A képviselőháznak az 1868. évi junius 22-én tartott CCXLV. országos ülésben hozott határozata folytán köteles a pénzügyminister szakértők meghallgatásával szorosan megtartva az 1867. évi XVI. törvényczikknek rendeletét, javaslatot késziteni az iránt, hogy miképen és mikor lehetne a dohányegyedáruságot az államszükségeinek igazságos, méltányos és biztos fedezése mellett megszüntetni.
Ezen határozat folytán a pénzügyminister még folyó évi ápril hóban hivott össze egy szakértőkből áló szakbizottmányt, mely müködését nemcsak azonnal megkezdette, hanem elismerést érdemlő szorgalommal és kitartással a fontos tárgyat minden oldalról érintőleg beható kérdéseket állitott össze, s azokat számos testületekhez és egyes szakértőkhöz megküldvén, a nagy közönségnek is tudomására hozta, s jelenleg az összegyüjtött anyag összeállitásán fáradozik, véleményét azonban még be nem adhatta.
Miután a pénzügyminister által ezen vélemény tekintetbe vételével készitendő javaslat az összegyüjtött anyag nagy terjedelménél és a tárgy fontosságánál fogva huzamosabb időt veend igénybe, sőt a fennálló törvények, nevezetesen az 1867. évi XII. és XVI. törvénycikkek alapján Felsége többi országai kormányával is ez ügyben értekezletek lesznek tartandók, lehetetlen ezen javaslatot még ez évi ülésszak alatt tárgyalás alá venni: minélfogva szükséges, hogy az 1868-ik évi XIV. tc. hatálya, mely csak a lefolyandó 1869. évi deczember 31 napjáig terjed, 1870-dik év végeig kiterjesztessék, még pedig annál inkább, minthogy az országos pénzügy a dohányjövedékből befolyó nevezetes összeget mindaddig nem nélkülözheti, mig ez más jövedelmiforrás által pótolva nem leszen.
