1. § A szentpéter-fiumei vasut-vonalnak a magyar korona területének határától az alföld-fiumei vasut fiumei indóházáig terjedő, mintegy 1700 öl hosszu része: engedélyezés utján és kamatbiztositás mellett kiépittetni rendeltetik, és annak épitésére és üzletére a cs. kir. szab. déli vasut-társaságnak az engedély megadatik.
2. § Az engedélyes társulat az engedélyezett pálya épitésénél s üzleténél köteles jelen törvény tartalmához, továbbá a közmunka- és közlekedési minister által 1868. évi ápr. 20-án 4973. sz. a. kibocsátott s az országgyülés által jóváhagyott ideiglenes vasuti engedélyezési szabályhoz, valamint az 1867-iki vám- és kereskedelmi szövetség 8. §-ában ideiglen elfogadott vasuti üzletrendhez mindaddig alkalmazkodni, mig ezen ideiglenes szabályok helyett ujabb törvények és a kormány által kibocsátandó rendelvények életbe nem lépnek, melyekhez, valamint az azok behozataláig a fennálló szabályokon a kormány által teendő minden változtatásokhoz is alkalmazkodni, és magát azoknak feltétlenül alávetni tartozik.
3. § Az engedélyes társulat köteles ezen pályarészt 1872. évi julius hó 1-ig kiépiteni s a közforgalomnak átadni.
Az épitést illetőleg irányelvül szolgáland, hogy e pálya csupán egy vágányra lesz ugyan épitendő, de a földterület már kezdetben kettős vágányra megszerzendő.
A maximal emelkedési viszony legyen ugy, mint 1 áll a 40-hez. A kanyarodásoknak nem szabad 1000 lábnál kisebb félátmérővel birniok.
4. § A postaszállitást s a távirda felállitását illetőleg érvényesek lesznek e pályarészre nézve is azon határozatok, melyek e tekintetben a magyar nyugoti vasut 1869. évi V. tc. szerint beczikkelyezett engedélyokmányának 11. és 12. §-aiban megállapittattak.
5. § A szentpéter-fiumei vasut Fiuméban az alföld-fiumei vaspálya indóházába fog vezettetni. Ezen indóháznak közös használatára nézve az engedélyes társulat és a kormány közt külön egyezmény fog köttetni.
A mennyiben e pályaudvarban az engedélyezett vonal érdekében uj épitkezések szükségeltetnének, az erre vonatkozó tervek és költségvetések átvizsgálás végett a kormány elé terjesztendők, melynek jogában álland meghatározni, vajjon s mily mértékben szükségeltetnek a tervezett épitkezések, és mily arányban viselendők az illetők által azok költségei.
6. § A kisajátitási jog az 1868:LV. tc. értelmében ezen pályarész kiépitésére az engedélyes társulatnak megadatik.
7. § A szentpéter-fiumei vasutnak a magyar korona területére eső vonalrésze kiépitési költségeihez a magyar kincstár 185,000 frtot (bank értékben) meg nem haladható segélyösszeggel fog járulni.
Ezen összeg felemelése nem követelhető akkor sem, ha a magyar korona területére eső pályarész 1700 ölnél hosszabb lenne is. Leszállittatik aránylag ellenben, ha e pályarész 1700 ölnél rövidebb volna.
8. § A szentpéter-fiumei vasutnak a magyar korona területére eső része után 43,000 forint brutto-jövedelem biztosittatik oly módon, hogy azon esetre, ha a szentpéter-fiumei vasut egész brutto-jövedelme az arra a birodalmi tanácsban képviselt országok részéről saját területükre nézve biztositott mértföldenkinti 100,000 forint brutto-jövedelmi összeget el nem érné, a magyar állam azon arányban járuland az általa biztositott fentebbi jövedelemösszegben mutatkozó hiány pótlásához, a mely arányban áll a magyar korona területére eső pályarész hossza a szentpéter-fiumei vasut egész hosszához.
Ezen összeg azonban 43,000 forintot ezüstben meg nem haladhat.
9. § Azon összeg, melyet az állam az átvállalt biztositás folytán fizet, egyedül mintegy évenkint négy százalékkal kamatozó előleg kezelendő.
Ha az egész vonal brutto-jövedelméből a magyar korona területén épitendő pályarész után eső aránylagos összeg a biztositott fentebbi évi jövedelem-maximumot meghaladja, akkor az illető többlet felerésze a nyert előlegek és kamatok lerovására, ezeknek teljes törlesztéseig, a kormánynak azonnal átadandó. Az előlegi összeg visszafizetését meg kell előznie az előlegek lejárt kamatai kiegyenlitésének.
Az államnak olyan előleg vagy kamatok iránti követelései, melyek az engedély megszüntéig még vissza nem térittettek, a vállalat megtakaritott vagyonából lesznek kiegyenlitendők.
10. § A kamatbiztositás folytán esetleg fizetendő pótlék, továbbá a vállalat adó-, bélyeg- és illeték-mentessége (ugy nemkülönben a pályának 30 év lefolyása utáni megváltása és a pályának ezen megváltás bekövetkeztével, vagy az engedély megszüntével az állam tulajdonába leendő átadása iránt) a magyar nyugoti vasutnak engedélyokmánya, nevezetesen az annak 26., 29., 31. és 32. §-aiban foglalt határozatok ezen pályára is érvénynyel birnak.
11. § Az engedély tartama a 2. §-ban idézett vasut-engedélyezési szabály 9. §-ának b) pontja alatt kimondott ótalommal uj vasut felállitása ellen 90 évre állapittatik meg, mely időszak lefolyásával elenyészik; kezdetét veszi pedig 1872. évi julius hó 1-jén.
Az engedély elenyészik akkor is, ha az épités befejezésére s az üzlet megnyitására megállapitott határidő meg nem tartatik, vagy ha az engedélyes társulat megelőző intések daczára a jelen törvényben vagy más törvényekben s kormányi rendeletekben foglalt kötelezettségeit ismételve megsértené vagy teljesiteni elmulasztaná.
12. § E törvény végrehajtásával a közmunka- és közlekedési és a pénzügyminister bizatik meg.
