1869. évi XXI. törvénycikk indokolása

a ház-, jövedelem- és személyes kereseti adóról * 

Általános indokolás

A kormány szándéka és óhajtása az egyenes adók gyökeres reformjára irányzott törvényjavaslatot terjeszteni mielőbb a törvényhozás elé.

Ezen óhajtól indittatva a pénzügyminister még f. évi april havában számos tagból álló szakbizottmányt hivott egybe a végre, hogy ezen szakbizottmány nézetei s javaslatai a kormány részéről a törvényhozás elé terjesztendő törvényjavaslat szerkesztésénél kellően figyelembe vétethessenek. Miután azonban a szakbizottmány feladatának terjedelme s érett megfontolást igénylő kényes voltánál fogva munkálatát még be nem végzé s nem is várható, hogy e munkálat oly időben kerüljön a ministerium elé, hogy a ministerium annak kellő tekintetbe vételével az adó reformra vonatkozó törvényjavaslatot még a folyó évben terjeszthesse az országgyülés elé - miután továbbá alig nehány hónapja, hogy a ház- és jövedelemadónak az 1868. évi XXII. és XXVI. törvénycikk alapján történt első kivetése bevégeztetett és kivánatosnak látszik, ezen törvények másodizbeni alkalmazásának eredményét s azoknak gyakorlati életrevalóságát vagy hiányait behatóbban tanulmányozni, mielőtt azoknak lényeges módositása iránti jaaslatok tétethetnek - miután végre a személyes kereseti adó, mely a jövedelem adónak mintegy kiegészitő részét képezi, ezen két adónem közti szoros kapcsolatnál fogva csakis a jövedelemadó reformjával egyidejüleg s együttesen módosittathatik, vagy szüntethetik meg - és mindezekre a folyó év hátralevő hónapjaiban sem az országgyülésnek, sem a kormánynak érkezése nem leend, az év közepén pedig uj adórendszert életbe léptetni a legujabb tapasztalatok folytán kétségkivűl senki sem óhajt: nem marad egyéb hátra, mint a nevezett adókra vonatkozó törvények és szabályok érvényét a törvényhozás további intézkedéseig meghosszabbitani.