik, az alkalmazott jegyek értéke leszámittatván.
A szalag alatti küldemények mint olyanok, melyek a dij előleges lefizetése mellett mérsékelt illeték kedvezményében részesülnek, ha elégtelen értékü jegyekkel láttatnak el, a bérmentesitlen levelek dija alá esnek, az alkalmazott jegyek értéke javokra számittatván.
Helytelenül czimzett vagy tévesen irányitott levelek haladék nélkül s azon dij felszámitása mellett küldessenek vissza, melyet az elküldő postahivatal a másiknak rovására számitott volna fel.
Azon levelek, melyek bármi oknál fogva nem kézbesittethettek, kölcsönösen visszaküldendők.
Az ily levelek, ha bérmentesitve érkeztek, dij s felszámitás nélkül küldetnek vissza; azok pedig, melyek portofelszámitással érkeztek, azon dij mellett szolgáltatnak vissza, melyet az elküldő postahivatal eredetileg felszámitott.
Azon nemzetközi levelezések, melyek a czimzett fél lakhelyének változtatása miatt visszaküldetnek, ezen visszaküldés fejében pótdijazás alá nem esnek.
Ha mindazáltal a lakhely változtatása pótdijazást vonna maga után, az ily pótdijt a czimzett fél tartozik megfizetni, kiegészitvén azon portót, melyet az elküldő vagy a czimzett tartozott volna megfizetni az esetben, ha a levél eredetileg az uj rendeltetési helyre lett volna intézve.
Az ajánlott levelezések, visszaküldés esetében, ilyenek gyanánt kezeltetnek, a nélkül, hogy uj ajánlati illetékkel terheltetnének.
Azon levelezések, melyek kizárólag az államszolgálat érdekében küldetnek az egyik országból a másikba, s a melyek a portomentességet jogszerüleg élvezik azon ország területén, melynek hatóságától vagy hivatalnokától az ily levelezések erednek, porto nélkül szállittatnak.
Ha a hatóság vagy hivatalnok, kihez az ily levél intézve van, szintén élvezi a portomentességet, akkor az dijmentesen kézbesittetik; ellenesetben az ily levél is csupán a rendeltetési ország területének vitelilletékével terheltethetik.
A szerződő postaigazgatások kötelezik magukat, hogy területeiken el fogják szállítani azon zárt csomagokat, melyeket az illető postahivatalok az idegen postahivatalokkal netán váltani fognak.
Ő császári és apostoli királyi Felsége két államterületének postaigazgatásai az egyesült fejedelemségek postaigazgatásának fognak fizetni azon zárt csomagok transitojáért, melyeket a fentnevezett igazgatások a törökországi cs. és kir. postahivatalokkal váltanak:
a) 15 banit minden 30 gramm netto-sulyu levélért, és
b) 50 banit egy-egy kilogramm netto-suly után az árumustrákért és nyomtatványokért.
Az egyesült fejedelemségek postaigazgatása pedig fizet a fennebbnevezett postaigazgatásoknak azon zárt csomagok átszállitásáért, melyeket az egyesült fejedelemségek postahivatalai az északnémet szövetség postahivatalaival fognak váltani:
a) 10 krt minden 2 lat netto-sulyu levélért, és
b) 30 krt egy-egy kilogramm netto-suly után az árumustrákért és nyomtatványokért.
Jövendőben, ha a szerződő postaigazgatások egyike más idegen országokkal váltana zárt levélcsomagokat, az ily zárt csomagok szállitási dija - a szerződő igazgatások közös megegyezésével - esetenkint fog megállapittatni.
Megjegyzendő, hogy a visszaküldendő levelek valamint a levélrovatlapok, s egyéb a zárt levélcsomagok kicserélésére vonatkozó számadási okmányok sulya nem fog számittatni azon levelek, árumustrák és nyomtatványok sulyához, melyek a jelen czikk által megszabott szállitási dijjal terheltetnek.
A szerződő igazgatások postahivatalai kölcsönösen elfogadják s foganatositják a szerződő vagy idegen országokban megjelenő hirlapokra való előfizetéseket, ama hirlapok szétküldését is magukra vállalván.
A dij, melyet a szerződő igazgatások az országaikban megjelenő hirlapok előfizetésének foganatositásáért s azon hirlapok szétküldéséért szednek, az illető hirlapnak a kincstári illetmény levonása után maradó netto-árának 25%-ában állapittatik meg, s a nevezett postaigazgatások közt megfeleztetik.
Ezen dijak minimuma egy évre 80 krban (2 leu. n.) határoztatik meg.
A szerződő igazgatások postahivatalai a külföldön megjelenő hirlapokat kölcsönösen azon áron szolgáltatják át egymásnak, melyet saját országukban a megrendelők fizetnek, ha a posta utján kapják ama hirlapokat.
A két ország közti levélforgalom csonkitatlan jövedelmének megóvása czéljából a szerződő postaigazgatások kötelezik magukat arra, hogy hatalmukban álló minden módon gátolni fogják a leveleknek más, mint az illető posták utján való szállitását.
A szerződő országok egyikéből a másikba intézett kocsipostai tárgyak bérmentesitése tetszésre van hagyva (facultativ).
Az elküldők tetszésük szerint a portót a rendeltetési helyig vagy az egyesült fejedelemségek határáig előre megfizethetik, vagy pedig a fizetést egészben a czimzettre ruházhatják.
A dijak azon tarifák szerint szedetnek, melyek azon országokban érvényesek, honnan a küldemények erednek s a hova intéztetnek, vagyis Ő császári és apostoli királyi Felsége két területén át történt szállitásért, az ezen területekben érvényes tarifák szerint, - az egyesült fejedelemségek területén át történt szállitásért pedig azon tarifa szerint, mely ezen országokban van érvényben.
Bármely kocsipostai küldemény feladója a tárgy feladásakor követelheti, hogy annak a czimzett által történt átvételéről értesittessék. Ez esetben előre lefizeti ezen értesitésért (tértivevény) a 14. czikkben megállapitott illetéket.
Ezen változatlan illeték egészen az elküldő postahivatalt illeti.
A kisérő irat (szállitó-levél), mely a kocsipostai csomaggal küldetik, ment minden pótdijazástól, feltéve, hogy annak sulya az egy latot illetőleg 15 grammot meg nem haladja; ellenesetben a közönséges levéldij illetéke alá esik (10. és 11. czikk).
Ha több csomag egy és ugyanazon kisérőlevél mellett küldetik, a csomagok mégis külön-külön dijaztatnak.
A kocsipostai küldemények, ha eredetük helyére bármi oknál fogva visszaküldetnek, vagy a czímzett fél lakhelyének változtatása miatt utánküldetnek, uj dij alá vettetnek, ép ugy mintha a vissza- vagy utánküldés helyén ujból adattak volna fel a postára.
Azon kocsipostai küldemények, melyeket a 27-ik czikkben megnevezett hatóságok s hivatalok egymás közt váltanak, dijmentesen szállittatnak.
A kocsipostai küldemények feladójának szabadságában áll a tartalom értékét nyilvánitani, s ezért a postaintézet elveszés vagy csonkitás esetében felelős.
A kocsipostai küldemény elveszése vagy csonkitása esetében a kárpótlás a nyilvánitott érték erejéig fizettetik, kivéve, ha a postaigazgatás bebizonyitja, hogy a nyilvánitott érték a küldemény valóságos értékét meghaladja.
Ez esetben a postaigazgatás csak ez utóbbinak megtéritésére van kötelezve.
Ha az elküldő semmi értéket nem nyilvánitott, csak a valódi veszteség, vagy a valódi csonkitásnak megfelelő kártalanitást követelhet; mely azonban egy-egy 1/2 kilogramm, vagy ezen suly törtrésze után az 1 frt 50 krt (3 l. n. 75 bani) meg nem haladhatja.
Rendszerint a kárpótlás a küldemény feladójának fizettetik.
Azonban a czimzett fél kezébe is kifizettethetik az esetben, ha az elküldő azt határozottan kivánja, vagy ha ez ismeretlen s fel nem található.
A postaigazgatások nem felelősek, sem kárpótlást nem fizetnek oly veszteségekért vagy sérülésekért, melyek háboru folytán keletkeztek, feltéve, hogy a közönség eleve értesittetett arról, hogy a posta minden szavatolása megszünt; továbbá azokért, mik maga a küldött tárgy természetéből, vagy az elküldő hibájából eredtek. Nem szavatolnak végre a közvetett károkért, s a nem valósitott nyereményekért.
Az igazgatások semminemü felelősséget sem vállalnak a következő esetekben:
1. ha a csonkitás nem constatáltatott azonnal a küldemény megérkezése után, s mielőtt azt a czimzett fél átvette;
2. ha a csomagoláson sérülésnek vagy megázásnak semmi külső nyomai nem látszanak;
3. ha a nyilvánitott értékü küldeményeknél vagy pénzterhelt leveleknél a küldemény sulya akkor, midőn rendeltetése helyére megérkezett, azonosnak találtatik azzal, melyet a felvevő postahivatal megállapitott.
A küldemény késedelmes elszállitása, vagy kézbesitése esetében a szerződő postaigazgatások a 39. czikk értelmében csak annyiban felelősek, a mennyiben a késedelem a csomag egész tartalmának, vagy egy részének végképeni megromlását okozta.
Árfolyam, vagy árkeletbeli változásokat az igazgatások semmi esetben sem vesznek tekintetbe.
Az elküldőnek a küldemény feladásától számitott hat havi időköz engedtetik arra, hogy kártalanitási igényeit valósitsa.
Ezen határidő lejártával a felszólamló kártalanitási igénye megszünik.
A szerződő igazgatások kölcsönösen vállalják el a szavatolást a 39-42-ik czikkekben megállapitott elvek értelmében azon elveszésekért vagy csonkitásokért, melyek saját területükön okoztattak.
Ha pedig az elveszés vagy sérülés a szerződő igazgatásokon kivül eső idegen területen fordul elő, az illető postaigazgatás az elküldőnek kártalanitást igénylő felszólamlását az idegen postaigazgatásnál is ugyanazon érdekkel fogja érvényesiteni, mintha saját küldeménye lenne szóban s azon rendszabályok szerint, melyek a szerződő és az idegen postaigazgatások közt fennálló szerződésekben vannak megállapitva.
Azon kocsipostai küldemények, melyek az egyesült fejedelemségek és idegen országok közt Ő császári és apostoli királyi Felsége két államterületén át váltatnak, az egyesült fejedelemségek területén történt szállitást illetőleg, ugyanazon tarifáknak és szabályoknak vannak alávetve, melyek a szerződő országokból eredő vagy oda intézett küldeményekre vannak megszabva. A mi pedig az egyesült fejedelemségek határszélétől a rendeltetési helyig, vagy megforditott irányban történt szállitást illeti, az ily szállitmányok azon tarifáknak és szabályoknak vannak alávetve, melyek Ő császári és apostoli királyi Felsége két államterülete és az illető idegen országok közt vannak érvényben.
A szerződő igazgatások leveleket és az érték nyilvánitása nélkül feladott más küldeményeket stafeta utján is hajlandók szállitani.
Az ily sürgöny stafeta) szállitási dija egész a rendeltetés-helyig előlegesen fizetendő.
Azon esetben, ha valamely stafeta utján szállitott tárgy a postahivatalbeliek hibája folytán elvész, azon postaigazgatás, melynek területén az elveszett, az elküldőnek megtériti a stafétai szállitásért fizetett dijakat, azonfelül fizet kártalanitás fejében 20 frtot (50 leu. u.).
A staféta utján szállitott küldemény elveszéséből eredő felszólamlásnak csak a küldemény feladásától számitott hat havi időköz alatt van helye.
A szerződő igazgatások havonkint egybeállitandják azon számadásokat, melyek a jelen szerződés határozatai értelmében a zárt levélcsomagok, kocsipostai tárgyak és staféták kölcsönös kicseréléséből erednek.
Ezen számadás alapjául és igazolásául szolgálnak az azon havi időköz alatt valósitott szállitmányokról szóló átvételi bizonylatok, mely hóra ezen bizonylatok vonatkoznak.
A tartozás minden évnegyed eltelte után, és pedig azon átalános leszámolás alapján fog kifizettetni, mely e czélból a m. kir. földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministerium által Pesten fog egybeállittatni.
A fizetés érczpénzben (ezüst) vagy pedig az egész ily pénzben fizetendő összegről szóló váltó által történik, az ily tartozás a királyi posta-pénztárnak Pestre ausztriai pénzben, vagy a pénzügyi ministeriumnak Bukarestbe leuk- s banikban küldetvén el, a szerint, a mint egyike vagy másika a szerződő igazgatásoknak leend tartozásban a másik iránt.
A fizetés azon évnegyedre következő három hó alatt foganatositandó, melyre az átalános leszámolás vonatkozik.
Az évnegyedes számadásból eredő különbség a jövő évnegyed rovására vitetik át.
A számadások folyóvátétele azon módon történik, hogy egy forintra ausztriai pénzláb szerint: 2 leu. n. és 50 bani 1 l. n. vagy 100 bani = 1 frank) számittatik.
A szerződő igazgatások külön szabály által fogják megállapitani a számadások alakját és mindazon szabály-részleteket és intézkedéseket, melyek szükségesek arra, hogy a jelen szerződés pontos foganatositása biztosittassék.
Megjegyeztetik, hogy a jelen czikkben emlitett szabályok a szerződő igazgatások által módosithatók mindannyiszor, valahányszor annak szükségét kölcsönösen belátják.
A jelen szerződés az 1869-ik év január 1-én lép életbe, s évről-évre kötelező marad mindaddig, mig az egyik szerződő fél a másiknak mindenkor egy évvel megelőzőleg nem jelentette ki azon szándékát, hogy a szerződés érvényét megszüntetni kivánja.
A szerződés azonban ezen utolsó év alatt is teljes, és egész érvénye szerint fog foganatosittatni, ezen határidő eltelte után a két postaigazgatás közti számadás és tartozás kiegyenlitése fentartatván.
A jelen szerződés az illető kormányok által jóvá fog hagyatni, s a jóváhagyási okmányok lehető legrövidebb idő alatt Bukarestben kicseréltetni.
Minek hiteléül a jelen szerződést a meghatalmazottak aláirták s pecsétjeikkel megerősitették.
[Aláírások]
