Hazánk anyagi érdekeinek annyira örvendetes fejlődése, s ezek közt kiválóan a mezei ipar naponként fokozottabb igényei, mindinkább érezhetővé teszik az általános vizjogi törvények hiányát, s csaknem elodázhatlannak tüntetik fel ezen törvények megalkotásának szükségét.
De habár egyrészről anyagi emelkedésünk, s nemzetgazdasági érdekeink, eme törvények megalkotását sürgőleg követelik is, - másrészről be kell ismernünk, hogy azon nehézségek, melyeknek elháritása nélkül az általános vizjogi kérdések szerencsés megfejtése lehetetlen, - ezen, különben a közjólét előmozditására nézve, oly nagyfontosságu ügynek rendezését, a törvényhozás nehezebb feladatai közé sorozzák.
Nem vélünk csalódni, midőn kimondjuk: hogy kevés oly tárgy van, melynek rendezése, a törvényhozás körében mélyebben beható tanulmányozást, több oldalu tárgyalást, s nehezebb kérdések előzetes megoldását feltételezné, mint az általános vizjogi törvény: s ép az indokoknál fogva a ministerium annak benyujtására e pillanatban nem is vállalkozhatott; de egyszersmind kijelenteni óhajtja, hogy annak benyujtását legközelebbi feladatai egyikének tekinti. Hazánk anyagi érdekeinek jelen fejlettsége mellett is azonban már elodázhatlanul szükségeseknek mutatkoznak, az általános vizjognak főleg azon részére vonatkozó intézkedések, melyek a vizmentesités czéljából alakult társulatok működését szabályozzák, és azok által végrehajtott vizimüvek fentartására vonatkoznak.
Mert az 1836:XXXVI. és 1840:X. tc. ez irányu intézkedései most már nem kielégitők, s az ezen törvények alkotása óta kifejlett viszonyok folytán szükségesekké vált intézkedésekről, törvénykönyvünk nem gondoskodik.
A felmerült nehézségek egy része kibocsátott rendeletek által, s a kifejlett gyakorlat alapján oldattak meg, melyeknek foganatositását ép ez oknál fogva nemcsak egyesek, de a törvényhatóságok is gyakran meghiusitják.
De ezen felül vannak e téren oly kérdések, melyek eldöntése nélkül a készült vizszabályozási védművek fenntartása biztositva nincs.
E kérdések fontossága és halaszthatatlansága, különösen az utóbbi árvizek, gátrombolások, és a mentesittetnek vélt árterületek elboritása folytán annyira kiemelkedett, hogy ezeknek megoldásával a közvagyonosodás érzékeny hátránya nélkül, már többé késni nem lehet; sőt ezen törvények jótékony hatása épen a jelen körülmények közt mutatkozik legvalószinübbnek.
Hogy tehát addig is, mig az általános vizjogi törvények elkészülhetnek, az annyira szükséges vizszabályozások létrehozatala társulati uton megkönnyittessék és törvény által biztositva legyen, szükségesnek láttam egy a vizszabályozási társulatokról és egy a gátrendőri intézkedésekről szóló törvényjavaslatot a mélyen tisztelt országgyülés elé terjeszteni.
A vizszabályozási társulatokról szóló törvényjavaslat főczélja ezen társulatok alakulását és működését elősegiteni.
Nevezetesen megkönnyiteni azt, hogy a társulatok védműveik előállitására kölcsönöket is köthessenek, melyt czélt leghathatósban mozditja elő az, hogy ezen törvény által s mentesités czéljából beruházott tőkék a mentesitett földeken fekvő oly tehernek nyilvánittatnak, melyek az országos és községi adón kivül minden telekkönyvi bekebelezés előtt állanak.
Biztosittatni fog továbbá, a fölvett kölcsön után fizetendő évi részletek és egyéb társulati kivetések sikeresebb beszedése az által, ha ezek közigazgatási uton hajtathatnak be.
Tüzetes intézkedések foglaltatnak továbbá a törvényjavaslatokban az iránt, hogy a megkezdett szabályozási munkák abba hagyhatók ne legyenek, és hogy tetemes költségen létesitett védgátak mindig jó karban fenn is tartassanak, mire szintén a tapasztalás nyujtotta az indokokat, a mennyiben ujabb időben több társulatok szervezete annyira meglazult, hogy azoknak működésében nemcsak teljes pangás állott be, hanem némely társulatok, ugy az illető jóhiszemü érdekeltek, mint pedig az állam nem csekély kárára már a végfeloszlás veszélyének voltak kitéve.
A gátrendőri törvényjavaslatnak pedig főczélja, hogy ezen, a társulatok által emelt védgátak és egyéb vizművek a törvény oltalma alá helyeztessenek; hogy meg legyen határozva társulatok s a törvényhatósági tisztviselőknek a fenntartás körüli teendője, - meg legyen állapitva a kormány által gyakorlandó felügyelet, hogy veszedelem idején legyen munkaerő a hatósági tisztviselők rendelkezéseig, s hogy a veszedelem multával a teljesitett munka és az igénybe vett anyag értéke az illetőknek megtérittessék.
Szabad legyen végre ezen röviden összefoglalt de legnagyobb részt a tapasztalatokból meritett indokok előterjesztése után hivatkoznom ezen törvényes intézkedések időszerűségére, s azon meggyőződésemet kifejezni, hogy a vizveszélyeknek kitett országrészek lakói e törvénynek létrejöttét örömmel üdvözlendik.
Mindezeknél fogva kérem a mélyen tisztelt országgyülést e két törvényjavaslatot elfogadni.
