A Ferencz-csatorna, mely a Dunát a Tiszával összeköti, 15 3/4 mértföld hosszu, és mint hajózási csatorna a tiszai és dunai utat több, mint 30 mértfölddel röviditi.
Ezen csatorna épittetett a mult század végén egy részvénytársulat által, mely egy 25 évre szóló csatornai szabadalmat nyert és megnyittatott 1802-ik évben.
A magyar kincstár nagy és nevezetes kedvezményekben részesitette a társulatot, mennyiben 200,000 ftnyi előleget, ugyszintén igen terjedelmes kamaralis földeket csekély áron hosszu haszonbérbe adott, nem különben a közadó alól a társaságot fölmentette.
Ámde a mutatkozó jövedelem daczára a csatornára nem fordittatott a kellő gond, miután a hiányzó mélységen és a viz elégtelenségén segitve nem lőn, minek leginkább tulajdonitható, hogy a társulat a csatornát, mely több, mint 4 millió forintba került, a kincstárnak 184,000 frtnyi összegért, mely a gazdasági épületekért és a csatornai műszerekért fizettetett, átengedte.
A kincstár a csatornát házilag kezelte oly eredménynyel, hogy azt saját jövedelméből jó karba nem helyezhette.
A mult 1851-1861 években részint épitményekre, részint műtárgyak fenntartására 1,715,000 frt. fordittatott az általános országos költségvetésből, ezen idő óta a csatornai jövedelmek a szükséges fenntartási költségeket fedezték ugyan, de semmi nevezetes tiszta jövedelem nem volt eszközölhető és kétségtelen, miszerint a házi kezelés lényeges lendületet a csatornai viszonyoknak soha nem adhat.
A Ferencz-csatorna Magyarország szélesen elterült gabonaföldekkel megáldott alföldén a közlekedés előmozditására igen nagy fontossággal bir és kihat ezen fontossága ezen dús gabonatermő vidék fekvése miatt az összes birodalomra is.
Ha meggondoljuk, hogy rosz utaink miatt a gabona s más termékeink és czikkeink 5-10, krba kerülnek mázsánként és mértföldenként, vasuton pedig 1 -2 krba, - a Ferencz-csatornán pedig annak tökéletesbitése és meghosszabbitása esetében a szállitás csak 1/2 krba kerül, feltünik azonnal a kérdéses csatornai szállitás rendkivüli nemzetgazdászati fontossága. Harmincz mértföldnyi vizi uton a termények alig 15 krért fognak szállittatni és ezen előnyt nemcsak Bácsmegye, hanem a Bánság, Csanád, Arad és részint Csongrádmegyék is fogják élvezni, mert a Ferencz-csatorna nemcsak a legolcsóbban, de a legrövidebb uton is szállitja a gabonát a Tiszától a Dunába a Dráván fel egész Barcsig, és a tervben levő oly annyira kivánatos vukovár-sabáczi-csatornán Sziszekig és igy Triestig, és Fiuméig, mi által versenyezhet a magyar gabona az Odessából jött oroszországival, mely a mai viszonyok alatt olcsóbb Triestben, mint a hazai gabona. Ezenkivül a Bánság és Arad azon gabonája, mely Pestre, Győrre és fölfelé szállitatik szintén a Ferencz-csatornán előnyösen fog szállittatni, minthogy ez által az ut 30-50 mértfölddel rövidittetik és egész Bajáig felhozható a gabona.
Az utolsó években a csatorna beiszapodása kényszerité a Tiszából jövő hajókat a késedelmes és költséges átrakodásra és igy a csatorna csakis a saját mentében eső helyi ki- és bevitelt látta el.
Magyarország utalva van, hogy terményeit a külpiaczokon eladhassa, a szállitási árak lejebb szállitásáról gondoskodni. Ez égető szükség, de nem kevésbbé fontos a földek öntözéséről gondoskodni, miután a kedvezőtlen éghajlati viszonyok épen az alföldet sujtják.
A Ferencz-csatorna tökéletesbitése és további kiépitése kereskedési és nemzetgazdászati tekintetben fontos kérdés.
Miután az állam nincs azon helyzetben, hogy ezen költséges művet saját pénzerejével most teljesitse, de az eddigi tapasztalás is bizonyitja, hogy ilyen vizi művek állami kezelés alatt a befektetett tőkék ugy szintén a mű értékének megfelelő jövedelmet nem eredményeznek, készséggel fogadta a pénzügyminister hazánkfia Türr István, kir. olasz altábornagy azon ajánlatát, hogy az emlitett csatorna, annak kiépítési kötelezettsége alatt egy, a nevezett altábornagy által alakitandó részvénytársaságnak a kincstárra nézve aránylag kevés áldozattal átengedtessék.
Az illető szerződésnek tartalma, mely Türr Istvánnal köttetett, és jóváhagyás végett a törvényhozásnak bemutattatik, következő:
a Ferencz csatorna 75. évi használatra átengedtetik egy részvénytársaságnak. Az eddigi csatornai kincstári jövedelem megtéritése fejében tartozik a társulat a kincstárnak 200,000 frtot részvényekben a névértékben átadni,
a társulat köteles 10,045,000 forintnyi összeg erejéig a következő munkákat négy év alatt keresztül vinni:
a) köteles Bajától Bezdánig egy 5 1/2 mértföldnyi tápcsatornát ásni;
b) köteles a Sugovicza folyamot mélyités által hajózhatóvá tenni és részben kikötővé átalakitani;
c) köteles a Ferencz-csatornából az iszapot kiszedetni és a csatornát átaljában helyreigazitani;
d) köteles a Ferencz-csatornát a borjasi átvágásig meghosszabbitani végre
e) köteles Kis-Sztapárnál a Ferencz-csatorna első tartányából kiindulva Ujvidéken alul a Dunába egy uj, mintegy 10 mértföldnyi hajózási és öntözési csatornát Bresztovácz, Keresztur-puszta, Pettau, Torzsa, Despot-Szt.-Iván és Pirosnak helységek vidékén építeni.
Ezen öszes munkálatok fenntemlitett költségeinek egyötöd részét, tehát 2,009,000 frtnyi összeget az állam adja a társulatnak ezen vállalat támogatására oly módon, hogy ezen összeg erején részvényeket kap a társulattól azok névértékében.
Az államnak átadott összes részvények után járuló 5% kamatok azonban csak akkor fizetendők, ha a többi részvények és az elsőbbségi kötvények után járuló 5% kamatok fizetése már fedezve van.
Az épitési munkák minősége és mennyisége, a használandó anyagok stb. a szerződéshez mellékelt „építkezési föltételek” füzetéből látható.
A társulat 20. évig jövedelmi adó, ugyszintén bélyeg- és illetékmentességet élvez az első kibocsátásu részvények és az elsőbbségi kötvények, ugy szelvényei után is.
A hajózási dijak jelenlegi szabályzata föl nem emelhető, hanem 8 év alatt 10%-al lejebb szállitandó, a kincstári szállitmányokra pedig ezen lejebb szállitás azonnal alkalmazandó.
Ezen szállitási dijak mérsékeltsége biztosítja, hogy a csatornaszállitási czélokra, mint legolcsóbb közlekedési eszköz igénybe fog vétetni, ugy hogy jövedelmezését alaposan reményleni lehet.
Az öntözési csatorna pedig az alföld egy részének termő-képességét fokozni, nem különben az ottan fekvő nagy kincstári uradalmak jövedelmét tetemesen szaporitani fogja.
Mindezeket tekintetbe véve, nem alaptalan a föltevés, hogy egyrészről a csatornában befektetett tőkék idővel kellőleg kamatozni fognak, másrészről pedig a 20 évi adómentesség a csatorna következtében növekvő adóképesség által pótoltatni fog.
Egyébiránt a jelen vállalatra nyujtandó államsegély hasonló természetű a kamatbiztosítást nem élvező vasutaknak adott államsegélylyel és ezen nagyfontosságú csatornai vállalatot ilyen segély nélkül a pénzpiaci természeténél fogva létesíteni nem lehet.
Ilyen körülmények között a Ferencz-csatorna átadása nemzetgazdászati és állampénzügyi szempontból előnyösnek és a csatornázási ugy szintén öntözési sürgős és fölötte fontos teendők szerencsés kezdeményezésének tekintendő.
A javaslatba hozott államsegély a vasuti biztosítási alapból lenne utalványozandó.
1. § A magyar kormány a kincstárt tulajdonilag illető Ferencz-csatornát minden bárminemű tartozékaival, épületekkel, felszerelvényekkel, butorzattal, használati anyagokkal, tartalék tárgyakkal, a csatornával 1869. évig együtt kezelt 388 hold szántóföld és 58 hold réttel, az összes üzletszerekkel s a csatorna egyéb szer-alapjával, mind azon jogok és terhek mellett, melyekkel a kincstár birja, a kincstár tulajdonjogának egyébkénti teljes épségbentartásával az alulirt olaszországi kir. altábornagy által alakitandó részvénytársaságnak használatra, a törvény hatálybaléptétől számitandó hetvenöt (75) évre átadja, mely idő alatt az üzleti bevételek a részvénytársaságot illetik.
2. § A részvénytársaság köteles a csatorna mostani jövedelmi értéke megtéritéseül kétszázezer (200,000) forintot névértékben átveendő részvényekben a tulajdonos kincstárnak átszolgáltatni.
3. § Köteles a részvénytársaság a csatornának a hajózás tekintetekből tökéletesbitése, és esetleg öntözésre használhatása végett, a bajai és baracskai Dunaág felhasználásával egy tápcsatornát építeni, mely egyszersmind hajózásra is használható leend.
Továbbá köteles a részvénytársaság a Ferenczcsatorna első tartányából Kis Sztapár közeléből egy Ujvidékig vezetendő hajózási és öntöző csatornát késziteni, nemkülönben a Ferencz-csatornát annak idejében Tiszaföldvártól a Borjasi átmetszésig meghoszszabbitani, azt egy uj zsilippel ellátni, és a holt Tiszát kikötővé átalakitani.
Mindezen munkákra és ezek kivitelére nézve az ezen szerződéshez csatolt építési feltételfüzetben megállapított elvek és határozatok szolgálnak alapul, a tüzetesebb módozatok az összes munkákról rendesen s részletesen kidolgozott és a pénzügyminister helybenhagyását igénylő tervezetek eszközlendő megbirálása alkalmával fogván meghatároztatni; önként értetvén, hogy a végrehajtott munkák utáni jövedelem a szerződés ideje alatt a részvénytársaságot, ennek lejártával vagy a korábbi visszaváltás esetében pedig a tulajdonos államkincstárt fogja illetni.
4. § A szedendő hajózási dijak a kormány jóváhagyása alá terjesztendők. Ezen dijak maximumát a szerződési idő alatt a mostani dijszabály képezi.
Ezen jelenlegi dijszabályokat azonban a kincstár szállitmányaira nézve a csatorna átadása és átvétele alkalmával azonnal tiz száztólival (10%) leszállittatik; nyolcz (8) év mulva pedig az átadás és átvételtől számitandó, ugyancsak 10%-al leszállittatni fog a csekélyebb értékü anyagok, nevezetesen kőszén, terméskő, kavics, mész, tüzelő- és épületfa tömeges szállitására nézve.
5. § A részvénytársaság által a jelen szerződés 3. pontjában meghatározott munkák befejezésére az építési feltételfüzetben kiszabott határidő lejártától számitandó husz (20) év leforgása alatt a vállalattól jövedelmi és más, későbben e helyett netán behozandó adó fizettetni nem fog.
Nemkülönben az első kibocsátásu részvények és elsőbbségi kötvények s ezeknek szelvényei, ugyszintén az ideiglenes jegyek bélyeg- s illetékmentesek. Ugyanezen mentesség adatik a vállalatnak a kisajátitások átiratási dijaira, valamint a tőkeszerzés építkezés és az üzlet első berendezése czéljából kiállitandó minden szerződés, beadvány vagy bármely más okiratra nézve, a mennyiben ezen okiratok a részvénytársaság és az államkincstár és nem harmadik személyek iránti viszonyokra vonatkoznak.
6. § A részvénytársaság üzleti vagyis alaptőkéjének névszerinti értékösszege a pénzügyministernek beterjesztendő és az által jóváhagyandó terv szerint külön fog meghatároztatni, alapul vevén az összes munkákra nézve a bemutatott előleges tervek s költségvetésekhez képest 10,045.000 frttal megállapított költségeket, a pénzbeszerzési kiadásokat, ugyszinte az építési idő alatti kamatokat és a kincstárnak ezen szerződés 2-ik pontja szerint járó 200,000 frtnyi részvényösszeget.
Az alaptőke egy elsőbbségi kölcsön után kibocsátandó kötvényekből és részvényekből álland. A társaság ezen mindkét nemü értékeire a kibocsátási ár szerinti teljes befizetéseknek kellend történni.
Az alaptőke törlesztése a pénzügyminister által helybenhagyandó törlesztési terv szerint a szerződési idő alatt olyképen történik, hogy az elsőbbségi kötvények a részvények előtt fognak beváltatni.
A vállalat kiterjesztése és evvel kapcsolatban az alaptőke szaporitása csak a pénzügyminister, esetleg a törvényhozás jóváhagyása alapján történhet.
7. § Az előbbi pontban kitett 10,045,000 frtnyi tényleges költségeknek egy ötöd (1/5) részét, azaz 2,009,000 frtokat az állam ezen közhasznu vállalat előmozditása végett a részvénytársaságnak államsegélyképen rendelkezésére bocsátja oly módon, hogy ezen összegért a társaságtól névszerinti értékben részvényeket átvesz.
Ezen, nemkülönben a 2-ik pontban emlitett részvények után az állam és a kincstár kamatok és osztalékokban csak azon időtől kezdve részesülend, midőn a többi részvényekre már 5%-nál nagyobb évi jövedelem fogna esni.
Az üzleti jövedelemből ugyanazért az összes rendes kezelési költségek levonása után mindenekelőtt az elsőbbségi kötvényekre eső 6% kamatok, és a törlesztési részletek leszámitandók; ezután pedig a mutatkozó jövedelmi fölöslegből a magán aláirás utján elhelyezett részvények 5%-al kamatozandók és a maradvány a szerződés 2-ik pontjában emlitett, nemkülönben a költségek ötöde gyanánt adott államsegély fejében átvett részvények szinte 5% kamatban részesítendők.
Azon jövedelmi fölösleg, mely ezen kamat fedezések után még fennmarad, először a vállalat által beszerzett tőkének korábbi üzlet-évekből netalán fennlévő kamatkövetelései, ezután pedig az államnak és kincstárnak tulajdonát képező részvények után hátralévő hasonló követelések kiegyenlitésére forditandó. Egyedül ilyetén követelések nem létezése esetében, vagy a létezettek megtörtént kiegyenlitése után lehet a társasági közgyülés hozandó határozataikhoz képest a tiszta jövedelem fölöslegét felülosztalékokra felhasználni, azonban a felülosztalékok fizetésénél a részvények egyenlő jogokat élveznek, minélfogva a felülosztalékokbani részesitésre nézve a részvények között megkülönböztetések helyt nem foghatnak.
Az államnak és kincstárnak oly kamatkövetelései, melyek a szerződés leteltéig még vissza nem térittettek, a vállalat fennlevő vagyonából kiegyenlitendők.
Az államsegély összeg a részvénytársaság megalakitása után és időszakonkint a vállalat által tényleg befektetett pénzzel aránylagos vagyis 1/5 részletekben bocsáttatik rendelkezésre.
8. § Az államsegély fejében és a Ferencz-csatorna jövedelmi értékének megtéritése czimén átvett részvényeket a szerződés 7-ik pontja határozatain kivül egyéb tekintetben a többi részvényesekével hasonló jogok illetik. Nem különben az állam és kincstár a részvénytársaság igazgató tanácsában kellő arányban a pénzügyminister által kinevezendő tagok által képviselve leend, és számára a közgyüléseken is aránylagos szavazati jog biztosittatik.
A részvénytársaságnál, de nem különben addig is, mig ezen társaság megalakul, vagy az igazgató tanács megválasztatik, a pénzügyminister a segélytadó állam és a kincstár mint tulajdonosnak érdekei megóvása czéljából egy kirendelendő biztos által felügyeletet gyakorland, mely közeg feljogosítva leend, az alakitók és később az igazgató tanács és a társaság minden tanácskozmányaiban és gyüléseiben részt venni és a hozandó határozatokat, ha az államkincstárra vagy többi részvényesek érdekeire károsak lennének, felfüggeszteni, s elhatározás végett nyomban a pénzügyministernek feljelenteni.
9. § A társaság kötelezi magát a jelenlegi csatorna-kezelő és felügyelő személyzetből a harmincz (30) évnél rövidebb időig állam- vagy kincstári alkalmazásban levő tisztviselőket és szolgákat fennlevő nyugdijigényeikkel és egyéb jogosítványaikkal átvenni.
10. § Köteleztetik a társaság a csatorna átadása és átvétele idején a csatornára nézve érvényben lévő mindennemű szerződéseket teljesités és illetőleg teljesíttetés végett átvállalni, miről a szerződő felek a törvény hatálybaléptével a pénzügyminister által értesíttetni fognak. Ellenben a kincstár a már illetékes helybenhagyással, tényleg meginditott és a csatorna átadása s átvétele idején még be nem végzett munkák folytatásához vagy befejezéséhez a kötött szerződésekhez képest szükséges fedezetet, a mennyiben erről az évi költségvetésben gondoskodva van, a társaságnak a szerződések végrehajthatása czéljából rendelkezésére átbocsátja azon mérvben, a mint a munkák előhaladása kivánja.
11. § A kincstár igéretet tesz, hogy a czélba vett munkákkal összefüggő ármentesítés valódi költségeihez birtokára nézve ott, hol csakugyan földek ármentesittetnek, a társaság részéről más birtokosoknál alkalmazott eljáráshoz képest, méltányos kulcs szerint járulni fog.
12. § A hidakhoz és egyéb az ezen szerződéshez mellékelt építési feltételfüzetben megállapított munkákhoz szükséges építési fa a társulatnak a kincstári erdőkből fog a meghatározott uradalmi árakon kiszolgáltatni, feltéve, hogy ezen fa a bácsi kincstári uradalmakban kincstári házi kezelés alatt levő erdőkben a rendszeres erdőgazdaság elvei épségben tartásával rendelkezésre áll.
13. § A mellékelt építési feltételfüzetben emlitett munkákra nézve, a kisajátitási jog az 1868. évi LV. törvénycikk értelmében a részvénytársaságnak megadatik.
A kincstár a földeket saját birtokán minden készpénzbeli fizetés nélkül a szerződés tartamára engedi át, a bérlők azonban, ha létező szerződési határozatok alapján ezt tenni szükséges, a társulat által kármentesítendők; a társulatot a kincstár ebbeli eljárásában lehetőleg támogatni fogván.
14. § Az államkincstár fenntartja magának a jogot, hogy a tökélesbitett, hosszabbitott részben pedig ujból épített csatornát a munkák bevégzésére kitüzött határidőtől számitandó harmincz (30) év lefolyása után minden időben beválthassa.
Visszaváltás alapjául a közvetlenül megelőző öt évi tiszta jövedelem átlaga fog szolgálni, mely átlagos összeg jelen szerződés tartamáig a részvényeseknek mint évi jövedék fizetendő: a kincstár egyébkint feljogosítva lévén, a visszaváltást a megfelelő tőke-összeg lefizetésével is eszközölni, mely tőke összeg azonban a tökéletesbités, kiépítés s illetőleg ujbólépítésre ezen szerződés határozataihoz képest forditott tényleges alaptőkénél kevesebb nem lehet.
15. § A jelen szerződés lejártával, valamint a 13-ik pontban emlitett beváltás bekövetkeztével a kincstár az első esetben ingyen, az utóbbiban pedig a meghatározott évi járadék, esetleg tőke összeg fizetése mellett visszalép a tökéletesbbitett, hosszabbitott, részben pedig ujból épített csatorna teljes haszonélvezetébe s illetőleg tehermentes birtokába, átvevén a csatornát minden tartozékaival, mellékcsatornáival, épületekkel a szerződés első pontjában emlitett földekkel, összes üzletszereivel s egyéb szeralapjával, mely üzletszerek és szeralap az eddigi csatornára nézve a jelen szerződés első pontjához képest átadandó üzletszerek, szeralapnál s egyéb tárgyak és anyagoknál (szorosabb értelemben vett fundus instructusnál), csekélyebb értékü nem lehet, az ujból épített vonalokra nézve pedig az utolsó években tapasztalt üzletigényekhez képest megfelelőnek lenni kel; minélfogva az államkincstár a csatorna és tartozékainak elhanyagolása és egyébb mulasztások megelőzése végett folytonos felügyeletet gyakorland.
A kincstár számára, biztosíttatik fennebbi birtokba visszaszállásnál fogva a mint egyrészről bárhonnan ered világos vagy nem világos társulati tartozások a csatornát a szerződési idő leforgásával többé nem érinthetik, ugy másrészről az ugyanakkor künnlevő activ követelések a részvénytársaság tulajdonát képezendik; érintetlenül fenntartatván az állam és kincstár azon igényei, melyek hátralevő kamatkövetelésekre nézve a szerződés 7-ik pontjában emlitve vannak.
16. § A jelen szerződés beczikkelyezését tárgyazó törvény hatálybaléptétől számitandó tizennégy nap mulva a vállalkozó altábornagy részéről a pénzügyminister által meghatározandó értékpapirokban tőzsde-árfolyam szerint számitva, vagy pedig készpénzben egyszáz ötvenezer (150,000) forintnyi biztosíték a m. kir. központi állampénztárnál leteendő.
Továbbá három hónap multával pedig köteles a vállalkozó kimutatni, hogy a vállalat számára magán aláirás utján beszerzendő alaptőke 30% befizetése biztositva van; mely határidő a pénzügyminister által egyizben meghosszabbittathatik, a meghosszabbitásnak legszélső határát azonban csak ujabbi három hónap képezheti.
Azon esetben ha az érintett kimutatás meg nem történnék és a hosszabbitás kéretni elmulasztatnék, nemkülönben, ha a hosszabbitott határidő leteltével is az emlitett kötelezettségnek elég nem tétetik a szerződés a kincstár részéről felbonthatónak és a biztosíték elveszettnek tekintendő.
A biztosítéknak addig letéve maradnia kell, mig magára az eddigi csatornára nézve tervezett munkák teljesítve lesznek, minek megtörténtével a többi munkák előhaladásához mért arányban visszaszolgáltatni fog.
17. § A biztosíték letétele után közvetlenül a szerződés első pontjában meghatározott átadás és átvétel foganatba veendő lévén: a törvény hatálybalépte napjától számitandó hat hét multával egy kitüzendő napon a kincstári kezelés berekesztéseül a számadások bezárandók, a leltárak elkészitendők, a letétemények azon tiszti biztosítékokon kivül, melyek a szerződés 8-ik pontja értelmében az alakitandó társulatnak átadandók, az értékpapirok, készpénzkészlet, valamint adott előlegezések és az ezen napig terjedő kezelési időszakból származó egyéb követelések a kincstár javára felszámitandók s azon állampénztárba szállitandók, mely a pénzügyminister által kitüzetni fog.
A csatornával együtt kezelt földeken kivül, melyek csak az illető szerződések lejártával adathatnak át s melyekről ugyanakkor pontos felvételek eszközlendők, a leltárak elkészülte és a számadások bezárása után azonnal az átadás és átvétel foganatba veendő.
A leltárak és földek iránti felvételek bizottságilag készitendők s mindkét szerződő fél által aláirandók, a részletes leltárak egy sommás főleltárba foglalandók és a földfelvételekkel együtt egyenkint s összesen ezen szerződés kiegészitő része gyanánt tekintendők lévén.
18. § A társaság biztosíttatik, hogy a Ferencz-csatornával, ideértve a sztapár-ujvidéki vonalat is, párhuzamos csatornavonalok engedélyeztetni nem fognak; a társaság egyszersmind feljogosíttatik, hogy a kezelése alatti csatorna folytatásul ujabb hajózási vagy öntözési csatornákat a jelen szerződés feltételei alapján építhessen, mely előjog azonban a régi és uj csatornavonalokoni üzlet megkezdésétől számitandó husz év elteltével elenyészik.
19. § Ezen szerződésből a szerződő felek között felmerülhető peres és vitás kérdések és az abból származható követelési jogok birói uton eldöntése végett a választott biróság állapíttatik meg.
A választott biróság pedig akképen lehet alakitandó, hogy a követelő fél két birótagot jelöl ki és azt az ellenfélnek azon megkereséssel tudomására hozza, hogy maga részről is két birótagot jelöljön ki és azt a felhivónak tudomására hozza, mit ha 15 nap lefolyása alatt tenni elmulasztana, a felpereskint fellépni kivánó félnek jogában álland még két birótagot kijelölni, vagy annak kijelölését saját személyes birósága előtt kérelmezni.
Az ekképen megválasztott négybiró feljogosítva leend bármelyik félnek megkeresésére, az ötödik birót a választott biróság elnökeül megválasztatni, mely választásban, ha egyetértés nem sikerülne, a már megválasztott négy biró a birósági elnök megválasztása végett azon birósághoz fordul, melynek illetőségéhez a per a választott biróság esetén kivül tartoznék.
A választott birósági eljárás módjára nézve a felek közmegegyezésével határoztatik: hogy mindenik félnek két perirat, a felperesnek a kereset és válasz, alperesnek pedig az ellenirat és viszont válasz beadása engedtetik.
Elhalasztások csak a felek közmegegyezésével engedélyezhetők. Mulasztások esetében elvégre a per az érdeklett bármely fél kérelmére birói itélet hozatala alá terjesztendő leend.
A választott birósági határozatot vagy itéletet egyik félnek sem álland jogában felebbezhetni, vagy annak megsemmisítését kérelmezhetni, ugy nemkülönben a választott biróság utján eldöntött ügyet a rendes biróság előtt megujitani.
A választott birósági itéletnek foganatosítása elvégre azon rendes biróság által eszközlendő leend, melynek illetőségéhez a választott biróság esetén kivül az ügynek elintézése tartoznék.
20. § Ezen szerződés a vállalkozó altábornagyra nézve a szerződés aláirásától a pénzügyministerre nézve azonban csak törvény általi beczikkelyezése után kötelező.
A szerződő altábornagy pedig ezen kivül kötelezi magát, hogy ezen szerződést a részvénytársaság által teljes erejének elismertetni, és utólag alapszabályszerűleg aláiratni fogja.
Minek nagyobb hiteleül jelen szerződés, a szerződő felek által két tanu jelenlétében aláiratott.
Kelt martius 21. 1870.
Előttük mint meghivott tanuk
Házmán Ferencz, s. k.
Titl István, s. k.
Lónyay M., s. k.
Türr István, s. k.
1. § A társaság által az előleges tervek és költségvetésekben kimutatott 10.045,000 frtnyi összeg erejéig végrehajtandó munkák a következő:
a) Bajától Besdánig egy tápcsatornát ásni;
b) A Sugoviczát mélyités által hajózhatóvá tenni, és részben kikötővé alakitani;
c) A Ferencz-csatorna I. és II. tartányában levő iszapot kiszedetni, és átalában a csatornát helyreigazitani;
d) A Ferencz-csatornát annak idejében a borjasi átvágásig meghosszabbitni; végre
e) Kis-Sztapárnál az I. tartányból kiindulva, Ujvidéken alul a Dunába, egy uj öntöző csatornát ásni, mely habár mindenekelőtt öntözési czélokra van rendeltetve, akkép szerkesztendő, hogy azon egyszersmind 2000-3000 mázsányi sulyu hajók mindenkoron akadály nélkül közlekedhessenek.
2. § Miután a szükséglendő építmények tervei, végrehajtásuk előtt a m. kir. pénzügyministeriumhoz helybenhagyás végett felterjesztendők, a társaság által követendő elv gyanánt megállapíttatik, hogy mindazon építmények, melyekhez későbben hozzáférni csak bajosan vagy épen nem lehet (zsilipek, syphonok, ereszek) solid anyagból, a többi építmények pedig (hidak, raktárak stb.) a czélnak megfelelőleg fából lesznek felállitandók.
3. § A tápcsatorna részint átvágásokból, részint a baracskai dunaágnak arra alkalmas szakaszaiból áll; az átvágások feneke egyelőre hat öl szélességben állapíttatik meg, mely a körülményekhez képest nagyobbitható.
Vizmélysége ellenben a Duna legkisebb vizszine alatt 6 láb, ugy hogy rajta a legnagyobb hajók közlekedhessenek.
Vizét a tápcsatorna a Sugoviczából veendi, mely viznek korlátozása tekintetéből a tápcsatorna felső torkolatánál egy nyolcz nyilással ellátott vizeresz állittatik fel.
A zárkapukkal ellátandó valamennyi nyilások egyenkint öt láb szélesek.
A hajózás érdekében ezen tápcsatorna szinte egy megfelelő szekrényzsilippel fog elláttatni.
A tápcsatorna mentében levő laposabb helyeken kellő magasságu és legalább 1 1/2 ölnyi koronaszélességü töltés fog építtetni, nehogy a csatorna vize a mellette levő földeket eláraszthassa.
A baracskai dunaágnak azon szakaszai, melyek a tápcsatorna czéljára igénybe nem vétetnek, szintén elzáratnak. - Ezen elzárt dunamedrek esetleg a tápcsatornából külön vizereszek segitségével, haltenyésztésre alkalmas vizet nyerhetnek.
Ezen külön vizereszek kulcsa azonban a társaságnál marad, mely az illető tulajdonosokkal megállapítandó mérsékelt árért az elzárt medrekbe vizet fog bocsátani.
A tápcsatorna alsó torkolatánál szintén egy hajózható és vizereszekkel ellátott szekrényzsilip fog építtetni, azon különbséggel, hogy ennél a nyilások száma négyre megszorittatik.
A tápcsatorna hossza mintegy 6 mértföld.
4. § A Sugovicza azon része, mely tápcsatornául felhasználtatik a kellő mélységre le fog mélyittetni és pedig Baja alatt a leendő kikötőben 16 ölnyi, a többi részben pedig hat ölnyi fenékszélességben.
A partok szabályozása és feltöltése, a rakhelyek beosztása, a part- és kikötő-bér meghatározása iránt, a társaság Baja város közönségével szabadon és önállóan fog egyezkedni.
Hogy a tápcsatorna vize biztosítva legyen, a Sugovicza mintegy 100 ölnyire a tápcsatorna felső torkolatából egy, a szükséges méretekkel ellátott zárgáttal elzárandó.
A mélyitendő Sugovicza hossza 2000 öl.
5. § A társaság kötelezi magát a Ferencz-csatornában a hajózáshoz szükséges 6 lábnyi mélységü vizminimumot minden körülmények közt fenntartani, s e czélból az 1-ső és 2-ik tartányban levő iszapot kotrás által eltávolitandja.
6. § Kötelezi magát a társaság, hogy azon esetre, ha a tiszaföldvári kanyarnak feliszapolása folytán a hajózás lehetetlenné válnék, a Ferencz-csatornát egész a 96. sz. borjasi átvágásig 10 ölnyi fenékszélességben meghosszabbitandja, zsilippel ellátandja, a kanyart pedig kikötővé átalakitandja.
Azon esetre, hogy ha az öntözendő földterületek igényei az első tartány szélesbitését nélkülözhetlenné tennék, a társaság feljogosíttatik, a Ferencz-csatorna első tartányát, a szükséghez képest megszélesbiteni.
7. § A Kis-Sztapártól Ujvidékig áramló hajózási és öntözési csatorna Breztovácz, Kereszturpuszta, Pettau, Torzsa, Despot-Szt.-Iván, Kulpin, Petrovácz és Pirosnak helységek vidékén fog vezettetni.
A bemutatott előleges terv szerint, ezen csatorna hossza mintegy 10 mértföld. Az öntözés berendezése és az öntöző viz kiszolgáltatása iránt a társaság az illető földbirtokosokkal önállóan egyezkedik, - az illetékes ministerium által megállapítandó viz-árszabályzat határain belül maga a társaság kiváló érdekében állván, a vizet lehető legolcsóbban adni, - hogy annál nagyobb mennyiséget elárusithasson.
Az öntözésre vonatkozó részletes tervek az illető ministeriumoknak fognak bemutattatni.
8. § A tápcsatornán építendő zsilipek hossza kaputól kapuig legfeljebb 40 öl, belső szélessége 5 öl.
A sztapár-ujvidéki csatornán építendő zsilipek méretei ugyanazok. Minden zsilipnél egy vizmércze felállitandó.
9. § A rakodó helyeken a csatorna annyira szélesbitendő és mélyitendő, hogy a rakodó hajók a közlekedést ne akadályozzák.
10. § A Ferencz-csatornán eddig létező hidak és átjárókra nézve a társulat azon kötelezettségeket vállalja magára, melyeket eddig a kincstár teljesített.
Az ujból építendő csatorna által félbeszakitott közlekedés helyreállitására a társaság saját költségén a közigazgatási bejárás alkalmával megállapítandó helyeken és számban állandó vagy mozgó hidakat építend és pedig álladalmi vagy országos utakon 4°
községi utakon 3°
dülő utakon 2°
szélességben.
Az állandó hidak belső viz-szin feletti magassága 16 lábra határoztatik meg.
A hidfőknél vizmérczék alkalmazandók, hogy azokon a vizállást mindenkor észlelni lehessen.
A hidakra vezető lejtőkön (feljárók) az esés kivétel nélkül 3 hüvelyknél nagyobb nem lehet.
Az álladalmi utakon építendő hidak tervei, a közlekedési ministeriumhoz, - a többi utaknál, az illető törvényhatósághoz helybenhagyás végett bemutatandók.
11. § Ha a közigazgatási bejárás alkalmával megállapított mennyiségü hidakon és átjárókon felül, a növekedett ipar és forgalom következtében egy uj utnak építése s ennélfogva egy uj áthidalás szükségeltetnék, ennek építési és fenntartási költségeit nem a társulat, hanem az illető utépitészeti alap vagy vállalat viselendi.
12. § A csatorna miatt áthelyezendő utak legfeljebb 1:24-hezi eséssel építtethetnek; - minden ilyen ut ugyanazon állapotba helyezendő, melyben a csatorna építése előtt találtatott.
Állami utaknál az áthelyezést a m. kir. közmunka- és közlekedési ministerium minden egyéb utaknál az illető törvényhatóság engedélyezi.
Az áthelyezett utak fenntartása a ministeriumot illetőleg az illető törvényhatóságot illeti.
A társaság köteles arról gondoskodni, hogy a csatornai munkálatok által a közlekedés félbe ne szakittassék.
13. § Saját használatára a társaság távirdát állithat csatornája mentében; szabadságában állván a kormánynak, azt ingyen felhasználni vagy a társasági oszlopokra külön kormányi sodronyt illeszteni.
14. § A csatorna által átmetszett mindennemü vizfolyásokat vagy a csatornába kell beereszteni, vagy pedig syphonok segitségével régi irányukban és a mellékes szomszédos földterületekre nézve ártatlanul tovavezetni.
15. § Marha- és birka- usztatásra és itatásra a társaság az illető községekkel egyetértőleg egy vagy több, a közigazgatási bejárás alkalmával megállapítandó pontot fog kijelölni, melyeken kivül az usztatás és itatás tilos.
Tilos továbbá a csatornában kendert áztatni, vagy a vizet bármiképen egészségtelenné tenni.
16. § Az öntözés és hajózás veszélyeztetése nélkül a társulat fel van jogosítva, az e czélra minden egyes esetben kieszközlendő ministeri engedély alapján a csatorna vizerejét, malom vagy egyéb iparüzletre felhasználni.
17. § A társulat kötelezi magát, a munkákat a törvény hatálybaléptétől számitandó egy év alatt megkezdeni és a 3, 4, 5 és 7-ik §-ban elősorolt munkálatokat a csatorna és hozzátartozóinak átvétele napjától számitandó négy egymásután következő év alatt befejezni.
Kivételt képez háboru, járvány, vagy oly esemény, mely miatt munkást kapni, vagy sok embert egy helyen tartani nem lehetne.
18. § A csatorna részére megszerzett vagy kisajátitott földektől a társaság saját költségén hiteles térképeket és telekkönyveket készitend, s ezen földeket körül fogja határolni.
Kelt Budán, márczius 21. 1870.
Előttünk, mint meghivott tanuk előtt:
Házman Ferencz s. k.
Titl István s. k.
Lónyay M. s. k.
Türr István s. k.
