1. § A gömöri iparvasutak kiépítésére és üzletére az 1870. évi XXXI. törvénycikk által adott engedély, az engedélyokmány 6. §-ában megállapitott határidők meg nem tartása folytán, megszüntnek nyilvánittatván, a ministerium felhatalmaztatik ezen hálózatnak, nevezetesen:
a) az állampálya bánrévei állomásától Feleden át ugyanazon pálya füleki állomásáig,
b) a szintén Bánrévétől Rozsnyón át Dobsináig; és végre:
c) egy Felednél az a) alatti vonalból elágazó s Tiszolczig vezetendő mozdony-vasútnak kiépítését a következő módozatok mellett eszközölni.
2. § A ministerium utasíttatik, minden, a megnevezett vasút-vonalak létesítésére szükséges intézkedéseket megtenni, a szükséges területeket az ide vágó törvényes határozatok szerint kisajátítani, az építést foganatba venni és azt ezen törvény hatálybalépésének napjától számítandó két és egy fél év alatt végrehajtani.
3. § A pálya építésére és üzletképes állapotba helyezésére szükséges munkálatok a következő rendszabályok szerint foganatosítandók:
a) Alépitmény
A pálya alépitménye egy vágányra állitható elő, s ehhez képest a terület kisajátitása egyelőre annyi térfogatra szoritkozhatik, a mennyi egynyomu sinuthoz és a kitérőkhöz, nemkülönben az állomásokra megkivántatik.
A maximal emelkedési viszony a bánréve-füleki, bánréve-razsnyói és feled-nyustyai szakaszokon legyen ugy mint 1:200, a rozsnyó-dobsinai szakaszon legyen ugy mint 1:100 és a nyustya-tiszolczi szakaszon legyen ugy mint 1:80.
A kanyarodásoknak a bánréve-füleki, bánréve-rozsnyói és feled-nyustyai szakaszokon 275 méternél és a többi szakaszokon 250 méternél nem szabad kisebb félátmérővel birniok.
A pálya szabályszerü (normal) keresztszelvényeire nézve, a bevágásoknál és töltéseknél a falazatokon és azok közt azon szabályok és szabványrajzok követendők, melyek az állam költségén foganatba vett másodrendű (Miskolcz-Bánréve) vonalaknál megállapittattak, s nevezetesen, melyek szerint a pályakorona szélessége ott, hol a sinek a talpfán feküsznek, egyenes vonalokban 3.1, kanyarulatokban 3.4 méterre határoztatott.
Ezen szabványrajzokkal megegyezőleg kell a kövecságyat is előállitani; megengedtetik azonban, hogy a felépitmények beágyazásánál ott, hol a kavicstermelő helyek a pályától több mint fél mértföldnyi távolságra esnek, felényire beágyazási alaprétegül kavicsos homok (quarziger Sand), felényire fedrétegül tiszta kavics használtassék.
A műépitmények egészen 3 méter nyilásig - a mennyiben a pálya magassága ezt megengedi, - boltozandók vagy kőlappal fedendők be, s igy egészen kőanyagból vagy jól égetett téglából állitandók elő.
A mennyiben pedig a pálya e végre kellő magassággal nem birna, az esetben a műépitményeknél egész 3 méter nyilásig legalább a hidoszlopok készitendők kőanyagból, vagy jól égetett téglából, miglen a felső szerkezet, a gerendák, valamint a befedés fából is állithatók elő.
A több mint 3 meter nyilássai biró műépitmények egészen fából állithatók elő.
b) Felépitmény
A felépitmény s minden alkatrészeinek előállitása és a felmű-anyagok szállitása körül, valamint a sinutaknak az állomásoknál elrendezésére nézve azon szabályok és szabványrajzok követendők, melyek az állam költségén foganatba vett II-od rendü vonalokra nézve (Miskolcz-Bánréve) megállapittattak. A talpfák kizárólag tölgyfából készitendők.
A nyilt pályának és az állomások sinutainak előállitásához szükséges felépitmény-anyagokon kivül, ezeknek még egy százaléka, valamint minden 25 kitérő után legalább egy teljes kitérő és keresztvágány-szerkezet is, az ahhoz szükséges talpfákkal együtt mint tartalék-anyag az épitési alapból állitandó elő.
Az állomások mellékvágányai legfeljebb az egész pályahossz 10%-ára fognak terjedni.
c) Épitések, pályaelzárási jelzések
A felvételi épületek (indóházak) egészen kőből, illetőleg téglából állitandók elő.
Mindazon épitkezések, melyek a vontatási és műhelyi szolgálat czéljából szükségeltetnek, vagy egészen kőből vagy pedig berakott gerendafalazattal bedeszkázva és befedve állitandók elő.
A többi épületek közül azok, melyek a helységek közvetlen közelében feküsznek, vagy egészen kőből vagy pedig csak berakott gerenda-falazattai épitendők.
Egyéb épületek mind fából, mindazonáltal kőalapzattal állithatók elő.
Minden állomás és azok berendezése azon szabályok és szabványrajzok szerint állitandók elő, melyek az állam költségén foganatba vett II-od rendü (Miskolcz-Bánréve) vonaloknál hason munkálatokra nézve megállapittattak.
Ugyanez áll általában a pálya elzárása és korlátolása, valamint a jelzési készületek- és az egész jelzési rendszerre nézve is.
d) Állomások
A bánrévei és füleki csatlakozási állomásokon kivül legfeljebb 14 közbeneső állomás lesz felállitandó.
Vigtelke és Szalócz közt, továbbá Bettlér- és Veszveresnél a pályaszinnek legalább 150 méternyi hosszasággal: 1:400 2.5% maximalis emelkedéssel kell birnia, és a bánya-ipar czéljaira szükségelt kitérő vágányok beágazását lehetségessé tennie.
Az egész vonalon - a két csatlakozási állomás vizállomási berendezéseit ide nem számitva, - egészben még legfeljebb 6 vizállomás lesz előállitandó.
Az állomások különben a m. k. II-od rendü államvaspályák szabványrajzai szerint épittendők.
Az állomások általában olyképen épitendők, hogy azokat szükség esetében meg lehessen hosszabbitani.
A pálya Dánrévénél és Füleken a magyar államvaspályával közös pályaudvarral birand.
e) Üzleteszközök
A meghatározott mennyiségben előállitandó üzleti eszközök, mik alatt a tárkocsikkal (Tender) ellátott mozdonyok s azok felszerelései, személy-, teher- és kavicsszállitó kocsik, hóekék és kézi kocsik (Dresinen), tehát csak a járművek (Rollmateriale) értendők, a m. k. vasutépitészeti igazgatóság szabványrajzai és szerkezeti rendszabályai szerint lesznek beszerzendők.
A járművekből pályamérföldenként szállitandó:
| mozdony | 1/2 | ||
| személyszállitó kocsi | 3 | 3/10 | |
| teherkocsi | 9 | 8/10 | |
| hóeke | 1/6 | ||
| kézi kocsi | 1/8 |
f) A munkálatok minősége és mennyisége
A mi a teljesitendő munkálatok és a szállitmányok minőségét általában illeti, irányadóul veendő az, hogy ezen pályának előállitásához és fölszereléséhez szükséges minden munkálat és szállitmány legalább is annyi és oly egyenértékben birjon, a mennyivel azon hasonló munkálatok és szállitmányok birnak, melyek az állam költségén foganatba vett másodrendü vonaloknál (Miskolcz-Bánréve) teljesittettek, illetőleg szállittattak.
A mi továbbá a teljesitendő munkálatok mennyiségét illeti, e részben a vonalok oly módon állitandók elő, miszerint megfeleljenek mindazon igényeknek, melyek egy czélszerüen és gazdaságosan kezelt üzletnél megkivántatnak.
Önként értetik, hogy az épitési alap terhére hajtandók végre mindazon munkálatok és szállitandók azon anyagok is, melyek a fentebbi határozmányokban elő nem soroltottak ugyan, de a melyek a pálya tökéletes és üzletképes előállitására és felszerelésére, valamint üzletbe vételére, továbbá a szolgálati személyzet elhelyezésére, végül hivatalos helyiségei és raktárai berendezésére szükségeltetnek.
Az épitési alapból szerzendők be egyszersmind az üzlet-felszerelés gyorsabb felhasználásának alávetett részeihez; ugyszintén az egyéb felszerelési tárgyakhoz és készletekhez tartalék- és pótdarabok oly arányban, a minő arányban azok beszerzése egy másodrendü vasutnál szokásos.
Ugyanez áll üzletbe vételre szükségelt elhasználási anyagokra nézve is.
4. § A postának, katonáknak, tisztviselőknek ezen vasuton szállitása és a távirda használata a következő határozatok szerint eszközlendő.
a) Posta-szállitás
A postakezelők az 1867. évi vám- és kereskedelmi szövetség VIII. czikkében elfogadott 1851. november 16-án kelt vasuti üzletrend 68. § értelmében ingyen szállitandók. A közmunka- és közlekedési minister a kereskedelmi ministerrel egyetértve fogja egy minden végállomásról naponként induló vonatnál minden irányban ugy, az indulási órát, mint a menet gyorsaságát megszabni.
Valahányszor a postaszolgálat több mint egy nyolcz kerekü, vagy két négykerekü kocsit vesz igénybe, mindannyiszor a posta-igazgatóság által a megkivántatott minden további kocsiért mértföldenkénti jutányos kárpótlás fog adatni, mely közmegegyezéssel lesz megállapitandó.
Ha az illető ministerek jónak találnák, hogy ezen pályán mozgó posta rendeztessék, mint ez már más vonalokon fennáll, ugy ezen vasutvállalat által a nyolczkerekü nagy vagy négykerekü közönséges kocsik helyett a kormány igényeinek megfelelőleg felszerelt nyolcz vagy négykerekü mozgó postakocsik állitandók elő és felszerelendők.
A postakezelés számára a kormány által kijelölendő mindazon helyeken és állomásokon, hol levelek fel- és leadatnak, magában a pályaépületben alkalmas posta-iroda ingyen engedendő át.
A vonalok üzletbetétele után netán továbbra felmerülő szükségletek kiegészitése tekintetéből a vasut-vállalat és a postaigazgatóság között külön egyezmény fog létrehozatni.
Ezen vaspályán továbbá a postahivatalnokok vagy szolgák kisérete nélkül elinditott postaküldemények - az érték-küldemények kivételével - az illető állomásra ingyen lesznek szállitandók és leadandók.
Levelezések, melyeket a vasuti ügyvitel tárgyában az igazgatóság és alárendelt közegei, vagy ez utóbbiak egymás között folytatnak, az illető pályavonalokon saját személyzete által dijmentesen szállittathatnak.
b) Katona-szállitás
A katona-szállitás leszállitott árszabások szerint eszközlendő, és pedig egyrészt a hadügyministerium, másrészt a szab. Ferdinánd északi vaspálya-társaság közt 1868. évi junius 18-án megkötött egyezmény alapján, melynek szabályai ezen törvény kiegészitő részét képezik. A fentebbi vaspálya-társulattal, vagy más pályákkal a katona-szállitás iránt létrejött vagy létrehozandó, az állam részére kedvezőbb, s a kormány által jóváhagyott egyezmények ezen pályára is érvényesek lesznek.
Ezen határozatok a pénzügyi, valamint az állami és törvényhatósági közbiztossági őrségre és közegekre, végül a fegyenczekre is alkalmazandók.
A katona-szállitásokra vonatkozó határozatok és kedvezmények magától érthetőleg ép ugy érvényesek a honvédségre, valamint azon csapatokra is, melyek mint a hadsereg kiegészitő része a népjog oltalma alatt állanak.
c) Tisztviselők szállitása
Az állami tisztviselők, hivatalnokok és szolgák, kik a vasutak igazgatósága és üzlete felett őrködő hatóságok megbizásából, vagy jövedéki czélból a vasutat használják és a hatóságok megbizását igazolják, uti málháikkal együtt, ingyen szállitandók.
d) Távirda
Az államtávirdai vezeték az államkormány kivánatára ezen vasut hosszában s annak területén és birtokán minden kárpótlás nélkül lesz felállitandó.
A pálya menetén felállitott távirdavezeték a vasuti személyzet által minden dij nélkül lesz őrizendő s a kisebbszerü megromlások legalább ideiglenesen helyreállitandók; az e végre szükséges eszközöket azonban a távirda-igazgatóság fogja kiszolgáltatni.
A távirda-igazgatóság viszont köteles, minden azért való külön dij-fizetés nélkül megengedni, hogy a vasut-üzleti távirda-huzal a pálya hosszában létező vagy azon felállitandó állami távirdai vezeték oszlopaira megerősittessék, a vezeték szerei beszerzésének, mint a megerősitésnek és felügyeletnek teljes költségeit a vasut viselendi.
A kormány jogositva van az üzleti távirdavezetékeket ugy állami, mint magánsürgönyök továbbitására felhasználni.
5. § Felhatalmaztatik a ministerium a nevezett három, összesen mintegy 20 1/2 mértföldnyi hosszu vasutvonal kiépitésének és a 3. § értelmében teljesen üzletképes állapotba leendő tételének költségei fedezéséra mértföldenként 100,000 forintot az országos jövedelmekből igénybe vehetni, s ugyancsak mértföldenként 311,000 forint névértékü 5%-kal kamatozó és 4/5/%-kal törlesztendő elsőbbségi kötvényeket kibocsáthatni, mely kötvények a magyar-osztrák tőzsdéken elárusithatók és jegyezhetők lesznek.
6. § A 4. § értelmében pályamértföldenkint kibocsátandó 311,000 forint névértékü elsőbbégi kötvények után azoknak 5% kamat és 4/5% törlesztési hányad fejében 18,038 o. é. frtot ezüstben akként biztosit az állam, hogy a járó kamatszelvények beváltására és a törlesztési hányad fedezésére szükséges összeget a pályának üzletbe tételéig az épitési alapból fedezendi; a pályának üzletbe tétele után pedig első sorban annak az üzleti költségek levonása után fenmaradó tiszta jövedelme fordittatik e czélra s a mennyiben a tiszta jövedelem a fentebbi biztositott összeget el nem érné, a hiányt az állam pótolni tartozik.
7. § A kérdéses vasut által érdekelt vidék földbirtokosai és iparosai közt egyrészről, s a pénzügyminister közt másrészről, az előbbeniek által elvállalt kamatbiztositási kötelezettség iránt létrejött szerződés minden pontjaiban jóváhagyatván, az törvénybe iktattatik.
8. § A vitel- és fuvarbérek az érdekelt földbirtokosok és iparosok által elvállalt kamatbiztositási kötelezettség tartamára a következő határok között szabatnak meg:
Legnagyobb árszabás mértföldenként és pedig utasoktól egy személyért postai személyvonatoknál:
| az | I. | osztályban | 52 | kr. o. é. | |
| a | II. | osztályban | 39 | kr. o. é. | |
| a | III. | osztályban | 26 | kr. o. é. | |
Gyorsvonatoknál, melyek csupán első és másodosztályú kocsikból is állhatnak, e dij 20%-kal felemelhető, azon feltétel alatt, hogy a gyorsvonatoknál a sebesség a többi magyar és osztrák pályák gyorsvonatainak átlagos sebességénél csekélyebb ne legyen. A vegyes vonatoknál a személyek vitelbére a rendes tarifa 20%-ával kisebb.
Az árukat illetőleg közönséges gyorsaság mellett mértföldenként vámmázsától:
| az | I. | osztály | 3- | kr. | |
| a | II. | osztály | 3-5 | kr. | |
| a | III. | osztály | 3- | kr. | |
kivételesen egész kocsi-rakodásokért minden vámmázsa és mértföld után tűzi, épületi és fürészelt fa, rongy, rud-vas és vaslemez szállitásánál 2 kr.
Továbbá kősó, faszén, kőszén, coacs, briquets, sajtolt tőzeg, épületkő, tégla, kavics, répasajtolmányok, nyers és öntött vas, mészkő, anyag és trágyaszállitásért 1.5 kr. o. é.
A szállitmányok szállitási diján felül még minden vámmázsa után 2 kr. o. é. kezelési dij szedetik.
A többi tárgyak fuvarbérét, a szállitmányok osztályozását és egyéb forgalmi határozmányokat illetőleg kimondatik, hogy az érintett árak és határozmányok semmi esetre sem lehetnek magasabbak és nyomasztóbbak, mint a tiszavidéki vasutnál.
9. § Ezen törvény végrehajtásával a közmunka-, közlekedési és a pénzügyministerek bizatnak meg.
mely az ugynevezett gömöri, nevezetesen a bánréve-feled-füleki, a bánréve-rozsnyó-dobsinai, és a Feled-tiszolczi vasutvonalak létesitése végett az érdekelt vidékek iparosai és földbirtokosai, és a m. kir. pénzügyminister között, és pedig ezen minister részéről ugy is, mint a kincstár tulajdonához tartozó azon vidéki vasgyárok képviselője, valamint az állam nevében a törvényhozás jóváhagyásának fentartása mellett mai napon következőleg köttetett meg.
1. § A m. k. pénzügyi és közmunka- és közlekedési ministerek kötelezik magukat a fennevezett vasutvonalak épitését azon határozatok és feltételek szerint foganatositani, melyek e tekintetben az országgyülésnek bemutatandó törvényjavaslatban meghatározvák.
2. § Az érdekelt vidékek iparosai és földbirtokosainak alulirott meghatalmazott képviselői ellenben a pálya mértföldenként 311,000 névértékü frtban megállapitott elsőbbségkölcsönön felül még szükséges befektetési tőke kamatjai fejében pályamértföldenként 4000 o. é. frtnak ezüstben biztositását következő módozatok szerint teljes jogerejüleg ezennel magukra vállalják.
3. § A pálya bevételeiből minden üzleti költségeknek levonása után fenmaradó tiszta jövedelem első sorban az elsőbbségi kötvények kamatainak és a törlesztési hányadának fedezésére fordittatik, s a mennyiben ezen tiszta jövedelem e czélra elegendő nem lenne, vagyis 18,038 0. é. forintnál ezüstben kevesebbet tenne, a hiányt az állam pótolja.
A mennyiben a pálya tiszta jövedelme pályamértföldenként a 18,038 o. é. frtot ezüstben el nem éri, vagy pedig épen csak eléri, az alulirt földbirtokosok és iparosok a 4-ik §-ban biztositott egész összeget megfizetni tartoznak, ha pedig a pálya tiszta jövedelme, pálya-mértföldenként a 18,038 o. é. frtot ezüstben meghaladná ugyan, de a 22,038 o. é. forintnál ezüstben kevesebb lenne, a hiányt az alulirt földbirtokosok és iparosok pótolni tartoznak.
4. § A biztositott 4000 o. é. ezüst forint az ágiot átlagosan 20% változhatlanul számitva, mértföldenként négy ezer nyolczszáz (4800) frtot tesz bankvalutában, és pedig:
a dobsina-bánrévei vonalért 9 mértföld után 43,200 frtot;
a feled-tiszolczi vonalért 6 mértföld után 28 ezer 800 frtot; és a bánréve-füleki vonalért 6 mértföld után 28,800 frtot, mely vonalakból az első egész összegében és az utolsó fél összegében a sajóvölgyi, ellenben a második egész összegében és az utolsó szinte félösszegében a rimavölgyi garantirozó iparosok és földbirtokosokra esik; és pedig szám szerint; a sajóvölgyiekre ötvenhét ezer hatszáz (57,600), a rimavölgyiekre pedig (43,200) negyvenhárom ezer kétszáz frt, minélfogva és tekintettel arra, miszerint a sajó- és rimavölgyi garantirozó felek két elkülönitett csoportot képeznek és egymásért terhet nem vállalnak, az évi számadások e czélnak megfelelően elkülönitve vezettessenek, kiköttetvén, hogy a feled-tiszolczi vonal esetleges kamathiányát a rimavölgyi, viszont a bánréve-dobsinai vonal kamathiányát a sajóvölgyi biztositó csoport fedezni külön-külön tartozand.
Ugy a sajóvölgyi, mint a rimavölgyi iparosok és földbirtokosok jegyzéke félreértések megelőzése végett ezen szerződéshez, mint ennek kiegészitő része a szerződő felek által láttamozott kimutatásban % alá mellékeltetik.
5. § Az üzleti év-számadások rendesen bezáratván; a pályahálózat számára alakitandó igazgató tanács a számadás eredményéhez képest a netalán mutatkozó jövedelmi hiányt, mely a kamatbiztositás fejében fizetendő lenne, köteles számszerint kimutatni, és a kellően felszerelt és általa behatólag tárgyalt számadást felülvizsgálat, és a fizetendő kamatbiztositási összeg végleges megállapitása végett, a m. k. közmunka- és közlekedési ministeriumnak előterjeszteni.
6. § A kamatfizetésekbeni késedelmezések kerülése végett a pénzügyminister az igazgatótanács felterjesztései alapján esetről esetre, és az állambiztositást élvező vasutaknál szokásos módon az 5-ik §-ban emlitett hiány fedezésére előlegeket fog utalványozni.
Ezen előlegeknek a kiszolgáltatás napjától számitandó 4%-os kamatokkal együtt teendő megtéritése végett kötelesek a biztositó iparosok és földbirtokosok az általuk elvállalt biztositási összeg erejéig, illetőleg aránya szerint a felülvizsgálat alkalmával a ministerium által megállapitott összeget legfeljebb három hónap alatt, és ugyan: a sajóvölgyiek a rozsnyai, a rimavölgyiek pedig a rimaszombati államadó-hivatainál pontosan befizetni.
7. § Ha a jövedelmi hiány fedezésére igénybe vett államelőleg (5. és 6. §) a ministerium által a felülvizsgált számadás alapján meghatározott kamatbiztositási összegnél kisebb lett volna, az előlegnek megfelelő kiegészitése végett a pénzügyminister a különbséget kifizettetni fogja, mely különbözeti összeg a 6. §-ban meghatározott módon az előleggel egyszerre megtéritendő.
Ha ellenben az igénybe vett előleg a számadás alapján a ministerium által meghatározott kamatbiztositási összegnél nagyobb lett volna, köteles a pályaüzlet ezen többletet és annak a kiszolgáltatás napjától számitandó 7 1/2% kamatjait az államnak azonnal visszafizetni.
8. § Az állam-előlegek visszatéritésére a 6. §-ban kiszabott határidő leteltével a netalán hátralékban maradt visszatéritési részletek a hátralékosoktól a közadók módjára azonnal be fognak hajtatni, a lerovásokra nézve halasztásoknak hely nem adathatván.
9. § A kamatbiztositást adó iparosok és földbirtokosok beleegyezésüket nyilvánitják, hogy az általuk ezen szerződés által elvállalt esetleges fizetési kötelezettség telekkönyvileg biztosittassék, mely czélból a 3-ik §-ban emlitett kimutatásban ugy az elvállalt biztositási összegek, mint azon jelzálogok egyénenként kijelölendők, melyekre az ez iránti bekebelezés foganatositandó lesz.
Ezen foganatositás eszközlése a pénzügyministeriumra bizatik, minélfogva a mulasztások következményei egyedül a pénzügyministeriumot terhelendik.
A jelzálogi biztositás kötelezettsége egyébként a kincstár tulajdonához tartozó vasgyárakra ki nem terjed.
10. § Az alólirt földbirtokosok és iparosok, által fizetett kamatbiztositási összegeknek a vaspálya-üzlet általi megtéritésére nézve határoztatik, hogy ha a pálya tiszta jövedelme, pálya-mértföldenként 22,038 o. é. frtnál nagyobb leend, az igy mutatkozó jövedelmi fölöslegből mindenek előtt azon összegek lesznek az állam javára visszatartandók, vagy visszatéritendők, melyeket a 3. § szerint elvállalt kamatbiztositás folytán az állam fizetett; ezen állami előlegek törlesztése után fognak a földbirtokosok és iparosok által fizetett összegek a jövedelmi feleslegből megtérittetni.
11. § A jelen szerződésben elvállalt kamatbiztositási kötelezettség kezdetét veszi a vasut megnyitása napjától, és tart egymásután tiz évig, és ennélfogva sem az épités ideje alatt, sem az emlitett 10 évi határidőn tul kamatbiztositás az alólirott garantirozókat nem terhelheti.
12. § A vasutak üzletbe adásakor az állam azoknak kezelésére igazgató tanácsot alakit, melyben a kamatbiztositó iparosok és földbirtokosok a kamatbiztositás tartama alatt kellőleg képviselve lesznek,
Azon esetben pedig, ha a kormány részvénytársaságot alakit, a következők határoztatnak:
Az igazgató tanács a kamatbiztositási idő alatt tiz (10) tagból álland, melyekből öt (5) tagot az alakitandó részvénytársulat nevez ki, és ötöt (5) a kamatbiztositó iparosok és földbirtokosok; és ugyan a sajóvölgyiek három (3) a rimavölgyiek pedig kettőt (2); az igazgató tanács tagjait általában egyenlő jogok illetvén.
13. § Ezen szerződésből egyrészről a ministerium s ennek jogutódja az esetleg alakitandó részvénytársulat, másrészről a kamatbiztositók, mint szerződő felek között felmerülhető peres és vitás kérdések, és az abból származható követelési jogok a törvény szabályai szerint választott biróság által döntendők el.
14. § Ezen szerződés a kamatbiztositókra nézve a szerződés aláirásától; a pénzügyministerre, mint az államkormány ez esetbeni képviselőjére nézve, azonban csak a szerződés bevezetésében fentartott törvényhozási jóváhagyás után kötelező.
A pénzügyminister kötelezi magát, hogy azon esetben, ha a pályák üzlete egy részvénytársaságnak adatnék át, részéről ezen szerződést a részvénytársaság által teljes erejűnek elismertetni és utólag alapszabályszerüleg aláiratni fogja.
Minek nagyobb hiteléül jelen szerződés a szerződő felek által aláiratott.
(Következnek az aláirások ugy, mint az eredeti szerződésen állanak.)
