1. § Az államkincstár tulajdonát képező Ferencz-csatorna használatának és üzletének átruházása, annak kiegészitése és meghosszabbitása, valamint a sztapár-ujvidéki hajózási és öntözési csatorna épitése tárgyában előterjesztett engedélyokmány a jelen törvény által teljes érvényünek nyilvánittatik, és beczikkelyezése elrendeltetik.
2. § E törvény végrehajtásával a közmunka- és közlekedési és a pénzügyi ministerek bizatnak meg.
1. § A Ferencz-csatorna és tartozékainak átadása, és az engedélyezett uj csatornák.
A magyar államkincstár tulajdonát képező Ferencz-csatorna, minden bárminemü tartozékaival, ugymint: épületekkel, szerelvényekkel, butorzattal, használati anyagokkal, tartaléktárgyakkal, ugyszintén a csatornával 1869. évig együtt kezelt 388 (háromszáznyolczvannyolcz) hold szántóföld és 58 (ötvennyolcz) hold réttel, az összes üzletszerekkel s a csatorna egyéb szeralapjával (fundus instructus), s mindazon jogok és terhek mellett, melyekkel azt az államkincstár birta, az államkincstár tulajdonjogának világos fentartása mellett Türr István, olaszországi kir. altábornagy urnak üzlet és használat végett átadatik, oly feltétel mellett, hogy engedélyes köteles legyen:
a) mindenekelőtt az átveendő Ferencz-csatornát általában kijavitani;
b) Bajától Bezdánig egy táp- és hajózási csatornát ásatni;
c) a Dunának ugynevezett „Sugovicza” ágát hajózhatóvá tenni, és részben kikötővé átalakitani;
d) a Ferencz-csatornát a borjasi átmetszésig meghosszabbitani; végül:
e) Kis-Sztapárnál a Ferencz-csatorna első tartányából kiindulva, Bresztovácz, Keresztúr-Puszta-Pettau, Torzsa, Despot-Szt-Iván, Kulpin, Petrovácz és Piros helységek vidékein át Ujvidéken alól a Dunába egy uj hajózási és öntözési csatornát épittetni.
2. § Az engedélyes által követendő szabályzatok.
Az engedélyes az engedélyezett csatorna épitésénél és üzleténél köteles magát jelen engedélyi okirat tartalmához, továbbá a jelenleg fennálló hajózási és folyamrendőri szabályokhoz mindaddig alkalmazni, mig ezen ideiglenes szabályok helyett a hozandó ujabb törvények és a kormány által kibocsátandó rendelvények életbe nem lépnek, melyekhez, valamint az azok behozataláig a fennálló szabályokon a magyar kormány által teendő minden változtatásokhoz is alkalmazkodni és azoknak magát feltétlenül alávetni tartozik.
3. § Az általános és részletes tervek átvizsgálása és helybenhagyása.
A csatornák helyreállitása az engedélyes által készitendő s a közmunka- és közlekedési ministeriumnak átvizsgálás és jóváhagyás végett felterjesztendő általános és részletes tervezetek alapján fog eszközöltetni.
Ezeken felül az épitkezésnél különösen a kormány kivánalmai, nemkülönben a fennálló általános épitkezési és rendőri szabályok szerint kell eljárni.
A kormány fentartja magának, hogy az épitési terveken változtatásokat tehessen, a mennyiben ilyenek a műszaki vizsgálat vagy a közigazgatási vonaljárás eredménye, vagy az épités tartama alatt teljesitett egyes vizsgálatok nyomán az üzlet, valamint a közforgalom érdekéből szükségeseknek fognak találtatni.
Az épités végrehajtásánál a megállapitott tervezetektől a kormány engedélye nélkül sem gazdálkodási, sem üzleti szempontból eltérni nem szabad.
4. § A teljesitendő munkálatok részletezése.
A munkálatok kivitelénél következő rendszabályok lesznek szem előtt tartandók:
a) A teljesitendő munkák.
Az engedélyes által az előleges tervek és költségvetések szerint végrehajtandó munkák a következők:
1. a Ferencz-csatorna I. és II. tartányában levő iszapot kiszedetni, a létező töltéseket megerősiteni s szükséghez képest kellően magasbitni, vagy a hol hiányzanak: ujakat épiteni, és egyáltalában a csatornát helyreigazitani;
2. Bajától Bezdánig egy táp- és hajózási csatornát ásni;
3. a Sugoviczát mélyesités által hajózhatóvá tenni, és részben kikötővé alakitani;
4. a Ferencz-csatornát annak idejében a borjasi átvágásig meghosszabbitani; végre
5. Kis-Sztapárnál az első tartányból kiindulva, Ujvidéken alul a Dunába egy uj öntözőcsatornát ásni, mely - habár mindenek előtt öntözési czélokra van rendeltetve - akkép készitendő, hogy azon legalább 3000 mázsával terhelt hajók mindenkor akadály nélkül közlekedhessenek.
b) Az épitmények szerkezete és anyaga.
Miután a szükséglendő épitmények tervei végrehajtásuk előtt a közmunka- és közlekedési ministeriumhoz helybenhagyás végett felterjesztendők, az engedélyes által követendő elv gyanánt megállapittatik, hogy mindazon épitmények, melyekhez későbben hozzáférni csak bajosan vagy épen nem lehet (zsilipek, syphonok, ereszek), szilárd anyagból, a többi épitmények pedig (hidak, raktárak stb.) a czélnak megfelelőleg fából lesznek felállitandók.
c) A tápcsatorna méretei.
A tápcsatorna részint átvágásokból, részint a baracskai Dunaágnak arra alkalmas szakaszaiból áll; az átvágások feneke egyelőre 6 öl szélességben állapittatik meg, mely a körülményekhez képest növelhető.
Vizmélysége ellenben a Duna legkisebb vizszine alatt 6 láb ugy, hogy rajta a legnagyobb hajók közlekedhessenek.
Vizét a tápcsatorna a Sugoviczából veendi, mely viznek korlátozása tekintetéből a tápcsatorna felső torkolatánál egy nyolcz nyilással ellátott vizeresz állittatik fel.
A zárkapukkal ellátandó valamennyi nyilások egyenként öt láb szélesek.
A hajózás érdekében ezen tápcsatorna szintén egy megfelelő szekrényzsilippel fog elláttatni.
A tápcsatorna mentében levő laposabb helyeken kellő magasságu és legalább 1 1/2 ölnyi korona szélességü töltés fog épittetni, nehogy a csatorna vize a mellette levő földeket eláraszthassa.
A baracskai Dunaágnak azon szakaszai, melyek a tápcsatorna czéljára igénybe nem vétetnek, szintén elzáratnak. Ezen elzárt Duna-medrek, esetleg a tápcsatornából külön vizereszek segitségével haltenyésztésre alkalmas vizet nyerhetnek.
Ezen külön vizereszek kulcsa azonban az engedélyesnél őriztetik, ki az illető tulajdonosokkal megállapitandó mérsékelt árért a kialkudott vizmennyiséget, a mennyiben ez által a hajózás hátrányt nem szenved, az elzárt medrekbe bocsátandja.
A tápcsatorna alsó torkolatánál szintén egy, vizereszekkel ellátott szekrényzsilip fog épittetni azon különbséggel, hogy ennél a vizeresz-nyilások száma négyre szállittatik le. A tápcsatorna hossza 5 1/2 mértföld.
d) A Sugovicza kotratása.
A Sugovicza azon része, mely csatornául használtatik, kellően fog mélyittetni; és pedig Baja alatt a leendő kikötőben 16 ölnyi, a többi részben pedig 6 ölnyi fenékszélességben.
A partok szabályozása és feltöltése, a rakhelyek beosztása, a part- és kikötőbér meghatározása iránt engedélyes Baja város közönségével szabadon és önállóan fog egyezkedni.
Hogy a tápcsatorna vize biztositva legyen, a Sugovicza mintegy 100 ölnyire a tápcsatorna felső torkolatától egy, a szükséges mértékkel ellátott zárgáttal elzárandó.
A mélyitendő Sugovicza hossza 2000 öl.
e) A Ferencz-csatorna kotratása.
Az engedélyes köteles leend a Ferenczcsatornában a hajózásra szükséges 6 lábnyi mélységü vizminimumot minden körülmények között fentartani, s e czélból az I. és II. tartányban lévő iszapot kotrás által eltávolitni.
f) A Ferencz-csatorna meghosszabbitása és esetleges szélesbitése.
A midőn a 96. sz. tiszai átvágás hajózható állapotba jövend, engedélyes köteles a Ferencz-csatornát 8 ölnyi fenékszélességben meghosszabbitni, zsilippel ellátni és a kanyart kikötővé átalakitni.
Azon esetre, hogy ha az öntözendő földterületek szaporodása az I. tartány szélesbitését nélkülözhetlenné tenné, engedélyes feljogosittatik a Ferencz-csatorna I. tartányát a szükséghez képest megszélesbiteni.
g) A sztapár-ujvidéki öntöző-csatorna.
A Kis-Sztapártól Ujvidékig áramló hajózási és öntözési csatorna Bresztovácz, Keresztur, Puszta-Pettau, Torzsa, Despot-Szt-Iván, Kulpin, Petrovácz és Piros helységek vidékén fog vezettetni.
A bemutatott előleges terv szerint ezen csatorna hossza mintegy 10 mértföld.
Az öntözés berendezése és az öntöző viz kiszolgáltatása iránt engedélyes az illető földbirtokosokkal önállóan egyezkedik, a földmivelés-, ipar-, kereskedelmi és a közmunka- és közlekedési ministeriumok által megállapitandó viz-árszabályzat határain belül.
Az öntözésre vonatkozó részletes tervek az illető ministeriumoknak fognak bemutattatni.
h) A zsilipek méretei.
A tápcsatornán épitendő zsilipek hossza kaputól kapuig 40 öl, belső szélessége 5 öl. A sztapár-ujvidéki csatornán épitendő zsilipek hossza kaputól kapuig legalább 24 öl, belső szélesség pedig 4 1/2 öl. Minden zsilipnél egy vizmércze állitandó fel.
i) Rakodó helyek.
A rakodó helyeken a csatorna annyira szélesbitendő és mélyitendő, hogy a rakodó hajók a közlekedésben akadályozva ne legyenek.
5. § Biztosíték.
Az engedélyes kötelezi magát 30 nap alatt azon naptól számitva, melyen az engedélyezési törvény hatályba lépett, magyar állampapirokban vagy a m. földhitelintézet zálogleveleiben tőzsdeárfolyam szerint számitva, vagy pedig készpénzben, 400,000 (négyszázezer) forint osztr. ért. biztositékot Budán, a m. kir. központi állampénztárnál letenni. Azon esetre, ha ezen biztositékot az engedélyes le nem tenné, az engedélyokmány megszüntnek tekintendő.
Köteles továbbá az engedélyes ugyancsak az engedélyezési törvénynek hatályba lépte napjától számitandó hat hónap alatt kimutatni, hogy az általa beruházandó 8.036,000 frt vállalati alaptőke 30 százalékának befizetése biztositva van. Méltányos okokból ezen hat havi időszak a kormány által ujabb három hónapra meghosszabbitható.
Azon esetben, ha e kimutatás meg nem történnék vagy a határidő meghosszabbitásának kérése elmulasztatnék, végül ha a meghosszabbitott határidő leteltével ezen kötelezettségnek elég nem tétetnék, az engedély önként elenyészik és a biztositék a kincstár tulajdonává lesz.
A letett biztositék az engedélyesnek azon arányban fog visszaszolgáltatni, mennyiben az érintett 8.036,000 frtnyi összeg tettleg beruháztatott.
6. § Határidők a munkák teljesitésére.
Az engedélyes kötelezi magát, a munkákat ezen engedélyezési okmány hatályba léptétől számitandó egy év alatt megkezdeni, és az engedélyezett uj munkálatokat a Ferencz-csatorna s hozzátartozóinak átvétele napjától számitandó négy egymásután következő év alatt befejezni.
Kivételt képeznek háboru, járvány, vagy rendkivüli áradás.
Ha a közigazgatási vonaljárás alkalmával, a bemutatott részletes tervekben előtüntetett vonal-iránynak változtatása szükségesnek találtatnék, engedélyes köteles ezen változtatásokat a vonaljárási bizottság határozatától számitandó 4 hét alatt foganatba venni, és 4 hónap alatt a kormánynak helybenhagyás végett felterjeszteni.
Az engedély elenyészik, ha a vállalati munkák megkezdésére és befejezésére kitüzött határidők meg nem tartatnak.
7. § A kisajátitási jog.
A kisajátitási jog az 1868:LV. tc. értelmében az engedélyezett csatornák kiépitésére, valamint az azoknak üzletéhez és fentartásához megkivántató földterületekre, engedélyesnek megadatik.
A kincstár a saját birtokán létező és az engedélyezett csatornák vonalába eső földeket, az engedély-idő tartamára ingyen engedi át; ha azonban ezen átengedett földek magánosoknak bérbeadva lennének, a bérlőknek engedélyes által méltányos kárpótlás nyujtandó.
8. § Hidak, utak, átjárók kiépitése.
A Ferencz-csatornán eddig létező hidak és átjárókra nézve engedélyes azon kötelezettséget vállalja magára, melyeket a kincstár eddig teljesitett.
Az ujból épitendő csatornák által félbeszakitott közlekedés helyreállitására engedélyes vagy jogutódjai saját költségükön a közigazgatási vonaljárás alkalmával megállapitandó helyeken és számban állandó vagy mozgó-, minden esetre karfákkal ellátott hidakat épitend, és pedig álladalmi vagy
| országos utakon | 4 ölnyi | ||
| községi utakon | 3 ölnyi | ||
| dülő utakon | 2 ölnyi szélességben. |
Az állandó hidak belső vizszinfeletti magassága 16 lábra határoztatik meg.
A hidfőknél vizmérczék állitandók fel, hogy azokon a vizállást mindenkor észlelni lehessen.
A hidakra vezető lejtőkön (feljárók) az esés kivétel nélkül 3 hüvelyknél nagyobb nem lehet.
Az álladalmi utakon épitendő hidak tervei a m. k. közmunka- és közlekedési ministeriumhoz, a többi utaknál az illetékes törvényhatósághoz helybenhagyás végett bemutatandók.
Ha a közigazgatási bejárás alkalmával megállapitott mennyiségü hidakon és átjárókon felül, a növekedett ipar és forgalom igényei következtében egy uj utnak épitése s ennélfogva egy uj áthidalás szükségeltetnék, ennek épitési és fentartási költségeit nem az engedélyes, hanem az illető utépitészeti alap vagy vállalat viselendi.
Az ilyen áthidalást engedélyes meg nem akadályoztathatja.
A csatorna miatt áthelyezendő utak legfeljebb 1-24-hezi eséssel épitendők; minden ilyen ut ugyanazon állapotba helyezendő, melyben a csatorna épitése előtt találtatott.
Államutaknál az áthelyezést a közmunka- és közlekedési minister, minden egyéb utaknál az illetékes törvényhatóság engedélyezi.
Az áthelyezett államutaknak fentartása a közmunka- és közlekedési ministeriumot, az országos utaké pedig az illető törvényhatóságot, a községi és düllőutaknak fentartása az illető községeket illeti.
Az engedélyes köteles arról gondoskodni, hogy a csatornai munkálatok által a közlekedés félbe ne szakittassék.
9. § Vizlefolyások, marha- és birkausztatás, kender-áztatás.
A csatorna vonala által átmetszett mindennemü vizfolyásokat vagy a csatornába kell beereszteni, vagy pedig syphonok segitségével régi irányukban, és a szomszédos földterületekre nézve ártalmatlanul tovább vezetni.
Az ennek elmulasztása által okozott károkat engedélyes az illetőknek megtériteni tartozik.
Marha- és birkausztatására engedélyes az illető községekkel egyetértőleg egy vagy több közigazgatási bejárás alkalmával megállapitandó pontot kijelölni tartozik, melyeken kivül az usztatás és itatás tilos.
Tilos továbbá a csatornában kendert áztatni, vagy a vizet bármiképen egészségtelenné tenni.
Az engedélyes feljogosittatik az öntözés és hajózás veszélyeztetése nélkül a csatorna vizerejét az e czélból külön-külön kieszközlendő közmunka- és közlekedési ministeri engedély alapján malom- vagy egyéb iparüzletre felhasználni.
10. § A posta szállitása.
Az engedélyes köteles a postát és postakezelőket az általa használt jármüveken ingyen szállitani.
11. § Távirdák.
Az engedélyes feljogosittatik saját használatára a csatorna mentében távirdát felállitani; a kormánynak azonban szabadságában áll azt dijmentesen használni, vagy a vállalat távirda-oszlopaira külön sodronyt illeszteni.
12. § Vizi-vám, személyek és áruk utáni viteldijak.
A teljesitett munkálatok és készpénzbeli kiadások kárpótlásául engedélyes - azon határozott feltétel mellett, hogy elvállalt kötelezettségeinek minden tekintetben pontosan megfelel - az engedély-idő tartama alatt a Ferencz-csatornánál jelenleg érvényben álló, az államkincstár által megállapitott, s a ./. alatti mellékletben foglalt dijszabályzatban felsorolt hajózási és személy- és áruczikk-viteldijt szedni feljogosittatik.
Ezen dijszabályzat azonban a kincstár szállitmányaira nézve a csatorna átadása és átvétele után azonnal tiz száztólival (10%) leszállittatik.
Az államkincstár tulajdonát képező vizi jármüvek, valamint azon vizi közlekedési eszközök után, melyeket az állami vagy rendőri felügyelettel megbizott közegek kizárólagosan használnak, a hajózási vám nem fizettetik.
Az idézett ./. alatti vám-dijszabályzat az engedélyes által szedendő vizivám és viteldij maximuma gyanánt állapittatván meg, engedélyes feljogosittatik az abban foglalt viteldijakat vagy általában, vagy egyes czikkekre leszállitani.
Az ekképen leszállitott dijszabás azonban csak három havi alkalmazás után emelhető ismét fel.
Ha egy szállitó vagy rakomány-vállalkozó bizonyos feltételek alatt fuvarbér-leszállitásban vagy más kedvezményben részesittetik, ugy ezekben részesiteni kell minden szállitót és vállalkozót, ki ugyanazon feltételeket elfogadja, olyképen, hogy személyes előnynek semmi esetre hely ne adassék.
Mindezen kedvezmények szinleges dijmegtérités (refactio) alakjában sem járhatnak.
Miután végül azon dijelengedések, melyek a mellékelt s jelenleg érvényben álló dijszabályzatban I., II., III., IV. és V. osztályu folyam-hajókra nézve megállapittattak, azon oknál fogva történtek, hogy a csatorna beiszapolása folytán többszöri átrakodásra kényszerült szállitónak némi kárpótlás nyujtassék, ezen dij-elengedések, mihelyest az engedélyezett csatorna tökéletesen kiépitve leend, véglegesen megszünnek, és engedélyes a teljes dij beszedésére feljogosittatik.
13. § Az árszabályzat leszállitása rendkivüli drágaság esetére.
Az élelmi-szereknek a belföldön beállott rendkivüli drágasága esetére joga van a kormánynak azoknak viteldiját a drágaság tartamára, a maximal-dijszabás feléig leszállitani.
A katonaszállitás leszállitott dijszabás szerint eszközlendő, és pedig ugy, a mint ezt a m. kir. közmunka- és közlekedési minister, valamint a közös hadügyminister együtt megállapitandják.
A katonaszállitásra vonatkozó határozmányok magától érthetőleg ép ugy érvényesek a honvédségre is.
14. § Államtisztviselők ingyenszállitása.
Az államtisztviselők, hivatalnokok és szolgák, kik a csatornák igazgatása és üzlete felett őrködő hatóságok megbizásából, vagy az állam érdekeinek ezen engedélyből folyó megóvása végett vagy jövedéki czélokból a csatornát, illetőleg a csatornavállalat járműveit használják és a hatóság megbizását igazolják, uti málháikkal együtt ingyen szállitandók.
15. § Alaptőke. Részvénytársaság.
Az engedélyes köteles az engedély elvesztésének terhe alatt az 5-ik §-ban kitüzött hat hónap alatt részvénytársaságot alakitani.
Ezen részvénytársaság köteles leend a Ferencz-csatorna átadása által megszünő kincstári jövedelem kárpótlása fejében 200,000 frtot, névértékben átveendő részvényekben a kincstárnak átszolgáltatni.
Ezen részvények a kibocsátandó többi részvénynyel egyenjoguak.
Az engedélyesnek minden jogai és kötelezettségei a részvénytársaságra átszállanak. A részvénytársaság, alapszabályait tervezi, melyeknek helybenhagyását és esetleg kiegészitését vagy változtatását a kormány magának fentartja.
Mielőtt a részvénytársaság megalakulna, engedélyes köteles az alaptőke névszerinti értékösszegének megállapitásáért a pénzügyministerhez folyamodni, ki ezt a bemutatott tervhez képest alapul vévén, az összes munkákra nézve az előleges tervek- és költségvetésekben kimutatott 10.045,000 frt költségeket, a pénz-beszerzési kiadásokat, ugyszintén az épitési idő alatti kamatokat, és a kincstárnak járó 200,000 frtnyi részvényösszeget külön megállapitandja.
Az alaptőke előmutatóra szóló elsőbbségi kölcsönkötvényekből és részvényekből állhat; mindezen két értékpapirra teljes befizetésnek kell történni.
Az elsőbbségi kölcsön-kötvények legfeljebb az engedélyes által beruházandó 8.036,000 frtnyi alaptőke három ötöde erejéig bocsáthatók ki.
Az alaptőke törlesztése a pénzügyminister által helybenhagyandó törlesztési terv szerint az engedélyidő tartama alatt olyképen történik, hogy az elsőbbségi kötvények a részvények előtt váltatnak be.
16. § Állami segély.
Az előbbeni szakaszban kitett 10.045,000 o. é. frtnyi tényleges költségeknek egy ötödrészét, azaz: 2.009,000 (két millió kilenczezer) forintot az államkincstár ezen közhasznu vállalat előmozditása végett az alakulandó részvénytársaságnak államsegélyképen rendelkezésére bocsátja oly módon, hogy ezen összeg erejéig a társaságtól részvényeket névszerinti értékben átveszen.
Ezen részvények után, az államkincstár kamatok- és osztalékokban csak azon időtől kezdve részesül, melyben a többi részvényekre már ötszáztóli évi jövedelem esik.
Az üzleti jövedelemből ugyanazért az összes rendes kezelési költségek levonása után mindenekelőtt az elsőbbségi kötvényekre eső hat száztóli kamatok és a törlesztési részletek leszámitandók; ezután pedig a mutatkozó jövedelmi többletből a magán-aláirás utján elhelyezett részvények öt száztólival kamatoztatandók, és a maradványból a tényleges költségek egy ötöde gyanánt adott államsegély fejében az államkincstárnak átadott részvények szintén 5 % kamatban részesittetnek.
Azon jövedelmi többlet, mely ezen kamatfedezések után még fenmarad, először a vállalat által beszerzett tőkének korábbi üzleti évekből netalán fenlévő kamat-követeléseinek, ezután pedig az államkincstár tulajdonát képező részvények után hátralévő hasonló követelések kiegyenlitésére forditandó.
A tiszta jövedelem többletét felülosztalékokra forditani csak akkor lehet, ha az imént felsorolt követelések nem léteznek.
Az államkincstárnak oly kamatkövetelései, melyek a szerződés leteltéig még vissza nem térittettek, a vállalat fenlevő vagyonából egyenlitendők ki.
Az államsegély a részvénytársaság megalakulása után és időszakonkint a vállalat által tényleg befektetett tőkével aránylagos vagy 1/5 részletekben fog kiszolgáltatni.
17. § Az államkincstárnak jogai, és az állami felügyeletnek mily módoni gyakorlása.
Az államsegély fejében, valamint a Ferencz-csatorna jövedelmi értékének kárpótlása czimén átvett részvények alapján az államkincstár a többi részvényesekkel hasonló jogokkal bir.
Ennélfogva az államkincstár az alakitandó részvénytársaság igazgató tanácsában egy ötödnyi (1/5) arányban a kormány részéről kinevezendő tagok által képviselve leend és a közgyüléseken a részvény birtokához aránylagos szavazati jogot gyakorlandja.
A részvénytársaságnál, és addig is, mig ezen társaság megalakul vagy az igazgató-tanács megválasztatik, a pénzügyminister a segélyt nyujtó államkincstár érdekeinek megóvása czéljából egy kirendelendő biztos által felügyeletet fog gyakorolni, mely közeg feljogositva leend, az engedélyes és később az igazgató-tanács és a társaság minden tanácskozmányaiban és gyüléseiben részt venni és a hozandó határozatokat, ha azokat az államkincstár, vagy a többi részvényesek érdekeit sértőknek találná, felfüggeszteni, s elhatározás végett azonnal a pénzügyministernek feljelenteni.
A kormánynak az általános törvények határozatai, s különösen a jelen engedélyokmány értelmében fentartott főfelügyeleti joga gyakorlatával, ugy az épitkezési idő, valamint az engedélyezett vonal részben vagy egészben leendő megnyitása után az államra nehezedő költségek és kiadások megtéritése fejében az engedélyes, illetőleg az általa alakitandó részvénytársaság az államkincstár javára bizonyos évi átalányt fizetnek.
Ezen évi átalány mennyiségét a kormány határozza meg. Az üzlet megnyitása után fizetendő évi átalány-összegek a megnyitott vonal- vagy vonalrészre nézve az üzleti számadásba felvehetők, egyébként az épitési tőkét terhelik.
18. § A csatorna fentartásának költségei az épités tartama alatt.
Az engedélyes által létesitendő uj csatornák fentartási költségei az épités ideje alatt az épitési alapból fedezendők és az összes épitkezések a kormány által felülvizsgáltatnak.
E felülvizsgálat azonnal foganatosittatik, mihelyest az engedélyes kérelmezi.
19. § Adó-, bélyeg- és illetékmentesség.
A részvénytársaság által a jelen engedély-okmányban meghatározott munkák befejezésére kiszabott határidő lejártától számitandó husz (20) év leforgása alatt a vállalattól jövedelmi és más, későbben e helyett netalán behozandó adó fizettetni nem fog.
Nemkülönben az első kibocsátásu részvények és elsőbbségi kötvények s ezeknek szelvényei, ugyszintén az ideiglenes jegyek bélyeg- és illetékmentesek.
Ugyanezen mentesség adatik a vállalatnak a kisajátitások átiratási dijaira, valamint a tőkeszerzés épitkezés és az üzlet első berendezése czéljából kiállitandó minden szerződés-, beadvány- vagy bármely más okiratra nézve, a mennyiben ezen okiratok az engedélyes, a részvénytársaság és az államkincstár, és nem harmadik személyek iránti viszonyokra vonatkoznak.
20. § A Ferencz-csatorna személyzetének átvétele.
Az engedélyes köteles a jelenlegi csatornakezelő- és felügyelő-személyzetből a harmincz (30) évnél rövidebb időig államkincstári alkalmazásban lévő tisztviselőket és szolgákat fenlévő nyugdij-igényeikkel és egyéb jogositványaikkal átvenni.
21. § A szerződések átvétele és megkezdett munkák folytatása.
A csatornára nézve érvényben levő mindennemü szerződéseket engedélyes az átadásnak megtörténtével teljesités és illetőleg teljesittetés végett átvállalni köteles, miről a szerződő felek a törvény hatályba léptével a pénzügyminister által értesittetni fognak.
Ellenben a kincstár a már illetékes helybenhagyással tényleg meginditott és a csatorna átadása s átvétele idején még be nem végzett munkák folytatásához vagy befejezéséhez a kötött szerződésekhez képest szükséges fedezetet, a mennyiben erről az évi költségvetésben gondoskodva van, engedélyesnek a szerződések végrehajtása czéljából rendelkezésére átbocsátja azon mérvben, a mint a munkák előhaladása kivánja.
22. § A kincstárnak visszaváltási joga és módozatok.
A kormány fentartja magának a jogot, hogy a tökéletesbitett hosszabbitott, részben pedig ujból épitett csatornát a munkák bevégzésére kitűzött határidőtől számitandó harmincz (30) év lefolyása után, minden időben beválthassa.
A visszaváltás alapjául a közvetlenül megelőző öt évi tiszta jövedelem átlaga fog szolgálni, mely átlagos összeg az engedélyidő tartamáig a részvényeseknek mint évi járadék fizetendő, a kincstár egyébként feljogositva lévén a visszaváltást a megfelelő tőkeösszeg befizetésével is eszközölni, mely tőkeösszeg azonban a tökéletesbités, kiépités s illetőleg ujból épitésre, ezen engedélyokmány határozataihoz képest forditott tényleges alaptőkénél kevesebb nem lehet.
23. § A visszaváltás következményei.
Az engedély megszüntével, valamint a csatorna beváltásának bekövetkeztével az állam az első esetben ingyen, az utóbbiban a 24. § értelmében meghatározott évi járadék fizetése mellett lép az engedélyezett és jókarban átadandó csatornák tehermentes birtokába és haszonélvezetébe; birtokába veszi különösen a csatornák területét s földjét, a föld- és műmunkálatokat, a fel- és alépitményeket minden hozzá tartozókkal egyetemben, mint forgalmi eszközökkel, fel- és lerakodó helyekkel, épületekkel az indulási és érkezési helyeken, őr- és felvigyázó-házakkal, minden felszerelvényekkel, butorzattal, ingó- és ingatlanságokkal egyetemben.
A Ferencz-csatornához tartozó üzletszerek, tartalékanyagok s egyéb tárgyak értéke nem lehet csekélyebb, mint volt akkor, a midőn ezen csatorna az engedélyes által átvétetett.
A visszaváltás, vagy az engedély-idő lejártával az államkincstárra visszaháramlott csatornát, az átvétel napja után bárhonnan eredő világos vagy nem világos társulati tartozások többé nem érinthetik, ugy másrészt az ugyanakkor künlevő activ követelések a részvénytársaság tulajdonát képezendik, érintetlenül fentartatván az államkincstárnak azon igényei, melyek hátralévő kamatkövetelésekre nézve jelen engedélyokmány 17. §-ában emlitve vannak.
24. § A Ferencz-csatorna átadásának módozatai.
A biztositék letétele után közvetlenül az engedélyokmány 1. §-ában meghatározott átadás és átvétel foganatba veendő lévén: az engedély hatályba lépte napjától számitandó hat hét multával egy kitüzendő napon a kincstári kezelés berekesztéseül a számadások bezárandók, a leltárak elkészitendők, az értékpapirok, készpénzkészlet, valamint adott előlegezések és az ezen napig terjedő kezelési időszakból származó egyéb követelések a kincstár javára felszámitandók, s azon állampénztárba szállitandók, mely a pénzügyminister által kitüzetni fog.
A csatornával együtt kezelt földeken kivül, melyek csak az illető szerződések lejártával adathatnak át s melyekről ugyanakkor pontos felvételek eszközlendők, a leltárak elkészülte és a számadások bezárása után azonnal az átadás és átvétel foganatba veendő.
A leltárak és földek iránti felvételek bizottságilag készitendők, s az engedélyes által is aláirandók; a részletes leltárak egy sommás főleltárba foglalandók, melyek ugyanis a földfelvételekkel együtt egyenként és összesen ezen engedélyokmány kiegészitő része gyanánt tekintendők.
25. § Az engedély-idő tartama. Előjog párhuzamos csatornák épitése ellen és folytatólagos épitésekre nézve.
Jelen engedélynek tartama az engedély hatályba léptétől számitandó 75 évre állapittatik meg.
Ezen idő alatt engedélyes biztosittatik, hogy a Ferencz-csatornával párhuzamos csatornavonalak Bács-Bodrogmegyében engedélyeztetni nem fognak.
26. § Ha megelőző intések daczára az engedélyokmányban vagy a törvényekben foglalt kötelezettségek megsértése vagy mulasztása az engedélyes részéről ismételve fordulna elő, a kormány fentartja a jogot, ellenük a törvényeknek megfelelő intézkedéseket megtenni, és a körülmények szerint az engedélyt még tartamának lefolyása előtt megszüntnek nyilvánitani.
27. § Ezen engedély minden okmányszerü kiadványai csak egy forintra szabott bélyegdij alá esnek.
