A felebbviteli biróságok szervezésére nézve az 1868:LIV. tc. 6. §-a az igazságügyministeriumnak teljes intézkedési szabadságot engedett.
Hogy e részben munkálataimnak erkölcsi alapot szerezzek, a nyert felhatalmazás erejénél fogva a törvényhozás a birói és ügyvédi kar tekintélyével értekezletet tartottam, mely alkalommal egyéb szerves intézkedések közt a felebbviteli biróságokra nézve a birói létszám is megállapittatván: miután az előterjesztésem folytán ő Felsége legmagasb helybenhagyását is kinyerte, az alább előadandó szervezettel 1869. évi junius 1-én tettleg életbe léptettetett.
Ezen, az enquéte javaslataink egészben megfelelő ideiglenes birói létszámot a gyakorlati élet tapasztalatai már is sok tekintetben elégtelennek bizonyitották.
Ha az igazságszolgáltatás érdekeit koczkáztatni nem akarjuk, a tapasztalt bajokon mielébb s pedig gyökeresen kell segiteni.
Erre az egyedüli utat az 1869:IV. tc. határozottan kijelölte.
Ezen törvény 26. §-a ugyanis a birói létszám megállapitását a törvényhozásnak tartotta fenn; ez által a ministeriumnak e részben adott korábbi felhatalmazás hatályát megszüntette.
Ez szolgált kiindulásul a mellékletbeli törvényjavaslat elkészitésénél, mely javaslat azon kivül, hogy a tapasztalt hiányok orvoslásáról gondoskodik: érvényre emeli egyuttal az 1869. és IV. tc. azon intézkedését is, a melynek értelmében a biróságok létszámának végleges megállapitása, a törvényhozás jogköréhez tartozik.
Az első folyamodásu biróságok szervezése külön törvényjavaslat tárgyát képezvén: azoknál a birói létszám csak az érintett törvényjavaslat alkotmányos tárgyalása után lesz megállapitható.
A mi az enquéte által javaslatba hozott s a jelenleg fennálló ideiglenes szervezetet, s birói létszámot illeti: az ő Felsége által a következő alapelvek nyomán lett megállapitva.
A semmitőszék, mint uj intézmény változott jogrendszerünk szakkövét képezi, s működése kihat Erdély területére is.
Minthogy pedig ezen biróság csakis forma-kérdések felett határoz, s eljárásának alapfeltétele a gyorsaság: az mind önálló testület külön személyzettel szerveztetett.
A birói létszám megállapitásánál irányadó volt a törvény azon rendelete, mely a semmitőszék üléseiben az elnökön kivül rendesen hat, teljes tanács-ülésben pedig tiz birói tag jelenlétét igényli.
Figyelembe vétettek továbbá a betegség, szabadságolás és érdekeltségi törvényes kifogások folytán támadható hézagok is, s miután ezen merőben uj intézmény teendőire nézve egyelőre biztos számitást nem lehetett alapul venni, ügyelni kellett arra is, hogy a mutatkozó szükséghez képest a létszám keretén belül, két tanács alakitása lehetővé tétessék.
Ez alapokon a semmitőszéknél a birói létszám az elnök - s egy alelnökön kivül 16 birói taggal állapittatott meg, kik közül kezdetben csak 12 egyén lett kinevezve.
Miután azonban a gyakorlati élet tapasztalatai csakhamar azt bizonyitották, hogy a semmitőszék ily személyzettel hivatásának megfelelni nem képes: a nagy és nem várt számmal beérkező ügydarabok elintézhetése czéljából a szervezetbe felvett s 16 tagból álló birói létszám már mult évi október végével kiegészittetett, s ekkép egy második tanács alakitása is lehetővé vált.
A semmitőszék e szerint jelenleg, s pedig m. é. november hó 1-jétől kezdve két tanácsban működik. -
| Ügyforgalma a junius-deczemberi hét holnap alatt volt | 5265 drb. | |
| melyekből elintézvén | 4339 drbt | |
| az év végével maradt hátraléka | 926 drb. |
Ezen hátralék, s a naponkint szaporodó bejövetel azon meggyőződést érlelték meg bennem, hogy a semmitőszék csak ugy felelhet meg teljesen hivatásának, ha vagy szaporittatni fog birói személyzete, vagy a tanácsok alakitásában történik változás.
Én ez utóbbi módot tartottam helyesebbnek s ehhez képest egy törvényjavaslatot készitettem, mely a pprt. 5. §-ának módositásával a semmitőszéknél a birák számát egy-egy tanácsban az elnökön kivül 4, 6, illetőleg 8 taggal szabja meg a szerint, a mint a semmiségi panasz tárgyát valamely első, vagy másod, vagy pedig a harmadbiróság eljárása képezi. Ez takarékossági szempontokon kivül az ügymentet is gyorsitani fogná, anélkül, hogy sértené azon elvet, mely szerint a felsőbb biróságnál a tanács két taggal erősebb, mint azon biróságé, a melynek eljárása felett itél.
Feltéve, hogy a törvényhozás ezen javaslatomat elfogadja, s hogy ezzel egyidejüleg helyeselni fogja a pprt. 303. § módositásáról tett azon inditványomat is, mely szerint az elkülönitve beadott s nyilván alaptalan semmiségi panaszok is büntetésekkel sujtassanak: remélni lehet, hogy a semmitőszék - jelenlegi birói létszámával - teendőit az igazságszolgáltatás hátránya nélkül el fogja végezheti, miért is a létszámot egyedül két jegyzővel kivánnám ezuttal szaporittatni, mint a kik a tanácsok szaporitása folytán szükségessé váltak.
A legfőbb itélőszéknél, mint az érdemleges ügyekben harmad biróságnál, mely Erdély területét is magában foglalja, az igazságszolgáltatás egysége által igényelt szakrendszer szerinti beosztás mellett öt tanács alakittatott, s pedig:
egy a büntető ügyekre,
egy az urbéri, -
egy a váltó-, kereskedelmi-, csőd-, bánya-, - és szorosan vett telekkönyvi ügyekre, végre
két tanács a polgári ügyekre nézve.
Az elnökön kivül mindenik osztály élére egy tanács-elnök állittatott, s minthogy az uj perrend a birák számát az elnökön kivül egy-egy tanácsban hatra szabja meg: ez alapon a birói létszám öt tanács után harmincz rendes-, továbbá a betegségek, szabadságolások által, s egyébként támadható hézagok pótlására hat számfeletti biróval állapittatott meg.
Hét havi tapasztalás azonban már is azt bizonyitja, hogy e személyzet az átmeneti korszak, s a naponkint emelkedő forgalom által előidézett teendők halmazát nem birja meg.
| A legfőbb itélőszék ugyanis működése kezdetén hátralék fejében átvett | 5502 darabot, | |
| 1869. junius 1-től deczember végeig hét havi bejövetele lett | 6791 darab. | |
| Összesen | 12,293 darab. | |
| ezekből deczember végén elintézett | 5372 darabot, | |
| az év végével maradt hátraléka | 6921 darab. | |
| a hét havi bejövetel aránya szerint számitva 1870-re a várható bejövetel tesz | 13.500 darabot, | |
| ekkép az 1870-ben elintézendő ügydarabok száma tesz | 20,421 darabot. |
Ezen ügyek közül az urbéri-, továbbá a váltó- s kereskedelmi, s a büntető osztály a birák czélszerü felhasználása mellett (virement) teendőiket teljes valószinüséggel meggyőzik.
Nehézség egyedül a két polgári osztálynál forog fenn, melyeknél az ügymenet következőleg áll:
| e két osztály ugyanis hátralék fejében átvett | 4637 darabot, | |
| két havi szaporodása | 4677 darab | |
| Összesen | 9314 darab | |
| ezekből az év végeig elintézett | 2928 darab | |
| maradt hátraléka | 6386 darab | |
| a hét havi tapasztalás után számitva az 1870-re várható bejövetel | 8000 darab | |
| lesz tehát 1870-ben elintézendő | 14,386 darab |
melynek feldolgozására s elintézésére jelenleg a két polgári tanácsban 16 biró áll rendelkezésre.
Minthogy pedig az ügyek tanulmányozása és feldolgozása is hosszabb időt vesz igénybe: egy tanács hetenkint legfeljebb négy, s igy egy éven át 208 ülést tarthat.
Egy ülésre az eddigi hosszas tapasztalat után átlagos tiz peres ügyet számitva: egy tanács egy éven át 2080 ügydarabot végezhet. Többet csak kivételesen, vagy az alaposság rovására várhatni tőle.
Ezen számitás alapján, hogy az igazság rendes kiszolgáltatása fennakadást ne szenvedjen, legalább is még három polgári tanács alakitása szükségeltetik.
Ilyképen polgári ügyekben öt tanács fogván működni; ezek a fentebbi számitás szerint egy éven át elvégezhetnek összesen 10,400 darabot, vagyis az összes várható bejövetelt s ezenfelül a jelenleg meglevő 6386 drb. hátralékból 2400 darabot, vagyis 38%-ot, mely elintézésekből, öt tanács után 30 birót számitva, egy tagra jutna évenkint 346 darab.
Csak igy jöhet a legfőbb itélőszék oly helyzetbe, hogy szorgalmas működése mellett 1871. év végével alig vagy csak igen jelentéktelen hátralékai maradnak.
Bár ezek szerint a jelenben 3 uj tanács alakitására van szükség: mindamellett a törvényjavaslat csak egy uj rendes és állandó tanácsot, s igy a jelenleg létezőkkel együtt összesen hat tanácsot hoz javaslatba, azon reményben: hogy a hátralékok elintézése után s ha majd az életbe léptetendő első folyamodásu kir. biróságok rendszeres működése a felebbezések, - a békebirói intézmény pedig átalában a perek számát jelentékeny arányban leapasztani fogja: az inditványozott 6 tanács a feladatnak képes lesz.
Addig mig a kedvezőbb helyzet bekövetkezik, a létező bajon ugy vélik ideiglenesen segithetni: hogy a jelenleg okvetlenül szükséges 7. és 8. tanács egybeállithatása végett a pesti kir. tábla tagjai közül 16 tag, mint kisegitő biró ideiglenesen áthelyeztessék a legf. itélőszékhez; beosztatván ennek különböző osztályaiba. Ezen kisegitő birák aztán később, a szükség megszüntével a pesti kir. táblához ismét visszabocsáttatnának.
Ezen intézkedésnek felel meg a törvényjavaslat 3. szakasza.
Az elsoroltak nyomán a legfőbb itélőszék rendes létszáma következőleg alakulna:
| elnök | 1 | |
| tanácselnök | 6 | |
| rendes előadó és szavazó biró egy-egy tanácshoz 6, - a 6 tanácshoz tehát továbbá, hogy a betegségek szabadságolások s az érdekeltség kifogások miatt egyik vagy másik tanács egybeállítása lehetetlenné ne váljék s mindannyi tanács | 36 | |
| működésének folytonossága biztositva legyen, - okvetlenül szükséges lévén minden tanácshoz legalább egy pót-tagot alkalmazni, ezek száma tesz | 6 | |
| a legfőbb itélőszék elnöki és birói létszámai tehát összesen | 49 |
tagból fog állani.
Mivel pedig a jelenlegi létszám 1 elnök-, 5 tanács-elnökből, 30 rendes és 6 számfeletti biróból áll: tehát a rendes létszám szaporodnék 1 tanácselnökkel és 6 előadó és szavazó taggal.
Ezen táblánál, mint Magyarország egyetlen másod-folyamodásu biróságánál, a fennt érintett tanácskozmány megállapodásai nyomán, ugyancsak a szakrendszer behozatala mellett nyolcz tanács, s pedig:
két büntető,
egy urbéri és
öt polgári tanács alakitása találtatott szükségesnek.
A mi a birói létszámot illeti: a fenntebb előadott kulcs szerint itt is az elnökön kivül minden osztály élére eegy, összesen tehát nyolcz tanács-elnök, továbbá egy tanács után - a támadható hézagokra való tekintettel - hat birót számítva: a nyolcz tanácsba összesen 48 rendes, és a pesti sajtó birósági teendők tekintetéből három számfeletti birói állomás rendszeresittetett.
A pótbirói intézmény, életrevalósága s a szakértő tekintélyes helyeslésénél fogva továbbra is fenntartatván: a fennebbieken kivül még 10 oly pótbirói állomás rendszeresitése lőn elhatározva.
Ezen pótbirák előadói is szavazati joggal lévén felruházva: a rendes birákkal a teendőkre nézve egy vonalban állnak.
Ezen személyzet mellett a pesti kir. itélő tábla ügyforgalma következő:
| 1869. junius 1-ével az átvett hátralék volt | 6000 darab, | |
| a junius-deczemberi uj bejövetel tett | 28,006 darabot, | |
| Összesen | 34,006 darab, | |
| elintéztetett deczember végeig | 20,920 darab, | |
| e szerint maradt hátralék | 13,086 darab | |
| ehhez a mult hét havi bejövetel aránya szerint 1870. évben várható | 48,000 darab | |
| Ekkép a folyó 1870. évben elintézendő ügydarabok száma fog tenni | 61,086 darabot, |
Itt is, mint a legfőbb-itélőszéknél egy tanácsba hetenkint négy ülést, s egy ülésre tiz darab elintézést véve számitásba: egy tanács egy éven át 208 ülésben összesen 2080 darabot végezhet el.
E szerint a kir. itélő tábla az egy éven át rendesen befolyó 48 ezer ügydarabot csak ugy intézhetné el, ha felváltva folytonosan 23 tanácsban müködnék.
S minthogy egy-egy tanács az elnökkel együtt öt tagból áll; minthogy továbbá a betegségek, szabadságolások és érdekeltségi esetekre való tekintettel, legalább minden két-két tanács számára egy-egy póttag is számitásba veendő: tehát a 23 tanács alakitására s folytonos működésére 126 tagból álló létszám igényeltetnék.
Ezn számitás pedig a 13,000 darab hátralékot még nem foglalja magában.
Azon reményben mindazonáltal, hogy az első folyamodásu biróságok uj szervezése, továbbá a békebirói s később a közjegyzői intézmények a perekre nézve kedvezőbb számarányt fognak eredményezni, s tekintettel arra, hogy az ülések száma minden egyes tanács részéről, egy időre, némi erő feszitéssel hetenkint négyről ötre lesz emelhető: a gyors és pontos igazságszolgáltatás érdekeinek megfeleltetni vélek az által, ha a pesti kir. tábla kebelében 7 polgári, 2 büntető és 1 urbéri szakosztály állittatik fel annyi taggal ellátva: hogy mindenik szakosztály két-két parallal tanács-ülésben folytathassa működését.
Ezen 20 tanácshoz összesen 20 elnök, 80 rendes előadó és szavazó biró s legalább 10 póttag szükségeltetik.
Azonban gazdálkodási szempontból csak az osztályok élére állittatnék egy-egy rendes tanács-elnök; ellenben az osztályok parallel tanács-üléseiben, az elnökletet, a rendes osztály-elnök felügyelete s vezérlete mellett egy-egy előadó vinné.
A fennebbi létszámhoz járul még azon 16 tag, a kik a II-ik fejezet értelmében, kisegitő birákul ideiglenesen a legfőbb itélő-székhez lennének áthelyezendők. Ezen számfeletti tagok később, a szükség megszüntével, az üresedésbe jövő helyek be nem töltése által létszámból lassanként kihagyatnának.
Továbbá számitásba veendő, hogy az első folyamodásu váltótörvényszékek felosztásával a pesti kir. váltótörvényszék is a pesti kir. táblába lez beolvasztandó, - következőleg itt a fentebbi 20 tanácson kivül a váltó- s kereskedelmi ügyek számára legalább még egy tanács alakitásának szüksége áll be, 1 elnökkel és 5 szavazó taggal.
Ezekhez képest a törvényjavaslat a pesti kir. itélő tábla létszámát, a rendes elnökségen kivül, következőleg hozza javaslatba:
| állandó tanácselnök, az alább érintett kir. táblai alelnökön kivül | 10 | |||
| a) előadó és szavazó biró a polgári, büntető és urbéri osztályok parallal tanácsaihoz helyettes elnökül | 10 | |||
| b) a 21 tanácshoz előadó és szavazó biró, minden tanács után 4 tagot és minden két-két tanács után póttagot számitván | 95 | 121 | ||
| c) a legfelsőbb itélőszéknél kisegitő birákul ideiglenesen alkalmazandó birák számára | 16 | |||
| Az elnökön s eegy alelnökön kivül összes létszám | 131 |
Minthogy pedig a kir. táblának jelenleg 8 tanácselnöke, 51 rendes és 10 pótbirája, a pesti váltófeltörvényszéknek pedig 10 birája van: tehát a javaslatba hozott létszám kiegészitésére még 2 tanácselnök és 50 előadó és szavazó biró szükségeltetik.
A birói tagok létszámában az arányt ugy vélném leghelyesebben megállapitandónak; hogy a pótbirák a birói tagoknak egynegyedét képezzék, vagyis 90 rendes 31-, póttag alkalmaztassék.
E szerint, mivel a kir. táblánál 51, a váltótörvényszéknél pedig 10 rendes biró van jelenleeg alkalmazva: ujabban 29 rendes biró volna kinevezendő.
A mi pedig a pótbirákat illeti, kik jelenleg tizen vannak a kir. táblánál, ezek száma 21-el volna szaporitandó.
Ily nagy testületnél a szükséges felügyelet, a rend és fegyelem fenntartása mulhatlanul megkivánják, hogy az elnökön kivül egy alelnök is alkalmaztassék, ki a kuriai tanácselnökökkel rangban és illetményben egy volnalon álljon, s azonkivül, hogy az elnököt szükség esetén helyettesiti, egyuttal a 11. tanács egyikében a rendes elnökséget is vezesse.
Tekintve az ötvenes években fennállott kerületi főtörvényszékek birói tagjainak számát: a pesti kir. itélő táblának birói létszáma ezen szaporitás folytán is amazoknál 5 elnök, illetőleg alelnök - és 4 biróval kevesebb tagot fog számlálni, holott a gyors fejlődésnek indult társadalmi viszonyok az egy évtized előtti állapottal való összehasonlitást alig türik.
A váltótörvényszék külön állása - tekintettel az első-birósági uj szervezetre - a jövőben alig volna igazolható.
Beolvasztását gazdálkodási szempontok is kivánatossá teszik, a mennyiben egy tanács a váltó- és kereskedelmi ügyeket könnyen elvégezhetvén: az ottani birói tagok egyrésze más ügyek előadására alkalmaztathatik, - mi által a többi ügyek a kir. táblánál legalább is 4 tagot nyernek.
Ez volt egyik indoka annak, hogy a létszám szaporitása kellőnél kevesebb mérvben hozatott javaslatba.
Az uj rend behozatalával a szász területre nézve Szebenben fennállott külön feltörvényszék a marosvásárhelyi kir. itélőtáblába olvadván be: ezen kir. tábla illetősége azóta Erdély egész területére ki hat.
Ezen itélőszéknél a szakrendszer szerinti beosztás lévén azelőtt is behozva; miután a vett adatok szerint a marosvásárhelyi kir. táblához évenkint 16,000 drb., a szebeni főtörvényszékhez pedig 4.000, összesen tehát a kettőhöz mintegy 20.000 ügydarab foly be, melyek közül az érdemlegesek 8000-et megközelitik: ezekhez képest az erd. kir. táblánál azelőtt létezett egy urbéri, egy büntető és egy polgári osztályon kivül még egy második osztály alakitása mutatkozott szükségesnek.
A személyzet is e szerint lévén megállapitandó: az osztályok élére az elnökön kivül 3 tanácselnök, továbbá minden osztály után 5, összesen 20 birói, a hézagok pótlására pedig négy pótbirói állomás rendszeresittetett.
Ezen erők a tapasztalás után is elégségeseknek mutatkozván: személy-szaporitás e táblánál ezuttal nem hozatott javaslatba.
Ezen végleges megállapitás természetesen csak az átmeneti korszakra érthető. Ha az elsőfolyamodásu biróságok organismusa megállapitva s életbeléptetve lesz, s ha ennek megtörténtével lehetővé fog válni a szóbeliség és közvetlenség alapjára fektetett polgári perrendtartást behozni: a felsőbb biróságok szervezete s létszáma is szükségképen az uj törvénykezési rendszer követelményeihez képest lesz átalakitandó.
Költségvetés
a kir. Curia s a pesti kir. itélő táblának személyszaporitása által igényelt kiadásokról
| Rovat | Egyenként | Összesen | |||
| Semmitőszék. | |||||
| 1 | Személyes járandóságok. | ||||
| 1 tanácsjegyző | 1500 | ||||
| 1 segédjeegyző | 1200 | 2700 | |||
| Lakbérek: | |||||
| 1 tanácsjegyzőnek | 300 | ||||
| 1 segédjegyzőnek | 200 | 500 | |||
| Összesen | 3200 | ||||
| Legfőbb itélőszék: | |||||
| Személyes járandóságok: | |||||
| Tiszti fizetések: | |||||
| 1 tanácselnök | 6000 | ||||
| 6 biró | 5000 frttal | 30000 | |||
| 2 tanácsjegyző | 1500 frttal | 3000 | |||
| 1 segédjegyző | 1200 | ||||
| Segédhivatalok | |||||
| 1 igazgató | 1200 | ||||
| 1 igazgatósegéd | 1000 | ||||
| 4 irodatiszt, 2-900 frttal, 2-800 frttal | 3400 | 45800 | |||
| 2 | Szolgák fizetései: | ||||
| 4 szolga | 400 frttal | 1600 | 1600 | ||
| Lakbérek: | |||||
| 1 tanácselnök | 1000 | ||||
| 6 biró | 600 frttal | 3600 | |||
| 2 tanácsjegyző | 300 frttal | 600 | |||
| 1 segédjegyző | 200 | ||||
| 1 igazgató | 200 | ||||
| 1 igazgatósegéd | 200 | ||||
| 4 irodatiszt | 120 frttal | 480 | |||
| 4 szolga | 50 frttal | 200 | 6480 | ||
| Általános kiadások: | |||||
| 4 | Szolgák illetményei | 331 | |||
| 5 | hivatali s irodai szükségletek s irodai átalány, napdijak az iró személyzet számára és a kisegitő szolgák napibérei | 5618 | |||
| 6 | a segédszolgák ruházati átalánya | 120 | |||
| 7 | Jutalmazásokra és segélyezésekre | 2000 | |||
| Összesen | 61949 | ||||
| Pesti királyi tábla. | |||||
| Személyes járandóságok | |||||
| 1 | Tiszti fizetések | ||||
| 1 alelnök | 6000 | ||||
| 2 tanácselnök | 5000 frttal | 10000 | |||
| 29 rendes biró | 3000 frttal | 87000 | |||
| 21 pótbiró | 2000 ftttal | 42000 | |||
| 12 segédfogalmazó | 500 frttal | 6000 | |||
| Segédhivatalok | |||||
| 1 igazgató | 1200 | 152000 | |||
| 2 | Szolgák fizetései | ||||
| 8 hivatalszolga 4-350 frt, 4-300 frttal | 2600 | 2600 | |||
| 3 | Lakbérek | ||||
| 1 alelnök | 1000 | ||||
| 2 tanácselnök | 600 frttal | 1200 | |||
| 29 rendes és 21 pótbiró | 400 frttal | 20000 | |||
| 12 segédfogalmazó | 120 frttal | 1440 | |||
| 1 igazgató | 200 | ||||
| 8 hivatalszolga | 50 frttal | 400 | 24240 | ||
| Általános kiadások | |||||
| 4 | hivatali s irodai szükségletre | 12000 | |||
| 5 | Jutalmazásokra és segélyezésekre | 2000 | |||
| 6 | rendkivüli kiadásokra | 2000 | |||
| 7 | szolgák ruhailletményei | 800 | |||
| Összesen | 195840 | ||||
| Ehhez e semmitőszék kiadásai | 3200 | ||||
| s a legfőbb itélőszék kiadásai | 61949 | ||||
| Összegek összege | 260989 | ||||
