A semmitőszék elnőkétől vett hivatalos jelentés szerint, a m. évi junius 1-től deczember végéig befolyt semmiségi panaszok száma 5265 volt. Azóta azonban a számarány jelentékeny mértékben növekedett elannyira hogy a f. év két első havában tapasztalt ügyszaporodás után itélve, az 1870-ben várható ügydarabok száma valószinüleg meg fogja haladni a 12 ezret.
Jelenleg a semmitőszék egy elnökön s alelnökön kivül 16 szavazó biróból áll s két tanácsban működik. Mindenik tanács hetenkint rendesen 4, s egy éven át 208 ülést tarthat. Egy-egy ülésben átlag 20 darab ügy lévén elintézhető, ekkép egy-eegy tanács évenkint 4160, a két tanács pedig összesen 8320 ügy darabot képes elvégezni, - vagy is csak kétharmadát annak, a mi valószinüleg befolyni fog.
Minthogy egy-egy tanács hetenként 4 ülésnél többet nem tarthat, mert különben a szavazó s előadó biráknak nem maradna idejük az ügyek tanulmányozásra s feldolgozására, - tehát a hátralékok felszaporodásának meggátlására csak két mód van:
vagy a lészám szaporitása,
vagy pedig olyatén intézkedés: hogy a létező létszámból az eddigi két tanács helyett három tanács legyen alakitható.
A törvényjavaslat 1. §-a ezen utóbbi módot választá, a mi csak ugy lehetséges, ha eltöröltetik az 1868. 54. tc. 5. §-ának azon merev intézkedése, melyszerint a semmitőszék az elnökön kivül 6 tagu tanácsban itél, sőt ha a semmiségi panasz a harmadbiróság eljárásából merült fel, a tanácsnak legalább 10 tagból kell alakulnia.
A helyett az 1. §-a azon javaslatot tartalmazza: hogy a semmitőszék az elnökön kivül 4, s illetőleg 6 vagy 8 tagból álljon, a szerint, a mint a semmiségi panasz tárgyát valamely első-, vagy pedig a másod- vagy harmadbiróság eljárása képezi.
Ez által eleget teszünk a takarékosság igényeinek a nélkül, hogy megsértenők azon elvet, a melyet az 1868. 54. tc. a fölebbvitel rendezésénél vezérfonalul követett, hogy t. i. a fölebbviteli biróságnál, a tanács két taggal erősebb legyen azon biróságénál, - a melynek eljárása fölött itél, - a mely elvtől a fennérintett törvénycikk csak a semmitőszéknél s itt is ok nélkül tért el. A semmitőszék ugyanis közvetlenül itélvén az elsőfolyamodási biróságok eljárása fölött, miután az elsőfolyamodásu törvényszékeknél az elnökön kivül két szavazó biró jelenléte kivántatik meg jogérvényes határozat hozatalára, tehát semmi ok sem forog fenn arra, hogy ezen határozatok a semmitőszéknél 6 tagu tanácsban adassanak elő.
A polg. törvénykezési rendtartás életbelépte óta felmerült tapasztalatok mutatják, hogy a merőben alaptalan s csupán bosszantásra vagy a per huzására számitott perorvoslatok száma igen nagy.
A legcsekélyebb okból, a legvilágosabb esetekben, a leghaszontalanabb ürügyek alatt perorvoslatok használtattak.
A polg. törvk. rendtartás tartalmaz ugyan intézkedéseket a visszaélések meggátlására, de azok nem elég szigoruak s igy a czélnak meg nem felelnek.
A 293. § szerint a konok perlekedés eseteiben, midőn t. i. két egyenlő itélet ellen adatik be fellebezés s az a törvény világos értelme ellen vagy bosszantás, vagy pedig a perhuzása czéljából használtatott: 10-300 frtig terjedhető büntetést határoz.
E rendelkezés két tekintetben ki nem elégitő. Egyrészt, mert nem mondja ki határozottan, hogy a büntetést hivatalból kell kiszabni a visszaélés minden esetében. Másrészt, mert a büntetés csekély, nem áll semmi arányban azon haszonnal vagy kedvteléssel, melyet a per elhuzódásából vagy a bosszantásból a felek reménylenek.
A határozatlan szerkezet megingatta a birák készségét az alkalmazásban; a csekély büntetés nem mérsékelte a feleket a visszaélésben; a kettő együttvéve a törvényt gyakorlati hatályától fosztotta meg.
A semmitőszék keveset tehetett, mert a törv. rendt. 303. §-ában meghatározott büntetések csak az esetben szabhatók ki: ha ugyanazon itélet ellen mind felebbezés, mind semmiségi panasz használtatott.
E rendelkezés szűkköre, a legnagyobb számu visszaéléseket kicsúszni engedé a büntetés alól.
A m. kir. Curi semmitő-osztálya ismételt felterjesztésben oda nyilatkozott, hogy a visszaélések igen nagy száma oly esetekben jelentkezett, melyek a 303. § szerkezete alá sorolhatók nem lesznek.
A jelen javaslat 3-ik §-a a 303-ik § határozatát kiterjeszti a nélkül, hogy eltérne azon indoktól, mely általában a törvényhozást arra kérte, hogy az alaptalan semmiségi panaszra pénzbüntetést szabjon. Ez ok fennforog ott is, hol egyedül csak semmiségi panasz emeltetett, s ennélfogva a jelen módositás nem annyira ujitásul, mint a törvényhozó czéljának teljesebb valósitásául tünik fel.
