1. § A községek:
a) városok, melyek a jelen törvény 64. §-a szerint rendezett tanácscsal birnak;
b) nagy községek (mezővárosok és nagy faluk), melyek rendezett tanácscsal nem birnak ugyan, de a törvény által rájuk ruházott teendőket saját erejökből teljesiteni képesek;
c) kis községek, melyek a törvény által a községekre ruházott teendőket korlátolt anyagi viszonyaik miatt saját erejökből teljesiteni nem képesek és e végből más községekkel kell szövetkezniök.
2. § A község a törvény korlátai között önállóan intézi saját belügyeit, végrehajtja a törvénynek és a törvényhatóságnak az állami és a törvényhatósági közigazgatásra vonatkozó rendeleteit.
3. § Közigazgatási ügyekben a községek felebbviteli hatósága első fokban a törvényhatóság, második fokban a kormány.
4. § A község hatósága kiterjed a községben s a község területén lakó vagy tartózkodó minden személyre, és a községben és területén létező minden vagyonra.
5. § Kivétetnek ez általános szabály alól:
a) A hadseregnek, haditengerészetnek és honvédségnek tettleges szolgálatban álló tagjai a katonai szolgálatra vonatkozó s általában az 1867. XII. tc. 14. § és az 1868. XL. tc. 54. §-a szerint a katonai biróság hatásköréhez tartozó ügyekben.
b) Ő Felségének a királynak s udvarának állandó vagy ideiglenes lakhelyül szolgáló épületek és azok tartozékai.
c) Kizárólag erőditési és más katonai czélokra tényleg használt minden épület vagy helyiség a használat tartama alatt.
6. § Minden honpolgárnak valamely község kötelékébe kell tartoznia.
7. § Minden honpolgár azon község kötelékébe tartozik, melynek illetősége alatt e törvény kihirdetésekor áll.
8. § A nő a házassági kapcsolat tényleges tartama alatt férje községi illetőségét követi, s megtartja azt az özvegy is, a mennyiben a 10. § a) pontja értelme szerint illetősége meg nem változik.
9. § Kiskoru gyermekekre nézve az atya, vagy a mennyiben birói itélet által a gyermekek feletti gondoskodás az anyára bizatott, ennek községi illetősége határoz.
Törvénytelen ágyból származottak az anya községi illetőségéhez tartoznak.
10. § Azon esetekben, melyekre a fentebbi §-ok nem alkalmazhatók:
a) a honpolgár azon községhez tartozik, a melyben legalább két év óta állandóan lakik és adót fizet;
b) oly egyénekre nézve, kik az a) pont alatti szabály alá nem vonhatók, és a községből, melyben születtek, eltávoztak a nélkül, hogy más község illetőségébe felvétettek volna, a szülők, illetőleg az anya községi illetősége határoz;
c) a lelenczek, vagy általában oly egyének, kiknek születési helye nem tudatik, azon községhez tartozóknak tekintetnek, a melyben találtattak, vagy az utóbbi időkben leghosszabb ideig tartózkodtak;
d) a hadseregben szolgált vagy szolgáló egyének, a kiknek községi illetősége a fentebbi szabályok alapján meg nem állapitható, azon községhez tartozóknak tekintetnek, a honnét besoroztattak.
11. § A községi illetőség a községi kötelékbe való felvétel által is megszerezhető.
12. § Minden honpolgárnak joga van más községbe települni.
A települő ezen szándékát azon községnek, a melybe telepedni akar, bejelenti, s a község a települést csak azon esetben tagadhatja meg:
a) ha a települő ellen bebizonyittatik, hogy bűnvádi kereset, vagy büntetés alatt van;
b) ha a község terhelése nélkül magát fentartani nem képes.
13. § A telepedés által azon községi kötelék, melyben addig állott, nem szünik meg.
14. § Ha a települt azon község kötelékébe, a melybe áttelepedett, fel akar vétetni: a végett az illető községhez szóval vagy irásban folyamodik; a község a fölvételt azonnal megadhatja.
15. § A települttől a község kötelékébe felvétel nem tagadtathatik meg:
a) ha a községben 2 évig állandóan lakott;
b) ezen idő alatt ugyanott a községi, ezek nem létében egyéb közterheket folytonosan viselte; és
c) a 12. §-ban érintett kivételek alá nem esik.
16. § A fölvett rendes községi taggá válik, a községi tagoknak jelen törvény által biztositott jogaiban részesül, s a községi kapcsolatból eredő kötelezettségeket teljesiteni tartozik.
17. § Oly községek, melyek községi terheiket teljesen a községi vagyon jövedelmeiből fedezik, a község kötelékébe felvételt mérsékelt dij fizetéséhez köthetik. E dij, szabályrendelet utján az illető község által állapittatik meg.
Az e tárgyban hozott szabály azonban jóváhagyás végett az illető törvényhatósághoz felterjesztendő, a törvényhatóság határozata a belügyministerhez felebbezhető.
18. § A községi kötelékbe felvételről azon község előljárósága, melynek a felvett eddig tagja volt, egyidejüleg értesitendő.
19. § Oly idegenek, kik két év óta állandóan az országban laknak, folytonosan adót fizetnek, és más államnak nem alattvalói, a községek által a községi kötelékbe felvehetők, ha a 12., 14. és 15. §-ok feltételeinek eleget tesznek.
20. § Minden területnek valamely községhez kell tartoznia.
21. § A terület azon községhez tartozik, a melyhez eddig is tartozott, vagy a melynél eddig az államadót fizette.
Azt, hogy olyan puszta, mely eddig egy községhez se tartozott s közvetlen a királyi adóhivatalnál fizette adóját, közigazgatásilag ugyanazon törvényhatóság melyik szomszéd községéhez tartozzék? a tulajdonos, illetőleg a tulajdonosok azon része határozza meg, mely együtt a puszta összes egyenes államadójának felénél nagyobb részét fizeti.
Ha netalán a vélemények kettőnél több felé oszolván, az egyenes államadó felénél többet fizetők szavazata egyik mellett sem nyilvánul, vagy azon község, melyhez a puszta tulajdonosa vagy tulajdonosai tartozni kivánnak, a pusztának a községhez kapcsoltatásába beleegyezni nem akar, az iránt, hogy az ily puszta közigazgatásilag mely szomszéd községhez tartozzék, az illető törvényhatóság fog a puszta tulajdonosának és a szomszéd községeknek meghallgatásával határozni.
22. § A község:
a) saját belügyeiben határoz és szabályrendeleteket (statutumokat) alkot;
b) határozatait és szabályrendeleteit saját választott előljárói és közegei által hajtja végre;
c) rendelkezik a község vagyona fölött;
d) községi adót vet ki és hajt be;
e) gondoskodik a tisztán községi utakról és egyéb közlekedési eszközökről;
f) hasonlag gondoskodik a községi iskolákról és más rokon intézetekről;
g) kezeli a tüz és közrendőrséget s a szegényügyet;
h) gyakorolja mindazon jogokat és teljesiti mindazon kötelességeket, melyek a községeket törvény szerint megilletik.
23. § Rendezett tanácsú városok a 22. §-ban elősorolt jogokon felül:
a) kezelik a helyi igények szerint a piaczi, mezei, hegyi, vásári, épitészeti és közegészségi rendőrséget;
b) gyakorolják az árva- és gyámhatóságot, a községi árvák és gondnokság alatt állók mindazon ügyeiben, melyek a rendes biróság illetőségéhez nem tartoznak;
c) eljárnak az ipar- s a gazdák és cselédeik között a szolgálati viszonyból keletkezett ügyekben, a törvény és szabályrendeletek értelmében.
24. § Árva- és gyámhatósági jogát a rendezett tanácsú város egy állandó árvaszék által gyakorolja.
Az árvaszék áll a polgármesterből, a városi ügyészből, a számvevőből, árvaszéki egy vagy több ülnökből s a szavazattal nem biró közgyámból. Elnöke a polgármester, akadályoztatása esetén egyik árvaszéki ülnök.
Érvényes határozathozatalra az elnökkel együtt szavazattal biró 3 tag jelenléte szükséges.
Az árva- és gyámügyek fölebbviteli hatósága elsőfokban a törvényhatóság, másodfokban a belügyminister.
25. § Az árva-ügyek ellátására s az árvapénzek kezelésére nézve az egyes városokban fennálló gyakorlat, az árva-ügy országos és végleges rendezéseig továbbra is fentartható, de ha azt a törvényhatóság vagy város addig is czélszerübben akarja alakitani, azt szabályrendelettel teheti; a törvényhatóság által alkotott szabályrendelet azonban jóváhagyás végett a belügyministerhez, a város által hozott szabály a törvényhatósághoz, és onnét a belügyministerhez terjesztendő fel.
26. § Csak a törvényhatóság jóváhagyása után hajtathatik végre minden oly határozat, mely:
a) a községi adó megállapitására, kivetésére és behajtására,
b) községi vagyon elidegenitésére vagy szerzésére, 6 éven tul terjedő haszonbérletek megkötésére,
c) kölcsönvételekre,
d) uj hival rendszeresitésére, vagy a fennállo megszüntetésére,
e) a költségvetésben elő nem forduló terhes szerződések megkötésére, vagy felbontására, és jelentékeny közmüvek emelésére,
f) történelmi és műemlékek fentartására, átalakitására és lebontására vonatkozik,
g) nemkülönben minden határozat, melyre a törvény felsőbb megerősitést rendel.
A törvényhatóság határozata ellen 15 nap alatt a község a belügyministerhez folyamodhatik.
Ha a törvényhatóság a határozat felterjesztését követő legközelebbi közgyülésében, vagy a kormány a felfolyamodás folytán tett felterjesztés beérkezésétől számitandó 40 nap alatt nem nyilatkozik: a község határozata hallgatag helybenhagyottnak tekintetik, és végrehajtható.
27. § A község minden sérelmes határozata ellen az érdeklettek a szabályszerű kihirdetéstől, illetőleg kézbesitéstől 15 nap alatt a törvényhatósághoz, és onnan 15 nap alatt a belügyministerhez folyamodhatnak.
Azt, hogy a határozat csak birtokon kivül fölebbezhető, magában a határozatban mindig világosan ki kell fejezni.
E záradék hiányában a határozat birtokon belül felebbeztethetik.
28. § A törvényhatóság a 26. §-ban elősorolt, vagy a 27. § értelmében felebbezett ügyeken kivül csak azon esetben avatkozhatik a község belügyeibe, ha közbenjárását vagy segélyét maga a község képviselete kéri ki és veszi igénybe.
Ellenkező esetben a község a kormánynál kereshet orvoslást.
29. § A község szabályrendelete a törvénnyel, a kormány és törvényhatóság hatályban levő szabályrendeleteivel nem ellenkezhetik; a törvényhatósághoz azonnal fölterjesztendő, és csak ennek nyilvános vagy hallgatólagos jóváhagyása után hajtathatik végre.
30. § Olyan szabályrendelet, mely a 29. § rendeletébe ütközik, a törvényhatóság által megsemmisitendő.
Ha a törvényhatóság a felterjesztést követő legközelebbi közgyülésben nem nyilatkozott, a szabályrendelet helybenhagyottnak tekintetik.
A törvényhatóság megsemmisithető határozata a belügyministerhez felebbezhető.
31. § Egyesek, a sérelmes szabályrendeletek megváltoztatásáért a községhez, s a községnek e tárgyban hozott sérelmes határozata ellen a törvényhatósághoz, s onnét a belügyministerhez folyamodhatnak.
32. § A törvényhatóságnak s illetékes közegeinek az állami s a törvényhatósági közigazgatásra vonatkozó rendeleteit a község vita és határozat tárgyává nem teheti s föltétlenül végrehajtani köteles.
33. § A rendezett tanácsú városok, közvetlenül és kizárólag az alispán, kis és nagy községek a járási (szakasz) tisztviselőség utján veszik a törvényhatóság rendeleteit, s ezekre vonatkozólag a törvényhatósággal, ezen hatósági közegek utján, érintkeznek.
34. § A község az önkormányzat jogát képviselő testülete által gyakorolja.
A képviselőtestület felerészben a választó közönség választottaiból, hason felerészben pedig a legtöbb egyenes államadót fizető községi lakos vagy birtokos nagykoru honpolgárokból áll.
35. § A választás alá nem eső képviselők névjegyzéke minden évben kiigazittatik.
A kiigazitást, az adókimutatás alapján, kis és nagy községekben a szolgabiró, rendezett tanácsú városokban egy küldöttség eszközli, melyet a képviselőtestület választ.
A küldöttség a kitüzött és kihirdetett napokon nyilvánosan tartja üléseit, s eljárásáról a képviselőtestületnek indokolt jelentést tesz.
A névjegyzék és sorrend megállapitásánál csak a községben és területén fekvő vagyon, s a községben s területén élvezett jövedelem összes egyenes államadója, s a községben fizetett személyes kereseti adó vétetik számitásba; továbbá:
az állami, felekezeti és magán-tanintézetek tanárai, néptanitók, a tudományos akademiák tagjai, a folyóirat- és lapszerkesztők, a lelkészek, az ipar- és kereskedelmi kamarák bel- és kültagjai, ugyszintén a magyar államban érvényes oklevéllel ellátott tudorok, ügyvédek, orvosok, mérnökök, gyógyszerészek, sebészek, bányászok, erdészek- és gazdatiszteknek összes egyenes államadója kétszeresen számittatik.
A férj vagy atya államadójába a nő, valamint kiskoru gyermekek államadója is beszámitandó, ha a nőnek vagy a kiskoru gyermekeknek vagyonát kezeli.
Midőn ketten vagy többen fizetnek hasonmennyiségű államadót, ezek között a sorshuzás dönt; midőn pedig ezen eset olyan egyének közt fordul elő, kik közül az egyik egyszeresen, a másik pedig kétszeresen számitott államadó folytán juthatna a képviselő-testületbe: az utóbbi bir elsőbbséggel.
36. § A névjegyzékbe nem vétethetik fel:
a) a ki valamely bűntény miatt elmarasztaltatott, a marasztaló itélet kihirdetésétől, a büntetés egész tartama alatt;
b) a ki a község közjavadalmait haszonbérli, vagy a községgel más szerződési viszonyban áll;
c) a hadsereg (hadi tengerészet) állományában tettleg szolgáló katonák, valamint a tettleges állományban álló honvédek;
d) állami és megyei tisztviselők, ha fizetéseik után járó jövedelmi adón kivül más adót a községben nem fizetnek.
37. § A községi képviselők számát a népesség száma szabályozza, t. i. minden 100 lélek után egy képviselő választatik.
A választott és nem választott képviselők összes száma azonban kis községekben 10-nél kevesebb, 20-nál több, nagy községekben 20-nál kevesebb, 40-nél több, rendezett tanácsú városokban 48-nál kevesebb és 200-nál több nem lehet.
A képviselők választása, ha a községi választók összes száma a 600-at meghaladja: választó kerületenként, ha meg nem haladja: tömegesen eszközöltetik.
Egy-egy választó-kerületben 200-nál kevesebb és 600-nál több választó nem lehet.
A választó-kerületeket a képviselőtestület alakitja.
Egy-egy választó-kerület lehetőleg páros számban csak annyi képviselőt választ, a mennyi a képviselőtestület választás alá eső tagjaiból a kerület választóinak az összes választókhoz viszonyitott aránya szerint a kerületre esik; ugyanez alkalommal ott, hol a választás tömegesen eszközöltetik, a választandó képviselők összes számának 1/4 része erejéig póttagok választandók; ott pedig, hol a választás kerületenként történik, az egyes kerületekben a póttagok választása is, az ott választandó képviselők számához képest, eszközlendő, ugy azonban, hogy minden kerület legalább 1 póttagot válaszszon.
38. § Községi választó:
a) minden 20 éves községi lakos, ha saját vagyonától vagy jövedelmétől a föld-, házjövedelmi, vagy személyes kereseti adót a községben már két év óta fizeti; a ki azonban személyes kereseti adón kivül egyéb adót nem fizet, csak azon esetben, ha gazdai hatalom alatt nem áll;
b) továbbá minden testület, intézet, társulat és czég, ha a községben fekvő vagyonnal bir és attól adót fizet (40. §);
c) azon idegenek, kik a 19. § rendelete alá esnek, vagy rendeleteinek eleget tesznek.
39. § Választó-joggal nem birnak:
a) a hadsereg (haditengerészet) állományában tettleg szolgáló katonák, valamint a tettleges állományban álló honvédek;
b) a kik valamely bűntény miatt vizsgálati fogságban vannak;
c) a kik valamely bűntény miatt elmarasztaltattak, a marasztaló itélet kihirdetésétől a büntetés egész tartama alatt;
d) csőd alatt levők;
e) állami és megyei tisztviselők, ha fizetéseik után járó jövedelmi adón kivül más adót a községben nem fizetnek.
40. § A községben fekvő vagyonnal biró kiskoruakat, és gondnokság alattiakat a gyám, illetőleg gondnok, a nőket, testületeket, intézeteket, társulatokat, czégeket, a meghatalmazott képviseli a választásnál.
Máskülönben a választói jog csak a jogosult által és csak személyesen gyakorolható.
41. § A választók névjegyzékét, és pedig a hol választó-kerületek vannak, választó-kerületenként a képviselőtestület által kiküldött választmány állitja össze a legközelebb lefolyt két évi adó-lajstromokból és más adatokból.
A betürendben összeállitott névjegyzék öt napon át a község házánál közszemlére kitétetik, s a következő 5 napon beadott észrevételek alapján a kiküldött választmány által kiigazittatik.
Azt, hogy a névjegyzék mely napokon szemlélhető meg, s meddig adhatók be az észrevételek: az előljáróság bemondás, falragasz, vagy más szokásos módon hirdeti ki.
42. § Községi képviselővé választathatik:
Kis és nagy községekben minden nagykoru községi lakos, a ki a 38. és 39. § értelmében választási joggal bir, azoknak kivételével, kik a község közjavadalmait haszonbérlik vagy a községgel más számadási viszonyban állanak;
rendezett tanácsú városokban mind az, a ki országgyülési képviselő-választásra jogositva van, ha egyszersmind irni és olvasni tud.
43. § A képviselő-testület választás alá eső tagjai három évenként 6 évre választatnak.
A legelső alkalommal megválasztottak közül az első három év leteltével, minden választókerületre külön eszközlött sorshuzás utján minden második tag kilép.
Jövőre pedig minden 3 év leteltével a póttagok (44. §) és azok lépnek ki, a kik a szabályszerü 6 évet már kitöltötték.
A sorshuzást a közgyülésen az elnök eszközli.
A kilépett képviselők ujra választhatók.
44. § A ki az igazoló-választmány (53. §) semmitő határozata folytán esik el képviselői állásától, továbbá aki időközben elhal, vagy elveszti képviselői képességét (39. § b. c. d.) vagy községi előljáróvá választatik, s végre a ki lemond a képviselőségről, annak helyét - ha adó alapján lépett a képviselőtestületbe - a sorrendbe következő legtöbb adót fizető mint póttag foglalja el; ha választás által nyerte megbizatását, helyét a választás alkalmával legtöbb szavazatot nyert póttag sorrend szerint foglalja el.
45. § Az, a ki több választó-kerületben választatott meg képviselőnek, azon kerületet fogja képviselni, melyet maga jelöl ki; helye pedig a sorrendben következő póttag által töltetik be.
46. § Ha olyan választatik meg, a ki az adó alapján már tagja a képviselőtestületnek, és választott tagsági minőségét megtartja, helyére a sorrendben következő legtöbb adót fizető lép.
47. § A választás napját:
kis és nagy községekben a szolgabiró, rendezett tanácsú városokban az alispán tűzi ki.
A határnapot csak a legtöbb adót fizetők névjegyzékének összeállitása, illetőleg kiigazitása (35. §) s közzététele után lehet kitűzni.
48. § A választás, a szavazók nevének nyilvános följegyzése mellett, szavazatlapok által történik.
Ha a szavazatlap több nevet tartalmaz, mint a hány bizottsági tagot a község, illetőleg a községi választó-kerület választani jogositva van, az utólirott nevek nem vétetnek számba.
Ha azok közül, kik ily módon a szavazatok legkisebb számával lennének megválasztva, - többen egyenlő szavazatot nyertek, a fölött, hogy ki legyen a képviselő: a választás elnöke által kihuzott sors dönt.
49. § A tömeges választást mint választási elnök:
kis és nagy községekben a szolgabiró;
rendezett tanácsú városokban az alispán, - ezeknek akadályoztatása esetében a törvényhatóság által e végre kiküldött helyettesek;
a kerületenkénti választást a képviselőtestület egy-egy küldötte mint választási elnök vezeti.
A választók, a választás megnyitásakor az elnök mellé 4 bizalmi férfiút jelölnek ki maguk közül.
Ha e joggal élni nem akarnak, a bizalmi férfiakat az elnök nevezi ki.
50. § A választás egy-egy községre, s a hol választó-kerületek vannak, egy-egy választókerületre nézve egy-egy napnál tovább nem tarthat. Városokban kezdődik reggeli 8 órakor s végződik esti 6 órakor; községekben a szolgabiró által kitüzendő és legalább 8 nappal előbb szabályszerüleg kihirdetendő időben veszi kezdetét és végződik be.
E határidőn túl szavazatot elfogadni nem lehet.
A választások egyes község valamennyi kerületére nézve 3 nap alatt befejezendők.
51. § A szavazatok összeszámitása nyilvánosan történik, s erről jegyzőkönyv vezettetik.
Ha az összeszámitás félbeszakasztatik, a jegyzőkönyv és a szavazatlapok a szavazatszedési szekrénybe záratnak, melyet a választási elnök és legalább 2 bizalmi férfiu lepecsétel.
A szavazás eredményét a választási elnök a hely szinén azonnal kihirdeti, s eljárásáról a képviselőtestületnek tüzetes jelentést tesz.
A megválasztott képviselők névjegyzéke pedig azonnal közzététetik.
52. § A választási eljárásra vonatkozó panaszok, vagy a megválasztott képviselő választhatósága ellen tett észrevételek: a választástól számitott 10 nap alatt az igazoló-választmányhoz nyujtatnak be.
53. § Az igazoló-választmány a képviselőtestület által a választást megelőzőleg, a képviselők közül választott 2, kis és nagy községekben a szolgabiró, rendezett tanácsu városokban pedig az alispán által a képviselők közül kinevezett két tagból és ugyanannyni póttagból áll.
Elnöke kis és nagy községekben a szolgabiró, rendezett tanácsu városokban az alispán, illetőleg a törvényhatóság által e végre kiküldött helyetteseik.
A választmány tollvivője és előadója a jegyző.
Ülései nyilvánosak.
54. § Az igazoló-választmány határozatai a kézbesitéstől 5 nap alatt a törvényhatósághoz felebbezhetők, mely a vitás kérdésekben végérvényesen dönt.
55. § Ha a választás a községekben, illetőleg a választókerületekben mindenütt befejeztetett: a szolgabiró, illetőleg alispán, - tekintet nélkül az igazoló-választmány folyamatban levő eljárására, - az uj képviselő-testületet összehivja, azt alakultnak kijelenti, és ha általános tisztujitás következik, annak napját kitűzi.
56. § A választási elnökök és a bizalmi férfiak a törvény különös oltalma alatt állanak.
A személyes biztosság tekintetében ugyanazon rendszabályok alkalmazhatók, melyek az országos képviselőválasztásoknál alkalmaztatnak, s az elkövetett vétségek a választó-törvény szabványai szerint büntettetnek.
57. § A közgyülés rendes elnöke kis és nagy községekben a biró, - rendezett tanácsu városokban a polgármester.
Ha a rendes elnök akadályoztatnék, amott a helyettes biró, emitt a helyettes polgármester, s hol ilyenek nincsenek, a legidősebb tanácsbeli elnököl.
58. § A közgyülések számát és idejét a község szabályrendelettel állapitja meg, de minden községben minden tavaszszal a mult évi számadások megvizsgálása, és minden őszszel a jövő évi költségvetés megállapitása végett - az illető törvényhatóság tavaszi és őszi közgyülését legalább egy hónappal megelőzőleg - közgyülést kell tartani.
Ha a biró, polgármester, vagy maga a képviselőtestület, vagy tagjainak egy negyede jónak látja, rendkivüli közgyülés annyiszor tartathatik, a hányszor a körülmények igénylik.
Az elnök mind a rendes, mind a rendkivüli közgyülés határnapjáról, s az azokon felveendő tárgyakról a képviselőtestület tagjait legalább 24 órával a gyülés előtt mindig értesiteni tartozik.
A rendes gyüléseken azonban az elnök által kitüzötteken kivül más tárgyak is vétethetnek tanácskozás alá, s a gyülés egyes tagjai által önálló inditványok is tétethetnek. Ily önálló inditványok azonban legalább 24 óra közbenjöttével vétethetnek csak tárgyalás alá.
59. § A közgyüléseken a jelenlevők határoznak.
A tanácskozás ügyrendét a község szabályrendelettel állapitja meg.
60. § A közgyüléseken az előljáróság tagjai közül csak a polgármester, biró, jegyző, rendőrkapitány, tanácsnok, ügyész, árvaszéki ülnök, pénztárnok, számvevő, közgyám, orvos és mérnök bir szavazattal, és mindegyik csak olyan ügyekben, melyek által személyileg érdekelve nincs.
A többi tisztviselők a közgyüléseken felszólalhatnak, s ha felhivatnak, felszólalni kötelesek is, de szavazattal csak azon esetben birnak, ha a képviselő-testületnek különben is tagjai.
61. § A gyülést az elnök nyitja meg és zárja be, ő vezeti a tanácskozást és őrködik az ügyrend megtartása fölött.
Jogában és kötelességében áll az elnöknek a csendzavaró hallgatóságot előre bocsátott megintés után a teremből kiutasitani, s a szólót a tárgyhoz térésre, s ha attól ismételve eltért, vagy az illedelmet sértené, rendre utasitani, s ha ez nem használna, a szót tőle azon tárgyban megvonni.
A kérdést szavazatra az elnök teszi fel.
Szavazás előtt a kérdés megállapitásához a tagoknak szólni jogukban áll, véleménykülönbség esetében a többség határozata dönt.
A szavazatok a szólók szerint vétetnek számba, de ha 5 tag kivánja, vagy ha a községi törzsvagyon elidegenitéséről, megterheléséről, terhes szerződések kötéséről és községi kölcsönről van szó, az elnök a névszerinti szavazást elrendelni mindig köteles.
62. § A ki a tanácskozás méltóságát vagy a gyülés tagjait sértő kifezéssel él, s azt rögtön vissza nem vonja, a gyülés által a felebbezés kizárásával kis és nagy községekben 15 frtig, - rendezett tanácsu városokban 50 frtig terjedhető s közigazgatási uton behajtható birságra büntettethetik.
A birság a szegények pénztárába fizetendő.
Ha széksértés megtorlása inditványoztatott, elsőbben a felett kell szavazni, hogy a vádlott büntetendő-e, azután a birság mennyisége fölött.
63. § A képviselő-testület határozatait és a törvényhatóság rendeleteit a községi előljáróság hajtja végre.
64. § A községi előljáróság áll:
kis községekben: a biróból és helyetteséből, (másod- vagy törvénybiróból) legalább 2 tanácsbeliből, (esküdt, hites) és a körjegyzőből;
nagy községekben: a biróból és helyetteséből, (másod- vagy törvénybiró) legalább 4 tanácsbeliből, pénztárnokból, községi jegyzőből, illetőleg jegyzőkből, közgyámból, és a hol van, a rendes községi orvosból.
A rendezett tanácsu városokban az előljáróságot a tanács tagjai képezik, t. i. a polgármester, rendőrkapitány, tanácsnokok, főjegyző, rendes fizetéses jegyzők, főügyész, rendes fizetéses ügyészek, árvaszéki ülnök, pénztárnok, számvevő, ellenőr, közgyám, levéltárnok, orvos, mérnök s a község által a helyi igények szerint rendszeresitett más tisztviselők.
65. § Rendezett tanácsu városokban a tanácsnak s a tanács fejének, a polgármesternek, a képviselő-testülethez, illetőleg az egyes tisztviselőkhöz való viszonyát, nemkülönben a tanács és egyes tisztviselők munka-, jog- és hatáskörét s a segéd-, kezelő- és szolgaszemélyzet szervezetét a képviselőtestület szabályrendelettel állapitja meg.
E szabályrendelet a törvényhatóság jóváhagyása alá terjesztendő.
Kis és nagy községekben a biró, jegyző, tanácsbeliek, illetőleg pénztárnok és közgyám kötelességeinek, a szolgaszemélyzet létszámának megállapitására nézve - az illető törvényhatóságok az ujabb törvény szerinti átalakulásuk után 2 hónap alatt általános szabályrendeletet hoznak.
Ezen általános rendszabályok alapján kötelesek a községek egy hónap alatt - tekintettel helyi viszonyaikra - részletesen megállapitani a nevezett előljárók teendőit, s a szolgaszemélyzet létszámát rendező községi szabályrendeletet. Az ekkép alkotott községi szabályrendeletek szintén a törvényhatóság jóváhagyása alá terjesztendők.
66. § Rendes fizetést huz:
kis és nagy községekben a jegyző, illetőleg jegyzők, a körjegyző, és a hol van, a rendes községi orvos;
rendezett tanácsu városokban az előljáróság, a kezelő- és segéd-személyzet valamennyi rendes tagja.
A fizetés, valamint az esetleges napidijak mennyiségét a község szabályrendelettel állapitja meg.
Kis és nagy községekben az előljáróknak általában adassék-e fizetés? és mennyi? tekintettel az eddigi szokásra, a község vagyoni viszonyaira és az előljárók elfoglaltatására, a fentebbi §-ban érintett szabályrendeletben maguk a községek állapitják meg.
67. § A polgármester évi rendes fizetése kevesebb nem lehet azon javadalomnál, melyet az illető törvényhatóság a szolgabirák részére megállapit.
A községjegyző fizetését a nagy községekre nézve a képviselőtestület meghallgatásával s a község, illetőleg a szövetkezett helységek anyagi viszonyaihoz képest, a törvényhatóság állapitja meg.
E fizetés, nem számitva a természetben kiszolgáltatandó szabad lakást, - 400 o. é. forintnál kevesebb nem lehet.
A jelen törvény kihirdetése előtt megállapitott fizetéseket alább szállitani nem lehet. Kivételnek e tekintetben csak akkor lehet helye, ha az illető község tulterheltetését kimutatja, s ha a leszállitást a törvényhatóság helybenhagyja.
Az elaggott jegyzők, s a jegyzők özvegyei és árvái sorsának biztositásáról, segély- és nyugdijpénztárak vagy gyámintézetek felállitása által a törvényhatóságok szabályrendeletileg tartoznak intézkedni. E czélból több törvényhatóság is szövetkezhetik.
A jegyzők által eddig használt községi földek jövőre is a jegyzőknél hagyandók, de a földnek az adó-kataster szerint fölvett évi jövedelme, a megállapitott készpénzfizetésből levonathatik.
68. § A körjegyzőt a szövetkezett helységek közösen fizetik.
Azt, hogy valamely körjegyzőség a körjegyző mellett aljegyzőt is tartson, ugyszintén azt is, hogy a körjegyző és segédjegyző melyik községben lakjék, s a szövetkezett helységek mily mérvben járuljanak a körjegyző fizetéséhez s a közös kiadásokhoz, a képviselő-testületek és az illető közigazgatási tisztviselő meghallgatása mellett, esetről-esetre az alispán határozza meg; e határozat a közgyülésre felebbezhető.
69. § Kis községekben a birót és tanácsbelieket a választó közönség (37., 38. és 39. §) a körjegyzőt a szövetkezett helységek képviselő-testületeinek egyeteme;
nagy községekben az összes előljáróságot a választó-közönség;
rendezett tanácsu városokban pedig a képviselő-testület választja.
70. § Az előljáróság a jegyző kivételével:
kis és nagy községekben három évre;
rendezett tanácsu városokban 6 évre választatik.
A község- és körjegyző élethossziglan megtartja hivatalát, s attól közigazgatási uton csak következő esetekben mozdittathatik el:
a) kötelességeinek teljesitésére való elégtelensége,
b) hivatalbeli hanyagság,
c) a közigazgatás körében elkövetett visszaélések miatt.
Mindezen esekben a község, vagy az illető törvényhatósági tisztviselő jelentése folytán, a törvényhatóság közgyülésének határozata által a jegyzőt közigazgatási uton elbocsáthatja hivatalából.
A törvényhatóság határozatának hozatalát mindig rendes vizsgálatnak kell megelőznie.
A törvényhatóság határozata felebbezhető a belügyministerhez.
71. § Kis községekben a birói hivatalt csak rendkivüli akadályoztatás eseteiben lehet visszautasitani, s a megválasztott község-lakos 100 forintig terjedhető büntetés sulya alatt legalább egy évig viselni tartozik hivatalát.
Rendkivüli akadályoztatás eseteiben a megválasztottnak indokolt folyamodására az alispán adja meg a fölmentést. Az alispán határozata felebbezhető a törvényhatósághoz.
Az, a ki a birói tisztséget már egy éven át viselte, vagy a birságot lefizette, nem kötelezhető, hogy azt tovább viselje, vagy 6 év leforgása alatt ujból elvállalja.
72. § A községi előljáróság választása a községi tisztujitó székeken eszközöltetik.
A tisztujitó szék elnöke kis és nagy községekben a szolgabiró, vagy akadályoztatása esetén a törvényhatóság által e czélból előre kijelölt helyettese;
rendezett tanácsu városokban az alispán vagy akadályoztatása esetében a közgyülés által e végre kiküldött helyettes.
73. § Előljáróvá választathatik minden nagykoru honpolgár, a ki községi választó és a 74. és 76. §-ban elősorolt kivételek alá nem esik.
A jegyzők, orvosok, ügyészek és mérnökök azonban megválaszthatók anélkül, hogy előbb községi választók lettek volna.
74. § Orvosnak csak az választathatik meg, a ki a magyar államban érvényes orvostudori oklevéllel bir és egy évi gyakorlatot mutat ki;
mérnökké csak az lehet, a ki szakmájának önálló üzésére jogositva van s egy évi gyakorlatot mutat ki;
községi és körjegyzővé csak az, ki a törvényhatóságnak egy e végre kiküldött állandó szakbizottsága által a község-jegyzői hivatal ellátására képesnek nyilvánittatott.
75. § A jegyzői szigorlat tárgyait és megtartási módját a törvényhatóságnak meghallgatásával, a belügyminister rendelvényi uton állapitja meg, tekintettel az 1868. XLIV. tc. 21-ik §-ára.
Szigorlat alól felmentetnek azok, kik legalább három év óta folytonosan mint rendes jegyzők viseltek jegyzői hivatalt.
76. § Nem választathatik községi előljáróvá:
a) ki községi képviselő nem lehet;
b) a lelkész, tanitó, az állami és megyei tisztviselő és hivatalnok, habár a községben választói joggal bir is.
77. § A megválasztott községi előljárónak hivataloskodása egész ideje alatt a községben kell laknia.
78. § Kis és nagy községekben kijelölésnek van helye.
A kijelölés jogát a képviselőtestület gyakorolja, s ha van jelentkező, minden állomásra külön-külön három egyént jelöl ki. (64. §)
A képviselő-testület megállapodásait a tisztujitó széken annak elnöke jelenti ki.
Érvényesen szavazni csak jelöltre, rendezett tanácsu városokban pedig csak arra lehet, a kit a tisztujitást megelőzőleg, legalább 10 városi képviselő ajánlatba hoz.
79. § A tisztujitó-szék határnapját:
kis és nagy községekben a szolgabiró,
rendezett tanácsu városokban az alispán, illetőleg a törvényhatóság által e végre kiküldött helyettes tűzi ki.
Ugyan őket illeti a választási előintézkedések megtételének, a választás kihirdetésének, vezetésének s a rend fentartásának joga és kötelessége.
80. § A választás felkiáltás vagy szavazás utján történik.
Ha tiz választó szavazást kiván, az elnök azt elrendelni köteles.
81. § A szavazás:
kis és nagy községekben a szavazók nevének és szavazatának feljegyzése, -
rendezett tanácsu városokban szavazatlapok által történik.
A szavazatok feljegyzését, a szavazatlapok beszedését, a szavazatok összeszámitását az elnök által kinevezett küldöttség nyilvánosan eszközli.
82. § Az előljáróság minden tagja általános szavazattöbbséggel választatik.
Ha általános többséget a jelöltek között senki sem nyert, uj szavazásnak van helye a legtöbb szavazatot nyert két jelölt között.
83. § Ha kör- és községjegyzői állomás jő üresedésbe, a szolgabiró nyilvános pályázatot nyit s azt az illető törvényhatóság területén - sőt a körülményekhez képest országszerte kihirdeti.
A pályázók, ha honpolgárok és a törvényben megszabott kellékeket igazolják, valamennyien jelölteknek tekintendők s megválaszthatók.
84. § A körjegyzőt a szövetkezett helységek képviselői, a szolgabiró elnöksége alatt a körjegyzőség székhelyén választják.
85. § Az időközben végleg megürült állomások szabályszerü tisztujitás, az ideiglenesen megürült állomások helyettesités utján töltetnek be.
A helyettesités a képviselő-testület jogköréhez tartozik.
A tisztujitás és helyettesités alkalmával:
kis és nagy községekben mindig a szolgabiró,
rendezett tanácsú városokban, ha a polgármesteri állomás töltetik be, az alispán (80. §) különben a rendes elnök elnököl.
Az időközben választott, vagy helyettesitett előljárók az általános tisztujitásig hivatalaikban maradnak.
86. § Az előljáróság minden tagja a képviselő-testület előtt a következő esküt teszi le:
„Én N. N. esküszöm, hogy a hivatalommal járó kötelességeimet lelkiismeretes pontossággal teljesitem. Isten engem ugy segéljen!”
Ha a megválasztott azt állitaná, hogy az eskü vallási meggyőződésével ellenkezik, következő fogadalmat kell tennie:
„Én N. N. ünnepélyesen fogadom, hogy a hivatalommal járó kötelességeimet lelkiismeretes pontossággal fogom teljesiteni. ”
87. § Az előljáróság minden egyes tagja mindazon kárért, melyet hivatalos eljárásában akár cselekvése, akár mulasztása által szándékosan vagy vétkes gondatlanságból, az államnak, a törvényhatóságnak, a községnek és egyeseknek jogtalanul és illetéktelenül okozott, ha a kár szabályszerű jogorvoslattal elháritható nem volt - teljes kártéritéssel tartozik.
A káresetek a törvénykezési rendtartás szerint illetékes biróság hatásköréhez tartoznak, s a polgári magánjog elvei szerint itéltetnek meg.
Konok perlekedők a községi szegény-alap javára 500 frtig terjedhető pénzbirságra büntettethetnek, a perköltségben pedig elmarasztalandók.
88. § Ha az előljáró felsőbb meghagyás folytán és annak értelmében járt el, a kárkeresetek azok ellen inditandók, kik a törvénytelen cselekményt elrendelték.
A községi képviselő-testület azon tagjai, kik a törvénytelen cselekvényt elrendelték, a károsult irányában egyetemlegesen felelősek, egymás között azonban a kártéritésre egyenlően kötelezvék.
89. § Ha a károsult az előljáró vagyontalansága miatt kielégitést nem nyert, vagy ha nem lehet kideriteni, hogy a sérelmes határozatra kik szavaztak: a fedezetlen kárt a visszkereset fenmaradása mellett a község pénztára tériti meg.
A pénzkezelő tisztviselők által okozott kárt azonban ezek után első sorban azok viselik, a kik a községi rendszabály értelmében a pénzkezelésre felügyelni tartoznak, s kötelességük teljesitését elhanyagolták.
90. § Az állami közigazgatásra vonatkozó rendeletek végrehajtásáért:
kis és nagy községekben a biró és községjegyző,
rendezett tanácsu városokban a polgármester felelős első sorban.
A szolgabiró a körjegyzőséghez tartozó községekre nézve - a körjegyzőhöz intézi rendeleteit, ki azt az illető község birájával együttesen vagy egyetértőleg hajtja végre.
Az előljáróságra nézve azon belügyekben, melyekben a község a törvény korlátai között önállóan intézkedik, a képviselő-testület gyakorolja a felügyelet és ellenrőzés jogát.
91. § Az előljáró ellen tiszti keresetnek van helye, ha:
a) megsérti vagy hanyagul teljesiti a törvényben és szabályrendeletekben megszabott kötelességét, vagy:
b) a törvényhatóság, illetőleg a kormány által nyilván vagy hallgatólag még helyben nem hagyott, vagy megmásitott olyan határozatot és szabályrendeletet hajt végre, mely a felsőbb jóváhagyás előtt végre nem hajtható.
92. § A tiszti keresetet vizsgálat előzi meg.
A vizsgálatot a község saját belügyei körében a képviselő-testület;
a törvénynek és törvényhatóságnak az állami és a törvényhatósági közigazgatásra vonatkozó rendeletek végrehajtása körében és a 91. § b) pontja alatt elsorolt esetekben:
Kis és nagy községeknél a szolgabiró,
rendezett tanácsu városokban a polgármesterre nézve az alispán, a többi tisztviselőre nézve a polgármester rendeli el.
A képviselő-testületet a szolgabiró,-polgármester, illetőleg alispán a vizsgálat elrendeléséről azonnal értesiti.
93. § A képviselő-testület által elrendelt vizsgálatot a képviselő-testület vizsgáló-bizottsága, a szolgabiró, polgármester, illetőleg alispán által elrendelt vizsgálatot a szolgabiró, polgármester, illetőleg alispán megbizottja vezeti.
94. § Az, a ki a vizsgálatot elrendelte, egyszersmind fel is függesztheti hivatalától az illető tisztviselőt és hivatalnokot.
Ha a vizsgálat folytán tiszti kereset nem rendeltetik el: a felfüggesztett tisztviselő és hivatalnok hivatalába azonnal visszalép.
A tiszti kereset meginditása esetében a felfüggesztett tisztviselő és hivatalnok helye a tisztikereset lefolyásáig helyettesités utján töltetik be. (85. §)
95. § Halasztást nem szenvedő esetekben az alispán, illetőleg szolgabiró, be nem várva a helyettesitést, a végre nem hajtott rendeletet az illető előljáró költségén, ennek vagyontalansága esetében a község költségén, de ennek lehető kimélésével, saját közegei által hajthatja végre.
96. § A tiszti keresetet a vizsgálat eredményéhez képest a képviselő-testület, illetőleg a szolgabiró vagy alispán rendeli el, s a község ügyésze vagy megbizottja, illetőleg a törvényhatóság tiszti ügyésze teszi folyamatba.
97. § A tiszti kereset birája a községre illetékes első folyamodási királyi törvényszék. Az itélet fokozatosan felebbezhető.
98. § A vétkesnek talált előljáró, tisztviselő és hivatalnok dorgálással, vagy 500 frtig terjedhető pénzbirsággal, vagy a vétség fokozatához képest hivatalvesztéssel is büntettethetik.
99. § Bűntények folytán a vizsgálat a büntető eljárás szabványai szerint eszközöltetik.
Ha a 92. § értelmében elrendelt vizsgálat alkalmával az tünnék ki, - hogy nem tiszti kereset utján megtorlandó vétség, de büntény forog fenn: a vizsgálati iratok a közvádlóhoz teendők át.
100. § Büntető eljárás esetében az illető tisztviselőt és hivatalnokot mindig fel kell függeszteni hivatalától.
101. § A büntető perben hozott itélet az alispánnal és az illető község képviselő-testületével azonnal közlendő.
A bűntényben elmarasztalt tisztviselő hivatalát elveszti, és helye szabályszerü választás utján azonnal betöltendő.
102. § A községnek és a községi felügyelet alatt álló intézeteknek ingó és ingatlan vagyonát minden évben leltározni s a leltárt a községi zárszámadáshoz kell csatolni.
103. § A község törzsvagyona csonkitatlanul fentartandó.
Kivételes esetekben annak elidegenitését, lényeges átalakitását vagy felosztását a képviselőtestület csak az általa e végre legalább 30 nap közbevetésével határozatilag külön kitüzendő és kihirdetendő közgyülésében összes tagjainak általános többségével névszerinti szavazás mellett és a 26. § rendeleteinek megtartásával határozhatja el.
Ugyanez áll a községi felügyelet alatt álló intézetek törzsvagyonára nézve is.
104. § A község vagyonának olynemü jövedelmei, melyek eddig is a község kiadásainak fedezésére fordittattak, ezentul is mindenek előtt ezen czélra forditandók.
105. § A községi vagyon kezelésének módját, és ha erre nézve a bérbeadás állapittatnék meg, ennek feltételeit, a közköltségek fedezése után fenmaradó jövedelmeknek hováforditását, azoknak esetleg miként történendő felosztását, az egyes polgároknak azokból járó haszonélvezeti illetékeket és az ezekért netalán fizetendő dijakat: a képviselő-testület, és pedig, a mennyiben a fennálló gyakorlatnak megváltoztatása czéloztatik, szintén az általa e végre legalább 30 nap közbevetésével határozatilag előre kitüzendő és kihirdetendő közgyülésben állapitja meg.
106. § A 103. és 105. §-nak értelmében hozandó határozatok a községben szokott módon szabályszerüleg kihirdetendők: azok ellen kihirdetésök napjától számitott 30 nap alatt a községnek kötelékébe tartozó bármely polgár a törvényhatósághoz felfolyamodhatik.
Ily határozatok ezen határidő lefolyta előtt, felebbezés esetében pedig ennek elintézéséig semmi esetre végre nem hajthatók, és azért a 105. § esetében a törvényhatóságok csak ezen határidő eltelte után s az időközben netalán beérkezett folyamodásoknak tekintetbe vételével határozhatnak.
107. § A törvényhatóság a felfolyamodás felett, ha az közigazgatási uton elintézhető, határoz; azon esetben mindazonáltal, midőn az iránt, hogy azon vagyon, jog vagy haszonvétel, melyekről a képviseleti közgyülés a fentebbi 104., 105. és 106. §-ok értelmében intézkedett, a község vagyonához, illetőleg annak szabad rendelkezése alá tartozik-e? a község és annak tagjai közt magánjogi kérdések forognak fenn: a törvényhatóság ezen kérdéseknek barátságos egyezség utján kiegyenlitését kisérlendi meg, és ha ez nem sikerül, a feleket törvényes utra utasitani és a fenforgó kérdéseknek birói végeldöntéseig a fennálló gyakorlatot fentartani köteles.
108. § Az 1848:XXV. tc. 15. §-ában és az 1848:XXVI. tc. 13. §-ában érintett magánjogi viszonyok és haszonvételek, a mennyiben törvényesen jelenleg fennállanak: azon törvények értelmében továbbá is érintetlenül fenmaradnak.
109. § Mig az erdők fentartásáról ujabb általános törvény nem intézkedik, a községek a községi erdők fentartását biztositó kezelési módról kötelesek gondoskodni.
E szabályrendelet jóváhagyás végett a törvényhatósághoz és onnan a belügyministerhez terjesztendő fel.
110. § A községi vagyon bérbeadása rendszerint csak nyilvános árverés utján eszközöltethetik.
Az árverés módozatait és a kikiáltási árt a képviselő-testület állapitja meg s az árverést az hagyja helyben.
Ha a közárverés sikerre nem vezet, vagy a község érdeke kivételesen a magánutoni egyezkedést javallaná: a vagyon szabad kézből is kiadható, de erre a törvényhatóság beleegyezése szükséges.
111. § A községi tőkepénzek hasznositására nézve ugyanazon szabályok tartandók meg, a melyek az árvapénzek elhelyezésére nézve fennállanak.
112. § A költségvetési előirányzatot a községi tanács, illetőleg az előljáróság terjeszti a közgyülés elé.
113. § E költségvetésnek magában kell foglalnia a község minden rendes és rendkivüli kiadásait, különös tekintettel azon kiadásokra, melyeknek fedezésére a községet törvény kötelezi.
114. § A költségvetésbe a község minden olynemü jövedelmei felvétetnek, melyek eddig is a községi czélokra fordittattak, az előbbi év pénztári maradványaival együtt.
115. § Az ekkép előterjesztett költségvetési előirányzat a következő évre mindenkor előre az őszi közgyülésen vizsgáltatik, illetőleg állapittatik meg.
A költségvetési előirányzat a közgyülés előtt 15 nappal a község házánál közszemlére kitétetik, rendezett tanácsu városokban azonfelül a képviselők között kiosztatik.
A közgyülés a községi adófizetők által beadott észrevételeket felolvastatni és tárgyalni köteles.
Ott, hol számvevőség, pénzügyi, gazdasági vagy költségvetési állandó szakosztályok vannak, a számvevőség, illetőleg a szakosztály előzetesen mindig meghallgatandó.
A kisebbség külön véleménye a jegyzőkönyvhez csatoltatik.
116. § A költségvetést a kisebbség külön véleményével és az egyesek által beadott észrevételekkel együtt a törvényhatósághoz kell felterjeszteni.
A törvényhatóság a költségvetést:
a) ha a fentebbi §-ban körülirt feltételeknek megfelel,
b) az összes kiadások a községi vagyon jövedelmeiből községi adó nélkül fedeztetnek,
c) és a költségvetés ellen panasz nem emeltetett, egyszerüen tudomásul veszi, s attól a jóváhagyást soha meg nem tagadhatja.
Ellenkező esetben a költségvetést részletesen felülvizsgálja, attól a helybenhagyást általában meg is tagadhatja, észrevételeit a községgel közli, és azt uj költségvetés készitésére, illetőleg kiigazitására utasithatja.
117. § A községi előljáróság felelős a költségvetés szoros megtartásáért.
118. § Ha időközben előre nem látott körülmények következtében rendkivüli kiadás fordulna elő:
annak fedezése ugyanazon módon eszközlendő, mely a költségvetés megállapitására és jóváhagyására nézve a fentebbi 113., 114. és 116. §-ban meg van állapitva.
119. § A mennyiben a község kiadásai a községi törzsvagyon jövedelmeiből nem fedeztethetnének, a község a községi lakosokra és a birtokosokra községi adót vethet ki.
120. § Kis és nagy községekben:
a község minden tagját egyenlően érdeklő közigazgatási költségek, ideértve az 1868. XXXVIII. tc. értelmében a községi iskolákra forditandó költséget is, az egyenes (föld-, ház-, jövedelem-, személyes kereseti) államadók arányában;
azon költségek, melyek csak a földbirtok érdekében tétetnek, csak az érdekeltek földadója arányában,
azon költségek végre, a melyek a két osztályba nem sorozhatók, milyenek a belrendőrségi és a közbiztonságra vonatkozó kiadások, csak a házjövedelem és személyes kereseti adó arányában vettetnek ki; de a gazdászati és mezei felügyelet költségeihez járulni nem tartoznak a községben levő, vagy a községhez csatolt földbirtokok tulajdonosai, kik e költségeknek hasznát nem veszik és e tekintetben magokról gondoskodnak.
121. § Rendezett tanácsu városokban a községi adó a városi lakosok és birtokosok egyenes (föld-, ház-, jövedelem-, személyes kereseti) államadója után, az eddigi gyakorlat szerint, százalékokban vettetik ki. A mennyiben az állam jövedelmeinek csökkenése s az ipar s kereskedelmi érdekeinek veszélyeztetése nélkül eszközölhető, indokolt felterjesztés folytán a kormány megengedheti, hogy egyes városok közvetett államadókra is vethessenek pótadót s jövedelmeik szaporitása végett a városban s annak területén illetékeket, helypénzeket, vámokat szedhessenek, sőt az állam által igénybe nem vett uj adónemeket is hozhassanak be.
122. § A községi lakosok kézi és szekeres munkára is kötelezhetők.
E szolgálmányok a közmunka szabályozásáról szóló törvény elvei szerint vettetnek ki, s vagy természetben teljesittetnek, vagy pénzzel váltatnak meg, s csak az utczák, a községet védő gátak, közlekedési vonalak és eszközök fentartására fordithatók.
Közveszély, t. i. hófuvás, árviz, tüz stb. eseteiben az előljáróság a rendelkezése alatti összes gyalog és szekeres erőt a veszély elháritására betudás nélkül felhasználhatja.
123. § Az egyes községek közötti közlekedési (vicinal) utak és hidak készitése és jókarban tartása végett a községek a törvényhatóságok által érdekeltségükhöz képest külön csoportokba egyesittethetnek.
Az arányt, melyben az ily utak és hidak készitéséhez s fentartásához egyes községek járulni tartoznak, az illetők meghallgatásával, a mennyiben azok között egyezség nem eszközölhető, a törvényhatóság állapitja meg.
124. § Az állam hivatalnokai, a katonatisztek, honvédtisztek, a törvényhatósági tisztviselők és hivatalnokok, s a néptanitók hivatalaik után járó fizetéseiktől, illetőleg nyugdijaiktól községi adót nem fizetnek.
Hasonlag nem fizetnek a lelkészek sem azon javadalmaiktól, melyeket kizárólag az illető egyházközségben viselt lelkészi hivataluk után élveznek.
125. § A községi adó behajtásánál az 1868. XXI. s az 1870. LV. tc. rendeletei irányadók.
126. § A pénztári kezelés és számvitel módja községi szabályrendelettel állapittatik meg.
E szabályrendelet jóváhagyása végett a törvényhatósághoz terjesztetik fel.
127. § A községi számadások a költségvetés rovatainak megfelelőleg készitendők.
128. § A községi számadásokat kis és nagy községekben a tavaszi közgyülésen maga a képviselőtestület vizsgálja meg.
Rendezett tanácsu városokban a közgyülés elébe terjesztést a számvevőség, illetőleg a szakosztály, s ha ilyenek nem léteznek, küldöttség vizsgálata előzi meg.
A számadás, esetleg a számvevőség, szakosztály vagy küldöttség indokolt jelentése, a közgyülés előtt 15 nappal a község házánál közszemlére kitétetik.
A közgyülés a községi adófizetők netaláni észrevételeit felolvasni és tárgyalni köteles.
129. § A közgyülés által megvizsgált számadás, akár tétetik az ellen kifogás vagy panasz, akár nem, a törvényhatósághoz felülvizsgálat végett minden esetben felterjesztendő.
A törvényhatósághoz felterjesztett s ez által legkésőbb egy év lefolyása alatt megvizsgálandó számadások mellé az egyes adófizetők által netalán beadott észrevételek, s a kisebbség különvéleménye is csatolandó; - s ez esetekben a felmentés csak a törvényhatóság jóváhagyása után adathatik ki.
130. § A törvényhatóság határozatát, a község, vagy a számadással tartozó, a belügyministerhez felebbezheti. Ha a község vagy a számadó a belügyminister felülvizsgálata eredményében sem nyugszik meg: a számadás azon tételeinek, melyek ellen kifogás tétetett, biróilag leendő megvizsgálását a belügyministeri határozat kézbesitésétől számitandó három hónap alatt a községre nézve illetékes biróság előtt kérheti. A község követelései azonban a számadó ellen a számvizsgálati tárgyalás minden fokozatán a törvény értelmében biztosithatók.
131. § A mennyiben a jótékony intézetek segélye és egyesek könyöradománya a község szegényeinek ellátására elegendő nem volna, a község a helyi viszonyokhoz képest gondoskodni tartozik a községben illetékes mindazon szegények ellátásáról, kik magukat közsegély nélkül fentartani egyáltalában nem képesek.
Ha ez ellátás csak a községi lakosok rendkivül sulyos terheltetésével eszközölhető: a község kivételesen a törvényhatóságnak, s ha ez sem birná, az államnak veheti igénybe segélyét.
Minden község a szegények létszámáról, s a szegényügyre vonatkozó intézkedéseiről az illető törvényhatóságnak minden év végével tüzetes jelentést tesz.
132. § Minden község köteles az általa fentartott jótékony és közmüvelődési intézetek igazgatására rendesen felügyelni és azoknak számadásait évenkint a tavaszi közgyülésen pontosan megvizsgálni.
133. § Kötelesek a községek a kezelésük alatt levő alapitványokat is rendeltetésüknek megfelelőleg, ugyan olyan gonddal kezelni, mint saját vagyonukat.
Ezekről évenkint rendes kimutatás és számadás terjesztendő a közgyülés elé.
134. § A felett, hogy a puszta községgé, a kis község önálló községgé, nagy község rendezett tanácsu várossá, a rendezett tanácsu város nagy községgé alakuljon át: a törvényhatóság véleményének meghallgatása mellett a 135. és 136. § korlátai között a belügyminister határoz.
Azt pedig, hogy rendezett tanácsu város külön törvényhatósággá alakuljon át, a törvényhozás külön törvényben engedi meg.
135. § Ha valamely pusztai terület birtokosai külön községgé, vagy valamely kis község önálló községgé, vagy végre nagy község rendezett tanácsu várossá akarna átalakulni: az átalakitásért folyamodók kérvényüket az illető törvényhatósághoz adják be, és tartoznak bebizonyitani:
a) hogy ezen átalakulást a pusztai birtokosok, illetőleg a községi lakosok azon része kivánja, mely együtt a puszta vagy község összes egyenes államadójának felénél nagyobb részét fizeti, és
b) hogy az ezen átalakulás folytán reájuk nehezedő kötelezettségek pontos teljesitésére elégséges szellemi és anyagi erővel rendelkeznek.
A törvényhatóság megvizsgálván a folyamodók bizonyitékait, saját véleményének kiséretében a belügyministerhez küldi, ki a felett véglegesen intézkedik.
Ha be van bizonyitva mindaz, a mi a fentebbiek szerint bebizonyitandó: az átalakulás meg nem tagadtathatik.
136. § Ha valamely rendezett tanácsu város ezen állásáról le akar mondani, és a nagy községek sorába kiván lépni, vagy valamely nagy község eddigi önállásával felhagyva, mint kis község más községekkel akar szövetkezni: az ezen átalakulásért folyamodók kérvényüket a fentebbi 135. §-ban körülirt módozat szerint tartoznak benyujtani.
Kötelesek bebizonyitani:
hogy ezen átalakulást a község lakosainak azon része kivánja, mely a község összes egyenes államadójának felénél nagyobb részét fizeti, és hogy azon kötelezettségeket, melyek rájuk mint rendezett tanácsu városra, s illetőleg, mint nagy községre háromlottak, elégséges szellemi és anyagi erő hiányában teljesiteni nem képesek.
Ily esetekben az eljárás ugyanaz lesz, mely a fentebbi 135. §-ban van elmondva.
137. § Midőn valamely puszta területe, valamely szomszéd község területéhez közigazgatásilag csatoltatik, ha azon község már akkor törzsvagyonnal bir, vagy adósságai vannak, és kérdés támad az iránt: fog-e és mennyiben részesülni a törzsvagyon jövedelmében, vagy tartozik-e s mennyiben az eddigi adóssághoz járulni? előbb a törvényhatóság közbejöttével barátságos egyezség lesz megkisérlendő, és ha ez nem sikerül, a kérdés a községre illetékes biróság előtt inditandó per utján fog eldöntetni.
138. § Összeépült községek egyesitését, egyik vagy másik község képviseletének indokolt s a törvényhatóság által támogatott folyamodására, az illető község meghallgatása s az egyesülés feltételeinek megállapitása mellett, a belügyminister határozza el.
Az egyesülés csak azon esetben rendeltetik el, ha azt mind a két község lakosságának külön-külön azon része kivánja, mely a község összes egyenes államadójának felénél többet fizet. Ez esetben az egyesülés meg nem tagadható.
139. § Két külön törvényhatóság területén fekvő összeépitett községek egyesitése csak az egyik községnek az illető törvényhatósági területbe törvényhozási uton eszközlendő átkebelezése után történhetik meg.
Az 1848-ik évben s azóta létrejött ily egyesitések érintetlenül hagyatván: - a törvényhozásnak az átkebelezés törvényesitése végett - a belügyminister által bejelentendők.
140. § Addig, mig a községek a jelen törvény értelmében alakulnak, a jelenleg első folyamodásu birósági hatósággal felruházott mezővárosok: rendezett tanácsu városoknak:
a külön községjegyzőt tartó, de rendezett tanácscsal nem biró mezővárosok és falvak; nagy községeknek;
a közös községjegyzőt tartó faluk pedig kis községnek tekintetnek, s e minőségben gyakorolják a törvény által biztositott jogokat s teljesitik a törvény által megszabott kötelességeket.
141. § Ott, hol jelenleg képviselőtestületek nincsenek, azon jogokat és kötelességeket, melyeket jelen törvény 37, 41, 49, 51 és 53. §-a a képviselő-testületre ruház, a törvény életbeléptetésénél a képviselő-testület helyett kivételesen az előljáróság gyakorolja és teljesiti a szolgabiró vezetése alatt.
Az igazoló-választmány (53. §) tagjai pedig ez egy esetben a község választóképes lakosai közül választhatók és jelölhetők ki.
142. § A jelen törvény kihirdetésekor alkalmazásban levő jegyzők megtartják hivatalaikat, csakis a velök kötött szerződés értelmében, vagy a 70. § értelmében mozdithatók el.
Oly községekben azonban, melyek uj körjegyzőség alakitása végett egyesülnek, mindenesetre választásnak lesz helye.
Azon községi orvosok és mérnökök, kik a jelen törvény kihirdetésekor alkalmazásban vannak, ha a 74. §-ban körülirt minősitvénnyel nem birnak is, ujra megválaszthatók.
143. § E törvény végrehajtásával a belügyminister bizatik meg.
