1871. évi XLIII. törvénycikk indokolása

az osztrák-magyar monarchia és az amerikai Egyesült Államok között 1870. september 20-án a kivándorló egyének állampolgárságának szabályozása végett kötött szerződés * 

Általános indokolás

Az osztrák-magyar monarchiából az amerikai Egyesült Államokba, és viszont az amerikai Egyesült Államokból az osztrák-magyar monarchia államterületeire való ki, illetőleg bevándorlások szaporodtával gyakran merült fel azon kérdés: vajjon oly egyén, ki az itteni állampolgári kötelékből való elbocsátás nélkül az amerikai Egyesült Államokba költözött és az ottani állampolgársággal felruháztatott, ha előbbi hazájába visszatért, amerikai állampolgárnak elismertessék-e, illetőleg az itteni állampolgári kötelmek alól felmentettnek tekintessék-e?

Hasonló kérdések Európa egyéb államaiban is fordultak elő.

Az amerikai Egyesült Államok törvényei szerint a honositandó, mielőtt Amerika polgárává lesz, leesküszi az előbbi hazája iránti hüségi és kötelezettségi viszonyt, s midőn Amerika polgárává tesz, ezen ténynyel jogot nyer arra, hogy uj hazája határain túl, sőt előbbi hazájában is, a kivándorlás előtt elkövetett törvénysértések ellenében Amerika által oltalmaztassék.

Az európai államok a saját törvényeikkel ellentétben álló amerikai felfogáshoz nem járulván, e körülmény az amerikai Egyesült Államokban szőnyegre hozta azon törvényjavaslatot, mely az Amerikába költözött külföldiek állampolgárságát ujból szabályozván, egyuttal meghatározza a repressaliákat azon államok arányában, melyek alattvalóiknak az amerikai törvények szerint történt honositását maguk részéről törvényesnek elismerni vonakodnak.

Az ebből származható surlódások kikerülésére vezető intézkedések közül legczélszerübbnek találtatott az amerikai Egyesült Államokkal kötendő szerződés, mely által az egyik államterületből a másikba költözött és ott honositott egyének állampolgári viszonya tüzetesen szabályoztatik s az amerikai egyesült államok külügyministerre is szóba hozta az ily egyezménynek ez osztrák-magyar monarchia részéről leendő elfogadását.

A cs. kir. közös külügyminister a fenntjelölt czélból szükségesnek mutatkozó egyezmény iránti javaslatát ő cs. és ap. kir. felsége két államának mindkét kormányával közölvén, az ennek folytán létrejött megállapodások alapján ő Felsége 1870. évi augustus 1-én kelt legfelsőbb elhatározásával felhatalmazta a cs. és kir. közös külügyministert a czélba vett szerződésnek az amerikai Egyesült Államok követével leendő megkötésére.

Az ekképen 1870. évi september 20-án létrejött szerződésben következő lényeges megállapitások foglaltatnak:

1) Hogy azon szándéknak puszta kijelentése, miszerint valaki az egyik vagy másik állam polgára kiván lenni: honositás hatályával nem bir, s hogy például a magyar államból az amerikai Egyesült Államokba kivándorolt egyén, amerikai polgárnak csak akkor fog tekintetni, ha legalább öt évig folytonosan az amerikai Egyesült Államokban tartózkodván, ezen ott tartózkodása alatt a nevezett államok polgárává lett.

2) Hogy a honositott polgár, ha előbbi hazájába visszatér, a kivándorlás előtt elkövetett és bűntetés alá eső cselekvényekért vizsgálat és büntetés alá vonathatik, s tüzetesen meghatározvák azon esetek, melyekből például a magyar államból az amerikai Egyesült Államokba kivándorolt s az ottani állampolgársággal felruházott egyének a védkötelezettség teljesitésének elmulasztása miatt vizsgálat és fenyités alá vonathatnak.

A kormány, - mely engem a fennforgó szerződés és annak elfogadására irányzott törvényjavaslat bemutatásával megbizott, - bizton hiszi, hogy a megállapitott szerződés mellett a magyar államból az amerikai Egyesült-Államokba, és viszont kivándorló egyének állampolgársága iránt esetleg felmerülő kérdések kölcsönös megnyugvással megoldhatók, és az eddigi bizonytalanság által előmozditott törvény-kijátszások meggátolhatók és megtorolhatók lesznek.