1. § A polg. törvénykezési rendtartás tárgyában alkotott 1868:LIV. tc. 5. §-ának a felebbviteli biróságokra vonatkozó intézkedése eltöröltetvén, a helyett rendeltetik:
Egyes biróságok határozata fölött a kir. tábla az elnökön kivül két-, a legfőbb itélőszék pedig négytagu tanácsban itél.
Ellenben az elsőfolyamodásu törvényszékektől felebbezett ügyekben a kir. táblánál az elnökön kivül négy, a legfőbb itélőszéknél pedig hat birói tag jelenléte kivántatik.
A semmitőszék az elnökön kivül négy-, s illetőleg hat- vagy nyolcztagu tanácsban határoz, a szerint, a mint a semmiségi panasz valamely első-, vagy pedig a másod- vagy harmadbiróság eljárásából merült fel.
2. § Ugyanezen törvény 293. §-a következőleg módosittatik:
Azon fél, a ki két egyenlő itélet ellen további felebbezéssel él, ha kérelmével a harmadbiróság is elutasitaná és egyszersmind ugy találná, hogy a törvény világos értelme ellen vagy a biró, avagy az ellenfél boszantása czéljából akadályozza a per befejezését, konok perlekedőnek tekintetik, a kit a harmadbiróság a konokság mértékéhez képest megállapitandó s 1000 frtig terjedhető birsággal köteles büntetni.
E büntetést azon félre, a ki saját beismerése alapján hozott itélet ellen élt felebbezéssel, már a másodbiróság is tartozik alkalmazni.
Ezen § eseteiben, ha az ügyvéd az általa képviselt fél egyenes utasitása ellenére élt felebbezéssel: az elmarasztalt fél visszkereseti joga az ügyvéd ellen fenhagyatik.
3. § A 303. §-nak határozata azon esetekre is kiterjesztetik, melyekben a fél egyedül semmiségi panaszt emelt ugyan, de azt a semmitőszék merőben alaptalannak találta.
4. § Ezen törvény végrehajtásával az igazságügyi minister bizatik meg.
