A tengeri hajók köblözése vagyis, azon eljárás, mely szerint valamely hajó tonnatartalma, hitelesen meghatároztatik, a tengeri hajózást üző különböző államokban különféle módon eszközöltetvén, a követett eljárási módozattal változik egyszersmind az eredmény is, ugy hogy ugyanazon hajó más-más nemzet kikötőjében eltérő eljárás szerint méretvén meg, minden egyes esetben eltérő tonnatartalmat fog mutatni.
Igy például:
100 tonna spanyol köblözés szerint megfelel 127 tonnának a nálunk követelt köblözési módozat szerint.
| 100 tonna hamburgi köblözés | 117 | |
| 100 tonna franczia köblözés | 115 | |
| 100 tonna angol köblözés | 121 | |
| 100 tonna olasz köblözés | 117 | |
| 100 tonna norvég köblözés | 135 | |
| 100 tonna orosz köblözés | 128 a mi köblözési rendszerünk szerint. |
Világos lévén ezen egybehasonlitásból, hogy a mi tengeri kikötőinkben követett köblözési eljárás majdnem minden más nemzet köblözési módozatjánál számra nagyobb tonnatartalmat eredményez: nem tagadható az, hogy tengeri kereskedelmi hajóink mind azon kikötőken, hol a hajózási, kirakási, világitó torony, kalauz stb. illetékek a hajó-okmányokban kitett tonnatartalom után fizetendők, érzékeny hátrányban vannak más nemzetbeliek hajói irányában; ugy hogy a jelenlegi köblözési módozat azon egyetlen előnye, miszerint alkalmazása egyszerűbb módozatok szerint történik az emlitett hátránynyal szemben teljesen elenyészik.
A kormány iparkodott ezen hátrányokat lehetőség szerint enyhiteni, s igy különösen az európai dunai bizottmánynál, mely a Sulina torkolatban a hajózási illetékeket az angol tonna szerint szedeti, kieszközölte, hogy osztrák és magyar hajóktól az illeték a hajóokmány szerint kitett tonnatartalomnak csak 82/100 része után szedessék, valamint a Suez csatornatársulat igazgatóságánál is sikerült kieszközölnie, hogy ideiglenesen és azon igéret mellett, hogy köblözési rendszerünk törvényhozásilag az angol rendszer szerint fog szabályoztatni, - a csatornán átmenő hajóinktól szintén a fenebbi átszámitási kulcs szerint vétessenek a hajózási dijak.
Mind ezen intézkedések azonban csak ideiglenes természetüek, csak egyes tengeri utakra és kikötőkre vonatkoznak, e azonfelül az átszámitási kulcs sem felel meg tökéletesen a valóságnak, ugy hogy 42 osztrák és magyar hajó mérésének a galatzi consul által eszközölt
összehasonlitása szerint ezeknek összes tonna-tartalma saját köblözési módozatunk
| alapján | 22,696 tonnát | |
| a fenebbi átszámitási kulcs szerint | 18,614 tonnát | |
| az angol módozat szerint mérve pedig | 15,571 tonnát |
mutatott, tehát még az átszámitás daczára is kevesebbet, mint a mely tonna-szám után vétettek a hajózási illetékek.
Midőn s magyar kormány a felsorolt hátrányok elkerülése czéljából tengeri hajózásunk érdekében köblözési rendszerünk megváltoztatását többé nem tartja késleltethetőnek, tekintve, hogy egy a világforgalmat szabályozó egyforma köblözési módozat általános elfogadása még igen távol áll, és hogy ezen idővel behozandó általános köblözési eljárás valószinüleg szinte az angol rendszerre fog alapittatni - jelenleg követett köblözési eljárásunk helyébe, - egyetértőleg az osztrák kormánynyal - az Angolországban törvényesen behozott köblözési módozatnak elfogadását bátorkodik a t. képviselőháznak ajánlani, mely tekintetben a következő indokokra hivatkozhatik.
Az angol köblözési módozat tekintve a hajók különféle alakjait, legalkalmasabb a tonnatartalom pontos kideritésére s jelenlegi köblözési módozatunkhoz képest 20%-al kedvezőbb (kisebb) eredményt nyujt.
Ezen köblözési eljárás már az észak-amerikai egyesült államok és Dánia részéről is el lett fogadva, mig más tengeri hajózást üző hatalmak, mint Francziaország és az észak-német szövetség szinte hajlandók annak elfogadására.
Hajózásunk ezen rendszer elsajátitásával nemcsak azon hátrányoktól szabadul, melyek a hajóilletékek kiszámitásánál tengeri hajózásunkkal eddigelé aránytalanul terhelték: de ezenfelül kereskedelmi tengeri hajóink az angol Merchant Shipping Act, és az 1862-iki Amendement Act 60. Czikke értelmében még azon kedvezményben részesülnek, hogy Nagybritánia és az angol gyarmatoknak, valamint azon államoknak kikötőiben is, hol az angol köblözési módozat divatozik, ujbóli köblözés szüksége alól felmentetnek és igy az ismételt köblözéssel járó mulasztástól és költekezéstől menekülnek.
A bemutatott javaslat tehát elvben kimondja, hogy törvényes köblözési eljárásunk lényegben az angol eljáráshoz fog alkalmaztatni, annak részletei azonban, melyek nagyobbára a mérés és számitás műtani módozataira vonatkoznak és a szükséghez képest változtathatók, külön ministeri rendelet által fognak kihirdettetni.
A köblözési módozatnak javaslatba hozott ezen megváltoztatása által a hajóokmányokba igtatott tonnatartalom kevesbedése folytán a hajóilletékekből folyó jövedelmünk körülbelül 20%-kal lejebb fog ugyan szállani, de ezen csekély jövedelemhiány többszörösen pótoltatik az által, hogy egyrészt hajóink legtöbb helyt külföldön is kevesebbet fognak fizetni, másrészt tengeri forgalmunk könnyitettni és kereskedelmi tengerészetünk fejlődése növekedni fog.
Ehez azon további előny is járul, hogy hajósaink hajóikat többé nem fogják ugy épiteni, hogy a hajózási illetékeknél nyerendő csekélységért a hajó kellő biztonságát veszélyeztessék és gyorsabb menetét akadályozzák.
Egy általán ezen reform által kereskedelmi tengerészetünk más nemzetek tengerész lakossága által már régebben birt előnyök élvezetébe jut, miért is az angol köblözési rendszer elfogadása által összes tengerészetünk régi óhajtása teljesül.
Mindezen indokokból a magyar kormány ezen törvényjavaslatot a tisztelt képviselőháznak elfogadás végett tisztelettel ajánlja.
