1. § A jövedelemadóról szóló 1868:XXVI. tc. hatálya, határozatainak következő módositásai mellett 1871. év végeig kiterjesztetik.
2. § A jövedelemadóról szóló 1868:XXVI. tc. 5. §-a következőkép módosittatik:
Jövedelemadó alá nem tartoznak:
1. az I. osztályban
a) az országban egy éven alul tartózkodó külföldieknek üzleti, ugy szintén az országban tett befektetések utáni jövedeleme azon egy évre;
b) az országban tartózkodó török alattvalók keresete a fennálló államszerződések értelmében, azaz valódi török áruknak nagyban való beviteléből és eladásából, továbbá belföldi terményeknek és gyártmányoknak kiviteléből és végre a Törökországból s oda való átviteli kereskedésből származó jövedelem;
c) részvények utáni jövedelem, a mennyiben az illető társulat jövedelme már meg lett adóztatva;
d) a kincstári kezelés alatt álló magyar államvasutak jövedelme;
e) azon vasuttársaságok jövedelme, a melyeknek adómentességét külön törvény biztositja ez adómentesség tartamára;
f) a megyei házi pénztárak és a községeknek megyei, illetőleg községi adó fejében nyert jövedelme;
g) a törvény által országosan alapitott közművelődési intézetek jövedelme;
h) közintézetekül, azaz nem pénzvállalatokul tekintett jótékonysági intézetek (kórházak, árva- és szegényápoló intézetek, segélyegyletek, tébolydák, lelenczházak, vakok- és siketnémák intézetei, kisdedóvodák) az általuk ápolt egyénektől netalán beszedett dijakból eredő jövedelme, akár hatóságok, akár egyátalán a nyerészkedési czél kizárásával alakult egyletek által tartatnak fenn;
i) kolduló, vagy betegápolással foglalkozó szerzetesek e minőségben huzott jövedelme;
j) papnövendékeknek, rendes tanulóknak személyes keresményük utáni jövedelme;
k) gyárakban, bányákban, kereskedelmi és iparvállalatoknál és a mezei gazdaságnál alkalmazott legényeknek s egyéb segédmunkások, továbbá cselédeknek és napszámosoknak keresetük utáni jövedelme.
2. a II. osztályban:
a) külhatalmak itt székelő követeinek és consulainak e minőségben huzott járandóságai;
b) a közös hadsereg, valamint a magyar honvédség tényleges szolgálatában lévő tisztek és legénység, hadbirák, hadbirósági gyakornokok és tanonczok, tudorranggal lévő katonai orvosok, és a hadtesti számvevők kincstári illetményei;
c) a Mária-Terézia-lovagrenddel és vitézségi érmekkel összekötött járandóságok, és a fent nevezett rend vitézeinek özvegyeit, vagy a nyugzsoldos rokkant katonákat illető nyugdijak.
d) szálláspénzek, napi dijak, a köz- és magántisztviselők szálláspénze, lótartási járandósága, sóilletménye, átalányai, drágasági pótlékai és jutalomdijai;
e) kincstári szolgálati dijak levonásával terhelt államtiszti fizetések a szabályszerü 12 havi levonási időszak tartamára;
f) a pénzügyőri legénység fizetése és nyugdija, valamint özvegyeik és gyermekeik ellátása;
g) a bányamunkások és özvegyeik nyug- és kegydija;
h) azon nyugdijak és segélyezések, melyeket a testületek és egyletek által alakitott alapokból ugyane testületek tagjai vagy özvegyeik és árváik huznak.
3. a III. osztályban:
a) oly kölcsönök kamataiból eredő jövedelem, melyeknek adómentességét külön törvény biztositja;
b) a királyi udvartartás költségei;
c) közvetlenül a tudományok előmozditására és a nyilvános közoktatás czéljaira szolgáló tőkék kamatjövedelme;
d) az I. osztályban adómentes intézetek és egyesületek tőkéinek kamatjövedelme, ugy az ezek által az államkincstárból nyert segédpénzek;
e) kolduló és betegápolással foglalkozó szerzetek kamatjövedelme;
f) a részvények és elsőbbségi kötvények kamatai, ha azoknak adómentességét külön törvény biztositja, vagy ha az azok után járó adót az illető társulatok a kamat kiszolgáltatásakor levonják;
g) papnövendékek és más rendes tanulók ösztöndijai.
Oly esetekben, midőn kétség támad azon kérdés felett, hogy valamely jövedelem melyik osztályba tartozik, vagy valamely jövedelem képezi-e tárgyát a jövedelemadónak, harmadik fokban a pénzügyminister határoz.
3. § Az 57. § következőleg bővittetik:
„Ezen felebbezés vagy élőszóval történhetik, a végzés kihirdetésekor, vagy pedig irásban nyujtathatik be, a kihirdetéstől számitandó 15 nap alatt az illető adóhivatal utján.”
4. § A 74. § következőkép módosittatik:
A bizottságok tagjai az államkincstárból illetményeket huznak, még pedig:
1. napidijakban:
a) az adókivető bizottságok tagjai három forintot;
b) a felszólamlási bizottságok tagjai öt forintot.
Ezen napidijak a bizottsági tagok működési helyén nem lakó bizottsági tagoknak működésük egész tartamára, azon bizottsági tagoknak pedig, a kik a bizottságok működésének helyén laknak, csak azon napokra járnak, melyeken a bizottság tárgyalásain részt vesznek.
2. Fuvarköltségekben:
A bizottság működési helyén nem lakó bizottsági tagok az oda- és visszautazásra mértföldenként egy forintot.
5. § E törvény végrehajtásával a pénzügyminister bizatik meg.
