1. § A birák és birósági hivatalnokok, hivatali kötelességüknek szándékosan vagy vétkes gondatlanságból elkövetett megszegéseért felelősséggel tartoznak.
Felelősséggel tartoznak a birák és birói hivatalnokok azon károkért is, melyeket hivatali kötelességök megsértésével okoztak.
2. § Birák és birósági hivatalnokok alatt értetnek:
a) az itélő birák;
b) a biróságoknál alkalmazott ügyészek és a koronaügyész;
c) a birósági segédszemélyzet;
d) a biróságoknál alkalmazott ügyészek és a korona-ügyész segéd-személyzete;
e) a biróságok, a biróságoknál alkalmazott ügyészek és a korona-ügyész kezelő-személyzete;
f) a biróságoknál állandóan alkalmazott szakértők.
Az ezen szakaszban elősorolt személyek hivataloskodásuk ideje alatt elkövetett hivatali bűntetteikért hivatali minőségök megszünte után is felelősek.
3. § Hivatali bűntettek tekintetében a jelen törvény hatálya a választott birákra is kiterjed.
4. § Hivatali bűntett esetében a felelősségre vonás közkereset útján, fegyelmi vétségek esetén pedig a IV. fejezet szabályai szerint történik.
5. § Ő Felsége legfőbb felügyeleti joga, melynél fogva felelős igazságügyi ministere által a biróságok pontos és szabályszerü ügykezelése fölött őrködik, e részben a tapasztalt hiányok orvoslásáról gondoskodik, az igazságügy általános érdekében, vagy egyes panaszok esetében a szükséges adatok felterjesztését elrendeli, a visszaélések megvizsgálása és megtorlása iránt intézkedik, jövőre is érintetlenül marad; azonban bármely hivatali bűntett, vagy vétség megfenyítése csak a jelen törvényben szabályozott úton és módon eszközölhető.
6. § A hivatali bűntett megbüntetése a rendes bűnvádi eljárás útjára tartozik, a büntetés mérvét a fennálló törvények és a törvényes gyakorlat határozzák meg. A birói illetőség iránt szintén a fennálló törvények irányadók.
7. § Az itélet, mely által a 2. §-ban elősorolt személyzetnek valamely tagja hivatali bűntettben bűnösnek itéltetett, a rendes büntetésen és ennek következményein fölül, maga után vonja még azt is, hogy az elitélt egyén elveszti hivatalát, hivatalos czimét, fizetését, nyugdiját s általában minden igényét bármi egyéb javadalom iránt, a melyet szolgálata alapján az állam irányában igénybe vehetett volna.
A büntetés ezen következményei az itéletben kiteendők.
8. § Ha a hivatali büntettet választott biró követte el: a rendes büntetésen és ennek következményein felül választott birói képességének elvesztése is itéletileg lesz kimondandó.
9. § A hivatali büntett által okozott károk a büntettes által, vagy ha többen volnának, ezek által egyetemlegesen megtéritendők.
10. § Hivatali bűntettet képez általában: ha a biró vagy birósági hivatalnok hivatali kötelességét cselekvőleg vagy mulasztólag azért sérti meg: hogy ez által magának vagy másoknak illetéktelen hasznot szerezzen, vagy valakinek jogtalan kárt okozzon.
Ha pedig hivatali kötelességének teljesitését, a fent körülirt czélból, törvényes felsőbbségének meghagyása után is megtagadja, vagy feltünőleg elhanyagolja: ez sulyositó körülménynek vétetik.
11. § Hivatali bűntettet képez különösen:
a) a hivatali titok közlése;
b) a megvesztegettetés;
c) a zsarolás;
d) az erőszak;
e) a hamisitás;
f) a sikkasztás.
12. § A hivatali titok közlésének bűntettét követi el azon biró vagy birósági hivatalnok, ki oly tényeket vagy iratokat, a melyeknek csak hivatali állásánál fogva jutott tudomására vagy birtokába, s a melyeknek titokban tartására hivatalánál fogva kötelezve volt, azon szándékból, hogy ez által valakinek kárt, vagy magának avagy másoknak illetéktelen hasznot okozzon, mással közöl, vagy az iratokat használat végett másnak átadja.
13. § A biró vagy birósági hivatalnok, ki hivatalába vágó valamely cselekménynek teljesitéseért vagy elmulasztásáért ajándékot vagy előnyt kiván vagy elfogad, vagy az erre vonatkozó igéretet vissza nem utasítja, a megvesztegettetés bűntettét követi el, - akár legyen az elkövetett cselekmény vagy mulasztás hivatalos kötelességével ellenkező, akár nem.
Az ajándék vagy előny elfogadottnak tekintetik: ha a biró vagy birósági hivatalnok azt, a mi hozzá, vagy hozzátartozóihoz, habár akarata ellen, de megvesztegetési czélból juttattatott, az átvételtől vagy erről szerzett tudomásától számitandó három nap alatt vissza nem adja, vagy a tényt fel nem jelenti.
14. § A biró vagy birói hivatalnok, ki hivatali hatalmával visszaél, hogy valakit valamely cselekvésre, tűrésre vagy mulasztásra törvényellenesen kényszeritsen, a zsarolás bűntettét követi el.
15. § Az erőszak bűntettét követi el azon biró, ki valakit kinek ártatlanságát tudja, ellenséges indulatból bűnvizsgálat alá helyez; valamint az, ki valakit, a büntető törvényben és a büntető gyakorlatban s illetőleg büntető perrendtartásban meghatározott eseteken kivül, személyes szabadságától megfoszt; ugy szintén, ki a törvényesen elrendelt letartóztatást vagy fogságot a törvény által meghatározott időn túl meghosszabbitja, vagy ki a letartóztatottat a felmentő itéletnek, vagy a vizsgálati fogság megszüntetését rendelő végzésnek jogerőre emelkedése után huszonnégy óra alatt szabadon, illetőleg szabad lábra nem bocsátja.
16. § Az erőszak bűntettét követi el továbbá az a biró vagy birósági hivatalnok, ki hivatalának tekintélyét felhasználja arra, hogy valamely tanura vagy szakértőre nyilatkozatának vagy véleményének érdemét illetőleg törvényellenes befolyást gyakoroljon; vagy a ki ezen czél elérésére a fél, vádlott, a tanu vagy szakértő irányában fenyegetést vagy kényszeritő eszközt használ.
17. § Hamisitást követ el azon biró vagy birósági hivatalnok, ki a jegyzőkönyvet vagy egyéb okiratot, melynek vezetésére, illetőleg szerkesztésére hivatalánál fogva kötelezve vagy jogositva van, szándékosan nem hiven vezeti vagy szerkeszti; vagy ki e hűtlen vezetést vagy szerkesztést oly okiratra vonatkozólag követi el, mely valamely jog bebizonyitására lényeges, s azon szándékkal, hogy bűntette által valaki részére illetéktelen haszon vagy jogellenes kár háruljon.
Az ezen szakaszban megjelölt okiratok szándékos megrontása vagy megmásitása hasonló bűntettnek tekintetik.
18. § A fentebbi szakasz alkalmazandó a hiteles forditóra is, ha ez az abban körülirt bűntettet vagy irásban foglalt hivatalos forditmány, vagy a biróság előtt élőszóval előterjesztett forditás által követte el.
19. § A biró vagy birósági hivatalnok, ki a hivatalos minőségben átvett pénzt, értékpapirt vagy egyéb értékkel biró tárgyat egészen vagy részben eltulajdonitja vagy elidegeniti; ugy szintén, ki a fentebbi 17. §-ban érintett, vagy a biróság őrizete alatt levő valamely okiratot szándékosan elrejt, elidegenit vagy megsemmisit: a sikkasztás bűntettét követi el.
Mindazon károkért, melyek az 1869. évi 4. tc. értelmében kinevezett birák és birósági hivatalnokok hivatalos minőségben elkövetett sikkasztásai által magánfeleknek okoztattak, az állam felelős.
Az ily károk megtérítésére nézve az illetőknek bárhol és bármikor található vagyonából az államnak visszkereseti joga van.
20. § Fegyelmi vétséget követ el s a jelen fejezet szabályai szerint büntetendő azon biró vagy birósági hivatalnok:
a) ki hivatali kötelességét vétkesen, de nem azon bűnös czélból szegi meg, hogy ez által magának vagy másnak illetéktelen hasznot szerezzen, vagy valakinek jogtalan kárt okozzon;
b) ki botrányos magaviselete miatt tiszteletre s bizalomra méltatlanná válik.
21. § Fegyelmi vétségnek tekintendő különösen:
ha a biró oly ügyben, melyben az eljárás és határozat azon biróságot illeti, melynek ő tagja,
a) valamely fél részére per- vagy emlékiratot szerkeszt, a más által szerkesztettet helybenhagyás vagy megváltoztatás végett átvizsgálja, vagy a törvény által szabályozott hivatalos működésen kivül, a per mikénti vitelére útmutatást, vagy tanácsot ad;
b) a folyamatban levő jogügy mikénti elintézése vagy egyéb birói cselekmény tekintetében, az eljáró biróság valamelyik tagjára érdekeltségből vagy ellenszenvből hatni törekszik.
c) a birósági személyzethez nem tartozó egyének által használat végett itéleti vagy érdemleges határozati tervezetet készíttet vagy elfogad.
Az a) és b) pont szabályai alól kivétetik azon eset, ha a biró az ott elősorolt cselekményeket saját vagy vele harmad-izig rokonságban, - vagy másod-izig sógorságban levő személyek ügyében követte el, ha egyszersmind a törvénykezési rendtartás 56. §-a zárpontjának rendeletét nem sértette meg.
22. § A fegyelmi vétség büntetése:
a) rosszallás;
b) feddés;
c) pénzbüntetés;
d) hivatalvesztés.
23. § Hogy ezen büntetések közül melyik alkalmazandó, azt a vétség nagyságához és netaláni ismétléséhez, úgy szintén az abból származó hátrányokhoz képest az illetékes fegyelmi biróság saját belátása szerint határozza meg.
24. § Ha az illető időközben ujabb fegyelmi büntetés alá nem esett, a rosszalás egy év után, a feddés két év után, a pénzbeli büntetés pedig három év után erkölcsi hatályát veszti.
25. § A pénzbüntetés az illető hivatalnok egy évi fizetésének egy harmadát nem haladhatja túl.
26. § A fegyelmi határozatban kimondott hivatalvesztés maga után vonja az illető czimének, fizetésének, valamint nyugdíjának s mindazon előnyöknek elvesztését is, melyeket az szolgálata alapján az állam irányában igénybe vehetett volna.
27. § Ha a biró vagy birósági hivatalnok a fegyelmi eljárás megindítása előtt, vagy ennek folyama alatt, de a véghatározat hozatala előtt hivataláról, illetőleg nyugdijáról önkénytesen lemond, a fegyelmi eljárás megindítása - illetőleg folytatása - abbanhagyandó. Ily lemondás azonban a vagyoni felelősséget nem szünteti meg. (66. §)
28. § Csekélyebb rendetlenségek esetében az elnök hivatalosan megintheti a törvényszéknél vagy annak területén alkalmazott birói tagokat és birósági hivatalnokokat.
29. § A megintés előtt az illető nyilatkozatra szólítandó fel. A megintés irásban történik, mi ellen az, ki a megintésben sérelmet lát orvoslásért a fegyelmi birósághoz folyamodhatik.
30. § Fegyelmi vétségek felett a fegyelmi biróság itél.
31. § A fegyelmi biróságot a kir. törvényszékek területén alkalmazott birósági hivatalnokok és szakértők fölött (2. § c) d) e) f) pont), a mennyiben a jelen törvény kivételt nem állapít meg: az első fokú kir. törvényszékek gyakorolják.
Az első fokú kir. törvényszék, mint fegyelmi biróság, az elnökből vagy helyetteséből és két itélő biróból áll.
32. § Az első biróságok alelnökei, itélő birái, valamint ügyészei és alügyészei, továbbá a kir. táblák segéd és kezelőszemélyzete: azon kir. itélő tábla fegyelmi biróságának vannak alárendelve, melynek területén hivatali székhelyök létezik.
Ezen fegyelmi biróság az elnökkel együtt a kir. tábla öt rendes itélő birájából áll. Elnöke az illető kir. táblai rendes elnök, és ha ez akadályozva van: a kinevezési sorrend szerint utána következő tanácselnök.
33. § Az első folyamodású kir. törvényszékek elnökei, a kir. táblák itélő birái fölött, ezek elnökeinek és alelnökeinek kivételével, továbbá a kir. táblák mellett alkalmazott kir. ügyészek és ezek helyettesei, végre a magyar kir. Curia összes segéd- és kezelőszemélyzete fölött a fegyelmi biróságot a kir. legfőbb itélőszék gyakorolja.
Ezen fegyelmi biróság a legfőbb itélőszék elnökéből, akadályoztatása esetében a kinevezési sorrendben következő tanácselnökéből és hat itélő-birájából alakíttatik.
34. § Az első fokú kir. törvényszékek fegyelmi biróságára nézve a kir. tábla fegyelmi birósága; a kir. tábla fegyelmi biróságára nézve pedig a kir. legfőbb itélőszék fegyelmi birósága képezi a II-od és utolsó fokú biróságot.
Azon fegyelmi ügyek, melyekben a biráskodás első fokban a legfőbb itélőszék fegyelmi biróságát illeti, felebbvitel esetében a kir. Curia mindkét osztályának biráiból alakuló fegyelmi birósághoz tétetnek át. Ezen fegyelmi biróság az elnökön kivül nyolcz tagból, felében a semmítőszék, másik felében pedig a legfőbb itélőszék tagjaiból alakul. Az elnökséget a biróságnál a semmítőszék elnöke viszi, a kit szükség esetén a semmítőszék alelnöke helyettesít.
35. § A kir. táblák elnökei és alelnökei, a kir. Curia elnökei és alelnökei, itélő birái, továbbá a koronaügyész fölött külön fegyelmi biróság gyakorolja a fegyelmi hatóságot.
Ezen fegyelmi biróság, mely 36 rendes és 12 póttagból áll, fele részben a felsőház által minden országgyűlésen önkebeléből választandó tagokból, fele részben pedig a m. kir. Curia alelnökeiből és biráiból alakíttatik, kineveztetésök sorrendje szerint. Elnöke a felsőház elnöke vagy másodelnöke, - ezek akadályoztatása esetében a felsőház által választott tagok közül az, ki legtöbb szavazatot nyert.
Ezen fegyelmi biróságnak felsőházi tagjai a felsőháznak nyilt ülésében birói esküt tesznek le; lemondás esetében a lemondás okainak alapossága és a lemondás elfogadása felett a felsőház határoz; - megbizatásukat minden esetben mindaddig tartoznak folytatni, míg helyük új választás által be nem töltetett.
A biróság az elnökön kivül tizenkettős tanácsban itél. A biróság tagjainak névjegyzéke a közvádlóval és vádlottal legalább 24 órával a tárgyalás előtt közöltetik, és mindegyiknek jogában áll, úgy a felsőházi, mint a birói tagok közül az okok megnevezése nélkül hatnak kihagyását kivánni.
Ha a felek ezen kihagyási jogot épen nem, vagy nem egészen gyakorolják: az illető tanács a felsőházi tagok közül azon hat tagból, kik legtöbb szavazatot nyertek, a birói tagok közül pedig a kinevezés sorrendje szerinti első hat tagból alakíttatik.
Ezen biróság határozata végérvényes.
36. § A 31., 32., 33. és 34-ik szakaszokban körülirt fegyelmi biróságok minden év elején sorshuzás útján újra alakíttatnak.
A sorshuzás mindenik itélőszéknél külön és teljes ülésben történik.
A rendes tagokhoz - szintén sorshuzás útján - ugyanannyi póttag járul, a kik a rendes tagokat akadályoztatásuk esetén az év folyamában a sorshuzás rendje szerint fogják helyettesíteni.
Az ekként megalakított fegyelmi biróságok névjegyzéke az illető elnökök által az igazságügyministernek minden évben január 15-ig tudomás végett beküldendő.
A fegyelmi biróság jegyzőjét az illető elnök nevezi ki.
37. § A közvádló teendőit mindenik fegyelmi biróság mellett az annál alkalmazott ügyész teljesíti.
Ha a fegyelmi eljárás a korona ügyésze ellen indíttatik: a közvádlói teendőket a vizsgálat befejeztéig az igazságügyminister által kirendelt kir. ügyész teljesíti; ezentúl pedig a fegyelmi biróság nevez ki közvádlót.
38. § A 31., 32., 33., 34. §-ban körülirt fegyelmi biróságok tagjai a közvádló vagy a vádlott kifogása folytán, csak a polgári törvénykezési rendtartás 56. §-a által meghatározott esetekben mellőzhetők.
Az első folyamodásu törvényszékek kebelében alakított fegyelmi biróságokra nézve a polg. törv. perrendtartás 57. §-ában engedett biróküldés is kérelmezhető.
A kifogás felett a fegyelmi biróság határoz.
39. § A fegyelmi eljárás vagy a közvádló hivatalos kivánatára, vagy magánosok kérésére, de mindig a vádlott és a közvádló meghallgatása mellett, az illető fegyelmi biróság által rendelhető el. A határozat a közvádlón kivül a vádlottnak is mindig kézbesítendő.
Ezen határozat ellen, a mennyiben az nem a 35-ik §-ban foglalt biróságtól ered, a közvádló 3 nap alatt fölebbvitellel élhet.
40. § Ha a fegyelmi biróság vizsgálatot lát szükségesnek: ennek teljesítésére az elnök vagy azon törvényszéknek, melynek kebeléből alakult, vagy valamely alsóbb törvényszéknek egyik tagját küldi ki.
A fegyelmi biróság tagja ily vizsgálattal soha sem bizattathatik meg.
A kiküldött biró kihallgatja a vádlottat, a panaszlót és a tanúkat; ez utóbbiakat, ha alapos aggodalom forog fenn arra nézve, hogy a fegyelmi biróság előtti megjelenésük nem lesz lehetséges, meg is esketheti, megvizsgál minden körülményt, mely az ügy felderítésére szolgál, s az összes iratokat a közvádlóval közli.
41. § A közvádló szintúgy, mint a vádlott, - ha a vizsgálatot hiányosnak tartja, - annak kiegészítését kivánhatja. Ha ez iránt köztük és a vizsgáló biró közt véleménykülömbség támad, a kérdés felett a fegyelmi biróság határoz.
42. § A közvádló a vizsgálat befejezte, illetőleg kiegészitése után az iratok vételétől számítandó 8 nap alatt köteles indítványát az összes iratokkal együtt a fegyelmi biróság elnökének benyújtani.
43. § A közvádló indítványa fölött a fegyelmi biróság határoz. E határozat ellen, ha a biróság a közvádló indítványával ellenkezőleg az eljárás megszüntetését határozta el: a közvádló 3 nap alatt fellebbezést használhat.
44. § Ha vádhatározat hozatott: az elnök az ügy tárgyalására határnapot tűz ki, a melyre mind a közvádlót, mind a vádlottat megidézi.
45. § Vádlottnak vagy megbizottjának jogában áll: az idézvény vétele után az iratokat a hivatalos órákban megtekinteni s azokat lemásolni.
46. § A tárgyalás szóbeli s az 1868:LIV. tc. 103., 104. és 105-ik szakaszainak korlátai között nyilvános.
47. § A vádhatározatban a tanúk és szakértők megidéztetése is elrendelendő.
A közvádló, valamint a vádlott jogosítva van ezen határozat után is, mindazonáltal csak a tárgyalásra kitűzött határidő első felében, ujabb tanúknak berendelését kérelmezni. Ezen kérelem felett a biróság határoz.
A törvényesen megidézett tanú meg nem jelenés esetében az 1868:LIV. tc. 206-ik §-ának sulya alá esik.
48. § A tárgyalást az elnök, a kitűzött ügy megnevezésével, nyitja meg. Ezután a 40-ik § esetében felolvastatja a vizsgálati iratokat; kérdéseket intéz a vádlotthoz s esetleg a tanúkhoz, szakértőkhöz vagy a panaszló félhez. Az elnök után a birák is tehetnek kérdéseket.
A közvádló, valamint a vádlott az elnök útján szintén intézhetnek kérdéseket mind a tanúkhoz, mind a szakértőkhöz.
49. § Befejeztetvén a tanúk kihallgatása, a közvádló előterjeszti a vizsgálat eredményét s indítványt tesz a vádlott felmentésére vagy megbüntetésére s az utóbbi esetben a büntetés neme, s ha ez pénzbüntetésből állana, az összeg iránt is.
Ezen indítványra a vádlott válaszol.
További perbeszédnek nincs helye.
50. § A vádlott ügyvédet is hozhat magával a tárgyalásra, mely esetben a közvádló vádjára mind a vádlott, mind az ügyvéd válaszolhat.
51. § A tárgyalásnál jegyzőkönyv vezetendő, a melyet az elnök és jegyző irnak alá.
52. § Ha a tárgyalás alatt felmerült körülmények ujabb tanúk kihallgatását, vagy a vizsgálat folytatását teszik szükségessé: ezt a fegyelmi biróság a tárgyalás elhalasztása mellett elrendeli.
53. § A fegyelmi biróság a tárgyalás alkalmával felmerült bizonyítékokhoz képest hoz itéletet, s a vádlott ellen felmerült vádak s a büntetés iránt, belátása szerint a 22-ik § korlátai között határoz.
A tárgyalás alkalmával fel nem merült körülmények azonban a határozat tárgyát nem képezhetik.
A határozatot azon ülésben kell hozni, a melyben a tárgyalás befejeztetett, s az elnök azt azonnal szóval kihirdeti.
A határozat vagy felmentésre, vagy vétkesre szól; ez utóbbi esetben a fegyelmi biróság megszabja egyuttal a büntetést, valamint megállapítja a fegyelmi eljárásnak a vádlott által viselendő költségeit is. Az első esetben pedig a vádlott költségei megtérítendők, és pedig, ha a per hivatalból indíttatott, az állam, különben a panaszttevő által. Egyuttal, ha a fegyelmi biróság a vádlottat felmenti s azt látja, hogy a magánfél részéről emelt panasz hamis állításokra, vagy a tényeknek szándékosan elferdített előadására alapíttatott: a panaszlót 500 forintig "terjedhető" birságban marasztalja el, a melynek megfizetésére a fél s ha ez által az ügyvéd irásban utasítva nem volt: az ügyvéd köteleztetik. Ezen biróság be nem hajthatás esetére fogságra változtatandó át, egy napot 5 forintra számítva.
54. § Mind a közvádló, mind a vádlott fél a határozatot kihirdetés után 24 óra alatt fölebbezhetik, és felebbezés esetében a kézbesítéstől számítandó 3 nap alatt a fölebbvitelt irásban is indokolhatják.
55. § Ha a szabályszerüleg megidézett vádlott nem jelent meg a tárgyalásra, sem elmaradását alapos okokkal nem igazolta, sem a tárgyalásra maga helyett ügyvédet nem küldött, sem pedig védelmét irásban be nem nyujtotta: az eljárás a fentebbi szakaszok értelmében mind a mellett is megtartandó, s a biróság a vizsgálat eredményéhez képest hoz határozatot.
Ha ellenben a vádlott alapos okoknál fogva nem jelenhetik meg, s azokat a tárgyalás megkezdése előtt irásban igazolja, a tárgyalásra új határnap tűzendő ki.
Utólagos igazolásnak semmi hatálya nincs.
56. § A felebbezett fegyelmi ügyekben a fölebbviteli fegyelmi biróság ugyanazon szabályok szerint jár el, a melyek az első folyamodású fegyelmi biróságra nézve a fentebbi szakaszokban vannak megállapítva.
57. § Mind az első, mind a fölebbviteli fegyelmi biróság indokolt határozata a kihirdetés után 24 óra alatt irásban kiadandó mind a közvádlónak, mind a vádlottnak, s azon fölül 8 nap alatt közlendő azon törvényszékkel is, a melynél vagy a melynek területén a vádlott alkalmazva van.
Ha a büntetés hivatalvesztésre szól: a határozatot az igazságügyministerhez is 8 nap alatt fel kell terjeszteni.
58. § A fegyelmi biróságnak itélete ellen a perujítás megengedtetik.
59. § Ha a fegyelmi eljárás megindítását magánfél kérelmezi, ez a közvádló jogaiba lép, annyiban, a mennyiben a közvádló a 39., 43. és 54-ik §-okban engedett föllebbvitellel nem élne, sőt a mennyiben a közvádló akár a fegyelmi eljárás megszüntetését (42. §), akár a vádlott felmentését (49. §) indítványozná, az eljárás folytatására, illetőleg a vádlott elmarasztalására ellenindítványt tehet. Ugyanezen jogok átszállnak a magánfélre akkor is, ha a közvádló által megindított fegyelmi eljárásba a vádhatározat (43-ik §) előtt beavatkozott, azon eltéréssel mindazáltal, hogy e beavatkozásnak a fegyelmi eljárás korábbi jogcselekményeire visszaható befolyása nincs. A vádhatározat után a magánfél többé be nem avatkozhatik.
Azonban e jogát a magánfél mindkét esetben csak ügyvéd által érvényesítheti, a kit köteles e czélra külön meghatalmazványnyal ellátni, s vagy mindjárt az első panaszlevélben, a melyben a fegyelmi eljárás megindítását kéri, vagy pedig beavatkozás esetén a beavatkozási kérvényben a fegyelmi biróságnak bejelenteni.
Ezen esetekben a fegyelmi biróság mindazon határozatokat, a melyek a jelen fejezet értelmében a közvádlóval közlendők, a magánfél ügyvédével is tartozik közölni, s ez a vizsgálati iratokat mind a biróságnál, mind a közvádlónál bármikor megtekintheti.
A fölebbviteli határidő a magánfélre nézve, a mennyiben neki e törvény szerint fölebbviteli joga van: azon naptól számíttatik, a melyen a közvádlónak fölebbviteli joga lejárt.
Ha a tárgyaláskor (49-ik §) a közvádló a vádlott felmentését hozná javaslatba: a magánfél ügyvéde, ha a közvádló javaslatában meg nem nyugodnék, a vádlott megbüntetésére, a büntetés nemére s a pénzbüntetés összegére irányzott indítványát köteles azonnal megtenni a nélkül, hogy e czélra a tárgyalás elhalasztását kérelmezhetné.
Ellenben a magánfélnek, a vádlott elleni fegyelmi eljárás megszüntetésére, vagy a vádlott felmentésére irányzott kérelme, a közvádló eltérő indítványának ellenében tekintetbe nem vehető.
60. § A fegyelmi biróság, ha látja, hogy a panaszlott cselekmény, vagy mulasztás bűntettet képez: az iratokat további eljárás végett az illetékes büntető birósághoz teszi át.
61. § Ha bármely hivatalnok ellen, ki a jelen törvény 2. § alá tartozik, akár a fegyelmi eljárás folyama közben, akár pedig azt megelőzőleg bűnvádi eljárás indíttatott: az illető biróság köteles a büntető per befejeztével az összes bűnvádi iratokat a jogerejű itélettel együtt a fegyelmi birósághoz azonnal áttenni, még akkor is, ha a vádlott a büntető biróság által a vád alól teljesen felmentetett.
A fegyelmi biróság azon esetben, ha a vádlott a büntető perben valamely bűntettre nézve bűnösnek találtatott, de hivatalvesztésre nem itéltetett: vádlottnak minden további kihallgatása nélkül az ellene megindítandó s illetőleg folytatandó fegyelmi eljárás iránt azonnal intézkedik.
Ha pedig a vádlott a büntető perben a bűntett vádja alól felmentetett, vagy csak valamely kihágás miatt itéletett büntetésre, a fegyelmi biróság, a közvádló meghallgatása után a 39. § értelmében mindenek előtt a fegyelmi eljárás megindítása vagy mellőzése iránt hoz határozatot.
62. § A fegyelmi biróság hivatalától felfüggeszti a vádlottat:
a) ha ellene a büntető biróság által bűnvizsgálat rendeltetik el;
b) ha a felfüggesztés a feljelentett fegyelmi vétség súlyos voltánál vagy természeténél fogva szükségesnek mutatkozik;
c) ha az első folyamodású fegyelmi biróság vádlottat hivatalvesztésre itélte, s ez ellen a vádlott felebbvitellel élt;
d) ha ellene csőd nyittatott, vagy pazarlás miatt gondnokság alá helyeztetett.
63. § Különösen sürgős esetekben a biróság elnöke is felfüggesztheti az alatta álló birósági tagokat és közegeket, irásba foglalt és körülményesen indokolt végzés által.
E végzés egyik példányát köteles az elnök a felfüggesztett hivatalnoknak kézbesíttetni s az egész eljárást a felfüggesztés után 24 óra alatt a fegyelmi biróságnak indokoltan bejelenteni. A felfüggesztés fentartása vagy megszüntetése fölött a fegyelmi biróság haladéktalanul határoz.
Vádlottnak szintén jogában áll az elnöki felfüggesztés ellen panaszt emelni, melyet vagy a felfüggesztést elrendelő elnöknél, vagy egyenesen a fegyelmi biróságnál nyújthat be. E panasz azonban nem akadályozza az elnöki végzés foganatosítását.
64. § A felfüggesztett hivatalnok felfüggesztésének tartama alatt semmiféle hivatalos teendőben nem járhat el; és sem át nem helyezhető, sem magasabb rangba, sem magasabb fizetési fokozatba nem juthat. Ezen felül, ha a felfüggesztést a fegyelmi biróság mondotta ki, a felfüggesztett hivatalnok fizetésének felét, csőd esetében pedig csak egy harmadát húzza.
65. § A felfüggesztés megszünik és a felfüggesztett előbbi hivatalába ismét visszahelyeztetik:
a) ha a vádlott a büntető törvényszék jogérvényes itélete által büntelennek nyilváníttatott, vagy csak kihágás miatt itéltetett büntetésre és a fegyelmi biróság akár egyik, akár másik esetben a fegyelmi eljárást mellőzendőnek határozza (61. §);
b) ha a vádlott a fegyelmi biróság által felmentetett, vagy nem hivatalvesztésre itéltetett;
c) ha a biróság elnöke által elrendelt felfüggesztést a fegyelmi biróság megszünteté.
A felfüggesztés megszüntével, a vádlott fizetésének a 64. § értelmében visszatartott része neki teljesen megtérítendő.
66. § Ha a biró vagy birósági hivatalnok eljárásában cselekvése vagy mulasztása által valakinek akár szándékosan, akár vétkes gondatlanságból kárt okozott, - a mennyiben az a törvényben meghatározott perorvoslattal nem volt elhárítható, - teljes kártérítéssel tartozik.
Ha pedig a biró vagy birósági hivatalnok a perorvoslatra nyilvánvaló vétsége által okot szolgátatott: a felsőbb biróság azt a perorvoslat felett hozott határozatában, a fél kérelmére az okozott költségek fizetésében elmarasztalja.
Ezenkivül felelős a biró vagy birósági hivatalnok azon károkért is, melyekért a törvény vagy törvényes rendelet által felelőssé tétetett.
67. § A 66. §-ban körülirt vagyoni felelősség a 2. és 3-ik §-ban elősorolt személyeken fölül kiterjed mindazon közigazgatási (törvényhatósági vagy községi) hivatalnokokra is, kik a peres vagy peren kivüli eljáráshoz tartozó polgári ügyekben, ugy szintén büntető ügyekben, hatósági cselekmények teljesitésére vagy birói meghagyások, illetőleg megkeresések foganatositására hivataluknál fogva kötelezve vannak.
68. § A kártérítési kereset az utóbbi 71. § esetének kivételével polgári perútra s a polgári törvénykezési rendtartás szerint illetékes birósághoz tartozik; de a kereset megindíthatására szükséges: hogy a kereshetőség, a IV-ik fejezetben szervezett fegyelmi biróság által s az ugyanott szabályozott fegyelmi eljárás útján előzetesen megállapíttassék.
E szabály alól kivételnek van helye:
a) ha a kárt okozó s bűntettet vagy fegyelmi vétséget képező cselekményre vagy mulasztásra nézve a vádlott már az illetékes biróság által bűnösnek vagy vétkesnek itéltetett;
b) ha a biró vagy birósági hivatalnok a fegyelmi eljárás meginditása vagy befejezése előtt hivataláról vagy nyugdijáról lemondott;
c) ha a kártéritési kereset a jelen törvény 3. és 67-ik §-aiban érintett személyek ellen indíttatik;
d) ha a kártéritési kereset a biró vagy birósági hivatalnoknak, vagy a 3-ik és 67-ik §-okban érintett személyeknek örökösei ellen indíttatik.
69. § A 68. § esetében a kereshetőség megállapitása iránti kérvény mindig a fegyelmi biróságnál nyújtandó be.
E kérvényben a kötelességellenes cselekmény vagy mulasztás határozottan megjelölendő és részletesen körülirandó, vagy a további bizonyitékul szolgáló adatok elősorolandók.
A kérvény vagy a fél, vagy az e végett külön meghatalmazással ellátott ügyvéd által irandó alá.
70. § A fegyelmi biróság határozata szintugy, mint a büntető biróság jogerejű itélete oly alapot képeznek, a mely a polgári peruton inditott kártéritési keresetben többé kifogás alá nem eshetik, s a polgári biróság eljárása ily esetben azon kérdésen kivül: ha vajjon a panaszlott cselekmény vagy mulasztás által okoztatott-e kár s ha vajjon ez nem volt-e valamely törvényes perorvoslattal elhárítható, csak a megtéritendő összeg meghatározására szorítkozik.
71. § Ha a kárt okozó cselekmény vagy mulasztás mint bűntett rendes bűnvádi eljárás tárgyát képezi, a károsult félnek választásától függ, kártéritési keresetét vagy a bűnvádi perben, vagy pedig ennek befejezése után polgári peruton (68. §) érvényesiteni.
72. § Ha a kártérítési igényre nézve a kereshetőség a fegyelmi biróság által megállapíttatott (68. §), tartozik a kérvényező a határozat kézbesítése után 30 nap alatt kártérítési keresetét a polgári törvénykezési rendtartás szerint illetékes polgári birósághoz, különbeni jogvesztés terhe alatt, beadni.
73. § A ki kárkereseti jogát a jelen törvény 19-ik §-a alapján az állam ellen akarja érvényesíteni, köteles igazolni: hogy a kártalanítás tárgyát az illető hivatalnok hivatalos minőségben vette át, vagyis: hogy az az átvételre vagy törvény, vagy törvényerejű szabályrendelet, vagy elvégre birói határozat által volt feljogosítva.
A kárt követelő fél választásától függ: az állam elleni kárkereseti jogának érvényesítése végett az államot a kártalanítási anyaperbe, mint szavatost megidézni, vagy pedig, ha azt nem tevé, az állam ellen külön pert indítani. Az állam mindkét esetben a vádlott jogaiba lép, s oly perben, a melyben sem mint szavatos, sem mint közvetlen alperes megidézve nem volt, kártérítésre érvényesen nem kötelezhető.
74. § A magánfélnek a 66. és 67-ik §-okban körülirt kártérítési keresete, hivatali bűntetteket kivéve, mind a 2-ik és 67-ik §-okban érintett személyek s ezeknek örökösei, mind pedig az állam irányában, a 72. § esetén kivül, elévül még akkor is, ha az a kártérítési keresetet s illetőleg fegyelmi eljárást a kárt okozó cselekmény vagy mulasztás elkövetésétől számítandó egy év alatt meg nem indította.
75. § A jelen törvény az első folyamodású biróságok szervezetével egyidejüleg lép hatályba.
A birák vagy birósági hivatalnokok ezelőtt elkövetett, de a jelen törvény hatályba lépte után tudomásra jutandó visszaéléseinek büntethetősége az eddigi törvények szerint itélendő meg; az eljárás azonban a jelen törvényben szabályozott mód szerint történik.
Ugyanez áll a vagyoni felelősségre nézve is.
A folyamatban levő fegyelmi eljárások a fegyelmi birósághoz teendők által, melynek elnöke meghallgatván az illető ügyészt: az eljárásnak a jelen törvény szabályai szerinti folytatása iránt intézkedik.
76. § Ezen törvény végrehajtásával az igazságügyminister bizatik meg.
