1870. évi XXII. törvénycikk indokolása

a pest-dunai rakparton épitendő házak adómentességéről * 

Általános indokolás

Ő csász. és apost. kir. Felsége még 1866. évi február 27-én kelt legf. elhatározásával, kegyelemből megengedni méltóztatott, hogy a pesti duna-rakparton 6-13 és I-XI. tervrajzi számok alatti háztelkeken épitendő házak kivételképen 20 évi adómentességben részesittessenek, mely az 1867. február 12-én kelt legfelsőbb elhatározás értelmében az állami adópótlékokra, különösen az akkori országos földtehermentesitési adópótlékra is kiterjesztetett.

Ezen kivételes kedvezmény azonban azon feltételhez köttetett, hogy az épitkezés legfeljebb 1870. év végeig befejezve és az épületek akkorára használat alá vehetők legyenek. Ezen feltétel nem teljesitésében, a kivételes 20 évi adómentesség megszünvén, az érintett háztelkeken épitendő házak csak a rendes adómentességben részesittethetnének, mely adómentesség jelenleg az 1868. évi XXII. törvénycikk 24. §-sa szerint, uj épületeknél Buda-Pesten csakis 15 évre terjed ki, s azonkivül a földtehermentesitési adójárulékra ki nem terjed.

A most érintett káros következmény elkerülésve végett a „pesti Lloyd” s „pesti tőzsde és gabona-csarnok” társulatok a pénzügyministeriumhoz intézett s ide mellékelt folyamodványukban az alsó duna-rakparton II. és III. tervrajzi számok alatti kettős háztelken épülőfélben levő közös házukra nézve, az épitési határidőnek 1871. év végeig leendő meghosszabbitását s azon felül egyuttal a házépitési költségeinek fedezése czéljából kiállitandó kötvények, ezek betábláztatása, továbbá a „pesti Lloyd” nevére irt háztelek tulajdonának fele részben a „pesti tőzsde és gabonacsarnok” társulatra való átruházása s átiratása, végre a ház épitésére vonatkozó minden okmány, bélyeg- s illeték-mentességét kérik.

Ezen folyamodványból látható, hogy a többször nevezett társulatok oly nagyobbszerü házat szándékoznak épiteni, mely a fővárosi kereskedelem érdekének nemcsak de kültekintélyének is egyaránt megfelelend és melynek épitése huzamosb egyezkedési tárgyalásoktól függvén, előbb meg nem kezdethetett, bevégzése pedig elkerülhetlenül hosszabb időt és nagy költséget veend igénybe. Igaz ugyan, hogy azok, kik ezen épitkezést mérsékelt kamat mellett nyujtandó kölcsönnel elősegitik, ezen áldozatot közvetve saját érdekük előmozditása czéljából hozzák, de félre nem ismerhető az is, hogy a nevezett társulatok, melyek a hazai kereskedelem és pénzforgalom gyupontjai és főtényezőinek tekinthetők, s ennélfogva különös támogatásra méltán tarthatnak igényt, nem annyira nyeerészkedés, mint inkább a hazai kereskedelem emelése czéljából épitik ezen házat, mely már rendeltetésénél fogva a tulajdonosoknak nagy bérjövedelmet nem hozand, hanem az egész haza érdekének és a főváros diszének előmozditására szolgáland; valamint továbbá tagadhatlan az is, hogy ily nagyobbszerü és közhasznu épitkezések az államrészről másutt is rendkivüli kedvezmények s más efféle eszközök által elősegittetni szoktak.

Az elengedendő bélyegdijak s illetékek kerek számban körülbelül 20,000 forintra tehetők és pedig

a) 7,500 darab 100 frtról előmutatóra szóló kötvény bélyegdija 4725 frt. -
b) 75,000 frtnyi kölcsönösszeg betáblázásaért járó 5% dij 4687 frt. 50 kr.
c) A 135,080 frton vett háztelek tulajdonának fele részbeni átruházásáért járó dij, tekintettel az 1867. évi deczember 11-én történt utolsó átruházásra 67,540 frt. után járó 1 1/4%
844 frt. 25 kr.
d) Kiállitandó mindenféle okmányok (szerződések, nyugták stb.) körülbelül 10,000 frt. - kr.
Összesen 20,256 frt. 75 kr.

Ez volna tehát azon összeg, melylyel az állam a nevezett társulatok vállalatának létesitéséhez járulna; mely pénzbeli áldozat a kormány nézete szerint a fennebb érintett, nagyon is figyelemre méltó körülmények által eléggé indokoltatik.