Ő császári és apostoli királyi Felségének és Argentina köztársaság elnökének meghatalmazottjai által az 1867. évi XVI. tc. III. czikkében előszabott mód szerint kötött és Buenos-Ayresben 1870 október 27-én aláirt barátsági, kereskedelmi és hajózási szerződés, miután az országgyülés által elfogadtatott és utóbb mind a két szerződő fél által szokott módon megerősíttetett s ezennel az ország törvényei közé igtattatik.
Szövege a következő:
Barátsági, kereskedelmi és hajózási szerződés az osztrák-magyar monarchia és Argentina köztársaság közt.
Ő Felsége az ausztriai császár, Csehország királya stb. és Magyarország apostoli királya egyrészről és Ő Nagyméltósága Argentina köztársaság elnöke másrészről, az államaik közt szerencsésen fennálló barátsági viszonyt megerősíteni és a kölcsönös kereskedelmi összeköttetéseket tartós és mind a két félre nézve előnyös módon szabályozni óhajtván, e czélra barátsági, kereskedelmi és hajózási szerződés kötését határozták el és meghatalmazottaikká nevezték ki:
kik jó és kellő alakban talált meghatalmazási okmányaik kölcsönös közlése után a következő czikkekben állapodtak meg:
Az osztrák-magyar monarchia és Argentina köztársaság, azok lakosai és polgárai közt állandó béke és barátság álljon fenn.
Ő császári és apostoli királyi Felsége államai és Argentina köztársaság közt a kereskedés kölcsönösen szabad lesz.
A nevezett államok polgárai Argentina köztársaságban és az argentinaiak az osztrák-magyar birodalomban szabadon és teljes biztonságban látogathatják hajóikkal és rakományaikkal mindazon helyeket, kikötőket és folyókat, melyekben a kereskedés más nemzetekkel is meg van engedve.
Mindkét szerződő fél polgárai egymás államterületeiben, csak úgy, mint a nemzetbeliek utazhatnak, azok bármely pontján tartózkodhatnak és letelepedhetnek, ott fekvő birtokot, házakat, raktárakat és boltokat bérelhetnek és birhatnak és a mennyiben az ország törvényei engedik, terményekkel és mindennemü más árúkkal nagyban és kicsinyben kereskedhetnek, úgy minden megengedett üzletet, minden ilyes müvészetet és ipart szabadon gyakorolhatnak. Személyeik, házaik és javaik, valamint iparuk és kereskedelmük üzése tekintetében ugyanazon oltalmat és biztosságot élvezendik, melyeknek az illető országok törvényei és rendeletei szerint a belföldiek örvendeznek.
Mindegyik magas szerződő fél hajóvezetőinek, kereskedőinek és általában minden polgárainak szabadságában álland a másik fél területeiben árúkat bárkitől venni, vagy bárkinek eladni.
Mindkét esetben vevő és eladó egészen tetszése szerint állapíthatja meg jogszerű feltételeit, valamint árát a kereskedésből ki nem tiltott javak- és árúknak, legyenek azok akár bevive a szerződő felek területeibe és birtokaiba, akár onnan kivive, csakhogy magukat az országban fennálló törvények és szokásoknak alávetni kötelesek.
Hasonlókép szabadságukban álland üzleteiket akár személyesen gyakorolni, akár azok vezetését tetszésük szerint másra, mint alkuszok, ügyvezetők, ügyvivők vagy tolmácsokra bízni; nem kényszeríthetők sem arra, hogy más személyeket alkalmazzanak, mint a kiket a nemzetbeliek használnak, sem arra, hogy azon személyeknek, kiket alkalmazni jónak láttak, nagyobb bért vagy jutalmat fizessenek, mint a mennyit hason esetben a nemzetbeliek fizetnének.
Mindegyik szerződő fél polgárai a másik területeiben joguk érvényesítése és megvédése végett könnyen és szabadon járulhatnak a törvényszékekhez minden törvényszerüen fennálló fokozataikban és minden esetben bármily ügyvédeket, ügyészeket vagy törvényes ügyvivőket és tolmácsokat tetszés szerint használhatnak. E részben és mindenben, mi a jogszolgáltatásra vonatkozik, ugyanazon jogokat, szabadságokat és kiváltságokat fogják élvezni, melyek a nemzetbelieknek jelenleg nyujtatnak vagy jövőben nyujtatni fognak és semmi esetben nem fognak más vagy magasabb illetékeknek vagy perköltségeknek alávettetni, mint azoknak, melyeket a nemzetbeliek is hason esetben jelenleg fizetnek vagy jövőben fizetni fognak; de az illető államterületekben hatályban levő törvényeknek és rendeleteknek magukat mindannyiszor alávetni kötelesek.
Hasonlókép szabadságukban álland szükség esetében az illető állam törvényeinek figyelembevétele mellett annak politikai és közigazgatási hatóságaihoz irásbeli beadványokat tenni.
Az osztrák-magyar monarchia föld- és iparterményeire Argentina köztársaságba való bevitelük alkalmával és viszont Argentina köztársaságéira az osztrák-magyar birodalomba való bevitelük alkalmával más vagy nagyobb vámok nem róhatók, mint a melyek bármely idegen ország, hasonló terményeitől jelenleg fizettetnek vagy jövőben fognak fizettetni. Ép úgy nem róhatók más vagy magasabb vámok, illetékek a szerződő felek egyikének birtokaiban vagy területeiben valamely czikknek a másik fél birtokaiba vagy területeibe való kivitelére, mint a melyek ugyanazon czikknek bármely más idegen országba való kivitelénél most vagy jövőben szedetnek.
Ép oly kevéssé vonható tilalom alá bármely áruczikk, föld- vagy ipartermény bevitele a szerződő felek egyikének területéből a másikéba, ha csak a tilalom bármely más ország hasonnemű áruczikkének, föld- vagy iparterményének bevitelére is egyaránt ki nem terjesztetik. Szintúgy nem tiltható meg valamely czikk kivitele a szerződő felek egyikének területeiből a másik területeibe, ha csak ezen tilalom ugyanazon czikknek minden más nemzet területébe való kivitelére is egyaránt ki nem terjed.
A szerződő államok egyikében sem vethetők bármily vámok, terhek, megszorítások vagy tilalmak alá, az egyik fél hajóin a másikba bevitt vagy a másikból kivitt áruk, ha azoknak a nemzeti hajókon bevitt, vagy kivitt ugyanazon árúk is egyaránt alá nem vetvék. Végül, a mely visszvámok, díjak, mentességek vagy kedvezmények engedtetnek a nemzeti hajókon be- vagy kivitt árúknak, ugyanazok a másik szerződő fél hajóin történt be- vagy kivitelnek is megadottaknak tekintetnek.
Minden czikktől, melynek bevitele az osztrák-magyar birodalomba most vagy jövőben törvény szerint megengedtetik, ugyanazon beviteli vámok fognak fizettetni akár osztrák-magyar, akár argentinai hajón történt a bevitel és viszont ugyanazon beviteli vámok fognak fizettetni minden czikktől, melynek bevitele az argentinai köztársaságba most vagy jövőben törvény szerint megengedtetik, akár osztrák-magyar, akár argentinai hajón történt legyen a bevitel.
Szintúgy a kivitelnél is minden czikk után, mely az osztrák-magyar, birodalomból most vagy jövőben törvény szerint szabadon kivihető; ugyanazon kiviteli vámok fognak szedetni és ugyanazon díjak vagy visszvámok engedtetni, ha a kivitel akár osztrák-magyar, akár argentinai hajón történik: és minden czikk után, mely Argentina köztársaság területeiből most vagy jövőben törvény szerint szabadon kivihető, ugyanazon kiviteli vámok fognak szedetni és ugyanazon dijak vagy visszvámok engedélyeztetni, akár osztrák-magyar, akár argentinai hajón történjék a kivitel.
Sem az egyik, sem a másik szerződő fél kikötőiben nem róhatók a másik ország hajóira kiindulási helyükre való tekintet nélkül tonna, kikötői, révkalauz, világítótorony, veszteglési vagy egyéb hasonló vagy megfelelő bármi néven nevezendő, akár a kormány, akár köztisztviselők, testületek vagy bármely intézetek nevében vagy azok javára szedett adózások, ha csak hasonló esetben nem rovatnak a legnagyobb kedvezésben részesülő nemzetek hajóira is.
Mindegyik szerződő fél hajóinak megengedtetik a másik fél különböző, az idegen kereskedelemnek megnyitott kikötőiben külföldről hozott rakományokat részletenkint rakni le, és szintúgy részletenkint venni fel, ezen különböző kikötőkben a külföldre szánt rakományt.
A magas szerződő felek megegyeznek abban, hogy a parti hajózás szabályozása az illető országos törvényeknek marad fentartva. Ha azonban egyikük vagy másikuk a parti hajózásra vonatkozó törvényeit megváltoztatná és egy harmadik nemzetnek bárminő engedményt vagy szabadságot nyujtana, ugyanez a viszonyosság feltétele mellett hasonlólag a másik fél hajóira és polgáraira is kiterjedőnek fog tekintetni.
Mindazon hajók, melyek az osztrák-magyar monarchia törvényei szerint osztrák-magyar hajóknak és mindazon hajók, melyek az Argentina köztársaság törvényei szerint argentinaiaknak tekintetnek, ezen szerződés czéljaira is a nevezett monarchia és illetőleg Argentina köztársaság hajóinak fognak tekintetni.
Az osztrák-magyar hadi és posta-hajók, valamint a két nemű argentinai hajók kölcsönösen Argentina köztársaság és az osztrák-magyar birodalom minden kikötőibe, folyóira és helyeibe, melyekbe az idegen nemzetek hadi és postahajói bebocsáttatnak, vagy jövőben fognak bebocsáttatni, szabadon befuthatnak, ott horgonyt vethetnek, tartózkodhatnak és javításokat tehetnek, miközben azonban az illető ország törvényeinek és rendeleteinek maradnak alávetve.
Mindenben, mi a hajók kibérlésére, azoknak a kikötőkben, révekben, öblökben és horgonyvető helyeken való meg- és lerakodására, az áruk és javak raktározására és biztonságára, valamint általában a rendtartási és rendészeti szabályokra vonatkozik, melyeknek a hajók, azok legénysége és rakománya alávetve lehetnek, a magas szerződő felek mindegyikének alattvalói egymás birtokaiban és területeiben ugyanazon kiváltságokat, szabadalmakat és jogokat fogják élvezni, melyeket a nemzetbeliek élveznek, és semmi esetben más vagy magasabb adózások vagy terhekkel illettetni nem fognak, mint melyeket a nemzetbeliek jelenleg fizetnek vagy jövőben fizetni fognak, feltéve, hogy magukat a nevezett birtokok- és területekben hatályban lévő helyi törvényeknek és rendeleteknek alávetik.
A magas szerződő felek egymás területein és birtokaiban a kereskedelem oltalmára főconsulokat, consulokat, alconsulokat és consulsági ügynököket nevezhetnek ki. Mielőtt azonban ily tisztviselő működését megkezdi, azon ország kormánya részéről, melyre meghatalmazása szól, szokásos módon erre engedélyt kell nyernie; a szerződő felek mindegyikének egyszersmind szabadságában áll bizonyos helyeket, melyekre nézve ezt jónak látja, olyanok gyanánt jelölni meg, melyek consul székhelyel nem lehetnek, feltéve, hogy ezen kizárás általánosságban minden az illető országban müködésre bocsátott hason fokozatú consuli tisztviselőre kiterjed.
Mindegyik szerződő fél főconsulai, consulai, alconsulai és consulsági ügynökei a másik birtokaiban és területeiben mindazon szabadalmakat, kiváltságokat és mentességeket fogják élvezni, melyeket a legnagyobb kedvezésben részesülő nemzet hasonrangú ügynökei élveznek vagy jövőben élvezni fognak.
Ha az egyik szerződő fél hadi vagy kereskedelmi hajója a másik partjain hajótörést szenvedne, az ily hajó vagy annak alkatrészei, felszerelése és a hozzá tartozó tárgyak, valamint a hajótörésből kimentett javak és árúk, vagy ha elárusitattak, az érettök befolyt pénz a tulajdonosoknak hiven vissza fog szolgáltattatni, ha ezek akár személyesen, akár megbizottjuk által visszakövetelik azokat; és ha a tulajdonosok vagy ezek ügynökei nem jelennének meg az illető helyen, az emlitett javak és árúk, vagy az értük befolyt pénz, valamint a hajótörést szenvedett hajón talált mindennemű irományok e czélból, a mennyiben azt az ország törvényei engedik, azon cs. és kir. consulnak Argentina köztársaságban, illetőleg azon argentinai consulnak az osztrák-magyar monarchiában fognak kiadatni, kinek kerületében a hajótörés történt. Ezen consul, tulajdonos vagy ügynök fentartási költség, valamint mentés-díj fejében csak annyit fognak fizetni, a mennyit ily hajótörés esetében nemzeti hajónak kell vala fizetnie.
Vámfizetés alá a megmentett javak és áruk csak akkor fognak vonatni, ha fogyasztásra vitetnek be az országba, ekkor minden egyébre nézve is az illető ország vámtörvényei és rendszabályai jövén alkalmazásba.
Ha az egyik állam valamely hajója legyőzhetetlen akadálynál fogva kénytelen a másik kikötőiben vagy partjain kikötni, azon feltétel alatt, hogy semminemű árúkat ki nem rak vagy fel nem vett, semminemű hajózási illeték alá, mely bármi néven szedetik az országban, nem fog vonatni, kivéve a révkalauz-, vagy egyéb oly illetékeket, melyek magánszemélyek által tett szolgálatok megjutalmazását képviselik.
Az illetékes vámhivatalnak előleges értesitése mellett meg fog ilyenkor engedtetni, hogy a rakományt képező árúk károsulás elkerülése végett a partra ki, vagy más hajóra átrakassanak, más adózások pedig, mint a közraktárak és hajóműhelyek bére, mely az árúk raktározására és a sérült hajók kijavitására szükségeltetik, nem fognak követeltetni.
Az osztrák-magyar monarchia polgárai, kik az Argentina köztársaságban jelenleg hatályban levő törvények szerint, és a meddig ezen törvények érvénye fennáll, bárminemű földbirtokot szereznek és birnak, ezen tulajdonuk tekintetében ugyanazon jogokat élvezendik, mint hason esetben Argentina köztársaság polgárai, és ugyanazon adóknak és közterheknek lesznek alávetve, melyeket Argentina köztársaság földbirtokos polgárai viselnek.
Ha az egyik szerződő fél valamely polgára a másik birtokaiban vagy területein végrendelet hátrahagyása nélkül elhal és azon országnak, melyben a haláleset történt, törvényei szerint öröklésre jogosított személy nem jelentkezik, azon nemzetnek, melynek az elhunyt tagja volt, főconsula, consula, alconsula, vagy consuli ügynöke a mennyiben azt az illető országnak törvényei engedik, az örökségnél netalán érdekelt honfiainak törvény szerinti képviselője. E minőségben a consul, a mennyiben azt az ország törvényei engedik, mindazon jogokat gyakorolja, melyeket az örökségre törvény szerint jogosított személyek gyakorolhatnának, kivéve a pénzek és javak átvételét, mire mindannyiszor különös meghatalmazás szükséges; ilyetén pénzek és tárgyak időközben a consul és a helyhatóságok kölcsönös egyetértésével valamely harmadik személy kezeihez teendők le. Ha az örökség földbirtokból áll, az érdeklettek jogai az idegenekre nézve fennálló törvények szerint fognak rendeztetni.
Ingó javaknak akár végrendeletileg akár egyébkénti elöröklése, úgy mindennemű és nevezetű ingó tulajdonnak eladás, ajándékozás, csere, házasság, végrendelet útján vagy bármily más módon átruházása tekintetében a magas szerződő felek mindegyikének polgárai a másik birtokaiban és területein a nemzetbeliekével egyenlő kiváltságokat, mentességeket és jogokat fognak élvezni és semmi esetben más vagy magasabb terhekkel vagy adózásokkal nem fognak illettetni, mint a melyek a nemzetbeliek által fizettetnek, vagy jövőben fizettetni fognak, feltéve, hogy a szervezett birtokok- és területekben hatályban levő törvényeknek és rendeleteknek magukat mindannyiszor alá vetik.
A főconsulok, consulok, alconsulok és consuli ügynököknek áll kizárólag tisztjükben nemzetük kereskedelmi hajóin a belső rendet fentartani és a kapitányok, hajótisztek és a legénység közt keletkezett mindennemű egyenetlenségeket, különösen azokat, melyek a szegődési és bérszerződésekre vonatkoznak, kiegyenlíteni.
A helyi hatóságok közbenjárásának mindakkor lesz helye, valahányszor a hajón történt rendetlenségek olynemüek, hogy a csendet és közrendet a parton vagy a kikötőben zavarnák, vagy ha azokban országbeliek vagy a hajólegénységhez nem tartozó egyének is részesek volnának.
Ha ezen rendetlenségek a megjelölt tulajdonsáqok egyikével sem birnak, a helyi hatóságok arra fognak szorítkozni, hogy az illető consuli tisztviselőknek megkeresésükre segélyt nyujtsanak arra, hogy a hajó-névlajstromba bejegyzett minden egyén, ki az érintett rendetlenségben részt vett, elfogassék és a hajóra visszavezettessék.
A fogság nem tarthat hosszabb ideig, mint azon országnak, melyben az elfogatás történt, alkotmányos és törvény szerinti rendelkezései engedik.
Egyetértve kötelezik magukat a magas szerződő felek, hogy az egymás hadi vagy kereskedelmi tengerészetéhez tartozó szökevények elfogatása és kiszolgáltatása körül a saját törvényeikkel megegyeztethető segélyt nyújtsák egymásnak, ha az illető fél consulja e czélra lépéseket tesz és a hajó névjegyzéke, a legénységi lajstrom vagy hasonló okmányok által bebizonyittatik, hogy a szökevények az illető hajó legénységéhez tartoznak és hogy a hajóról azon ország kikötőiben, partjain vagy vizeiben szöktek el, melynek hatóságai előtt kerestettek.
A mi a szökevényeknek a közfogházakban letartóztatását és a helyi hatóság felügyelete alatt letartóztatás idejét illeti, az elfogatás pillanatától kezdve mindegyik ország saját törvényeiben előirt eljárás fog követtetni, a letartóztatás, a megkereső consul kezéhez való kiszolgáltatás és az illető hajóra való visszaküldés tekintetében.
Megegyezés történik továbbá abban, hogy minden kedvezmény vagy könnyítés, melyet a szökevények kézrekerítése körül a szerződő felek egyike valamely más államnak engedett volna, vagy jövőben engedne, a másik szerződő félnek is csak úgy meg legyen adva, mintha eme kedvezmény vagy könnyítés jelen szerződés által határozottan kiköttetett volna.
A szerződő felek egymás birtokaiban lakó polgárai vallásuk miatt nem fognak háborittatni, üldöztetni vagy nyugtalanittatni, sőt inkább tökéletes és teljes vallásszabadságot fognak élvezni; és ez okból személyük és tulajdonuk nem szünik meg ugyanazon oltalomban részesülni, melyet a nemzetbeliek élveznek.
Az illető hitfelekezet számára már létező temetkezési helyek használatára, valamint külön temetkezési helyek berendezésére, fentartására és használatára nézve mindegyik szerződő félnek a másik területében tartózkodó alattvalói ugyanazon szabadsággal és joggal fognak birni és ugyanazon oltalomban részesülni, mint a legnagyobb kedvezésben részesülő nemzet polgárai.
Mindegyik szerződő fél polgárai a másik területein mentek lesznek minden személyes szolgálattól ugy a hadsereg és haditengerészetben, mint a nemzet őrség vagy néphadnál, szintugy mentek maradnak minden kényszer-kölcsön, kényszerszolgáltatás vagy bárminemü katonai szolgálattól, és semmi esetre nem fognak bármi szin alatt más vagy magasabb rendes adóknak, szolgáltatásoknak vagy egyéb terheknek alávettetni, mint a melyek most vagy a jövőben a nemzetbelieket érik.
A szerződő felek polgárainak sem hajói, sem más javai nem vethetők más, mint birói itéleten alapuló zár alá; szintugy nem kényszerithetők, hogy hajóikkal azok legénységével, áruikkal vagy kereskedelmi czikkeikkel valamely katonai vállalatban akár állam-okból, akár bárminemü közérdekből résztvegyenek, kivéve, ha már előre megalkudott kárpótlást nyernek érte.
A magas szerződő felek, a polgáraik közti kereskedelemnek nagyobb biztositása végett, megegyeztek abban, hogy ha a köztük fennálló barátságos viszony - mitől Isten mentsen - bármikor szerencsétlenül meg vagy félbe szakadna, egymás polgárainak, a szerint, vajjon a parton vagy az ország belsejében laknak, hat havi vagy egy évi idő engedtessék, hogy ügyeiket rendezhessék és javaik felett intézkedhessenek; azonfelül szabad menet fog nekik nyujtatni, hogy tetszésük szerinti kikötőben szállhassanak hajóra, vagy szabadon választott, szárazi uton hagyhassák el az illető államterületet.
Mindazonáltal szabadságukban álland a szerződő feleknek egymás birtokaiban és területein megtelepedett polgárainak, hogy kereskedelmüket és iparukat félbeszakitás nélkül szabadságuk és tulajdonuk teljes élvezetében folytathassák mindaddig, mig békésen viselik magukat és a törvények ellen nem vétenek; bárminemü ingó vagy ingatlan javaik pedig, legyenek azok akár saját birtokukban, akár más személyre vagy az államra bizva, zár alá vettetni vagy más adózások- és terhekkel illettetni nem fognak, mint a melyek a belföldiek tulajdonához tartozó hasonló javak és ingóságokra rovatnak.
Hasonló esetben magánszemélyek közti adóssági követelések, közalapok és társulati részvények sem fognak sem zár alá vettetni, sem visszatartatni.
A megelőző czikkek határozatainak kiegészitéseül abban egyezik meg a két magas szerződő fél, hogy minden a hajózás- vagy kereskedelemre vonatkozó kedvezmény, kiváltság vagy mentesség, melyet egyikük valamely harmadik állam polgárainak már megadott volna, vagy jövőben megadna, hasonló esetekben és körülmények közt a másik fél alattvalóira is kiterjesztessék és pedig ingyen, ha az engedmény a kérdéses állam javára is ingyenes volt, vagy pedig megfelelő kárpótlás mellett, ha az is feltételes volt.
Jelen szerződés hatálya az első czikk határozatát illetőleg állandó, a többi czikkben foglaltakat illetőleg a megerősitési okmányok kicserélése napjától számitott tiz évig tart. De ha egy évvel ezen határidő lefolyta előtt a szerződő felek egyike sem nyilvánitaná hivatalos uton e szerződés hatályának megszüntetése iránti szándékát, az mind a két félre nézve további egy évig marad hatályban azon naptól számitva, melyen egyikük vagy másikuk azt felmondotta.
Jelen szerződés mindkét fél részéről (Argentina részén a congressus hozzájárulása után) jóvá fog hagyatni és a jóváhagyási okmányok mai naptól számitott 12 hónapi időköz alatt Buenos-Airesben vagy Párisban fognak kicseréltetni.
Ha azonban nem volna lehetséges a jóváhagyási okmányokat fennérintett időszak alatt cserélni ki, beleegyezik mind a két szerződő fél abba, hogy az emlitett határidő meghosszabbitása levelezés utján hozassék rendbe.
Ezek hiteléül a két fél meghatalmazottja jelen szerződést két - német és spanyol - példányban aláirták és pecsétjeikkel látták el.
