1. § A magyar földhitelintézet illetékes birósága, az intézet által, vagy ellene inditandó minden perre nézve, a pesti első folyamodású kir. váltótörvényszék.
E szabálytól eltérésnek csak a jelen törvényben meghatározott esetekben van helye. (15. §)
2. § A magyar földhitelintézet által kibocsátott értékpapirok megsemmisitése iránt szintén a pesti első folyamodású kir. váltótörvényszék jár el.
3. § Az intézet adósai ellen foganatositandó végrehajtás, a mennyiben az Buda-Pest szab. kir. városok területén létező ingóságokra intéztetik, ugyancsak a pesti első folyamodású váltótörvényszék által foganatositandó; az ezen törvényszék székhelyén kivül található ingóságok lefoglalása iránt az adós személyes birósága, ingatlan vagyonnak végrehajtás alá vétele esetében pedig mindenkor az illető birtok-biróság keresendő meg a végrehajtás foganatositása végett.
4. § Ha az intézet adósának vagyona ellen csőd nyittatott, a követelés a csődbiróságnál jelentendő be.
5. § Az intézet, mint felperes követeléseinek, a jelen törvényben meghatározott eljárás szerint leendő behajtását, adósának rendes birósága vagy az adóssági kötvényben kijelölt más biróság előtt is kérheti.
Mindazonáltal az 1868. évi LIV. tc. 53. és 54. §-tól eltérésnek ez esetben sem lehet helye.
6. § A fentebbi §-ban elősorolt biróságok az intézet mindennemü, valamint a magánosoknak azon beadványait, melyek az intézet által engedélyezett kölcsönökre vonatkoznak, kötelesek soron kivül a legközelebbi tanácsülésben elintézni s a hozandó határozatokat haladéktalanul kézbesittetni.
7. § Az intézetnek az 1840:XVI. törvénycikk értelmében vezetendő könyvei, illetőleg az igazgatóság által aláirt főkönyvi kivonatai és számlái teljes bizonyitékot képeznek.
8. § Az intézettel viszonyban álló felek által az intézet részére akár okirat, akár pedig küldlevél alakjában kiállitott nyugták, elismervények, utasitások és utalványok, ha az illető fél sajátkezü aláirásával vannak ellátva, az aláiró s ennek jogutódai ellen teljes bizonyitó erővel birnak a nélkül, hogy ezek jogérvényességére a törvényes bizonyság hitelesitése, vagy két tanu ellenjegyzése, vagy a pénzleolvasás tanusitása szükségeltetnék.
9. § Ugyanily bizonyitó erővel bir az utalványos egyszerű aláirása is, mind az utalványos, mind pedig az utalványozó s az ő jogutódaik ellenében oly fizetésekre nézve, a melyek az intézettel viszonyban álló felek utalványa folytán az intézet által egy harmadik részére akár készpénzben, akár értékpapirokban teljesittetnek.
10. § Több adós solidáris kötelezettsége esetében bármelyik adósnak nyugtája vagy elismervénye az értékpapirok vagy azok eladási árának átvételéről, az intézet igazolására s födözetére teljesen elegendő, ha csak magában a kölcsön iránti folyamodványban vagy utóbb is egy e végre kiállitott jogérvényes meghatalmazásban határozottan ki nem jelölték azon társukat, a kit a kölcsönügy körüli összes teendőkkel megbiztak. Ezen eseten kivül az egyetemleges adósoknak csak egymás irányában lehet keresetük, de az intézetet felelősségre nem vonhatják.
11. § Az intézet jogositva van a lejárt kamatok és törlesztési részletek behajtására nézve a részére kiállitott kötvény vagy más kötelezettségi nyilatkozat és könyvkivonatai alapján késedelmes adósa, vagy a jelzálog birtokosa ellen azonnal birói fizetési meghagyást kérelmezni, ha a kötelezettségi okirat biróságilag vagy közhitelességü közjegyző által hitelesitve van.
Ha az adós a fizetési meghagyásnak nyolcz nap alatt eleget nem tett, ellene a végrehajtás minden ujabb kérelem nélkül a fizetési meghagyás alapján teljesitendő.
12. § A végrehajtási eljárás, a mennyiben a jelen törvényben eltérő intézkedések nem foglaltatnak, az ingóságok tekintetében a váltóvégrehajtási eljárás, az ingatlanokra pedig az 1868:LIV. tc. VIII-ik czimének 3. fejezete szerint foganatositandó.
13. § Ha az intézet a jelzálogul lekötött jószág végrehajtási eladását szükségesnek tartja, az illető jószágnak a kölcsön engedélyezése alkalmával felvett értéke veendő becsértékül és kikiáltási árul.
14. § Az intézet fel van jogositva az árverési feltételeket még akkor is kijelölni, ha a jelzálogul lekötött jószág eladatása más hitelező kérelmére lett elrendelre.
Ezen joggal az intézet még azon esetben is élhet, ha e lezárolt jószágnak haszonbérbeadása kérelmeztetik egy más hitelező által, vagy ha a jószág a csőd folyama alatt eladatni rendeltetett. A birtokbiróság (csődhatóság) mindezen esetekben az árverési feltételekre nézve az előbb betáblázott hitelezőket egy rövid időre kitüzendő tárgyalásnál meghallgatván, a föltételeket megvizsgálja, és ha azokra nézve alapos aggodalom fenn nem forog, azonnal helybenhagyja.
15. § Ha az intézetnek jelzálogát lekötött jószág más hitelező által vétetik végrehajtás alá, de a végrehajtási lépések a lefoglalástól számitandó 14 nap alatt nem folytattatnak, és az adós az intézet iránti kötelezettségét teljesiteni elmulasztotta, az intézet jogositva van a végrehajtást saját nevében külön végrehajtási végzés nélkül, a már teljesitett végrehajtási lépések alapján folytatni.
16. § Az intézet követelése fejében lekötött s ugyanazon egy telekjegyzőkönyvben foglalt jelzálogos birtok, bármely jegy alatt legyen a telekjegyzőkönyvben bevezetve: az intézet beleegyezése nélkül részletenkint el nem árverezhető.
17. § Ha a végrehajtást szenvedő fél azt, hogy az intézet követelése részben vagy egészben fenn nem áll, teljes bizonyitékot szolgáló okirattal igazolja; a végrehajtást elrendelt biróságnál a végrehajtás korlátozását, illetőleg megszüntetését kérheti. - Ezen kérvény folytán a végrehajtás felfüggesztetvén, rövid tárgyalási határidő tűzendő ki, melyre mind az intézet, mind a végrehajtást szenvedett megidéztetik, s annak befejezte után a biróság a kérelem fölött érdemleg határoz.
18. § Ha a végrehajtást szenvedő fél nincs ugyan teljes bizonyiték birtokában arra nézve, hogy az intézet követelése részben vagy egészben fenn nem áll, netaláni igényeit az intézetnek az 1-ső §-ban emlitett birósága előtt rendes per utján érvényesitheti.
Ezen per meginditása azonban a végrehajtásra felfüggesztő erővel csak akkor bir, ha időközben teljes bizonyitó erejü okmányok birtokába jutott, mely esetben a per tárgyalása abbanhagyandó, s az előbbi §-ban körülirt eljárás lesz meginditandó.
19. § Az intézet által az adósnak engedélyezett kölcsönre, - ez akár értékpapirokból, akár készpénzből álljon, harmadik személyek javára az illető adós beleegyezése vagy utalványa nélkül, sem biztositás, sem végrehajtás, sem bárminemű tilalom nem intézhető, s az intézet az általa engedélyezett kölcsönökre nézve birói vagy pénzügyi hatóságok tilalmát elfogadni nem tartozik.
Magánfelek letéteményeire nézve a birói végrehajtásnak, vagy birói tilalomnak az intézet csak a letéteményről adott elismervénye vagy téritvénye visszaszolgáltatása mellett köteles foganatot szerezni, de ezen esetben is az intézetnek, ha a letétemény birtokosa ellen követelése van, elsőbbségi s illetőleg önkielégitési joga azon letéteményre nézve csorbát nem szenvedhet, kivéve, ha egy harmadiknak a letéteményre vonatkozó joga már korábban fennállott, s e jog az intézet előtt már a letéteményezéskor világosan tudva volt.
20. § Ha az intézet személyes adósa, vagy a jelzálogul lekötött jószág birtokosa ellen csőd nyittatik, az intézet tartozik ugyan követelését a hirdetményi határidő alatt a csődbiróságnál bejelenteni, azonban ezen bejelentés felett a tárgyalás azonnal, még a hirdetményi határidő lefolyta, sőt a hitelezői választmány alakitása előtt is megtartandó, a csődperügyelő erre nézve csak oda lévén utasitandó, hogy az illető bejelentett követelés iránt a hitelezői választmányt, vagy, ha az megalakitva nem volna, a helyben lakó ismeretes hitelezőket hallgassa meg.
Az intézet követelésének valódisága felett haladéktalanul itélet hozandó, mely egyuttal az intézet zálogjoga felett is határoz.
21. § A követelés valódisága iránti itélet jogerőre emelkedése után az intézet jogositva van azonnal - be sem várva a betáblázott és megitélt követelések feletti osztályozási itéletet, - kérelmezni, hogy a jelzálogul lekötött jószág árverés alá bocsáttassék, a második árverésnél becsértéken alól is eladassék. Ha azonban a csődtárgyalás további folyama alatt kitünnék, hogy az intézetnek járandóságán túl teljesittetett a fizetés, az intézet a felvett felesleget késedelmi kamatokkal együtt a csődtömegnek megtériteni köteles.
22. § Egyébiránt a csődtömegi gondnokság még a csőd tartama alatt is tartozik a rendes törlesztési és kamatjárulékokat a kötelezvényben kikötött határnapokra pontosan fizetni, minthogy különben a hitelintézet fel van jogositva összes követelését a tőkével együtt a csőd alatti birtokból rövid szóbeli per utján követelni.
23. § Az 1868:LIV. tc. 284. §-ának rendelkezése a jelen törvényben szabályozott eljárásnál nem alkalmazandó.
24. § Az intézetnek mindennemü országos hatósággal folytatott levelezései s küldeményei, mind az átvételnél általában, mind a föladásnál, ha az intézet pecsétjével s a boritékon ezen megjegyzéssel: „földhitelintézeti ügyben”-el vannak látva: postadij-mentesek.
25. § Az intézethez benyujtott mindennemü folyamodványok bélyegmentesek. Egyébiránt az intézet bélyeg-kötelezettsége az 1869. évi XVI. tc. 3-ik és 11-ik §-ai által határoztatik meg.
26. § Az intézet a záloglevelek és jövedékjegyek kamatai után a jövedelmi adót nem vonja le.
27. § Az intézet évi jövedelmeinek azon része, mely a jutalékalap növelésére fordittatik, valamint jelenleg adómentes, ugy ezentul is állandóan az marad, jövedelmi adót az intézet az 1868. évi XXVI. tc. 2-ik § I. osztálya szerint csak azon összeg után tartozik fizetni, mely évenkint az alapitók részére jár alapitványaik kamatai fejében.
28. § A jelen törvény végrehajtásával az igazság-, kereskedelem-, és pénzügyministerek bizatnak meg.
