1. § Buda és Pest sz. kir. fővárosok, valamint Ó-Buda mezőváros és a Margit-sziget, ez utóbbiak Pest vármegyéből kikebeleztetvén, Buda-Pest főváros név alatt egy törvényhatósággá egyesittetnek.
2. § Az ekkép alakitott főváros, mint önálló törvényhatóság, az 1870:XLII. törvénycikk értelmében gyakorolni fogja a törvény korlátai közt:
a) az önkormányzatot,
b) az állami közigazgatás közvetitését,
c) foglalkozhat ezenkivül egyéb közérdekü, sőt országos ügyekkel, azokat megvitathatja, azokra nézve megállapodásait kifejezheti, a többi törvényhatósággal és a kormánynyal közölheti s kérvény alakjában a képviselőházhoz közvetlenül felterjesztheti.
3. § Önkormányzati jogánál fogva a főváros saját belügyeiben önállólag intézkedik, határoz és szabályrendeleteket alkot, s határozatait és szabályrendeleteit saját közegei által hajtja végre, tisztviselőit választja, az önkormányzat és közigazgatás költségeit megállapitja s a fedezetről gondoskodik, a kormánynyal közvetlenül érintkezik.
4. § Oly határozat, mely:
a) a költségvetés megállapitására,
b) 25,000 forintnyi összegnél nagyobb értékü ingatlan elidegenitésére, vagy hasonértékü ingatlan szerzésére,
c) kölcsönvételekre,
d) a helybenhagyott költségvetésben elő nem forduló terhes szerződések kötésére vagy felbontására, közmüvek emelésére,
e) uj hivatalok rendszeresitésére vagy a fennállók megszüntetésére vonatkozik és általában minden határozat, melyre nézve a törvény felsőbb megerősitést rendel: csak ministeri jóváhagyás után hajtathatik végre. Ha a kormány a felterjesztéstől számitott 40 nap alatt egyáltalában nem nyilatkozik, a felterjesztett határozatok helybenhagyottaknak tekintetnek és végrehajthatók.
5. § Magánfelek a törvényhatóságnak az önkormányzat körében hozott sérelmes határozatai ellen a kézbesitéstől, illetőleg a szabályszerü kihirdetéstől, 15 nap alatt az illető ministerhez folyamodhatnak.
A folyamodvány a polgármesternek adandó be, ki ezt 8 nap alatt véleményes jelentéssel felterjeszteni köteles.
Azt hogy a határozat csak birtokon kivül felebbezhető, magában a határozatban világosan ki kell fejezni.
E záradék hiányában a határozat birtokon belül felebbezhető.
6. § Szabályrendeleteket a főváros törvényhatósága csak önkormányzati hatáskörének korlátai között alkothat.
A szabályrendeletek a törvénynyel s a kormánynak hatályban levő szabályrendeleteivel nem ellenkezhetnek és csak a szabályszerü kihirdetéstől számitandó 30 nap után hajtathatnak végre.
7. § A szabályrendelet, ha csupán helyi érdekü, a törvényhatóság területén, ha közérdekü: az egész országban kihirdetendő.
8. § Szabályrendeletek ellen az érdeklettek a szabályszerü kihirdetéstől 30 nap alatt az illető ministerhez folyamodhatnak.
A minister a törvényhatóság meghallgatása után végérvényesen határoz.
A szabályrendeletet felfüggesztő vagy megsemmisitő kormányrendelet indokolandó.
9. § Az árva- és gyámhatóságot a főváros tanácsa utján gyakorolja, mely ennélfogva kinevezi és ellenőrzi az árvagyámokat, megvizsgálja a gyámi számadásokat, felügyel az árvák vagyonára és nevelésére, és intézkedik az árvák mindazon ügyeiben, melyek a rendes biró illetőségéhez nem tartoznak.
Az árva- és gyámügyek a belügyministerhez felebbezhetők.
A tanács felügyelete és felelőssége mellett müködő külön árvaszék felállitását és annak hatáskörét a törvényhatóság szabályrendeletben határozza meg.
Az árvavagyon kezelésére nézve a fővárossá egyesitett törvényhatóságnál jelenleg fenálló gyakorlat a törvényhozás intézkedéseig ideiglen fenmarad.
10. § A főváros közvetett államadókra is vethet községi pótadót, a városban s annak területén illetékeket, helypénzeket, vámokat szedhet, s az állam által igénybe nem vett uj adókat hozhat be.
E jog gyakorlására a kormány engedélye szükséges, mely azt - a mennyiben az állam jövedelmeinek csökkenése s az ipar- és kereskedelem érdekeinek veszélyeztetése nélkül eszközölhető, - a helyi viszonyokhoz képest a főváros indokolt felterjesztésére megadhatja.
11. § A törvényeket és a kormánynak a törvényhatósághoz intézett rendeleteit a törvényhatóság területén a főváros törvényhatósága hajtja végre saját közegei által.
Mennyiben van ezen általános szabály alól kivételnek helye: a törvény határozza meg.
12. § A főváros törvényhatósága jelen törvény korlátai között felirhat egyes kormányrendelet ellen a végrehajtás előtt, ha azt törvénybe ütközőnek, vagy a helyi viszonyok miatt czélszerűtlennek tartja.
De ha a minister a felhozott indokok ellenére a végrehajtást követeli, vagy ha a törvényhatóságot hozott határozatának foganatositásától másodizben eltiltja, a kormányrendelet azonnal és feltétlenül teljesitendő és végrehajtandó (74. § d) e) pont). Az ilyen, valamint a szabadságos és tartalékos katonák berendelését és valamely, az állam veszélyezett érdekei miatt halaszthatatlan rendőri intézkedést tárgyazó kormányrendelet csak végrehajtás után és csak annyiban szolgálhat közgyülési vita és határozat tárgyául, a mennyiben a törvényhatóság a kormány eljárását netán sérelmesnek találván, a képviselőháznál keresne orvoslást.
13. § Kivétetnek a végrehajtás kötelezettségének szabálya alól az országgyülés által meg nem szavazott adó tényleges behajtására, vagy meg nem ajánlott ujonczok tényleges kiállitására vonatkozó rendeletek.
Az előmunkálatok azonban azonnal teljesitendők.
14. § A főváros hatósága kiterjed a községben és a község területén lakó vagy tartózkodó minden személyre és a községben és területén létező minden vagyonra.
15. § Kivétetnek ezen általános szabály alól:
a) a hadseregnek, haditengerészetnek és honvédségnek tettleges szolgálatban álló tagjai, a katonai szolgálatra vonatkozó s általában az 1867:XII. törvénycikk 14. §-a és az 1868:XL. törvénycikk 54. §-a szerint, a katonai biróság hatásköréhez tartozó ügyekben;
b) Ő Felségének a királynak s udvarának állandó vagy ideiglenes lakhelyül szolgáló épületek és azok tartozékai;
c) kizárólagos erőditési müvek és munkálatok, a mennyiben már léteznek, vagy a törvényhozás által engedélyeztetnek; minden egyéb bár katonai czélokra szánt épület és épitkezés azonban a főváros köz- és épitészeti rendőri hatósága és szabályai alá tartozik.
16. § A községek rendezéséről szóló 1871:XVIII. törvénycikknek a honpolgárok illetőségét megállapitó 6-19. §-ai a fővárosra nézve is érvényesek.
17. § A főváros területével határos valamely községnek vagy pusztai területnek jövőre a fővárossal netán szükséges egyesitése, esetről-esetre külön törvény intézkedésének tartatik fenn.
18. § Buda, Pest és Ó-Buda városok összes közvagyona a főváros tulajdonává lesz, valamint e városok összes tartozásai is a fővárost fogják terhelni.
A közvagyon és a tartozások egyesitésének mi módon leendő keresztülvitele s azok egységes kezelése iránt az ezen törvény alapján megalakult törvényhatóság fog intézkedni.
19. § A főváros összes önkormányzati és közigazgatási költségei a közvagyon egyenlő elvek szerint értékesitendő jövedelmeiből és az államadó után szedendő pótlékokból födöztetnek.
Az adópótlék a törvényhatóság egész területén ugyanazon adóláb és adókulcs szerint az államadó után százalékokban vetendő ki.
Az 1868:XXI. törvénycikknek az adóbehajtás tekintetében Buda és Pest városokra szóló intézkedései ezen törvényhatóságra nézve érvényben maradnak.
20. § A fővárosi törvényhatóság területén a rendőrséget egységes szervezettel az állam „fővárosi rendőrség” neve alatt saját közegei által kezeli.
A törvényhatóságnak helyrendőri ügyekben való szabályalkotási joga érintetlen marad.
21. § Az államilag kezelendő fővárosi rendőrségnél a tulajdonképeni rendőri müködés a rendőri biráskodástól külön választandó. A rendőri müködés szervezete, ennek a fővárossal szomszédos területekre is kiterjesztése, és azon arány és módozatok iránt, melyek szerint a fővárosi törvényhatóság a költségekhez járulni fog, a belügyminister a rendőri biráskodás iránt a bel- és igazságügyi ministerek törvényjavaslatokat fognak az országgyülés elé terjeszteni.
Azon esetre, ha a főváros egyesitéséig ezen a fővárosi rendőrségről szóló törvény meg nem alkottatik, a tényleges egyesités napjától kezdve a rendőrség végleges rendezéseig a főváros jelenlegi rendőri közegei közvetlenül a belügyminister hatósága alá helyeztetnek, a ki a rendőri közegek feletti fegyelmi joggal, valamint kinevezésük és előmozditásuk jogával ruháztatik fel és felhatalmaztatik, hogy a rendőri ügyekben való felebbezést a fővárosra nézve ideiglenesen szabályozza. A rendőrség költségeit illetőleg a fővárosokban e czélra 1872. évben forditott összeg ideiglenesen a kincstárnak megtéritendő az egyesitett főváros által és átalánykép a belügyminister költségvetésébe felveendő.
A fővárosnak a helyi rendőrségre vonatkozó szabályait és határozatait a rendőrség végleges szervezéséig az állami rendőrség lesz köteles végrehajtani.
22. § A fővárosi törvényhatóság egyetemét a fővárosi bizottság képviseli, s a mennyiben a törvény kivételesen másként nem intézkedik, a hatósági jogokat a törvényhatóság nevében a bizottság gyakorolja.
23. § A bizottság 400 tagból áll.
Bizottsági taggá választható mindenki, a kinek ezen törvény határozatai szerint választó képessége van.
A ki a főváros javadalmait haszonbérli, vagy a fővárossal számadási viszonyban áll, bizottsági tag nem lehet, habár van is választó-képessége.
24. § Választó azon honpolgár, ki országgyülési képviselői választási joggal bir, ha irni s olvasni tud, s a fővárosban két év óta állandóan lakik.
A ki öt év óta az országban lakik, folytonosan adót fizet, s más államnak nem alattvalója, a választási jogra nézve a törvényhozás tüzetes intézkedéseig honpolgárnak tekintendő.
25. § Választási jogot nem gyakorolhat, habár a fenntebbi kellékekkel bir is:
a) a hadsereg, hadi tengerészet állományában tettleg szolgáló katona, valamint a tettleges szolgálatban álló honvéd;
b) a ki bünvizsgálati fogságban van, vagy a ki valamely büntény miatt elmarasztaltatott, a jogerőre emelkedett marasztaló itélet kihirdetésétől a büntetés egész tartama alatt;
c) ki csőd alatt áll.
26. § A választóképesek a bizottsági tagok egyik felét a kellő számu póttagokkal együtt az 1200 legtöbb egyenes államadót fizetők sorából (36. §) másik felét és a megfelelő számu póttagokat az összes választók sorából választják.
A választás kerületenkint a bizottsági tagok mindkét felére két külön szavazatlapon egyszerre történik, és pedig aként, hogy minden választó az 1200 legtöbb adót fizetők sorából választandó bizottsági tagokra és póttagokra együttesen adja be szavazatát.
Az összes választók sorából választandó bizottsági tagok választásánál ellenben minden kerületben csak annyi bizottsági tagra történik a szavazás, a hány választandó tag a bizottság ezen feléből a kerületre esik.
Az összes választók sorából választandó bizottsági tagok közül minden kerületben annyi bizottsági tag és megfelelő póttag választandó, a mennyi a főváros összes választóinak a kerület választóihoz viszonyitott aránya szerint a kerületre esik.
A választó-kerületek a főváros bizottsága által aként alakitandók, hogy egy kerületre a bizottság ezen feléből lehetőleg páros számban, 20 bizottsági tagnál kevesebb és 30-nál több ne essék.
27. § A bizottság tagjai három évenkint hat évre választatnak, az első három év leteltével azonban mindkét rendbeli bizottsági tagok és póttagok fele része kilép.
A kilépők sorshuzás utján határoztatnak meg oly módon, hogy a sorshuzás mind a legtöbb adót fizető, mind a többi választók sorából választott bizottsági tagokra nézve külön, és ez utóbbiakra nézve ugy történik, hogy minden egyes kerületben megválasztottaknak fele része kisorsolandó.
A sorshuzást az elnök a közgyülésen végzi.
A következő és minden további három év leteltével azok lépnek ki, a kik a szabályszerü hat évet már kitöltötték.
A kilépett tagok újra választhatók.
Minden három évben annyi tag és póttag választandó, a hány a bizottság mindegyik fele tagjainak és póttagjainak teljes száma kiegészitéséhez szükséges.
28. § A mely bizottsági tag választóképességét vagy azon minősitvényt elveszti, melynek alapján a bizottságba választatott, vagy a fővárosi törvényhatósággal számadási vagy szerződési viszonyba lép: annak megbizása azonnal megszünik.
29. § A választási idő előtt a bizottságban megürült helyre az illető póttagok közül az lép, a ki mint ilyen a legtöbb szavazatot nyerte.
Az ilykép belépő tag megbizása csak addig tarthat, a meddig tartott volna, azon bizottsági tagé, kinek helyére lépett.
30. § A választás előtt legalább két hóval a közgyülés megalakitja a választókerületeket, megválasztja az összeiró küldöttségek s az igazoló és a biráló választmányok tagjait, meghatározza a választók összeirásának határidejét és az összeirási órákat, kitüzi minden egyes választókerületre az összeirási helyiségeket, valamint az igazoló és biráló-választmány hivatalos helyiségeit is.
Ezen intézkedések hirdetménybe foglaltatnak, s abban azon napok, melyek alatt az összeiró küldöttség müködik, megjelölendők.
Ezen hirdetmény falragaszokkal teendő közzé.
31. § Az összeiró küldöttségek mindegyike öt tagból áll, elnököt a tagok közől a küldöttség maga választ, - megbizása egy összeirásra terjed.
Az igazoló-választmány egy évre alakittatik, s az elnökön kivül a közgyülés által választott nyolcz tagból áll, az elnököt a főpolgármester nevezi ki.
A biráló-választmány három évre alakittatik, elnöke a főpolgármester, akadályoztatása esetén a polgármester; ezen választmány áll a közgyülés által választott öt tagból.
Ezen küldöttségek, illetőleg választmányok, szótöbbséggel határoznak, üléseik nyilvánosak, határozatai kihirdettetnek.
32. § Az összeiró küldöttség a hirdetményben megnevezett időben és helyen nyolcz napon át ül együtt és működését félbeszakitás nélkül folytatja.
Az összeirás érvényességéhez az elnökön kivül legalább két küldöttségi tag jelenléte szükséges.
Csak a személyesen, vagy ez esetre törvényesen meghatalmazott által jelentkező választók iratnak össze.
Választóképességét mindenki köteles igazolni.
Mindenki csak egy, és pedig azon választókerület névjegyzékébe iratik be, a melyben rendes lakása vagy ingatlan birtoka van.
Minden beirt jelentkező választói igazolványt kap, melyet a küldöttség elnöke aláir.
Az összeirás két példányban vezettetik.
Az elutasitott jelentkezők külön jegyzékbe vétetnek.
33. § Az összeirási határidő leteltével a névjegyzékek berekesztetnek.
Mindkét példányt, ugy az elutasitottak névjegyzékét is, az elnök s a küldöttségnek az összeirásban résztvett tagjai közől legalább kettő irja alá.
A névjegyzékeket az elnök az igazoló választmánynak haladék nélkül megküldi.
34. § Az igazoló választmány őrködik a választási előmunkálatok, és a választás szabályos végrehajtása felett és itél mind az összeirás, mind a választás körül felmerülő minden panasz tárgyában.
Érvényes határozathozatalra az elnökön kivül legalább négy tag jelenléte szükséges.
Határozatai ellen a felebbvitel a biráló-választmányhoz történik és pedig, a mennyiben a jelen törvény mást nem rendel, a kihirdetést, illetőleg kézbesitést követő nyolcz nap alatt.
35. § Az igazoló-választmány a névjegyzékek vétele után azonnal ülést tart, melyben a választók névjegyzékének nyilvános kitétele iránt intézkedik.
Egyszersmind hirdetményt bocsát ki, melyben megnevezi a helyiségeket, s az órákat, a melyekben a névjegyzékek megtekinthetők, és a határnapot, a meddig a nyilvános kitétel tart és a felszólalásoknak helye van.
A névjegyzékek kitétele nyolcz napig tart, s a felszólalások e határidő alatt nyujtatnak be.
Ezen időponton tul felszólalások nem fogadtatnak el.
36. § A legtöbb adót fizetők névjegyzékét, az adóhivatalok hivatalos kimutatásai segélyével, az igazoló-választmány állitja össze, és ugyanaz igazitja ki évenkint azok névsorát.
Ezen jegyzékbe azon ezerkétszáz választó veendő fel, ki legtöbb egyenes államadót fizet.
37. § A sorrend megállapitásánál csak a főváros területén fekvő ingatlan vagyon s annak területén élvezett jövedelem összes egyenes államadója és a személyes kereseti adó vétetik számitásba; továbbá az állami, felekezeti, községi és magánintézetek tanárai, a tudományos akademiák tagjai, a folyóirat és lapszerkesztők, a lelkészek, az ipar- és kereskedelmi kamarák bel- s kültagjai, ugyszintén a magyar államban érvényes oklevéllel ellátott tudorok, ügyvédek, orvosok, mérnökök, gyógyszerészek, sebészek, bányászok, erdészek és gazdatiszteknek összes egyenes államadója kétszeresen számittatik.
A férj vagy atya államadójába a nő, valamint kiskoru gyermekek államadója is beszámitandó, ha a nőnek vagy a kiskoru gyermekeknek vagyonát kezeli.
Mindenki csak egy törvényhatósági bizottságnak lehetvén tagja; az, a ki más törvényhatóságban is a legtöbb államadót fizetők sorába jön, azon törvényhatóság bizottságának lesz tagja, melyet maga jelöl ki.
Midőn ketten vagy többen fizetnek hasonmennyiségü államadót, ezek között a sorshuzás dönt; midőn pedig ezen eset olyan egyének közt fordul elő, kik közül az egyik egyszeresen, a másik pedig kétszeresen számitott államadó folytán juthatna a bizottságba, az utóbbi bir elsőbbséggel.
38. § Azok, kik a fentebbi kedvezményt igénybe kivánják venni, az ülések tartama alatt az igazoló-választmány előtt szóval vagy irásban jelentkezni - s jogosultságukat igazolni kötelesek, a ki nem jelentkezett vagy jogosultságát igazolni nem tudja, az adó kétszeres beszámitásának kedvezményétől azon egy alkalomra elesik.
Ezen törvény 35. §-a szerint kibocsátandó hirdetményben kiteendő, hogy az összeirottak közül azok, kik ezen kedvezményt igénybe kivánják venni, az ezen §-ban érintett nyolcz napi határidő lefolytáig az igazoló választmánynál szóval, vagy irásban jelentkezni kötelesek.
39. § Mihelyt a névjegyzék elkészült, az nyilvános helyiségben kiteendő és a felszólalások a kitétel napjával kezdődő nyolcz nap alatt az igazoló választmányhoz nyujtandók be.
A felszólalási határidő letelte után az igazoló választmány azonnal összeül, s naponként üléseket tart mindaddig, mig minden felszólalás felett nem határozott.
Oly határozat, melylyel valaki a névjegyzékből kitöröltetett, az illetőnek három nap alatt kézbesitendő.
40. § Az igazoló választmány a 35. §-ban érintett határidő elteltével jogérvényre emelkedett határozatai szerint a névjegyzékeket kiigazitja oly módon, hogy ugy a kitörlendők, mint a felveendők neveit külön jegyzékbe foglalja, melyet az elnök és a jegyző aláirnak.
Az ily módon kiigazitott névjegyzékek, a beadott felebbezésekkel együtt, a biráló választmányhoz azonnal elküldetnek.
E választmányhoz küldendők azon panaszok is, a melyek a legtöbb adót fizetők névjegyzékére nézve az igazoló választmányhoz beadattak. (39. §)
41. § A biráló választmányban érvényes határozathozatalra az elnökön kivül legalább két tag jelenléte szükséges.
A biráló választmány mindkét rendbeli felebbezések felett lehető rövid idő alatt végérvényesen határoz, s határozatait a névjegyzékekkel együtt az igazoló választmányhoz visszaküldi, mely mind a legtöbb adót fizetők, mind az összes választók névjegyzékét külön állitja össze.
A névjegyzékek egyik példánya a választmánynál marad, a másik a törvényhatóság levéltárában helyzendő el.
42. § Mihelyt a választók névjegyzéke megállapittatott, az igazoló választmány meghatározza a választás napját, s a szavazási helyiségeket, és minden kerületbe egy szavazatszedő küldöttséget rendel, mely a választási elnökből, helyettes elnökből, két rendes és két póttagból áll, s a melybe lehetőleg ugyanazok választandók, a kik azon kerületben a választók összeirását végrehajtották.
Ezen felül külön küldöttséget rendel a legtöbb adót fizetők közül választandó tagokra kerületenkint beadandó szavazatok összeszámitására, és kijelöli annak helyiségét.
A választás napjai a meghatározás napját követő tizenkét napon belől tüzendők ki.
Mindezen intézkedéseket az igazoló választmány hirdetménybe foglalja, mely a választás előtt legalább nyolcz nappal falragaszok utján közzé teendő.
43. § A szavazás két napig tart: reggeli nyolcz órakor nyittatik meg, estve nyolcz órakor fejeztetik be.
Ez időponton tul szavazat nem fogadtatik el.
A választók a szavazás megnyitása előtt négy bizalmi férfit jelölnek ki magok közül. Erre az elnök a választókat mindig felszólitja.
Ha senki ily bizalmi férfit nem ajánl, vagy ha négynél több hozatik javaslatba, azokat az elnök nevezi ki, az első esetben a választók közül, az utóbbi esetben az ajánlottak közül.
44. § A szavazás a szavazó nevének és lakhelyének feljegyzése mellett személyesen beadott szavazatlapok által történik, szavazáshoz csak az bocsáttatik, kinek neve az illető választókerület névjegyzékében előfordul.
A ki a választói igazolványt fel nem mutatja, vagy felmutatja ugyan, de személyének azonossága kétségbe vonatik, csak ugy szavazhat, ha a küldöttség valamely tagja előtt ismeretes, vagy ha személye azonosságát a szavazatszedő küldöttség valamelyik tagja előtt ismeretes két tanuval, kik magok is választók, igazolja.
45. § Minden választó az összes választók sorából annyi tag és póttagra szavaz, a mennyi a bizottságnak az összes választók közül alakitandó feléből a választókerületre esik.
Szavaz ezen kivül külön szavazatlapon a bizottságnak a legtöbb adót fizetők közül választandó felére eső tagok és póttagok összes számára.
Minden négy tag után egy póttag választandó.
46. § A szavazás berekesztése után a küldöttség a kerületenkint választandó tagokra vonatkozó szavazatokat összeszámitja. Az együttesen megválasztandó tagokat illető szavazatlapokat pedig nyilvánosan számuk jegyzékbe foglalása mellett összeszámitva s bepecsételve, az összeszámitásukra rendelt küldöttségnek (42. §) a számukat tartalmazó jegyzékkel együtt átküldi. Ezen küldöttség mindenekelőtt az átküldött szavazatlapok számának a jegyzékben foglalt számmal megegyezéséről meggyőződvén, a szavazatok összeszámitását eszközli.
Az összeszámitás nyilvános.
Ha a szavazatlapon több név van, mint a hány tag és póttag a kerületben, illetőleg a legtöbb adót fizetők közöl választandó, a kellő számon felül eső, utólirott nevekre adott szavazatok érvénytelenek.
A választási első nap befejeztével, továbbá: ha az összeszámitás félbeszakittatik, a jegyzőkönyv és a beadott szavazatok egy külön szekrénybe záratnak, mely az elnök és esetleg a bizalmi férfiak, illetőleg a küldöttség két tagja által lepecsételtetik.
A szekrény felbontása csak a küldöttség jelenlétében s a bizalmi férfiak előleges meghivása mellett történhetik.
47. § Megválasztott bizottsági tagok és póttagok azok, kik mint ilyenek a törvényes számig a legtöbb szavazatot nyerték.
Ez utóbbiak sorrendje, mely szerint az időközben megürült tagsági helyeket elfoglalandják, kerületenkint a reájok esett szavazatok számához képest állapitandó meg.
Ha többen egyenlő számu szavazatot nyertek és nincs annyi üres hely, hogy mind a választottak közé soroztassanak, a fölött: ki legyen közülök bizottsági tag vagy póttag, a szavazatszedő küldöttség elnöke által kihuzott sors dönt.
Az összeszámitás eredményét a küldöttség elnöke kihirdeti.
48. § A választás folyamáról jegyzőkönyv vezetendő, melybe a kerület neve, a választás napja, a megnyitás s berekesztés órája és az összeszámitás eredménye kiteendő.
A jegyzőkönyvet az elnök és a küldöttség két tagja irják alá, s azt az elnök az igazoló választmány elnökének azonnal átküldi.
49. § A szavazatlapok a 46. §-ban meghatározott módon lepecséltetnek, elzárva őrizendők és csak az igazoló bizottság által bonthatók fel mindaddig, mig az illető választások nem igazoltattak.
50. § Az igazoló választmány azon körülményt, hogy a választási jegyzőkönyv a 48. §-ban érintett kellékekkel bir-e és a megválasztott rendes tagok és póttagok választóképességét, esetleg azok minősitvényét hivatalból vizsgálja meg.
51. § A ki a bizottság mindkét felébe, vagy több kerületben választatott meg, az igazoló választmány felszólitására az igazolás után három nap alatt köteles az iránt nyilatkozni, melyik választást fogadja el.
Ha ez iránt határozottan nem nyilatkozik, ugy tekintendő, mint a ki azon választást fogadta el, melyben legtöbb szavazatot nyert. Szavazategyenlőség esetén az igazoló választmány elnöke által huzott sors dönt.
52. § A választási eljárás ellen emelt panaszok felett az igazoló választmány dönt.
Ily panaszok a választás eredményének kihirdetését követő nyolcz nap alatt nyujtandók be az igazoló választmányhoz.
E nyolcz napon át a megválasztottak névjegyzéke nyilvánosan kiteendő.
53. § Az igazoló választmány a választások ellen beadott panaszok felett lehető rövid idő alatt határoz.
Határozatai ellen a felebbvitel a biráló választmányhoz történik, a határozat kihirdetését illetőleg kézbesitését követő három nap alatt nyujtandó be az igazoló választmányhoz, mely azokat a jegyzőkönyvekkel együtt a biráló választmányhoz a fentebbi határidő letelte után azonnal átküldi.
A biráló választmány végérvényesen határoz.
54. § Ugy az igazoló, mint a biráló választmány a jogérvényes határozatokat, melyekkel valamely választás megsemmisittetett, azonnal a közgyüléshez küldi, mely az uj választást elrendeli, ha pedig a bizottság fele részének megbizása már megszünt, és az uj bizottság még nem alakult meg (55. §) az uj választás iránt az igazoló választmány intézkedik.
55. § Mihelyt az igazoló választmány minden választási jegyzőkönyvet átvizsgált, és a bizottsági tagok három negyedrészét igazolta, a főpolgármester közgyülést hirdet, s e közgyülésben a fővárosi bizottságot alakultnak jelenti ki.
56. § A közgyülés elnöke a főpolgármester, akadályoztatása esetében a polgármester.
57. § A közgyülések számát és idejét a főváros szabályrendelettel állapitja meg, de minden tavaszszal a mult évi számadások megvizsgálása és minden őszszel a jövő évi költségvetés megállapitása végett közgyülést kell tartani.
Ha a főpolgármester - vagy akadályoztatása esetében a polgármester szükségesnek látja, annyiszor tartathatik rendkivüli közgyülés, a hányszor a körülmények igénylik.
A polgármester a közgyülés határnapját, s a fölveendő tárgyak sorozatát legalább 8 nappal, illetőleg 24 órával, a gyülés előtt szabályszerüleg kihirdetni köteles.
58. § A közgyülés hatásköréhez a következő ügyek tartoznak:
a) szabályrendeletek alkotása,
b) a közigazgatási és választókerületek alakitása,
c) a főváros szépitése, utai, utczái, közmüvek, épitkezések és a közmunka fölötti intézkedés,
d) kölcsönvételek, községi uj adónemek behozatala, megszüntetése vagy a meglevők változtatása, (60. §)
e) törzsvagyon szerzése vagy elidegenitése,
f) a költségvetési előirányzat megállapitása s a zárszámadások megvizsgálása,
g) a tisztviselők, az igazoló és a biráló választmány s egyes küldöttségek választása s a főpolgármester által fölfüggesztett polgármester helyettesitése, valamint egyéb, időközben a főpolgármester által történt helyettesitések fölötti intézkedés a jelen törvény 70. és 71. §-aiban meghatározott esetek kivételével,
h) tisztviselőknek ellenőrzése, felelősség alóli felmentése, fölfüggesztése, ugy ellenök a tiszti vizsgálat elrendelése,
i) a tisztviselők, a segéd- és kezelőszemélyzet s a szolgák fizetésének szabályozása, fölemelése vagy leszállitása,
k) uj hivatalok és állomások fölállitása, vagy a régiek megszüntetése,
l) a főváros kezelése vagy fölügyelete alatt álló pénztárak megvizsgálása, s erre vonatkozó jelentése,
m) a tanácstól fölebbezett ügyek másodfoku és a kerületi előljáróságoktól fölterjesztett ügyek harmadfoku ellátása,
n) a kérelmezési és levelezési jog gyakorlása,
o) inditványok tárgyalása,
p) a fölirati jog gyakorlása,
q) mindazon ügyek, melyeket ezen vagy más törvény, avagy a főváros szabályrendelete kizárólag a közgyüléshez utasit.
59. § A föntebbi § a)-k) pontjaiban elősorolt s átalában az önkormányzat fontosabb ügyeinek tárgyalási előmunkálatait a tanács késziti s azokat a közgyülésen ugyanaz terjeszti elő.
60. § Uj adók behozatalát, vagy a már meglevők felemelését és leszállitását vagy megszüntetését, ugyszintén huszonötezer o. é. forint értéket meghaladó elidegenitést, vagy az ily összeget fölülmuló kölcsön felvételét elrendelő határozatok csak ugy érvényesek, ha azoknak meghozatalánál a bizottság egy negyed része jelen volt és azokhoz a jelenlevők két harmada hozzájárult.
61. § A gyülést az elnök nyitja meg és zárja be.
A tanácskozást az elnök vezeti, a rend föntartása fölött az elnök őrködik, s a kérdést a szavazásra az elnök tüzi ki.
Szavazás előtt a kérdés megállapitásához szólni a tagoknak jogában áll.
A szavazatok a szólók szerint vétetnek számba, de tiz tag kivánatára az elnök a névszerinti szavazást elrendelni köteles.
62. § A közgyülésen a jelenlevők határoznak.
Egy bizottsági tag sem vehet részt oly tanácskozásokban, a melyekben közvetlenül érdekelve van.
A hallgatóság számára elkülönitett hely jelölendő ki.
A napirendre kitüzött tárgyakkal össze nem függő önálló inditványt, mely 24 órával előbb a közgyülésen, vagy pedig az elnökségnél be nem jelentetett s egyszersmind a jegyzői hivatalnál, vagy más alkalmas helyen közszemlére le nem tétetett, a közgyülésen tárgyalni nem szabad.
Máskülönben az ügyrendet, jelen törvény korlátai között, maga a főváros szabályrendelettel állapitja meg.
63. § Ha tiszti kereset elrendelése, vagy valamelyik tisztviselő hivatalvesztése forog szóban, a szavazás titkos, melynek módját a törvényhatóság szabályrendelettel állapitja meg.
64. § A ki a tanácskozás méltóságát vagy a gyülés egyes tagjait sértő kifejezéssel él és azt rögtön vissza nem vonja: széksértési kereset alá vonathatik, s a gyülés által a fölebbezés kizárásával 100 forintig terjedhető s közigazgatási uton behajtható birságra büntettethetik, fönmaradván a büntető törvények sulya alá eső büntényekre nézve a rendes bünvádi megtorlás joga.
65. § A közgyülési jegyzőkönyvek hiteles másolatai a belügyministerhez a hitelesitéstől 30 nap alatt, egyes jegyzőkönyvek pedig egyik vagy másik minister kivánatára rögtön fölterjesztendők.
66. § A polgármester, az alpolgármesterek, tanácsnokok, az árvaszék elnöke, a főjegyző, a főügyész, a főorvos, a főmérnök, a főszámvevő, a statistikai hivatal igazgatója és a főlevéltárnok a közgyülésen üléssel és szavazattal birnak, habár bizottsági tagoknak nem választattak is meg. E joggal azonban egy tisztviselő sem élhet, ha saját tényéről, valamint a tanács egy tagja sem, ha a tanács eljárásáról van szó.
67. § A bizottság a közgyülés határozatainak előkészitésére, a közgyülés elé tartozó ügyek ágazatai szerint több állandó szakbizottságokat alakit, sőt egyes ügyekre külön bizottságokat is küldhet ki.
E bizottságok elé a szabályrendeletben meghatározott vagy a közgyülés, illetőleg a tanács által hozzájok utasitott ügyek tartoznak.
Hatáskörük csak a véleményadásra terjed ki, melyet jelentésbe foglalva, a tanácshoz küldenek, mely azt saját véleménye kiséretében a közgyülés elé terjeszti.
68. § A főváros élén a főpolgármester áll, ki a király által a belügyminister ellenjegyzése mellett kijelölt három egyén közül a közgyülés által 6 évre választatik.
69. § A főpolgármester a végrehajtó hatalom képviselője; mint ilyen ellenőrzi a fővárosi önkormányzatot és őrködik a törvényhatóság által közvetitett állami közigazgatás érdekei fölött, e végből:
a) évenkint legalább kétszer a polgármesterből, főjegyzőből, tiszti ügyészből s a tanácsnokokból alakitott számonkérő (scontralis) széket tart;
b) megvizsgálja személyesen legalább egyszer évenkint a hatósági tisztviselők hivatalos eljárását, s megtekinti, a hányszor jónak látja, a polgármesterhez érkezett kormányrendeleteket s más beadványokat;
c) vizsgálatot rendelhet a hanyag vagy vétkes tisztviselő ellen s azt a vizsgálat tartamára felfüggesztheti hivatalától; a polgármestert azonban csak a belügyminister jóváhagyásával függesztheti föl, s a fölfüggesztést mindenkor a legközelebbi közgyülésnek bejelenteni köteles;
d) a fölfüggesztett tisztviselőket a polgármester kivételével a legközelebbi közgyülésig ideiglenesen másokkal helyettesiti;
e) indokolt fölterjesztést tesz a kormánynak, ha a polgármester valamely kormányrendeletet végrehajthatónak nem vél, mely fölterjesztéshez a polgármester nyilatkozata is csatolandó,
f) gyakorolja a tisztujitó székeken (a 113. § értelmében és az 58. § g) pontja eseteiben) a kijelölés jogát;
g) gyakorolja mindazon jogokat és teljesiti mindazon kötelességeket, melyeket jelen törvény a főpolgármesterre ruház.
70. § Ha a törvényhatóság (a 12-ik §) vagy a polgármester a 74. § e) pontja alatt megszabott törvényes kötelességét megszegi vagy pontosan nem teljesiti: a ministerium felhatalmazhatja a főpolgármestert, hogy a főváros mindazon tisztviselőivel és közegeivel, kikre a végre nem hajtott rendelet végrehajtásánál szüksége van, közvetlenül rendelkezhessék.
Ez esetben a tisztviselők és közegek a főpolgármesternek a végrehajtásra vonatkozó rendeleteit azonnal és feltétlenül teljesiteni kötelesek, s e miatt a törvényhatóság által feleletre nem vonathatnak.
71. § A fentebbi § eseteiben a főpolgármester a nem engedelmeskedő tisztviselőt és közeget tiszti kereset alá foghatja, hivatalából felfüggesztheti vagy elmozdithatja s helyébe mást helyettesithet.
Az ekként helyettesitett tisztviselők és közegek a következő általános tisztujitásig megmaradnak állomásaikon s jogok és kötelezettségek tekintetében a többi tisztviselőkkel teljesen egyenlők.
72. § A kormányrendelet végrehajtásával, a főpolgármester kivételes hatalma legott véget ér.
A törvényhatóság, ha sérelmesnek tartja a kormány eljárását, a képviselőháznál kereshet orvoslást.
73. § A fővárosi törvényhatóság közegei a polgármester, az alpolgármesterek, a tanács és a közigazgatási kerületi előljáróságok.
Ezeken kivül rendelkezik a fővárosi törvényhatóság az önkormányzat s a közigazgatás külön ágainak vitelére szükséges tisztviselőkkel, segédhivatalokkal és személyzettel.
74. § A polgármester:
a) a tanács elnöke;
b) intézkedik azon ügyekben, melyek a törvény- vagy a szabályrendeletek értelmében a polgármester hatásköréhez tartoznak;
c) átveszi a városhoz intézett kormányrendeleteket, leveleket, jelentéseket, folyamodványokat;
d) végrehajtja a kormány rendeleteit.
Ha azonban valamely rendeletet törvénybe ütközőnek, vagy a helyi viszonyok között károsnak vagy épen kivihetetlennek vél, jelentést tesz 24 óra alatt a főpolgármesternek, s távollétében fölir az illető ministerhez.
Ha a minister a fölirat ellenében továbbra is föntartaná rendeletét és a polgármester a ministeri leirat után se érezné magát a rendelet végrehajtására kötelezettnek: a főpolgármesternek azonnal jelentést tesz, s annak rendeletére, vagy ha távol van, annak nevében a rendkivüli közgyülést legfeljebb 10 napra azonnal összehivja, s a rendeletet a közgyülés elé terjeszti, mely azt rögtön fölvenni és tárgyalni köteles;
e) végrehajtja a kormány azon rendeleteit, melyek a 12. § szerint azonnal és feltétlenül végrehajtandók, s eljárásáról a végrehajtás után a legközelebbi közgyülésnek jelentést tesz;
f) rendelkezik a törvényhatóság tisztviselőivel, a segéd- és kezelő-személyzettel, s ha hivatalos kötelességének teljesitésében, vagy valamely hivatalos megbizásban egyik vagy másik pontosan el nem jár: a teendők teljesitésével más rendes vagy tiszteletbeli tisztviselőt biz meg, s azt a házipénztárból a hanyag tisztviselő fizetésére utalványozott napdijakkal látja el;
g) aláirja a főváros nevében kiállitott okmányokat, leveleket, felterjesztéseket;
h) őre a főváros pecsétének;
i) a közgyülésnek s a főpolgármesternek tüzetes jelentést tesz intézkedéseiről, s a főváros közigazgatási állapotáról;
k) felfogadja, különös tekintettel a kiszolgált katonákra és honvédekre a városi szolgákat, kik, ha hiven teljesitik kötelességüket, élethossziglan alkalmaztatnak;
l) a mennyiben rögtöni intézkedés előbb szükséges, mintsem a tanács összegyülhetne, elrendeli a karhatalmat;
m) utalványoz a házi pénztárra a költségvetés korlátai között, s az ügykezelés szabályszerü rendének megtartása mellett.
Egyesek a polgármester sérelmes határozatait a közgyüléshez és onnan a belügyministerhez felebbezhetik.
75. § A fővárosi tanács áll a polgármester, egy, vagy a szükséghez képest két alpolgármesterből és a tanácsnokokból, kiknek számát a közgyülés állapitja meg.
76. § A fogalmazási-, a szak-, segéd- és kezelőhivatalokat, azok szervezetét, személyzetét és hatáskörét a tanács előterjesztése alapján a közgyülés határozza meg.
77. § A tanács a fővárosi törvényhatóság végrehajtó közege, ugy az állami közigazgatás, mint az önkormányzat körében, egyszersmind önálló közigazgatási hatóság mindazon ügyekben, a melyek a törvények vagy a szabályrendeletek szerint első vagy másod fokban illetőségéhez tartoznak, és a melyek sem a közgyülésnek sem más hatóságoknak fentartva nincsenek.
A kormányrendeletek s a közgyülések, ugy saját határozatai végrehajtásáról a tanács gondoskodik.
78. § Különösen feladata a tanácsnak a főváros közvagyonának és közjövedelmeinek nyilvántartása, és a fővárosi pénztárak, valamint a törvényhatóság felügyelete alatt levő alapok helyes kezeléséről, az ezekre vonatkozó számadások elkészitéséről és megvizsgálásáról való gondoskodás.
A tanács minden tagja s illetőleg az összes tanács a reá bizottak pontos teljesitésére, különösen pedig a pénztárak szabályszerü kezelésére nézve felelősséggel tartozik a fennálló törvények értelmében.
79. § A tanácsban egyes közigazgatási és gazdászati ágak szerint ügyosztályok alakitandók.
Minden ügyosztály élén a tanács egy tagja áll.
A tanács hatásköréhez tartozó ügyek részint ülésben, részint azon kivül az ügyosztályokban, de mindig a tanács nevében intéztetnek el.
A törvényhatóság szabályrendeletben határozza meg, mily ügyek tartoznak az ülés elé, s melyek az ügyosztályokhoz.
80. § A tanácsülésekben határozó szavazata a polgármesteren kivül csak a tanács tagjainak van.
Érvényes határozat hozatalához az elnökön kivül legalább négy tag jelenléte kivántatik.
A határozatok átalános szótöbbséggel hozatnak, a szavazatok egyenlő megoszlása esetén azon vélemény válik határozattá, a melyhez az elnök járult.
Az ügyosztályokhoz tartozó ügyeket az osztályvezető és a polgármester vagy helyettese egyetértőleg intézik el, és a határozatért mindkettő felelős.
81. § A tanács határozatai közigazgatási ügyekben közvetlenül az illető ministerhez, a város javadalmait, vagyonát és gazdászatát érdeklő ügyekben pedig előbb a közgyüléshez, onnan a belügyministerhez felebbeztetnek.
82. § A főváros több közigazgatási kerületre osztatik fel, melyek tekintettel a bizottsági választó kerületekre alakitandók, és a melyek számát s kiterjedését a közgyülés határozza meg.
Minden kerület élére egy előljáró, s mellé segédül a szükségnek megfelelő számu esküdt választandó.
Az előljáró és az esküdtek együttvéve alkotják a kerületi előljáróságot.
A kerületben végzendő hivatalos teendőket az előljáró osztja ki az esküdtek közt. Ez utóbbiak az előljáró megbizásából és utasitásai szerint tartoznak eljárni, melyekért a felelősség őt terheli.
A kerületi előljárókat a bizottság választja, az esküdteket a kellő számu póttagokkal együtt az illető közigazgatási kerület választói, és pedig ugyanoly módon és annyi időre, a mint a fővárosi bizottság tagjait.
Mind az előljárók, mind az esküdtek müködésük idejére a közgyülés által meghatározott tiszteletdijban részesülnek.
A kerületi előljáróságokhoz szükséges segédkezelő- és szolgaszemélyzet létszámát, fizetését és alkalmazási módját a közgyülés állapitja meg.
83. § A kerületi előljáróságok közvetlenül a városi tanács alatt állanak; semmi más hatósággal közvetlenül nem érintkeznek; utasitásaikat egyedül a tanácstól veszik, jelentéseiket ahhoz intézik, és kötelesek a hozzájuk intézett rendeleteket pontosan teljesiteni.
Különösen az ő kötelességök:
a) a törvényhatóság rendeleteit közhirré tenni;
b) a katonai beszállásolásokat nyilvánosságban tartani, ezek, valamint az ide vonatkozó panaszok iránt intézkedni;
c) a közsegélyezésre szorult fővárosi szegények, lelenczek és teljesen elárvult vagyontalan gyermekek ápolásáról és neveltetéséről gondoskodni, s azokat nyilvánosságban tartani;
d) a kerületi szegény betegek számára kórházi és gyógyszerek ingyen kiszolgáltatására szóló utalványokat adni;
e) szegénységi és erkölcsi bizonyitványokat kiállitani;
f) a kerületben létező községi vagyon felett őrködni;
g) a népösszeirási, ujonczozási ügyek, a törvénytelenül távollevő védkötelesek nyilvántartása és előállitása körül, továbbá az adóügyi és az árva és gyámhatósági és más teendőkben a tanácsnak segédkezet nyujtani;
h) a köztisztaságra, a közegészségügyi, cselédügyi, tüzrendőri, épitészeti, városi, s egyáltalában a fennálló helyhatósági szabályok megtartására felügyelni, és az e téren tapasztalt hiányokat és mulasztásokat feljelenteni.
84. § A kerületi előljáróság képezi az elsőfoku iparhatóságot.
85. § A kerületi előljáróság feladata a hatósága alatt álló kerület állapotát folytonosan figyelemmel kisérni, s az azt érdeklő ügyekben a tanácshoz és ennek utján a közgyüléshez előterjesztéseket tenni.
A városi közgyülés a központtól távolabb eső városrészekre való tekintettel a kerületi előljáróságok mindnyáját vagy némelyikét a belügyminister jóváhagyásának fentartása mellett tágabb hatáskörrel is felruházhatja.
86. § A kerületi előljáróságok határozatai és intézkedései ellen a felebbvitel a tanácshoz történik.
87. § A kerületi előljáróságok ügykezelési rendjét a közgyülés állapitja meg.
88. § Különben a főváros a tanácsnak s az egyes tisztviselőknek hatáskörét, az osztályok szervezetét, a tisztikar, a segédkezelő- és szolgaszemélyzet létszámát és fizetését, ugyszintén az egyes tisztviselők által az önkormányzat körében hozott határozatokra nézve a felebbezés módját, a helyi viszonyokhoz képest és jelen törvény korlátai között a belügyminister által helybenhagyandó szabályrendelettel maga állapitja meg.
89. § A közgyülés tanácskozásai, és egyáltalán a törvényhatóságnak mint az állam fővárosának és minden közegeinek hivatalos ügykezelési nyelve kizárólag az állami hivatalos nyelv, t. i. a magyar.
90. § A fővárosi törvényhatóság a jövő évi költségvetést a felügyelete alatt álló jótékony intézetek költségvetéseivel együtt minden évben legfeljebb november hó végeig állapitja meg; a lefolyt évről szóló zárszámadást pedig junius hó végeig vizsgálja meg.
A költségvetés, a zárszámadás és a tanács véleményes jelentése a közgyülés előtt 15 nappal közszemlére kitétetik és a bizottsági tagoknak kézbesittetik.
Egyes adózók a költségvetésre és zárszámadásra észrevételeket tehetnek, s azokat a közgyülés előtt öt nappal a tanácsnak beadhatják.
A tanács a beadott észrevételeket tárgyalni, s véleményes jelentés mellett a közgyülésnek bemutatni köteles.
91. § A költségvetésnek magában kell foglalnia a főváros minden rendes és rendkivüli kiadásait, különös tekintettel azon kiadásokra, melyeknek fedezésére a fővárost törvény kötelezi.
Fedezetül mindig fel kell venni a költségvetésbe a lefolyt évi pénztári maradványt és az egyesitett városok minden közjövedelmét, mely eddig is községi czélokra fordittatott. (19. §)
92. § A fővárosi törvényhatóság a megállapitott költségvetést a bizottság kisebbségének vagy egyes tagjainak külön véleményeivel együtt a belügyministerhez terjeszti fel.
A belügyminister a költségvetést 40 nap alatt részletesen felülvizsgálja, attól a helybenhagyást átalában meg is tagadhatja, észrevételeit a törvényhatósággal közli, és azt uj költségvetés készitésére, illetőleg a felterjesztettnek kiigazitására is utasithatja.
93. § Ha időközben előre nem látott körülmények következtében rendkivüli kiadás fordulna elő, annak fedezése ugyanazon módon eszközlendő, mely a költségvetésre nézve megállapittatott.
94. § A főváros hatósága felelős a költségvetés szoros megtartásáért.
95. § A zárszámadások a költségvetés rovatainak megfelelőleg készitendők.
A közgyülés által megvizsgált számadás, akár tétetik az ellen kifogás, akár nem, a belügyministerhez felülvizsgálat végett minden esetben felterjesztendő.
A felterjesztett s a belügyminister által legkésőbb egy év lefolyása alatt megvizsgálandó számadások mellé az egyes adófizetők által beadott észrevételek, s a bizottság kisebbségének, vagy egyes tagjainak külön véleménye is csatolandó, s ez esetben a felmentés csak a belügyminister jóváhagyása után adathatik ki.
96. § Ha a főváros vagy a számadó a belügyminister felülvizsgálata eredményében nem nyugszik meg: a számadás azon tételeinek, melyek ellen kifogás tétetett, biróilag leendő megvizsgálását a belügyministeri határozat vételétől számitandó három hónap alatt a pesti királyi törvényszék előtt kérheti. A főváros követelései azonban a számadó ellen a számvizsgálati tárgyalás minden fokozatán a törvény értelmében biztosithatók.
97. § A főváros és a felügyelete alatt álló intézetek és alapok, ingó és ingatlan vagyona minden évben leltározandó s a leltár a közgyülés elé a törvényhatósági zárszámadással együtt terjesztendő.
98. § A fővárosi vagyon kezelésének módját, és ha erre nézve a bérbeadás állapittatnék meg, ennek feltételeit, a közköltségek fedezése után fennmaradó jövedelmek hováforditását, azoknak, esetleg miként történendő felosztását, a bizottság állapitja meg.
99. § A főváros vagyona rendszerint nyilvános árverés utján adandó bérbe.
Az árverés módozatait és a kikiáltási árt a bizottság állapitja meg.
A bizottság kivételesen az árverés kizárásával való bérbeadást is rendelheti el.
A bérbeadás eredményének jóváhagyása mindenik esetben a közgyülésnek tartatik fenn.
100. § Oly közgyülés napját, mely a fenntebbi két szakaszban vagy a 60. §-ban érintett ügyek felett fog határozni, legalább 8 nappal előbb közgyülésen kell kitüzni s az ily határozatok a tárgyalandó ügy megnevezésével, a városháznál és a kerületi előljáróságok hivatalos helyiségein kifüggesztendők.
A 60., 98. és 99. §-ban érintett határozatok ellen a kifüggesztés napját követő 8 nap alatt bármely községi adót fizető a belügyministerhez folyamodhatik.
Ily határozatok a fennérintett határidők lefolyta előtt, felebbezés esetében pedig annak elintézéseig semmi esetben végre nem hajthatók.
A belügyminister a felfolyamodás felett, ha az közigazgatási uton elintézhető, határoz; ha pedig előre megoldandó magánjogi kérdések forognak fenn, azoknak birói végeldöntéseig a fennálló gyakorlat fenntartását rendeli el.
101. § Mig az erdők kezelése iránt a törvényhozás ujabban nem intézkedik, a fővárosi erdők kezelési módját a fennálló törvények korlátai között a törvényhatóság szabályrendeletben állapitja meg.
E szabályrendelet a végrehajtás előtt a belügyministerhez felterjesztendő.
102. § A készpénzek hasznositása, a pénztári kezelés és számvitel iránt a főváros szabályrendeletben intézkedik.
103. § A közmunka kivetésére és felhasználására nézve, a Budán és Pesten eddig fennállott gyakorlat a törvényhozás további intézkedéseig a fővárosban meghagyatik, illetőleg arra kiterjesztetik.
A főváros és a szomszédközségek közötti közlekedési utak és hidak készitése és jó karban tartása, a főváros és az érdekelt községek, esetleg ezek törvényhatósága közös hozzájárulása által biztositandó.
Ha a hozzájárulási arány egyezség utján megállapitható nem volna, azt a közmunka- és közlekedésügyi minister határozza meg.
104. § Az állam hivatalnokai, a hadsereg, hadi tengerészet, valamint a honvédség tisztjei, a törvényhatósági tisztviselők és hivatalnokok, tanárok és tanitók hivatalaik után járó fizetéseiktől, illetőleg nyugdijaiktól, községi adót nem fizetnek.
Nem fizetnek a lelkészek sem azon javadalmaiktól, melyeket kizárólag az illető egyházközségben viselt lelkészi hivatalaik után élveznek.
105. § A mennyiben a jótékony intézetek segélye és egyesek könyöradománya a főváros szegényeinek ellátására elegendő nem volna, a főváros gondoskodni tartozik a fővárosban illetékes mindazon szegények ellátásáról, kik magokat közsegély nélkül fenntartani egyátalában nem képesek.
106. § A fővárosi tisztviselőket, jelesül a polgármestert, az alpolgármestereket, a tanácsnokokat, a főjegyzőt és jegyzőket, a főügyészt és ügyészeket, a főmérnököt, a főorvost és kerületi orvosokat, a főszámvevőt, ugyszintén azokat, kiket a közgyülés idővel hasonló tisztviselői minőséggel fel fog ruházni, hat évre, a főlevéltárnokot, és a statistikai hivatal igazgatóját élethossziglan választja a bizottság.
107. § A polgármester általános szótöbbséggel választatik.
Ha átalános szótöbbséget egyik sem nyer a jelöltek közül: uj szavazásnak van helye a legtöbb szavazatot nyert két jelölt között.
A többi tisztviselők viszonylagos szótöbbséggel választatnak.
108. § A megválasztott tisztviselők a következő esküt teszik le:
Én N. N. esküszöm, hogy a királyhoz hű leszek, az ország törvényeinek engedelmeskedem, s . . . . . hivatalommal járó kötelességeimet lelkiismeretes pontossággal teljesitem. Isten engem ugy segéljen.
Ha a megválasztott azt nyilvánitaná, hogy az eskü vallási meggyőződésével ellenkezik, a következő fogadalmat kell tennie: Én N. N. ünnepélyesen fogadom, hogy a királyhoz hű leszek, az ország törvényeinek engedelmeskedem s . . . . . hivatalommal járó kötelességeimet lelkiismeretes pontossággal teljesitem.
109. § Az időközben megürült állomások csak a következő rendes közgyülésen töltetnek be. Addig, ha elkerülhetetlenül szükséges, a főpolgármester helyettesit.
110. § A tanári és tanitói személyzetet, a tanügyi szakbizottság, illetőleg az 1868:XXXVIII. törvénycikk értelmében az iskolatanács kijelelése alapján,
továbbá a pénztári, letéti, adóhivatali és egyéb számadási kötelezettségben álló szak-, kezelő- és segédszemélyzetet és a városi szolgálatban állók közül mindazokat, kik e törvény értelmében a bizottság választása alá nem esnek, élethossziglan a tanács fogja választani.
A választás módját a közgyülés szabályrendelettel állapitja meg.
111. § A 106. és 107. §-ban érintett állomásokra csak az választható, a ki életének 22-ik évét betöltötte, se csőd, se bűnvádi kereset, se büntetés alatt nincs, se becstelenitő bűntett miatt elitélve nem volt.
Tisztviselő csak magyar állampolgár lehet.
112. § Az előbbeni §-ban meghatározottakon felül egyes állomásokhoz még a következő különös minősitvény kivántatik meg; jelesen:
a) az ügyvédi oklevél, az árvaszéki elnöki, s a köz- és váltóügyvédi ok-él az ügyészi,
b) a magyar államban érvényes orvosi, illetőleg állatorvosi oklevél, és két évi gyakorlat az orvosi, illetőleg állatorvosi,
c) a szakma önálló űzésére való jogosultság és két évi gyakorlat a mérnöki, - és
d) az állam-számvitelre megszabott gyakorlati vizsga sikeres letétele, a számvevőségi állomásokra,
e) az állami pénztári tisztviselőkre megszabott vizsga letétele, a pénztárt kezelő állomásokra.
113. § A tisztviselők az e czélra kiküldött választmány által kijelöltek közül választatnak.
A kijelölő választmány az elnökkel együtt hét tagból áll.
Elnök a főpolgármester.
A többi tagok közül hármat a fővárosi bizottság választ, hármat a főpolgármester nevez ki.
A kijelöléshez egyszerü többség kivántatik. Szavazatok egyenlősége esetében az elnök dönt.
Minden állomásra legalább 3 egyén jelölendő ki; e szabálytól eltérésnek csak akkor van helye, ha a betöltendő állomásra három egyén nem jelentkezett.
114. § Tisztujitás esetén minden tisztviselő köteles a hivatalos teendőket mindaddig teljesiteni, mig az ujonnan megválasztott hivatalát el nem foglalja.
115. § A tisztviselő mindazon kárért, melyet hivatalos eljárásban akár cselekvése, akár mulasztása által szándékosan, vagy vétkes gondatlanságból, az államnak, a törvényhatóságnak, vagy egyeseknek jogtalanul és illetéktelenül okozott, - ha a kár szabályszerü jogorvoslattal elháritható nem volt, teljes kártéritéssel tartozik.
A kárkeresetek a törvénykezési rendtartás szerint illetékes biróság hatásköréhez tartoznak.
Konok pörlekedők a törvényhatóság valamelyik jótékony intézete javára 500 frtig emelhető pénzbirsággal büntettetnek s a perköltségekben elmarasztalandók.
116. § Ha a tisztviselő illetékes meghagyásból s a meghagyás szerint járt el, a kártalanitási keresetek mindig azok ellen intézendők, a kik a törvénytelen cselekvést elrendelték.
A bizottság azon tagjai, kik a törvénytelen határozathoz járultak, a károsult irányában egyetemlegesen felelősek és egymás közt a kártéritésre egyenlően kötelezvék.
117. § Ha a károsult, az elmarasztalt tisztviselő vagyontalansága miatt kielégitést nem nyerhetne, vagy nem lehetne kideriteni, hogy a sérelmes határozatra kik szavaztak: a kárt viszontéritési jog fennmaradása mellett, a törvényhatóság pénztára tériti meg.
A közpénzt kezelő tisztviselők által okozott kárt azonban ezek után első sorban azok tartoznak viselni, a kik a pénzkezelésre törvény szerint felügyelni tartoznak, ha kötelességüket vagy épen nem, vagy nem szabályszerint teljesitették.
118. § A hivataloskodásból folyó felelősség mindaddig tart, mig a tisztviselő a törvényhatóság által föl nem mentetett. E felmentés csak a törvényhatóság egyeteme iránt fennállott felelősséget szünteti meg, az okozott kárért a magánjogi s a bünös cselekvényekért a büntető törvényekben meghatározott felelősség érintetlen marad.
119. § Ha a tisztviselő, a segéd- és kezelő személyzet valamelyik tagja megsérti vagy hanyagul teljesiti a törvény vagy szabályrendelet által megszabott kötelességét, de tette nem foglal magában a büntető törvények által tiltott cselekvényt: tiszti keresetnek van helye.
120. § A tiszti keresetet vizsgálat előzi meg, melyet a tisztviselőkre nézve a közgyülés vagy főpolgármester, a segéd- és kezelő személyzetre nézve a polgármester rendel el.
A vizsgálat elrendelésével egyidejüleg a tisztviselő fel is függesztethetik hivatalától (69., 74. §)
121. § A vizsgálatot a főváros állandó fegyelmi választmánya teljesiti, - melyhez két tagot a közgyülés választ titkos szavazattal, két tagot pedig a főpolgármester nevez ki a bizottság tagjai közül; elnököt a választmány maga választ, meg nem egyezés esetében pedig a főpolgármester nevez ki.
122. § A vizsgálat eredménye a közgyülés elé terjesztendő, mely a tiszti ügyész meghallgatása után a tiszti kereset meginditása vagy abbanhagyása fölött szótöbbséggel határoz. (57. §)
Ha el nem rendelné a közgyülés a tiszti keresetet, a belügyminister a főpolgármester indokolt felterjesztésére elrendelheti.
123. § Tisztviselő olyan cselekvényért, melyet a törvény tett kötelességévé, feleletre nem vonható és ellene tiszti kereset el nem rendelhető.
124. § A tiszti ereset felett a pesti királyi törvényszék itél.
A törvényszék, ha hiányos a vizsgálat, elrendelheti annak kiegészitését.
A fegyelmi választmány a törvényszék meghagyását teljesiteni köteles.
125. § A vétkesnek talált tisztviselő és hivatalnok dorgálásra, 500 forintig terjedhető birságra, s ha kötelességét ismételve és feltünően elhanyagolta, vagy oly mérvü tudatlanságot tanusitott eljárásban, hogy hivatalban maradása a közigazgatás érdekeit veszélyeztetné: hivatalvesztéssel is büntettethetik.
126. § Mikor válik bünössé a tisztviselő és hivatalnok hivatalos kötelességének elhanyagolása vagy az avval való visszaélés által, a büntető törvény határozza meg.
127. § Büntények folytán a vizsgálat a büntető-eljárás szabályai szerint eszközöltetik.
Ha a közgyülés vagy a főpolgármester által elrendelt vizsgálatból az tünnék ki, hogy a fenforgó tett nem tiszti kereset utján megtorolható vétséget, de bünvádi uton megtorlandó bűntényt képez: a vizsgálati iratokat a polgármester a bünvádi kereset meginditása végett a királyi ügyészhez teszi át.
128. § Büntető vizsgálat esetében a tisztviselőt és hivatalnokot mindig fel kell hivatalától függeszteni.
129. § A büntető eljárás folytán hozott itéletet az eljáró törvényszék a polgármesternek mindig megküldi, a ki azt a legközelebbi közgyülés elé terjeszti.
130. § Ezen 115. és 129. § érvénye a törvény 110. §-ában elősorolt személyzetre is kiterjed, a tanitókra azonban az 1868:XXXVIII. törvénycikk rendelkezése épségben tartatik.
131. § Az 1868:XXXVIII. törvénycikk 123. és 127. §-ai értelmében fennálló budapesti tankerület az ujonnan alakult főváros egész területére kiterjesztetik.
A fővárosi iskola-tanács a fővárosi bizottság megalakulása után ujból választatik.
132. § A kisajátitásról szóló 1868:LVI. törvénycikk, valamint 1870. X. és XX. törvénycikkek határozatai fenntartatnak, illetőleg a főváros egész területére kiterjesztetnek.
133. § A házadóról szóló 1868:XXII. törvénycikknek Buda-Pestre vonatkozó határozatai a főváros egész területére kiterjesztetnek. Azon kivétellel, hogy Ó-Budán a házadó jelenlegi fokozata az adótörvények általános szabályozásig fenntartatik.
134. § Ezen törvény kihirdetése után a belügyminister által kitüzendő határidő alatt Pest és Buda fővárosok és Ó-Buda mezőváros választottaiból a szervezési előmunkálatok elkészitésére egy küldöttség alakitandó.
E küldöttség 34 tagból áll, kik közül huszat Pest, tizet Buda főváros képviselőtestülete, négyet Ó-Buda községi képviselete választ.
E küldöttség tervet dolgoz ki:
a) a választókerületek alakitásáról;
b) a fővárosnak közigazgatási kerületekre osztásáról;
c) a tiszti-kar-, a szak-, segédkezelő- és szolgaszemélyzet létszámáról, hatásköréről és a fizetések mennyiségéről;
d) a tanács által választandó tisztviselők választási módjáról.
A küldöttség munkálata felett a fenntérintett három város közös közgyülése határoz.
E közgyülés áll Pest és Buda városok képviselő-testületéből és Ó-Buda mezőváros községi képviseletéből.
E közgyülés határozatai a belügyministerhez terjesztetnek fel jóváhagyás végett.
135. § Mihelyt az előbbi §-ban érintett határozatok helybenhagyattak, a belügyminister uj közös közgyülést hiv egybe, mely megválasztja az igazoló s biráló-választmányokat, az összeiró és a szavazatszedő küldöttségeket, és kitüzi a bizottsági tagok megválasztásának határnapját.
136. § Ugy a közös (134., 135. §), mint a már megalakult fővárosi törvényhatóság közgyülésein addig is, mig a főpolgármester megválasztatik, e czélra kiküldött belügyministeri biztos elnököl.
Ez idő alatt az e jelen törvény szerint a főpolgármestert illető jogokat a belügyministeri biztos gyakorolja.
137. § Mihelyt a választás valamennyi kerületben végbe ment, és a megválasztott bizottsági tagok mindegyik felének háromnegyed része igazolva van, a belügyministeri biztos közgyülést hirdet, és azon a fővárosi törvényhatóságot alakultnak jelenti ki.
Ezen közgyülés a jelöltek közül megválasztja a főpolgármestert, és annak megválasztása után annak elnöklete alatt megteszi mindazon intézkedéseket, melyek a jelen törvény végrehajtásához megkivántatnak.
138. § Az ó-budai királyi kisebb haszonvételeket, melyek a királyi kincstárt földesuri jogon illetik, a kincstár a főváros tényleges egyesitése napjától megváltás nélkül a főváros tulajdonába bocsátja, mely az italmérési jogot a 19. § szerint a főváros egész területén azonos szabály szerint kezelendi.
139. § A közlegelő elkülönitése iránt a magyar királyi kincstár és Ó-Buda mezőváros közt folyamatban levő ügyben, a mennyiben az a törvény hatályba lépteig végleg el nem intéztetett, az 1868:LIV. törvénycikk határozatai szerint alakitandó választott biróság dönt.
140. § A Margit-sziget mindaddig, mig közmulató helyül szolgál, a föld-, ház- és jövedelem-adó után járó városi pótadó fizetésétől, a közrendészeti járulék kivételével, felmentve marad.
Ha azonban a sziget, vagy annak bármely része elidegenittetnék és megszünnék közmulatóhelyül szolgálni, ezen részek után a községi pótlék azon arányban fizetendő, mint az más hasontermészetü fővárosi ingatlanoknál történik.
A Margit-szigeten, mint elkülönitett magánbirtokon eddig gyakorolt királyi kisebb haszonvételek, a fővárossali egyesités után is érintetlenül maradnak.
141. § Ezen törvény végrehajtásával a belügyminister bizatik meg.
