1. § Első folyamodásu biróságok:
a) a kir. járásbiróságok;
b) a kir. törvényszékek;
c) a buda-pesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék.
2. § A kir. járásbiróság áll: a járásbiróból, kihez szükség esetében egy vagy több aljárásbiró neveztetik.
A járásbiróság mint egyes biróság jár el.
Több tagból álló járásbiróságoknál az ügyvitel vezetése a járásbirót illeti, a kit akadályoztatása esetében az aljárásbiró helyettesit.
Az aljárásbiró azon ügyekben is, a melyeket a járásbiró hozzája utal, mint önálló biró jár el.
3. § A járásbiróság ügykezelése fölötti felügyelet azon törvényszék elnökét illeti, a melynek kerületében a járás fekszik.
E czélból köteles a törvényszéki elnök a járásbiróság ügykezelését évenkint legalább egyszer személyesen vagy megbizottja által megvizsgálni.
Ha a járásbirónak vagy az aljárásbirónak akadályoztatása folytán helyettes szükségeltetnék, azt a törvényszéknek vagy más járásbiróságnak tagjai közül a törvényszék rendeli ki.
A törvényszék székhelyén alkalmazott járásbirót a törvényszék szükség esetén mint szavazót a törvényszék ülésébe meghivhatja.
4. § A járásbiróság köteles az illetőségéhez tartozó bűnügyek és vizsgálatok állásáról a kir. ügyészséghez havi kimutatást terjeszteni.
5. § A törvényszék a hatásköréhez tartozó bűnügyekben teljesitendő vizsgálatok tekintetében a járásbiróságnak utasitást adhat.
6. § A kir. törvényszék élén az elnök áll, kit ott, hol alelnök rendszeresítve nincs, a törvényszék tagjaiból a kinevezés sorrendje szerint legidősb ülnök helyettesit.
A birói tagok számát a szerzendő tapasztalati adatok alapján később a törvényhozás fogja meghatározni; egyelőre megállapitása az igazságügyministerre bizatik.
Vizsgálóbirákat, rendszerint a törvényszéki birák sorából, csekélyebb fontosságú esetekben a jegyzők közül, a törvényszék elnöke nevez.
A pertárnok teendőit a törvényszék elnöke által kijelölt jegyző végzi.
7. § A váltó- és kereskedelmi biróságok hatásköréhez tartozó ügyek elintézésénél alkalmazandó kereskedői ülnököket ott, hol a kir törvényszék székhelyén kereskedelmi és iparkamara van, annak közös ülése és pedig fele részben a kereskedelmi, fele részben az iparos testület tagjai közül, más helyeken a kereskedői testület öntagjaiból, ha pedig a törvényszék székhelyén kereskedői testület sem lenne, a helybeli bejegyzett kereskedők közül a törvényszék választja.
A kereskedői ülnökök számát és birói működését a kereskedelmi ülnökökre vonatkozó törvények és törvényes szabályok határozzák meg.
8. § Bánya-ügyekben birói hatósággal felruházott törvényszékekhez oly itélő birák is nevezendők, kik egyszersmind bányaszakértők.
9. § A budapesti kereskedelmi- és váltótörvényszék áll: egy elnökből, hat rendes biróból és tiz, a pesti kereskedelmi és iparkamara által választandó kereskedői ülnökből s a szükséges számú jegyzőkből.
10. § A polgári törv. rendtartás (1868:LIV. tc.) 5., illetőleg az 1870:XIV. tc. 1-ső §-ának a szavazók száma iránt tett rendelkezése a bűnügyekre is kiterjesztetik.
11. § Az első folyamodású biróságoknál alkalmazott itélőbirák fizetése, a szervezendő biróságokhoz való kineveztetésöktől számitandó tiz évi folytonos szolgálat után, az eredeti fizetés tiz, minden további öt évi szolgálat után pedig annak öt százalékával emelkedik, ha ezen idő alatt magasabb állásba elő nem léptettek vagy fegyelmi büntetés alá nem estek.
Fegyelmi büntetés esetében a fennérintett tiz illetőleg öt évi időszak, a büntetés hatályának elévülésére kiszabott idő lefolytával kezdődik.
12. § A végrehajtó közegekről külön törvény rendelkezik.
A törvényszéknek azonban jogában áll különös fontos esetben egyik birói tagját, különben pedig a járásbirót bizni meg a végrehajtással.
13. § Az első folyamodású biróságoknál a segéd- és a kezelőszemélyzetnek a szükséges számban való alkalmazása iránt az igazságügyi minister intézkedik.
14. § A kir járásbiróságok és törvényszékek száma, székhelyei és a járásoknak a törvényszéki kerületekbe való beosztása iránt külön törvény rendelkezik.
15. § A kir. járásbiróságok hatásköréhez egyelőre azon polgári peres és perenkivüli törvénykezési teendők tartoznak, melyeket a fennálló törvények és törvényes rendeletek az eddig fennállott egyes biróságokhoz (jelesen a szolgabiró, városi biró, kerületi főbiró és egyes biróhoz) utasitanak.
16. § Bűnvádi ügyekben a járásbiróság eljár és itél:
a) azon büntetendő cselekmények esetében, melyek fölött a törvények és a törvényes gyakorlat szerint az eddig fennállott egyes biróságok ítéltek;
b) az 1848:XVIII. tc. 32., 35., 36., 39., 40., 41., 44. §-ai és az 1848:XXXI. törvénycikk 1. és 3. § rendeleteinek megszegése esetében.
Ezeken felül a járásbiróságok teljesitik a büntető vizsgálatot a járásukon belül felmerülő azon bűnügyekben, melyek a törvényszék hatásköréhez tartoznak, a mennyiben a törvényszék ezen bűnvizsgálatok vezetését saját vizsgáló biróra nem bizza.
17. § A járásbiróság hatásköréhez tartozó bűnvádi ügyekben is a kir. itélő tábla a másodbiróság.
18. § A kir. törvényszékek hatásköréhez tartoznak:
a) mindazon polgári peres és perenkivüli teendők, melyek a polg. törv. rendtartás (1868:LIV. tc.) szerint az eddig fennállott első folyamodású társasbiróságokhoz (városi, megyei, kerületi, széki és vidéki törvényszék) tartoztak;
b) a váltó- és kereskedelmi ügyek, melyekben a pesti kir. itélő tábla területén a kit. váltótörvényszékek járnak el, kivéve a pesti és budai kir. törvényszékeket;
c) az 1868:XXI. tc. 79. §-ban érintett kártéritési keresetek;
d) az 1868:XXI. tc. 100. §-ban érintett ügyek, melyek eddig a pénzügyi törvényszékek hatásköréhez tartoztak;
e) urbéri, tagositási és arányositási ügyek;
f) mindazon bűnvádi ügyek, melyek; a törvények és a törvényes gyakorlat szerint az eddig fennállott társas biróságokhoz tartoztak.
19. § Az esküdtszékről külön törvény rendelkezik.
20. § A váltó-óvásokat Buda-Pesten a váltójegyzők, - a többi törvényszékek székhelyein az eddig kinevezett váltójegyzők és a törvényszék jegyzői - egyéb helyeken a járásbiró vagy aljárásbiró teljesitik.
21. § A bányabirói hatósággal felruházandó törvényszékeknek, mint bányabiróságoknak hatásköréhez tartoznak:
1. a birtokbiróság és a telekkönyvi hatóság a bányabirtokok tekintetében;
2. a biráskodás bányajogositmányok iránti peres ügyekben; jelesen:
a) a bányák és azok tartozékaira vonatkozó dologi jogok felett, mik alatt nemcsak a bányahatóság által engedélyezett mindennemű jogositványok, hanem mindazon földfeletti épületek, telkek és épitmények is értetendők, melyek az ásványok megszerzésére és elkészitésére szánvák vagy különben a művel egy egészként összekötvék s együtt használtatnak;
b) az a) pont alatt érintett művek és tartozékok használata felett;
c) a bányatelekben való elsőbbség felett bányaadományozásoknál;
d) a bányatelkek határai iránt felmerülő határ- és bányatelkekben történt birtokháboritási esetekben.
Ezenfelül eljár és itél a bányabiróság:
3. a bánya- és hutaművek nyereségei és pótlékai feletti vitás ügyekben;
4. az altárnai illetékek vagy egyéb akna- és alagtartozások felett;
5. idegen bányatelkekbe vezetett segéd- és felnyitási művekért járó kártalanitás felett;
6. idegen bányák, épületek, vizeresztő, légvezető és kitakaritó készületek közös használatáért járó kártalanitás felett;
7. bánya- vagy hutaműveken való rongálások esetében, amennyiben azok a bányatörvény rendeleteinek elhanyagolásából erednek;
8. a bányavizek tulajdona vagy használata feletti kérdésekben;
9. a társládák, azok kezelése, a hátralevő járulmányok s a társládáknak a tagok iránti kötelezettségei felett;
10. a bányatársulatok s azok tagjai között a társulati viszonyból származó perlekedések esetében;
11. A közös bánya- vagy hutaművek üzlete, használata vagy értékesitése felett, a mennyiben a társaságok alapitó szerződésében, vagy a társulatok alapszabályaiban más biróság nincs kikötve;
12. a bányabirtokosok s ezeknek tisztjei vagy meghatalmazottjai között a bánya-művek s tartozékaikra vonatkozó üzlet és a számvitel felett fennforgó perlekedésekben.
22. § A 21. §-ban elősorolt ügyeken kivül minden más polg. peres ügyek, a melyekben eddig a bányabiróságok jártak el, jövőre a rendes polgári biróságok hatásköréhez tartoznak.
23. § Ha a bányabiróság előtti eljárásban oly birói cselekmények teljesitésének szüksége merül fel, melyek a biróság székhelyén kivül végzendők, a bányabiróságnak jogában áll ezen cselekményeket akár egy kiküldött birói tag által végeztetni, akár pedig azoknak teljesitésére a kerületében lévő biróságok vagy bányabirák bármelyikét megkeresni.
24. § Az 1868:I. tc. 2. §-ban érintett központi telekkönyvi hatósággal a pesti kir. törvényszék ruháztatik fel.
A telekkönyvi hatóság teendői a kir. törvényszékek hatásköréhez tartoznak; és a telekkönyvek vezetését és kezelését az azok mellett szervezett telekhivatal végzi.
Az igazságügyminister azonban felhatalmaztatik, hogy nagyobb telekkönyvi forgalommal biró, vagy a törvényszék székhelyétől messzebb eső járásokban a járásbiróságot a törvényhozás utólagos jóváhagyása mellett telekkönyvi hatósággal felruházhassa, az ilyen járásbiróságoknál a telekkönyvi ügyek a járásbiró elnöklete alatt két aljárásbiróból összeállitandó tanácsülésben intéztetnek el.
25. § Addig, mig a bűnvádi eljárás törvényhozás utján szabályoztatik, felségsértés, hűtlenség, pénz, pénzjegy és közhitelpapirok hamisitás bűntetteire nézve a pesti királyi tábla területén a pesti kir. törvényszék;
felségárulás, a felség és az uralkodóház tagjainak megsértése, a közcsendháboritás, pénzhamisitás és a közhitelpapirok meghamisitása eseteiben a márosvásárhelyi kir. tábla területén pedig a marosvásárhelyi kir. törvényszék ruháztatik fel első folyamodású birói hatósággal.
Ha a fent előszámlált cselekvények valamelyike sajtó utján követtetik el, az eljárás az illetékes sajtóbiróság hatásköréhez tartozik.
26. § A buda-pesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék hatásköréhez tartoznak:
a) az 1840:XV. tc. II. részében és az 1844. évi VI. tc. által az eddig fennállott váltótörvényszékekhez utasitott ügyek, a pesti és budai kir. törvényszékek területén;
b) a kereskedők, gyárosok, közkereseti társaságok, iparvállalatok és részvénytársulatok csődjei, a mennyiben azok üzlete, vagy telepe, avagy igazgatóságuk, vagy ügyvezetésük ezen kereskedelmi és váltótörvényszék területén létezik, s a mennyiben törvényszerüleg bejegyezve vannak;
c) a magyarországi földtehermentesitési kötvények és más magyar állami hitelpapirok megsemmisitése iránti eljárás;
d) a magyar földhitelintézetnek eddig a pesti kir. váltótörvényszékhez utasitott ügyei, az eddigi eljárás szerint.
27. § Az 1840:XV. tc. II. részének 31. §-a akként módosittatik, hogy a kereskedői czégek bejegyzésénél az aláirásról csak három példány állitandó ki, melyből kettő a bejegyzést teljesitő törvényszéknél marad, egy pedig a budapesti kereskedelmi és váltótörvényszékhez küldetik be.
Az 1840:XVI. tc. 5. §-nak azon rendelkezése, mely szerint a czimbejegyzések a törvényhatóságnál is eszközölhetők, megszüntettetik. Jövőre a czímbejegyzések egyedül a törvényszéknél teljesíthetők.
28. § A birói letétek a királyi adópénztárakban őriztetnek.
29. § A napot, melyen az ezen törvény alapján szervezendő biróságok működésüket megkezdik és a jelen törvényben meghatározott birói illetőség hatályba lép, az igazságügyminister határozza meg.
Ezenfelül tekintve a szervezet nagymérvű nehézségeit, az igazságügyi minister feljogosittatik, hogy az ujonnan szervezendő biróságokat egyenkint is felállithassa.
30. § Az igazságügyi minister által meghatározott napon a jelenleg fennálló első folyamodású biróságok megszünnek, s az összes iratok az uj biróságoknak adatnak át.
31. § A 30. §-ban érintett napig a jelenleg fennálló első folyamodású biróságok jelen szervezetükben megmaradnak.
32. § A törvényhatóságok fekvőségei ezentúl is a törvényhatóságok tulajdonai maradnak, kötelesek lévén a törvényhatóságok mindazon helyiségeiket és szerelvényeiket, a melyek jelenleg kizárólag törvénykezési czélokra használtatnak, ide értve a börtönöket, azok szerelvényeit és a fegyőrök fegyvereit is, az ujolag kinevezett biróságoknak ingyen átengedni, azonban az ekkép használatul átengedett fekvőségeken levő terhek kamatait, valamint az épületek fentartási költségeit a használatnak megfelelő arányban az állam viseli.
33. § A 30. és 32-ik §-ban érintett átadás módozatait a belügyi és az igazságügyi minister a 32-ik §-ban foglaltakra nézve, az illető törvényhatóságok meghallgatásával és akkép szabják meg, hogy a közigazgatás részére szükséges épületek és helyiségek a törvényhatóságok birtokában mindenesetre meghagyassanak.
34. § Az igazságügyminister feljogosittatik: hogy, a mennyiben egyrészről a 32-ik § szerint, másrészről az illető törvényszéki vagy járásbirósági székhelyek községei által ingyen átengedendő terek és helységek elegendők nem lennének, a törvénykezést czélokra szükséges tereket és épületeket kisajátitás utján megszerezhesse. A kisajátitási eljárás, a kisajátitási terv formaszerű megállapításának mellőzésével, az általános kisajátitási törvény (1868. LV. tc.) V. -VIII. fejezetei szerint történik.
35. § A mennyiben a biróságok rendezése folytán az 1868. LIV. törvénycikk 6. §-a alapján kibocsátott ügyviteli szabályok módositása vagy pótlása szükségesnek mutatkoznék: az igazságügyminister intézkedik.
36. § Ezen törvény végrehajtásával az igazságügyi minister bizatik meg.
