Folyó évi martius hó 7-én volt szerencsém a tisztelt képviselőháznak egy, a magyar királyi honvédségi Ludovika-Akadémia felállitásáról szóló törvényjavaslatot bemutatni, - lehetőleg sürgős tárgyalását kérvén.
Ennek folytán az rögtön kinyomatott, szétosztatott, s az osztályok és végül a központi bizottság tárgyalásain is keresztülment, - s hogy összes ülésben napirendre nem kerülhetett, - illetőleg, hogy törvénynyé akkor nem válhatott: a választási törvényjavaslatnak a lefolyt országgyülés utolsó ülésszaka végéig kihuzódott tárgyalása gátolta meg.
A volt központi bizottság, folyó évi martius hó 26-án kelt „Jelentésé”-ben, melylyel a Ludovika-Akadémiáról szóló ama törvényjavaslatot a képviselőház elé terjesztette, annak szövegezésében némi módositásokat ajánlott volt; továbbá a Ludoviceum épületének kijavitására, átalakitására, berendezésére, valamint a tervezett honvéd-akadémiának még a folyó 1872-ik évben leendő életbeléptetésére megkivántató költségek engedményezése iránt, - az emlitett javaslat 7-ik §-ában foglalt hitelnyitás helyett - póthitel alakjában szerkesztendő s részemről bemutatandó külön törvényjavaslat beadását véleményezé.
Az érintett módositások inkább csak a szövegezést, mint a lényeget illették, - s miután azok elfogadása ellen semmi észrevételem nincs: magamévá teszem azokat, és a törvényjavaslatot most, másod izben az akkori központi bizottság által ajánlott szövegezés szerint terjesztem elő, - kivévén, hogy azt egy §-al - a 6-ikkal - megbővitni, az azóta kifejlett viszonyok folytán, szükségesnek láttam. E szakasz az 1808-ik évi VII-ik törvénycikknek a Ludoviceum régi szervezetére vonatkozó határozmányait, mint a Ludovika-Akadémia változott szervezetére többé nem alkalmazhatókat, helyezi érvényen kivül, és különösen az idézett tc. 18-ik §-án s az 1836-ik évi XL-ik törvénycikken alapuló bemutatási jog szabályozására nézve intézkedik.
Azon időben, midőn az emlitett törvényjavaslat készült, a katonai kincstár és az alapitók, illetőleg ezek jogutódai között, tárgyalások voltak még folyamatban. E tárgyalások azon alapitó-okmányok visszaadására és kicserélésére vonatkoztak, melyeket az alapitók, azon alkalommal, midőn ezen alapitványoknak más katonai intézetek javára leendő forditásába beleegyezésöket nyilvánitották, a katonai kincstár részére adtak ki, s viszont a katonai kincstártól kaptak. Minthogy azonban a tárgyalások ez idő szerint már legnagyobb részt befejezvék: halaszthatlannak vélem e jog gyakorlatának módositására, a törvényhozásnak - az 1808-ik évi VII. tc. 18-ik §-ával biztositott intézkedési jogához képest - az emlitett 6-ik § betoldásával már most egyúttal alkalmat nyujtani, s egyszersmind ez által a kormány számára, a további eljárásra nézve, irányadó határozat hozatalát eszközölni. E módositásra pedig nemcsak azon okból van szükség, minthogy a Ludovika-Akadémia hallgatóinak jellege (azelőtt: növendékek, ma: felavatott honvédek) változott de azért is, mivel egy-egy hallgató évi eltartási s képeztetési díja, mely az 1808-iki VII. tc. hozatalakor 10,000 frt kamatának felelt meg, s ugyanazért ez idézett törvényben a bemutatási jog gyakorolhatása e mondott tőke-összeghez köttetett, - az 1873-ik évi költségvetési számitások szerint 851 frt 38 krba kerül, és igy az alapitványi tőkék aránylagos fölemelése is mellőzhetlenné vált.
A törvényjavaslat többi részeit illetőleg a mult előterjesztéshez mellékelve volt indokolásra hivatkozom, - csak az időközben történtekről kell még a következőket megjegyeznem.
Miután az 1869-72-iki országgyülés, folyó évi april hó 16-án berekesztetett, s az új országgyülés csak september hó 1-jére hivatott össze, - a Ludoviceum épülete ellenben a közös hadügyér kezelése alól az ideiglenes vezetésem alatt álló honvédelmi ministerium hatósága alá, részben már folyó évi julius hó 1-jén, részben augusztus hó folytán, végre utolsó részben september hó elején tényleg általvétetett; hogy ott a tervezett honvédségi Ludovika Akadémiának 1872-73-iki első tanévi folyamai már a jelen év november 1-jén megnyithatók legyenek: az elhanyagolt állapotban átvett épület kijavitására, s a felállitandó Akadémia czéljaihoz képest szükségessé vált átalakitások és berendezés megtételére, a közbeesett nyári évszakot okvetlenül föl kelle használnom.
E végből april hó 21-iki fölterjesztésemmel ő felsége legfelsőbb jóváhagyását kértem ki, - ki is Schönbrunnban, folyó évi május hó 1-jén kelt legkegyelmesebb elhatározásával megengedni méltóztatott, hogy „a törvényhozás utólagos jóváhagyására reményében, a nevezett Akadémia életbeléptetését és már a jövő őszszel történendő megnyithatását illetőleg, a szükségelt mindennemü előintézkedések és ezekkel járó kiadások eszközöltethessenek.”
E legfelsőbb elhatározás alapján az emlitett épitkezési, átalakitási és fölszerelési munkálatok más részben tényleg megtörténtek, s részben folyamatban vannak.
Minthogy pedig meg vagyok győződve, hogy a törvényhozó testület, az egész nemzet által hőn óhajtott m. kir. honvédségi akadémia mielébbi létrejöttét teljes erővel előmozditani szándékozik: ezennel fölkérem a t. képviselőházat: méltóztasssék nekem az ez irányban időközben tett előintézkedésekért a fölmentvényt megadni, és a jelen törvényjavaslatot, mint sürgős természetűt, mihamarabbi tárgyalásra kitűzni.
A honvédelmi ministerium ideiglenes vezetésével megbizott magyar ministerelnökön előterjesztésére megengedem, hogy a honvédelmi Ludovika Akademia felállitásáról szóló törvényjavaslat a törvényhozásnak a volt képviselőház központi bizottsága által ajánlott szerkezetben mutattassék be.
Megengedem továbbá, hogy a törvényhozás utólagos hozzájárulása reményében a nevezett akademia életbeléptetését és már a jövő őszszel történendő megnyithatását illetőleg szükségelt mindennemű előintézkedések és ezekkel járó kiadások emlitett ministerelnököm által a Ludovika akademia rendszerére s belső berendezésére vonatkozólag előterjesztett s általam módositva jóváhagyott tervezet alapján eszközöltethessenek, figyelemmel lévén egyuttal az illető helyiségeknek a katonai igazgatás által időszakonkint történendő átadása lehetőségére, valamint az egészségi szempontból felmerülő követelményekre.
Kelt Schönbrunnban, 1872. évi május hó 1-jén.
Ferencz József, s. k. Gróf Lónyay Menyhért, s. k.
A tiszti kiképeztetés alapja a honvédségnél a kerületi gyalog- s a központi lovas-tisztképző iskolákban vettitik meg, melyeknek 7 havi lefolyta után az oda berendelve volt honvédek közül azok, kik a vizsgát kielégitő eredménynyel tették le, szabadságolt állománybeli hadapródokká, illetőleg tiszthelyettesekké, s egy év letelte után, a mennyiben alkalmazhatóságukat bebizonyitották, tisztekké kineveztetnek.
Az emlitett iskolákat jó eredménynyel végzett szab. állománybeli hadapródok közül az e czélra önként jelentkezők, s az elve kitüzött szám korlátai közt a következő évben bővebb s alaposabb kiképeztetés végett egy második egy évi tartamu tanfolyam hallgatására a Ludovika akademiába leendnek berendelve.
A m. kir. honvédségi Ludovika akademiának rendeltetése tehát ez értelemben jövőre az leend, hogy abban a honvédség keretei részére tisztek képeztessenek, az intézet s az abban rendelkezésre álló tanerők egyuttal arra is felhasználtatván, hogy segélyükkel a már szolgált tiszteknek ismereteik bővitésére s további kiképeztetésükre alkalom nyujtassék.
A Ludovika akademiában ezen czélhoz képest két tanfolyam leend felállitva, és pedig:
a) tiszképző tanfolyam, melyben az önként jelentkező szabadságolt állománybeli hadapródok a honvédség tettleges szolgálatbeli állománya részére tisztekké képeztetnek; és
b) fensőbb tiszti tanfolyam, melyben 2 évet immár szolgált tettleges állománybeli honvédtiszteknek magasabb kiképeztetésére, különösen a segédtiszti és vezérkari szolgálat követelményeit illetőleg alkalom nyujtatik.
A két tanfolyam együtt a m. kir. honvédségi Ludovika akademiát képezi; egy közös igazgató alatt álland, s előadókul mindkét tanfolyamban ugyanazon tanárok müködnek; a belső szolgálat vezetésére s ellenőrzésére, valamint a fegyelem fentartására nézve azonban mindegyik tanfolyam hallgatói külön parancsnoknak lesznek alárendelve.
1. Ezen tanfolyam egyelőre évenkint 100, önként jelentkező szabadságolt állománybeli hadapród rendeltetik be, kik előbb a II. szakasz értelmében a kerületi gyalog-, illetőleg a központi lovassági tisztképző iskolát jeles, vagy legalább jó eredménynyel végezték, vagy ezen iskola tantárgyaiból a vizsgát hasonló eredménynyel kiállották. Ezenfelül az illetőknek, tehetségeiknél s jellemtulajdonságaiknál fogva a további kiképeztetésre, illetőleg a tiszti állás betöltésére alkalmasakul kell itéltetniök.
A tanonczok 1/10-1/5 része a lovasság állományából veendő.
A tanfolyam hallgatására berendelt minden hadapród az akademiába érkezte után egy vizsgabizottság előtt köteles megjelenni, mely által hozzá a kerületi tisztképző iskola tárgyaiból, nevezetesen a szolgálati, oktatási és gyakorlati szabályzatra, a harcztéri s utászszolgálatra, a gazdászatkezelésre és s számtanra vonatkozólag minden tárgyból 2-2 kérdés intéztetik, melyekre szóval megfelel, ezenfelül az illető egy, az alantas tiszti szolgálat viszonyainak megfelelő, vizsgabizottság jelenlétében irásban elkészitendő könyebb harczászati feladattal bizatik meg.
Azon tantárgyakban, melyekre nézve a szóbeli felelet mind a két kérdésre „ki nem elégitő-”nek jeleztetett, a vizsgabizottság köteles az illetőhöz még két más kérdést intézni.
Ezen vizsgának czélja, hogy az eredmény minden egyes hallgató tehetségének s előkészültsége fokozatának megitélésére biztos alapot szolgáltasson, a had apród csak akkor utasitható vissza, ha a szóbeli feleletekre vonatkozólag az összetes eredmény a vizsgabizottság tagjai által 2/3 szavazattöbbséggel ki nem elégitőnek ismertetik.
A vizsgabizottság egyuttal kijelenti, vajjon szabad-e a visszautasitottnak magát egy év lefolyta után a vizsgára ujból jelentenie, vagy nem?
2. A tanfolyamban előadandó tantárgyak következők:
1. Hadsereg-szervezet.
2. Harczászat.
3. Tereptan és terepábrázolás.
4. Fegyvertan, különös tekintettel a tüzérségi és a szórlövegek körüli szolgálatra.
5. Harcztéri és állandó erőditészet, tekintettel a mérnökkar hadi szolgálatra.
6. Katonai közigazgatás.
1. A magyar nyelvismeret és fogalmazás.
2. Mennyiségtan.
3. Gyakorlati mértan.
4. Földrajz.
5. Történelem.
6. Természettudományoknak, illetőleg a természet-, vegy- és erőmütannak a katonai szakmára vonatkozó elemei.
Német vagy horvát nyelv.
Fegyvergyakorlatok században, továbbá czéllövés, tornászat, vivás, uszás.
A lovak külseje, betegségei, vasalása stb., továbbá lovaglás.
A tárgyak oly terjedelemben adatnak elő, melyben azok a honvédség hadapródi vizsgaszabályzatában a tettleges állománybeli szolgálatra vállalkozó hadapród számára meghatározvák.
Az oktatási s gyakorlati szabályzat, továbbá a szolgálati szabályzat nem adatnak ugyan elő, mint rendes tantárgyak, de a fegyvergyakorlatok megtartása, a rendes szolgálat kezelése s a magasabb irányzatu előadásokban is a rendes szolgálat igényeinek figyelembe vétele, s ezekre való vonatkozás által a tanároknak oda kellend hatniok, hogy hallgatóik a szabályzatok további beható tanulmányozására magukat buzditva érezzék.
3. A vizsgának jeles, vagy legalább jó minősültséggel megtörtént letétele után az illetők tettleges szolgálatbeli hadapródokká neveztetnek ki, és pedig a jelesek mint tiszthelyettesek, a jók mint hadapródok. Az elsőbbek egyszersmind igényt nyernek arra, hogy üresedések előfordultával a hadnagyi fokozatba - az előléptetési szabályzat értelmében - soron kivül léptethessenek elő.
Azon hadapródok, kik a tanfolyam végén ki nem elégitő osztályzatot kapnak, a tettleges szolgálatból ismét szabadságolandók; állományukban azonban igényeiket az előléptetésre rangfokozatukhoz mérten megtartják; de a mennyiben ily hadapródok a tettleges szolgálatban továbbra is megmaradni kivánnának, ezen állományban tisztekké rendes viszonyok közt csak azon esetben nevezhetők ki, ha a vizsgát egy év letelte után, és pedig legalább is jó eredménynyel, ujból leteszik.
Egyébiránt csak azon hallgatóknak szabad a vizsgát ujból letenni vagy a tanfolyamot ismételni, kik betegség vagy figyelembe veendő okok által voltak annak tökéletes bevégzésében akadályozva, kikre nézve tehát a végvizsga bizottság ez irányban kedvezőleg nyilatkozik.
1. Ezen tanfolyamba hallgatókul egyelőre évenkint önként jelentkező 25 tiszt, és pedig a mennyiben a viszonyok engedik, 20 gyalog s 5 lovas alantas tiszt fogadtatik el, kik a honvéd-hadapródi vizsgaszabályzatban a tettleges szolgálatbeli hadapródok részére megszabott tantárgyakból a vizsgát jeles eredménynyel tették le, vagy ennek megfelelő mérvü katonai előképzettségük iránt magukat igazolni képesek; kik továbbá tiszti minőségben legalább 2 évig szolgáltak s jellemi tulajdonságaik, valamint szellemi tehetségeiknél és gyakorlati alkalmazhatóságuknál fogva is kitünő tisztekül jelezvék.
A tanfolyam kezdete előtt ezen tisztek is előleges vizsgát kötelesek kiállani. E vizsgán a hadapródi vizsgának hadtudományi tárgyaiból s ezeken kivül a szám- és mértanból minden hallgatóhoz 4 kérdés intéztetik, melyekre az szóval felel; ezenfelül az illetőtől egy harczászati feladatnak irásban leendő azonnali kidolgozása követeltetvén.
Ha a szóbeli feleletek közül 2 a vizsgabizottság tagjainak többsége által ki nem elégitőnek ismertetik el, az illető még további két kérdésre köteles felelni.
A kérdések oly irányban intézendők, hogy a felelet ne annyira az illető emlékező tehetségét vegye igénybe, mint inkább alkalmat szolgáltathasson annak egyrészt szellemi tehetségét s felfogását, másrészt képességét e hadapródi, illetőleg tiszti vizsga tantárgyainak alkalmazására kitüntetni.
A vizsgabizottság a vizsga összetes eredményének tekintetbe vételével szavazattöbbséggel határoz a fölött, vajjon az illető a tanfolyam hallgatására elfogadandó-e? Arra, hogy az illető visszautasittassék, legalább az összes szavazatok 2/3 része szükséges.
A bizottság egyuttal kijelenti, szabad-e a visszautasitottnak egy év lefolyta után e vizsgára ujból jelentkeznie, vagy nem?
2. E tanfolyamban ugyanazon tantárgyak adatnak elő, melyekben a honvédség előléptetési szabályzatának értelmében azon alantas tiszteknek, kik soron kivül akarnak főhadnagygyá századossá előléptetni a vizsgát ki kell állani, u. m.
1. Hadseregszervezés.
2. Hadászat.
3. Harczászat.
4. Hadi földleirás.
5. Tereptan, tereprajz és terepmegbirálás.
6. Fegyvertan, tekintettel a tüzőrségi s a szórlövegek körüli szolgálatra.
7. Erőditéstan, kapcsolatban az utász-szolgálattal és tekintettel a mérnökkari szolgálatra.
8. Segédtiszti s vezérkari szolgálat.
Ezenfelül mint kötelezett tantárgyak elő fognak adatni:
1. A hadi törvénykezés, valamint a hadviselésnél érintett nemzetközi jogok és viszonyok.
2. Jogtudomány, külön tekintettel a véderő szervezésére s az ennek alkalmazásánál érintkezésbe jövő törvényekre.
3. A franczia vagy horvát nyelv.
A terjedelem, melyben az egyes tantárgyak előadandók, külön utasitás által leend szabályozva.
A hallgatók ezenfelül a lovaglásban oktattatnak, s alkalom nyujtatik nekik, hogy magukat a gyalogság, lovasság és a szórlöveg-osztagok fegyvergyakorlataiban tökéletesitsék, s a vivásban és tornászatban is gyakorolhassák.
4. A tanfolyam végzett hallgatók közül azok, kik a végosztályozáskor jelesen, vagy legalább jól minősíttettek, igényt nyernek arra, hogy segédtiszti, s előadandó alkalommal vezérkari szolgálatra, valamint tanárokul is alkalmaztassanak; ezenfelül a jelen minősitettek a soron kivüli előléptetésre jogosultaknak tekintendők.
Azon tisztek másrészt, kiknek minősültsége „ki nem elégitő,” a rendes csapatbeli szolgálatra lesznek alkalmazva.
A tanfolyamot csak azon hallgatóknak szabad ismételni vagy a vizsga letételére ujból jelentkezni, kik betegség, vagy figyelembevételt igénylő okok által voltak annak tökéletes befejezésében akadályozva, illetőleg csak azon esetben, ha a végvizsgabizottság reájuk nézve e tekintetben kedvezően nyilatkozott.
Az ezen tanfolyamok hallgatására berendelt lovassági hadapródok s tisztek az előadásokat általában a gyalog-hadapródokkal s tisztekkel együtt hallgatják; csak a tisztképző tanfolyam lovassági hadapródai részesülnek az E) pont alatt emlitett tárgyakból külön oktatásban.
A mennyiben az intézet helyiségei ezt lehetővé teszik, az előadások meghallgatására szabadságolt állománybeli tisztek s hadapródok is jelentkezhetnek, kik azonban csak azon esetben fogadtatnak el, ha az előleges vizsgánál a bizottsági tagok többsége által kellőleg elkészülteknek, illetőleg elfogadandóknak találtatnak.
Az ily hallgatók kötelesek magukat az intézet szabályainak szintugy, mint a rendes hallgatók, minden tekintetben alárendelni, s ellátásukról, valamint az épületen kivül leendő elhelyezésükről saját költségükre gondoskodni.
Ezen rendkivüli hallgatók közül azok, kik a végvizsgát jeles minősültséggel állották ki, igényt nyernek arra, hogy a tettleges állományba, és pedig a szabadságolt állománybeli tisztek számára fokozatukban kijutó legelső üresedésekbe áthelyeztessenek.
Minden tanár s fensőbb tiszti tanfolyambeli hallgató köteles továbbá az év folyamában az összes akademiabeli tiszti s hadapródi személyzet előtt valamely hadtudományi tárgyból egy rendkivüli előadást vagy felolvasást tartani.
A tanárok s az erre jeletkező tiszti hallgatók ily előadásainak meghallgatására, a mennyiben a helyiség engedi, a katonai közönség is meghivathatik.
A tanfolyamok hallgatására berendelt hadapródok s tiszti hallgatók a Ludovika akademia igazgatójánál évenkint october hó 1-én jelentkeznek, s az előleges vizsgák ezen hó első felében tartatnak.
Az előadások october hó közepén kezdődnek s a következő évi junius hó végeig tartatnak.
Julius hava a gyakorlatok különféle nemeire, valamint szemleutazásokra.
Augustus hava pedig a vizsgák tartására forditandó.
September hóban, illetőleg az őszi gyakorlatok idejére a hallgatók rangviszonyaiknak megfelelő alkalmazásban leendő szolgálattételre a csapatokhoz osztatnak be, honnan october hó elején rendes állomásaikra vonulnak.
A két tanfolyam feladata a gyakorlati szolgálatban kitünően alkalmazható tiszteket képezni, s már szolgált tiszteknek alkalmat nyujtani arra, hogy a katonai szolgálat egyes ágazatai magasabb irányu követelményeinek megfeleljenek.
Hogy ezen kettős czél biztosan s alaposan eléressék, a tanároknak folyton szem előtt kell tartaniok, hogy minden katonai tanulmánynak egyedüli czélja: előkészület a harcznak s csatának sikerteljes kivivására, s hogy ezenfelül törekvésük legyen:
a) mindenekelőtt a kezdethez szükséges alapot megvetni hallgatóinál, s azután lépésről-lépésre olyképen vezetni őket, hogy minden uj ismert az előbb elsajátítottaknak biztos talajában gyökeredzék; egyuttal azonban a hallgatókban azon tudásvágy is felébresztessék, mely egyedül nyujthat biztositékot arra nézve, hogy a nyert szellemi lendület a hallgatók többségét további tanulmányozásra s megszerzett ismereteik bővitésére késztetendi;
b) előadásuk rendezése s egész eljárásuk által elérni, hogy a hallgatók ismereteikkel nemcsak emlékező tehetségeiket foglalják el, de minden tant, s bármely szabályt a hadi életben előfordulható különféle eshetőségek közt tényleg alkalmazni is képesekké váljanak.
Az illetők ismeretei csak ez által nyerendik el azon gyakorlati értéket, melyet különösen a hadi életben alig lehet eléggé becsülni, minthogy itt többnyire okvetlenül szükséges, hogy a viszonyok alapos s tiszta fölismerését az elhatározás és tett nyomban kövesse.
Ezen felfogásból kiindulva, a tanárok a tantárgyaikra szánt időnek csak egy részét forditsák élő szóbeli előadásokra, s ezenfelül azonban hallgatóikkal az alkalmazásra külön kitűzött órákban is értekezzenek, egyrészt azért, hogy meggyőződjenek, vajjon azok az előadást jól fogták-e fel s helyesen értelmezik-e? másrészt pedig, hogy példák felemlitése s az előadás elméletének példákra s az életben előfordulható esetekre leendő alkalmazása által hallgatóik felfogására s alkalmazási tehetségeire buzditólag s képezőleg hassanak.
Ezenfelül a hallgatók szabad rendelkezésére hagyott idő arra forditandó, hogy irataiknak s jegyzeteiknek rendezése s kiegészitése által az előadások tárgyainak folyamát folyton számon tartsák, és hogy az ezen jegyzeteket időnkint áttekintő tanárok külön-külön egyéni felfogásuk s tehetségeik biztos megitélésére alkalmat nyujtsanak.
Mindazon tantárgyaknál végre, melyeknél az előadások gyakorlati kiegészitése akár minták s rajzok előmutatása, akár művek, munkák vagy intézetek megszemlélése által lehetségesnek mutatkozik, ezen előny kellő felhasználásra is kiváló gond lesz forditandó, és pedig a viszonyoknak megfelelőleg vagy az előadások folyama vagy pedig már azok bevégezte után, az erre külön rendelkezésre fenhagyott julius hó folytán.
Az egyes tantárgyak előadásánál, valamint általán az oktatásnál, továbbá ugy az év folyamában, mint vizsgálatoknál követendő eljárásra nézve az akademia igazgatósága és tanári személyzet számára külön részletes utasitás fog kiadatni.
Ha általában bármely tanrendszernél a kedvező eredmény biztositéka legfőképpen a tanárok ügyességében s azok előadási képességében keresendő, s e szerint a Ludovika akademiában is a tanárok kiszemelésére s kellő kiképeztetésére különös gond lesz forditandó, ugy ehhez ottan az előbb jelzett tanrendszer alkalmazása folytán még azon követelmény is járul, hogy a hallgatók száma az egyes előadási órákban nagyobb ne legyen, mint a mennyire egy-egy tanár felügyelni, s egyéni tehetségeiket és felfogásukat figyelemmel kisérni képes lehet.
Minthogy a hallgatók ezen számát, ha azok tehetségük s előképzettségük mérve szerint osztatnak be, 25 egész 30-ig lehet meghatározni, a tisztképző tanfolyam hallgatói 3 párhuzamos osztályra leendnek különitve, mig a fensőbb tiszti tanfolyam hallgatói magukban egy osztályt képezendnek.
A hallgatók ezen számának megfelelőleg a tanárok száma olyképen leend kiszabva, hogy az előadási és gyakorlati órák az osztályok mindegyikében a többiektől teljesen függetlenül s önállólag tartathassanak meg, s hogy minden tanár legfölebb két osztályban, illetőleg vagy a tisztképző tanfolyam két egyenirányu osztályban, vagy a felső tiszti tanfolyamban s a tisztképző tanfolyam egy osztályában működjék. Kivétel e részben csak a hadi szolgálatra kevesebb fontossággal biró, vagy a gyakorlati alkalmazásra czélzó egyes tantárgyaknál, mint p. o. rajznál lehetséges, és pedig az utóbbiaknál az által, hogy a tanár mellett a felügyelet könnyitésére segédül egy fiatalabb rangu tiszt alkalmaztatik.
Ezenfelül egy külön lovas tiszt fog megbizatni a lovaglás és lovassági szolgálatra vonatkozó tárgyak tanitásával, egy hadbiró pedig a hadi törvénykezés előadásával, mig a történelem, jog- és természettudományok, továbbá a nyelvek s az állatgyógytan előadásával, végre a vivás s tornászat tanitásával polgári állásu tanárok s oktatók is leendnek megbizva.
Az akademia összes ügyeinek rendezése s az a fölötti főfelügyelet a honvédelmi ministert illeti meg, ki a tanrendszert s a szolgálat kezelésének rendjét a honvédség főparancsnokával egyetértőleg állapitja meg.
Az oktatás s rendes szolgálat kezelése fölötti felügyeletet, valamint törvényhozási ügyekben a birói felsőbbségi jogot a honvédség főparancsnoka gyakorolja.
A parancsnoki tisztet az akademiában közvetlenül a tábornoki vagy magasabb rangu törzstiszti állásban levő igazgató teljesiti.
Az akademia igazgatója mindazon ügyekre nézve közvetlenül intézkedik, melyekben őt ezen intézkedési jog parancsnoki tisztjénél fogva megilleti: fegyelmi hatalmát azon mérvben gyakorolja, mint a honvédkerületi parancsnokok.
Az akademia ügyeire s viszonyaira vonatkozó felterjesztéseket a fensőbb hatóságokhoz ő teszi, s a levelezés az ő aláirása alatt vezettetik.
Az igazgatás hatáskörében a törzstiszti minőségben levő aligazgató támogatja, s betegség vagy akadályoztatás esetében helyettesiti is.
Az aligazgató a mellett, hogy a tantárgyak valamelyikét előadja, egyszersmind közvetlenül felügyeletet gyakorol arra, hogy az épületben a rend minden tekintetben s különösen az időbeosztásra nézve szigoruan fentartassék.
Az igazgatóság ügyvitelének kezelésére az igazgató mellé egy alantos honvédtiszt vezényeltetik segédtiszti minőségben.
A felsőbb tiszti tanfolyam fölött a parancsnoki tisztet az aligazgató, a tisztképző tanfolyam fölött pedig a tanárok közül egy rangidősb százados teljesiti.
Ezek a fegyelmi jogot a tanfolyamukba rendelt hallgatók fölött azon terjedelem gyakorolják, a mint a nem önálló zászlóaljparancsnokok. A tisztképző tanfolyam parancsnoka jelentéseit az igazgatóhoz az aligazgató utján juttatja.
Az akademia gazdasági ügyeit a gazda kezeli, a következő XVII. pont értelmében.
Az akademiában alkalmazott összes tiszti, tanári, felügyelői s hallgatói személyzet létszámát és felosztását az A) táblázat tünteti elő.
Az igazgatót s aligazgatót, valamint a törzstiszti fokozatban netán alkalmazandó és polgári rendü tanárokat a honvédelmi miniszter előterjesztésére és ellenjegyzése mellett ő cs. és apostoli kir. felsége, a századosokat és alantas tiszteket tanárokká vagy segédtanárokká és a polgári állásu tanitókat pedig a honvédelmi miniszter nevezi ki.
Törvénykezési ügyekben a Ludovika akademia körében a honvédbiróságok illetékességére vonatkozó általános határozatok alkalmazandók.
Az orvosi szolgálatot egy e czélra külön kirendelendő honvédorvos teljesiti.
A szolgálati lovak fölötti egészségügyi felügyeletet a pesti vagy budai honvédkerületi parancsnokság állatorvosa gyakorolja.
A hallgatókul jelentkező tisztek folyamodványaikat szolgálati uton évenkint junius hó 30-ig kötelesek a honvédség főparancsnokához felterjeszteni, mig a kerületi tisztképző iskoláknak a központi tisztképző tanfolyamban a kivánkozó tanonczai ebbeli ohajtásukat a kerületi tisztképző iskolában kiállott vizsga letételének alkalmával jelentik ki, s a bizottságilag megállapitott összetes sorrendben érdemszámaik szerint fogadtatnak el.
A tisztek előképzettségük, tehetségeik s szolgálati alkalmazhatóságuk lehető tekintetbe vételével választatnak ki, az egyforma jogosultaknál az elsőbbség a rangidősbet illeti.
A hallagatókul kiszemelt tisztek s hadapródok a honvédelmi minister ebbeli elhatározásáról évenkint augusztus hó vége előtt értesittetnek.
A belső szolgálat teljesitésére polgári állásu hivatal s házi szolgák alkalmaztatnak; az őrségi szolgálatra, valamint a lovaglási oktatásra s a szolgálati lovak ápolására pedig szükséges gyalog s lovas legénység berendeltetik, ezen utóbbiak a honvédkerületekre arány szerint vettetnek ki, s a mennyiben e szolgálatra önkénytesek kellő számban nem jelentkeznének, a legénység az illető parancsnokságok részéről az alosztályok állományából évenkint váltakozva rendeltetik.
Az aligazgató, s a mennyiben lehetséges, az igazgató is, továbbá a tisztképző tanfolyam parancsnoka, a segéd- és lovastiszt, a gazda és a szolgaszemélyzet nagyobb része az akademia épületében kapnak lakást, s köteleztetnek is ott lakni; a többi tanárok s tisztviselői személyzet, a mennyiben számukra lakás nem telnék, az épületen kivül is lakhatnak.
Az akadémiában állandóan alkalmazott tisztek előléptetési igényeikre nézve az előléptetési szabályzat alá esnek; azokra, kik a hadi tudományoknak valamely ágában rendkivüli és sikerteljes müködésük által kitünő érdemeket szereztek, soronkivüli előléptetésére a 17. § alkalmazható.
Az igazgató, aligazgató s tanárok a részükre fegyvernemük szerint kijáró rendes illetékeken felül a következő évi pótdíjakat huzzák, u. m.:
| az igazgató évi | 200 forintot, | |
| az aligazgató évi | 600 forintot, | |
| tisztek, mint tanárok évi | 420 forintot, | |
| alantas tisztek, mint segédek évi | 192 forintot, |
Az orvosi felügyelettel megbizott orvos, szolgálati viszonyaihoz képest, pótdijban vagy átalányban részesül.
Végre a polgári állásu tanároknak, oktatóknak évi átalány jár, mely átalány a honvédelmi minister részéről esetről-esetre a tantárgyak fontosságának s az előadási órák számának megfelelőeg határoztatik meg.
A tisztképző tanfolyam hallgatói az akademia épületében helyeztetnek el, a rendfokozatuk szerinti eltartásban részesülnek; szolgálati viszonyaikra s illetékeik élvezetére nézve, mint az intézet állományában állandóan tartozók tekintendők.
A hadapródok rendes illetékeiken felül naponkint 25 kr. pótdijban részesülendnek, melynek egy része a közétkezés javára fordittatik.
Tan- és rajzszerekkel ezen hallgatók a kincstár részéről és annak költségén láttatnak el.
A felsőbb tiszti tanfolyam hallgatóira nézve a helyi viszonyoktól föltételeztetik, vajjon azok részben legalább az akadémia épületében lesznek-e elhelyezhetők; mindenesetre kötelesek azonban rendszerint az akadémia épületében étkezni, mely czélból a hallgatók fizetése 10%-ának erejéig engedélyezett közétkezési pótdij az egyeseknek ki nem fizettetik, hanem egészben használtatik fel.
A tiszti hallgatók ezenfelül a tan- s rajzszerek beszerzésére havonkint 6 frt pótdijban részesülnek.
Az előadási s gyakorlati órák bevégezte után, illetőleg az időbeosztás szerint erre kitüzött időben a hadapródok is szabadon kijárhatnak, kikre nézve egyébiránt az igazgatóknak áll jogában szintugy az órát általában meghatározni, melyben az illetőknek ismét otthon kell lenniök, valamint egyesekre nézve, kiknek előmenetele vagy magukviselete ki nem elégitő, a szabad kijárást illetőleg korlátolást elrendelni.
Megbetegedés esetében a tisztek szintugy, mint a hadapródok, a honvédség e tárgyu szabálya értelmében részesittetnek ápolásban; gyengélkedők számára külön helyiség leend az intézetben berendezve.
Az igazgató mindazon ügyeket, melyek az intézet tanrendjének és házszabályainak megállapitására, rendszerének netán szükségessé válható megváltoztatására, az időbeosztás s az oktatás czéljából szükségelt beszerzések meghatározására, az egyes tantárgyaknak az intézet czéljának lehetőleg öszhangzatos előadására, a hallgatók netán szükségessé vált komolyabb megintésére s esetleg elbocsáttatására vonatkoznak, a tanári bizottság által tárgyaltatja, s az ily ügyekben teendő felterjesztésekhez a tanári bizottság jegyzőkönyvének kivonatát mellékli.
A tanári bizottság az igazgató elnöklete alatt a következő állandó tagokból áll: az aligazgatóból, a tanári testület 6 rangidősb századosából, s gazdasági vagy a költségvetéssel összefüggésben levő ügyekben a gazdából: a tanárok egyesek akadályoztatása esetében a rangban következők által helyettesitendők.
Azon esetben, ha oly tanár ügye tárgyaltatnék, a ki nem bizottsági tag, a bizottságba ez is berendelendő, az igazgató szabadságában állván az ügy természete szerint a bizottsághoz esetleg a hadbirót vagy orvost is meghivni.
A tanári bizottság feladata, esetleg az egyes hallgatók tehetségei képessége s magaviselete fölött véleményt nyilvánitani, s a hallgatók kilépte előtt a végvizsgát megtartó bizottságnak a szükséges adatokat átszolgáltatni arra nézve, hogy minden egyes hallgató ne csak a végvizsga eredménye szerint, de az intézetben teljesitett munkálatainak s tanusitott képességeinek lehető figyelembe vételével minősittethessék s osztályoztathassék.
A tanári bizottság feladata ennek folytán mindazon jegyeket s jelzéseket folyvást nyilvántartani, melyeket a hallgatók a belépti elővizsgálattól egész a végvizsga letételének idejéig az egyes tanárok részéről kiérdemeltek.
A vizsgabizottságnak a végvizsga alkalmával valamennyi hallgatóra nézve bemutatandó öszszetes eredmény bizottságilag állittatik egybe.
Azon hallgatók, kik a tanfolyam parancsnoka, vagy az igazgató részéről történt megintések daczára szorgalmuk vagy magaviseletük tekintetében kifogás alá esnek, a tanári bizottság elébe idézendők, javulásra felszólitandók, és egyuttal komolyan figyelmeztetendők, hogy azon esetben, ha még egyszer kifogás alá esnének, az akadémiából elbocsáttatásuk fog javasoltatni.
Hallgatók, kik oly botrányt, követtek el, hogy a szolgálat érdekében az akademiából leendő azonnali eltávolitásuk kivánatos; továbbá olyanok, kikre nézve legalább is 3 hó letelte után bebizonyul, hogy az előadásokat előképzettségük ki nem elégitő volta s tehetségeik gyengesége folytán minden szorgalmuk daczára sem képesek eredménynyel hallgatni, az igazgató által, a tanári bizottság határozata alapján, előleges megintés nélkül is javaslatba hozattatnak a honvédelmi ministeriumnál arra, hogy illető csapatjaikhoz kirendeltessenek.
A végvizsgák külön bizottság előtt teendők le, melynek tagjai a honvédség előléptetési szabályzata foganatositási szabályainak 4. és 14. §-ai értelmében a következők: egy kerületi parancsnok mint elnök, a Ludovika akademia igazgatója, két dandárparancsnok, s az egyes szakmákból az akademiai illető tanárai.
A kerületi parancsnokot s dandárparancsnokokat - és pedig rendesen egy évre - a főparancsnok jelöli ki.
A vizsgánál, a mennyiben a helyiség engedi, honvédségbeli hallgatók is lehetnek jelen, a miért is a vizsga napjai eleve közzéteendők.
A vizsga élő szóval, s ezenfelül a harczászat köréből választott, vagy a vezérkari szolgálatra vonatkozó valamely feladatnak irásbeli kidolgozása által történik.
A szóbeli vizsga megtartása czéljából az illető tanár által minden tantárgy kérdésekre osztatik s ezek egyenkint papirdarabokra iratnak, melyekből a hallgató a vizsgabizottság elnökének határozata szerint egyet vagy többet is huz, s a kérdésekre megfelel.
A vizsgabizottság tagjainak szabadságban áll egyébiránt az előadás végével a hallgató itélő tehetségéről, felfogásáról s képességéről egyes kérdések által meggyőződni.
Az irásbeli dolgozatot az illetők külön teremben, egy bizottsági tag s egy tanár jelenlétében, készitik el, kik is a dolgozatokat átvevén, nemcsak láttamozzák, de az időtartamot is reájuk jegyzik, mely azok kidolgozására fordittatott.
A vizsgabizottság külön jegyzőkönyvet vezet, melyben nemcsak a végvizsgánál minden egyes kérdésre nézve mutatkozó eredmény, de a tanári bizottságnak a Ludovika akademia igazgatója által előmutatott s eredetiben a jegyzőkönyvhöz melléklendő adatai alapján az is előtüntetendő, hogy az illető az intézetbeli kikérdeztetések s dolgozatainak összetes eredményéhez képest véglegesen hogyan jeleztetik.
Jelzésre „jeles,” „jó” és „ki nem elégitő” használandó.
Ezenfelül minden hallgatóról külön rovat viendő, melyben annak egyinésége, tekintettel szellemi tehetségeire, felfogására, szorgalmára és alkalmazhatóságára, lehetőleg jellemző kifejezésekkel megismertetendő, s a felsőbb tiszti tanfolyam hallgatóira nézve megjelölendő a szolgálat azon ága, melyben az illető különösen kitünő alkalmazhatósága reményére jogosit.
Az intézet gazdasági kezelését a gazda intézi, kinek a mellékelt táblázatban kimutatott segédtisztviselők és szolgák állanak rendelkezésére.
A gazda e kezelést mint felelős számadó vezeti, s hivatalos eljárásában csak az igazgatóságnak van alárendelve.
A gazda feladatát képezi:
a) az intézeti épület külső és belső alkatrészeinek s területének jó karban és tisztán tartása iránti gondoskodás;
b) a felszerelési, élelmezési és elhelyezési ügy, s erre vonatkozó mindennemü beszerzések s beszámolások.
Ezeknél fogva:
Az intézetnek havonkint megfelelő költségkészlet utalványoztatik, mely az illetékek s folyó szükségletek fedezésére szolgál; nagyobbszerü beszerzések iránt az igazgatóság részéről a miniszteriumhoz külön jelentések teendők.
Az igazgatók, tanárok, tisztviselők, szolgák, tanonczok és mellékszolgálatra vezényelt legénység mindennemü illetékei s egyéb költségek e zászlóaljak részére fenálló átalános kezelési utasitásban szabályozott eljárás szerint, a havonkint kiegészitendő költségkészletből fedezendők.
E végre az igazgató vagy aligazgató elnöklete alatt egy rangidősb tanárból és az intézeti számvevőből álló kezelő bizottság rendszeresittetik, mely az emlitett szabály értelmében minden egyes kifizetést érvényesit és utalványoz; a pénztári bizottságot pedig a gazda (mint pénztárnok és naplóvezető) egy tanár ellenzárlata mellett képezi, kit a pénztár második kulcsának gondviselése megillet.
A pénztári bizottság eljárására nézve a „Rendeletek Tárá”-ban foglalt pénztári utasitás irányadó.
Az egyéni illetékek számlakönyvét s az összes kiadások főkönyvét, valamint felszerelések s mindennemü anyagszerekről való leltárt a számvevő vezeti.
A kezelő-bizottság a pesti hadbizottságnak számol, melyhez pénztári naplóit a pénzszükségleti kimutatásait havonkint beküldi, leltárait pedig minden félévben lezárva bemutatja.
Az irodaszükségletek, taneszközök, fütő, világitó s egyéb anyagok a tárgyak beszerzéséről s illetékes kiadásáról, valamint a házi közétkezésről a gazda gondoskodik, s ebben a számvezető segédként áll rendelkezésre.
A házfelügyelő az épületnek s helyiségeinek tisztántartását, világitását és fütését, a hadapródok ruhatisztitását s fehérnemüik mosatását, s minden egyéb háztartási teendőket a gazda felügyelete alatt kellő számu szolgaszemélyzettel eszközli.
A gazda főfeladata általában, hogy az alárendelt hivatalnoki és szolgai személyzet között a munkafelosztást a szolgálat lehető előnyére intézze és fentartsa.
A hivatalnoki és szolgai személyzet illetéke következőleg állapittatik meg:
1 gazda, évi 1000 frt fizetéssel és ingyen lakással.
1 számvevő, évi 800 frt fizetéssel és ingyen lakással.
2 számvevősegéd, évi 700 és 600 frt fizetéssel és ingyen lakással.
2 irnok, 500 frt évi fizetéssel és ingyen lakással.
1 házfelügyelő, 600 frt évi fizetéssel és ingyen lakással.
1 kőnyomdász, 500 frt évi fizetéssel és 100 frt lakbérrel.
1 kőnyomdász-segéd, 400 frt évi fizetéssel és 100 frt lakbérrel.
1 kertész, ki esetenkint kötendő külön szerződés alapján fogadtatik fel.
1 kapus, évi 400 frt fizetéssel és ingyen lakással.
1 ajtónálló, évi 400 frt fizetéssel és ingyen lakással.
4 hivatalszolga, évi 350 frt fizetéssel és ingyen lakással.
10 teremszolga, évi 350 frt fizetéssel és ingyen lakással.
5 házi szolga, 300 frt évi fizetéssel és ingyen lakással.
A mennyiben a számsegédek és irnokok részére az intézetben lakás nem telnék, az előbbieknek 200 frt, az utóbbiaknak 150 forint évi lakbér jár.
A szolgai személyzet, a mennyiben lehetséges, az intézetben lakást kap; ellenkező esetben a szolgák részére évi 80 frt lakbér állapittatik meg.
Az összes szolgai személyzet kincstári ruhatartásban részesül.
Az intézetben ingyen lakást élvező hivatalnokok és szolgák szabad fütést és világitást nyernek, minélfogva ezen kedvezményben mintegy előléptetésként mindig a szolgálatban idősebbek részesitendők.
Az igazgató az akademia állásáról s a hallgatók előmeneteléről, a tanári bizottság ide vonatkozó jegyzőkönyvének csatolása mellett, minden tanév végével jelentést terjeszt elő, mely a honvédelmi minister által az országgyülésnek bemutatandó évi jelentésnek szolgál alapjául.
