Ő csász. és apost. kir. Felségének és a chilei köztársaság elnökének meghatalmazottjai által az 1867. évi XVI. tc. III. czikkében előszabott mód szerint kötött és Santiago de Chileban 1870. junius hó 14-én aláirt barátsági, kereskedelmi és hajózási szerződés miután az országgyülés által elfogadtatott és utóbb mind a két szerződő fél által szokott módon megerősittetett, ezennel az ország törvényei közé igtattatik.
Szövege a következő:
Barátsági, kereskedelmi és hajózási szerződés az osztrák-magyar monarchia és Chile köztársasága közt.
Ő Felsége az ausztriai császár, Csehország királya stb. és Magyarország apostoli királya egy részről és
Ő Nagyméltósága Chile köztársaság elnöke másrészről, az államaik közt szerencsésen fennálló barátsági viszonyt megerősiteni és a kölcsönös kereskedelmi összeköttetéseket tartós és mind a két félre nézve előnyös módon szabályozni óhajtván, e czélra barátsági, kereskedelmi és hajózási szerződés kötését határozták el és meghatalmazottaikká nevezték ki:
Az osztrák-magyar monarchia és Chile köztársasága, azok lakosai és polgárai közt állandó béke és barátság álljon fenn.
Ő császári és apostoli királyi Felsége államai és Chile köztársaság területe közt a kereskedés kölcsönösen szabad lesz. Mind a két magas szerződő fél polgárai szabadon és biztosságban látogathatják hajóikkal és rakományaikkal, a másik fél területein mindazon helyeket, kikötőket és folyókat melyekben a kereskedés más nemzetekkel meg van, vagy meg fog jövőben engedtetni. Szabadon tartózkodhatnak és lakhatnak az emlitett területek minden részében, kibérelhetnek és elfoglalhatnak házakat és raktárakat, és a mennyiben az ország törvényei engedik, terményekkel, kézmű- és mindennemü más árukkal nagyban és kicsinyben kereskedhetnek; személyeik és javaik, valamint iparuk és kereskedelmük űzése tekintetében ugyanazon védelmet és biztosságot élvezendik, melyeknek az illető országok törvényei szerint a belföldiek örvendeznek.
Hasonlókép szabadságában álland mindegyik szerződő fél hadi- és póstahajóinak a másik fél területeinek mindazon kikötőibe, folyóira és helyeibe, a melybe más nemzetek hadi- vagy póstahajói bebocsáttatnak vagy jövőben bebocsáttatni fognak - befutni, azokban horgonyozni, tartózkodni és javitásokat tenni, miközben azonban az illető ország törvényeinek és rendeleteinek maradnak alávetve.
Határozottan kijelentetik, hogy jelen czikk határozatai ugyanazon terület egyes kikötői közt üzött parti hajózásra nem terjednek ki; nem tekintetik azonban parti hajózásnak az, ha a szerződő felek egyikének tengerről jövő valamely hajója a másiknak különböző kikötőiben rakományát részletenkint veszi fel vagy ugyanazon módon rakja le.
Mindegyik szerződő fél kereskedőinek, hajós kapitányainak vagy hajóvezetőinek és egyéb polgárainak szabadságában álland a másik fél területeiben üzleteiket akár személyesen gyakorolni, akár annak vezetését tetszésük szerint másokra, mint alkuszok-, ügyvezetők-; ügyvivők- vagy tolmácsokra bizni; nem kényszerithetők sem arra, hogy más személyeket alkalmazzanak, mint a kiket a nemzetbeliek használnak, sem arra, hogy más személyeknek, kiket alkalmazni jónak láttak, nagyobb bért vagy jutalmat fizessenek, mint a mennyit hason esetben a nemzetbeliek fizetnének.
Szabadságukban álland bárkitől venni, vagy bárkinek eladni, és mindkét esetben vevő és eladó egészen tetszése szerint szabhatja meg árát a kereskedésből ki nem tiltott kereskedelmi czikkek-, javak- vagy áruknak, legyenek azok akár bevive a magas szerződő felek területeibe és birtokaiba, akár onnan kivive, csakhogy magukat a nevezett birtokok- és területekben fennálló törvények- és szokásoknak alávetni kötelesek.
Mindegyik szerződő fél polgárai a másik területeiben személyeik és tulajdonuk tekintetében ugyanazon teljes oltalmat nyerik és élvezik, melyben a belföldi polgárok részesülnek; joguk keresése és megvédése végett szabadon járulhatnak az illető országok törvényszékeihez és minden esetben ügyvédeket, ügyészeket vagy bármely törvényes ügyvivőket tetszés szerint használhatnak s e részben a nemzetiekkel egyenlő jogokat és kiváltságokat élveznek.
Chile köztársaság semmiféle áruczikkére, föld- vagy iparterményére az osztrák-magyar birodalomba való bevitelük alkalmával és viszont az osztrák-magyar monarchia semmiféle áruczikkére föld- vagy iparterményére Chile köztársaságba való bevitelük alkalmával már nagyobb vámok nem róhatók, mint a melyek bármely idegen ország hasonló czikkeitől, föld- vagy iparterményeitől jelenleg fizettetnek, vagy jövőben fognak fizettetni. Ép ugy nem róvhatók más, vagy magasabb vámok vagy illetékek a szerződő felek egyikének birtokaiban vagy területeiben valamely czikknek a másik fél birtokaiba vagy területeibe való kivitelére, mint a melyek ugyanazon czikknek bármely más idegen országba való kivitelénél most vagy jövőben szedetnek. Nem vonható tilalom alá bármely áruczikk föld- vagy ipartermény-kivitele a szerződő felek egyikének területeiből a másikéba, ha csak a tilalom bármely más ország hasonnemü áruczikkének föld- vagy iparterményének bevitelére is egyaránt ki nem terjesztetik. Szintugy nem tiltható meg valamely czikk kivitele a szerződő felek egyikének területeiből a másik területeibe, ha csak ezen tilalom ugyanazon czikknek minden más nemzet területébe való kivitelére is egyaránt ki nem terjed.
Sem az egyik, sem a másik szerződő fél kikötőiben nem róhatók a másik ország hajóira kiindulási helyükre való tekintet nélkül tonna-, kikötő-, révkalauz-, világitó-torony-; veszteglési- vagy egyéb hasonló vagy megfelelő bármi néven nevezendő, akár a kormány, akár köztisztviselők, testületek vagy bármely intézetek nevében vagy azok javára szedett adózások, ha azok hasonló esetben nem rovatnak a belföldi hajókra is.
Hasonlókép nem vethetők a szerződő államok egyikében sem bármely vámok, terhek, megszoritások vagy tilalmak alá az egyik ország hajóin a másikba bevitt vagy másikból kivitt áruk, ha azoknak a nemzeti hajókon bevitt vagy kivitt ugyanazon áruk is egyaránt alá nem vetvék.
Végül a mely mérséklések, dijak, mentességek vagy kedvezmények engedtetnek a nemzeti hajókon be- vagy kivitt áruknak, ugyanazok a másik szerződő fél hajóin történt be- vagy kivitelnek is megadottaknak tekintetnek.
Minden czikkről, melynek bevitele az osztrák-magyar monarchia területeibe most vagy jövőben törvény szerint megengedtetik, ugyanazon beviteli vámok fognak fizettetni, akár osztrák-magyar, akár chilei hajókon történt a bevitel; és viszont ugyanezen beviteli vámok fognak fizettetni minden czikktől, melynek bevitele Chile köztársaság területeibe most vagy jövőben törvény szerint megengedtetik, akár osztrák-magyar, akár chilei hajón történt legyen a bevitel.
Szintugy a kivitelnél is minden czikk után, mely az osztrák-magyar monarchia területeiből most vagy jövőben törvény szerint szabadon kivihető, ugyanazon kiviteli vámok fognak szedetni és ugyanazon dijak vagy mérséklések engedtetni, ha a kivitel akár osztrák-magyar, akár chilei hajón történik: és minden czikk után, mely Chile köztársaságból most vagy jövőben törvény szerint szabadon kivihető, ugyanazon kiviteli vámok fognak szedetni és ugyanazon dijak vagy mérséklések engedélyeztetni, akár osztrák-magyar, akár chilei hajón történjék a kivitel.
Mindazon hajók, melyek az osztrák-magyar monarchia törvényei szerint osztrák-magyar hajóknak, és mindazon hajók, melyek Chile köztársaság törvényei szerint chileieknek tekintendők, ezen szerződés czéljaira is osztrák-magyar, illetőleg chilei hajóknak fognak tekintetni.
Mindenben, mi a kikötős rendészetre, a hajók meg- és lerakására, az áruk és javak raktározására és biztosságára ingó javaknak akár végrendeletileg, akár egyébként elöröklésére, és mindennemü és nevezetü ingó vagyonnak eladás, ajándékozás, csere, végrendelet vagy bármely más módon való rendelkezésre vonatkozik, valamint szintén az igazságszolgáltatás tekintetében is mindegyik magas szerződő fél polgárai a másik birtokaiban és területein a nemzetbeliekéivel egyenlő kiváltságokat, mentességeket és jogokat fognak élvezni, és semmi esetben más vagy magasabb illetékekkel vagy adózásokkal nem fognak illettetni, mint a melyek a nemzetbeliektől szedetnek vagy jövőben szedetni fognak, de az illető területek és birtokokban hatályban lévő törvényeknek és rendeleteknek magukat mindannyiszor alávetni kötelesek.
Az osztrák-magyar monarchiának Chile köztársaságban lakó polgárai, és Chile köztársaságnak Ő csász. és apost. kir. felsége államaiban lakó polgárai menttek lesznek minden kényszeritett katonai szolgálattól akár a szárazföldön, akár a tengeren; valamint minden kényszerkölcsöntől, katonai követeléstől vagy kényszerszolgáltatástól, és semmi ürügy alatt nem fognak más, vagy magasabb terhek, szolgáltatások vagy adók alá vettetni, mint a melyek most vagy jövőben a nemzetbelieket érik.
A szerződő felek polgárainak sem hajói, sem más javai kölcsönösen nem vethetők zár alá, se nem kényszerithetők, hogy hajóikkal, azok legénységével, áruikkal vagy kereskedelmi czikkeikkel valamely katonai vállalatban, akár állam-okból, akár bárminemü közérdekből részt vegyenek, kivéve ha már előlegesen megalkudott kárpótlást nyernek érte.
Az osztrák-magyar monarchia polgárai, kik Chile köztársaság jelenleg fennálló törvényei szerint és mig azok fennállanak, bárminemü földbirtokot szereznek és birnak, ezen emlitett tulajdonok tekintetében ugyanazon jogokat élvezendik, mint hasonló esetekben Chile köztársaság polgárai, és ugyanazon terheknek és adóknak lesznek alávetve, mint a földbirtokokkal biró chilei polgárok.
Mindegyik szerződő félnek szabadságában álland, kereskedelme oltalmára a másik fél birtokaiban és területein székelő főconsulokat, consulokat, alconsulokat és consuli ügynököket kinevezni, mielőtt azonban ily consuli tisztviselő működését megkezdi, azon állam kormányától, a melyben működni fog, szokásos módon el kell fogadtatnia és működésre bocsáttatnia; a szerződő felek mindegyikének egyszersmind szabadságában áll bizonyos helyeket, melyekre nézve ezt jónak látja, olyanok gyanánt jelölni meg, melyek consul székhelyei nem lehetnek, feltéve, hogy ezen kirekesztés általánosságban minden ország consuli tisztviselőire kiterjed.
Mindegyik magas szerződő fél consuli tisztviselői a másik birtokaiban és területeiben ugyanazon előjogokat, kiváltságokat és mentességeket élvezendik, melyeket ott a legnagyobb kedvezésben részesülő nemzet hasonrangu consuli tisztviselői élveznek vagy jövőben élvezni fognak.
A főconsulok, consulok, alconsulok és consuli ügynököknek áll kizárólag tisztükben, nemzetük kereskedelmi hajóin a benső rendet fenntartani és a kapitányok, hajótisztek és a legénység közt keletkezett mindennemű egyenetlenségeket, különösen azokat, melyek a szerződési és bérszerződésekre vonatkoznak, kiegyenliteni.
A helyi hatóságok közbenjárásának mindakkor lesz helye, valahányszor a hajón történt rendetlenségek olynemüek, hogy a csendet és közrendet a parton vagy a kikötőben zavarnák, vagy ha azokban országbeliek vagy a hajólegénységhez nem tartozó egyének is részesek volnának.
Ha ezen rendetlenségek a megjelölt tulajdonságok egyikével sem birnak, a helyi hatóságok arra fognak szoritkozni, hogy az illető consuli tisztviselőknek megkeresésükre segélyt nyujtsanak arra, hogy a hajónévlajstromba bejegyzett minden egyén, ki az érintett rendetlenségekben részt vett, elfogassék és a hajóra visszavezettessék.
A fogság nem tarthat hosszabb ideig, mint azon országnak, melyben az elfogatás történt, alkotmányos és törvény szerinti rendelkezései engedik.
Egyetértve kötelezik magukat a magas szerződő felek, hogy az egymás hadi vagy kereskedelmi tengerészetéhez tartozó szökevények elfogatása és kiszolgáltatása körül a saját törvényeikkel megegyeztethető segélyt nyújtsák egymásnak, ha az illető fél consulja e czélra lépéseket tesz és a hajó névjegyzéke a legénységi lajstrom vagy hasonló okmányok által bebizonyittatik, hogy a szökevények az illető hajó legénységéhez tartoznak, és hogy a hajóról azon ország kikötőiben, partjain vagy vizeiben szöktek el, melynek hatóságai előtt kerestettek.
A mi a szökevényeknek a közfogházakban letartóztatását és a helyi hatóság felügyelete alatti letartóztatás idejét illeti, az elfogatás pillanatától kezdve, mindegyik ország saját törvényeiben előirt eljárás fog követtetni a letartóztatás, a megkereső consul kezéhez való kiszolgáltatás és az illető hajóra való visszaküldés tekintetében.
Megegyezés történik továbbá abban, hogy minden kedvezmény vagy könnyítés, melyet a szökevények kézrekerítése körül a szerződő felek egyike valamely más államnak engedett volna vagy jövőben engedne, a másik szerződő félnek is csak úgy meg legyen adva, mintha eme kedvezmény vagy könnyítés jelen szerződés által határozottan kiköttetett volna.
Ha az egyik szerződő fél valamelyik polgára a másik birtokaiban vagy területein végrendelet hátrahagyása nélkül elhal és azon országnak, melyben a haláleset történt, törvényei szerint öröklésre jogositott személy nem jelentkezik, azon nemzetnek, melynek az elhunyt tagja volt, főconsula, consula és alconsula vagy consuli ügynöke, a mennyiben azt az illető ország törvényei engedik, az örökségnél netán érdekelt honfiainak törvény szerinti képviselője. E minőségben a consul, a mennyiben ezt az ország törvényei engedik, mind azon jogokat gyakorolja, melyeket az örökségre törvény szerint jogosított személyek gyakorolhatnának, kivéve pénzek és javak elfogadását, mire mindannyiszor különös meghatalmazás szükséges; ilyetén pénzek és tárgyak időközben, a consul és a helyi hatóságok kölcsönös egyetértésével, valamely harmadik személy kezeihez teendők le. Ha az örökség földbirtokból áll, az érdekeltek jogai az idegenekre nézve fennálló törvények szerint fognak rendeztetni.
A szerződő felek egymás birtokaiban lakó polgárai vallásuk miatt nem fognak háboríttatni, üldöztetni vagy nyugtalaníttatni, sőt inkább tökéletes és teljes vallásszabadságot fognak élvezni, és ez okból személyük és tulajdonuk nem szünik meg ugyanazon oltalomban részesülni, melyet a nemzetbeliek élveznek.
Az illető hitfelekezet számára már létező temetkezési helyek használatára, valamint ujak berendezésére, fentartására és használatára nézve mindegyik szerződő félnek a másik területeiben tartózkodó polgárai ugyanazon szabadsággal és joggal fognak birni és ugyanazon oltalomban részesülni, mint a legnagyobb kedvezésben részesülő nemzet polgárai.
Ha az egyik szerződő fél hadi vagy kereskedelmi hajója a másik partjain hajótörést szenvedne, az ily hajó vagy annak alkatrészei, felszerelése és egyéb hozzátartozó tárgyak, valamint a hajótörésből megmentett javak és árúk, vagy ha eladattak, az értük befolyt pénz a tulajdonosnak saját vagy kellően meghatalmazott ügynöke kivánataira hiven vissza fog szolgáltattatni, és ha a tulajdonosok vagy azok ügynökei a hely szinén jelen nem lennének, az emlitett javak és árúk, vagy az értük bevett pénz, valamint a hajótörést szenvedett hajón talált irományok, a mennyiben ezt az ország törvényei engedik, azon osztrák-magyar, vagy illetőleg chilei consulnak fognak kiadatni, kinek kerületében a hajótörés történt, és a consulok, tulajdonosok vagy ügynökök csak azon, a tulajdon fentartására fordított költséget és mentési díjt fogják fizetni, melyet ily hajótörés esetében belföldi hajónak is kell vala fizetnie. Vámfizetés alá a kimentett javak és árúk, ha törvényes kezelés alá kerülnek, nem fognak vonatni, ha csak fogyasztásba nem mennek át, mely esetben azon vámokkal fognak illettetni, melyeket az illető ország vámtörvényei rendelnek.
Ha az egyik állam hajója legyőzhetetlen akadálynál fogva kénytelen a másik fél kikötőiben vagy partjain kikötni, semmiféle hajózási illeték alá, mely bármi néven szedetik, az illető országban nem fog vonatni, kivéve a rév-, kaluz- vagy egyéb oly illetékeket, melyek magánszemélyek által tett szolgálatok megjutalmazását képviselik, feltéve mindig, hogy ily hajó semminemü árukat fel nem vesz, vagy ki nem rak.
Meg fog ilyenkor engedtetni, hogy a rakományt képező árúk károsulás elkerülése végett a partra ki vagy más hajókra átrakassanak, más adózások pedig, mint a közraktárak, hajóműhelyek bére, melyek az árúk raktározására és a sérült hajó kijavítására szükségeltettek, nem fognak követeltetni.
A magas szerződő felek a polgáraik közti kereskedelem nagyobb biztonsága czéljából megegyeztek abban, hogy ha a köztük fennálló barátságos viszony bármikor szerencsétlenül meg vagy félbeszakadna, egymás polgárainak, ha a parton laknak, hat hónapi, és ha az ország belsejében laknak, egy egész évi idő engedtessék ügyeik rendezésére és tulajdonuk feletti intézkedésre, és hogy szabad menet adassék nekik a végből, hogy tetszésük szerinti kikötőben szálhassanak hajóra, vagy szabadon választott száraz úton hagyhassák el az országot. Mindazonáltal a szerződő felek azon polgárainak, kik egymás birtokaiban és területein megtelepedve, valamely ipart üznek vagy más foglalkozásuk vagy keresetük van, szabadságukban álland ott maradni és iparüzleteiket vagy foglalkozásukat a két ország közti barátságos egyetértés félbeszakadása daczára személyes szabadságuk és tulajdonuk háboritlan élvezetében folytatni mindaddig, míg békésen viselik magukat és a törvényeknek engedelmeskednek; bárminemü ingó és ingatlan javaik pedig, legyenek azok akár saját őrizetük alatt, akár pedig más személyekre vagy az államra bízva, lefoglaltatni vagy zár alá vettetni vagy más terhekkel vagy követelésekkel illettetni nem fognak, mint a melyek a nemzetbeliek hasonló javaira és hasonló tulajdonára rovatnak.
Hasonló esetben magánszemélyek közti adóssági követelések, közalapok és társulati részvények sem fognak sem elkoboztatni, sem zár alá vettetni.
A magas szerződő felek megegyeznek abban, hogy a kereskedelem és hajózásra vonatkozó minden kedvezmény, előjog vagy mentesség, melyet egyikük egy más állam polgárainak már megadott volna, vagy jövőben megadna, hasonló esetben és körülmények között a másik fél polgáraira is kiterjesztessék, és pedig ingyen, ha az engedmény a kérdéses harmadik állam javára is ingyenes volt, vagy pedig lehetőleg egyenlő értékü kárpótlás mellett, ha az engedmény feltételes volt.
Jelen szerződés hatálya az első czikk határozatát illetőleg állandó, a többi czikkekben foglaltakat illetőleg a megerősítési okmányok kicserélése napjától számitott tiz évig tart. De ha egy évvel ezen határidő lefolyta előtt a szerződő felek egyike sem nyilvánitaná hivatalos úton a szerződés hatályának megszüntetése iránti szándékát, az mind a két félre nézve további egy évig marad hatályban azon naptól számítva, melyen egyikük vagy másikuk azt felmondotta.
Jelen szerződés mind a két magas fél részéről meg fog erősíttetni és a megerősítési okmányok mától számitva tizennyolcz hónap alatt, vagy ha lehetséges, még előbb Santiagoban vagy Párisban fognak kicseréltetni.
Minek hiteléül az illető meghatalmazottak jelen szerződést két - német és spanyol - példányban aláirták és pecsétjeikkel látták el.
