1870. évi LX. törvénycikk indokolása

a házközösségeknek Horvát-Szlavonországokban rendezése alkalmából felmerülő és a házközösségi vagyonban megosztozásra vonatkozó beadványok és okiratok, bélyeg- és illetékmentességéről * 

Általános indokolás

A fővárosi közmunkák tanácsa által az 1870. X. tc. 3. § d. pontja értelmében, Pest város északkeleti részében nyitandó főközlekedési sugárút még 1870-ben meginditandó munkálatainak az emlitett törvénycikk alapján kötött 24 millió kölcsönből való fedezetéről szóló törvényjavaslathoz.

A fővárosi közmunkák tanácsa beterjesztvén a ministeriumhoz egy közlekedési fővonalnak általa kidolgozott, s ezennel % alatt bemutatott terveit és költségvetéseit, az azokat kisérő s 2% alatt mellékelt feliratában felkéri a ministeriumot, „hogy az annak előállitásához szükséges költség fedezéséről gondoskodjék. A mennyiben pedig az ily közlekedési fővonalok az 1870. X. tc. 3. § d. pontja értelmében az azon törvénycikk alapján kötött 24.000,000 kölcsönből létesittetnek, azoknak tervei és költségvetései a hivatolt tc. 13. § értelme szerint a ministeriumhoz a végből terjesztendők be, hogy azok költségeinek fedezése az állam költségvetésbe felvétethessék, s azok felett az országgyülés határozhasson.”

Miután azonban a fővárosi közmunkák tanácsa, csak az 1870. év derekán és igy az 1870-ik évi államköltségvetés megszavazása után lépett életbe - önkényt értetődik - hogy ott még ezen általa tervezett közlekedési fővonal előállitási költségei fel nem vétethettek.

Az ezek fedezésére szükséges összeget az 1871-ik évi költségvetésbe állitani be, szintén nem volna czélszerü, a mennyiben ez által, az e munkálatokkal egybekötött kisajátitási eljárás megkezdése jövő tavaszra halasztatnék, s igy tekintve a kisajátitás által igénybe vett több havi időt, tekintve a kisajátitandó ingatlanokon lakókkal szemben megtartandó felmondási határidőket, a közlekedési fővonal valóságos megnyitásának megkezdése a jövő nyáron már eszközölhető nem volna, s igy ezen a fővárosra mind közlekedési, mind közegészségi, mind szépészeti szempontból oly nagy fontosságu munka egy egész évvel vettetnék hátra.

Azon főszempontnak, mely a törvényhozást az 1870. X. tc. megalkotásában vezérelte, hogy t. i. Magyarország fővárosi, mihamarább más európai fővárosok szinvonalára emeltessék, ily ok nélküli idő vesztegetés bizonyára meg nem felelne.

Ehhez járul még, hogy mint a fővárosi közmunkák tanácsának a ministeriumhoz intézett fentebb hivatalt felterjesztésében ki van fejtve, minden halasztás egy felől az alap tetemes anyagi kárával, más felől az egyesek jogai megszoritásával jár.

Mindezeket fontolóra vevén a ministerium, kötelességének érezte ez idővesztegetés kimélésére módot keresni s feltalálta az abban, hogy ezen egy esetre, midőn más eljárást a dolgok egymásutánja nem enged - egy törvényjavaslattal lép a törvényhozás elé - mely, ha előzetesen az 1871-ki államköltségvetéstől külön tárgyaltatik - rövid idő alatt törvényerőre emeltethetik, és általa lehetővé tétetik, hogy a fővárosi közmunkák tanácsa a kisajátitási eljárást meg ez év folyamán megindithassa. A kérdéses törvényjavaslatban két különböző természetü tétel foglaltatik ugyanis:

a) 3.335,909 frt 81 kr. mint a mennyiben a költség-előirányzat szerint az út talajára szükséges terület, s azon jelenben álló épületek megszerzése, és továbbá az utnak kiépitése megközelitőleg kerülend - a melyre tehát a költség a 24.000,000 kölcsönből véglegesen megadandó; és

b) 4.863,812 forint - mint a mennyiben megközelitőleg azon terület és azon jelenben álló épületek megszerzése kerülend - mely területet a törvény értelmében, meg kell szerezni, részben kiegészitőfelét képezvén az ez úttá változtatott telkeknek, részben oly hát megetti telkekből állván, - melyek megszerzése nélkül a közlekedési fővonal mentén czélszerü ház nem épülhetne.

Ha ezen terület megszerzésére a fedezet meg nem adatnék, lehetetlenné volna téve az emlitett közlekedési fővonal előállitása - nem állván a fővárosi közmunkák tanácsa rendelkezésére oly alap, mely ezt viselni képes volna - miután azonban ezen terület ujabban beosztva, ismét értékesithető, s az arra forditott összeg reményelhetőleg, ha nem is egyszerre, de kamatostól megfordul. Erre nézve a fedezet a 24.000,000-ból csak kölcsönkép volna engedélyezendő. Ez által a tőke nem kevesbittetik; csak is arról van szó, hogy annak fenn kitett részlete még rendeltetéséhez képest véglegesen befektetendő lesz, a fővárosi közmunkák tanácsa utján gyümölcsöztessék a helyett, hogy a végből valamely pénzintézetnek adatnék át.

Véglegesen tehát, csak a 3.335,909 frt 81 kr volna a 24.000,000 kölcsönből a fővárosi közmunkák tanácsa számára kiutalandó, mely tétel levonása után bőven elég maradand még fenn az 1870. X. törvénycikkben megnevezett többi teendők költségeinek fedezésére.

Ugy az itt előadott, mint a fővárosi közmunkák tanácsának fennt emlitett felterjesztésében foglalt indokok alapján tehát felkéri a ministerium a tisztelt házat, hogy az ezennel benyujtott törvényjavaslatot mielőbb napi rendre kitüzni méltóztassék.

Melléklet az 1870. évi LX. törvénycikk indokolásához

Nagyméltóságu m. kir. ministerium!

Az 1870. évi X. törvénycikk értelmében életbelépett fővárosi közmunkák tanácsa a reá, mint felügyeleti és fellebbviteli hatóságra bizott folyó ügyek elintézésén kivül, főfeladatának ismeri, minél hamarább megfelelni azon fontos hivatásnak, mely számára az idézett törvény szellemében kitüzetett s mely abból áll, hogy Buda-Pest, a forgalomnak, kereskedésnek és iparnak nyujtandó kedvezmények és könnyitések, továbbá egészségi állapotának javitása a benne feltalálható külcsin és kényelemnek emelése által, ne csak a magyar korona birodalmának váljék méltó fővárosává, hanem mint a polgárosodás igényeinek megfelelő lakhely, a többi európai fővárosok sorában az őt, már kedvező és gyönyörü fekvésénél fogva is megillető polczra emeltessék.

Századok mulasztásait kellend itt pótolni.

Bár merre tekintsük, mindenütt csak hiányokkal és fogyatkozásokkal találkozunk, és a teendőknek egész halmaza áll előttünk.

Ezekkel szemben a fővárosi közmunkák tanácsának első gondja volt, addig is, mig ez irányban elismert európai hirü szakférfiak által készittetni fogott részletes tervek állandanak rendelkezésére, egy általános rendszert állapitani meg, melybe minden általa a város bármely eszközlendő munkálat bele illesztessék, hogy igy azokban a szükséges összhangzás és összefüggés majdan meg legyen.

Ez megtörténtvén sietnünk kellene mielőbb a tett terére kilépni.

Itt azonban számos akadályra találtunk, mind azon előmunkálatok hiányában, melyek nélkül müszakilag lehetetlen haladnunk. Igy Buda-Pestnek háromszögelési és lejtmérési felvétele, a jelenben létező csatornázási, világitási, vizvezetéki hálózatoknak rendszeres tervei, vagy egyáltalában nem, vagy csak hiányosan vannak meg. Midőn tehát egyfelől erélyes lépéseket tettünk, hogy ezek mielőbb elkészittessenek, másfelől kikelle keresnünk azon tért, melyen a meglevő adatok alapján, a kitüzött irányban - t. i. a közlekedés és forgalom kőnnyitése, a város közegészségi állapota emelése s ezekkel kapcsolatosan a város küldiszitése és kényelmének emelése szempontjából - munkásságunkat rögtön megkezdhessük.

E tért feltaláltuk. Pest város főközlekedési hálózatának kiegészitésében, s hogy ezt mielőbb elfoglaljuk, minden más tekintetek mellőzésével, már csak az által is utalva voltunk reá, hogy a legközelebbi évek tapasztalata szerint az ingatlanok értéke oly rendkivül arányban emelkedik, miszerint az ily nagy mérvü kisajátitásokkal összekötött vállalatok létesitése évről-évre 20-25% több kiadást fogna igénybe venni. Nem is emlitve, hogy a mindinkább gyarapodó épitkezési kedv mellett e vonalak az értékesebb házakkali sürübb beépittetésnek is ki vannak téve, mit hosszabb időre megakadályozni, még a később bizton kisajátitás alá eső vonalakon is, a magán jogon ejtendő nagy sérelem nélkül alig lehet.

Egy tekintet Pest városi térképére és világosan kitűnik, hogy itt a törvényben emlitett fő közlekedési vonalakra két irányban van szükség.

a) Az egyes város részeket egymással, és

b) a város központjából kiindulva azt a város környékével összekötőleg - azaz öv- és sugárutakra.

Egy ily övut a váczi s illetőleg országutban már készen találtatik, mig egy ujabb a külvárosokban a szükség és lehetőséghez képest terveztetik.

Sugár utakkal a kerepesi, üllői, soroksári - utakban találkozunk a város délkeleti részében, mig annak északkeleti részén ilyet hiában keresünk.

E hiány pótlására kelle tehát figyelmünket forditani s e végből behatóan tanulmányozván Pest városának tervét és fekvését, azon meggyőződésre jutottunk, miszerint mind a gyakori közlekedési zavarok elháritása, mind egészségi szempontból azon irányban kellend mindenekelőtt egy ily fővonalat megnyitni, mely a lipót- és bel- várost, a város külső részein is áthatva, egész Pest egyedüli mulatóhelye, a városligettel s az azt napról napra sürübben övező lakházakkal hozza összeköttetésbe. - Mert a közlekedési zavarok, Pestnek talán egyetlenegy pontján nem fordulnak elő oly gyakran s valóban oly veszélyes mértékben, mint a városligetbe vezető szük király utczában s mert az egészségi szempont egyenesen követeli, hogy a bel- és Lipót város lakossága oly uton haladhasson üdülési helyére, mely már magában is tágas, egészséges és fris levegővel bir.

Hogy a közönség által is mennyire érzett hiány volt ez eddig is, mutatja az, hogy - mióta általában ujabban foglalkozik a közvélemény Pest nagyobb mérvü átalakitásának eszméjével, nem volt tervezet, melyben egy ily ut nyitása első helyen nem emlittetett volna.

A főirányra nézve tehát kétségnek helye nem volt - teljesen meggyőződtünk a felől, hogy az államvaspálya és a király-utcza között a váczi utat a városligettel egy széles közlekedési ut által összekötni mulhatatlan és sürgős szükség.

E kereten belől lettek tehát megkezdve a részletes felvételek és tanulmányozások, melyek eredménye az lett, hogy a sugárut számára azon vonal lőn elfogadva, mely a könyökutczán, kőmivesutczán által, utóbb a kakas- és szegfüutczák között vezetend a városligetben tervezett ártézi kuthoz.

E vonal megállapitásánál a következő előnyök voltak irányadók:

a) Hogy legközelebb esik a város szivéhez, s igy mint főközlekedési ut inkább megfelel czéljának, mint bármely más vonal, mely kivülebb esvén a indóház felé, főleg a belvárosi közönség által nehezebben lett volna elérhető.

b) Hogy épen e vonal szeli át a Terézváros legsürübben lakott részét s igy az ott összezsufolt lakosságnak nyujt levegőt és világosságot, mely annak leginkább szükében van, miért is Pest város általános egészségi állapotának javitása végett nemcsak minden képzelhető más vonalnál kedvezőbbnek mondható, de önmagában valóságos szükséget képez.

c) Hogy ily tágas, az egyetlen mulató és üdülő helyhez vezető főközlekedési utnak könnyü hozzáférhetőségre van szükséges. - A megállapitott vonalnál pedig mind a belvárossal mind Budával a Marokkáner és fürdőutczákon és az Erzsébet és Józseftéreken a legszebb összeköttetés, melynél a két tér faültetvényei mintegy folytatását képeznék a sugárut fasorainak, már készen találtatik, mig bármely más vonalon csak zsákutczaként fogna a váczi utra nyilni.

d) Ez ut tökéletesen egyenes irányu, mig az a kivülebb eső más vonalakon csak törés mellett vitethetnék a czél felé s igy a szépészeti szempontnak is leginkább megfelel.

Ezen ekként általunk megállapitott s üdvösnek és hasznosnak elfogadott főközlekedési sugárut terveit % alatt és költségvetéseit 2% alatt van szerencsénk tiszteletteljesen bemutatni.

E költségvetésekből kegyesen kivenni méltóztatik hogy ezen közlekedési főutnak épitése, csatornáztatása a világitási és vizvezetéki hálózatokkal ellátása, fákültetése, kövezet lerakása és macadamizáltatása magának az utnak fektethetéséhez szükségelt területek kisajátitásával kerülend 3.335,909 frt. 81 krba.

Ezen tétel, a mennyiben műszaki osztályunk technikai kiszámitásain alapul, eltekintve az anyagoknak netaláni árváltozásaitól, tökéletesen biztos alappal bir; mig a szükséges terület kisajátitási költségei csekélyebb mértékben módosulhatnak.

Miután azonban az uthoz szükségelt területet nem csak azon részben lehetend kisajátitani, melyben az tényleg az utra lesz forditandó, hanem az 1868. LVI. törvénycikk 5. §-a értelmében mind a kisajátitási jog mind a tulajdonos kivánatára a kisajátitási kötelezettség is kiterjed azon egész ingatlanra, melynek csak egy része is igényeltetik, az ingatlanok azon részének kisajátitása, mely utóbb ismét eladhatóvá váland 4.863,812 frtba kerülend.

Ez összeg oly becslésen alapul, melynél az illető egyes ingatlanság fekvése, jó vagy rossz állapota, jövedelme, az erre kivetett állami és községi adók összege vagy az adómentesség tartama, egyszóval minden döntő körülmények figyelembe vétettek, miért is az, a kisajátitás vagy egyezkedési eljárások tekintetébe vételével, ha nem is egészen biztosnak, de bizonyára megközelithetőnek mondható.

Ha az ekként kimutatott 4.863,812 frt ezen ideiglenes kiadásokhoz a fenti végleges, magának az utnak fektetéséből eredő költségeket 3.335,909 frt 81 kr. hozzáadván, a nszóba álló főközlekedési vonal létesithetésére összesen 8.199,721 frt 81 kr. pénzösszeg igényeltetik.

Az előrebocsátottak után tiszteletteljesen kérjük a nagyméltóságu magy. kir. ministeriumot, miszerint tekintetbe véve a kisajátitási eljárásnak hosszadalmasságát, mely hónapokat vesz igénybe, a fenkimutatott, részben végleges részben ideiglenes költségek fedezetének a szükséghez képest leendő folyóvá tétele iránt gondoskodni méltóztassék.

A nagyméltóságu magyar királyi ministeriumnak.

Budán, 1870. nov. havában

alázatos szolgái

a fővárosi közmunkák tanácsa nevében

Tisza Lajos, s. k.

alelnök.

Ország Sándor s. k.

mint a tanács r. jegyzője.