Három rendbeli ajánlat nyujtatott be hozzám, a fentnevezett vasutvonalnak, az állami kamatbiztositék igénybevétele nélkül való kiépitésére Győrből kiindulva Sopronon át Ebenfurt felé az ország határáig.
Az ajánlattevők egyike egyrészt ajánlatával elkésett, másrészt részleteiben oly vonalat hozott javaslatba, mely érdekeinknek kevésbé fogna megfelelni, a másik pedig valószinüleg a tőkeszerzéssel összekötött, az általam kivánt, s ily vasutengedélyezéseknél nem mellőzhető garantiát kellő időben nyujtani képes nem volt, ennélfogva a harmadik folyamodóval, ki a kormány feltételeit elfogadta, s a megfelelő biztositékokat nyujtani kész és képes volt, az emlitett vasut engedélyezése iránt az alkut megkötöttem.
Az ennek eredményeként bemutatott engedélyokmányterv szerint - e vasut az állam minden hozzájárulása nélkül, - 30 évi adómentesség mellett azon szabályok szerint fog épülni, melyek az elsőrendű vaspályákra megállapitvák.
Azon szempontból kiindulva, hogy ezen vasut épitése érdekében az állam sem kamatbiztositást, sem más anyagi segélyt nem nyujt, s ennélfogva a pénzbeszerzés módozatainak az alakulandó társulat befolyásának, valamint a jövedelmezőség biztositásának is más alapokon kell szerveztetnie, mint a garantirozott pályáknál, szükségesnek láttam kikötni:
1-ször, hogy az alakulandó társulat csupán részvényeket bocsáthat ki, miután elsőbbségi kötvények kibocsájtását azon oknál fogva nem véltem megengedhetőnek, mert azok kamatozása biztositva nem lévén, a pályának ezen kamatoknál csekélyebb tiszta jövedelme esetében, mi a forgalom első éveiben lehetséges, - a vállalat fennállását folyton fenyegető zavaroktól kellene tartani;
2-szor, hogy az alapszabályok helybenhagyása után az alakuló közgyülés azonnal hivassék össze, s az első igazgatótanács ezen közgyülésben választassék meg;
3-szor, hogy a társulat közgyülései, az épités ideje alatt is évenként tartassanak meg;
4-szer, hogy a megállapitott tőkéből 300,000 o. é. frtnyi készpénztartalék alapul tétessék le, s ezen összeg a pálya jövedelmeiből egy millió frtig szaporittassék.
Az effectiv épitési költségek az egész 15 3/10 mértföld hosszu vonalra mérföldenként átlagosan 700,000 frtban állapittattak meg. A költségszámitás alapjául vétetett, hogy a pálya mint elsőrendü fog épittetni, hogy minden műépitmények kőből és vasból állitandók elő, hogy a vidék nagy ipara s a remélhető nagy forgalom tekintetéből - az állomások a remélt nagy forgalomnak megfelelő arányban létesitendők; nevezetesen, hogy Győrben és Sopronban önálló nagyobb pálya-udvarok épitendők; hogy az állomások mellék-vágányaira nem, mint eddig más vasutaknál 10%, hanem 16% vétetett; hogy forgalmi eszközökre 70,000 frt előzményeztetik;
hogy a tartaléktőkére forditandó összegből mértföldenként 20,000 frt esik.
Végre, hogy általában az épités s felszerelés tekintetében oly határozatok állapittattak meg, miszerint e pálya már az első időben s később is lehetőleg jó ideig utánpótlások nélkül a remélhető forgalomnak megfeleljen.
Az elősorolt feltételek s megállapitások által a pálya kiépitése s czélszerü üzlete biztositva lévén, az e tárgyban benyujtott törvényjavaslat s engedélyokmány elfogadását annál inkább ajánlhatom, mert a szóban forgó vasut hazánkban egy nyers-terményekben, kézi- s gyáriparban gazdag, de közlekedési eszközökben aránylag szegény vidéket szel át, s igy egyrészt e vidék előmenetelére, s földmivelése-, ipara- s kereskedelmének felvirágzására kitünő eszközül szolgáland, másrészt pedig nem megvetendő fontossággal fog birni átmeneti s kiviteli forgalmunkra is, a mennyiben általa a Dunától s ennek Pest után egyik legnevezetesebb kereskedelmi pontjától Győrtől, - az alsó-austriai vasuthálózatig egy uj ut nyittatik, s ez irányban egy uj versenyvonalat nyerünk.
