1871. évi XVI. törvénycikk

a tengeri kereskedelmi hajók köbözéséről * 

1. § A magyar korona országainak tengeri kikötőiben minden tengeri kereskedelmi hajó, legyen az belföldiek vagy idegenek tulajdona, legyen az belföldi vagy idegen hajó-gyárban épitve, vagy lett légyen az egyes alkatrészeiben oly módon átalakitva, hogy ez által tonnatartalma megmásittathatott, a jelen törvény szabálya szerint köbözésnek, azaz oly kimérésnek vetendő alá, mely által tonnatartalma megállapittatik.

2. § A köbözés módozatát szabályozó és jelen törvénynyel egyidejüleg közigazgatási uton közzéteendő határozatok, a mennyiben oly tengeri kereskedelmi hajók köbözésére vonatkoznak, melyek fedélzettel birnak s tökéletesen kimérhetők, a Nagybritánniában követett köbözési rendszerhez alkalmazandók és egyéb tekintetben is lehetőleg az angol köbözési eljáráshoz idomitandók.

A hajógyárban a hajó köbözése csak akkor történhetik, ha az a vizrebocsátásra tökéletesen kész.

3. § A köbözés kötelezettsége alól kivétetnek:

a) Azon államok hajói, melyekben az angolhoz lényegben hasonló köbözési eljárás van gyakorlatban és melyeknek köbözési bizonyitványai ennélfogva rendelet utján itt is érvényeseknek elismertettek.

b) Azon államok hajói, melyekkel e tekintetben különös szerződések állanak fenn.

4. § A hajóköbözésnél szükséges mérések a méter mérték szerint eszközlendők.

A méter tört részei deciméterek- és centiméterekben fejezendők ki.

A centiméter tört részei, ha 1/2 centimétert vagy ennél kevesebbet tesznek, tekintetbe nem veendők, ellenben egész centiméternek számitandók, mihelyt 1/2 centiméternél többet tesznek.

5. § A köbözés számszerinti eredménye képezi az illető hajó törvényesen kitudott tonnatartalmát.

E mellett az 1/2 tonnáig terjedő törtrészek tekintetbe nem veendők; azonfölül egy egész tonnának számitandók.

A köbözés eredményéről köteles az illetékes rév- és egészségügyi hatóság köbözési bizonyitványt kiállitani.

6. § Oly hajóknál, melyek gőz vagy más oly erő által hajtatnak, melynek előállitása és müködtetése a hajó belsejében a gép számára bizonyos tért igényel, az összes tonnatartalomból azon tér tonnatartalma levonandó, mely a mozgató erőnek előállitására és müködtetésére, valamint a valóságos és állandó szénkészlet számára szükséges.

A megengedhető levonás azonban az összes tonnatartalom 50%-át meg nem haladhatja.

A tonnatartalom maradványa képezi az illető hajónak törvényesen érvényes tonnatartalmát.

7. § A hajók köbözése oly kikötőkben, melyekben hites köböző van, az utóbbi által az illetékes m. kir. rév- és egészségügyi hatóság egy hivatalnokának közbenjöttével eszközlendő.

Oly kikötőkben, melyekben hites köböző nincsen, a belföldi hajók a legközelebbi hites köböző által köbözendők, azonban az illetékes rév- és egészségügyi hatóság engedélyt adhat arra, hogy ily hajók a köbözés czéljából más belföldi kikötőbe is mehessenek, melyben hites köböző van.

Külföldről szerzett vagy idegen hajóknál (a 2-ik §-ban kijelöltek kivételével), melyek oly belföldi kikötőbe érkeznek, hol hites köböző nincsen, a tonnatartalom megállapitása, ha a hajótulajdonos, vagy a hajós a köbözést a legközelebbi hites köböző által nem eszközölteti, a hajóokmányokban kijelölt tonnatartalomnak a törvényes tonnatartalomra való átszámitása által történik.

Az átszámitás által kitudott tonnatartalom mindaddig érvényesnek tekintendő, mig az illető hajó nem érkezik oly belföldi kikötőbe, melyben hites köböző van.

8. § A hajótulajdonos vagy ennek helyettese köteles a köbözésért a bélyegköteles köbözési bizonyitvány (4. §) kézhezvétele alkalmával köbözési illetékek fejében, a nyert köbözési eredmény minden tonnája után dijt fizetni, mely tonnánként hat (6) krt meg nem haladhat.

Száz tonnánál kisebb tartalmu hajónak köbözéséért átlagos köbözési dij szabatik meg, mely öt (5) forintnál nagyobb nem lehet. Ezenkivül a hites köböző netaláni utazási és élelmezési illetékei is a hajótulajdonos vagy ennek helyettese által megtéritendők.

Oly hajók köbözéseért, melyek tonnatartalma nem terjed tul tizenöt tonnán vagy melyek födélzettel nem birnak, semminemü dij nem jár.

9. § Oly hajók köbözési bizonyitványai, melyek belföldi kikötőben, ezen törvény hatályba lépte előtt köböztettek, mindaddig érvényesek, mig a hajó oly belföldi kikötőbe nem érkezik, melyben hites köböző van, hol azután a köbözés a jelen törvény szabályai szerint eszközlendő.

A hajótulajdonosnak azonban jogában áll a tonnatartalom megállapitását a 7. §-ban megjelelt átszámitás szerint kivánni mindaddig, mig hajója oly belföldi kikötőbe érkezik, hol hites köböző van.

10. § Jelen törvény életbe léptének napja a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister által fog meghatároztatni.

E naptól kezdve valamennyi a tengeri kereskedelmi hajók köbözésére vonatkozó s jelenleg fennálló szabályok hatályon kivül helyeztetnek.

11. § Jelen törvény végrehajtásával a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister bizatik meg.