1. § A vármegyék, székelyszékek, Jász-Kun, Hajdu- és nagykikindai kerület, Kővár-, Fogaras és Naszód vidéke, a szepesi XVI város kerülete, és a szabad királyi valamint a 88-ik §-ban elősorolt városok, mint önálló törvényhatóságok, jövőre is gyakorolni fogják a törvény korlátai között:
a) az önkormányzatot,
b) az állami közigazgatás közvetitését,
c) ezeken felül a törvényhatóságok egyéb közérdekü, sőt országos ügyekkel is foglalkozhatnak, azokat megvitathatják, azokra nézve megállapodásaikat kifejezhetik, egymással és a kormánynyal közölhetik, s kérvény alakjában a képviselőházhoz közvetlenül felterjeszthetik.
Buda és Pest városok beligazgatási szervezéséről azonban külön törvény rendelkezik.
2. § Önkormányzati jogánál fogva a törvényhatóság saját belügyeiben önállólag intézkedik, határoz és szabály-rendeleteket (statutumokat) alkot; határozatait és szabályrendeleteit saját közegei által hajtja végre; tisztviselőit választja; az önkormányzat és közigazgatás költségeit megállapitja, s a fedezetről gondoskodik; a kormánnyal közvetlen érintkezik.
3. § Határozat, mely
a) a költségvetés megállapitására,
b) ingatlan vagyon elidegenitésére, vagy ingatlan vagyon szerzésére,
c) kölcsönvételekre,
d) a helybenhagyott költségvetésben elő nem forduló terhes szerződések kötésére, vagy felbontására, és közművek emelésére,
e) uj hivatalok rendszeresitésére, vagy a fennállók megszüntetésére vonatkozik, és általában minden határozat, melyre nézve a törvény felsőbb megerősitést rendel: csak ministeri jóváhagyás után hajtathatik végre.
Ha a kormány a felterjesztéstől számitandó 40 nap alatt egyáltalában nem nyilatkozik, a felterjesztett határozatok helybenhagyottaknak tekintetnek és végrehajthatók.
4. § Magánfelek, a törvényhatóságnak az önkormányzat körében hozott sérelmes határozatai ellen a kézbesitéstől, illetőleg a szabályszerü kihirdetéstől 15 nap alatt az illető ministerhez folyamodhatnak.
A folyamodvány az alispánnak, illetőleg a polgármesternek adandó be, ki ezt 8 nap alatt véleményes jelentéssel felterjeszteni köteles.
Azt, hogy a határozat csak birtokon kivül felebbezhető, magában a határozatban világosan ki kell fejezni.
E záradék hiányában a határozat birtokon belől fellebbezhető.
5. § Szabályrendeleteket a törvényhatóság csak önkormányzati hatáskörének korlátai között alkothat.
A szabályrendeletek a törvénynyel, s a kormánynak hatályban levő szabályrendeleteivel nem ellenkezhetnek, a községek (faluk, mezővárosok) önkormányzati jogait nem sérthetik, és csak a szabályszerü kihirdetéstől számitandó 30 nap után hajtathatnak végre.
6. § A szabályrendelet, ha csupán helyi érdekü, a törvényhatóság területén, ha közérdekü: az egész országban kihirdetendő.
7. § Szabályrendeletek ellen az érdeklettek a szabályszerü kihirdetéstől 30 nap alatt az illető ministerhez folyamodhatnak.
A minister a törvényhatóság meghallgatása után végérvényesen határoz.
A szabályrendeletet felfüggesztő vagy megsemmisitő kormányrendelet indokolandó.
8. § Az árva- és gyámhatóságot a törvényhatóságok fogják gyakorolni; ennélfogva kinevezik és ellenőrzik az árvagyámokat, megvizsgálják a gyámi számadásokat, felügyelnek az árvák vagyonára és nevelésére és intézkednek az árvák mindazon ügyeiben, melyek a rendes biró illetőségéhez nem tartoznak.
A rendezett tanácsu városoknak árva- s gyámhatóságáról a községi törvény rendelkezik.
9. § Árva- és gyámhatóságát a törvényhatóság egy állandó központi árvaszék által gyakorolja, mely áll: egy elnökből, legalább két ülnökből, a tiszti ügyészből, a számvevőből, egy jegyzőből és a szavazattal nem biró közgyámból.
Az árva- és gyámügyek a belügyministerhez fellebbezhetők.
10. § Az árvaügyek ellátására s az árvapénzek kezelésére nézve az egyes törvényhatóságokban divatozó gyakorlat, az árvaügy országos és végleges rendezéseig ideiglenesen fentartatik.
11. § Addig, mig a törvényhozás a törvényhatósági költségek fedezésének és beszedésének módját külön törvény által végleg szabályozza: a háziadó az egyenes (föld-, ház-, jövedelem-, személyes-kereseti) államadó után százalékokban vettetik ki, az államadóval együtt szedetik be, és az illető törvényhatóságnak havonkint előzetesen szolgáltatik ki.
12. § Azon törvényhatóságokban, a melyekben rendezett tanácsu városok vannak, a törvényhatóság egyetemét közösen illető költségek a járásiaktól elkülönitve állapittatnak meg és vettetnek ki.
A rendezett tanácsu városok csak a közös költségekhez járulnak.
13. § A törvényhatósági joggal felruházott városok közvetett államadókra is vethetnek községi pótadót, a városban s annak területén illetékeket, helypénzeket, vámokat szedhetnek, s az állam által igénybe nem vett uj adókat hozhatnak be.
E jog gyakorlására a kormány engedélye szükséges, mely azt, - a mennyiben az állam jövedelmeinek csökkenése, s az ipar s kereskedelem érdekeinek veszélyeztetése nélkül eszközölhető, - a helyi viszonyokhoz képest a város indokolt felterjesztésére megadhatja.
14. § A törvényhatóság a jövő évi költségvetést az őszi közgyülésben állapitja meg; a zárszámadás pedig a tavaszi közgyülésen vizsgáltatik meg.
Az előirányzat, a zárszámadás, s az állandó választmány (44. §), illetőleg városi tanács véleményes jelentése a közgyülés előtt 15 nappal közszemlére kitétetik, és egyszersmind a bizottsági tagoknak kézbesittetik.
Egyes adózók a költségvetésre és zárszámadásra észrevételeket tehetnek s azokat a közgyülés előtt 5 nappal az állandó választmánynak, illetőleg tanácsnak beadhatják.
A választmány, illetőleg tanács a beadott észrevételeket tárgyalni s véleményes jelentés mellett a közgyülésnek bemutatni köteles.
15. § A törvényeket és a kormánynak a törvényhatósághoz intézett rendeleteit a törvényhatóság területén a törvényhatóság hajtja végre, saját közegei által.
Mennyiben van ezen általános szabály alól kivételnek helye: a törvény határozza meg.
16. § A törvényhatóság jelen törvény korlátai között felirhat egyes kormányrendelet ellen a végrehajtás előtt, ha azt törvénybe ütközőnek, vagy a helyi viszonyok miatt czélszerütlennek tartja.
De ha a minister a felhozott indokok ellenére a végrehajtást követeli, vagy ha a törvényhatóságot hozott határozatának foganatositásától másodizben eltiltja, a kormányrendelet azonnal és feltétlenül teljesitendő és végrehajtandó (58. § e) pont). Az ilyen, valamint a szabadságos és tartalékos katonák berendelését, és valamely, az állam veszélyezett érdekei miatt halaszthatlan rendőri intézkedést tárgyazó kormányrendelet csak a végrehajtás után, s csak annyiban szolgálhat közgyülési vita és határozat tárgyául, a mennyiben a törvényhatóság a kormány eljárását netán sérelmesnek találván, a képviselőháznál keresne orvoslást.
17. § Kivétetnek a végrehajtás kötelezettségének szabálya alól az országgyülés által meg nem szavazott adó tényleges behajtására, vagy meg nem ajánlott ujonczok tényleges kiállitására vonatkozó rendeletek.
Az előmunkálatok azonban azonnal teljesitendők.
18. § A törvényhatóság egyetemét a bizottság képviseli, s a mennyiben a törvény kivételesen másként nem intézkedik, a hatósági jogokat a törvényhatósága nevében a bizottság gyakorolja.
19. § A bizottság áll fele részben a törvényhatóság területén legtöbb egyenes államadót fizető azon nagykoru honpolgárokból, kik országgyülési képviselőválasztásra jogositva vannak; hason fele részben pedig a választó közönség választottjaiból.
20. § Bizottsági tag általában nem lehet:
a) a ki irni és olvasni nem tud;
b) a ki a törvényhatóság területén legalább két év óta nem bir, vagy ugyanannyi idő óta ott nem lakik és adót nem fizet;
c) a ki a törvényhatóság közjavadalmait haszonbérli vagy a törvényhatósággal más számadási viszonyban áll.
21. § A bizottsági tagok számát a törvényhatóság lakosainak száma szabályozza, t. i. vármegyékben, székekben, kerületekben és vidékekben minden 500, törvényhatósági joggal felruházott városokban minden 250 lakos után egy bizottsági tag számittatik.
A bizottság választott és nem választott tagjainak összes száma azonban törvényhatósági joggal felruházott városokban 48-nál kevesebb és 400-nál több, más törvényhatóságokban 120-nál kevesebb és 600-nál több sehol sem lehet.
22. § A legtöbb adót fizetők névjegyzékét az adóhivatalok hivatalos kimutatásai alapján minden év végével a törvényhatóság igazolási választmánya állitja össze, illetőleg igazitja ki.
Az igazolási választmány áll: a közgyülés által egy évre választott 5 tagból, és a főispán által a bizottsági tagok közül szintén egy évre kinevezett elnökből és 3 tagból; előadója a törvényhatósági jegyző.
Érvényes határozat-hozatalra az elnökkel 5 tag jelenléte szükséges.
A választmány a kitüzött és kihirdetett napokon nyilvánosan tartja üléseit s a megállapitott névjegyzéket indokolt jelentés kiséretében a közgyülésnek megerősités végett bemutatja.
23. § A sorrend megállapitásánál csak a törvényhatóság területén fekvő ingatlan vagyon s a törvényhatóság területén élvezett jövedelem összes egyenes államadója és a személyes kereseti adó vétetik számitásba; továbbá az állami-, felekezeti-, községi- és magántanintézetek tanárai, a tudományos akademiák tagjai, a folyóirat- és lapszerkesztők, a lelkészek, az ipar- és kereskedelmi kamarák bel- és kültagjai, ugyszintén a magyar államban érvényes oklevéllel ellátott: tudorok, ügyvédek, orvosok, mérnökök, gyógyszerészek, sebészek, bányászok, erdészek és gazdatiszteknek összes egyenes államadója kétszeresen számittatik.
A férj vagy atya államadójába a nő, valamint a kiskoru gyermekek államadója is beszámitandó, ha a nőnek vagy a kiskoru gyermekeknek vagyonát kezeli.
Mindenki csak egy törvényhatósági bizottságnak lehet tagja; az, a ki több törvényhatóságban jön a legtöbb államadót fizetők sorába, azon törvényhatóság bizottságának lesz tagja, melyet maga jelöl ki.
Midőn ketten vagy többen fizetnek hasonmennyiségü államadót, ezek között a sorshuzás dönt; midőn pedig ezen eset olyan egyének közt fordul elő, kik közül az egyik egyszeresen, a másik pedig kétszeresen számitott államadó folytán juthatna a bizottságba, az utóbbi bir elsőbbséggel.
Az, a ki öt év óta az országban lakik, folytonosan adót fizet s más államnak nem alattvalója, a sorrend megállapitásánál a törvényhozás tüzetes intézkedéséig honpolgárnak tekintendő.
24. § Azok, a kik a 23. § kedvezményét igénybe venni kivánják, az ülések tartama alatt az igazoló választmány előtt szóval, vagy irásban jelentkezni, s jogosultságukat igazolni kötelesek.
A ki nem jelentkezett, vagy jogosultságát igazolni nem tudja, az adó kétszeres beszámitásának kedvezményétől azon egy alkalomra elesik.
25. § A bizottsági tagok választása vármegyékben, székekben, kerületekben és azon törvényhatósági joggal felruházott városokban, a melyekben a választók száma a 600-at meghaladja, választó-kerületenkint eszközöltetik.
A választó-kerületeket az egymáshoz tartozó községek, illetőleg utczák, s a választási főhely kijelölésével a törvényhatóság maga alakitja meg. Egy-egy választó-kerületben 200 választónál kevesebb és 600 választónál több nem lehet.
Olyan mezőváros vagy falu, melyben legalább 200 választó lakik, külön választó-kerületet képez.
Ha a választók száma a 600-at meghaladja: a község 200-600 választóból al-választókerületet alkot.
26. § Minden választó-kerület és alkerület, lehetőleg páros számban, csak annyi bizottsági tagot választ, a mennyi a bizottságnak választás alá eső tagjaiból a kerület vagy alkerület választóinak a törvényhatóság összes választóihoz viszonyitott aránya szerint a kerületre vagy alkerületre esik.
27. § Választó és választható a törvényhatóság mindazon lakosa, a ki országgyülési képviselőválasztásra jogositva van.
Az egyes választó-kerület választóit külön-külön betürendben a közgyülés által kiküldött választmány állitja össze az országos képviselők választására jogosultak utolsó névjegyzékéből.
28. § A bizottság választás alá eső tagjai 3 évenkint 6 évre választatnak.
A legelső alkalommal megválasztottak közül az első három év leteltével minden egyes választókerületre és alkerületre nézve külön-külön eszközlött sorshuzás útján a választottak fele kilép.
Jövőre pedig minden három év leteltével azok lépnek ki, a kik a szabályszerü 6 évet már kitöltötték.
A sorshuzást a közgyülésen az elnök eszközli.
A kilépett tagok újra választhatók.
29. § Az, a ki elveszti időközben tagsági képességét, megszünik tagja lenni a bizottságnak, helye pedig, valamint az időközben elhunyt és leköszönt tagok helyei is, minden év végével töltetnek be azon kerület vagy alkerület által, a mely által megválasztattak.
30. § A bizottság választás alá eső tagjainak megválasztása csak a legtöbb adót fizetők névjegyzékének összeállitása, illetőleg kiigazitása (22. §) után történhetik.
A választás napját a közgyülés tüzi ki.
Az alispán, illetőleg polgármester az igazolt tagok névsorát tájékozás végett közzétenni, s egyszersmind a választás napját kellő időben kihirdetni köteles.
31. § Ha olyan választatik meg, a ki mint egyik legtöbb adót fizető, már tagja a bizottságnak és a választást elfogadja, helye a sorrendbe következő legtöbb adót fizető áltat pótoltatik.
32. § Az, a ki több helyen választatott meg, azon kerületet fogja képviselni, melyet a főispánhoz (főkirálybiró stb.) intézett nyilatkozata szerint képviselni kiván.
A többi kerület ujból választ.
33. § A választás a szavazók nevének és lakhelyének nyilvános feljegyzése mellett személyesen beadott szavazatlapok által történik.
Ha a szavazatlap több nevet tartalmaz, mint a hány bizottsági tagot a kerület választani jogositva van, az alólirott nevek számba nem vétetnek.
Ha többen egyenlő szavazatot nyertek, a fölött, hogy melyik legyen bizottsági tag, a választási elnök által kihuzott sors dönt.
34. § A választást, a helyi viszonyokhoz képest egy, vagy több kerületben, a közgyülés e czélra megválasztott küldötte, mint elnök vezeti.
A választók a választás megnyitásakor a küldött mellé 4 bizalmi férfiut jelölnek ki maguk közül.
Ha e joggal élni nem akarnak, a bizalmi férfiakat a küldött nevezi ki.
A választásnál az érdekelt község birái és jegyzői, illetőleg a hatósági közegek hivatalból jelen lenni s a szavazók azonosságára felügyelni kötelesek.
35. § A választás egy s ugyanazon kerületben, illetőleg alkerületben egy napnál tovább nem tarthat.
Kezdődik reggeli 8 órakor és végződik esti 6 órakor.
A határidőn tul szavazatot elfogadni nem szabad.
A választások törvényhatósági joggal felruházott városokban 3, más törvényhatóságokban 8 nap alatt valamennyi kerületre és alkerületre nézve befejezendők.
36. § A szavazatok összeszámitása nyilvánosan történik.
Ha az összeszámitás félbeszakittatik, vagy egy napról a másikra tétetik át, a jegyzőkönyv és a beadott szavazatlapok a szavazatszedési szekrénybe záratnak, melyet a küldött két bizalmi férfiu s a községek előljárói lepecsételnek.
A választás eredményét a küldött azonnal kihirdeti, s a szavazatlapok s jegyzőkönyv bemutatása mellett, eljárásáról a törvényhatóságnak jelentést tesz.
37. § A választási eljárásra vonatkozó panaszok, vagy megválasztott tag választhatási képessége ellen tett észrevételek a választástól számitott 15 nap alatt az igazoló választmányhoz (22. §) nyujtandók be.
38. § Az igazoló választmány határozatai szabályszerüleg kézbesíttetnek, s a kézbesítéstől 15 nap alatt a törvényhatósági bizottság által 3 évre választott 5 tagú állandó biráló választmányhoz felebbezhetők, mely a vitás kérdésekben végérvényesen dönt, és melynek elnöke a főispán, akadályoztatása esetében az alispán, illetőleg polgármester.
A megsemmisített választások helyett az új választást a közgyülés rendeli el.
39. § Ha a választás valamennyi választókerületben végbement, s a választás alá eső bizottsági tagok 3/4-de igazolva van, a főispán, (főkirálybiró stb.) közgyülést hirdet; a közgyülésben a megyei bizottságot alakultnak jelenti ki.
40. § Az elnök a bizalmi férfiak s a községi előljárók s jegyzők, s általában a szavazók a törvény különös oltalma alatt állanak.
A személyes biztosság tekintetében ugyanazon rendszabályok alkalmazhatók, melyek az országos képviselő-választásoknál alkalmaztatnak, s az elkövetett vétségek a választási törvény szabványai szerint toroltatnak meg.
41. § A közgyülés elnöke a főispán (főkirálybiró stb.), akadályoztatása esetében az alispán, illetőleg polgármester.
42. § A közgyülések számát és idejét a törvényhatóság szabályrendelettel állapitja meg, de minden tavaszszal a mult évi számadások megvizsgálása és minden őszszel a jövő évi költségvetés megállapitása végett közgyülést kell tartani.
Ha a főispán (főkirálybiró stb.) a bizottság, vagy a főispán akadályoztatása esetében az alispán, illetőleg polgármester, szükségesnek látja, annyiszor tartathatik rendkivüli közgyülés, a hányszor a körülmények igénylik.
Az alispán, illetőleg polgármester a közgyülés határnapját s a felveendő tárgyak sorozatát legalább 8 nappal, illetőleg 24 órával a gyülés előtt szabályszerüleg kihirdetni köteles.
43. § A közgyülés hatásköréhez a következő ügyek tartoznak:
a) szabályrendeletek alkotása,
b) a közigazgatási és választó-kerületek alakitása,
c) a törvényhatósági közlekedési vonalak, közművek, épitkezések s a közmunka feletti intézkedés,
d) kölcsönvételek,
e) törzsvagyon szerzése vagy elidegenitése,
f) a költségvetési előirányzat megállapitása s a zárszámadások megvizsgálása,
g) a tisztviselők, az állandó, az igazoló és a biráló választmány s egyes küldöttségek választása s a főispán (főkirálybiró stb.) által felfüggesztett alispán, illetőleg polgármester helyettesitése (53. § f) pont), valamint egyéb, időközben főispánilag történt helyettesitések feletti intézkedés a jelen törvény 54. és 55. §-aiban meghatározott esetek kivételével,
h) tisztviselőknek ellenőrzése, felelősség alóli felmentése, felfüggesztése, úgy ellenök a tiszti vizsgálat elrendelése,
i) a tisztviselők, a segéd- és kezelő személyzet, s a szolgák fizetésének szabályozása, felemelése vagy leszállitása,
k) uj hivatalok és állomások felállitása, vagy a régiek megszüntetése,
l) a törvényhatóságok kezelése vagy felügyelete alatt álló pénztárak megvizsgálása s erre vonatkozó jelentése,
m) a községektől a községi törvény értelmében fölterjesztett vagy föllebbezett ügyek másodfoku ellátása,
n) kérelmezési és levelezési jog gyakorlása,
o) inditványok tárgyalása,
p) a felirati jog gyakorlása,
q) mindazon ügyek, melyeket ezen, vagy más törvény avagy a törvényhatóság szabályrendelete kizárólag a közgyüléshez utasit.
44. § Vármegyékben, székekben, kerületekben és vidékekben a 43. § a) b) c) d) e) f) i) k) m) pontjai alatt elősorolt ügyeknek, s általában az önkormányzat fontosabb ügyeinek közgyülési tárgyalását a törvényhatóság állandó választmánya készíti elő.
Az állandó választmányt a bizottság 3 évre választja; elnöke az alispán.
Alelnökeit a választmány maga választja, s együtt vagy szakosztályokra oszolva tanácskozván, a hozzá utasított tárgyakra nézve indítványoz és javaslatot tesz.
A tagok számát, s a választmány szervezetét a törvényhatóság szabályrendelettel állapítja meg.
45. § A gyülést az elnök nyitja meg és zárja be.
A tanácskozást az elnök vezeti, a rend fentartása felett az elnök őrködik, s a kérdést a szavazásra az elnök tűzi ki.
Szavazás előtt a kérdés megállapitásához szólni a tagoknak jogában áll.
A szavazatok a szólók szerint vétetnek számba, de tiz tag kivánatára az elnök a névszerinti szavazást elrendelni köteles.
46. § A közgyülésen a jelenlevők határoznak.
Egy bizottsági tag sem vehet részt oly tanácskozásokban, a melyekben közvetlenül érdekelve van.
A hallgatóság számára elkülönitett hely jelölendő ki.
A napirendre kitüzött tárgyakkal össze nem függő önálló inditványt, mely 24 órával előbb a közgyülésen, vagy pedig az elnökségnél be nem jelentetett, s egyszersmind a jegyzői hivatalnál vagy más alkalmas helyen közszemlére le nem tétetett, a közgyülésen tárgyalni nem szabad.
Máskülönben az ügyrendet, jelen törvény korlátai között, maga a törvényhatóság szabályrendelettel állapitja meg.
47. § Az alispán, jegyző, tiszti ügyész, árvaszéki elnök és ülnök, szolgabiró, főpénztárnok, főorvos, főmérnök, levéltárnok, közgyám, számvevő s a rendezett tanácsu városok polgármesterei, törvényhatósági joggal felruházott városokban pedig a polgármester, jegyző, rendőr-kapitány, tanácsnokok, tiszti ügyész, árvaszéki elnök és ülnök, pénztárnok, főorvos, főmérnök, közgyám, számvevő és levéltárnok a közgyülésen üléssel és szavazattal birnak, habár nem volnának is tagjai a bizottságnak.
48. § A többi tisztviselő és általában a tiszteletbeli tisztviselők a közgyüléseken felszólalhatnak, s ha felhivatnak, felszólalni kötelesek is; de szavazattal csak azon esetben birnak, ha bizottsági tagoknak megválasztattak, vagy a legtöbb adót fizetők sorába esnek.
49. § Ha tiszti kereset elrendelése, vagy valamelyik tisztviselő hivatalvesztése forog szóban, a szavazás titkos, melynek módját a törvényhatóság szabályrendelettel állapitja meg.
50. § A ki a tanácskozás méltóságát vagy a gyülés egyes tagjait sértő kifejezéssel él, s azt rögtön vissza nem vonja: széksértési kereset alá vonathatik, s a gyülés által, a felebbezés kizárásával, 100 forintig terjedhető s közigazgatási uton behajtható birságra büntettethetik, fenmaradván a büntető törvények sulya alá eső bűntényekre nézve a későbbi megtorlás joga.
51. § A közgyülési jegyzőkönyvek hiteles másolatai a belügyministerhez a hitelesitéstől 30 nap alatt, egyes jegyzőkönyvek pedig egyik vagy másik minister kivánatára rögtön felterjesztendők.
52. § A vármegyék és törvényhatósági joggal felruházott városok élén a megyei, illetőleg városi főispán, a székelyszékek élén a főkirálybiró, a kerületek és vidékek élén a főkapitány, a szepesi kerület élén a kerületi gróf áll, kiket a belügyminister előterjesztésére, tekintet nélkül az örökös főispánokra, a király nevez ki és mozdit el.
Vármegye főispánja egyidejüleg a megye területén létező s törvényhatósági joggal felruházott városoknak főispáni tisztét nem viselheti. - Egy és ugyanazon főispán azonban több városnak főispánja is lehet.
53. § A főispán (főkirálybiró stb.) a végrehajtó hatalom képviselője; mint ilyen ellenőrzi a törvényhatósági önkormányzatot és őrködik a törvényhatóság által közvetitett állami közigazgatás érdekei felett, e végből:
a) a megyei, széki, vidéki, kerületi rendes közgyülések előtt, az alispánból, főjegyzőből, tiszti ügyészből s az állandó választmány alelnökeiből alakitott számonkérő (scontralis) széket tart;
b) megvizsgálja személyesen legalább egyszer évenkint a hatósági tisztviselők hivatalos eljárását, s megtekinti, a hányszor jónak látja, az alispánhoz vagy polgármesterhez érkezett kormányrendeleteket s más beadványokat;
c) vizsgálatot rendelhet a hanyag vagy vétkes tisztviselő ellen, s azt a vizsgálat tartamára felfüggesztheti hivatalától; az alispánt és polgármestert azonban csak a belügyminister jóváhagyásával függesztheti fel;
d) a felfüggesztett tisztviselőket az alispán, illetőleg polgármester kivételével ideiglenesen másokkal helyettesiti;
e) indokolt felterjesztést tesz a kormánynak, ha az alispán vagy polgármester valamely kormányrendeletet végrehajthatónak nem vél, (58. § d) pont); mely felterjesztéshez az alispán, illetőleg polgármester nyilatkozata is csatolandó;
f) gyakorolja a tisztujitó székeken a 68. § értelmében és a 43. § g) pontja eseteiben a kijelölés jogát;
g) kinevezi a 65. § alatt megnevezett tisztviselőket, s a mutatkozó szükséghez képest a tiszteletbeli tisztviselőket; kinevezi továbbá vármegyékben, székekben, vidékekben, kerületekben az alispán meghallgatása után a csendbiztost, a várnagyot s általában a segéd és kezelő összes személyzetet;
h) gyakorolja mindazon jogokat és teljesiti mindazon kötelességeket, melyeket a jelen törvény a főispánra ruház.
54. § Ha a törvényhatóság a 16. § vagy az alispán, illetőleg polgármester az 58. § e) pontja alatt megszabott törvényes kötelességét megszegi vagy pontosan nem teljesiti: a ministerium felhatalmazhatja a főispánt (főkirálybirót stb.), hogy a törvényhatóság mindazon tisztviselőivel és közegeivel, kikre a végre nem hajtott rendelet végrehajtásánál szüksége van, közvetlenül rendelkezhessék.
Ez esetben a tisztviselők és közegek a főispánnak (főkirálybirónak stb.) a végrehajtásra vonatkozó rendeleteit azonnal és feltétlenül teljesiteni kötelesek, s e miatt a törvényhatóság által feleletre nem vonathatnak.
55. § Az 54. § eseteiben a főispán (főkirálybiró stb.) a nem engedelmeskedő tisztviselőt és közeget tiszti kereset alá fogathatja, hivatalától felfüggesztheti, vagy elmozdithatja, s helyébe mást helyettesithet.
Az ekként helyettesitett tisztviselők és közegek a következő általános tisztujitásig megmaradnak állomásaikon s jogok és kötelezettségek tekintetében a többi tisztviselőkkel teljesen egyenlők.
56. § A kormányrendelet végrehajtásával a főispán kivételes hatalma legott véget ér.
A törvényhatóság, ha sérelmesnek tartja a kormány eljárását, a képviselőháznál kereshet orvoslást.
57. § A vármegye, szék, vidék, kerület központi tisztviselői: az alispán, jegyző, tiszti ügyész, árvaszéki elnök és ülnök, pénztárnok, főorvos, főmérnök, levéltárnok, főszámvevő, közgyám, állatorvos.
Kül tisztviselők: a szolgabiró, a rendezett tanácsu városok polgármesterei s a helyi viszonyokhoz képest a járási orvos, járási mérnök, járási számvevő, járási közgyám.
A központi tisztviselő a törvényhatóság székhelyén, a kül tisztviselő a járásban (szakaszban) köteles lakni.
58. § Az alispán a vármegye, szék, vidék és kerület első tisztviselője; mint ilyen:
a) vezeti a törvényhatóság nevében a közigazgatást, intézkedik minden ügyben, mely a közgyülés vagy egyes közegek hatásköréhez utasitva nincs;
b) végrehajtja a közgyülés határozatait;
c) átveszi a törvényhatóság közönségéhez intézett kormányrendeleteket, leveleket, jelentéseket, folyamodványokat;
d) végrehajtja a kormány rendeleteit.
Ha azonban valamely rendeletet törvénybe ütközőnek, vagy a helyi viszonyok között károsnak, vagy épen kivihetetlennek vél: jelentést tesz 24 óra alatt a főispánnak, (53. § e) pont) s távollétében felir az illető ministerhez.
Ha a minister a felirat ellenében továbbra is fentartaná rendeletét, és az alispán a ministeri leirat után se érezné magát a rendelet végrehajtására kötelezettnek: a főispánnak azonnal jelentést tesz, s annak rendeletére, vagy ha távol van, annak nevében a rendkivüli közgyülést legfeljebb 10 napra azonnal összehivja, s a rendeletet a közgyülés elé terjeszti, mely azt rögtön felvenni és tárgyalni köteles;
e) végrehajtja a kormány azon rendeleteit, melyek a 16. § szerint azonnal és feltétlenül végrehajtandók, s eljárásáról a végrehajtás után a legközelebbi közgyülésnek jelentést tesz;
f) aláirja a törvényhatóság nevében kiállitott okmányokat, leveleket és felterjesztéseket;
g) őrködik, hogy a kormányrendelet ellen intézett felirat 3 nap alatt felterjesztessék (16. §);
h) őre a törvényhatóság pecsétjének;
i) utalványoz a házipénztárra a költségvetés korlátai között;
k) rendelkezik a törvényhatóság tisztviselőivel, a segéd és kezelő személyzettel, s ha hivatalos kötelességének teljesitésében, vagy valamely hivatalos megbizásban egyik vagy másik pontosan el nem jár: a teendők teljesitésével más rendes vagy tiszteletbeli tisztviselőt biz meg, s azt a házi pénztárból a hanyag tisztviselő fizetésére utalványozott napdijakkal látja el;
l) intézkedik a katona-elszállásolási ügyekben;
m) elrendeli a karhatalom alkalmazását és felfogadja és elbocsátja a csendőröket (pandurokat), valamint felfogadja különös tekintettel a kiszolgált katonákra és honvédekre a törvényhatósági szolgákat, - kik, ha hiven teljesitik kötelességeiket - élethossziglan alkalmaztatnak;
n) legalább egyszer megvizsgálja havonként a törvényhatóság pénztárait, a számvevő és tiszti ügyész közbejöttével;
o) a közgyülésnek s a főispánnak tüzetes jelentést tesz intézkedéseiről és a törvényhatóság állapotáról;
p) intézkedik a közgyülési tárgyaknak az állandó választmány által előkészitéséről, s az egyes ügydarabok teljes felszereléséről;
q) eljár mindazon ügyekben, a melyeket egyik vagy másik törvény az alispánra biz;
Egyesek az alispánnak sérelmes határozatait a belügyministerhez felebbezhetik.
59. § A jegyzők a közgyülés, az állandó és igazoló választmány és ideiglenes szakbizottságok s küldöttségek jegyzőkönyveit viszik.
A határozatokat, a közgyülési és alispáni felterjesztéseket, jelentéseket, leveleket fogalmazzák.
A törvényhatóság nevében kiállitandó okmányokat elkészitik s a közgyülésen a tárgyakat előadják.
Ha az alispán beteg, ha távol van, vagy az alispáni szék üres: az alispáni teendőket a főjegyző teljesiti.
60. § A tiszti ügyész az árvaszék tagja s a törvényhatóság jogtanácsosa. Véleménye olyan ügyben, melynél a jogi szempont a döntő, a határozathozatal előtt mindig meghallgatandó.
Őre a törvényeknek, a törvény erejével biró szokásnak, a törvényhatóság szabályrendeleteinek az önkormányzatban és a közgyüléseken. Képviseli a törvényhatóságot magánügyeiben.
Meginditja a széksértési kereseteket, s inditványozza a kiszabandó birság mennyiségét.
Foganatositja a tisztviselők ellen elrendelt tiszti keresetet. (77. §)
61. § A szolgabiró a járás (szakasz) első tisztviselője.
Felügyel a hatósága alatt álló községekre, és gyakorolja azon jogokat és teljesiti azon kötelességeket, melyeket a törvény és szabályrendeletek reá ruháznak.
Utasitásait - a mennyiben a törvény kivételesen másként nem intézkedik - az alispántól és az alispán utján veszi, s közvetlenül azzal érintkezik.
Külön pecséttel bir, a törvényhatóság czimerével, s a járás (szakasz) nevét tartalmazó körirattal,
Teendőinek pontos ellátására a törvényhatóság költségén irnokot tart, és azzal saját felelősségére szabadon rendelkezik. Egyesek a szolgabirónak a törvény és szabályrendeletek által körülirt hatáskörében önállólag hozott sérelmes határozatait az alispánhoz s onnan a belügyministerhez fellebbezhetik.
62. § A többi tisztviselő és hivatalnok hatáskörét, mint szintén a segéd- és kezelőszemélyzet létszámát és szervezetét a belügyminister által helybenhagyandó szabályrendelettel a megye, szék, vidék és kerület maga állapitja meg.
Az egyes tisztviselők hagyományos nevei megtarthatók.
63. § A törvényhatósági joggal felruházott városok első tisztviselője: a polgármester;
mint ilyen
a) elnöke a tanácsnak,
b) intézkedik azon ügyekben, melyek a törvény vagy a szabályrendeletek értelmében a polgármester hatásköréhez tartoznak,
c) átveszi a városhoz intézett kormányrendeleteket, leveleket, jelentéseket, folyamodványokat,
d) végrehajtja a kormány rendeleteit, azon jogok és kötelezettségek mellett, melyeket jelen törvény 58. § d), e), k) pontja az alispánra ruház,
e) aláirja a város nevében kiállitott okmányokat, leveleket, felterjesztéseket,
f) őre a város pecsétének,
g) a közgyülésnek, s a főispánnak tüzetes jelentést tesz intézkedéseiről, s a város állapotáról,
h) felfogadja különös tekintettel a kiszolgált katonákra és honvédekre a városi szolgákat, kik, ha hiven teljesitik kötelességüket, élethossziglan alkalmaztatnak.
Egyesek a polgármester sérelmes határozatait a közgyüléshez és onnan a belügyministerhez fellebbezhetik.
64. § Különben a törvényhatósági joggal felruházott városok azon szervezetet, mely által saját belügyeiket ellátni s a városi önkormányzatot gyakorolni kivánják s ebből folyólag a tanácsnak, s az egyes tisztviselőknek, közöttük a rendőrkapitánynak, az önkormányzatra vonatkozó hatáskörét, a szakosztályok szervezetét, a tisztikar, a segéd-, kezelő-, rendőr- és szolgaszemélyzet létszámát és fizetését, ugyszintén az egyes tisztviselők által az önkormányzat körében hozott határozatokra nézve a fellebbezés módját, a helyi viszonyokhoz képest és jelen törvény korlátai között a belügyminister által helybenhagyandó szabályrendelettel (91. §) maguk állapitják meg.
65. § A tisztviselők a bizottság által, és 6 évre választatnak.
A levéltárnokot élethossziglan a főispán nevezi ki. A segéd- és kezelőszemélyzetnek a főispán által kinevezett (53. § g) pont), törvényhatósági joggal felruházott városban pedig a bizottság által választott tagjai élethossziglan megtartják állomásaikat, s csak tiszti kereset utján mozdittathatnak el.
Az ideiglenesen alkalmazott hivatalnokok és napidijasok a törvényhatóság által bocsáttatnak el.
A szolgabirói irnokokat a szolgabiró nevezi ki és bocsátja el.
66. § Tisztviselővé csak az lehet, illetőleg csak azt lehet kinevezni, a ki
a) életének 22. évét már betöltötte;
b) a magyar állam polgára;
c) se csőd, se bűnvádi kereset, se büntetés alatt nincs, se becstelenitő bűntettek miatt elitélve nem volt.
67. § A 66-ik §-ban megszabott általános kellékeken felül elengedhetlen feltétel még:
a főjegyzőre és árvaszéki elnökre nézve annak igazolása, hogy valamely jogi tanintézetben a tanfolyamot elvégezte, vagy a megfelelő elméleti vizsgát letette, avagy már hasonló közhivatalt viselt.
A tiszti ügyészre nézve az ügyvédi oklevél.
Az orvosra és állatorvosra nézve a magyar államban érvényes oklevél, és két évi gyakorlat.
A mérnökre nézve a szakma önálló üzésének jogosultsága s két évi önálló gyakorlat.
68. § A tisztujitó szék tartamára, ha általános a választás, a főispán (főkirálybiró stb.) jegyzőt s tiszti ügyészt helyettesit.
A jelöltek névsorát a 66. és 67. § korlátai között s tekintettel az 1868:XLIV. törvény határozványára is, a kijelölő választmány állitja össze, mely áll: a főispánból mint elnökből, a bizottság által választott 3 és a főispán által meghivott szintén 3 bizottsági tagból; a szavazatok egyenlősége esetében az elnök szava dönt.
Minden állomásra legalább 3 egyén jelölendő ki; e szabály alól eltérésnek csak akkor van helye, ha nem jelentkezett kijelölhető 3 egyén a betöltendő tiszti állomásra.
69. § A szavazás, mely 20 bizottsági tag irásban beadott kivánatára mindig elrendelendő, a főispán főkirálybiró stb.) által kinevezett egy vagy több küldöttség előtt, a szavazók nevének és szavazatának feljegyzésével, törvényhatósági joggal felruházott városokban szavazatlapok által megy végbe.
70. § Az alispán és polgármester általános szótöbbséggel választatik.
Ha általános szótöbbséget egyik sem nyer a jelöltek közül: uj szavazásnak van helye a legtöbb szavazatot nyert két jelölt között.
A többi tisztviselők viszonylagos szótöbbséggel választatnak.
71. § A megválasztott tisztviselők a következő esküt teszik le:
Én N. N. esküszöm, hogy a királyhoz hű leszek, az ország törvényeinek engedelmeskedem, s ..... hivatalommal járó kötelességeimet lelkiismeretes pontossággal teljesitem.
Isten engem ugy segéljen.
72. § Az időközben megürült állomások csak a következő rendes közgyülésen töltetnek be. Addig, ha elkerülhetetlenül szükséges, a főispán helyettesit.
73. § A tisztviselő mindazon kárért, melyet hivatalos eljárásában akár cselekvése, akár mulasztása által szándékosan, vagy vétkes gondatlanságból, az államnak, a törvényhatóságnak, községeknek vagy egyeseknek jogtalanul és illetéktelenül okozott,- ha a kár szabályszerü jogorvoslattal elháritható nem volt, teljes kártéritéssel tartozik.
A kárkeresetek a törvénykezési rendtartás szerint illetékes biróság hatásköréhez tartoznak.
Konok perlekedők, a törvényhatóság valamelyik jótékony intézete javára, 500 forintig emelhető pénzbirságra büntettethetnek, s a perköltségekben elmarasztalandók.
74. § Ha a tisztviselő illetékes meghagyásból s a meghagyás szerint járt el, a kártalanitási keresetek mindig azok ellen intézendők, a kik a törvénytelen cselekvényt elrendelték.
A bizottság azon tagjai, kik a törvénytelen határozathoz járultak, a károsult irányában egyetemlegesen felelősek, egymásközt azonban a kártéritésre egyenlően kötelezvék.
75. § Ha a károsult, az elmarasztalt tisztviselő vagyontalansága miatt kielégitést nem nyerhetne, vagy nem lehetne kideriteni, hogy e sérelmes határozatra kik szavaztak: a kárt viszkereseti jog fenmaradása mellett, a törvényhatóság pénztára tériti meg. A közpénzt kezelő tisztviselők által okozott kárt azonban ezek után első sorban azok tartoznak viselni, a kik a pénzkezelésre törvény szerint felügyelni tartoztak, ha kötelességüket vagy épen nem, vagy nem szabály szerint teljesitették.
76. § A hivataloskodásból folyó felelősség mindaddig tart, mig a tisztviselő a törvényhatóság által föl nem mentetett. E felmentés csak a törvényhatóság egyeteme iránt fennállott felelősséget szünteti meg, az okozott kárért a magánjogi, s a bűnös cselekvényekért a büntető törvényekben meghatározott felelősség érintetlen marad.
77. § Ha a tisztviselő, a segéd- és kezelőszemélyzet valamelyik tagja megsérti, vagy hanyagul teljesiti a törvény vagy szabályrendelet által megszabott kötelességét, de tette nem foglal magában a büntető törvények által tiltott cselekvényt: tiszti keresetnek van helye.
78. § A tiszti keresetet vizsgálat előzi meg, melyet a tisztviselőkre nézve a közgyülés, vagy főispán, a segéd- és kezelő-személyzetre nézve az alispán, illetőleg polgármester rendel el.
A vizsgálat elrendelésével egyidejüleg a tisztviselő fel is függesztethetik hivatalától. (53. és 58. §).
79. § A vizsgálatot a törvényhatóság állandó fegyelmi választmánya teljesiti, melyhez két tagot a közgyülés választ titkos szavazattal, két tagot pedig a főispán nevez ki a bizottság tagjai közül, elnököt a választmány maga választ, meg nem egyezés esetében pedig a főispán nevez ki.
80. § A vizsgálat eredménye a közgyülés elébe terjesztendő, mely a tiszti ügyész meghallgatása után, a tiszti kereset meginditása, vagy abbanhagyása fölött szótöbbséggel határoz. (49. §)
Ha el nem rendelné a közgyülés a tiszti keresetet, a belügyminister, a főispán (főkirálybiró stb. ) indokolt fölterjesztésére elrendelheti.
81. § Tisztviselő olyan cselekvényért, melyet a törvény tett kötelességévé, feleletre nem vonható, se ellene tiszti kereset el nem rendelhető.
82. § A tiszti kereset felett a törvényhatóság székhelyre illetékes első folyamodásu királyi törvényszék itél.
A törvényszék, ha hiányos a vizsgálat, elrendelheti annak kiegészitését.
A fegyelmi választmány a törvényszék meghagyását teljesiteni köteles.
83. § A vétkesnek talált tisztviselő és hivatalnok dorgálásra, 500 forintig terjedhető birságra, s ha kötelességét ismételve és feltünően elhanyagolta, vagy oly mérvü tudatlanságot tanusitott eljárásában, hogy hivatalban maradása a közigazgatás érdekeit vesztélyeztetné: hivatalvesztéssel is büntettethetik.
84. § Mikor válik bűnössé a tisztviselő és hivatalnok hivatalos kötelességének elhanyagolása, vagy az azzal való visszaélés által, a büntető törvény határozza meg.
85. § Büntények folytán a vizsgálat a büntető eljárás szabályai szerint eszközöltetik.
Ha a közgyülés, vagy főispán (főkirálybiró stb.) által elrendelt vizsgálatból az tünnék ki, hogy a fenforgó tett nem tiszti kereset utján megtorolható vétséget, de bűnvádi uton megtorlandó bűntényt képez: a vizsgálati iratokat az alispán a bűnvádi kereset meginditása végett, a közvádlóhoz teszi át.
86. § Büntető vizsgálat esetében a tisztviselőt és hivatalnokot mindig fel kell függeszteni hivatalától.
87. § A büntető eljárás folytán hozott itéletet az eljáró törvényszék az alispánnak, illetőleg polgármesternek mindig megküldi, a ki azt a legközelebbi közgyülés elé terjeszti.
88. § Az erdélyi megyék, a székelyszékek, a Jász-Kun-, Hajdu-, nagy-kikindai kerület, a szepesi XVI város kerülete, Kővár, Fogaras és Naszód vidéke, nemkülönben a következő városok: Kecskemét, Nagyvárad, Versetz, Zilah, Göllniczbánya, Abrudbánya, Vizakna, Vajda-Hunyad, Kézdi-Vásárhely, Hátszeg, Sepsi-Szt-György, Székely-Udvarhely, Bereczk, Csik-Szereda, Szék, Kolos, Ilyefalva, Oláhfalva, Szász-Régen és Fogaras a jelen törvény értelmében szervezkedett törvényhatóságokká alakulnak át.
A Királyföld rendezéséről az 1868:XLIII. tc. 10. §-ának rendelete folytán külön törvény intézkedik.
89. § Törvényhatósági joggal felruházott városok a belügyminister engedélyével rendezett tanácsu városokká vagy nagy községekké alakulhatnak át.
Ha az átalakulást a város lakosságának azon része kivánja, mely együttesen a városi összes egyenes államadónak legalább felét fizeti, az átalakulás meg nem tagadható. A belügyminister minden átalakulást az országgyülésnek bejelenteni s országszerte köröztetni köteles.
90. § Az állami közigazgatás költségeit jövőre a törvényhatóságok saját házi pénztáraikból fogván fedezni, a pénzügyminister, egyetértőleg a belügyministerrel, még ez év folytán törvényjavaslatot terjeszt elő a föld-, ház-, jövedelem- és személyes-kereseti adó oly mérvü leszállitásáról, hogy a leszállitás a lehetőségig megfeleljen azon főösszegnek, a melyet az állam a f. évben közigazgatási czélokra az összes törvényhatóságnak kiszolgáltat.
91. § Jelen törvény kihirdetése után, a belügyminister által kitüzött határidő alatt, minden törvényhatóság közgyülést tart, s a főispán főkirálybiró stb.), illetőleg a polgármester elnöklete alatt küldöttséget küld ki.
A küldöttség a szerint, a mint a törvényhatóság jövő szervezete igényli, tervet dolgoz ki:
a) a törvényhatóságnak az orsz. választó kerületekre való tekintettel, szolgabirói járásokra (szakaszokra) osztásáról;
b) a választókerületek alakitásáról (25. §);
c) a tisztikar, a segéd-, kezelő- és szolgaszemélyzet létszámáról, hatásköréről, a munka felosztásáról, a fizetések mennyiségéről, a napi dijak fokozatáról;
d) a 64. §-ban érintett szervezetről;
e) az árvaszék és az állandó választmány (44. §) szervezéséről és az árva-ügyeknek a törvényszéktől átvételéről;
egyszersmind:
f) összeállitja a választókerületek választóinak névjegyzékét;
g) elkésziti a legtöbb adót fizetők névsorát;
h) intézkedik a községek utján a községi alválasztókerületek megalakulása iránt.
A küldöttség munkálata fölött egy ujabb közgyülés határoz s megállapodásait megerősités végett a belügyministernek terjeszti fel.
92. § A helybenhagyott határozatok alapján egy ujabb közgyülés megválasztja az igazoló és biráló választmány választás alá eső tagjait; megválasztja a választások vezérletére hivatott egyes küldötteket, kitűzi a választások határidejét s általában megteszi mindazt, a mit a jelen törvény életbeléptetése megkiván.
93. § Jelen törvény végrehajtásával az összes ministerium bizatik meg.
