Ő császári és apostoli királyi Felségének és a spanyol nemzet kormányzójának meghatalmazottjai által az 1867. évi XVI. tc. III. czikkében megszabott mód szerint kötött és Madridban 1870. évi márczius hó 24-én aláirt kereskedelmi és hajózási szerződés, miután az országgyülés által elfogadtatott s utóbb mindkét szerződő fél részéről szokott módon megerősittetett, a hozzávaló mellékletekkel, zárjegyzőkönyvvel és nyilatkozattal együtt ezennel az ország törvényei közé igtattatik.
Az emlitett államszerződés s a hozzávaló mellékletek, zárjegyzőkönyv és nyilatkozat szövege következő:
Ő Felsége az ausztriai császár és Magyarország apostoli királya egyrészről, másrészről Ő Fensége a souverain Cortes akaratánál fogva kormányzója a spanyol nemzetnek, azon óhajtás által vezéreltetve, hogy az osztrák-magyar monarchia és Spanyolország között a barátság kötelékei szorosabbra füzessenek és a kereskedelmi forgalom szélesbittessék, elhatározták e czélra kereskedelmi és hajózási szerződést kötni és e végre meghatalmazottaikká nevezték ki:
[következik a meghatalmazottak megnevezése]
Kik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kölcsönös közlése után a következő czikkeket állapitották meg:
Az osztrák-magyar monarchia és a spanyol királyság között a kereskedelem és hajózás teljesen szabad leend.
Mindegyik magas szerződő fél alattvalói a másiknak területein a jelen szerződés illető czikkeiben részletezett megszoritások mellett mindazon jogokat, kiváltságokat, kedvezményeket és mentességeket fogják élvezni, melyeket ezen területeken a kereskedelem és hajózás tekintetében a saját nemzetbeliek tényleg élveznek, vagy jövőben élvezni fognak.
Mindegyik szerződő fél alattvalóinak szabadságában áll a másik fél államaiban és birtokaiban ugy mint ez utóbbi saját alattvalóinak minden kikötőt és folyó vizet, mely bármely más nemzetnek hajózásra nyitva áll, hajóikkal és rakományaikkal látogatni, utazni, tartózkodni, kereskedést üzni, iparukat vagy mesterségüket gyakorolni, házakat, raktárakat és boltokat bérelni vagy birni; áruczikkeket vagy értékeket akár szárazföldön, akár tengeren szállittatni, akár bel- akár külföldiektől bizományba venni; mindezt a nélkül, hogy nagyobb illetékeket fizetnének, mint melyek a nemzetbeliektől szedetnek, vagy jövőben szedetni fognak; tehetnek vásárlásokat vagy eladásokat akár közvetlenül, akár szabadon választott közvetitőik által, megszabhatják birtokaik, értékeik, áruczikkeik vagy egyéb tárgyaik árát, legyenek azok akár a külföldről akár az országból valók, s akár az országban, akár külföldre kivánják azokat eladni, de alkalmazkodván természetesen az ország törvényei és rendeleteihez; szabadon járhatnak üzleteik után; a vámhivataloknál bevallásokat tehetnek ugy saját nevükben, mint - ha jónak látják - magukat akár ki által helyettesittetvén, a nélkül, hogy más dijt fizetnének, mint a melyre nézve ezen személylyel megegyeztek; végre érvényesithetik és védhetik jogaikat a birák és törvényszékek előtt és e czélra saját választásuk szerint ügyvédeket, helyetteseket, vagy meghatalmazottakat használhatnak.
Mindennemü ingatlanok szerzése és birtoklása, valamint ezen ingatlanok feletti rendelkezés és ezen rendelkezések után járó adók, dijak vagy illetmények fizetése tekintetében mindegyik szerződő fél alattvalói a másiknak területein a nemzetbeliekkel egyenlő jogokat élvezendnek.
Mindegyik szerződő fél alattvalói a másiknak területén ugy személyükre nézve, mint birtokuk viszonyainál fogva ugyanazon jogokat (kivéve a politikai jogokat) és ugyanazon kiváltságokat fogják élvezni, melyeket a nemzetbeliek jelenleg birnak vagy jövőben birni fognak, de az ország törvényeit kötelesek természetesen megtartani.
Semmi esetre nem vonhatók más vagy magasabb illetékek, terhek vagy adók alá, mint a melyek fizetésére a nemzetbeliek kötelezvék.
Mindegyik szerződő fél alattvalói a másik fél területein fel vannak mentve a hadseregben, hadi tengerészetben és nemzeti honvédelemben való minden személyes szolgálattól, minden hadi tehertől, kényszerkölcsöntől, minden néven nevezendő katonai kényszer-szolgáltatás- és megadóztatástól, kivéve mindazonáltal azon terheket, melyek az ingatlanok birtoklására, bérlésére vagy haszonbérlésére hárulnak, valamint azon katonai kényszer-szolgáltatásokat és megadóztatásokat is, melyeknek az ország minden alattvalója mint valamely ingatlan birtokosa vagy bérlője van alávetve. - Birtokaik nem foglalhatók le, sem hajóik, rakományaik, áruczikkeik vagy más ingóságaik nem tartóztathatók vissza akármily közhasználatra, a nélkül, hogy az érdekelt felek közt egyetértőleg megállapitott igazságos és méltányos alapon előre kártalanittatnának.
A gyári és árujegyek, valamint az ipari czélokra szolgáló minták és rajzok tulajdona tekintetében mindenik szerződő fél alattvalói a másik területén ugyanazon jogokat élvezendik, mint a nemzetbeliek.
A spanyol gyárosok és kereskedők, valamint utazó segédjeik, kik Spanyolországban irt minőségükre nézve kellő igazolványt nyertek, az osztrák-magyar monarchiában utazván, iparuk szükségleteinek fedezésére vásárlásokat tehetnek, árumustrák felmutatása mellett, vagy azok nélkül megrendeléseket gyüjthetnek, anélkül azonban, hogy áruczikkekkel kereskednének s ennek fejében az osztrák-magyar monarchia területén illetéket nem fizetnek.
Ez áll viszont Spanyolországban is az osztrák-magyar monarchiából való gyárosok és kereskedők, valamint azok utazó-segédeire nézve.
Az egyik szerződő félnek akár sulyteherrel, akár árukkal rakva a másik félnek kikötőibe érkező vagy onnan induló hajói, bárminő legyen indulásuk vagy rendeltetésük helye, minden tekintetben a nemzeti hajókkal egyenlő bánásmódban részesülnek.
Sem érkezésüknél, sem tartózkodásuk ideje alatt, sem elindulásuknál nem fizetnek más vagy magasabb világitótorony-, tonna-, rév-, kalauz-, kikötő-, vontató-, veszteglő-, vagy bármily más név alatt a hajót terhelő, az állam vagy köztisztviselők vagy községek vagy bármily testületek nevében, vagy azok javára szedett illetékeket, mint a melyek a nemzeti hajókról szedetnek, vagy jövőben szedetni fognak.
A szerződő felek kikötőiben a másik fél azon hajóitól, melyek azokban valamely baleset vagy kényszeritő körülmények folytán menedéket keresnek, semmiféle hajózási vagy kikötői illeték nem fog szedetni, feltéve, hogy ily hajó minden kereskedés-üzéstől tartózkodik és a kikötőben mulatását nem nyujtja azon időn tul, mely a hajót menedékkeresésre kényszeritett körülmények által igazoltatik.
Ha a magas szerződő felek egyike a kormánynak vagy alattvalóinak tulajdonához tartozó hajó a másik fél partjain vagy területén hajótörést vagy sérülést szenved, nemcsak a hajótörést szenvedettek fognak minden segitség- és támogatásban részesülni, hanem a hajó, annak részei és töredékei, a hozzá tartozó szerszámok és egyéb tárgyak is, a hajón talált irományok, szintugy mint a tengerbe hányt tárgyak és áruk, melyek meg lettek mentve, vagy esetleg az azok eladásából begyűlt pénzösszeg a tulajdonosnak saját maga vagy meghatatmazottja által nyilvánitott kivánságára hűségesen ki fognak szolgáltatni anélkül, hogy egyebeket fizetnének, mint a megmentési és raktározási költségeket és azon illetékeket, melyeket hasonló esetben a saját nemzetbeli hajók is fizetni kötelesek.
Ha a tulajdonos vagy ennek különös megbizottja nem jelentkezik, a kiszolgáltatás az illető consulok, alconsulok vagy consulsági ügynökök kezéhez történik, - megjegyeztetvén mindazonáltal, hogy azon esetben, ha a hajó, az azon volt tárgyak és áruk törvényes igény tárgyává válnának, az e feletti határozat az ország illetékes törvényszékeinek marad fentartva.
A tenger által kivetett és sérült javak, melyek egyik szerződő fél hajóinak rakmányához tartoztak, a másik fél által a kimentési költségen kivül semminemű más illeték alá nem vettethetnek, kivéve, ha a belső fogyasztásra bocsáttatnának.
Osztrák vagy magyar hajóknak, vagy spanyol hajóknak mindazok fognak tekintetni, melyek osztrák vagy magyar hajóknak az osztrák-magyar monarchia törvényei szerint és spanyol hajóknak a spanyol törvények szerint ismertetnek el.
Mi a hajóknak a kikötőkben, révekben, öblökben való elhelyezését és rakodását, ugy egyáltalában mindazon formaságokat és rendszabályokat illeti, melyeknek a kereskedelmi hajók, azok legénysége és rakománya alávethetők: megállapittatik, hogy az egyik szerződő fél saját nemzetbeli hajóinak semmiféle szabadalmat vagy kedvezményt nem fog nyujtani, mely hasonló módon a másik fél hajóira is ki nem terjedne, az levén a két szerződő fél akarata, hogy ezen tekintetben hajóik is a tökéletes egyenlőségen alapuló bánásmódban részesittessenek.
A két szerződő fél hadi hajói egymás kikötőiben a legkedvezményezettebb nemzet hadi hajóival egyenlő bánásmódban fognak részesülni.
A föld és az ipar terményei, valamint mindennemű és természetü tárgyak, melyek osztrák vagy magyar hajók által hozatnak be spanyol kikötőkbe, és hasonlóképen a föld és az ipar terményei, valamint mindennemű és természetű tárgyak, melyek spanyol hajók által vitetnek be osztrák vagy magyar kikötőkbe, bármilyen legyen eredetök, és bárhonnét hozassanak azok, nem fognak más vagy magasabb beviteli vámot fizetni, s nem lesznek más terheknek vagy formaságoknak alávetve, mintha ugyanazon termények vagy tárgyak bevitele nemzeti lobogó alatt történnék.
Átmeneti intézkedésképen határoztatik, hogy az osztrák-magyar lobogó alatt Spanyolországba behozott azon áruczikkek, melyek a jelenleg érvényben álló spanyol vámtarifa harmadik rendszabályában soroltatnak elő, 1872. évi január hó 1-jeig az emlitett rendszabályban meghatározott fokozatos vámpótlék alá esnek. Ha azonban ezen vámpótlék az emlitett időpont előtt bármely más hatalom lobogója javára leszállittatnék s megszüntettetnék, az osztrák-magyar lobogónak joga lesz ugyanazon leszállitást vagy megszüntetést a maga számára igénybe venni.
A földnek és iparnak terményei, valamint mindennemű és természetü tárgyak, melyek az egyik szerződő fél kikötőiből akármely más nemzet hajóin törvényesen kivihetők, akár az országból valók, akár kivülről hozattak volt be - szintugy kivihetők a másik szerződő fél hajóin is anélkül, hogy utánuk más vagy magasabb illetékek fizettetnének, vagy más terhek és formaságoknak volnának alávetve, mint ha ugyanazon tárgyak kivitele nemzeti lobogó alatt történnék.
Egyik vagy másik szerződő fél hajóival az osztrák, vagy magyar, vagy spanyol kikötőkbe bevitt áruczikkek ott közraktárakba helyezhetők, vagy pedig átviteli vagy kiviteli forgalomba bocsáthatók, az illető országban erre nézve fennálló általános törvények értelmében és a nélkül, hogy ezért más, vagy magasabb közraktári, raktározási, felügyeleti, vagy egyéb illetékek lennének fizetendők, mint a nemzeti hajókkal hozott áruczikkek után.
Magától értetődik azonban, hogy ha az áruczikkek fogyasztásra szánvák, azok után a vámilletékek a fennálló vámszabályok szerint fizetendők.
Az egyik szerződő fél területeiről érkező vagy oda szállitandó mindennemű áruczikkek a másiknak területein az e tekintetben érvényes törvények megtartása mellett, minden átviteli vám alól mentesek.
Az átviteli forgalom tekintetében a szerződő felek egymásnak viszonyosan a legkedvezményezettebb nemzettel egyenlő bánásmódot biztositanak.
A két szerződő fél egymásnak kölcsönösen a legkedvezményezettebb nemzettel egyenlő bánásmódot biztosit mindenben, mi a beviteli vagy kiviteli vámtarifára vonatkozik, ugy vizen mint szárazon.
Ennélfogva mindegyik fél kötelezi magát, hogy minden kedvezményben, minden előjogban és minden lejebb szállitásban, melyet az emlitett tekintetben valamely harmadik hatalomnak már is engedélyezett vagy még jövőben engedélyezend, ép ugy a másik szerződő felet is minden viszontszolgáltatás nélkül részeltetendi.
A szerződő felek kötelezik magokat, hogy a kölcsönös kereskedelmi forgalmat semmiféle be-, ki- vagy átviteli tilalom által nem gátolandják.
Ezen szabály alól csupán csak a következő tárgyakra nézve lehet kivételnek helye.
Az osztrák-magyar monarchiában:
a) az állami egyedáruságokra (dohány, só, lőpor);
b) egészség-rendőrségi tekintetből;
c) hadi szükségletekre, rendkivüli körülmények között.
Spanyolországban:
a) hadi fegyverekre, lövetek és az ahhoz való töltényekre, ha csak a kormány erre engedélyt nem ad;
b) a spanyol tengerészeti osztály által kiadott hydrographiai térképekre;
c) más spanyol szerzők által kiadott földabroszok- és térképekre, az illetők engedelme nélkül, a mennyiben azokra nézve szerzői tulajdonukat fentartották;
d) spanyol nyelven nyomtatott könyvek- és egyéb nyomtatványokra az irói tulajdonról szóló törvény által elősorolt esetekben;
e) a misekönyvekre, breviariumokra és más a katholika egyház szertartásainál használt könyvekre;
f) képekre, szobrok- és egyéb tárgyakra, melyek a közerkölcsiséget sérthetnék;
g) gyógyszerészi készitményekre vagy titkos gyógyszerekre, melyek vegyületét kideriteni nem lehet, vagy melyek alkatrészei közhirré nem tétettek;
h) a dohányra a rendszabályokban foglalt esetekben.
Az egyik országból a másikba bevitt bárminemü áruczikkek nem vethetők magasabb fogyasztási adó alá (sem az állam, sem pedig a községek javára), mint a mely hasonló nemzeti termény után szedetik, vagy jövőben szedetni fog.
Mindaddig, mig a parti hajózás az egyik fél törvényei által kizárólag a nemzeti hajók számára van fentartva, az a másik fél hajói által nem gyakoroltathatik.
Mindazonáltal mindegyik szerződő fél hajói, melyek a másik félnek valamely kikötőjében érkeznek s ott rakományok csak egy részét akarnák kirakni, az illető ország törvényei- és rendszabályaihoz alkalmazkodva, megtarthatják a hajón rakományuknak más kikötőbe szánt részét, legyen az illető kikötő akár ugyanazon, akár más országban és a rakomány visszamaradt részét ismét kivihetik a nélkül, hogy más vagy magasabb illetékek fizetésére volnának kötelezve, mint milyenek hasonló esetben a nemzeti hajóktól szedetnek.
Hasonlóan megállapittatott, hogy ugyanazon hajók rakodásukat egy kikötőben megkezdhetik és azt ugyanazon ország másik, sőt több kikötőjében is folytathatják, vagy bevégezhetik a nélkül, hogy más illetékeket volnának kötelezve fizetni, mint azokat, melyek alá a nemzeti hajók esnek.
Spanyolországban az érték szerinti vám alá eső áruczikkek vámkezelése tekintetéből az érdekeltek tartoznak azok értékét bevallani. Ha a vámhivatalnokok a bevallott értéket elégtelennek találnák és az érdekeltek a nevezett hivatalnokok által meghatározott értékben bele nem nyugszanak, az eljáró hivatal egy szakértőt nevezend ki, kihez egy másik az érdekelt fél által választott szakértő, valamint a helybeli kereskedelmi egyesület által egyetértve az illető nemzet consulsági ügynökével kijelölt harmadik egyén járul, és ezek fogják az áru valóságos értékét meghatározni.
A szakértők, a mennyire lehetséges, a megbecsülendő áruczikkel foglalkozó gyárosok, vagy kereskedők köréből fognak választatni.
Ha a kijelentett érték a valóságnak meg nem felelőnek találtatik, az illető törvényhozás által megállapitott birság fog alkalmaztatni.
Spanyolország az osztrák-magyar monarchiában vámkezelés tekintetében a legkedvezményezettebb nemzettel helyeztetik egy sorba.
A tengerentuli spanyol tartományok külön törvények szerint kormányoztatván, azokra az előbbi határozmányok nem szólanak; mindazonáltal az osztrák-magyar monarchia alattvalói kereskedelmük és hajózásuk: a hajózási és vámilletékek és a hajók és áruczikkekkel való vámkezelés tekintetében ugy az érkezésnél, mint az indulásnál ugyanazon jogokat, kiváltságokat és mentességeket, kedvezményeket és kivételeket fogják ott élvezni, mint a legkedvezményezettebb nemzet alattvalói.
Az osztrák vagy magyar termények más illetékeknek, terheknek vagy formaságoknak nem lesznek alávetve, mint a legkedvezményezettebb nemzetek terményei.
Az osztrák-magyar monarchia consulai és egyéb consulsági ügynökei a spanyol királyságban mindazon kiváltságokat, kivételeket vagy mentességeket élvezendik, melyeket a legkedvezményezettebb nemzet consulai és más hasonló minőségü ügynökei élveznek.
Ugyanaz áll az osztrák-magyar monarchiában a spanyolországi consulokra és egyéb consulsági ügynökökre nézve.
Az illető consuloknak és egyéb consulsági ügynököknek jogukban álland saját nemzetük hajóinak legénységéhez tartozó tengerészeket és bár mi czim alatt a hajó személyzetéhez számitható más egyéneket, ha azok ily hajóról a másik fél valamely kikötőjébe megszöktek volna, elfogatni.
E czélból irásban fogják megkeresni az illetékes helybeli hatóságokat, azon körülményt, hogy az illető egyének, kiknek kiszolgáltatását kivánják, a hajó személyzetéhez tartoznak, a hajólajstrom vagy a hajóslegénységi lajstromnak vagy pedig más hivatalos irományok eredetiben vagy kellőleg hitelesitett másolatban bemutatásával igazolván.
Az ilyképen igazolt megkeresés folytán minden lehető segitség fog nekik nyujtatni ily szökevények kézre keritése és elfogatására, ugyanazok a consulok vagy más consulsági ügynökök megkeresésére és ezek költségein az ország fogházaiban őriztetvén mindaddig, mig a consulok, vagy consulsági ügynökök azok hazaszállittatására alkalmat találnak.
Ha mindazonáltal ily alkalmatosság a befogatás napjától számitandó két hónapi határidő elteltéig sem találtatott volna, a szökevények a consulnak három nappal előbb való értesitése mellett szabadon bocsáttatnak és ugyanazon vétségért ujra el nem foghatók.
A jelen czikk határozmányai alól kivétetnek azonban oly tengerészek és a hajóslegénységhez tartozó más egyének, kik alattvalói azon országnak, melyben a megszökés történt.
Ha a szökevény valamely bűntényt követett el, az a consulnak vagy consulsági ügynöknek rendelkezése alá csak akkor bocsáttatik, midőn az illetékes törvényszék fölötte itéletet hozott, és ez végre is hajtatott.
Azon tengerészekre vagy a hajó személyzetéhez tartozó más egyénekre nézve, kik hazájukban bárminő politikai bűntényt követtek volna el, kiszolgáltatásnak nincs helye.
Magától értetődik, hogy a jelen szerződés kiterjed szintén Lichtenstein herczegségre is, az ő császári és apostoli királyi Felsége és Lichtenstein souverain herczege között kötött vámszerződés XIII. czikke értelmében.
A jelen szerződés a jóváhagyási okmányok kicserélése után egy hó mulva lép életbe s hatályban marad az 1877. év deczember utolsó napjáig.
Azon esetre, ha tizenkét hónappal az imént emlitett időpont előtt a szerződő felek egyike sem nyilvánitaná e szerződés hatályának megszüntetése iránti szándékát, a szerződés azontul is hatályban marad egy évig azon naptól számitva, melyen egyik vagy másik szerződő fél azt felmondja.
Jelen szerződés jóvá fog hagyatni és a jóváhagyási okmányok a legrövidebb idő alatt Madridban fognak kicseréltetni.
Minek hiteléül az illető meghatalmazottak jelen szerződést aláirták és pecsétjeikkel megerősitették.
[Aláírások]
az 1870. évi márczius 15-én kelt, az osztrák-magyar monarchia és Spanyolország között kötött kereskedelmi és hajózási szerződéshez.
Ő Felsége az osztrák császár és Magyarország apostoli királya, valamint Ő Fensége a spanyol nemzet kormányzója alulirott meghatalmazottai a mai napról kelt, az osztrák-magyar monarchia és Spanyolország közt kötött kereskedelmi és hajózási szerződés aláirása végett összejövén, a következő megjegyzéseket és nyilatkozatokat tették.
1. A kereskedelmi szerződés XVI. czikkében kifejezet kölcsönös legnagyobb kedvezés elve alól kivétetnek:
a) oly könnyitések és kedvezmények, melyek valamely szomszéd állam irányában egyedül a határforgalom könnyitése végett engedélyezvék jelenleg, vagy fognak jövőre engedélyeztetni, valamint azon vámmérséklések vagy vámmentességek, melyek csupán bizonyos határokra vagy egyes birtokrészek lakosaira szólanak;
b) azon kedvezmények, melyekben a szerződő felek egyikével a vámrendszer tekintetében most vagy jövőben teljesen egyesült államok részesülnek.
2. Az 1869. évi julius 12-én kelt rendelettel kibocsátott spanyol vámtarifa, melynek egy példánya a jelen jegyzőkönyvhöz van csatolva, ugy tekintendő, mint a kereskedelmi és hajózási szerződés kiegészitő része és ugyanazon erővel és érvénynyel bir, mint ez.
Az osztrák-magyar monarchiának jelenleg érvényben álló szerződési vámtarifái szintén ugy tekintendők, mintha a szerződésben foglaltatnának.
3. Az adómentességben való részesülés czéljából az osztrák és magyar kereskedelmi utazók a mellékelt I. mintának megfelelő iparigazolási jegygyel, a spanyol kereskedelmi utazók pedig a II. minta szerint kiállitandó iparjegyi bizonyitványnyal kell, hogy ellátva legyenek.
Ez okmányok azon év folyamára érvényesek, melyre kiállitvák; az ország nyelvén állithatók ki, tartalmazzák az előmutató személy leirását és neve aláirását és a kiállitó hatóság pecsétjével, vagy bélyegével látandók el.
Ezen igazolványok előmutatása folytán az illető kereskedelmi utazók azonosságuk megállapitása után a másik állam illetékes hatósága részéről a III. és IV. minta szerint kiállitott igazolványt kapnak.
A kereskedelmi utazóknak nem szabad árukat eladás végett magukkal vinniök, ellenben meg van nekik engedve az általuk vásárolt árukat rendeltetésök helyére vinni.
Egyébiránt csak oly kereskedelmi utazók fognak kölcsönösen adómentesen bebocsáttatni, kik vagy saját maguk, vagy oly kereskedő ház részére keresnek üzletet, melynek mint kereskedő-segédek szolgálatában állanak.
Jelen jegyzőkönyv, mely különös megerősités nélkül, csupán az által, hogy a szerződésnek, melyre vonatkozik, jóváhagyási okmányal kicseréltetnek, a két kormány által jóváhagyottnak és megerősitettnek tekintetik, két példányban állittatott ki Madridban, 1870. évi márczius hó 24-én.
(a kiállitó hatóság bélyege vagy pecsétje)
Az alóirott hatóság ezennel bizonyitja, hogy N. ur (. . . . . i kereskedő, gyáros az . . . . . X. ház szolgálatában levő segéd) a maga vagy a nevezett ház üzlete után a törvényes adókat fizetni köteles:
Jelen igazolvány a nevezett N. urnak a végből szolgáltatott ki, hogy a spanyol hatóságoktól az üzlete gyakorolhatására szükséges iparjegyet kinyerhesse.
Ezen igazolvány . . . . . hónapra érvényes.
(A kiállitás helye és napja és a hatóság aláirása)
(Személyleirás és az előmulatónak aláirása)
Érvényes az 18. . . . . évre.
N. N., a . . . . . i tartomány kormányzója bizonyitja, hogy F. F, ur előtte kimutatta, hogy az ipari adót mint . . . . . -i kereskedő s gyáros (vagy kereskedő-utazó) megfizette és ennélfogva ezen iparát Spanyolországban szabadon gyakorolhatja, és hogy ezen jogát az osztrák-magyar monarchiában is ott, hol jónak látja, érvényesithesse s az üzlete gyakorlására szükséges iparjegyet kinyerhesse, a jelen egy évre évre érvényes bizonyitványt adatta ki számára, pecsétjével és aláirásával látván azt el 18. . . . . évi . . . . . hó . . . . . napján.
(A személyleirás és az előmutató aláirása.)
(A kormányzó vagy megbizottjának aláirása.)
(A hatóság bélyege vagy pecsétje)
Érvényes az 18. . . . . évre.
N. ur kereskedő, gyáros segéd a . . . . . i ház szolgálatában a számára a . . . . . -i (Spanyolországban) illetékes hatóság által . . . . . -án kiállitott igazolvány alapján feljogosittatik ezennel, hogy az osztrák-magyar birodalomban saját kereskedelmi üzletéhez, házának kereskedelmi üzletéhez, saját iparához tartozó árukra nézve mustrák szerint, vagy megrendelésre vásárlásokat és eladásokat tehessen.
(A kiadás helye és napja.)
(A kiállitó hatóság aláirása.)
(Az utazó személyes leirása és névaláirása.)
Érvényes az 18. . . . . évre.
N. N. a . . . . . -i tartomány kormányzója, az illetékes . . . . . -i (osztrák vagy magyar) hatóság által 18. . . . . hó . . . . . -én N. N. számára kiállitott ipar-igazolvány alapján, melynél fogva mint kereskedő, iparos, vagy kereskedelmi utazó üzletét gyakorolhatja, jelen iparjegyet azon czélból adta ki ez utóbbi számára, hogy kereskedelmi üzletéhez vagy iparához tartozó árukra nézve mustrák szerint, vagy megrendelésre Spanyolországban, valamint ennek tengeren tuli tartományaiban is vásárlásokat és eladásokat tehessen.
Kelt 18. . . . hó . . . . . én.
(A kormányzó vagy helyettese aláirása. P. H.)
Az osztrák-magyar monarchiának alólirt ügyvivője és Ő Fensége Spanyolország kormányzójának alólirt államministere, e czélra nyert meghatalmazásuk alapján illető kormányaik nevében kinyilatkoztatják, hogy ezek kötelezik magukat az osztrák-magyar monarchia és Spanyolország közt 1870-ik évi márczius 24-én kötött kereskedelmi és hajózási szerződés hatályát a 25. czikkben megállapitott idő elmulta előtt is megszüntetni, egy évet számitva azon időponttól kezdve, midőn azt a magas szerződő felek egyike vagy másika felmondja, vagy átvizsgálását kivánja.
A jelen nyilatkozat ugy tekintetik, mint a szerződés kiegészitő része is azzal együtt fog jóváhagyatni.
Minek hiteléül aláirták azt és illető pecsétjeikkel ellátták.
[Aláírások]
A következő tárgyak Spanyolországba és a baleari szigetekbe való bevitelük alkalmával egészen vámmentesek.
1. Az ásványvizek (kivéve azok edényeit).
2. Élőfák, vesszők és növények.
3. Mész (Calcium protoxid).
4. A herbariumak, vagy tudományosan rendezett növénygyüjtemények.
5. Ásványok egyes darabokban vagy ilyenekből alakitott tudományos gyűjteményekben.
6. Rézércz.
7. Aranyércz.
8. Ezüstércz.
9. Mindennemü minták kisebbitett mértékben.
10. Szövetmustrák oly szelvényekben, hogy csak mustrákul vehetők.
11. Régészeti vagy érmészeti tárgyak.
12. Arany, ezüst és platina, használhatlanná vált ékszerek és asztali készletekben, rudakban, pénzzé verve, darabokban, poralakban stb.
13. Arany, ezüst és platina feldolgozott állapotban és a spanyol ellenőrzési bélyeggel ellátva.
14. Gyöngyök, apró gyöngyök és drágakövek.
15. Selyemgubók, selyemgubó-hulladékok és selyembogár-tojások.
16. Gypsz. (Kénsavas mész.)
17. Mindazon ruhanemüek, fényüzési és kényelmi tárgyak, ágy- és asztali fehérnemüek, könyvek és vasbutorok, hordozható hangszerek, szinházi, jelmezek, ékszerek és asztali készletek, melyeken a használat észrevehető és a melyeket az utasok kocsijukban, állásuknak, művészetüknek, iparuknak és körülményeiknek megfelelő mennyiségben magukkal visznek.
1. Edények, melyek azért hozatnak be, hogy azokban belföldi áruk vitessenek ki. Az illető kereskedő köteles egy a vámilletéknek megfelelő biztositékot letenni és az edényeket meg nem hosszabbitható három hónapi határidő alatt ismét kivinni. A bevitelnél az elintézési iratokban feljegyzendő az edények száma, neme és nagysága, hogy a kivitelnél azok ugyanazonossága meghatároztathassék.
2. Belföldi borok és edények, melyek külföldről vissza jönnek, ha a behozatalnál az elintézési iratokban az edények száma, neme és nagysága és a borok mennyisége és neme, valamint a kiviteli áruszámla száma és kelte ki van téve.
3. Kádáredények, zsákok és nagy érczládák, melyek árukkal töltve vitetnek be, ha az érdeklettek azokat három hónapon belül a vámigazgatóság közbejötte mellett ismét kiviszik.
4. Spanyolok által halászott és belföldi hajókon közvetlenül behozott korálok, ezen körülmények előleges megállapitása után.
5. Oly szépművészeti tárgyak, melyek spanyolok által külföldön lettek készitve, valamint azok, melyek a kormány, akadémiák, vagy egyéb testületek által muzeumok, vagy tantermek részére megszereztettek, ha ezen körülmények bizonyittatnak.
6. Olvasók, ereklyék és hasonló tárgyak, szent helyeken való használatra.
7. Kocsik, házi és idomitott (dressirozott) állatok, viaszalakok és hasonló tárgyak gyüjteményei, ha azok tulajdonosai oly kezességet nyujtanak, mely által a beviteli illetékek biztositva vannak azon esetre, ha az isméti kivitel nem fogna megtörténni legfelebb hat hónapi határidő alatt, és ha a kivitelnél azok ugyanazonossága bebizonyittatik.
8. Spanyol fuvarozási szerek és barmok, melyek külföldről visszakerülnek; megkivántatik azonban jelen kedvezmény élvezhetésére, hogy már az illető kiviteli jegyzékben benfoglaltassék a tárgy jelvényeinek pontos leirása, valamint azon körülmény felemlitése is, hogy az legfelebb hat hónapi határidő alatt ujra beviendő.
9. Spanyol könyvek, melyek a külföldről visszajönnek, ha a kiviteli jegyzékben a példányok száma, a munka czime és a nyomdász neve fel van emlitve.
Ha ellenben az egyes esetre meghatározott kellékek nem feljesitettek, vagy ha a vizsgálatnál kitünik, hogy a kiviteli jegyzék a bevitt tárgyakkal teljesen meg nem egyezik, a szabad bevitel meg nem engedtetik és a vámhivatalok kezelői kötelesek a megfelelő tarifaszerü illetékeket beszedni.
Azon belföldi áruk és tárgyak, melyek külföldi kiállitásokról kerülnek vissza, továbbá a diplomatiai testület bútorai, fogatai, kocsijai és málhái, nemkülönben külföldön tartózkodó spanyolok vagy oly külföldiek ingóságai, kik a végett jönnek Spanyolországba, hogy ott letelepedjenek, hasonlókép vámmentesek, mind a mellett ugy a vámkezelők, valamint a felek kötelesek magukat a különös esetekre vonatkozó külön rendeletek- és utasitásokban foglalt szabályoknak alávetni.
A lobogó különbsége miatt idegen hajókon vagy szárazon behozott áruktól külön illetékek nem fognak szedetni és csak 1872. évi január hó 1-éig fog a következő áruktól az azoknál egyenkint felemlitett pótilleték vétetni.
| Manilla-kender, | ||||
| Olaj, | ||||
| Kénsav, | ||||
| Sósav, | ||||
| Timsó, | ||||
| Indigó, | ||||
| Kén, | ||||
| Szénsavas natrum, | ||||
| Viaszmaradék, | ||||
| Chlórmész, | ||||
| Kristályáruk és | 100 kilogrammja után egy real, | |||
| Kőedény, | vagy a Pesetanak 25 centimje, | |||
| Vas, darabokban és | ||||
| Rudakban, | ||||
| Öntött vasból való csövek, | ||||
| Kaszák, | ||||
| Ekevas és horgonyláncz, | ||||
| Len, | ||||
| Vaj, | ||||
| Sósavas hamuzsir, | ||||
| Mindennemü gépek, | ||||
| Salétromsavas natrium. |
| Pálinka, | ||||
| Kender, | ||||
| Czin, réz és sárgaréz, rudakban és lemezekben, | ||||
| Mézganemüek, | ||||
| Vas kivéve az első osztályban felsoroltat, | 100 kilogrammja után 5 reale, | |||
| Mindennemü fonalok, | vagy egy Peseta 25 Cent. | |||
| Bútorok, | ||||
| Papiros, | ||||
| Sajt, | ||||
| Salétrom, | ||||
| Mindennemü szövetek. |
| Nyers gyapot, | ||||
| Czukor, | ||||
| Tőkehal, | ||||
| Cacao, | 100 kilogramm után 10 reale, | |||
| Kávé, | vagy 2 Pesetas 50 Cent. | |||
| Fahéj, | ||||
| Viaszk (a maradék kivételével) | ||||
| Bőrök és irhák. |
1. A magtól meg nem tisztitott gyapot után a 104. tétel alatt meghatározott illetéknek fele fizetendő.
2. Nem hámozott rizs után a 236. tételben foglalt dijnak csak fele jár.
3. Liszt után azon gabonanem vámja fizetendő, melytől az származik, és ezenkivül ezen illetékek 50 százaléka.
4. Kész ruhadarabok egész sulyuk után azon szövetek tarifaszerü illetékei alá esnek, melyekből azok külső része áll, mihez még a vámdij 50%-a ütendő.
5. Kézzel vagy géppel himzett szövetáruk után, valamint a valódi vagy utánzott érczekkel kevertek után is a szövetek azon osztályának illetéke jár, a melyhez ezek tartoznak, és még külön ennek 50 százaléka.
6. Vászon-, gyapju- és selyemszövetek, melyek csak a lánczban vagy vetőlékben pamuttal vannak keverve, megvámolás tekintetében nem kevert vászon-, gyapju- és selyemszövetekül tekintendők.
7. Gyapju-, selyem- és floretselyem-szövetek, melyek láncza, vetőléke ezen fonószövetek egyikéből áll, sulyuk egy ötödében selyemként, négy ötödében pedig gyapjuként vámozandók meg.
8. Lenből és selyemből vegyes szövetek, melyek láncza vagy vetőléke ezen anyagok egyikéből áll, továbbá olyanok, melyek pamutból és selyemből vegyesek s melyeknek láncza vagy vetőléke egészen pamutból áll, sulyuk négy ötödében mint len- vagy pamutszövetek, és 1 ötödében mint selyemáruk vámozandók meg, kivételt képez a velpel és bársony, mely szövetek három ötödben pamutként és két ötödben selyemárukként vámoltatnak meg.
9. Len- és gyapjuból vegyes áruk, melyek láncza vagy vetőléke egészen pamutból áll, sulyuknak három ötödében gyapjuárukként és két ötödében lenárukként vámoltatnak meg.
10. Len- és pamutból vegyes szövetek, melyek láncza vagy vetőléke egészen pamutból áll, sulyuk felében lenárukként az azokra alkalmazandó tarifa-tételek szerinti vám alá esnek.
11. Azon szövetek, melyeknek egész vetőléke vagy egész láncza len, gyapju, selyem vagy pamutból áll, és melyek másik része (illetőleg vetőlék vagy láncz) ezen fonóanyagok két vagy több nemét tartalmazzák, az előbbi szabályok értelmében vámoltatnak meg, és ugy tekintetnek, mintha gyapjuból, illetőleg pamutból, selyemből vagy lenből és azon anyagokból lennének összeállitva, melyek a szövetben előforduló anyagok közt a legnagyobb vámdij alá esnek.
Nyers suly szerint, t. i. az edényekkel együtt, azon czikkek vámolandók meg, a melyekre nézve mérleg-üledék van kivetve, mint: olaj, zsiradék, hús, halak és paczalok sólében, valamint mindazok, melyek az áru sérelme nélkül vagy a nélkül, hogy azok egy része az edényben függve vagy oda tapadva ne maradna, azoktól el nem választhatók.
Minden egyéb czikkek a belső becsomagolás vagy a belső edények sulyát beleértve, vámolandók meg. Tokok (étuis) azonban ide nem értetnek, miután ezek külön vámolás alá esnek.
Oly áruk és hordók, a melyek folyadékok felvételére még használhatók megadnak, és oly nagy érczládák, melyek még más áruk szállitására is szolgálhatnak, mint melyek azokban behozattak, a tarifa szerinti vám alá esnek.
Zsákok után darabonként a Pesetának 10 centimeje fizetendő. Külső becsomagolás alatt értetik, amely a csomagot kivülről láthatólag körülveszi; minden ebben foglalt becsomagolás belső.
Az itt felsorolt áruk nyers sulyokból a következő százalékos suly-levonásban részesülnek:
| Aczél ládákban | 10% | |
| Pamut görfácskán | 40% | |
| Czukor ládákban és hordókban | 14% | |
| Fahéj csomagokban | 8% | |
| Ugyanaz ládákban | 20% | |
| Liebig-féle bus-kivonat fazekakban | 70% | |
| Fonalak | 3% | |
| Fehér fémlemez ládákban | 10% | |
| Phosphor bádogszelenczékkben és faládákban | 50% | |
| Kőedény (agyag-fazekak) ládákban és, hordókban | 30% | |
| Ugyanaz kosarakban | 16% | |
| Paszomány-áruk, melyek belseje fából, kemény papirosból vagy egyéb hasonló kemény anyagokból áll, azok kivételével, melyek külön mázsálhatók | 10% | |
| Üveg- és kristály ládákban | 40% | |
| Ugyanaz kosarakban | 20% |
Az áruk érték szerinti vámolásánál tartoznak a felek az értéket nyilatkozataikban bevallani. Ha a vámozással megbizott tisztviselők ezen értéket keveselik és a felek az előbbiek által megállapitott értéket elfogadni vonakodnak, akkor tartozik a vámigazgatóság egy szakértőt kinevezni, aki a felek által választott másik szakértővel és a földmivelési és kereskedelmi Junta által kijelölt harmadik szakértővel együtt a valódi esetek fölött határozand.
A szakértők, a mennyire lehetséges, oly kereskedőkből és gyárosokból választandók, kik a kérdéses áruczikkel foglalkoznak.
Oly helyeken, a melyekben földmivelési, ipar és kereskedelmi Junta nem létezik, a harmadik szakértőt az alcalde nevezi ki.
A kiviteli tarifában nem foglalt áruk feltétlenül vámmentesen vihetők ki.
Termények, áruk és tárgyak, melyek a spanyol tengeren tuli tartományokba vitetnek ki, a félszigetbe visszajövetelüknél illetékmentesek, ha Spanyolországból történt valóságos kivitelük igazoltatik.
Belföldi termények, áruk és tárgyak, a melyek külföldre lettek kivive és a félszigetbe visszahozatnak, mint idegenek tekintetnek és a beviteli vámtarifában megállapitott illetékek alá esnek, azon tárgyak egyedüli kivételével, melyekre a második rendszabály (8 pont) vonatkozik.
Ezüst tartalmu ólom, vagy ólmany (Glätte) elnevezés alatt olynemü termények értetnek, melyek 100 kilogramm ólomban 30 gramm ezüstöt tartalmaznak.
A Teneriffai szigetnek Santa-Cruz, valamint a Kanári szigetek Orotavai-Ciutad del Reál de las Palmas-i, - Santa Cruz de la Palma-i, Arrecife de Lanzarote-i, Puerto de Cabras-i és San Sebastiani kikötői az egyedüliek, melyek a félszigettel kereskedelmet üzhetnek.
A nevezett szigetek nemzeti terményei gyanánt a következő czikkek tekintetnek:
Tartago olaj.
Mandola.
Lupinák.
Bab (apró fehér).
Barilla.
Gesztenye.
Árpa.
Vöröshagyma.
Rozs.
Cochenille.
Csemegék, czukoráruk stb.
Gyékény gunyhókra stb. való.
Gyümölcsök.
Bagolyborsó.
Magvak.
Tengeri.
Festő moh (orseille).
Burgonya.
Halak.
Szűrőkő.
Járda-kövek.
Selyemgubók, nyers és feldolgozott.
Selyem.
Buza.
Bor.
Áruk, termények és czikkek, melyek a Kanári szigetekből, mint el nem adhatók, ismét kivitetnek, nemzetbeliségüket elvesztik.
Azon áruk, melyek spanyol tengeren tuli tartományokból a Kanári szigeteket érintve érkeznek, megtartják nemzetbeliségüket a félszigetbe való behozataluknál is, a nevezett kikötők rakhelyekül tekintetvén; szükséges azonban, hogy az idegen árukra vonatkozó fennálló rendszabályok értelmében lajstromba jegyeztessenek.
Azon áruk után, melyek ezen tartományokban termeltetnek és onnét hozatnak be, a mennyiben ezekre nézve a tarifában különös illetékek megemlitve nincsenek, a hasonnemü külföldi áruk tarifaszerü vámjának fele fizetendő.
Oly áruk után, melyek ezen tartományokban termeltetnek és onnét hozatnak be, a hasonnevü külföldi árukra meghatározott tarifa-tétel ötödrésze fizetendő.
Oly áruk után, melyek a spanyol Fernando-Po szigetnek és ezek hozzá tartozóinak, ugymint:
Annobor, Corisco, Elobey és Cabo de San Juan terményei és onnét érkeznek, a félszigetbe való behozataluknál semmiféle vám nem jár, miután a kereskedelem, mely a félsziget és ama helyek közt üzetik, parti kereskedelemnek (cabotage) tekintendő.
Afrika nyugati partjainak minden terményei, melyek az emlitett szigetekbe vitetnek és azokból egyenesen a félszigetbe hozatnak, a tarifaszerű illetékek három ötöde alá esnek, ha a vámrendeletek által megszabott okmányokban felsorolva találtatnak.
A következő czikkek bevitele a királyságba tilos:
1. Hadi fegyverek, lövetek és ezekhez tartozó töltények, kivéve a kormány jóváhagyásával.
2. Hydrographiai abroszok melyeket a tengerészeti szakosztály adott ki.
3. Spanyolok által készitett térképek és tervek, mig ezek tulajdonjoga el nem évült, csak a szerző jóváhagyása mellett.
4. Spanyol könyvek és nyomtatványok, csak azon esetekben, melyek az irói tulajdonról szóló törvény által meghatároztatnak.
5. Misekönyvek, breviariumok és más a katholika egyház szertartásainál használt könyvek.
6. Festmények, képek, szobrok és egyéb tárgyak, melyek a közerkölcsiséget sértik.
7. Gyógyszerészeti készitmények vagy titkos szerek, melyek vegyülékét kideriteni nem lehet, vagy melyek készitési módja közhirré nem tétetett.
8. Közönséges só 1870 január 1-éig, mely naptól fogva a tarifa 86. tételében emlitett illeték alá esik.
9. Dohány azon alakban és azon esetekben, melyeket az állam-egyedáruság rendszabályai megszabnak.
1. A tarifa azon tételei, melyeknél a jelenlegi illetékek 15%-ot felülmulnak, anélkül azonban, hogy a 20% összeget elérnék, és a melyek 1875. évi julius 1-ével 15%-ra le fognak szállittatni, a tarifában uj betüvel vannak megjelölve.
2. Azok, melyek vámilletéke jelenleg 20%-ot, vagy többet tesz, és a melyek 1875. évi julius 1-től 1881. évi julius 9-éig 3 részletben 15%-ra fognak leszállittatni, b) betüvel vannak megjelölve.
3. A többi tételek, amelyek semmikép nincsenek megjelölve, és a melyek már jelenleg is rendkivüli vagy fiscalis illeték alá esnek, olyanoknak tekintendők, a melyek, amennyiben czélszerünek fogna találtatni, 1875. évi julius 1-je után, vagy lejebb szállithatók, vagy érintetlenül is hagyhatók.
4. A (*) csillaggal jelölt tételek mázsálási dij alá esnek.
Az illetékek Escudos és Pesetasokban vannak kifejezve. Tekintetbe jött itt, hogy az ideiglenes kormánynak 1868. évi október hó 19-ki rendeletében és a végrehajtó hatalomnak f. é. márczius 23-iki határozata szerint 1871. évi január 1-től kezdve az uj pénzrendszer használata kötelező leend, addig a vámszedés a jelenlegi rendszer szerint Escudos és Millesimasokban fog történni.
Az Escudos és Millesimasnak Pesetasra és centimesre leendő átszámitásánál tekintet volt arra, hogy az utóbbiak a számitás nagyobb könnyebbitésére mindig zerussal (0) vagy (5) öttel végződjenek.
| Az áru megnevezése | Előbbi | Jelenlegi vámtétel | ||
| A vámozás kulcsa ***) | Escudo Milreis *) | Escudos Milreis | PEs. **) | |
| Üveg finom, mint poharak, palaczkok, tányérok stb. diszművek üvegből 100 klgr. | 21,500 | 18,000 | 45 | |
| Üveg közönséges, táblaüveg vagy hengerforma idem | 9000 | 7000 | 17.50 | |
| Üveg közönséges, palaczk, syfon, gyümölcs üvegek idem | 4200 | 3200 | 8 | |
| Üveg finom, szemüvegek, óra és látcsőüvegek idem | 102,000 | 32 | 80 | |
| Vas, aczél, pléh, öntöttrugony stb. idem | 10,200 | 6 | 15 | |
| Vas, közönséges nyersvas idem | 1560 | 1 | 2.50 | |
| Vas, öntött csövek minden formában idem | 1200 | 1875 | 4.70 | |
| Vas, közönséges öntött vas, diszitmény nélkül idem | 4800 | 3000 | 7.50 | |
| Vas, öntött vas, finom öntvények diszitménnyel idem | 7200 | 7000 | 17.50 | |
| Vas, vasuti sinek idem | 3200 | 8.00 | ||
| Vas, pléh 6 millimeter vastagságig idem | 7200 | 3,600 | 9.08 | |
| Vas, kovácsolt mindennemü 144 négyszög millimeter átmetszettel és többel idem | 7810 | 4,400 | 11 | |
| Vas, kovácsolt 144 négyszögöl millimet. kisebb átmetszettet idem | 9115 | 5,200 | 13 | |
| Vas, sodrony idem | 4580 | 3,200 | 8 | |
| Vasszegek, csavarok idem | 12,480 | 8,000 | 20 | |
| Vas, kovácsolt vasból készült csövek idem | 10,560 | 5,200 | 13 | |
| Vas, közönséges vasgyártmányok idem | 16,800 | 9,000 | 22.50 | |
| Vas, finom vasgyártmányok idem | 24,000 | 11,000 | 27.50 | |
| Vas, bádogospléh (vasból) idem | 4800 | 7500 | 18.75 | |
| Vas, bádogos-munkák (vasból) idem | 120,000 | 25,000 | 62.50 | |
| Vas és aczélból készült óra részek és hasonlók kilogr. | - | 1200 | 3.00 | |
| Vas kések minden nemei kilogr. | 0145 | 0400 | 1.00 | |
| Vágó és szúró fegyverek kilogr. | Tilos | 0800 | 2 | |
| Lőfegyverek s részei (vas vagy aczélból) kilogr. | 0168 | 2000 | 5 | |
| Fanemüek. | ||||
| Dongafák 1000 drb | 4500 | 3000 | 7.50 | |
| Hajóépitésreszolgáló gömbölyü fatörzsek és rudak, érték szerint darab | 3% | 1% | 1% | |
| Asztalos műfa 100 klgr. | 0470 | 0200 | 0.50 | |
| Ugyanaz, furnierre vágva 100 klgr. | 2340 | 1000 | 2.50 | |
| Zab 100 klgr. | Tilos | 1040 | 2.60 | |
| Árpa, rozs, kukoricza 100 klgr. | Tilos | 0900 | 2.25 | |
| Buza 100 klgr. | Tilos | 1200 | 3.00 | |
| Liszt és egyéb malomtermények | 50%-al többet fizetnek, mint gabonanemek, melyből készültek, eddig tilosak voltak Hl. | |||
| Pálinka stb. 100 klgr. | 1920 | 7500 | 18.75 | |
| Bor a pezsgőt kivéve 1 lit. | 0185 | 0200 | 50 | |
| Tésztanemüek 100 klgr. | Tilosak | 5600 | 14 | |
| Nyers marhabőrök 100 klgr. | 530 | 3000 | 7.50 | |
| Kész bőr, közönséges kilogr. | 0780 | 0500 | 1.25 | |
| Kész bőr, lakirozott kilogr. | 1200 | 1000 | 2.50 | |
| Prémek kilogr. | 1560 | 0200 | 0.50 | |
| Lábbeliek kilogr. | Tilos | 3500 | 8.75 | |
| Szijgyártó és nyers munkák kilogr. | 1000 | 2.50 | ||
*) escudo = 1000 Milreis = 1 pengőforint. **) peseta = 100 Cents = 1 frank. ***) 1 klgr. = 2 vámfont
